FŐBB BIRTOKOSAI:

Teljes szövegű keresés

FŐBB BIRTOKOSAI:
Adi (lelei) cs. Földesurak Adon kívül Lelén és Baksán. 1439-ben a Menyő és Sándorháza közt feküdt Possa másként Bodola nevű pusztájokat a Sándorháziaknak adták zálogba. (1427: Dl. 27858; 1439: Zsélyi llt., 1460: Kolosmon. prot., 1488: Dl. 27957; 1492: Dl. 27977.)
Adorján (nagy-dobai) cs. Adoryan. (1454: Dl. 27894; 1471: Kolosmon. prot.)
Ákosi cs. Ákoson. (1461: Dl. 28851; 1475: Thallóczy, i. h. 181.)
Alszegi (vérvölgyi) cs. 1496: Dl. 27987. 27988.
Antal (bideskuti) cs. 1469: Dl. 27921.
Anthos cs. 1461-ben: vérvölgyi. – 1487-ben és 1496-ban: nagy-moni, – 1489-ben: dobai előnéven tűnik föl ily nevű család. (1461: Kolosmon. prot., 1489: Dl. 27967; 1496: Dl. 27988.)
Árva (haraklyáni) cs. 1450 körűl: Kolosmon. prot. «Labore.»
Baksai cs. Baksán, Menyőn és Szilágyszegen is. (1442. és 1469: Kolosmon. prot., 1450: Dl. 27882., 1475 körűl: Thallóczy, i, h. 185.)
Balázsházi cs. 1447: Dl. 28247; 1475: Lelesz. 2.
Báldoni (menyei) cs. 1489-ben Sámsonban is. (1468: Dl. 28295; 1479: Dl. 27939; 1489: Dl. 27966.)
Bályoki cs. 1465-ben elzálogosítják szarvadi, szent-miklósi, bajoni és zánoki részüket dengelegi Pongrácz János vajdának. (Kolosmon. prot. – Lásd Kémeriek alatt is.)
Bán (kis-dobai) cs. Baan. (1471: Kolosmon. prot.)
Bánfi (losonczi) cs. Az adólajstromban: Banfy alakban. Földesurak Kusaly és Gercsen helységekben. (1475: Thallóczy, i. h.)
Bartha cs. 1447-ben és 1449-ben kereszturi, – 1450-ben, 1451-ben, 1454-ben nagy-moni, – 1452-ben pedig menyei előnévvel tűnik föl ily nevű család. (Kolosmon. prot., Dl. 27881. 28609. 27894. 27886. – V. ö. 1450 körűl: Kolosmon. prot. «Labore.»)
Barthos (nagy-dobai) cs. (1461: Kolosmon. prot.)
Bátori cs. Földesurak: Mindszent, Dershida, Tivadarfalva, (Hidvég), Száldobágy, (Győrtelek), (Somlyó-) Csehi, Badacson, Gyulakuta, továbbá Szarvad, Szent-Miklós (és Perecsen) helységekben; Belmed, Poklostelek, Rácz, Kékes, Ujfalu, Pósahalma, Ládok és Keresztur pusztákon. (1448. 1461. 1490: Lelesz. elench. statut., 1475: Thallóczy, i. h. – L. ilosvai Gerberth cs. a. és Bátoriak a. Krasznamegyében is.)
Bege (kereszturi) cs. 1470. körűl: Dl. 28295.
Bekcs (Becski, szántai) cs. Egy törzsből valók a Csákiakkal. Szántó és Hadad m.-városokban, Mindszent, Kávás, Szilvás, Hidvóg, Bugdány és a három Csaholy helységben földesurak. (1454: Lelesz. 65. 60., 1475: Thallóczy, i. h.. 1476: Lelesz, 15.)
Beke (adi) cs. 1460: Kolosmon. prot.
Beki (dobai) cs. Beky. (1458: Lelesz. 50.)
Bélteki cs. A bélteki Drágfiakkal vérrokon. Sandrin fia Mihály földesúr az 1475 kürűli adólajstrom szerint («Michaelis»): Katalinfalva, Lápos, Somkut, Terekfalva, Gavora, Magasfalva, Fejérszék, Fentős, Hosszúfalu, Berkesz, Vártelek és Haraklyán helységekben. Ezenkívül 1461-ben Terebesen is. (Thallóczy, i. h., 1461: Lelesz. 15., 1469: Lelesz. 34. – V. ö. Kővár vár, a bélteki Drágfiak és a Zólyomiak a.)
Bereczk (szilágyszegi) cs. 1472: Dl. 27927.
Bideskuti cs. 1472-ben: bényei előnévvel. Földesur Szilágyszegen is. (1461: Kolosmon. prot., 1469: Dl. 27921; 1472: Dl. 27926. és 27927; 1475: Thallóczy, i. h.)
Biró cs. 1455-ben és 1460-ban «nagy-dobai» (Kolosmon. prot.), – 1470 körűl «kereszlesi» (Dl. 28295.), – 1472-ben kereszturi (Dl. 27926.). – 1475-ben pedig «szilágyszegi» előnévvel (Kolosmon. prot. «Labore.» fol. 56.) szerepelnek ily nevű nemesek.
Bod (nagy-dobai) cs. 1487: Kolosmon. prot.
Boda (kis-dobai) cs. 1471. 1487: Kolosmon. prot. Ugy látszik nem ugyanegy az előbbivel.
