HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abád. Abad. (13lS: Anjouk. okmt. V. 241., 1400: Dl. 13563; 1480: Dl. 24754; 1457: Forgách cs. llt. Révje a Tiszán át már Anonymusnál is, oklevélben pedig már 1251-ben és 1348-ban («portus consuetus») említtetik. Száraz vámja is volt. 1440-ben királyi sókamara-hely. (1251: V. ö. Árpádk. uj okmt. VII. 324.) – Ma Tisza-Abád, Jász-Nagykún-Szolnokmegye ék. sarkában.
Abak. Abak. (1323: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 1.. 1323. és 1380: Sztáray oklt. I. 46. és 451., 1381: Egri kápt. llt. i. h. frust. 6.) Szőke, Lővő és Iván szomszédságában feküdt.
Abony. Abon. (1291: Adatok az egri egyházm. tört. I. 366.) Obon. Obong. (1332–7: Páp. tiz.-l. 324. 359.) Abon. (1494: Bakocs-Codex. 439.) A mai Füzes-Abony, Egertől d.
Adács. Adacz. (1421: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 7. fasc. 1. frust. 4.) Adach. (1423: Dl. 11415., 11137–11139., 1474: Dl. 17581.) Vámszedő hely volt. Gyöngyöstől kissé dk. találjuk.
Agarcs. Agarch poss. (1342: Anjouk. okmt. IV. 201., 1410: Dl. 28953., 28947.) Agarch poss. deserta. (1409: Dl. 9497.) Csány vidékén fekhetett.
Agó. L. a jász terűletnél.
Alatk. Alatk. (1371: Dl. 5736.) A mai alatkai puszta Boczonád m.
Alattyán. Alathyan. (1449: Lelesz. 61. 18.) Vámszedőhely volt. Jász-Berénytől kissé dk. a Zagyva m. fekszik. (L. Kér a. is.)
Álcsi. Alchy. (1399: Dl. 8410; 1461. 1481: Forgách llt. 1470: Dl. 16959.) Ma puszta Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében Szolnok mellett. – 1324-ben és 1353-ban még «Szolnok»-megyéhez sorozzák. (Anjouk. okmt. II, 115., Fejér. IX. 2. 207.)
Alsó-Bátony. L. Bátony a.
Alsó-Szólát. L. Szólát a.
Al-Tárkány. L. Mező-Tárkányt a városok közt.
Andornak. E helység véleményem szerint a páp. tiz. lajstromban (348.) Cserép, Novaj, Ostoros sat. m. föltűnő «Vgarad» helynévben rejtőzik. 1435-ben puszta. (L. Liptaiak a.)
Apa-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós a.
Apáti. Apaty. (1261: Fejér. IV. 3. 36.) Maklár és Szénhalom közt sorolják föl az egri püspökség birtokai sorában.
Aranyas. Terra Anaras. Via Anarozou. (1295: Árpádk. uj okmt. X. 201.) A későbbi Aranyos falu, Pétervásár mellett k. Az 1494. évi egri püspöki számadásokban mint az egri kápt. birtoka: Aranyas. (Bakocs-Codex. 441.)
Átány. Athan. (1407: Fejér. X. 4. 839., 1409: Dl. 9593) Heves m. fekszik.
Atkár. Athkar. (1391: Dl. 7924; 1468: Kapy cs. llt. Z. num. 3., 1472: Dl. 17405.) Gyöngyöstől d. esik.
Atyásháza. L. Homok-Terenne a.
Báb. Bap. (1473: Dl. 26632.) Baab. (1478: Dl. 28317.) Ma puszta Zsadány mellett.
Bakta. Villa Bagcha. (1295: Árpádk. uj okmt. X. 200.) Bakta. (1332–7 Páp. tíz. l. 359.) Baktha. (1494: Bakocs Cod. 440.) Eger m. ény.
Bala. Bala. (1399: Kubinyi. II. 388., 1490 körűl: Lelesz. prot. parvum.) Ma puszta a Tisza partján, Török-Szent-Miklóstól é.
Bula-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós a.
Bálpüspöki. L. Püspöki a.
Bánhalma. Banhalma. (1486: Dl. 19160.) Ma puszta (Kis- és Nagy- Bánhalma) Kenderes m. ény.
Baraszó. Barasow. (1387: Dl. 7238.) Kerekudvarral volt határos d. felé.
Barla. Barla. (1447: Dl. 14075.) Lakkal együtt fordúl elő. A mai Balla helység, Pétervásártól dny.
Bátoty. Bachon. Bathon. (1231: Árpádk. uj okmt. XI. 238.) Bathon. (1421: Dl. 11066.) Also Bathon. (1487: Jászó. prot. A. fol. 93.) Ma Nagy-Bátony helység és Kis-Bátony puszta. Pásztótól ék.
Bátor. Villa (terra) Batur. (1295: Árpádk. uj okmt. X. 200.) Batur. (1332–7: Páp. tiz.-l. 359.) Bathor. (1372: Egri kápt. llt. Nnm. 7. div. 4. fasc. 1. frust. 1.. 1494: Bakocs-Cod. 440.) Ma Bátor helység és Kis-Bátor puszta. Egertől ény.
Bekölcze. Bekewlche in comitatu Borsod. (1492: Haz. oklt. 443., Dl. 19806.) Bekewlche (megye nélkűl, majd) in comitatu Heves et Borsod. (1499: Dl. 20818.) Ma Heveshez tartozik. A borsodmegyei Apátfalvától ény. esik.
Bene. Zurdukybene. (1299: Árpádk. uj okmt. X. 329.) Bene. (1435: Dl. 12725; 1438: Dl. 13163., 1447: Dl. 14117., 14118: 1457: Dl. 15166.) Ma puszta Gyöngyös m. é.
Bény. Beny. (1387: Dl. 7238.) A mai Felső-Szent-György és Monostor vidékén. Kerekudvar keleti határosaként tűnik föl.
Bernold. Mező-Tárkány vidékén. Laksó határjárásakor fordúl elő «via de Bernold (ha jól olvasom) ad Tharkyan». (1381: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 8. fasc. 1. fr. 2.)
Besenyő és Besenyőtelek. Beseneutelek iuxta poss. Bachanad. (1347: Anjouk. okmt. V. 153.) Besneuteluky. (1371: Dl. 5946., 5947: 1372: Dl. 30706.) Besenyew. (1423: Dl. 11415; 1466: Dl. 16347.) Ma csak Besenyő nevű helységet találunk Boczonádtól kissé távolabb ék. felé. – Régebben, a XIII. sz. végén e vidéken egy: «Buger Beseneu» is létezett. Abony, Szikszó, Maklár, Buda, Tárkány, Besenyő és Han között. E helység az elősoroltak közt középen fekvő mai Dormándnak felel meg, mely különben a XV. században már «Dorman és Dormanhaza» alakban szerepel. (Adatok az egri egyhm. tört. I. 366. Határjáró oklevél után. V. ö. Dormánháziak a.)
Beze vagy Bezetelke. (Bezdretelke.) Beze. Bezetheleke poss. (1399: Dl. 8410.) Bezdretheleke al. nom. Bezethelke. (1489: Dl. 19544.) A Szolnoktól é. felé fekvő Szent-Ivánnal volt határos. Ma Besenszög határrésze.
Bocs. Terra Buchey. (1295: Árpádk. uj okmt. X. 200.) Boch. (1438: Haz. oklt. 398., 1492: Hazai oklt. 443.) Pétervásártól k. esik.
Boczonád. Bochonad. (1371: Dl. 5736., 5946., 5947; 1418: Dl. 10725.) Boczonod. (1486: Dl. 19166.) Hevestől ny. é.
Bod. Bod. Bood. (1446: Dl. 13953.) Mint Kaál határosa fordúl elő, mellette délre ma is megtaláljuk.
Bodony. Bodon. (1332–7: Páp. tiz.-l. 358.) Pétervásárától dny.
Bodonháza. L. Bodonháziak a.
Boldogasszony-Réde. L. Réde a.
Bolya. (Buja.) Bolya. (1492: Haz. oklt. 443.) 1489-ben és 1498-ban fordúl elő a «de Bwlya Otrokachy, Ottroczeky»-család. Dl. 19441., 20731.) mint a mely bírt «in Bwya». Bizonyára a Pétervásár m. fekvő mai Bulya puszta értendő. (V. ö. Dl. 26606.)
Botond. Bathond. (1388: Egri kápt., llt. Num. 17. div. 4. fasc. 2. frust. 16.) Bothond. (1432: Dl. 12470; 1465: Dl. 16243: 1466: Dl. 16362.) Besenyő, Tepély és Mező-Tárkány helységekkel volt határos.
