FŐBB BIRTOKOSAI:
FŐBB BIRTOKOSAI:
Abádi cs. 1417-ben Folt birtokához tartanak jogot; 1480-ban elzálogosítják a Besenyeieknek Abád (vámjával és tiszai révjével), továbbá: Mező-Szent-György, Szent-Imre, Nagy-Iván. Szent-Jakab, Szent-Kozma-Demjén, Kis-Igal, valamint Cserőköz, Szent-Miklós, Petri, Szőllős és Gyoma helységek s Katymád puszta részeit; 1483-ban pedig Gecsei Györgyné Abádi Borbála ugyane birtokok (kivéve Cserőközt és Szent-Miklóst) részeit Nagylucsei Orbán győri püspöknek és testvéreinek. (Dl. 10532., 24754.. 18611., 18617.)
Abafalvi cs. L. Dormánháziak a.
Aczél (császi) cs. 1489: Dl. 19538.
Asszupataki cs. L. kazai Kakasok a.
Athfi (Adfi) cs. 1472: Dl. 17405.
Atyai cs. Beregből. 1482-ben valamelyik Szalókon. (1482: Lelesz. 8.)
Bábi cs. 1446-ban kapják Hunyadi János kormányzótól a magban szakadt Tarcsaiak után Tarcsa részeit. (Dl. 26607. – L. «Cserőbáb» a. is. V. ö. 1399: Dl. 26576.)
Bagaméri cs. A Hortiakkal együtt I455-ben Császon. (Dl. 14936.)
Bajoni cs. Az Eszterháziakkal együtt. Igaron. (1455: Dl. 14960. Lásd: Szabolcsmegyénél is.)
Baksai cs. L. felsőmérai Veres cs. a.
Balai cs. 1490. körül: Bala, Bala-Szent-Miklós és Szent-Tamás helységekben. Lelesz. prot. parv.)
Bályoki cs. 1465-ben dengelegi Pongrácz Jánosnak elzálogosítják Alattyán. Kér és Szent-Jakab helységekben bírt részüket. (Kolosmon. prot.)
Bánfi (lendvai) cs. Tiltakoznak 1456-ban a Szécsényi-féle Pata, Tarján és Álcsi elzálogosítása ellen, 1489-ben pedig anyai ágon (Miklós és Jakab, mint a Kompolthi István leányának, Erzsébetnek fiai) követelik részöket a nánai Kompoltiaktól: Oroszlánkő és Nána várakból. Heves m.-városból. Domoszló, Markaz, Visonta. Detk, Györk és Fegyvernek helységekből. (1456: Dl. l5111; 1489: Dl. 24581.)
Bán vagy Bánó (fogacsi) cs. 1450-ben «Ban dictus». (Dl. 14327. – V. ö. 1475: Turul. 1889. 7. l., 1492: Dl. 19862.)
Basófi (szenterzsébeti) cs. 1405-ben a hűtlen Bélieknek Szent-Domonkos és Molnosbél helységekben birt részeit nyerik Zsigmond királytól. (Jászó. prot. B. f. 161.)
Batha (mizsei) cs. (1480: Rédey llt.)
Bátori cs. Egyik ily nevű család e megyei eredetű. (Dl. 17405.) De a hírneves Bátoriaknak is voltak itt jószágaik. (L. Lapispatakiak.)
Bebek (pelsőczi) v. Pelsőczi cs. 1351-ben és 1438-ban földesurak Bocson. 1447-ben a Ságiaknak zálogosítnak el részeket Lakon és Barlán. (1351: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 3. fasc. 1. frust. 2., 1438: Haz. oklt. 398., 1447: Dl. 14075. – V. ö. Dl. 17112.)
Becsi (szalóki) cs. Bechy. (1489: Dl. 19441.)
Bedő (nemtii) cs. Szederjesen. (1446: Dl. 17112.)
Beji es. L. Bői cs. a.
Bekény (alagi) cs. Máskép még «mikófalvi» vagy «sajónémeti» Bekények. Földesurak 1424-ben Lövőn. (1413: Dl. 10140; 1424: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 9. fasc. 1. fr. 1.; 1455: Dl. 14918; 1468: Dl. 16635; 1470: Dl. 16986. L. Bellényiek alatt, Borsodban.)
Bekölczei cs. 1484-ben magvok szakadván, Bekölczén és Felső-Szóláton bírt jószágukat a czoborszentmihályi Czoboroknak és Farnosiaknak adta a király. (Dl. 18927.)
Bélháromkúti apátság. Úgy látszik: Pázmánon. (L. ott.)
Bellényi cs. Szúcs helységben. (1492: Haz. oklt. 443. – L. Borsodban is.)
Berczel (rédei, apczi) cs. (1469: Rédey llt., 1489: Dl. 19538.)
Bernát (szenterzsébeti) cs. 1489: Dl. 19441.
Berzeviczi cs. L. Rozgunyiak és berzeviczi. Pohárnok István a.
Besenyei cs. 1403-ban nyerik kir. adományúl y hűtlen Császiak császi jószágait: 1466-ban bírtak. Besenyő, Süly, Sző, Tepély, Halmaj és Terpes helységekben s 1472-ben kapják Mátyás királytól a magban szakadt mérai Sántha cs. birtokait Méra, Vak-Méra és Egyházas-Méra helységekben, a melyeket János 1487-ben az egri székesegyháznak hagyományoz. 1475-ben Bőn is földesurak. 1480-ban János. a Gecsei Györgynétől (Abádi leány volt) zálogban nála levő részeket Abád, Mező-Szent-György, Szőllős, Nagy-Iván, Szent-Jakab, Katymad, Szent-Kozma-Demjén, Gyáma, Kis-Igar, Cserőköz, Szent- Imre, Szent-Miklós és Petri helységekben – a Szőllősieknek adja zálogba. 1489-ben halászi Besenyei György tanúskodik. – Czímerlevelüket 1452-ben V. László királytól, pallosjogukat pedig 1464-ben Mátyás királytól nyerték. (1403: Jászó prot. B. fol. 160., 1466: Dl. 16347; 1472: Dl. 17280; 1480: Dl. 18341; 1487: Dl. 19292; 1489: Dl. 19538. A többire: Turul. 1889. 1. sat. 1. – V. ö. felsőmérai Veresek, sóvári Sósok és Terpesiek.)
