VÁROSAI ÉS MEZŐVÁROSAI:
VÁROSAI ÉS MEZŐVÁROSAI:
Csetnek. Villa Chytnuk. Chytnek. Chythnyk. (1328: Századok. 1876. VIII. 54., 1351: Anjouk. okmt. V. 467., 1362: Dl. 5145; 1417–21: Dl. 10601; 1423: Fejér X. 6. 575., 1475: Dl. 17644. – V. ö. Dl. 16807. és Thallóczy, i. h. 189.) Már 1421-ben «civitas»-nak czímezi az egri kápt., 1417-ben pedig oppidum-nak a király, mikor orsz. vásár-tartásra jogosítja föl. Hetivásár- jogot már I. Károlytól kapott 1328-ban. A Csetnekiek bírták, kiknek itt vasbányájok, vámjok és vasműhelyük is volt s 1427-ben 70 jobbágy-portájok.
Dobsina. Dobsina. Dopsina. Dobschina sat. 1326 körűl alakúlt. Bányaművelésének nyomai azonban a tatárjárás előtti időre vezetnek vissza. 1448-ban per-egyezség jött létre földesurai: a Csetneki és Bebek családok közt. Ekkor említik a várostól ék. emelkedő hegyen művelt vasbányákat és a Gölnicz vize melletti hámorokat. 1429-ben rézbányákat is műveltek itt, általában az. egész században virágzott a bányászat s hasonlókép a város, mely 1417-ben mint «oppidum» vásárjogot nyert s 1472-ben is oppidum czimet visel. Földesuraik a Csetnekiek és Bebekek azonban folyvást viszálykodtak. Előbbieknek 7, utóbbiaknak 46 portájok volt itt 1427-ben. (Tört. Tár. 1880. 609., 1427: Thallóczy i. m. 190., 1429: Dl. 12110; 1466: Dl. 16369; 1472: Dl. 17374. – V. ö. Wenzel. Bányászat tört. 102–106., 373–393.)
Gede vagy Gedealja. Gedealya. (1427: Thallóczy. i. h. 186.) Gwdew. (1441: Dl. 13637.) Op. Gede Alya. (1478–83: Dl. 18044.) A serkei Lorántfiak (l. ott) bírták, kiknek 38 jobbágy-portájok volt itt 1427-ben. Ma Várgede, Rima-Szombattól d.
Gömör. Opidum nostrum – írja a király 1423-ban, midőn Pelsőczi Nagy János volt-tárnokmesternek elzálogosítja. Az előtt az e tájt kihalt Gömöri család bírta, Berzéte, Rudna és Kőrös helységekkel mint tartozékokkal. 1430-ban ugyanezekkel s a gömöri vámmal együtt kir. adományúl a Perényiek kapják, kik 1454-ben és tán 1466-ban is bírják, 1460-ban pedig Rozgonyi Sebestyén és Szapolyai Imre. (1352: Anjouk. okmt. V. 587., 1416: Dl. 10481; 1423. és 1466: Dl. 11366; 1430: Dl. 12284–6; 1454: Dl. 24541; 1460: Dl. 15519.) A megyének már a XIV. századhan e város a székhelye, népességre második helysége, 1427-ben 105 jobbágy-portával. (1342: Anjouk. okm. IV. 269., V. 45., 1427: Thallóczy, i. h. 192., 1440: Dl. 13593; 1445: Dl. 13844. sat.) A mai Sajó-Gömör.
Jolsva. Poss. Elswa. (1271: Árpk. új okmt. VIII. 334.) Elsva. (1406: Tört. Tár. 1881. 494.) Ilswa. (1427: Thallóczy, i. h. 190.) Op. Ilswa. (1435: Fejér. X. 7. 639., Dl. 12770; 1438: Dl. 13248; 1453: Dl. 14627., 14628; 1466: Dl. 16451; 1469: Dl. 16807.) 1427-ben a megye legnépesebb városa volt, Jolsvai Györgynek 155 portájával. Orsz. vásárját (forum liberum) pl. 1469-ben említik. Sorsa a hasonló nevű váréval azonos. – A megye északi részében, a Murány völgyében fekszik.
Pelsőcz. Pelseuch. Pelsewcz. (1427: Thallóczy, i. h. 189.. 1464: Dl. 16050); 1476: Dl. 17801.) A XV. század közepén kezdik mint oppidurnot emlegetni. vámja azonban már 1423-ban és 1424-ben is föltűnik s heti vásárát még I. Károly királytól kapta 1328-ban. (Századok. 1876. VIII. 54., Fejér X. 6. 575., Dl. 11522.) Földesurai a pelsőczi Bebekek, kiknek 52 jobbágy-portájok volt itt 1427-ben.
Rozsnyó. Rosnoubana. (1291: Knauz. Mon. II. 278.) Rosnaw. (1291., 1320., 1417., 1423: Fejér. VI. 1. 98., VIII. 2. 451., X. 5. 765., X. 6. 575., V. ö. 1488: Kassa v. llt. 18112. sz., s Wenzel. Bányászat tört. 93–97. és 351–359.) 1291 óta kir. adományban az esztergomi érsek birtoka. Már 1340-ben nyert I. Károlytól szabadalmakat; I. Lajos korában oppidum-nak czímezik, Zsigmond idejében (1414.) pedig civitas-nak. Régi szabadságait Zsigmond király 1418-ban erősíté meg.
Szécs. (Rima-Szécs.) Zeech. (1347., 1360: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. No. 8., és 68., 1471: U. o. Alm. I. lad. 1. No. 7., 1481: U. o. Alm. II. lad. 4. No. 52.) Zeech. Szeech. (1427: Thallóczy, i. m. 188.) Vicecamerarius salium … de Rimazech. (1467: Wenzel. Bány. tört. 88.) Az adóösszeírás 41 jobbágy-portát tűntet föl e helységben (1427.) a Szécsiek birtokában. Mikor 1460-ban Balog várával együtt a Rozgonyiaknak adja, oppidumnak czímezi a király. Hasonlóképen egy másik oklevél 1481-ben, mikor ismét a Szécsiek birtokában találjuk. Különben övék 1471-ben is. 1498-ban «Rymazeech» alakban merűl föl. (Dl. 15508., 20804.)
Összesen: 8 város.