Bő. a) Beu. Bew. (1349: Anjouk. okmt. V. 303., 1453: Dl. 14709; 1455: Dl. 14940; 1465: Károlyi oklt. II. 372.) A mai Tisza-Bő (Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegye). Dny. esik (Kún-) Hegyestől, a melylyel együtt fordúl elő 1465-ben. Ez alkalommal Kenderes és Bő helységeknek Kenderesi Balázs birtokában levő részeit Mátyás király Hevesből Pestmegyébe helyezi át, az egész Hegyessel együtt. Utóbbinak (valamint Kenderesnek és Bőnek) részei 1483-ban is Pestmegyéhez tartoznak, ellenben 1487-ben egyenlő tele már Heves, s részei 1489-ben ismét Pestmegyéhez. 1455-ben birtokosai révjogot nyernek a királytól, ez, ekkor még hevesmegyei helységre nézve. – Kenderesen 1405 előtt kúnoknak is voltak birtokaik (Gyárfás. III. 529. 542–548.), a XV. században pedig a szentlőrinczi pálosoknak is. Utóbbiak részei 1470-ben Külső-Szolnokmegyéhez tartoztak. (Muzeumi llt., Károlyi oklt. II. 525., Dl. 19461. 1470: Dl. 17062.) Kenderes, Kún-Hegyestől d. esik (Jász-Nagykún-Szolnokmegyében.) – b) 1446-ban és 1466-ban «Bew. Bey» formában Besenyő és Tepély m. a mai Szárazbő pusztán feküdt falut találjuk föl. (Dl. 13953. 16362.)
Buda. Villa Buda. (1291: Adatok az egri egyhm. tört. I. 366.) Buda. (1332–7: Páp. tiz.-l. 358.) Poss. Buda Episcopi. (1339: Egri kápt. llt. Num. 17. div. 4. fasc. 1. frust. 7.) Kysbwda. (1494: Bakocs-Codex. 439.) Ma Kis-Buda puszta Mező-Tárkány és Füzes-Abony közt.
Bura. Bura. Burateluk. (1345: Anjouk. okmt. IV. 551., 1370: Dl. 5878: 1371: Dl. 5736.. 5946., 5947; 1372: Dl. 30706.) Bwra. (1486: Dl. 19166.) A Tisza partján, Roff mellett, Jász-Nagykún-Szolnokmegyében fekszik.
Butaj (puszta). Bwthay pred. (1480: Rupp. II. 7., 148: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 1. fasc. 1. frust. 17. és 19., 1492: Haz. oklt. 443.) Ma is puszta Aranyas m. é.
Csál. Chal. (1417: Dl. 10565; 1446: Dl. 13948; 1461: Dl. 15609.) Debrő. Tótfalu és Kaál helységekkel együtt említik.
Csány. Zentmikloschanya poss. populosa. (1409: Dl. 9497.) Chan. (1445: Dl. 24534; 1450: Dl. 24734.) Hatvan és Vámos-Györk közt fekszik. mely utóbbinak szomszédságában tűnik föl 1445-ben.
Csász. Chaz. Chas. (1455: Dl. 14936; 1462: Dl. 15745; 1474: Dl. 17581.) Ma puszta Heves m.
Csehi. Due ville Chechy. (1310: Wagner. Dipl. Sár. 316.) Chehy. (1492: Haz. oklt. 443) Egertől ény. esik.
Cserőbáb. Cherewbab poss. a parte fluvium Tharna. (1439: Dl. 26604.) Cherewbaabya poss. (1478: Dl. 28317.) 1439-ben a Cserőbábiak, 1478-ban a Bábiak bírták. Egy előttem fekvő térképen Báb puszta (Boczonádtól é.) m. Cserőhát nevű puszta is föl van jegyezve. Talán ez őrzi emlékezetét.
Cserőköz. Chereukuz. Chereulkuz. (1343: Haz. okmt. VII. 398.) Cherewkewz. (1480: Dl. 24754.) Cherekes. (1484: Dl. 18964.) Ma puszta Tisza-Szőllős m. (V. ö. Fejér. IV. 3. 36.)
Csonka-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós a.
Csontfalva. Chonthfalwa. (1472: Dl. 17445.) Tán Hevesben feküdt. Ma Nógrádmegyében (Pásztó m. dk.) találjuk.
Czegléd. Czegled. (1494: Bakocs-Codex. 346., 439.) A püspöki Eger város része volt.
Debrö. Debreu. (1352: Egri kápt. llt. Num. 13. div. 3. fasc. 1. frust. 1.) Debrew. (1438: Dl. 13161; 1446: Dl. 13948; 1461: Dl. 15609.) A mai Al-Debrő és Fel-Debrő, közel egymáshoz és Verpeléthez.
Dédtelek. Ded. (1343: Haz. oklt. VII. 398.) Dedthelek. (1484: Dl. 18964.) Alatk és Cserőköz között sorolják föl.
Demjén. Demyan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 359.) Kysdemyen. (1480: Lelesz. 9.) Demyen. (1494: Bakocs-Codex. 440.) Ma Deménd, Eger m. d.
Derecske. De Reske. (1382–7: Páp. tiz.-l. 342.) Derechke. (1479: Dl. 18185.) Pétervásártól d.
Derzs. Ders. (1343: Haz. oklt. VII., 1461: Lelesz. el. statut., 1482: Egri kápt. llt. Num. 10. fasc. 1. frust. 2.) Kúnoknak is voltak itt némi részeik. (1420: Gyárfás. III. 468.) Ma Tisza-Derzs, Tisza-Füredtől dny.
Detk. Detk. (1332–7: Páp. tiz.-l. 858.) Kysdetk. (1438: Dl. 13160; 1424: Dl. 11592; 1489: Dl. 24581.) Ugra szomszédságában tűnik föl, ma is mellette találjuk Detk községet.
Dézmás(?). Desmas. (? 1261: Fejér. IV. 3. 86.) Abony és Szikszó közt sorolják föl az egri püspökség birt. sorában.
Dob. Dob. (1430: Dl. 12282.. 1494: Bakocs-Codex. 440.) Ma ily nevű pusztát találunk Verpeléttől é.
Doba. Doba. (1423: Dl. 11439; 1488: Dl. 19363.) A mai Nagykürű, Kőtelek és Besenszög közt feküdt. Máskor Haczokkal (1. ott) együtt Külső-Szolnokba számítják. (A sági konventé volt.)
Domoszló. Domozlo. (1415: Dl 10372; 1489: Dl. 24581.) Gyöngyös és Verpelét között fekszik.
Dománháza. Domanhaza. (1482: Dl. 18611.) Tisza-Szőllős, Derzs sat. helységekkel kapcsolatban, kir. ember nevében fordúl elő. Ugy vélem a Tisza-Szőllős és Örvény közt elterülő mai Domaháza pusztának felel meg, mely különben 1427-ben: Damahaza – alakban is fölmerűl. (Sztárai oklt. II. 255.)
Donaháza. Donahaza. (1446: Dl. 13953.) Mint Kaál és Kápolna határosa fordul elő ily nevű nemes ember. (Tán az előbbivel azonos?)
Dormán. (Dormánháza). L. Besenyő helys. a.
Dorog. (Dorogháza.) Dorogh poss. (1296: Árpk. okmt. XII. 598.1 Rabashaza. (1332–7: Páp. tiz.-l. 358.) Doroghaza. (Nemesi névben.) Dorog poss. (1465: Dl. 16161.; 1479: Acta p. Adv. 50–253.) A mai Tiribes pusztával együtt tűnik föl 1461-ben. Most ott találjuk Dorogháza falut és Dorog pusztát. – Pásztótól ék. Vámját 1479-ben említik.
Ecséd. Eched. Echyd. (1412: Dl. 9952., 9953., 1429: Dl. 12104.) A mai Ecséd, Gyöngyüstől dny.
Ecseg. Echeg. Echek. (1475: Dl. 17640; 1481: Dl. 18498.) Részben Külső-Szolnok-, részben Hevesmegyéhez tartozott 1475. és 1481-ben. 1498-ban pedig azt írják róla, hogy előbb Békésmegyéhez tartozott, de újabban Külső-Szolnokba tették át. (Dl. 20777.) A mi lehető is, mert e három megye (s a Kúnság) határán feküdt. A Túrkeve melletti mai Ecseg puszta. (Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegye.)
Eger-Szalók. Egerzalouk. Egerzalok. (1370: Dl. 5820; 1403: Dl. 8929; 1470: Károlyi oklt. II. 417.) Eger m. dny. fekszik.
Egyek. L. Szabolcsmegyében.
Egyházas-Erdőtelek. L. Erdőtelek a.
Egyházas-Hán. L. Hán a.
Egyházas-Méra. L. Méra a.
Egyházas-Nána. L. Nána a.
Egyházas-Szent-Erzsébet. L. Szent-Erzsébet a.
Egyházas-Tárkány. L. Mező-Tárkányt a városok közt.
Emberesd. Emberesd. (1296: Árpádk. uj okmt. Xll. 599.) Pétervásár vidékén feküdt.
Encs. Ench. (1406: Dl. 9153; 1441: Dl. 13634.) Ma puszta Gyöngyöstől délre.
Endréd. Endred. (Fejér. IV. 3. 36.) 1261-ben Maklár után sorolják föl az egri püspökség birtokai közt.
