VÁROSAI ÉS MEZŐVÁROSAI:
VÁROSAI ÉS MEZŐVÁROSAI:
Apcz. Opuz. (1332–7: Páp. tiz.-l. 353.) Apch. Apcz. (1442: Dl. 11667. 1447–8: Dl. 14077; 1482: Dl. 24756; 1484: Dl. 18945.) Orsz. vásárait 1482-ben és 1484-ben emlegetik. Földesurai a Szántaiak, Cserőiek, apczi Berczelek sat. Nógrádmegye határán fekszik, Gyöngyöstől ny.
Eger. hol Szent-István püspökséget és káptalant (Sz.-János evangelista tiszteletére) alapított. Állítólag még alatta kezdték építeni a várhegyen a székesegyházat is, melyet később püspökjei – ez időszakban főleg Hédervári László és Nagylucsei Orbán – teljesen átalakítottak és felékesítettek. A melléje épített kápolna számára alapította Rozgonyi Péter püspök 1430-ban a B. Szűzről nevezett prépostságot, s ő élesztette föl 1436-ban a Szent-Istvánról czímzett prépostságot is. – Ferenczrendi (minorita) és domonkos-rendi zárda s Ágostonrendi perjelség (Szent-Miklósról nevezve) is állt fönn e városban; közel hozzá (prope Agriam) pedig Felnémet felé, Mária Magdolna tiszteletének szentelt pálos kolostor is. – Almagyari nevű részének (platea) heti vásár-jogát földesura az egri káptalan és prépost kérelmére 1421-ben erősíti meg Zsigmond király. E részét – Almagyary – Egernek 1493-ban Borsodmegyéhez számítják s már 1331-ben említik benne a Szent-László tiszteletére «opere lapideo» épűlt templomot. (Basillica.) A város nagyobb részének földesura különben a püspök volt.* 1494-ben «de teatro, Platea Sancti Nicolai, Olazwcza, Zabadhel et Wywaras» jár az egri püspöknek az adó.* Ujváros nevű városrészét vagy útczáját (platea Vywaras) már 1448-ból ismerjük. Hozzája csatlakoznak ezenkívűl olykor külön helység gyanánt: Harangozó és Czegléd is.* A püspöki város 1362-ben kap heti vásár-jogot, s úgy látszik külön orsz. vására volt már 1381-ben.*
Bakocs-Codex. 1493: Dl. 441., Rupp. II. 1. r. 33.
Bakocs Codex. 439., 445., 450.
L. utóbbiakat a helységek közt – A minoritákra nézve 1307-ből: Egri kápt. llt. Num. 3. div. 1. fasc. 1, frust. 1. – Az almagyari templomra nézve: U. o. Num. 1. div. 4. fasc. 1. frust. 1. – Ujvárosra nézve U. o. frust 7.
1362: U. o. Num. 3. div. 3. fasc. 1 frust. 1. – 1381-ben «forum civitatis Agriensis». U. o. frust. 2.
Fegyvernek. Feguernek. (1337: Gyárfás. Jászk. t. III. 477., 1381: Dl. 6788; 1417: Dl. 10585.) Feghwernek. (1430: Dl. 24721; 1489: Dl. 24581.) Vámszedő hely volt már 1381-ben. A század elején a Domoszlaiak bírták, kiknek érdemeiért Zsigmond kir. 1417-ben orsz. vásár-tartásra adott jogot a helységnek. Később a nánai Kompoltiaké lett, kik alatt 1430-ban országos vásárai megszaporodtak s heti vásár-tartásra is engedélyt nyert a királytól. Bizonyára «oppidum» volt. Ma falu Török-Szt.-Miklóstól ék.
Gyöngyös. Gywngus. Gyengus. Gyongus poss. (1322: Anjouk. okmt. II. 5., 28., 1350: U. o. V. 365., 384.) Genges. Gynges. Gyenges opp.(1424: Dl. 11560; 1435: Dl. 12260., 12725: 1438: Dl. 18163; 1446: Dl. 13790; 1447: Dl. 14117; 1455: Dl. 14943.) Zsigmond korában felét a Salgaiak bírták. Ezek hűtlenségbe esvén, a város fele a király kezére kerűlt, ki azt előbb a Berzeviczieknek, majd a Rozgonyiaknak zálogosítá el. Albert király idejében a zálogösszeg nagyon felgyűlt s a város fele végleg a Rozgonyiak kezére kerűlt. Másik felét a Szécsényiek birták (1327 óta), kiktől 1455-ben gúthi Országh Mihály és Losonczi Albert birtokába ment át. (Lásd Szécsényiek a.) Állítólag 1400 óta ferenczrendi kolostorral. (1500-ban is: Dl. 20934.)