Biki cs. János 1480-ban a megye alispánja volt. (Rédey llt., Dl. 18342.)
Bíró (mizsei) cs. (1453: Dl. 14709.)
Bocsi cs. 1492: Haz. oklt. 443.
Bedi cs. 1447: Dl. 26607; 1482: Egri kápt. llt. Num. 10. fasc. 1. frust. 2.
Bodó (tárkányi) cs. Mező-Tárkány részeiben. (1432: Dl. 12470; 1466: Dl. 16362; 1461. 1481. és 1493: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. fasc. 14. és 15., és u. o. Num. 17. div. 4. fasc. 3. frusta 3. és 4.)
Bodonházi cs. A hevesmegyei nemesek közt «de Bodonhaza» nevűre is akadunk 1489-ben. – Tán a megfelelő falu is e megyében állt fönn. (Dl. 19538.. 19441.)
Boldogasszonyrédei cs. (1450. körűl: Dl. 28987; 1464: Dl. 28275.)
Bolyai cs. 1489: Dl. 19441.
Bono (Bon) Mózes (velenczei polgár). 1467-ben zálogban bírja Szent-Ivánt. Fokorót s Alcsi és Szászberek részeit, mint látszik a Szécsényiektől, de csak 1470-ig, mert ekkor guti Országh Mihályt és a Losoncziakat iktatják e jószágokba, a Bono ellenmondása daczára is. (Dl. 16536., 16959.)
Bői (Beji. Bei) cs. A mai Száraz-Bő pusztán feküdt Bő helységről van szó. (1466: Dl. 16362.) – Egy másik Bői cs., mely Kenderesen is földesúr volt, 1479-ben Ecsegen a szentlőrinczi pálosoknak ad zálogba részeket. (Dl. 18223.) Kétségkívül a mai Tisza-Bő értendő ez alkalommal, valamint az 1455-ben fölmerűlő «de Bey» nemesi névben is. (Dl. 14940.)
Csányi cs. Agarcson és Szent-Miklóscsányán is. (1342: Anjouk. okmt. 1V. 201., 1449: Dl. 9497; 1410: Dl. 28953 – V. ö. 1445: Dl. 24584; 1472 Dl. 17405.)
Csathó (figei) cs. 1427-ben Dománházát (Damaházát) a Recskieknek zálogosítják el. (Sztár. oklt. II. 255.)
Cseh (bői) cs. 1453: Dl. 14709; 1455: Dl. 14940.
Csehi cs. 1492: Haz. oklt. 443.
Cserőbábi cs. L. Cserőbáb falu a.
Csirke (alattyúni, pólyi) cs. 1423-ban elzálogosítják a csekekátai Kátaiaknak jánoshidi birtokukat. 1472-ben a pólyi Csirke cs. tagjai Alattyánban zálogosítnak el részeket a leleszi konventnek s ugyane csaleíd 1477-ben Alattyán, Kér és Jánoshida helységekben is földesúr. (Száz. 1875. 247., 1472: Jászó. prot. B. f. 299., 1477: Lelesz. 24. – L. Kér falu a. is.
Csontfalvi cs. 1472: Dl. 17405.
Csőze (mizsei) cs. Chewze. (1421: Dl. 11107.) Cheze. (1448: Dl. 26609.)
Csutha (baracskai) cs. L. Parlagiak a.
Czobor (czoborszentmihályi) cs. L. Bekölczeiek a.
Czudar (olnodi) cs. Lőrinczi. Selyp és Varsány helységekben. (1440 Dl. 13528; 1467: Dl. 18139. – V. ö. 1415: Dl. 10333., 10335. – L. a Debrőiek a. is.)
Dancsi (Danchy. apczi) cs. 1469: Rédey llt.
Dánfi (dobozi) cs. 1472-ben a nánai Kompoltiaktól Atkárt és Szent- Jakabot, – a Pásztóiaktól pedig Hasznos részeit veszik zálogba. (Dl. 17445.)
Daróczi cs. Tamás 1478-ban a megye alispánja. (Muz. llt.. Rédey llt.)
Debrői cs. 1438-ban e család birtokait – hűtlensége miatt – a Rozgonyiaknak adta a király. Rozgonyi István azonban «lelke üdvösségeért» Debrői Imrének adományozza 1446-ban az 1438-ban kapott Debrő, Tótfalu, Kál és Csál helységek és Jánosdi (Jánosd) puszta részét. 1440-ben az olnodi Czndaroktól veszik zálogba Lőrinczit és Varsányt. (Dl. 13161., 13198., 139413. és 11953. V. ö. veresmarti pálosok.)
Demjéndi (halászi) cs. 1457: Dl. 15166.
Derzsi cs. 1482: Dl. 18611.
Dománházi cs. L. Dománháza a.
Donaházi cs. L. Donaháza a.
Dormánházi (dormánházi Dormán) cs. Dormán János 1447-ben Hevesm. orsz.-gy. követe. Családja azonos lehet a Dormánházi családdal, mely 1456-ban a Recskiekkel, Szentmártoniakkal (Bánfiak) és Abafalviakkal együtt új adományúl nyeri Mákegyháza (Maakeghaza) és Vilyó (Wylo) pusztákat. 1464-ben dormánházi Dormán Miklós neve merűl föl. 1480-ban pedig a dormánházi Sáfár Miklósé (ugyanegy személynek látszik), a ki Kenterházán is földesúr volt s a kire szálltak a Kisdemjéniek egerszalóki jószágai. (1456: Dl. 15031; 1464: Lelesz. 40., 1480: Lelesz. 9.)
Dorogházi cs. Dorogon kapnak részeket 1479-ben a nánai Kompoltiaktól és gúti Országhoktól. (Acta p. Adv. 50–253. V. ö. 1463: Lelesz. Act. Bercs. fasc. 8. No. 11., 1488. és 1489: Dl. 19441.)