Erdőtelek. Kapulnaserdeulelek. (1446: Acta p. Adv. 107–51.) Eghazaserdewlhelek. (1423: Dl. 11415; 1446: Acta p. Adv. 107–51.) Erdewtheluk. (1473: Dl. 26632.) Hevestől é. esik.
Erk. Erk. Ewrk. (1391: Dl. 29738; 1443: Dl. 13744; 1456: Dl. 15074; 1460: Dl. 15432.) Tarna-Örs m. találjuk, a melynek szomszédságában tűnik föl.
Fajzat. (Fejzed.) Fayzad. (1328: Gyárfás. i. m. III. 471., 1429: Dl. 12104.) Feysed. (1412: Dl. 9952., 9953., 9954.) Ma puszta Gyöngyös-Tarján m. é.
Fancsal. Fanchal. (1231: Árpádk. uj okmt. XI. 238.; 1296: U. o. XII. 599.) Fanchalthelky. (1351: Anjouk. okmt. V. 454., 1421: Dl. 11066.) Apcz m. találjuk.
Fedémes. Fedemes. (1426: Dl. 11753., 1492: Haz. oklt. 443.) Pétervásár mellett ék.
Fekécs. Feketh. Fekech. (1323: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 1. 2., 1376. és 1381: U. o. frust. 3., 1323. és 1380: Sztáray oklt. I. 46., 451. l.) Fekech pred. (1446: Egri kápt. llt. i. h. frust. 8., 14, 15. és 20.) A mai borsodmegyei Eger-Lövő és Ivánka m. feküdt.
Felemer. Azonos Tihemer helységgel, Eger m. Borsodmegyében. (Lásd ott. V. ö. Orsz. Llt. Acta eccl. fasc. 69. n. 47.)
Felfalu. Felfalu. (1446: Dl. 13953.) Ma puszta Vécs m.
Felnémet(i). L. Németi a.
Felső-Kompolt. L. Kompolt a.
Felső-Szólát. L. Szólát a.
Felső-Tárkány. L. Borsodmegyében, Tárkány a.
Fogacs. Fogach. (1323: Egri kápt llt. Num. 17. div. 4. fasc. 1. frust. 3.) Fagach. (1333: Dl. 30625; 1420: Muz. llt., 1450: Dl. 14327; 1462: Dl. 15745.) Ma puszta Boczonád m.
Fokoro. Fokoro. Fokorow. Fokro villa. (1461., 14131: Forgách llt. 1467: Dl. 16536; 1470: Dl. 16959).) A mai fokorui puszta Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében. Szolnoktól ék. – 1428-ban (Fokorow) még Szolnok- (Külső-) megyéhez számítják. (Dl. 30294.)
Folt. Nobiles de Folch. (1261: Fejér. IV. 3. 36.) Folth poss. (1411: Dl. 9792.) Szőke mellett tűnik föl. 1416-ban már «poss. deserta». (Dl. 10498.) E tájon – a mai Ivánka mellett – 1470-ben már a «Foltheghaza» nevű puszta fordul elő. (Károlyi oklt. II. 417.)
Füged. Fyged. (1427: Gyárfás. Jászk. t. III. 587.) Árokszállástól k. é.
Füred. Fyred villa. (1334: Károlyi oklt. I. 95., 1412: Tört. Tár. 1884. 236.) A megye kitétele nélkűl fordúl elő az Egyekből Füredbe vezető út. Bizonyára a mai Tisza-Füred értendő, Egyek m.
Füzes. Fyzes. (1296: Árpk. okml. XII. 598.. 1426: Dl. 11773; 1479: Dl. 18185.) Pétervásár mellett d.
Gelmecs. Gelmec. (1323: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 1.) Gelmeth. Gelmech. Gulmech. (1323: U. o. frust. 2., 1376., 1381: U. o. frust. 3. és 6.) Gelmech. (1323.. 1380: Sztáray oklt. I. 46. és 451.) Pred. Gelmech. Gyelmeth. (1446., 1461.; 1478: Egri k. llt. i. h. frust. 8., 14., 15. és 20.) Szőke (ma puszta) és Poroszld szomszédságában feküdt.
Gibard-Sár. L. Sár a.
Gombos. Gombos. (1447. Dl. 14077.) Ma puszta Hatvan mellett é.
Gyáma. Gyama pred. (1472: Dl. 17341.) Gyama poss. (1480: Dl. 24754.) Tisza-Szőllős, Igar és Örs m. fordúl elő.
Gyanda. (Tisza-Gyanda.) Genda prope fluvium Ticie. (1350: Anjouk. okmt. V. 381.) 1414-ben «Gyanda vacua et habitatoribus destituta». 1435-ben hasonlókép: «predium». (Kapy cs. llt. C. fasc. 1. n. 2.. Dl. 12260.) Tyzagyanda. (1484: Dl. 18948.) Tisza-Roff m. fekszik, Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében.
Gyöngyöspüspöki. (L. Püspöki a.)
Györk. Gurk. Gewrk. Gyerk. (1394: Dl. 7924; 1396: Dl. 8177; 1445: Dl. 24534.) Vámját 1445-ben említik. A mai Vámos-Györk, Árokszállás m.
Halász. a) Halaz. (1446: Dl. 13967., 1447–62: Dl. 14117. 14118.) A mai Gyöngyös-Halász. – b) Halaz. (1494. Bakocs-Codex. 439.) A mai Tisza-Halász p. Poroszló m. d. Utóbbi fordul elő az egri püspökség birtokai közt 1261-ben «in Csereuheukeuz». (Fejér. IV. 3. 36.)
Halásztelek. L. Békésmegyében.
Halmaj. Halmay. (1466: Dl. 16347.) Visonta m.
Han. Hon. Hony. (Adatok az egri egyhm. tört. I. 366. 1.) Han. (1381: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 8. fasc. 1. frust. 2.) Poss. Eghazashan. Han-i család. (1467: Rédey llt.) Naghhan. (1494: Bakocs-Codex. 441.) A mai hanyi pusztának felel meg. Besenyő és Erdőtelek közt. A pápai tizedlajstrom Hunga, Unga alakban ismeri. (341., 343., 357.)
Harangozó (utcza). Harankuzow. (1332–7: Páp. tiz.-l. 372.) Eger vidékén merül föl. – Az 1494. évi egri püspöki számadásokban: «Harangozo-wcza». (Bakocs-Codex. 441.) A püspöki Eger város része volt.
Hasznos. Haznos. (1454: Dl. 15684; 1472: Dl. 17405.) Pásztó m.
Hegyes. (Hegyesegyház.) a) Hegyes. (1465: Károlyi oklt. II. 372., 1487: U. o. 525.) Ecclesia Hegycs a megye kitétele nélkül. (1311: Gyárfás. Jászk. III. 461.) Hegyeseghaz. (1459: Dl. 15372.) Mint a Kenderesiek birtoka fordúl elő (1465., 1469.) Hegyes is Hegyesegyház is, ennélfogva kétségtelenűl a mai Kúnhegyes értendő alattok, Kenderes m., Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében. (Lásd Bő a. és a kún terűletnél, Kakat a. is.) – b) Hegyeseghaz. (1391(?): Gyárfás. Jászkun. t. III. 516.) Jász-Apátival és Kisérrel volt határos. Úgy látszik ez a falu értendő a budai apáczák birtoka gyanánt 1411-ben Pestmegyéhez számított: «Kylseuheges és Belseuheges» lakatlan birtokok a. is. (Dl. 9782.)
Heréd. Hered. (1447: Dl. 14077.) ligy látszik, ez időben Hevesmegyéhez tartozott; mert e megyével viszonyban, kir. ember nevében fordúl elő. Ma Nógrádmegye dk. zugában találjuk.
Hidvég. Hydvegh poss. (1346: Károlyi oklt. I. 166.) Hydvegy. (1381: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 8. fasc. 1. frust. 2.) Poroszló m. tűnik föl, a hol ma Hídvég puszta terűl el. – Az 1493–6. évi egri püspöki számadásokban: «Hydwegh, Mezehydwegh». (Bakocs-Codex. 356., 419.)
Himesegyház. Hymeseghaz poss. (1399: Dl. 8410.) A mai Jász-Ladány vidékén fekhetett, úgy látszik d.-dk. felé.
Homok-Terenne. (A megye kitét. nélkül: Homoktherene. 1296: Árpádk. uj okmt. XII. 599.) Homokterenne al. nom. Athyazhaza. (1418: Berényi llt., Századok. 1875. 705.) Ma Hevesmegye határszélén, Nógrádmegyében találjuk.
Hort. Horth. (t418: Dl. 11464; 1422: Dl. 11229.) Hatvan mellett k.-é. fekszik.
Igar. (Igal.) Igor (1314: Száz. 1887. 8. füz. 76.) Ikor. (1335: Kubinyi. II. 112.) Igar. (1455: Dl. 14954; 1472: Dl. 17341.) Kys Igal. (1480: Dl. 24754.) Tisza-Füredtől d. fekszik. Hajdan Szabolcsmegyéhez is tartozott; 1455-ben épen e megyébe helyezi át a király. Kis-Igal is e tájon tűnik elénk 1480-ban, mint az Abádiak birtoka, s bizonyára szintén a mai Igarnak felel meg.