Hatvan. (Nagyhatvan.) Hatvan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 358.) Hathwan opp. (1446: Haz. okmt. VII. 442.) Naghathwan opp. (1444: Dl. 13812; 1484: Dl. 18958.) Opp. Hathwan. (1446: Rédey llt.) Országos vásárját a Csallóközből is látogatták. Sz.-Mária-Magdolnáról nevezett pleb. egyházának, valamint (1484-ben) az itteni (Sz.-Margit vértanúról nevezett) premontrei prépostságnak a Nagyhatvaniak a kegyurai s bizonyára a m.-város földesurai is. Vámhely is volt. (1423: Fejér. X. 6. 583. V. 8. Rupp. I. 2. r. 701.)
Heves. Hewes. (1271: Árpk. új okmt. VIII. 334.) Hewes opp. (1467: Dl. 16545., 16550; 1468: Dl. 16607; 1489: Dl. 24581.) A nánai Kompoltiak bírták. (L. Bánfiak a. is.)
Kövesd. Kewesd opp. (1445: Dl. 13846; 1446: Dl. 13190.) A gömörmegyei Ajnácskő vár sorsában osztozott. Ez időszakban tehát a Pálócziaké volt. Ma Erdőkövesd, Pétervására m., melylyel együtt szerepel.
Mező-Tárkány. Terra Tharkan. (1279: Egri kápt. llt. Num. 17. div. 4. fasc. 1. frust. 2.) Poss. capituli Eghazastharkan. (1323: U. o. frust. 3.) Poss. Eghazastarkan et Oltarkan. (1329: U. o. frust 4.) Villa Tarkan prope aquam Egur. (1350: U. o. Num. 12. div. 8. fasc. 1. frust. 1.) Poss. Eghazastarkaan et Kapulnastarkaan. (1358: U. o. Num. 17. div. 4. fasc. 1. frust. 12.) Poss. Kapulnastarkan al. nom. Oltarkan. (1373: U. o. fasc. 2. frust. 8.) Poss. capituli Tharkan al. nom. Terpezeegh. (1380: U. o. frusta 13. és 14.) Poss. capituli Eghazastarkan. Határosok vele: Zemere és Tarkan nobilium. (1388: U. o. frust. 17.) Poss. Mezewtharkan capituli. (1428. és 1444: U. o. fasc. 3. frust. 1. és 2.) Pred. Kezeptarkaan. (1431: U. o. fasc. 3. frust. 3.) Ez elnevezésekből kiderűl, hogy: Kápolnás-Tárkány és Al-Tárkány azonosak; Egyházas-Tárkány, Törpeszeg, Mező-Tárkány , sőt Közép-Tárkány szintén, mely utóbbi t. i. egy 1388. évi határjáró-levél szerint szintén nem más mint: Törpeszeg. (U. o. Num. 17. div. 4. fasc. 2. frust. 18.) Kápolnás- vagy Al-Tárkány, valamint Egyházas- vagy Mező-Tárkány az egri káptalané volt (ma is az), s 1423-ban Mező-Tárkány néven orsz. vásárjogot nyervén a királytól, a mezővárosok közé sorozható. Különben a fentebbi összes elnevezések s illetve helységek a mai Mező-Tárkányban egyesűlnek (Egertől dk.), melynek többi részeiben köz-nemesek voltak a földesurak. A XV. sz. végén «Alsotharkan» Borsodmegyéhez tartozott. (1493., 1494: Bakocs-Codex. 438., 441. l. – V. ö. Felső-Tárkány alatt, Borsodmegyében.)
Pásztó. Pastuh. (1265: Árpádk. uj okmt. XI. 547.) Pazthoh poss. (1441: Dl. 13606; 1454: Dl. 15684.) Pazthoh oppidum. (1407: Berényi cs. llt., 1465: Forgách llt., Dl. 16161; 1470: Rédey llt., 1474: Dl. 17547; 1488: Dl. 19440; 1489: Dl. 19513.) A Pásztói és Tari rokon családok, később a Pásztóiakon kívül a gúti Országhok és nánai Kompoltiak bírták. A B. Szűz tiszteletének szentelt cisztercita-rendi apátsága – mely 1138-ban már fönnállt – a XV. századot is túlélte. – Zsigmond király 1407-ben Buda város kiváltságaiban részelteté.
Pata. Patha poss. (1328: Gyárfás i. m. III. 471., 1343: Anjouk. okmt. IV. 355., 1403: Dl. 8918; 1405: Dl. 9004; 1411: Dl. 9845.) Patha oppidum. (1460: Dl. 15472; 1461: Forgách llt.) A század elején még a Nekcseieké volt, kik hűtlenségük miatt elvesztvén, 1403-ban kir. adományúl nánai Kompolti István kapja. 1405-ben a Szécsényiek kezén találjuk, zálogban a királytól s 1411-ben is, de csak felét. Mikor 1460-ban elénk tűnik, már mint a gúti Országh Mihály és Losonczi Albert birtoka szabadúl meg a benne erősséget emelt csehektől s a «lucrum camerae» fizetésétől, mely alól, szenvedett káraiért, a király örökre felmenti. Bizonyára e város is 1455-ben került az Országhok és Losoncziak kezére, mert egy évvel később elzálogosítása ellen tiltakoznak a 1osonczi Bánffyak. Ma Gyöngyös-Pata, Gyöngyöstől ny. é. (L. Bonfini, i. h. 528., 529. l. – V. ö. Szécsényiek.)
Pétervására. Petherwasara opp. (1445: Dl. 13846; 1446: Dl. 13190; 1460: Lelesz. 71. 23.) A gömörmegyei Ajnácskő vár sorsában osztozott. Ez időszakban tehát a Pálócziaké volt. – Ma Pétervásár, a Mátrától é.
Poroszló. Puruslow. (1320: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 7. fasc. 1. frust 4.) Porozlo. (1381: U. o. div. 4. fasc. 1. frust. 6.. 1407–1450: Kapy cs. llt. P. fasc. 1. n. 2., f. V. n. 12., 20. és 23. K. fasc. III. 28.) Poroztho poss. penes fluvium Thicye. (1421. körül: Dl. 30158.) Porozlo poss. (1421: Károlyi oklt. II. 60. 1430: Dl. 12260; 1438: Dl. 13163; 1440: Dl. 13563; 1446: Dl. 13967; 1449: Dl. 14313; 1451: Dl. 14461; 1457: Lelesz. 3., 1470: Károlyi oklt. II. 415.) Porozlo oppidum. (1460: Dl. 15486.) 1407 táján Zsigmond király 6000 forintban magához váltotta a p. Hanczkófi családtól s felét 3000 forintban a Kapi (Tétényi; családnak adta zálogba (1407.), mely a Hanczkófiakkal és Zsadányiakkal sokáig pörösködött e város fülött, részeit azonban pl. 1451-ben is bírta. De magok a Hanczkófiak is visszajutottak Poroszló birtokába. Már 1421-ben poroszlai Hanczkófi Jakab Zsadányi Tamásnak vallja be a helység felét. Később zálogban, majd adományúl kapják részeit Zsigmond királytól a Rozgonyiak (l. ott). Bírtak itt ezenkívül a váradi püspök, a ludányi Püspökiek (1449.), az Egerszalókiak és Vetésiek is, pl. 1470-ben, mikor részben Heves, részben Borsodmegyéhez számították. Állítólag benczés apátsággal (1292.) a B. Szűz tisiteletére. (Rupp. II. 98.) 1421. körűl a Szent-Péter és Pál tiszteletének szentelt itteni monostor nyomára is akadunk. Patronusai a Hanczkófiak. – Kir. sókamara-hivatal, rév a Tiszán és szárazvám is volt e városban. 1421 táján a Hanczkófiak: Iván falut, «Rabaytheleke, Paltheleke, Thoththelek. Fekethethelek, Gylrneththeleke, Konchmolna, Komyathy, Mathylulysse, Azonrabaya, Aponthethew (heves-) és Abayzeg» (borsodmegyei) pusztákat számítják hozzá, 22 megnevezett tiszai halastóval.
Sirok vagy Sirokalja. Syrok. Syrokalya villa. (1426: Dl. 11840; 1454: Dl. 15684.) Opp. Sirok. (Év nélk. a XV. századból: Lelesz. el. statut. ) Vámszedő hely is volt, a hasonló nevű vár aljában, melynek sorsában osztozott. Egertől ény. esik.
Szászberek. Zazberegh. – ek. (1438: Dl. 12260; 1461., 1481: Forgách llt . 1470: Dl. 16959.) Opp. Zazberek. (1489: Dl. 19544.) 1438-ban Sz.-Mária tiszteletére emelt templommal. – A Szécsényiek és Rozgonyiak, majd a guti Országhok, Losoncziak s a Nagylucseiek is bírták. (L. a birtokosok közt.) Ma Alsó- és Felső-Szászbereg puszta. Szolnoktól kissé ény. Jász-Nagykún-Szolnokmegyében.
Tar. Tor. (1265: Árpádk uj. okmt. XI. 545.) Thar. Thar poss. (1454: Dl. 15684; 1459: Dl. 15398; 1465: Forgách llt.) Thar oppidum. (1478: Dl. 18065.) Mátyás király a Tariak e birtokát minden adófizetés alól kivette 1459-ben és 1464-ben. Vámszedő s bizonyára vásáros hely is volt.). Néha (pl. 1469-ben: Dl. 16927.) Nógrádba is sorozzák, de inkább Hevesbe tartozott. Pásztó közelében é. felé találjuk. (Lásd a Tariak alatt, a XV. sz.-hoz.)
Tarján. Tarian maior et minor. (1275: Árpádk. uj okmt. XII. 135.) Tharyan opp. (1461. 1481: Forgách llt.) Ez években mint a Szécsényiek birtokát, Tarján is guti Országh Mihálynak és Losonczi Albertnek adta – új adományúl – Mátyás király. Zálogban a Parlagiak és Nagylucseiek is bírtak itt. (L. utóbbiak a.) A mai Gyöngyös-Tarjány.
Visonta. Wyssontha poss. (1421: Dl. 11103.. 11104.) Wisontha oppidum. (1445: Dl. 24534.) A Visontaiak majd a n. Kompoltiak birtoka. (L . utóbbiak a.)
Összesen: 17 város.