Dósa (rédei) cs. Szentdomonkoson és Varaszón is. (1466. és 1467: Rédey llt.)
Eger melletti pálosok. 1406. óta Botondon, Nagy-Ivánban, Fel-Németiben. Botondon 1465-ben együtt bírtak a Tárkány m. kartauziakkal. 1478-ban Szőkén is voltak részeik, s 1479-ben ugyanitt a Vasváriaktól is vesznek birtokot. (1432: Dl. 12470; 1465: Dl. 16243., Rupp. II. 32., 1478: Egri kápt. llt. Num. 9, div. 4. fasc. 1. frust. 20; 1479: U. o. Num. 17. div. 2. fasc. 1. frust. 2.)
Egerszalóki cs. A Vetésiekkel 1470-ben egyezkednek Poroszló, valamint Iván helység és Foltegyháza, Konczmolnaszigete, Kabateleke, Tótteleke, Fekécs és Gelmecz «heves- és borsodmegyei» puszták részein. Eger-Szalók is az övék volt. (Kár. oklt. II. 415. 1., 1478: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 20.)
Egri káptalan. A feltűnés időrendje szerint földesúr: Almagyar (1315.), Tárkány (Mező-. 1317.), Maklár (ítélet útján: 1317.), Terzse-Szalók (1318.), Gelmecs, Fekécs (1323.), Demjén (1331.), Al-Tárkány (1367., 1373-ban Kápolnás-Tárkány), Bátor (1372.), Szőke (1464., 1481.) és Laksó (1484.) helységekben; Kocs (1256., 1483.), Szent-András (1399., 1423., 1459.), Hegyenülése (1447.) és Butaj (1480., 1484., 1489.) pusztákon. 1494-ben a Bakocs-Codex szerint Aranyas, Bocs, Tárkány, Egyek, Nagy-Iván. Nagy-Hán helységekben és Harangozó-útczán. (1256: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 3. fasc. 1. frust. 1., 1315: U. o. N. 3. d. 2. f. 1. frust. 1., 1317: U. o. N. 17. d. 4. f. 1. fr. 2. és N. 1. d. 1. f. 1. frust. 6., 1323: U. o. N. 9. d. 4. f. 1. frust. 1. és Sztáray oklt. I. 46., 1331: Egri kápt. llt. N. 9. d. 1. fasc. 1. frust. 1., 1367: U. o. N. 17. d. 4. f. 2. frust. 1., 1372: U. o. N. 7. d. 4. f. 1. frust. 1., 1373: U. o. N. 17. d. 4. f. 2. frust. 8., 1399: U. o. N. 6. f. 1. frust. 1. és 4., 1447: U. o. N. 9. d. 4. f. 1 . frust. 10., 1464: U. o. N. 9. d. 4. f. 1. fr. 18., 1481: U. o. N. 17. d. Z. f. 1. frust. 4., 1483: U. o. N. 12. d. 32. f. 1. frust. 7–10., 1484: U. o. N. 8. d. 1. f. 1. frust. 17., 1492: Haz. oklt. 443., 1494: Bakocs-Codex. 439. A többire nézve: Rédey cs. llt., Rupp. II. 5. és Engel i. h. – L. Homokterenyeiek és pinczi Jonhos cs. a. is.)
Egri prépostság (a B.-Szűzről nevezett). Alapítója Rozgonyi Péter egri püspök 1430-ban (a hevesmegyei) Kis-Tálya és (a borsodmegyei) Novaj helységeket szakítja ki számára a püspökség jószágaiból, s kárpótlásúl a székesegyháznak és püspökségnek: Solymos. Kápolna, Dob, Szénpataka, Felső-Kompolt helységeket és Bedetelke pusztát adja. melyeket mint a magbanszakadt Solymosiak birtokát Zsigmond királytól kapott. (Fejér. X. 7. 271–278., Dl. 12282. L. az egri püspök a. is.)
Egri püspök. A püspökség birtokai 1261. évi megerősítő oklevelének elferdített helyneveiből a következő hevesmegyei birtokok vehetők ki: Fel- Tárkány, Al-Tárkány, Fel-Német, Eger város, Tihamer (l. Borsodmegyében),Tája, Maklár, Keresztfölde, Endréd, Apáti, Szépháza, Buda, Abony, Dézmás,. Szikszó, Kerecsend, Baksa, Fedémes, Magyarád, Halász, Mogatő, Őrem, Ménesitó, Olfa, Nána, Lovásztelek, Pok és Szurdok-Püspöki. Később, más oklevelekben időrend szerint következő birtokai merülnek föl a püspökségnek: Eger város, Buda, Szikszó (1332–7.), Sarud (1343.), Bocs (1346.), Bátor (1372.), Nagy-Tálya (1398.), Őrem (1417.), Hídvég, Fedémes, Abony, Felső-Tárkány (1457.), Maklár (1467.), Örs (Tisza-) és Őrem (1482.), Kápolna, Kis-Kompolt (1483.); 1494-ben pedig Eger városon kívül Fel-Német, Czegléd, Nagy-Tálya, Nagy- és Kis-Maklár, Abony, Puszta- Szikszó, Kis-Buda, Mező-Hídvég, Sarud, Magyarád, Halász, Örs, Őrem, TiszaNána, Turkeddi, Halásztelek, Turkevi, Méra, Gyöngyös-Püspöki, Szarvaskőalja, Fedémes, Bocs, Bátor, Baksa, Demjén és Kelecsény. Ide számítják ugyanekkor Solymos, Szénpataka, Kápolna, Kis-Kompolt, Dob helységeket is. Birtokaira 1495-ben 1117 forint adót vetettek ki. (Páp. tíz.-l., 1343: Hazai okmt. VII. 398., 1417: Egri kápt. elench. IV. 20 , 1438: Haz. oklt. 398. – V. ö. 1346: Károlyi oklt. I. 166., 1389: Sztáray oklt. I. 308., 1426: Dl. 11753; 1467: Kassai titkos llt. «Telon.» 68., 1472: Dl. 17341; 1346: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 1. fasc. 1. frust. 5. és 13., 1372: U. o. N. 7. d. 4. fasc. 1. fr. 1., 1398: U. o. N. 1. d. 4. fasc. 1. fr. 5., 1457: U. o. N. 19. d. 3. fasc. 1. fr. 2., 1482: U. o. N. 10. fasc. 1. frust. 2., 1483: U. o. N. 22. div. 5. fasc. 1. frust. 2., 1498: U. o. N. 18. div. 2. fasc. 1. frust. 5., 1494: Bakocs-Codex és Engel i. h. – Lásd: Besenyeiek alatt, valamint a birtokosok közt: a Bold. Szűzről nevezett egri prépostság a. is.)