Inavására. L. Szent-Miklós a.
Istenmezeje. Istenmezeye. (1477: Dl. 17996.) Pétervásártól ény. esik.
Ivágy. Iwagh. (1456: Dl. 15031.) Ma Ivád, Pétervására m. ny.
Iván. (Ivánd. Ivánka.) a) Iwan. Juwan. (1323., 1381: Egri kápt llt. Num. 9. div. 4, fasc. 1. frust. 1., 2., 6.) Iuuan. (1323., 1380: Sztáray oklt. I. 46. és 451.) Iwand. (1413: Egri kápt. llt. Num. 18. div. 3. fasc. 1. num. 4.) Iwanka. (1451: Kapy cs. llt. P. fasc. V. n. 24.) Iwan (1470: Károlyi oklt. II. 417.) E helység Poroszlóval és Lövővel együtt szerepel, s ezért a köztök fekvő Ivánka helység értendő, mely ma Borsodba tartozik. 1424-ben részben Heves-, részben Borsodmegyéhez számíották. (Dl. 11541.) – b) A pápai tiz.-lajstromból egy másik ily nevű helységet is ismerünk. (Iwaa. – I. m. 358. l.) Megfelel a mai Iványi pusztának Balla és Szuha közt. (Lásd: Nagy-Iván a. is.)
Iványi. (Iván.) Iwany. (1421., 1466: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 7. fasc. 1. frust. 4., 5. és Dl. 11137., 11139.) Mint a Visontaiak, majd Pálócziak birtoka, Körével együtt fordúl elő. E tájon találjuk ma Heves-Iván pusztát, Jász-Apáti m. keletre. S kétségkívűl ez értendő, mint a melynek szomszédjaiul a közel fekvő Apáti, Kisér, (Tarna-) Örs, Csász és Fogacs említenek 1462-ben. (Dl. 15745.)
Jákóhalma. L. a jász terűletnél.
Jánoshida. L. Pestmegyében s Kér a. Hevesben is.
Kaál. Nemutkal. (1341: Acta post Adv. 107–51.) Haromkaal in valle Debrew. (1352: Egri kápt. llt. Num. 13. div. 3. fasc. 1. frust. 1.) Kaal. (1447. 1448: Dl. 14136; 1461: Dl. 15609.) Ma Kál, Verpeléttől d.
Kajra. Kayra poss. (1341: Pesty. Helyn. I. 148.) Ma dűlő Istenmezeje faluban.
Kápolna. Kapnlna. (1430: Fejér. X. 7. 203., Dl. 12259. 12282.) Verpeléttől d. esik.
Kápolnás-Erdőtelek. L. Erdőtelek a.
Kápolnás-Tárkány. L. Mező-Tárkányt a városok közt.
Karácsond. Karachond. (1421: Fejér. X. 7. 395., 1445: Dl. 24584.) Gyöngyöstől dk. találjuk.
Katymad. Kaghmath. (1480: Dl. 18341.) Máskor (1482: Dl. 18611.) mint pusztát említik. Ma is az (Katymár) Tisza-Abád m.
Kelecsen. (Kerecsen.) Kelechen. (1461: Dl. 15609.) Debrő, Tótfalu sat. határosaként tűnik töl. E tájon találjuk ma Kerecsend helységet, mely azonban előbb (a páp. tiz.-lajstromban) «Keresnuch, Kerechev» formában is előfordúl. (343., 359) Az egri püspáki számadásokban is: Kelechen. (1494: Bakocs-Codex. 440.)
Kenderes Kenderes. Kenderez. (1422: Dl. 11169; 1465: Károlyi oklt. II. 372.) Kenderes alio nomine Kerekhaz, Kerekeghaz. (1397: Bakocs-Cod. 15., 1405: Dl. 9029.) Kenderes alio n. Keer. (1352: Károlyi oklt. I. 205.) Kenderes a. n. Keereghaz. (U. o. 542.)Pálos kolostorral 1453-ban. (Dl. 14709. L. Bő a. is.)
Kendi. Kendi poss. (1454: Dl. 14828.) A Pálócziak valamelyik birtokával volt határos.
Kenterháza. Ketherhaza. (1450: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 11., 1412: Dl. 9875.) Kentherhaza. (1480: Lelesz. 9.) Szólát és Eger-Szalók szomszédságában tűnik elénk.
Kér. 1428-ban: Hlapjan (alább: Mapian!), Kir, Janoshigya – hevesmegyei helységek merűlnek föl (Ladány, Szent-György, Ballonkútja és Szent-Jakab pusztákkal), mint eddig a Csirke, ezután kir. adomány alapján a Semsei cs. (Frank) birtoka. – A közel egymáshoz fekvő mai Alattyán és Jánoshida helységeket s az előbbi m. fekvő Potkér (egy térképen az 50-es évekből) pusztát kell értenünk. (Wagner. Dipl. Sáens 375.) 1465-ben különben (mint a Bályokiak birtoka) egy «Keer» nevű helység is (szintén Alattyánnal együtt) föltűnik. (Kolosmon. prot. – Lásd az alattyáni Csirke cs. alatt is.)
Kéregyház. (Kér.) L. Kenderes a.
Kerekudvar. Kerekwdwor. (1347: Anjouk. okmt. V. 151.) Kerekodwar (1371: Dl. 5736.) Tykus alio nomine Kerekodnar. (1387: Dl. 7238.) Ma puszta Jász-Berény m. – 1324-ben és 1353-ban még «Szolnok»-megyéhez számítják. (Anjouk. okmt. II. 115., Fejér. IX. 2. 207.)
Keresztfölde. Villa Keresztfölde. (? Fejér. IV. 3. 36.) 1261-ben Maklár m. az egri püspökség birtokai közt sorolják föl.
Kérsziget. Kerzygeth a megye kitétele nélkül fordúl elő. (1481: Dl. 18798; 1483: Dl. 18794) Keerzygethe in comitatu Heves. (1498: Dl. 20777.) Ma puszta Kisujszállás és Dévaványa közt.
Keve (-egyház). L. Turkeve a.
Kis-Buda. L. Buda a.
Kis-Demjén. L. Demjén a.
Kis-Detk. L. Detk a.
Kis-Ér. L. a jász terűletnél.
Kis-Igal. L. Igar a.
Kls-Kompolt. L. Kompolt a.
Kis-Maklár. L. Maklár a.
Kis-Nána. L. Nána a.
Kis-Szőllős. L. Szőllős a.
Kis-Tálya. L. Tálya a.
Komjáti. Komyati poss. (1359: Sztáray oklt I. 308.) A Tisza m., a mai Tisza-Örvény és Tisza-Szőllős közt feküdt.
Komor. Chumur. (1488: Dl. 19363.) A mai Komorszög puszta őrzi nevét, Jász-Ladánytól dk.
Kompolt. Kompolth. Felsew Kompolth. (Anjouk. okmt. IV. 204., 231., 1409: Fejér. X. 4. 794., 1430: Fejér. X. 7. 203., 1430: Dl. 12259.) 1483-ban és 1494-ben: Kyskompolth, mely hihetőleg Felső-Kompoltnak felel meg. (Egri kápt. llt. Num. 22. div. 5. fasc. 1. frust. 2., Bakocs-Codex. 444. l.) A B. Szűz tiszteletének szentelt – valószínűleg benczés – apátsággal. Vámszedő hely is volt, s főleg a XIV. században nevezetesebb helység, a megyei törvénykezés székhelye, egy 1345. évi oklevél szerint: Locus cathedralis, in quo … comes et quatuor iudices nobilium causas universarum nobilium et innobilium ipsius comitatus discutere solent. (U. o. Num. 17. div. 4. fasc. 1. frust. 8.)
Kőkút. Kwkwth poss. (1438: Dl. 13160.) Ma puszta Sirok m. d.
Kőláb. L. Szentimre a.
Kölkes. Kewlkes. Kulkez. (1393: Dl. 7894; 1399: Dl. 8410.) Kewlkez pred. (1489: Dl. 19544.) 1393-ban a hevesmegyei Szabolcscsal együtt mint abaujmegyei helység fordút elő; 1399-ben pedig, midőn mint hevesmegyei helységnek határát megjárják, Szabolcs és (a mai Jász-) Ladány fekszenek körülte.
Kömlő. Kumleu. (1343: Dl. 3555.) Kemle. Kewmle. (1468: Dl. 16702; 1478: Dl. 18130.) Hevestől k. esik.
Köre. Kywre poss. populosa penes Ticiam. (1421: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 7. fasc. 1. frust. 4. és Dl. 11137., 11139.) Kere. (1486: Dl. 19166.) A mai Kis-Köre, Poroszlótól dny.