Boziási cs. 1460-ban «örök jogon» bírnak (kétségkívül a kusalyi Jakcsok révén) Széplak, Aranyasalja és Horvát helységekben. (Kolosmon. prot.)
Bőnyei (körösi) cs. 1477-ben (a kusalyi Jakcsoktól) zálogban bírják Debrent, s már 1474-ben – ugyancsak zálogban – Oláh-Nádasdot, Földesurak Bőnyén és (Ér-) Körösön is. (1474: Dl. 27930; 1477: Dl. 27937; 1486: Dl. 27947. 27948. – L. Nagydobaiak és Sámsoniak a. is.)
Buda (szilágyszegi) cs. 1474: Kolosmon. prot.
Burián cs. Buryan. Bwryan. 1437-ben: szilágyszegi előnévvel. (1437: Dl. 27867; 1453: Dl. 27893.)
Csaholyi cs. Már 1330-ban és 1363-ban Rof (l. ott), 1354-ben Zánok (l. ott), 1446-ban Kene, 1475 körűl: Magyar-Csaholy, Ardó, Panit, Silelmed, 1477-ben: (Ardó, Silelmed), Gálfalva és Tóhát helységekben földesurak. 1477-ben a bélteki Drágfiaknak elzálogosítják a három Csaholy 'és Zölcze helységekben bírt részjószágukat. (1475: Thallóczy, i. h., 1477: Dl. 27936. 29004.) .
Csáki cs. Földesur 1421-ben Darócz, Ákos és Nagy-Szántó m.-városmkban, továbbá Géresen, Szilváson, Kis-Szántón vagyis Hidvégen; 1425-ben Kis-Paczalon; 1475 kürűl Mindszenten, Esztorón, Szent-Királyon, Kis-Nagyfalun, Gencsen, Géresen, Czégényen és Darócz m.-városban. (1421: Csáki cs. llt. f. 118. n. 86., Csanád-egyházm. adatt. II. 359., Pesty. Krassóm tört. III. 296.. 1425: Csáky cs. llt. f. 5. n. 3., 1455: Lelesz. 66. 41., 1475: Thallóczy, i. h. – L. Biharmegyében is, Adorján vár a.)
Csarnavodai cs. 1439-ben igtatják őket Szilvás, Hidvég és Szántó részeibe. (Lelesz. elench. statut.)
Császár (kávási) cs. 1479: Dl. 30327.
Cseg (menyei) cs. Cheg. (1439: Dl. 27652.)
Csegi (Csögi) cs. Hatvani, majd: kereszturi előnévvel. (1427: Zsélyi llt., 1447: Dl. 27881. 28247. és 30815; 1450 körűl: Kolosmon. prot. «Labore», 1492: Dl. 27977.) Ugy látszik nem ugyanegy az előbbivel.
Cseh (désházi) cs. 1450 körűl: «Cze» alakban, désházi, – 1497-ben pedig: «Cheh» alakban, lelei előnévvel tűnik föl ily nevű nemesi család. (1450 körűl: Kolosmon. prot. «Labore.» 1497: Dl. 27989.)
Csehi cs. L. Menyeiek a.
Cseri (Cseli, dobai) cs. Chery. Chely. (1453: Dl. 27893; 1487: Kolosmon. prot.)
Csete (dobai) cs. Chethe. (1487: Kolosmon. prot.)
Csire (álmosdi) cs. Földesurak Sződemeteren már a XIV. században; ezenkívűl 1435-ben Etel, – 1475 körűl Kőrös, Paczal, Peér, (Etel), Hadad, Ujlak, a két Szopor, Ardó. 1474-ben Csány és Usztató helységekben és 1463-ban Kermend pusztán is. (1389: Dl. 30737; 1463: Lelesz. 74. 9., 1474: Dl. 30046., 1475: Thallóczy, i. h. – V. ö. bélteki Drágfiak.)
Csizér (Csiszér, nagy-dobai) cs. Chyzer, Chyder, Chiger. – Földesurak: Szent-Királyon és Alsó-Baksán is. (1449. és 1487: Kolosmon. prot., 1452: Dl. 27887. – V. ö. horogszegi Szilágyi Mihály.)
Csomafái cs. 1475-ben Menyőn részeket zálogosítanak el a Sándorháziaknak. (Kolosmon. prot. «Labore». fol. 55.)
Csontó (pelei) cs. Chonto. (1447: Huny. kora. X. 215.)
Czigán (sarmasági) cs. Czygan. (1459: Kolosmon. prot.)
Darai cs. 1485-ben jogot formálnak a Mihályfalviak birtokaihoz Mihályfalva helység, Potyász, Iléd és Girolt puszták részeiben. (Dl. 27911. – V. ö. 1464: Dl. 27909.)
Debreni cs. 1459: Kolosmon. prot.
Dengelegi cs. Rokon a dengelegi Pongráczokkal. E családból való volt Bernát főispán 1451-ben, a ki Királyit, Szunát és Ferményest bírta. Hasonlóképen az 1475 körűli adólajstromban a birtokosok közt többször előfordúló «Bernaldus» is, a ki Orbó, a 3 Csaholy, Szent-Király, Körös, Tövissed, Terebes, Királyi és Felső-Szopor helységekben volt földesúr. (1451: Lelesz. 63. 5., Dl. 27892., 1466: Lelesz. elench. statut. – L. ferményesi Őz cs., Biharban a Zoárdfiak és e megye Bevezetésében is jegyzet a.)