Encsi cs. 1469: Rédey llt.
Érsek (pásztói) cs. 1488: Dl. 19457.
Esztári cs. L. Bajoniak a.
Esztergomi érsek: Dénes. L. szandai Tárnok cs. a.
Farkas (hasságyi, alattyáni) cs. L. Pálócziak a.
Farkas (sári) cs. L. Sáriak a.
Farnosi cs. 1420-ban Derzsen és Kakaton – úgy látszik zálogban. 1470-ben e családból való a megye egyik alispánja. (Gyárfás i. m. III. 568., 569., Rédey cs. llt. – L. Bekölczeiek a. is.)
Fedémesi cs. L. szuhai Jákófiak a.
Felfalvi cs. Kérszigeten földesúr. (1498: Dl. 20777., 20778., V. ö. 1446: Dl. 13953.)
Felsőtárkányi kartauziak. L. Borsodmegyében.
Fogacsi cs. 1420. körűl: Muz. llt.
Fügedi (tasonyi) cs. Fygedy. (1463: Dl. 15867.)
Galabóczi cs. «de Galabocz» János alispánja volt a megyének 1475-ben. (Dl. 17657.)
Gombosi cs. 1447: Dl. 14077.
Hanczkófi (poroszlai) cs. L. Poroszló város a.
Hani cs. L. Han helység a.
Hassa (egyházas-erdőtelki) cs. 1446: Acta p. Adv. 107–51.
Hegyesi cs. Mint Tisza-Örs határosai tűnnek föl 1482-ben. (Egri kápt. llt. Num. 10. fasc. 1. frust. 10. – V. ö. 1459: Dl. 15372.)
Herédi cs. 1447: Dl. 14077.
Homokterenyei cs. 1484-ben Laksó és Butaj pusztákon adnak el részeket az egri káptalannak. (Egri kápt. llt. Num. 8. div. 1. fasc. 1, fr. 5.)
Horti cs. L. Bagamériak a.
Istenmezei cs. 1466: Rédey llt.
Ivágyi cs. 1456: Dl. 15031.
Iváni cs. 1426-ban: Iván, Ujfalu, Szuha és Füzes helységekben. Később birtokosokúl feltűnnek ismét: 1441-ben Szuhán s a Pásztóiaktól zálogban Pásztó egy részében; 1463-ban megint Szuhán és (Nád-) Újfaluban. (Dl. 11773., 13606. és Lelesz. acta Bercs. f. 8. n. 11.)
Jákó(fi) (szuhai) cs. A Fedémesiekkel együtt (1414.) Fedémesen, Rédén és Fancsalon anyai ágon. (1414: Dl. 26581; 143.: Rédey cs. llt., 1448: Kállay llt.)
Jánosi cs. L. Kopólcsiak a.
Jászok. Birtokaikra 1495-ben 907 forint adó esett. (Engel. 139.)
Jenei cs. Kápolnás-Erdőteleken. (1446: Acta p. Adv. 107–51.)
Jonhos (pinczi) cs. 1484-ben Butaj pusztán az egri káptalannak adják el részeiket. (Egri kápt. llt. Num. 8. div. 1. fasc. 1. frust. 19.)
Kabalaszói cs. Szederjesen. (1446–69: Dl. 17112.)
Kakas (kazai) cs. 1415-ben új adományúl kapják Pásztó, Dorog és Bátony részeit. 1487-ben az Asszupatakiaknak elzálogosítják Alsó-Bátony és Vámos-Uraj részeit. (Fejér. X. 5. 580., Jászó. prot. A. f. 93.)
Kállai cs. Rédén. (1448: Kállay llt.)
Kanizsai cs. 1494-ben 226 1/2 forintot vetettek ki birtokaira. (Engel. i. h.)
Kántor (bői) cs. 1406-ban kenderesi részöket elzálogosítják. 1463-ban részeik vannak Bő helységben. (Kár. oklt. I. 533.. Dl. 14709.)
Kántor (varaszói) cs. 1451: kövecsesi Dancs llt.
Kapi cs. Poroszlón, továbbá Iván és Szőke helységekben voltak zálogos részeik. (1407. 1451: Idézve l. Poroszló város a.)
Kátai cs. 1427-ben a magban. szakadt Mizseiek birtokát kapják Mizsén és részben Fügeden Zsigmond királytól. (Száz. 1875. 247., 1874. 250. – V. ö. alattyáni Csirke cs.)
Kende (bolyai) cs. 1492: Haz. oklt. 443.
Kenderesi cs. Hegyes, Kenderes és Bő helységekben. (1460: Dl. 15429; 1465: Károlyi oklt. II. 372.)
Kendi cs. 1454: Dl. 14828.
Kenter (farnosi) cs. Kenterházán is. (1480: Lelesz. 9.)
Kereszturi (fügedi) cs. 1489: Dl. 19538.
Király és királyné. 1424-ben Zsigmond király nejének Borbálának Encs, Tas, Terebes és Rozsnok helységeket adományozta. 1494-ben a király birtokaira 172 forint, a királyné birtokaira 15 forint adót vetettek ki. (Magy. Tört. Tár. XII. 283., Engel. 31.)
Kisdemjéni cs. L. Dormánháziak a.
Kisszöllősi cs. 1482: Dl. 18611.
Kókai (bojai) cs. Kokay. (1489: Dl. 19441.)