Kőtelek. Kwthelek poss. (1446: Dl. 14040; 1468: Kapy cs. llt. Z. num. 8.) A mai J.-Nagy-Kún-Szolnokmegyében Szolnoktól ék. fekvő Kőtelek.
Közép-Tárkány. L. Mező-Tárkányt a városok közt.
Kürt. Kyrth poss. inter descensus philisteicales Kyseer et Ladan … sita – (1409: Dl. 9583.) Kywrth. (1438: Dl. 13227.) Kyrth. (1450: Dl. 24734.) Jászoknak is volt itt birtokuk. (V. ö. 1421: Gyárfás Jászkun. t. III. 569., 1438: U. o. 605. és 607.) Ma puszta Jász-Ladány és Jász-Kisér közt. – Másik Kürt helység az, mely 1479-ben Derecske mellett föltűnik. Ez a Pétervásár m. fekvő mai kürti pusztának felel meg. (Dl. 18185.)
Kürű (-monostora). Kureu. Kwrew. (1325: Anjouk. okmt. IV. 231.. 1468: Kapy cs. llt. Z. num. 3.) Kwrw. (1424: Dl. 24717.) Curu. (1488: Dl. 19388.) Ma Nagy-Kürű a Tisza m., Szolnoktól ék. Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében. (V. ö. Pesty. Helyn. I. 219.)
Lak. «Laak possessio» fordúl elő 1377-ben és 1447-ben. (Dl. 30134., 14075.) Ma ily nevű pusztát találunk Pétervásár m. d.
Laksó. Laxow poss. (1350: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 8. fasc. 1. frust. 1.) Laxo. (1484: U. o. Num 8. div. 1. fasc. 1. frust. 17.) Ma a Kerecsend. Abony és Mező-Tárkány m. folydogáló kis Laskó patak őrzi emlékét. Úgy látszik, már 1484-ben is csak puszta.
Lelesz. Lelez. (1332–7: Páp. tiz.-l. 358., 1492: Haz. oklt. 443.) Pétervásártól ék. esik.
Lengyénd. (Lengyeld.) Lengend. (1421: Dl. 11066.) A mai lengyéndi puszta Nagy-Bátony helység m., a melylyel együtt említik. – 1231-ben «Lengeld» alakban merűl föl. S 1482-ben is egy «fancsali Lengeldy» nevű nemes e vidéken a kir. ember. Bizonyára e falutól vette nevét. melyet tehát ez időben is ejtettek Lengyeldnek. (1231: Árpádk. uj okmt. XI. 238.) A páp. tiz.-lajstromban is Lengel-nek írják. (358.)
Lovász-Nána. L. Nána a.
Lovásztelek. Lasztelek. Luasteluk. Keetluazteluk. (1261., 1281–1323: Fejér. IV. 3. 37–39. és VIII. 2. 680.) Luazteluk. (1346: Anjouk. okmt. IV. 562.) Nána és Kömlő m. feküdt. (Tán az előbbivel azonos.)
Lörinczi. Lewrynczy. 1415-ban Nógrád-, 1467-ben Heves-, 1470-ben pedig Pestmegyében találjuk. Mikor 1470-ben föltűnik, azt is megemlítik róla. hogy azelőtt Hevesmegyéhez tartozott. (Dl. 10333., 18139., 16976.) A mai nógrádmegyei Lőrinczi helység, a hevesmegyei Hatvan m. é.
Lövő. Leveu. Luweu. (1323: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 1. és 2.) Leuew. (1323., 1380: Sztáray oklt. I. 46. és 451. 1.) Lewo. (1381: Egri kápt. llt. i. h. frust. 6.) Lewd. (1413: U. o. Num. 18. div. 3. fasc. 1. fr. 4.) Lewe. (1461: U. o. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 14. és 15.) A mai Eger-Lövő Borsodmegye déli részében, Hevesm. szélén. A XV. században inkább Borsodhoz tartozott, a hová pl. 1454-ben is számítják. (Lewew. Lewe. Sztáray oklt. II. 509–512.)
Ludas. Lwdas. (1464: Forgách llt.) Gyöngyöstől kd. találjuk.
Maczonka. Machonka. (1396: Justh llt.) Maczonka. (Száz. 1875. 236., 1424: Dl. 11603.) Pásztóhoz ék. fekszik.
Magyarád. Magyarad. (1261: Fejér. IV. 3. 36.) Magiarad. (1494: Bakocs- Cod. 439.) Ma puszta Poroszló m. dny.
Maklár. Maclar. (1317: Egri kápt. llt. Num. 1. Div. 1. fasc. 1. frust. 1., 1332–7: Páp. tiz.-l. 203., 1467: Kassai titkos llt. «Telon.» 68.) Nagh Maklar. Kys Maklar. (1493–6: Bakocs-Codex. 346.) Vámszedő hely volt. Egertől d. esik.
Markáz. Markaz. (1489: Dl. 24581.) A Mátra tövében, Gyöngyös és Verpelét közt fekszik.
Márktelek. Markthelek. (1381: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 8, fasc. 1. fr. 2.) Hidvég (ma puszta) vidékén feküdt.
Ménesitó. Menyto. Menusitou. Menusithou. (1261: Fejér. IV. 3. 37–39., 1281–1323: U. o. VIII. 2. 680.) A Tisza (Halász, Szalók, Őrem, Nána sat.) vidékén feküdt, Olfa (?), Lovásztelek és Pok birtokokkal együtt.
Méra. Myra. (1365: Dl. 30122.) Mera. Vakmera. Eghazasmera. (1472: Dl. 17280.) Felsemera. Mezewmera. (1479: Rédey llt.) Vakmera pred. (1479: U. o.) Zentmartonmeraya. (1487: Dl 19292.) Ma csak egy Méra helységet ismerünk. Hevestől ény.
Mezö-Hidvég. L. Hidvég a.
Mezö Méra. L. Méra a.
Mező-Szent-György. L. Szent-György a.
Mikófalva. Mikofalwa. (1468: Dl 16635; 1470: Dl. 16986.) Egertől északra.
Miske. Miske. (1332–7: Páp, tiz.-l. 204.) Myske. (1404: Dl. 8954.) Ma puszta Árokszállás és Tarna-Örs közt.
Mizse. Myse. (1448: Dl. 26609; 1476: Muz. llt.) Mysee. (1475: Rédey llt.) Misse. (1478: U. o.) Ma puszta Alattyán m. (Jász-Nagykún-Szolnokmegyében.)
Mogatő. Mogatheo prope Tyciam. (1261: Fejér. IV. 3. 36.) A mai Tisza-Örvény táján fekhetett.
Molnos-Bél. L. Bél a. Borsodban.
Monostor. L. Péter-Monostora.
Most. Mosth. (1488: Dl. 193331 Kürűvel volt határos.
Muzsla. Mwsla. (1488: Dl. 19457; 1489: Dl. 19441.) Ma puszta Pásztó m. d.
Nagy-Berek. Naghberk. (1454: Dl. 15684; 1465: Forgách llt.) Vámszedő hely is volt. Ma puszta Recsk és Sirok m.
Nagy-Iván. (Iván.) Nagh Iwan. (1480: Dl. 24754; 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Capsa 2. f. 6. No. 1.) Naghywan. (1494: Bakocs-Cod. 441.) Irvan. (1482: Egri kápt. llt. Num. 10. fasc. 1. frust. 2.) Tisza-Füredtől délkeletre találjuk. 1347-ben Szabolcsmegyébe sorozzák, a melynek határán csakugyan feküdt is.
Nagy-Maklár. L. Maklár a.
Nagy-Tálya. L. Tálya a.
Nagyut. Negut. (1332–7: Páp. tiz.-l. 357.) Nagyut poss. (1327: Anjouk. okmt. II. 280.) Nagwth. (1473: Rédey llt.) Ma puszta Kál és Kompolt m.
Nána. a) Nana. (1261: Fejér. IV. 3. 37. és köv. l.) Egházasnana. Lowaznana. (1325: Anjouk. okmt. II. 231.) Nana. (1346: U. o. IV. 562.) Tyzanana. (1493–6: Bakocs-Codex. 373., 439.) A mai Tisza-Nána, Poroszlótól dny. – b) Kysnana. (1415: Dl. 10342.) A mai Felső-Nánának felel meg. Domoszló m., melylyel együtt szerepel.
Németi. Nempti. (1332–7: Páp. tiz.-l. 203.) Maklár és Tárkány közt sorolják föl, s így csak a mai Felnémetre gondolhatunk. Eger m. é. Máskor azonban (372.) Felnemptinek is írják. 1493–6-ban: Nemethy, majd: Felnemeth. (Bakocs-Codex. 346., 394., 439. – V. ö. Sajó-Németi helység alatt Borsodmegyében.)
Német-Kál. L. Kaál a.
Olfa (?). Olpha (Osua) – az egri püspökség birt. közt. (1261: Fejér. IV. 3. 37–39., 1281–1323: U. o. VIII. 2. 680.) L. Ménesitó a.