Désházi cs. Földesurak: Menyőn, Kis-Dobán, Désházán és Szilágyszegen. (1453: Dl. 27890. 27891; 1471: Kolosmon. prot., 1484: Lelesz. 25.)
Dobai (kis-dobai) cs. Dohai Györgynek 1475-ben Ököritón voltak részei. (1449: Kolosmon prot., 1475: Lelesz, 3.)
Dobó (körösi) cs. 1455: Kolosmon. prot. és 1450. kürűl: Kolosmon. prot. «Labore».
Dománhidi cs. 1479-ben a Majádiakkal pörölnek: Ilosva, Lampert, Hosszumező, Majád, Dershida, Száldobágy és Bábodtelke birtoka fölött. (Dl. 30327.)
Drágfi (bélteki) cs. Még a XIV. században kapják őseik kir. adományúl Kővár és Aranyas várakat (l. ott), tartozékaikkal. 1424-ben a Bélteki Balk fia Sandrin utódai és a Bélteki Drág utódai megosztozván, a Balk- vagyis Sandrinfiaknak jutnak e megyéből a következő oláh falvak: Berencze, Kerpemés vagyis Gyertyános, Körtvélyes, Szakállasfalva, Koltó, Bozonta, Aranyas, Kolczér, Hidegkut, Alsó- és Felső-Fentes, Hosszúfalu, Fejérszék, Magosfalva, Pribelfalva, Dánfalva, Lukácsfalva, Somkut, Bucsonfalva, Balkfalva, Varaj, Nyires, Lemény, Litka, Kucsulátfalva; valamint az inkább Közép-Szolnok- (mint Szatmár-) megyéhez számítható Alsó- és Felső-Berekszó, Kecskefalva, Tótfalu, Somos, Kolbászfalva, Redefalva, Bikáczfalva, a három Várcza, Bazafalva vagyis Ellyefalva, Kopálcsfalva, Kardánfalva; a Drágfiaknak pedig Csarna-Kápolnok, Kovács-Kápolnok, Rév-Kápolnok, Alsó-Kápolnok, Monostoros- Kápolnok, Karbonál, Kékes, Karulya, Kolcsa, Kovás, Remete, Váralja, Prizlop, Buny, Körtvélyrév, Vilma, Kis- és Nagy-Jeder, Nyires, Kozla, Baba másként Aranymező, Tölgyes, Paptelek, Babocsa, Egerbegy, Tóhát, Györgyteleke, Somos, és az inkább Közép-Szolnokmegyéhez számítható Felső- és Alsó-Asszuágy, Örményes, Borzlik, Patakfalva, Odafalva és Ardánfalva. Ugyanekkor megfelezik egymás közt a zálogban birt: Silelmedet, Ardót, Csehet, Gercsent. – 1470-ben Bélteki Mihály hűtlenségbe esvén, birtokait a Drágfiak kapták a királytól. Ez által a Balkfi-Sandrinfi vagyon a Drágfi vagyonnal egyesült. (Ugy látszik azonban, némely részeket haláláig megtartott Mihály e birtokokból s ezenkívül szerzett birtokait is, – az adólajstrom szerint.) Ez alkalommal némely, máskor Közép-Szolnokmegyéhez számított helységeket mint szatmármegyeieket (l. ott) sorolnak föl; Közép-Szolnokban pedig a következőket említik Berkesz, Magyar-Lápos, Tótfalu, Silelmed, Kis-Ardó, Gercsen, Cseh, Körtvélyes, Berencze, Karpenyis, Szakállasfalva, Koltó, Bozonta, Aranyos, Kolczér, Hidegkut, Alsó- és Felső-Fentős, Hosszúfalu, Pribelfalva, Magosfalva, Dánfalva, Lukácsfalva, Fejérszék, Somkut, Gavora, Balkona, Varaj, Nyirfalva. Lemény és Litka. – Az 1476. körűli adólajstrom szerint ezeken és Kővár rendes tartozékain kívül a két Csaholy, Monó, Szekeres, Keczel, Inó, Udvarhely, Nádasd, Kucsó, Majgrád, Karika, Nyirsid, Debren, Náprád, Kis- és Nagy-Gorószló, Ököritó, a két Szopor, Mindszent, Bogdán, Damjon, Bros (Bréd?), Csalános és Csokmány helységekben is földesurak. – De már 1472-ben beigtatják őket zálog czímen: Bered, Majgrád, Kucsó, Paptelke, Szélszeg helységekbe, valamint Debren és Monó részeibe. 1474-ben az álmosdi Csiréktől zálogba veszik Peér, Etel, Sződemeter, Csány, Usztató, a két Szopor; 1477-ben a Csaholyiaktól a három Csaholy és Zölcze részeit; 1486-ban megveszik (1487: Lelesz, Elench. statut.) a Paczaliaktól Nagy-Paczal és Bajon helységekben és Monakor, Damjánteleke, Kis-Telegd, Mocsolyateleke és Réde pusztákon birt részjószágukat; 1489-ben pedig a kusalyi Jakcsokkal Mutos, Várcza. Róna és Turbocza felett egyezkednek. (1472: Lelesz. D. 228., 1474: Dl. 30046., 1475. körűl: Thallóczy, i. h., 1477: Dl. 29004; 1486: Dl. 27946; 1487: Lelesz. elench. statut., 1489: Dl. 27964. – V. ö. 1429: Fejér. X. 7. 89. A többire nézve 1. Kővár vár, a kusalyi Jakcsok, Béltekiek, sugatagi Mikle cs. a. és e megye Bevezetésében.)