Kompolth. (szentkozmademjéni) cs. L. a jász terűletnél.
Kompolti apát. Kompolton. (1409: Dl. 9549.)
Kompolti (nánai, körűl Kompoldfiak) cs. Az Aba nemből eredő Kompoldfiak 1325-ben osztozkodnak Domoszló, Kürű, Zaráng, Örs, Rof, Visznek, Györk, Egyházasnána, Lovásznána, Szakálas, Torna, Gyenda, Taksony és Kompold helységeken; Oroszlán várát közösnek hagyván. 1337-ben vétel útján Adács jut kezökre. 1399-ben Sülyben is volt birtokuk, mert ide teszik át rofi révjöket. 1403-ban István mester a hűtlen Nekcseiek Pata és Pély nevű birtokát, 1404-ben a magban szakadt Miskeiek miskei jószágait, majd 1409-ben Szent-Miklóscsánya (népes) és Agarcs (néptelen) birtokokat, – 1411. és 1412-ben a Rof melletti néptelen Szent-Miklóst, – 1416-ban pedig már új adományúl Pélylyel együtt: Kömlő, Folt és Makegyháza elpusztúlt helységeket nyeri a királytól. Ugyancsak Zsigmond király 1417-ben megengedi Ispánnak, hogy a magban szakadt Debrői Miklós birtokait Debrőn, Csálon, Tótfaluban és Kálon elfoglalhassa; 1421-ben pedig cserében a pestmegyei Irsaszegért a magban szakadt Visontai István birtokait adja neki Visontán (Szentkeresztföldével) és Karácsondon. 1422-ben (és 1483-ban bírnak) Ványán (1. ezt) is. 1424-ben Kisdetken bírt részüket az Ugraiaknak adják, cserében a Rof melletti Csonka-Szent-Miklósért. 1430-ban birtokukban találjuk Fegyverneket is. 1438-ban már a magban szakadt Ugraiak birtokait kapják Ugra, Kisdetk és Kőkút helységekben és Árpás pusztán. 1440. és 1441-ben a Rozgonyiakkal együtt Tas és Encs helységeket nyerik I. Ulászló királytól; 1465-ben pedig a gúti Országhokkal együtt a Tariak birtokait veszik zálogba, majd kapják 1472-ben kir. adományúl. 1481-ben Kérszigeten is van jószáguk; 1489-ben egyebek közt Hasznos birtoka fölött perelnek a Pásztóiakkal s ugyanez évben Oroszlánkő és Nána várakon és más, már említett birtokokon kívül Heves város és Markaz falut is kezükön találjuk. (1291: Árpádk. uj okmt. X. 34., 1325: Anjouk. okmt. IV. 231., 1337: Századok. 1887. évi kiránd. füz. 76. l., Gyárfás. Jászk. III. 477., 1399: Dl. 8436., 24698; 1403: Dl. 8918; 1404: Dl. 8954; 1409: Dl. 9497; 1411–1412: Dl. 9996; 1416: Dl. 10498; 1417: Dl. 10565; 1421: Dl. 11103., 11104; 1422: Dl. 11202; 1424: Dl. 11592; 1424: Dl. 24717; 1430: Dl. 24721; 1438: Dl. 13160; 1440. és 1441: Dl. 13570. és 13634; 1465. és 1472: Forgách llt. Dl. 16161., 24553. (1466-ból) 1481: Dl. 18498; 1483: Dl. 18794; 1489: Dl. 19513. és 24581. V. ö. Dorogháziak, Tariak, dobozi Dánfiak, Fegyvernek város és Szent-Jakab helység a.)
Kondé (pókatelki) cs. 1494-ig Bocson. (Egri kápt. llt. Num. 8. div. 1. fasc. 2. frust. 2.)
Konkal (fügedi) cs. Konkal. (1489: Dl. 19441.)
Kopólcsi cs. 1470-ben a hűtlen Mihály birtokát Bánhalmán a Madácsiak és Jánosiak kapják. (Huny. kora. XI. 427.)
Korláth (szői) cs. 14i8: Gyárfás i. m. III. 607., 1450-ben – valószínűleg hibásan – «de Gyew». (Dl. 14327.)
Kormos (füzesi) cs. 1489: Dl. 19441.
Kóvári cs. 1407-ben a Zelizfiekkel együtt beigtatják őket Kenderes (Kéregyház) birtokába. Birtak Bő helységben is. (Kár. oklt. I. 542. – V. ö. 1428: Dl. 11973; 1453: Dl. 14709.)
Kún (erdőteleki) cs. 1460: Dl. 15491; 1482: Egri kápt. llt. Num. 10. fasc. 1. frust. 2.
Lapispataki cs. 1438-ban a Segnyeiekkel együtt azon panaszkodnak, hogy a király Tarján nevű birtokukat Szécsényi Franknak adományozta, a ki egyszersmind Bátori Istvánnal közösen Oroszi nevű falujokat is elfoglalta. – A Bátorlak Oroszit 1458-ban is bírják. (Dl. 13243., Kolosmon. protocollum.)
Leleszi konvent. L. Csirke cs. a.
Lengyéndi cs. 1421-ben Lengyénd, Bátony és Fancsal helységeket új adományként nyerik. László 1449-ben e megye alispánja. (Dl. 11066., Rédey llt.)
Liptai (kisfaludi) cs. 1435-ben Andornak pusztát nyerték adományul. (Nagy Iván i. m., 1483: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 3. fasc. 1. frust. 7., 1488–1489: Dl. 19441.)
Lorántfi (serkei) cs. L. Borsodmegyében.
Losonczi cs. Abádon, már 1393-ban. (Dl. 7898. – L. Tomajmonostora helység s a Szécsényiek, Bono Mózes és Nagylucseiek a. is.)
Lövei cs. 1424. és 1461: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 9. fasc. 1. frust. 1. és u. o. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 14. és 15.
Ludasi cs. 146: Dl. 24534.
Maczonkai cs. 1463: Lelesz, acta Bercsényiana. fasc. 8. n. 11.
Madácsi cs. L. Kopólcsiak a.
Markházi cs. 1489: Dl. 19441.
Merse (szinyei) cs. 1364-ben Orosziban. Kétes, vajjon a XV. sz.-ban is. (Wagner. Dipl. Sáros. 343.)
Mikocsa (kisrédei, szentmártonrédei) cs. Mikocza. Mykocha. Osztályosok a Nagyrédeiekkel. (1488: Dl. 26603; 1470. körűl: Dl. 32374.)
Mizsei cs. 1421: Dl. 11107; 1427., 1438. és 1484: Gyárfás. Jászk. III 587., 607., 609.
Monostori cs. Császon, Pap-Monostoron. (1474: Dl. 17581.)
Monyorósi cs. Mikófalvi részöket 1468-ban a Nádasdiak és Ományiak (és tán mások is, az oklevél hiányos) kapták. (Dl. 16635. – V. ö. 1470: Dl. 16986.)
Muzslai cs. Mwslay. (1488–1489: Dl. 19441.)
Nádasdi cs. L. Rédeiek és Monyorósiak a.
Nagy (mikófalvi) cs. 1492: Haz. oklt. 443.
Nagy (szőkei) cs. 1447: Egri kápt. llt. N. 9. d. 4. f. 1. frust. 10., 1461: U. o. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 14. és 15.
Nagyhatvani cs. L. Hatvan város a.
Nagylucsei cs. 1484-ben a hűtlen Vécsi Gáspár birtokait: Vécsen, Alatkon, Dédteleken és Cserőközön Orbán győri püspök és kincstartó s édes testvérei – Nagylucseiek – kapják a királytól. 1485-ben bírják Szentmiklóst és Szent-Iván részeit. 1486-ban Nagy-Iván felét visszabocsátják – cserében a pozsonymegyei Nagylucseért – a király kezébe. Ugyanez évben Parlagi György után kapják (végrendeletben) a nála – a Losoncziaktól – zálogban levő Tomajt, Bánhalmát, Tarján felét és Abád részeit. Végre 1489-ben gúti Országh Lászlótól és Losonczi Lászlótól zálogba veszik Alcsit, Fokorót és Szent-Iván részeit, Szászberek város részeit, Szabolcs, Kölkes, Bezetelke és Iván pusztákkal. (1484: Dl. 18964; 1485: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 2. fasc. 1. No. 13., 1486: Dl. 19143., 19127., 19120.. 19160; 1489: Dl. 19544. – L. Abádiak a. és Szabolcsban Nagylucseiek a. is.)
Nagyrédei cs. L. Rédeiek a.
Nemti cs. Szederjesen 1446 előtt. (Dl. 17112.)
Oláh cs. Szent-Domonkoson. (1492: Haz. oklt. 443.)
Olcsvári cs. Istenmezején és Szederjesen. (1400–1465: Dl. 16751; 1477: Dl. 17996.)
Országh (gúti) cs. A Gutiak révén bírja Guti Gáspár fia: gúti Országh János 1427 óta Tisza-Szalók felét s 1487-ben ezenkívül Abádot is; majd a Tariaktól és Szécsényiektől szereznek nagy terjedelmű birtokot. (1427: Dl. 11933. és 11935; 1456: Dl. 15111; 1459: Dl. 15384; 1460: Dl. 15472; 1487 Forgách llt. – V. ö. Tariak, Nagylucseiek, Szécsényiek, Dorogháziak és Bono Mózes.)
Otrokocsi cs. L. Bolya helység a.
Ördög (ördögfalvi) cs. 1456: Dl. 15031; 1484: Arch. Közl. VI. Ipolyi czikke. XXII.
Palocsai cs. Horton és Szekeresegyházán. (1433: Századok. 1871. 637.)
Pálóczi cs. Zsigmond királytól kapja Mátyus 1412-ben a magbanszakadt Szücsiek birtokát Szücsi, Ecsed, Fajzat és Réde, – 1421-ben pedig a magban-szakadt Visontai István jószágait Adács, Iványi (Iván) és Köre helységekben és Szinyértelke pusztán. 1445-ben bírják Pétervására és Kövesd m.-várost (utóbbit 1444-ben is). 1462-ben Csász és Fogacs helységeket is. Ugyanekkor kapják kir. adományúl az ezen falvak közt fekvő Meszli pusztát. (1412: Dl. 9952., 9953., 9955; 1421: Dl. 11137., 11139; 1444: Egri kápt. elench. IV. 25; 1445: Dl. 13846; 1462: Dl. 15745.)
Parlagi cs. 1454-ben V. László király Lászlónak és baracskai Csutha Jánosnak adja a zágorhidai Tárnok Demeter kezén levő Tasban rejlő kir. jogot. (Kállay llt. – L. Nagylucseiek a.)
Pásztói cs. A Tariakkal egy őstől származtak. 1454-ben s később is bírták Pásztót. Hasznos várát és Hasznos helységet s Vésze és Ders részeit. (1454: Dl. 15684; 1461: Kolosmon. prot., Lelesz. el. statut. , 1489: Dl. 19479. és 19513. – V. ö. Tariak és dobozi Dánfiak.)
Pethő (gyöngyösi) cs. 1439: Lelesz. elench. statut.
Pohárnok István (berzeviczi). Erken és Kürtön bírt. Halálával e birtokai is a Rozgonyiakra (1. ott) szálltak. (1438: Dl. 13227; 1450: Dl. 24734; 1456: Dl. 15074; 1460: Dl. 15432. – L. Erk vár és Gyöngyös város a. is.)
Pongrácz (dengelegi) cs. L. Bályokiak a.
Porkoláb (istenmezei) cs. 1489: Dl. 19538.
Pósvárallyai cs. 1489: Dl. 19441.
Posgai (ugrai) cs. 1489: Dl. 19472.
Püspöki (ludányi) cs. L. Poroszló város a.
Radnóth (apczi) cs. 1480: Rédey cs. llt.
Ragályi cs. Nagy Iván. i. m.
Rátoldfalvi cs. Mikófalván. (1413: Dl. 10140.)
Recski cs. 1447-ben Miklós Hevesm. egyik orsz.-gyűlési követe volt. (L. Dormánháziak és figei Csatók a. is.)
Rédei cs. Rédén kívűl 1459-ben Varaszó és Szent-Domonkos, – 1462-ben Eger-Szalók és Tisza-Szalók, – 1467-ben (zálogban Tenki Istvánnétól) Tenk helységekben; 1467-ben (a Nádasdiakkal és Varaszóiakkal együtt) Varaszón és a hozzá tartozó Kunafölde, Espánfölde és Mátyástelke pusztákon, – 1469-ben (és 1472-ben) Szurdok-Püspöki és Terzse-Szalók, 1476-ban Mizse és Sár (1478-ban is) helységekben földesurak. 1473-ban Nagyut és Bál-Püspöki részeit adja János volt erd. vajdának a király. Valószínűleg e család értendő az 1438-ban és 1483-ban föltűnő «Nagyrédeiek» a. is. (1438: Dl. 26603; 1476., 1478., 1483: Muz. llt., 1462: Lelesz. el. statut. – A többire nézve: Rédey llt.)
Rozgonyi cs. 1411-ben a Poroszlaiaktól zálogba veszik Szőkét és Foltot s kapják a királytól Farnost; 1418-ban ugyancsak királyi adományúl nyerik a magban szakadt Domoszlai Demeter birtokát Boczonádon; 1430-ban pedig zálogban a királytól Ivánt és Poroszlót. 1435-ben megengedi nekik a király, hogy a hűtlen Salgaiaktól rászállt s a Berzeviczieknek 2000 forintban elzálogosított következő birtokokat: Gyöngyös felét, Benét és Zsadányt, Halász és Szászberek részeit kiválthassák s 4100 forintban zálogúl bírhassák. Ugyane birtokokat, Poroszló részével együtt adományúl kapják 1438-ban Albert királytól. Ez évben a hűtlen Debrőiek Debrő, Tótfalu, Kál és Csál helységekben bírt részeibe is beigtatják őket. 1440-hen és 1441-ben Rozgonyi Simon egri püspök a nánai Kompoltiakkal együtt kapja I. UIászló királytól Tas és Encs helységeket. 1453. és 1454-ben a Szalókiaktól zálogba veszik Szőke és Szalók részeit. 1459-ben Debrőn váruk is van; 1460-ban már új adományúl kapják a berzeviczi Pohárnok-féle Kürtöt és Erket. 1486-ban Köre, Bura és Boczonád «van kezükön». (1411: Dl. 9792. és 9811; 1418: Dl. 10725; 1430: Dl. 12260; 1435: Dl. 12725; 1438: Dl. 13163., 13170., 12260. és 13161; 1440: Dl. 13570. és 13634; 1453. és 1454: Dl. 14701., 14838; 1459: Dl. 15401; 1460: Dl. 15432. 15491; 1486: Dl. 19166.)
Sáfár (dormánházi) cs. L. Dormánháziak a.
Sáfár (szőkei) cs. 1461: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 14. 15.
Sági cs. L. Bebekek a.
Sági konvent. L. Doba helység alatt.
Sándor (rédei) cs. 1466: Rédey cs. llt.
Sántha (mérai) cs. L. Besenyeiek a.
Sári cs. Az osztályos sári Farkasokkal együtt Sáron. 1446-ban Mizsén s 1475-ben Gibardsáron is. (1435: Dl. 28819; 1436. és 1446: Muz. llt., 1475: Rédey llt.)
Sári benezés apátság. Sár, Tarnócza és Karácsond helységekben és Kompolt pusztán. (Rupp. II. 99.)
Sárosi (péterfalvi) cs. Sarosy. (1446–69: Dl. 17112.)
Segnyei cs. L. Lapispatakiak a.
Semsei cs. L. Kér helység a.
Solymosi cs. 1426-ban a Zsadányiaktól jószágot vesz a Heves- és Borsodmegyébe számított Iván helységben. (Dl. 11541.)
Sós (sóvári) cs. 1479-ben Sző és Tőpe részeit eladják a Besenyeieknek. (Huny. kora. X. 92.)
Söreg (csekekátai) es. Mizsén. Gibard-Sáron. (1475: Rédey llt.)
Szajoli (halászteleki) cs. A Tari-féle birtokokból zálogban bírták 1480-ig Terebest. Ekkor (és 1490-ben is) Verebélyi Simon egri várnagynak zálogosítják el. (Dl. 18372. és 19636.)
Szalóki cs. L. Rozgonyiak a.
Szántai cs. Apczon. (1447. és 1448: Dl. 14477.)
Szécsényi cs. 1405-ben és 1411-ben zálogban (a Nekcseiektől s ezek hűtlensége után a királytól) bírják Patát. 1411-ben osztozkodáskor Bene várát közösnek hagyják. 1455-ben László (László fia, a ki Frank vajda fia, a ki Konye bán fia) Gyöngyös város felét s Szászberek, Szabolcs, Szentiván, Fokoró és Alcsi helységeket (más megyebeli jószágokkal együtt) 40,000 forintban gúti Országh Mihály kir. főajtónállónak és Losonczi Albertnek elzálogosította. E Lászlónak – ki 1460-ban már nem élt – két leánya maradt: Hedvig, a kit Losonczi Albert vett el, és Anna, ki 1460-ban a gúti Országh Mihály fiának Jánosnak jegyese. E két leányt fiúsíttatták, hogy a birtok a két vő családja kezén mondhasson. S csakugyan már 1461-ben (s 1481-ben ismét) új adományúl kapják utóbbiak Mátyás királytól Gyöngyös város felét, Pata és Tarján városokat, valamint Fokorót és Szent-Ivánt s Szászberek felét. (1405: Dl. 9004; 1411: Dl. 9845; 1455: Dl. 14943; 1460: Dl. 15439. és 15444; 1461. és 1481: Forgách llt. – L. Lapispatakiak a. is.)
Széki cs. Tipászón is. (1492: Haz. oklt. 44.3. – L. Szék helység a.)
Szél (szederjesi) cs. Zeel. (1446–69: Dl. 17112.)
Szentdomonkosi cs. 149: Rédey llt., 1492: Hazai oklt. 443.
Szenterzsébeti cs. Egyház-Szent-Erzsébetiek. (1451: kövecsesi Dancs llt.)
Szentlőrinczi pálosok. L. Bőiek a.
Szentmáriai cs. L. Szentmária a.
Szentmártoni cs. Borsodmegyéből. L. Dormánháziak a.
Szentmihályi cs. Idéz. 1. Szent-Mihály helység a.
Szőllősi cs. Igaron és Gyámán. (1472: Dl. 17341.) 1487-ben kezükön van a Bessenyeiektől Vakméra, Egyházasméra és Szentmárton-Méra is. (Dl. 19292. Lásd a Besenyeiek a. is.)
Szuhai (korotnoki) cs. «De Korothnyk Zohay» Györgyöt beigtatják 1446-ban Kőtelek birtokába. (Dl. 14040.)
Tarcsai cs. 1466: Dl. 16362.
Tárczai cs. Sárosmegyéből. Kömlőn. (1478: Dl. 18130.)
Tari cs. Bírta Sirok várát 1389 óta, Sirok, Verpelét, Nagyberek és Szajla helységekkel; 1424-ben Drégel váráért Püspökit (is) kapják cserében a királytól. De már a huszas években elzálogosítják e birtokok jó részét. 1454-ben György a Pásztóiakkal megegyezik, hogy családjok kihalása esetén egymás birtokait örököljék. A Tariak ekkor Pásztó, Tar, Ráczfalu, Rozsnok és Terebes helységekben is földes urak a fentebbieken kivűl. (Püspökit ekkor nem említik.) S bár 1464-ben a király beleegyezését is megnyerték, Tari György mégis 1465-ben gúti Országh Mihálynak és a n. Kompoltiaknak zálogosította el 24,000 forintért összes birtokait, a melyek közt Dorog és Püspöki helység s a Mátrahegye nevű hegység (cum montibus Matrahegye) és Ágasvár (várhely) is előfordúl. E miatt később pörük is támadt a Pásztóiakkal, de 1472-ben a Tari György (hűtlensége s) magtalan halálakor Országh M. és a Kompoltiak kapták e nagy uradalmat a királytól és 1475-ben a Pásztóiak is lemondtak igényükről. (1389: Dl. 7506; 1424: Dl. 11603; 1426: Dl. 11840; 1429: Dl. 12044; 1454. és 1464: Dl. 16684. és 14856; 1466: Dl. 16351; 1465., 1472. és 1475: Forgách llt., V. ö. 1489: Dl. 19513.)
Tárkány melletti kartauziak. L. az Eger melletti pálosok.
Tarkövi cs. 1468-ban elzálogosítják János vál. egri püspöknek kömlei részöket. (1468: Dl. 16702.)
Tárnok (szandai) cs. Tasi jószágát 1452-ben Dénes esztergomi érseknek elzálogosítja. (Dl. 14513.)
Tasi (tasonyi) cs 1463: Dl. 15867.
Temesközi (felsőszóláti) cs. 1493: Egri kápt. llt. Num. 17. Div. fasc. 3. fr. 4.
Tenki cs. 1460: Dl. 15491. – L. Rédeiek a. is.
Terpesi cs. Miklósnak terpesi és széki jószágait 1461-ben a Besenyeiek kapták a királytól. (1455: Turul. 1889. 3–6. l., 1489: Dl. 25399.)
Theze (mizsei) cs. 1434: Dl. 26640. – Tán a következővel azonos.
Thexe (tekszeházi) cs. L. Tekszeháza a.
Therpes (ivágyi) cs. 1488: Dl. 19457; 1489: Dl. 25399.
Thombolth (vezekényi) cs. 1489: Dl. 19441.
Tipászói cs. Szúcs pusztán is. (1438: Hazai oklt. 389.)
Tóth (bátori) cs. 1489: Dl. 19441.
Török (derzsi) cs. 1482: Egri kápt. llt. Num. 10. fasc. 1. frust. 2.
Ugrai cs. A sári monostornak egyik patronusa. Zálogban bírta Lövő részeit. (1424: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 9. fasc. 1. frust. 1., 1425: Fejér. X. 6. 753. – L. Kompolthiak.)
Ujfalusi cs. Jászok. 1441-ben új adományúl nyerik Kürt felét. (Dl. 13628.)
Váradi püspök és káptalan. Poroszlón 1451-ben. János püspök kétségtelenül Füreden is pl. 1486-ban. (Lelesz, elench. statut. Dl. 14461., 19117.)
Varaszói cs. L. Rédeiek.
Varju (szentdomokosi) cs. 1480: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 8. fasc. 1. frust. 2.
Vasvári (szőkei) cs. 1464: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. f. 1. frust. 18. (L. az Eger m. pálosok a. is.)
Vatha (farnosi) cs. 1450: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 11.
Vécsi (fügedi) cs. Vécsi László 1438-ban a megye alispánja. (Haz. oklt. 398., 1459: Dl. 19441. – L. Nagylucseiek a.)
Verebélyi cs. Simon 1488-ban a megye alispánja. (Rédey llt. – L. Szajoliak a. is.)
Veres (erdőteleki) cs. 1460: Dl. 15491.
Veres (felsőmérai) cs. 1479-ben a Baksaikkal (de Baxa) együtt tiltakoznak, hogy a Besenyeiek az ő jószágukat: Mezőméra és Szentmártonméra helységekben és Vakméra pusztán felkérhessék a királytól. (Muz. llt.)
Veresmarti pálosok. 1356-ban Benén kapnak részeket; 1441-ben V. Lászlótól Fügedet nyerik. 1461-ben pedig Debrői Imrétől Varsányt és Lőrinczi felét. (Rupp. III. 307.)
Vészei cs. 1463: Dl. 15835.
Vetési cs. L. Poroszló város és Egerszalókiak a.
Zsadányi cs. L. Poroszló városnál.
Összesen: 226 birtokos.