Oroszi. Orozi. (1332–7: Páp. tíz. l. 358.) Orozy. (1438: Dl. 13243.) Ma Gyöngyös-Oroszi, Gyöngyöstől é.
Ördögfalva. Eordegfalwa. (1484: Arch. Közl. VI. Ipolyi czikke. XXII.) Ma puszta. Apátfalvától nyd.
Örem. Ewren, Ewrem – alakban fordúl elő. (1346: Károlyi oklt. I. 166., 1482: Egri kápt. llt. Num. 10. fasc. 1. no. 2., 1494: Bakocs-Codex. 438.) A mai Tisza-Örvény, Füred m. nyd.
Örs. Ewrs. – Két ily nevű helység volt hajdan – s van ma is – a megyében. Egyik 1456-ban Erk határában fordúl elő, a «Torna» folyó mellett és 1466-ban. mint (Jász-) Apáti szomszédosa. Ez a mai Tarna-Örs, Jász-Berénytől ék. – A másik pedig 1472-ben Igarral s 1482-ben Nagy-Ivánnal együtt, melyek mellett ma Tisza-Örs helységet és Örs pusztát találjuk. (Tarna-Örsre nézve: Dl. 15074. és Egri kápt. llt. Num. 9. div. 7. fasc. 1. No. 5. – Tisza-Örsre nézve pedig: U. o. Num. 10. fasc. 1. frust. 2., Dl. 17341. és 1494-hez Bakocs-Codex. 439.)
Pályi. L. Szent-György a.
Pap-Monostora. L. Péter-Monostora a.
Pázmán. Pazman. (1330: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV.) A mai pázmándi pusztának (Deménd m. d.) felel meg.
Pely. Pel. (1416: Dl. 10498. Cum tribus desertis Kumlo, Folth et Makeghaza. V. ö. 1417: Dl. 10595; 1486: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 7. fasc. 1. frust. 5.) Peel. (1468: Kapy cs. llt. Z. num. 3.) Hevestől d. esik.
Péter-Monostora. Petermonostora. (1387: Dl. 7238.) Kerekudvar (ma puszta) északi határosaként, Szent-Györgygyel együtt fordúl elő. E helyen találjuk ma Monostort. Ugyane vidéken tűnik föl 1474-ben: «Papmonosthora» is, mint a «de Monosthor» cs. birtoka. (Dl. 17581.)
Petri. Petritelwk. (1335: Kubinyi. II. 113.) Pethry. (1480: Dl. 18341.) Pettry. (1480: Dl. 24754.) Pethry predium. (1482: Dl. 18611.) Cserőköz és Szent-Miklós m., mint az Abádiak birtoka tűnik föl.
Pok. Pook. Pokah. Poch. (1261., 1281–1323: Fejér. IV. 3. 37–39. és VIII. 2. 680.) Pok. (1346: Anjouk. okmt. IV. 562.) Nána és Kömlő m. feküdt.
Pósváralja. Poustornalia. (1332–7: Páp. tiz.-l. 358.) Posuaralia. (1428: Dl. 11992; 1498: Dl. 20731.) Hevesmegye 1428-ban e helyről ad ki levelet. A mai Pósvár nevű puszta őrzi emlékét, Pétervásár közelében.
Puszta-Szikszó. L. Szikszó a.
Püspöki. Ily nevű hely régente több volt a megyében. Erről tanúskodik a mai Gyöngyös-Püspöki, Gyöngyössel összeépűlve és a bálpüspöki p. Detk m. Előbbi (Pyspekyl pl. 1446-ban (Gyengyespyspeky a XV. sz. végén) – utóbbi (Balpyspeky) 1473-ban merűl föl. (Rédey llt.) Végűl a Pásztó és Apcz közt fekvő s 1472-ben Nógrádba és Hevesbe számított Szurdok-Püspöki mint: Pyspeky, Zurdokpyspeky szerepel. (1424: Dl. 11603; 1454: Egri kápt. llt. Num. 23. div. 1. fasc. 1. frust. 1. és 8.. Dl. 14845; 1465: Dl. 16161; 1472: Rédey llt. V. ö. 1406: Dl. 9153; 1493–6: Bakocs-Codex. 440.)
Ráczfalu. Raczfalw. (1454: Dl. 15684; 1465: Forgách llt.) Szajlával és Sirokkal együtt említik.
Rátoldfalva. L. Borsodban.
Recsk. Resk. (1332–7: Páp. tiz.-l. 342.) Rekch. (1478: Dl. 18065.) Pétervásártól d. esik.
Réde. Rede. (1429: Dl. 2210.) Redezenthmarthon és Zenthmartonredeye 1415-ben, 1424-ben és 1446-ban fordúl elő; Bodogassonrede, Bodogazon Rede 1422-ben, 1450-ben és 1464-ben (Rédey llt., 1450 körűl: Dl. 28987; 1484: Dl. 28275); Kysrede, Nagrede 1438-ban és 1483-ban; Alsorede pedig 1467-ben. (Rédey llt.) Rede utraque. (1446: U. o.) Ma Réde helység és Kis-Réde p. terűl el nem messze Gyöngyöstől.
Rof Raph. (1349: Anjouk. okmt. V. 306., 1411., 1412: Dl. 9996., 1468: Kapy cs. llt. Z. n. 3.) Révvel a Tiszán, melynek partján fekszik ma is Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében.
Rozsnok. Rosnok. (1409: Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 2., 1454: Dl. 15684; 1465: Forgách llt.) Ma puszta Sirok m.
Sár. Saar. (1445: Dl. 24584., Rupp. II. 98.) A XI. sz. első felében Szűz-Mária tiszteletére alapított benczés apátsággal. Gyöngyös m. k. fekszik. – Más Sár nevű helység fordúl elő 1435-ben a Zagyva m., azon a vidéken, a hol e megye Külső-Szolnokkal érintkezett; egy 1476. évi oklevél szerint a mai Alattyán helység és Mizse p. táján. E falu (vagy része) 1475-ben Gybardsaar alakban merűl föl. (1435: Dl. 28819., 1475: Rédey llt., 1476: Muz. llt.)
Sarud. Sorwld. Sorousd. (1332–7: Páp. tiz.-l. 348., 359.) Sarwd. (1494: Bakocs-Codex. 439.) Poroszló m. dny.
Solymos. Solmos. (1430: Fejér. X. 7. 203.) Gyöngyöstől é.
Süly. Swlh. (1421: Dl. 11107.) «Swl» és «Sw» nevű két helység fordúl elő egymás mellett 1466-ban. (Dl. 16347.) Előbbi alatt a mai Tisza-Süly helység és Süly p. értendő, Tisza-Roffal szemben, Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében. (L. Sző a. is.)
Szabolcs. Zabolch poss. (1393: Dl. 7894; 1399: Dl. 8410.) Sabocz. Saboch poss. (1455: 14948; 1460: 15444.) Zabolch pred. (1489: Dl. 19544.) Szent-Iván és Álcsi közt tűnik föl.
Szajla. Zayna. Zayla. (1389: Dl. 7506; 1454: Dl. 15684; 1465: Forgách llt.) Sirok m. fekszik.
Szakállas. Zakalos. (1325. és 1341: Anjouk. okmt. IV. 112., 231.) Ma puszta Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében, Török-Szent-Miklós határában.
Szalók. V. ö. 1464: Dl. 14838; 1487: Forgách llt. Lásd Eger-Szalók, Tisza-Szalók és Terzse-Szalók a.
Szántó. 1421-ben (Jász-Alsó-) Szent-György, Alattyán, Kürt sat. vidékén végbemenő határjáráskor «Zanthowth» kitételt használnak. (Gyárfás. III. 571.) Úgy látszik megfelelő Szántó nevű falura kell gondolnunk, az ugyanekkor előfordúló: – Zenthgwrghutha, Alathyanvtha és Rasanghut» analogiájára.
Szarvaskő(-alja). Zarvaskw. (1438: Dl. 12260.)Zarwaskew. Zarwaskwalya. (1493–6: Bakocs-Codex. 345., 440.) Vámhely volt. Egertől é. ma is megvan a hasonló nevű várrom aljában.
Szederjes. Zederyes. (1446–69: Dl. 17112.) A gömörmegyei Zabar szomszédja volt. s így a mai szederkényi pusztának felel meg. Hevesmegye é. határán.
Szeg. Zeeg villa iuxta fluvium Tycie. (l395: Dl. 8036; 1399: Dl. 8410.) Szolnoktól é. felé több Szög nevű pusztát találunk ma.
Szék. Zeek. (1438: Haz. oklt. 398; 1445: Dl. 24534. Nemesi névben. Birtokúl pedig 1461-ben: Turul. 1889. 6.) Pétervásár m. dk. találjuk.
Szekeres (-egyház). Zekeres possessio deserta. (1422: Dl. 11229.) Horttal együtt fordúl elő, 1433-ban mint «poss. Zekereseghaza» (Száz. 1872. 637.), 1302-ben pedig a szabolcsmegyei Polgárral, mint «Scekeresyghaz». (Egri kápt. llt. Num. 16. div. 2. fasc. 1. frust. 1.)