Dul (baksai) cs. (Dwl. 1440: Dl. 27876., 149. 1454: Kolosmon. prot., 1453: Kolosmon. prot. «Labore.» fol. 42., 1489: Dl. 27967.)
Édes (vérvölgyi) cs. 1440: Dl. 27876.
Egyed (kis-dobai) cs. 1487: Kolosmon. prot.
Erdélyi püspök. Birta Tasnád és Zilah m.-várost, ezenkívül részjószágai voltak 1475 körűl a két Csaholy, Tógy, Kis-Nagyfalu, Czégén, Czigán, Goroszlófalva és Egrespatak helységekben, valamint 1411-ben Czigán-Vaján is, hol, valamint Szennyesen (mely inkább csak puszta lehetett), ez évben szerzett birtokot a kusalyi Jakcsoktól. Az 1494. évi segélyből 550 forint esett az ő birtokaira. (1411: Dl. 30416 és Tört. Tár. 1890. 135., 1475: Thallóczy, i. h., Engel, i. h. I. 20.)
Esze (désházi) cs. Eze.(1456. 1461: Kolosmon. prot. és 1450. körűl: Kolosmon. prot. «Labore.»)
Fábián cs. 1466-ban Káváson zálogosítnak el birtokot. 1470. körűl: baksai, 1487-ben: nagy-dobai előnevet viselnek. (1466: Károlyi oklt. II. 374., 1470. körűl: Dl. 28295; 1487: Kolosmon. prot.)
Fekete (kis-hatvani) cs. 1427: Zsélyi llt.
Fekete (sándorházi) cs. 1440: Dl. 27876.
Ferményesi cs. 1485-ben Ferményesen részeket zálogosítnak el (nemes) oláh-nádasdi Vajda Istvánnak. (1453: Dl. 27890. – V. ö. 1485: Kolosmon. prot.)
Ficsor (kis- és nagy-dobai) cs. Fychor. (1451: Dl. 28609., 1454: Kolosmon. prot.)
Fodor (keresztúri) cs. Egyszerre említik a menyei Fodorokkal. (1454: Kolosmon. prot.)
Fodor (menyei) cs. 1454. 1488: Kolosmon. prot., 1479: Dl. 27939; 1498: Kolosmon. prot. «Labore». 96.
Fülpösi cs. Részeik voltak Szécs helységben és Szent-György pusztán. (1453: Dl. 14631. 27889; 1475: Thallóczy, i. h. 184.)
Gebarth (Gelbart) cs. 1422-ben a Menyőn is bíró kis-dobai. – 1442-ben a dobai, – 1439-ben a menyei Gebard-ok (1450-ben: Gylbarth) merűlnek föl. Utóbbiak jogot formálnak a Szilágyszegiek szilágyszegi részeihez és 1485-ben Menyőn kívűl Mon-ban is földesurak. (1422: Dl. 27854; 1439: Dl. 27652; 1442. 1485: Kolosmon. prot., 1450: Dl. 27882.)
Gedö (Gede, szilágyszegi) cs. Gede. Gedew. (1444: Dl. 27652; 1453 Dl. 27893; 1479: Dl. 27939.)
Gencsi cs. Mindszenten. (1475: Thallóczy, i. h.)
Gerberth (Gelberth, ilosvai) cs. 1459-ben Szakács helységben földesurak. Tamás 1492-ben elzálogosítja Bátori Andrásnak: Ilosva, Lompért és Hosszúmező krasznamegyei, s Majád, Dershida, Száldobágy és Babatelke középszolnokmegyei helységekben bírt részeit. Ugyanitt már 1486-ban akarnak részeket elzálogosítani a Bátoriknak a Szakácsiakkal együtt, tehát bizonyára utóbbiaknak is volt e helységekben jószáguk. (Kolosmon prot. – V. ö. 1458: Lelesz. 50.)
Hadadi plébános. Részei voltak: Hadadon és Nádasdon. (1475: Thallóczy, i. h. 182.)
Haraklyáni cs. 1429: Dl. 27861; 1451: Dl. 27884; 1453: Dl. 27890.
Hatvani cs. 1470 körűl: Dl. 28295; 1475: Thallóczy, i. h. 181.
Hodosi cs. Balázsházán. (1475: Thallóczy. i. h.)
Hunyadi cs. L. Ábrány helység és a Lorántfiak alatt, Biharmegyében.
Igaz (sarmasági) cs. Részei voltak: Sarmaságon és Ököritón. (1447: Dl. 28247; 1455: Kolosmon. prot.)
Illyés (dobai) cs. Ilyes. (1489: Dl. 27967.)
Ilosvai cs. Földesurak Szakácsi. Majád (1461), Dershida, Száldobágy és Bábucztelek (1492.) helységekben. (Dl. 28851. 27739. 27975.)
Irinyi (Irényi) cs. (1458. Kolosmon. prot.)
Ispán (menyei) cs. 1470 körűl: Dl. 28295; 1484: Lelesz. 25., 1485: Kolosmon. prot.
Ivácson (mocsolyai) cs. lwachon. (1468: Dl 28295; 1474: Dl.. 27931; 1520: Dl. 28033.)
Jakcs (Jakcsi. kusalyi) cs. 1361-ben (és 138-ben) nyerték kir. adományúl Meszesapát monostort hat faluval. (L. Monostorpatak helys. a.) Zsigmond királytól kapták 1387-ben új-aaományúl Széplakot és Inót, (melyeket pl. 1477-ben is birtokukban találunk). Ugyancsak a XIV. század végén földesurak már Szilágy-Cseh, Silelmed, Felső-Várcza, Bekácza, Nyires, Tóhát, Kusaly, Aranymező, Györgytelek és Gercsen helységekben. A XV. században Hadad várán, városán és Kusaly városán kívül bírtak 1409-ben Czigán. – 1450-ben Horvát, Kucsó, Majgrád, Bered, Nagyszeg, – 1451-ben Ad és Vártelek, – 1454-ben Mocsolya, Magdánd, – 1462-ben Apácza, Vicsa, – az 1475 körűli adólajstrom szerint Korond, Bogdán, Nádasd, Bősháza, Ardó, Széplak, Udvarhely, Róna. Kő, Zsibó, Szél, Debren, Mon, Erked, Varasitó, Ujlak, Kelencze, Völcsök, – 1489-ben Mutos, Várcza (Róna) és Turbucza helységekben. 1460-ban a Drágfiakkal szemben jogot tartanak: Babocza, Kolbászfalva. Redefalva, Somos és Tóhát részeihez; de ugyanekkor: Cseh. Silelmed, Tóhát, Nyires, Csokmány, Kusaly, Aranyasmező, Bikácza és Felső-Várcza helységekbeli némely részeik a Drágfi Miklós kezén vannak zálogban. 1461-ben viszont György visszabocsátja a bélteki Drágfiaknak Cseh, Silelmed, Tóhát és Nyires helységeknek nála (s már elődeinél is) zálogban levő részeit. 1487-ben pedig László elzálogosítja Korond, Bogdán, Szél, Nádasd, Nagyszeg, Bősháza, Benedekfalva és Aranyasallya helységekben bírt részeit bélteki Drágfi Bertalannak. (1387: Haz. okmt. VIII. 423., Nagy Iván, i. m., 1409: Dl. 30414; 1430 körűl: Dl. 20903; 1438: Dl. 27868; 1450: Erd. múz. egyl., 1451: Dl. 28609: 1454: Lelesz. 65. 30., 1460. 1461: Kolosmon. prot., 1462: Dl. 30041; 1475: Thallóczy. i. h., 1477: Lelesz. elench. statut., 1487: Kolosmon. prot., 1489: Dl. 27967. – V. ö. 1464: Akad. kézirattár. Lásd az erdélyi püspök, Bőnyeiek, Boziásiak és Drágfiak a. is.)
Jónás (szunai) cs. Jonas. (1447: Huny. kora. X. 215.)
Kakas (kis-dobai) cs. Kis- és Nagy-Dobán. (1442. 1471: Kolosmon. prot., 1471: Dl. 27923; 1472: Dl. 27926.)
Kakas (lelei) cs. (1459. 1471: Kolosmon prot., 1468: Dl. 28295.) Ugy látszik nem azonos az előbbivel.
Kaplyon (Kaplyan, lelei) cs. 1461-ben Szakácsi és Majád helységekben is földesurak. 1488-ban rokonuk Borbála, (Sásvári Györgyné) részére lemondanak Szakácsi, Szilágyszeg és Vérvölgy helységekben bírt némely részekről. (1461: Dl. 28351; 1449. 1486. 1488: Kolosmon. prot.)
Karácson cs. L. rátoni Nagyok a.
Kardos (szent-királyi) cs. 1422: Dl. 27853.
Kávási cs. 1447: Dl. 28247; 1450 körűl: Kolosmon. prot. «Labore»., 1488: Dl. 19404.
Kecskés cs. 1489-ben: dobai, 1492-ben: szakácsi előnévvel tűnik föl ily nevű nemesi család. (1489: Dl. 27967; 1492: Dl. 27977.)
Kémeri cs. 1467-ben földesurak Csalánoson, Zánokon és Gesztesen. Az előbbiekben 1464-ben részeket zálogosítanak el a Bályokiaknak. (Dl. 27688. és Kolosmon. prot. «Labore». fol. 48.)
Keresztes (sarmasági) cs. 1461: Kolosmon. prot.
Kereszturi (mindszenti) cs. 1479: Dl. 30327. – V. ö. az 1504. évhez Kolosmon. prot. O. fol. 10.
Keszi cs. 1447-ben földesurak Kis-Szarvadon is. (1447: Huny. kora. X. 215., 1493: Szendrei gyűjt.)
Kioze (ferményesi) cs. Kyche. (1450. körűl: Kolosmon. prot. «Labore.»)
Kisdobai cs. Részei voltak: Kis- és Nagy-Dobán és Szilágyszegen. (1413: Dl. 27845. és 1453: Dl. 27890; 1483: Kolosmon. prot.)
Kishatvani cs. 1427: Zsélyi llt.
Kónya (kereszturi) cs. 1447: Dl. 27881; 1449. 1455: Kolosmon prot., 1470 körűl: Dl. 28295.
Koroncz (Koloncz) es. 1440-ből kis-dobai Kolonth, 1453-ból felső-baksai Kolonth, – 1487-ből nagy-dobai Koronch családot ösmerünk. (1444: Dl. 27876., 1453: Kolosmon. prot. Labore, fol. 42; 1487: Kolosmon. prot.)
Kozma cs. 1447-ben: balázsházi, 1451-ben: sámsoni, 1471-ben; 1472-ben és 1487-ben: kis-dobai előnévvel. (Huny. kora. X. 215., Dl. 27926; Dl. 27884., Kolosmon. prot.)