Szénpataka. Zenpataka. (1430: Dl. 12282.) Zentpataka. (? 1430: Rupp. II. 4.) Lentpataka. (? 1430: Fejér. X. 7. 271.) Zeenpathak. (1494: Bakocs-Codex. 440.)
Szent-András. Szent Andras. (1423: Gyárfás. Jászkun. t. III. 577.) Poss. seu terra (habitationis destituta) Szent Andras al. nom Captalon Püspöke. (Másolat után. 1399: Berényi llt.) Pred. Zent Andras Teleke. (1459: Rédey llt.) Ma puszta Jász-Apátitól é. (Jász.-Náagy-Kún-Szolnokmegye.)
Szent-Domonkos. Zenthdomonkos. (1459: Rédey llt.) Zenthdomankos. (1466: U. o.) Pétervásártól ék.
Szent-Erzsébet. Sancta Elisabeth. (1332–7: Páp. tiz.-l. 358.) Eghazaszenthelsebeth. (1451: kövecsesi Dancs llt.) Zenthersebeth. (1466: Rédey cs. llt.) Pétervásár m. ék.
Szent-György. a) Zenthgyerg.(1472: Dl. 17341.) Mezewzenthgyergh al.nom. Paly. (1480: Dl. 24754.) 1472-ben Tisza-Örs és Igar határleírásában. 1480-ban pedig Szent-Imre m. fordúl elő, a hol ma Szent-György pusztát találjuk. – b) Egy «Zengurgh» nevű falu 1352-ben Debrő és Tótfalu közt «in valle Debrew» tűnik elénk, a hol ma semmi nyomát sem találjuk. (Egri kápt. llt. Num. 13. div. 3. fasc. 1. frust. 1.) c) 1387-ben poss. Zenthgerg, mint a váczi káptalan birtoka merűl föl Kerekudvar határosaként nyugat felé. (Dl. 7238.) Nem érthetünk alatta mást, mint a mai Felső-Szent-Györgyöt (Jászberény mellett ny.), melynek ez időből mint jász helynek tudtommal semmi nyoma nincs.
Szent-Imre. Scenthemruh. (1336: Kubinyi. II. 117.) Zenthemreh. (1482: Dl. 18611.) Zenth Emreh al. nom. Kewlab. (1480: Dl. 24754.) A mai Tisza- Szent-Imre, Füredtől d. Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében.
Szent-Iván. Zenth Iwan. (1399: Dl. 8410; 1461., 1481: Forgách llt., 1467: Dl. 16536; 1485: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 2. f. 1. No. 13.) Szolnok m. ma több ily nevű pusztát találunk.
Szent-Jakab. a) Zenthyacab. (1423: Dl. 11310; 1472: Dl. l7405.) A Pásztótól d. eső Szent-Jakab helység, mely hajdan Nógrádba is tartozott olykor. 1423-ban például, miután előbb Hevesmegyében aztán Nógrádban feküdt, most (mint a nánai Kompoltiak birtokát) ismét Hevesbe helyezi át a király. – b) Egy másik ily nevű helység (Scentiacab) 1336-ban mint Szent-Imre szomszédja, 1480-ban pedig mint az Abádiak birtoka (1482-ben puszta). Nagy-Iván és Igar vidékén fordúl elő. (Kubinyi, II. 117., Dl. 18611., 24754.) c) a páp. tiz.-lajstromban pedig (Sanctus Jacobus) Eger vidékén, Tályával együtt. (372.)
Szent-Kozma-Demjén. a) Zenthkozmademyen. (1480: Dl. 18341.) Zenthkozmadamyan. (1480: Dl. 24754.) Zenthkozmademyen. predium. (1482: Dl. 18611.) Nagy-Iván és Igar helységekkel együtt tűnik föl. – b) Más Sz. lehetett az a néha szintén Hevesmegyébe sorozott jász helység, mely a mai Jász-Berény és Jákóhalma vidékén szerepel. (L. a jász terűletnél.)
Szent-Mária. Zenthmarya. Zenmarya. (1417: Dl. 10595; 1446: Dl. 13953; 1464: Muz. llt., 1489: Dl. 19538.) Nemesi névben. – Verpelét m. é. fekszik.
Szent-Márton-Mérája. L. Méra a.
Szent-Mihály. Sanctus Michael. (1332–7: Páp. tiz.-l. 204. 372.) De Zenthmyhal – nemesi névben. (1460: Lelesz. 71., 23.) Eger vidékén merűl föl.
Szent-Miklós. a) «Chonkazenthmyklos ultra fluv. Ticie in commetaneitate possessionis Roff» (1424: Dl. 11592; 1425: Dl. 11648.) – b) «Apazenthmiklos» Tisza-Örs vidékén 1472-ben. (Dl. 17341. és 26004.) Úgy látszik, az utóbbit kell az Abádiak birtokai közt 1480-ban feltűnő «Zenthmyklos» alatt is értenünk. (Dl. 24754.) E helység különben 1482-ben Nagy-Ivánnal és Tisza-Örssel együtt. határjáráskor, mint: «Inawasara al. nom. Apazenthmyklos» szerepel. (Egri kápt. llt. Num. 10., fasc. 1., frust. 3.) – c) 1399-ben Hevesmegye közgyűlésén Balával együtt említenek egy «Zenthmyclos» nevű falut. (Kubinyi. II. 388.) Ez alatt nem érthetünk mást, mint a mai Bala pusztával határos Török-Szent-Miklóst (Szolnoktól k.), mely 1490 körül – mint: Balazenthmyklos – szintén Balával és a tőle d. eső Szent-Tamással (ma puszta) együtt merűlvén fel, a mai Török-Szent-Miklóssal való azonosságára nézve mi kétséget sem hagy fenn. (Lelesz. prot. parv.) E helységet azonban már Külső-Szolnokhoz is számíthatták a XV. században, mert 1460-ben Paladics határosai közt sorolják föl. (Zsélyi llt.)
Szent-Pál. Sanctus Paulus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 358) Szent-Jakab m. fordúl elő az összeírásban.
Szent-Péteregyháza. Zenthpetereghaza. (1415: Dl. 10342.) Visznek és Fegyvernek közt sorolják föl.
Szent-Tamás. Zenththamas. (1490 körűl: Lelesz. prot. parv.) A mai szenttamási pusztának felel meg, Török-Szent-Miklóstól d. (Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében.)
Szépháza. Szépháza (Isopfája) – formában sorolják föl 1261-ben az egri püspökség birtokai közt, Buda m. (Fejér. IV. 3., 36.)
Szikszó. Zykzow. (1291: Adatok az egri egyhm. tört. I. 366.) Zikzo. Zekzon. (1332–7: Páp. tiz.-l. 324., 359.) Ma Puszta-Szikszó, Maklár m. dny. Az 1493–96. évi egri püspöki számadásokban: Pwzthazykzo, majd: Zykzo. (Bakocs-Cod. 355., 406.)
Szilvaegyház. Zyluaeghaz. (1371: Dl. 5946., 5947; 1372: Dl. 30706.) Boczonád és Bura helységekkel együtt emlegetik.
Szinyértelke. Zynertelke. Mint lakatlan hely Adácscsal együtt tűnik föl 1421-ben. (Dl. 11137., 11138., 11139.)
Szólát. Zolath. Alsozolath. Felsewzolath. (1412: Dl. 9975; 1447: Dl. 14136; 1461: Dl. 15609.) A mai Szólát helység és puszta, Eger és Verpelét közt.
Sző. (Szőtelek.) Sewthelek. (1381: Egri kápt. llt. Num. 12. div. 8. fasc. 1. fr. 2.) Sw. (1421: Dl. 11107.) Syw. Sew. (Nemesi előnévben. 1438: Gyárfás, i. m. III. 607., 608.) Poroszló, Tepély és Hidvég (utóbbiak ma puszták) vidékén fordúl elő. Azonos Szőkével, mely ugyane tájon következőkép szerepel Poss. Zeuke. (1323: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 1.) Poss. Zeuke – határjárása. (1381: U. o. frust. 6.) Poss. Zewke. Pred. Zewke. (1411: Dl. 9792; 1438: Gyárfás. Jászk. III. 601.) Poss. Zewke. (1464: Egri kápt. llt. id. h. frust. 18. és 1478: U. o. frust. 20.) Ma Szőke néven puszta Poroszló és Farmos m.
Szőke. L. Sző a.
Szőllős. Zeuleus. (1359: Sztáray oklt. I. 308.) Zewlews. (1480: Dl. 24754.) Kyszewles. (Nemesi névben. 1482: Dl. 18611.) A mai Tisza-Szőllős, Tisza-Füred m. d. – Egy másik ily nevű falu a pápai tized-lajstromban: Scuilus (Seulus) prope Agriam, majd Zeleus alakban; 1417-ben és 1434-ben mint: poss. Zeleus. 1445-ben mint: poss. Zewlews (az Eger m. ék. magasló Eged hegygyel együtt), végre az egri püspöki számadásokban (1493., 1494.) mint: Zeleske fordúl elő, s az Eger m. fekvő mai szőllőskei érseki majorságnak felel meg. (Páp. tiz.-l. 204., 248., Egri kápt. llt. Num. 1. div. 1. fasc. 1. frust. 5.. Num. 3. div. 2. fasc. 1. frust. 4. Num. 1. div. 4. fasc. 1. frust. 9. és Bakocs-Cod. 438., 440.)