Körösi cs Birták 1451-ben Sámson részeit a Sámsoniaktól zálog czímen s 1457. óta a Menyői-féle birtokokat. 1482-ben földesurak Bajon és Körös helységekben is. (Dl. 27884. 27943., 1490: Lelesz. 13. – V. ö. 1497-hez Dl. 27989.)
Kun cs. 1429-ben bőnyei, – 1440-ben és 1450. körűl kis-dobni, – 1459-ben, 1474-ben és 1488-ban bideskuti előnévvel szerepel ily nevű család. (Dl. 27860. 27876. Kolosmon. prot.)
Kusalyi plébános. Részei voltak: Mocsolyán. (1475: Thallóczy, i. h. 184.)
Lorántfi (serkei) cs. L. Ábrány helység és a Lorántfiak alatt Biharmegyében.
Macsi (nagy-dobai) cs. 1487: Kolosmon. prot., 1489: Dl. 27967.
Magyi cs. Földesurak: Szent-Király és Orbó helységekben. (1475: Thallóczy. i. h. 180., hol Orbó után birtokos gyanánt helyesen «Barla Magy» szavak olvasandók. – 1489: Lelesz. elench. statut.)
Majádi cs. 1450-ben Majádon és Győrteleken birtokosok. 1461-ben elzálogosítják Majád, Dershida, Száldobágy és Szakácsi helységekben bírt részüket a sarmasági Valkaiaknak. 1487-ben női ágon jogot tartanak a Sarmasági-féle birtokok részeihez. (1450: Század. 1888. 745., 1461: Kolosmon. prot., Dl. 28851; 1487: Dl. 27955. – L. Dománhidiak a. is.)
Majos (lelei) cs. Mayos (1428: Dl. 27869.) Moios. (1450. körűl: Kolosmon. protoc. «Labore.») (Maius. (1468: Dl. 28295.)
Marthon (nagy-dobai) cs. 1487: Kolosmon. prot.
Marthon (nagyfalusi) cs. L. Peteháziak a.
Menyei cs. Földesurak Menyő, Nagy-Mon és Désháza helységekben. Itteni részbirtokaikat a Péter hűtlensége miatt a király 1457-ben a Körösieknek adományozta. 1459-ben pedig ugyanők désházi más részüket a Csehieknek adták el. 1479-ben Bodolótelke vagy Pósatelke pusztán is voltak részeik. Ugyanez évben a szentkirályi «Menyey dictus» család szerepel. (Dl. 15312. 27939., Kolosmon. prot.)
Mihályfalvi cs. Földesurak: Mihályfalva, Girolt és Szakácsi helységekben s a hozzájok tartozó: Potyásztelke vagy Potyász, Ilédtelke vagy Iléd – ma Illéd p. Girolt m. – és Sisértelke pusztákon. (1489: Dl. 27693; 1491: Dl. 27970. – V. ö. Daraiak.)
Mike vagy Mikó (nagy-dobai) cs. Részei voltak: Kis- és Nagy-Dobán. 1450 körűl: kereszturi előnévvel tűnik föl ily nevű (Myke) család. (Kolosmon. protoc. «Labore.» 1485. 1487: Kolosmon. prot. és 1491: Kolosmon. prot. «Labore.» fol. 92.)
Mikle (sugatagi) cs. 1477-ben bélteki Drágfi Miklós Szurdok-Kápolnokot sugatagi Mikle Jánosnak adta cserében némely máramarosmegyei jószágokért. (Kolosmon. limbus. Kővár 1651. évi urbariuma.)
Mindszenti cs. 1461: Dl. 27909.
Miskei cs. 1470-ben Szilágyszeg részeihez tartanak jogot. (Dl. 27922.)
Mocsolyai cs. 1479: Dl. 27939.
Moldván (szent-királyi) cs. Moldwan. (1450. körűl: Kolosmon. prot. «Labore».)
Moni cs. 1450. körűl: Kolosmon prot. «Labore.» 1452: Dl. 27886.
Móré (mocsolyai) cs. 1479: Dl. 27939.
Nagy (báldoni) cs. 1499: Kolosmon. prot. «Labore.» fol. 109.
Nagy (désházi) cs. 1453: Dl. 27891.
Nagy (dobai) cs. 1489: Dl. 27967.
Nagy (haraklyáni) cs. 1489: Dl. 27967.
Nagy (kereszturi) cs. 1447: Dl. 27881; 1475: Thallóczy, i. h. 182.
Nagy (kis-dobai) cs. «Naagy appellata.» (1470 körűl: Dl. 28295; 1471. és 1483: Kolosmon. prot.)
Nagy (nyir-moni) cs. 1475: Thallóczy, i. h. 182.
Nagy (rátoni) cs. 1447-ben a Karácson (Karachon dictus) család vérvölgyi részeihez formálnak jogot. (Dl. 28607.)
Nagy (sándorházi) cs. 1450 körűl: Kolosmon. prot. «Labore.»
Nagy (szakácsi) cs. 1475: Thallóczy, i. h. 180., 1499: Kolosmon. prot. «Labore.» fol. 109
Nagy (szent-királyi) cs. 1470 körűl: Dl. 28295. – Ugy vélem, az elősorolt Nagy családok azonosaknak nem vehetők.
Nagydobai cs. Nagy-Doba, Nyir-Mon és Menyő helységekben bírt részeit adja el 1487-ben Bőnyei Tamásnak Nagydobai Ilona, sándorházi Sándor Albert özvegye. (1449. 1487: Kolosmon. prot.)
Nagymoni cs. 1485: Kolosmon. prot.
Nagypaczali cs. L. Paczaliak a.
Nemes cs. 1469-ban: ilosvai. – 1496-ban: nyir-moni előnéven tűnik föl ily nevű család. (Dl. 28295. 27988.)
Nyirmoni cs. 1450: Dl. 27882.
Orbán (szent-királyi) cs. 1452: Dl. 27887.
Orgován (kis-dobai) cs. 1471: Kolosmon. prot.
Oroszi cs. Részei voltak Ákoson. (1475: Thallóczy, i. h. 181., hol «Orozy» helyett hibásan áll: «Orczy.»)
Ördög (baksai) cs. Ewrdewk. (1453: Kolosmon. prot. «Labore.» fol. 42.)
Őz (ferményesi) cs. Euz. – 1453-ban a magbanszakadt Albert ferményesi részét Dengelegi Bernát és baksai «Sycz.» Mihály kapta. (Dl. 27892.)
Paczali cs. Másként: Nagypaczaliak. – Földesurak: Kis-Szarvadon is. (1447: Huny. kora. X. 215. – L. Drágfiak a. is.)
Pálfi (nagy-dobai) cs. Palffy. (1470 körűl: Dl. 28295; 1487: Kolosmon. protoc.)
Pályi (pocsaji) cs. «Paly.» Bírtak Szoporon is. (1468: Dl. 28295. – L. Pocsajiak a. is.)
Pánki (girolti) cs. Panky. (1489: Dl. 27967.)
Pathkós (désházi) cs. 1453: Dl. 27890; 1456: Kolosmon. prot.
Pelei cs. 1450 körűl: Kolosmon, protoc. «Labore.», 1498: Szendrei gyűjt.
Peleszarvadi cs. 1445-ben részeik voltak Hatvanban is. (1445: kövecsesi Dancs levéltár 1493: Szendrei gyűjt.)
Peres (paczali) cs. 1431: Turul. 1886. 18.
Peteházi cs. 1465-ben Czigán-Vaján részeket zálogosítnak el a nagyfalusi Marthon-oknak. (Dl. 27910.)
Pócs (adi) cs. 1441: Kolosmon. prot.
Pocsaji cs. Részeik voltak Sződemeteren, hol 1477-ben a pocsalyi Pályiaktól zálogba is vesznek részeket. (1463: Lelesz. 74. 23., Dl. 30047. – L. Biharmegyében is.)
Pongrácz (dengelegi) cs. Az 1475 körűli adólajstrom szerint János (Vajvoda) földesúr: Szarvad, Szent-Miklós, Sőte, Kene, Sződemeter, Bajon, Tövissed, Zánok, Dershida és Babatelke helységekben. (L. Dengelegiek, Bályokiak, és e megye Bevezetésében is jegyz. a.)
Porkoláb (sándorházi) cs. 1492-ben Sándorháza, Menyő, Szilágyszeg helységekben és Bodolótelke pusztán földesurak. (1479: Dl. 27939., 1492: Dl. 27977.)
Ramocsa cs. Rendszerint: menyei, – 1489-ben: haraklyáni előnévvel. (1450: Dl. 27882; 1459: Kolosmon. prot., 1472: Dl. 27926; 1489: Dl. 27967; 1492: Dl. 27972.)
Ruth(a) (nagy-dobai) cs. Rwth. (1472: Dl. 27926; 1487: Kolosmon. prot.) Rwtha. (1489: Dl. 27967.)
Sámsoni cs. Földesurak: Sámsonban. 1488-ban egyezkednek a körösi Bőnyeiekkel. Másatelke és Szőrtelke puszták fölött. (Kolosmon. prot., Dl. 27782. – L. Körösiek a. is.)
Sándor (kis-dobai) cs. 1485: Kolosmon. prot.. 1493: Dl. 27979.
Sándor , (sándorházi) cs. Másként: Sándorháziak. – Földesurak Sándorháza, Sámson, Mindszent(?), Szilágyszeg, Bőnye, Menyő és Hadaháza helységekben. (1429. 1430. és 1440: Dl. 27860. 27862. 27876; 1467: Kolosmon. prot. – V. ö. Nagydobaiak, Adiak, Csomafáiak.)
Sarmasági cs. Az 1475 körűli adólajstromban Korond, Kövesd, Remete, Giro(l)tkuta, Sziget, Sarmaság, Dershida – az «Allexj» birtokai – e családé. Mert már 1454-ben (és 1487-ben is) földesurak Sarmaság, Sziget, Oláh- és Magyar-Kövesd, Remete, Tót-Korond, Giro(l)tkuta és Dershida helységekben. (1454: Kolosmon prot., 1475: Thallóczy, i. h. – V. ö. 1487: Dl. 27955. – L. Majádiak a. is.)
Seléndi cs. Biharból. (1470 körűl: Dl. 28295; 1479: Dl. 27939.)
Sicz (baksai) cs. L. ferményesi Őz cs. a.
Sikola (keresztúri) cs. Sykola. (1461: Kolosmon. prot.)
Simon (kis-dobai) cs. 1487: Kolosmon. prot., 1439: Dl. 27967.
Soldos (vérvölgyi) cs. Soldos. Zoldos. (1452: Dl. 27886; 1469: Dl. 27921; 1470: Dl. 27922.)
Somogyi (kis- és nagy-dobai) cs. 1471: Kolosmon. prot., 1477: Dl. 27936; 1487: Dl. 27948; 1492: Dl. 27977.