Szőllőske L Szőllős a.
Szuha. Zoha. (1441: Dl. 13606.) Zwha. (1463. Lelesz. Acta. Bercsényiana, fasc. 8. No 11.) Pásztótól ék. esik.
Szuna. L. Szabolcsmegyében.
Szurdok-Bene. L. Bene a.
Szurdok-Püspöki. L. Püspöki a.
Szúcs. «Zwch» formában ismerjük. (Haz. oklevéltár, 443.) A Pétervásártól ék. fekvő mai Szúcs-nak felel meg.
Szücsi. Zeuch (1412: Dl. 9952.). Zewchy (1413: Dl. 10052.). Zwch. Zwchy (1416: Dl. 10477.) alakban fordúl elő, s a Gyöngyöstől ny. eső mai Szücsi-vel azonos.
Taksony. Taxon poss. (1371: Dl. 5736.) A mai Taskony puszta T.-Bura m.
Tálya. Talha. Talha minor. Talya maior. (1332–7: Páp. tiz.-l. 204., 323.) Villa episcopalis – egri püspöké – Nagtalya. (1398: Egri kápt. llt. Nnm. 1. div. 4. fest. 1. frust. 5.) Kystalya. (1430: Fejér. X. 7. 271.) Utóbbit a megye kitétele nélkül említi az egri püspök a szomszédos Novajjal együtt, mint a melyeket más birtokok fejében az ujon alapított egri új prépostságnak adományoz. – Ma Kis-Tálya helység és Nagy-Tálya p. Egertől d.
Tar. Lásd a városok közt.
Tarcsa. Tharcha. (1399: Dl. 26576; 1446: Dl. 26607.) Ma puszta Árokszállás közelében k.
Tárkány. L. Mező-Tárkány város és Borsodmegyében, Tárkány a.
Tarna. Torna. (1325: Anjouk. okmt. IV. 231., 1332–7: Páp. tiz.-l. 359.) A nánai Kornpoldfiak osztálylevelében említik. (1325.)
Tarnócza. Tornowcha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 358.) Ma puszta, Kápolna és Ugra közt.
Tas. Thas. Thaas. (1406: Dl. 9153., 1441: Dl. 13634., 1452: Dl. 14513.) Ma puszta Gyöngyöstől dny.
Tasony. Thason. (1463: Dl. 15867.) Nemesi névben. Füged és Tas vidékén fekhetett.
Tekszeháza. 1470 körűl fölmerűl: Ladislaus Thexe de Thexehaza – nevű nemes. (Rédey tlt.) Úgy látszik, Hevesben létezett ily nevű helység.
Tenk. Tenk. (1421: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 7. fasc. 1. frust. 4.) Thenk. (1467: Rédey llt.) Ma p. Heves m. ék.
Tepély. (Tőpe.) Thepel. (1466: Dl. 18347., 16362.) Ma puszta Besenyő és Poroszló közt. Bizonyára ennek felel meg az 1479-ben fölmerűlő «Thewpe poss.» is. (Huny. k. XII. 91).
Terebes. Thereebes. (1465: Dl. 16161.) A Zagyva m. feküdt, tehát a mai Tiribes puszta értendtő, Pásztótól é.
Terenne. L. Homok-Terenne a.
Terpes. Trebes. (1409.. 1410: Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 2. és K. fasc. II. n. 3.) Therpes. (1466: Dl. 16347.) Pétervásártól dk.
Terzse-Szalók. Thersezalok – mint a Rédeiek (részben) birtoka merűl föl 1469-ben. (Rédey llt.)
Tikos. L. Kerekudvar a.
Tipászó. Thypazow. Thypazo. (1438., 1492: Haz. oklt. 398., 443.) Ma puszta Sz.-Domonkos és Bekölcze közt.
Tisza-Nána. L. Nána a.
Tisza-Szalók. Tyzazalok. – zalouk. (1370: Dl. 5820; 1403: Dl. 8929; 1428: Dl. 12015 A mai Tisza- vagy Abád-Szalók. Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegye ék. vidékén.
Tomaj (-monostora). Thomaymonustura poss. (1340: Gyárfás. Jászk. III. 479.) Thomay. (1486: Dl. 19160; 1521: Gyárfás. III. 745.) A Losoncziaké volt, s úgy látszik állandóan (1486-ban kétségtelenűl) Hevesmegyéhez tartozott. A mai Tomaj puszta, Kún-Hegyes m. é. (Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében.)
Tótfalu. Tothfalw in valle Debrew. (1362: Egri kápt. llt. Num 13. div. 3. fasc. 1. frust. 1.) Tothfalu. (1417: Dl. 10665; 1438: Dl. 13161; 1446: Dl. 13948: 1461: Dl. 15609.) Kaál és Debrő vidékén emlegetik. a hol ma Tófalu helységet találjuk.
Törpeszeg. L. Mező-Tárkányt a városok közt.
Turkeddi. L. Külső-Szolnokmegyében.
Terkevi. (Keve.) L. Külső-Szolnokmegyében.
Ugra. Ugra. (1438: Dl. 13160.) Gyöngyös m. kd. találjuk.
Ujfalu. Wyfalw. 1463-ban Szuhával és Maczonkával együtt fordúl elő, s így kétségkívül a mai Nád-Ujfalut kell értenünh. Pétervásártól ny. (L. a jász területnél is.)
Vaja. Réde határjárásakor merűl föl: via Halazywth. via Wayaywth (1446: Rédey llt.) Halász helységet ma is találunk e tájon, Vaja azonban már eltűnt. Utóbbit a pápai tized-szedők is ismerték. (Vaya. 358.)
Vak-Méra. L. Méra a.
Vámos-Uraj. 1487-ben Alsó-Bátonynyal együtt mint hevesmegyei helység fordúl elő. (Jászó, prot. A. 93.)
Ványa. Wanya. (Dl. 11202.; A mai Dévaványa , J-N-K-Szolnokmegyében, Békésmegye határán, a melyből a hevesmegyei birtokos Kompoltiak kedvéért egy egész megyén: Külső-Szolnokon keresztűl helyezi át Zsigmond király 1422-ben Hevesmegyébe, a hol 1468-ban is találjuk. (Kapy cs. llt. Z. num. 3.)
Varaszó. Warasow. (1451: kövecsesi Dancs llt.) Varazo. (1459: Rédey llt.) Warozlo. (1466: U. o.) Pétervásártól é. esik.
Varsány. L. Nógrádban.
Vécs. Weck. (1332–7: Páp. tiz.-l. 358.) Wche, Wech. Weecz. (1428: Dl. 11973.) Poss. Wrech – mint a «de Wech» cs. birtoka. (1484: Dl. 18964.) Gyöngyöstől keletre találunk ily nevű helységet.
Veresmart. Szent-Mária tiszteletének szentelt pálos kolostorral. (1302-től 1496-ig: Rupp. III. 307.. V. ö. 1457: Dl. 15166.) Ma puszta Gyöngyös m. ék.
Verpelét. Welpreth. (1347: Anjouk. okmt. V. 63., 1424: Dl. 11604; 1429: Dl. 12044;
1461. 1462: Dl. 15653.) A megye gyűléseit leginkább itt tartotta. A Tariak bírták Sirok várához.
Verseg. Verseg. (1261: Fejér. IV. 3. 38.) Tisza-Nána vidékén fekhetett.
Vésze. Poss. nobilium de genere Apuch. Veyczezetgh nom. (1261: Fejér. IV. 3.. 37.) Weyze. (1343: Haz. okmt. VII.) Wese. (1461: Lelesz. el. statut. ) Wese. (Nemesi névben. 1463: Dl. 15835) Tisza-Ders vidékén fekhetett.
Vezekény. Wezekyn. (1344: Anjouk. okmt. IV. 400.) Ily nevű falut találunk Heves mellett, pusztát pedig Pétervásár m. Az előbbi (Wezekyn) 1344-ben a szomszédos Kömlővel (Anjouk. okmt. IV 400.). – az utóbbi 1351-ben mint «Wezeken iuxta Peturwasara» tűnik föl. Zichy okmt. III. 1.)
Visznek. Wyznek. (1415: Dl. 10342.) Árokszállás m. keletre fekszik.
Zaráng. (Zaráng.) Zarank. (1325: Anjouk. okmt. IV. 231.) Zarang. (1468 Kapy cs. llt. Z. num. 3.) Ma Zaránk, Árokszállás m. k.
Zsadány. Sadan. (1435: Dl. 12725; 1447: Dl. 14117., 14118.) Gyöngyöstől dk. esik.
Összesen: 279 helység.