Szabó (kis-dobai) cs. 1471. 1487: Kolosmon. prot.
Szabó (baksai) cs. Sabbo. (1450 körűl: Kolosmon. protoc. «Labore».)
Szakácsi cs. L. ilosvai Gerberth cs. a.
Szarvadi es. 1447: Huny. kora. X. 216.
Székely (dobai) cs. Részei voltak Kis- és Nagy-Dobán. (1415: Nagy Iván, i. m., 1442. 1471: Kolosmon. prot., 1447: Dl. 28607. – V. ö. 1469: Dl. 27921.)
Szélös (dobai) cs. Zelews. (1444: Dl. 27652.)
Szénási (bályuki, szarvadi) cs. F'öldesurak: Szarvad és Szent-Miklós helységekben s a hozzájuk tartozó Rácz, Elmezd és Poklustelek pusztákon. (1447: Dl. 28247; 1487: Dl. 24987.)
Szentjogi konvent. Zálogban részei voltak Szarvadon. (1484: Lelesz. 3.)
Szentkirályi cs. Földesurak 1446-ban Vérvölgyön, 1478-ban Szent-Királyon és Maskótelke, Beltelek (utóbbiakon s Kovácsülésén már 1418-ban is.) és Paptelke pusztákon. (Dl. 27880., Lelesz. elench. statut., Perényi cs. levéltára.)
Szilágyi cs. Horogszegi Szilágyi Mihály 1456-ban Alsó-Baksán birtokot adományoz néhai nagy-dobai Chece (Cziszér értendő) Pál fia Szilágyi Mártonnak. (1456: Dl. 27899.) Egy Szilágyi Pál nevű nemes mint kávási birtokos tűnik föl az 1475 körűli adólajstromban.
Szilágyszegi cs. 1488: Dl. 27957. – L. Gebarth cs. a. is.
Szilvási cs. 1488. 1504: Kolosmon prot.
Szodorai cs. Földesurak Balázsházán, Kesziben és Szodorán. (1475: Thallóczy. i. h. – V. ö. 1499: Kolosmon. prot. «Labore». fol. 109.)
Szőcsi cs. Részei voltak Paniton. (1451: Dl. 27883.)
Szunai (mindszenti) cs. Földesurak Kis-Szarvadon is. (1447: Huny. kora. X. 215., 1460 körűl: Kolosmon. prot.)
Tánczos (désházi) cs. Thanczus. (1453: Dl. 27891; 1453: Kolosmon. prot. «Labore.» fol. 44., 1454: Kolosmon. prot.)
Tolvaj (sándorházi, menyei) cs. Részei voltak Lelén is. Désházát 1457-ben kapják kir. adományban. (1457: Száz. 1880. 827., 1473 körűl: Kolosmon. prot., 1475: Thallóczy. i. h., 1484: Lelesz. 25.)
Törkes (Törkös) cs. Thewrewkes. Thewrkes. Thewrkws. 1422-ben: haraklyáni. – 1459-ben és 1460-ban: lelei előnévvel. 1422-ben Menyőn is szereznek részeket. (1422: Dl. 27854; 1459. 1460: Kolosmon. prot.)
Török (menyei) cs. Részei voltak Szilágyszegen és Menyőn. (1469. körül: Kolosmon prot.) Meglehet hogy e család ugyanegy az előbbivel.
Ujnémeti cs. 1464: Dl. 27909; 1491: Dl. 27970. 27971.
Vajda (oláh-nádasdi) cs. L. Ferményesiek a.
Valkai (sarmasági) cs. Földesurak Menyőn, Szilágyszegen és Ököritón is. (1458: Lelesz. 50., 1469. 1470: Dl. 27921; 1470 körűl: Dl. 28295; 1475: lelesz. 3. és Kolosmon. prot. «Labore». fol. 56. – L. Majádiak a. is.)
Várdai (kis-várdal) cs. L. Körös m.-város a.
Varju (szent-királyi) cs. 1461: Kolosmon. prot. «Labore». fol. 26.
Veres cs. 1428-ban és 1444-ben sándorházi. – 1447-ben keresztúri, – 1470 körűl és 1520-ban mocsolyai, – 1471-ben (Weerees) kis-dobai, – 1487-ben sarmasági előnévvel merűl föl ily család. (Dl. 27652. 27881. 27859. 28295. 27955. 28033. és Kolosmon. prot.)
Vérvölgyi cs. 1449: Kolosmon. prot.
Vida (ilosvai) cs. 1464: Dl. 27909; 1465: Dl. 27911.
Vidfi cs. 1470 körűl tanúvallatáskor szerepelnek: Andreas Viti de Kerezthwr és Johannes Viti de Kysdoba. (Dl. 28295. – Ily alakban fordúlnak elő gyakran a mohorai vagy farnosi Vidfiek is Nógrád- és Pilismegyében.)
Zoárdfi (endrédi) cs. L. Biharmegyében, és u. o. Terebca helység a. is.
Zólyomi (albesi) cs. Földesurak: Szaszár, Tótfalu és Bozonta helységekben, melyeket 1410-ben mint szatmármegyei birtokokat kaptak Zsigmond királytól. 1438-ban ugyane helységeket a Béltekiek átengedik az albesi Zólyomiaknak. (Haz. oklt. 348., Thallóczy i. m.. 1438-hoz: Századok. 1889. Vlll. 122.)
Összesen: 196 birtokos.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem