HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Ábrány. L. Biharmegyében.
Ad. Aad. Od. (1441: Kolosmon. prot., 1475: Thallóczy, i. h. 184., 1451: Dl. 28609.) A mai Diósadnak (Diós-Ad) felel meg.
Alsó-Aranyos. L. Aranyos a.
Alsó-Aszuágy. L. Aszuágy a.
Alsó-Baksa. L. Baksa a.
Alsó-Berekszó. L. Berekszó a.
Alsó-Fentős. L. Fentős a.
Alsó-Kápolnok. L. Monostoros-Kápolnok és Szurdok-Kápolnok a.
Alsó-Koltó. L. Koltó a.
Alsó-Szopor. L. Szopor a.
Alsá-Várcza. L. Várcza a.
Apácza. Apaczy. Apaczya. Apacha poss. (1475: Thallóczy, i. h. 184., 1431: Dl. 30035; 1462: Dl. 30041.) A mai Apácza puszta, Hadadhoz nem messze é.
Aranymező. (Aranyosmező.) L. Babafalva és Aranyos helys. a.
Aranyos. (Aranyas.) Felsew Aranyas (et) Also Aranyas que est ex alia parte Zamus. (E két falut Bozonta és Hidegkut közt sorolják föl 1405-ben: Lelesz. D. 209.) Aranyas simulcum quatuor sessionibus jobagionalibus intra metas eiusdem poss. Aranyas, penes fluvium Zamos, ex opposito possessionis Erdewdzad adiacentibus. (Egyfelől Bozinta, másfelől Kolczér és Hidegkut közt fölsorolva. 1424: Lelesz. D. 197.) Aranyas. (Bozonta és Kolczér közt fölsorolva. 1470: Lelesz. D. 196.) Aranyas penitus deserta. (Kolczér után fölsorolva 1475: Thallóczy, i. h. 183.) Mind eme helységek mint a Bélteki vagy bélteki Drágfi család birtokai szerepelnek s bizonyára a mai Mező-Aranyos és Erdő-Aranyos értendő alattok, Nagy-Bányától dny. felé. Ezek vidékén állhatott az aranyosi vár is. (L. külön.) Más helység az, melyet az 1475. körűli adólajstromban «Aranyasfalwa» alakban Kelencze és Turbucza közt fölsorolnak, (mint bizonyos Jánosnak birtokát – Thallóczy, i. m. 183. l.), vagy az az «Aranyasmezew», mely 1460-ban, és «Aranyasallya», mely 1460-ban és 1487-ben a kusalyi Jakcsok birt. közt ugyane tájon fölmerűl s az utóbbival azonosnak látszik. (Kolosmon. prot.)
Aranyosalja. (Aranyasalja.) L. Aranyos a.
Aranyosfalva (Aranyasfalva.) L. Aranyos a.
Ardánfalva. Ardanfalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) A mai Szilágym. ék. vidékén fekhetett.
Ardó. Kysordo. (1405: Lelesz. D. 209.) Kysardo. (1470: Lelesz. D. 196.) Ardo. (1475: Thallóczy, i. h. 183., 1477: Dl. 27936.) Ardó a Szamos m., Szilágy-Csehtől ék. fekszik. Hajdan a megye népesebb helységei közé tartozott, 1475 körűl 53 forint évi adót róttak rá.
Aszuágy. Iziuagh et Aba Iziuagh. (1394: Lelesz. act. Bercseny. f. 2. n. 22.) Duo Azzywag in districtu de Erdeud. (1391: Lelesz. D. 212.) Felse Azywagh. Also Azywagh. (A megye kitét. nélk. 1424: Lelesz. D. 197.) Also ozywagh. Felsewazywagh. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) Várcza vidékén fordúl elő. – A mai Alsó- és Felső-Szivágyot kell értenünk, Szilágymegye északkeleti határvidékén.
Babafalva. Babafalua. (1495: Lelesz. D. 209.) Baba al. nom. Aranmezeu. (1424: Lelesz. D. 197.) Aranmezew. (1450: Erd. muz. egyl., 1475: Thallóczy. i. m. 182. l.) Aranasmezew. (1461: Kolosmon. prot. E. 59.) Kővárhoz tartozott. – Ma Aranymező, Csáki-Gorbótól é. a Szamos m., Szolnok-Dobokamegyében.
Babatelke. (Bábucztelek. Bábodtelke.) Babathelke. (1475: Thallóczy, i. h. 185.) A mai Bábcza, Girókuta m., a melylyel együtt fordúl elő. 1479-ben «Babodtheleke», – 1486-ban Dershidával és Száldobágygyal együtt «Babuchthelek» formában tűnik élénk, 1492-ben pedig «Babwtheleke» alakban. (Dl. 30327; Kolosmon. prot.)
Babocsa. (Babocza.) 1424-ben a Drágfi-birtokok közt előfordúl: Babocha. (Lelesz. D. 197.) 1460-ban: Babocza. (Kolosmon, prot.) Az 1475. körűli adólajstromban ugyanott: Boboca. (Thallóczy, i. h. 184., hol hibásan áll Bobola.) E két elnevezés ugyanegy falut jelöl, mely a mai Szilágymegye ék. vidékén fekhetett. A XVI. sz. adólajstabmokban mint: Kis- és Nagy-Babocsa mindig Egerhát, Kis-Nyires és Cseh (Szilágy-) helységekkel együtt szerepel.
Badacson. Badacon. Badachon. (1475: Thallóczy, i. h. 185.) Kétszer fordúl elő az adóösszeirásban. (V. ö. 1458: Lelesz. 69. 53.) Ma Szilágy-Somlyó m. k. é. találunk ily nevű helységet.
Bajon. Bayon. (147: Thallóczy, i. h. 181., 1482: Dl. 27943; 1486: Dl. 27946; 1487: Dl. 27934.) A mai Nagy- és Kis-Bajom, Tasnádtól d.
Baksa. Baxa. Bakcha. Also Baxa. (1450: Dl. 27882; 1456: Dl. 27899;
1475: Thallóczy, i. h. 185., 1488: Dl. 27957.) A XV. században úgy látszik Krasznához is számították olykor. (Bunyitay, i. m. II. 258.) Felsew Baxa. (1453: Kolosmon. prot. «Labore» fol. 42.) A mai Magyar- és Oláh-Baksa értendő, Szilágy-Somlyó és Szilágy-Cseh közt.
1475: Thallóczy, i. h. 185., 1488: Dl. 27957.) A XV. században úgy látszik Krasznához is számították olykor. (Bunyitay, i. m. II. 258.) Felsew Baxa. (1453: Kolosmon. prot. «Labore» fol. 42.) A mai Magyar- és Oláh-Baksa értendő, Szilágy-Somlyó és Szilágy-Cseh közt.
Balázsháza. Balashaza. (1454: Dl. 31147., 1475: Thallóczy, i. h. 181. Tasnád m. találjuk, a melynek határleírásában 1454-ben fölmerűl.
Báldoh. L. Krasznamegyében.
Balkonia. (Balkona. Balkfalva.) Balkonia. (1405: Lelesz. D. 209.) Balkona. (1470: Lelesz. D. 196.) Kővár tart. közt Somkut m. sorolják föl. Ugy látszik megfelel a szintén utóbbival együtt említett 1424. évi: Balkfalwa – helységnek. (Lelesz. D. 197. – V. ö. 1491: Dl. 27972.)
Barla. L. Krasznamegyében.
Bartavölgy. Barthawelg poss. (1368: Kapy cs. llt. Misc. C. n. 13.) Csaholy vidékén feküdt.
Bazafalva. Bassafalva in distr. de Erdeud. (1391: Lelesz. D. 212.) Bazzafalwa al. nom. Elyefalwa. (A megye kitét. nélk. 142: Lelesz. D. 197.) Bazafalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Várcza m. tűnik föl. – 1470-ben «Bazafalwa» néven Szatmármegyéhez számítják. (Lelesz. D. 196.) Ma Ilyésfalva, Szilágym. ék. sarkában.
Benedekfalva. (Benedfalva.) Benedfalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Benedekfalwa. (1487: Kolosmon. prot.) A mai Benedekfalva, a Szamos m., Szilágy-Csehtől kel.
Bénye. L. Bőnye a.
Bered. Beryd. (1385: Bunyitay, i. m. I. 250. 251.) Bered. (1450: Erd. muz. egyl., 1472: Lelesz. elench. statut.) Mojgráddal, Vártelekkel sat. együtt fordúl elő, a mely mellett találjuk ma Bréd óelységet.
Berekszó. Alsoberekzo. Felsewberekzo. (1470: Lelesz. D. 196.) Berekzo. (1475: Thallóczy, i. h. 184., hol hibásan áll: «Beregzo») 1470-ben Szatmármegyéhez számítják mind a két Berekszót. – Ma is Alsó- és Felső-Berekszó, Szilágymegye ék. sarkában.
Berencze. (Berencza, Berenczér.) Berencha. (1405: Lelesz. D. 209.) Berenche. (1424: Lelesz. D. 197.) Berencze. (1470: Lelesz. D. 196.) Berencher. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Vámhely volt. – A mai szolnok-dobokamegyei Berencze értendő, közel Szatmárm. (hajdan Közép-Szolmok m.) határához.
Berkesz. Berkez. (1445: Lelesz. D. 209., 1470: U. o. 196.) Berkes. (1475: Thallóczy, i. h., 183.) A mai Sáros-Magyar-Berkesz, Szatmármegyében, Nagy-Somkut m.
Bideskut. Bydeskwth poss. (1487: Dl. 27948.) Bőnye határjárásakor tűnik fel.
Bikácza. (Bikáczfalva, Bekácza.) Bykazfalwa. (A megye kitét. nélkül. 1424: Lelesz. D. 197.) Bekacza. (1475: Thallóczy, i. h. 184., hol hibásan áll «Belzacza.») 14e70-ben e helységet <Bykaz» alakban Szatmármegyéhez számítják. (Lelesz. D. 196.) Ma Bikácza, Hadadtól ék.
Bogdán. Bagdan. (1475: Thallóczy. i. h. 182., Századok. 1887. 8. füz. 81.) A mai Bogdánd, Tasnádtól k.
Borzlyuk. (Borzlik.) Borzlywk in districtu de Erdewd. (1391: Lelesz. D. 212.) Borlyk. (1424: Lelesz. D. 197.) A mai Szilágym. ék. vidékén feküdt.
Bozonta. (Bozinta.) Bozincha. (1445: Lelesz. D. 209.) Buzytha. (1410:
Haz. oklt. 348.) Bozontha. (1424: Lelesz. D. 197.) Bozonhta. (1475: Thallóczy, i. h. 182.) A mai szahnármegyei Ó- és Kis-Bozinta, Nagybánya m. nyd. 1410-ben Szatmármegyéhez számítják.
Haz. oklt. 348.) Bozontha. (1424: Lelesz. D. 197.) Bozonhta. (1475: Thallóczy, i. h. 182.) A mai szahnármegyei Ó- és Kis-Bozinta, Nagybánya m. nyd. 1410-ben Szatmármegyéhez számítják.
Bőnye. Beune. (1329: Zichy okmt. I. 319.) Bune. Benye. Bewnye. Bewine. (1377: Dl. 27884: 1440: Dl. 27876; 1475: Thallóczy, i. h. 182.) A mai Bőnye p. Szilágyszeg mellett.
Bősháza. Bewshaza. Bwshaza. (1450: Erd. muz. egyl., 1462: Dl. 30041; 1475: Thallóczy, i. h. 183.) Szilágy-Cseh m. találjuk.
Bros. Bros. (1475: Thallóczy. i. h. 184.) Karika és Mojgrád közt fordúl elő. (Talán Bréd elferdített nevével van dolgunk?)
Bucsonfalva. Buchonfalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) Somkut és Balkfalva közt sorolják föl. Ugy látszik a Somkuttól dk. eső mai Butyászának felel meg.
Buny. Boon. (1405: Lelesz. D. 209.) Bon. (1475: Thallóczy, i. h. 183.
hnl hibásan áll: «Ben».) A mai Nagy-Buny, Szolnok-Dobokamegyében, Lápostól dny.
hnl hibásan áll: «Ben».) A mai Nagy-Buny, Szolnok-Dobokamegyében, Lápostól dny.
Csaholy(-monostora). Chohal. (1330: Kapy cs. llt. misc. C. n. 1.) Czahol. (1475: Thallóczy i. h. 180.) Három ily nevű helység fordúl elő az adóösszeirásban, melyeknek megfelelnek az 1477-ben egyszerre feltűnő «Magyar chahol cum tributo, Kezebsew chahol és Felsewchahol» helységeknek. (Dl. 29004.) 1476-ban Magyar-, Oláh- és Felső-Oláh-Csaholy helységekben földesurak a Becskiek. (1478: Lelesz. 15. – V. ö. 1447: Dl. 28247.) 1341-ben, nemesi tulajdonnévben: Csaholymonostora – helynévre akadunk. (Tört. Tár. 1889. 537.) Ugy látszik az e megyei Magyar-Csaholy értendő. – Ma Magyar- és Oláh-Csaholy, Tasnádtól k.
Csalános. Calanus. (1372: Dl. 29433; 1475: Thallóczy i. h. 185.) Chalanos. (1467: Dl. 27688; 1483: Dl. 30050.) Somlyó, Lecsmér, Kémer stb. vidékén tűnik föl.
Csán. Chan poss. de Zonuk exteriori. (1329: Kapy cs. llt. C. fasc. 1. n. 1.) Chan. Chaan. (1387: Károlyi oklt. I. 422. – 1474: Dl. 30046. szerint poss. volahalis.) Tasnádtól dny. esik.
Csarna-Kápolnok. Charnakapolnok. (1424: Lelesz. D. 197.) Chernacapal penitus deserta. (1475: Thallóczy, i. h. 183., hol hibásan áll: Chernatapal.) A mai Csernefalva, Szolnok-Dobokamegyében, Magyar-Lápostól ény.
Csehi. (Cseh.) Chehy. (1475: Thallóczy, i. h. 182. és 185.) Két ily nevű helység fordúl elő az adólajstromban, melyek a mai Szilágy-Cseh (lásd Cseh vagy Csehi m.-város a.) és Somlyó-Csehi. (Szilágy-Somlyó m:) helységeknek felelnek meg. Utóbbit néha Krasznába számítják. (Pl. 1435–47: Dl. 29778.) Volt még egy harmadik Csehi is, Kerestelek m. (ma puszta), mely 1470-ben fordúl elő. (Dl. 30044.) De ez még inkább Krasznába tartozott.
Csokmány. Cokman. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Ma Szolnok-Dobokamegyében, Csáki-Gorbótól ény. találjuk.
Csokmó. Chokmo. (L. Biharmegyében, Terebes a.)
Csompasz. (Csompaz.) Czompaz. (1368: Dl. 28581. – 1393: Dl. 30027. okl. szerint Külső-Szolnokmegyében. – V. ö. 1396: Dl. 28588. és 1410: Dl. 9631.) 1424-ben: pred. Chompaztheleke – fordúl elő. (Lelesz. D. 197.) A mai szilágymegyei Görcsönyhöz tartozó puszta, Zilahtól é.
Csög. (Cseg.) Chwgh. (1447: Dl. 30815. 28247.) Chewgh. (1449: Kolosmon. prot.) Cheg. (1450. körűl: Dl. 28836.) Tasnádtól ék. esik.
Czégén. Chegan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Cheghen. Checzen. (1380: Dl. 30719; 1475: Thallóczy, i. h. 181.) A mai Kraszna-Czégény, Tasnádtól ék., Szatmármegye határán.
Czigán. Cigan. Chygan. (1449: Dl. 30414; 1411: Dl. 30416; 1475: Thallóczy, i. h. 184.) A ma Czigányi, Zilahtól é., a melynek határában említik.
Czigán-Vaja. L. Vaja a.
Damjon. Damlyon. (1475: Thallóczy, i. h. 183., a hol hibásan áll «Damlyen».) Ma Dabjon, Désháza m., a melylyel együtt fordúl elő.
Dánfalva. Daanfalu. Danfalwa. (1405. 1424. 1470: Lelesz. D. 209. 197. és 196. sz.) Nagy-Somkuttól ény. (Szatmárm.) találjuk.
Debren(d). Debrend. (1450: Erd. muz. egyl.) Debren. (1475: Thallóczy. i. h. 184., 1477: Dl. 27937.) Vámhely volt. – Zilahtól ék. esik.
Dershida. Dershyda. Dersda. (1475: Thallóczy, i. h. 185. három ily nevű helység fordúl elő. – V. ü. 1487: Dl. 27955.) Ma Nagy- és Kis-Derzshidát találunk Tasnádtól dk.
Désháza. Deshaza. (1428: Dl. 27859; 1453: Dl. 27891; 1457: Dl. 15132., Száz. 1880. 827., 1475: Thallóczy, i. h. 183.) Szilágy-Csehtől délkeletre esik.
Doba. Doba. (1439–44: Dl. 27652.) Eghazasdoba. (1417: Dl. 27851.) Naghdoba. (1454: Dl. 27894.) Nadoba in comitatu de Solnok exteriori. (1446: Kolosmon. prot.) Kysdoba. (1417: Dl. 27851; 1452: Dl. 28613.) A mai Nagy- és Kis-Doba, Zilahtól é.
Egerbegy. Egerbegh. (1424: Lelesz. D. 197.) Egerbeth. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) Szilágym. ék. sarkában találjuk.
Egyházas-Doba. L. Doba a.
Egrespatak. Egrespathak. (1475: Thallóczy, i. h. 185.) Zilah mellett ny. fekszik.
Ellyefalva. L. Bazafalva a.
Erked. Erked. (1368: Dl. 30396; 1450: Erd. muz. egyl., 1454: Lelesz. 65. 30., 1475: Thallóczy, i. h. 184.) Hadadtól d. esik.
Esztró. (Esztoró.) Ezthre. (1450: Lelesz. 22.) Estoro. (1475: Thallóczy. i. h. 181.) Ezthro pred. (1489: Lelesz. 31.) A mai Esztró, Szatmármegyében, Tasnádtól é.
Etel. Hethel. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) Peér m. fordul elő. Máskor Ethel és Echel változatokban Sződemeterrel együtt szerepel. (1435: Lelesz. 2., 1474. és 1479: Dl. 80046. és 30220; 1493: Szendrey gyűjt.) A mai Ete pusztának felel meg, Peér m. é.
Fejérfalva. Feyrfalua. (1405: Lelesz. D. 209.) Kővár tart. sorában Körtvélyrév és Lemény közt sorolják föl. Később e néven nem fordúl elő. Talán a Nagy-Somkuttól dny. eső mai szatmármegyei Fericse?
Fejérszék. Feyerzeek. (1405. 1470: Lelesz. D. 209. és 196.) Feyerzegh. (1424: Lelesz. D. 197.) Feyrzekh. (1476: Thallóczy, i. h. 183., hol hibásan áll: «Feyrzegh.») A mai Fehérszék, Nagy-Somkuttól kissé ény. felé, Szatmármegyében.
Fekindia. Fekyndia. (1405: Lelesz. D. 209.) Kővár tartozékai közt Turbucza, Győrtelek, Mutos stb. után, szóval már távolabb a kővári uradalom összefüggő testétől – sorolják föl, s ezért bizonyára a Zilah tőszomszédságában (dny.) fekvő mai Gurzófalvát kell alatta értenünk, melyet az oláhok ma is: «Fetindea»-nak neveznek. (E helység különben Gurzófalva néven nem ismereles előttem ez időszakból.)
Felső-Aranyos. L. Aranyos a.
Felső-Aszuágy. L. Aszuágy a.
Felső-Baksa. L. Baksa a.
Felső-Berekszó. L. Berekszó a.
Felső-(Oláh-)Csaholy. L Csaholy a.
Felső-Fentős. L. Fentős a.
Felső-Korond. L. Korond a.
Felső-Várcza. L. Várcza a.
Fentős. (Fentes.) Alsofenthews. Felsewfenthews. (1405: Lelesz. D. 209.) Alsofenthys. Felsewfenthys. (1470: Lelesz. D. 196.) Fenthes. Felsewfenthes. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Ma Nagy-Somkúttól é. Kis-, Nagy- és Puszta-Fentős nevű helységeket találunk. – Szatmármegyében. (V. ö. 1231-hez: Árpádk. új okmt. XI. 231.)
Ferményes. Fermenes. Fermynyes. (1439–44: Dl. 27652; 1453: Dl. 27892.) A mai Fürményes, Zilahtól ék.
Gálfalva. Galfalua. (1477: Dl. 27936.) Ardó, Tóhát és Silelmed helységekkel együtt fordúl elő.
Gavora. (Gaura) Gaura. (1405: Lelesz. D. 209.) Gawora. (1470: Lelesz. D. 196., 1475: Thallóczy, i. h. 182.) A mai Gaura, Nagy-Somkúttól kissé dk., Szatmármegyében.
Gencs. Gencz. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) A mai szatmármegyei Gencs, Király-Darócztól ny. – Máskor Szatmármegyéhez (l. ott is) számítják.
Gercsen. Gerchyn. Gerchen. (1405. 1470: Lelesz. D. 209. és 196.)
Gerczen. (1450: Erd. muz. egyl., 1475: Thallóczy, i. h. 185.) A mai Görcsön, Zilahtól é.
Gerczen. (1450: Erd. muz. egyl., 1475: Thallóczy, i. h. 185.) A mai Görcsön, Zilahtól é.
Gerepse. Gerebse. (1368: Dl. 28581.) Mint külső-szolnokmegyei hely fordúl elő Fel-Keczel és Csompasz helységekkel együtt.
Géres. Geroz. (1475: Thallóczy, i. h. 181. hol hibásan áll «Gerch».) Gyeres. (1489: Lelesz. 31. A megye kit. nélk.) Ma Szatmármegyében, Kraszna-Béltek és Király-Darócz közt találjuk.
Gesztes. L. Krasznamegyében.
Girolt. Gyrolt. (1410: Ujhelyi cs. llt.) Gyroth. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) Gyrolth. (1495. 1496: Dl. 27981.) A mai Ér-Girolt, Tasnádtól é. a megye határszélén. 1464-ben puszta. (Dl. 27909.)
Giro(l)tkuta. Gerothkwtha. Gyrothkwtha. (1475: Thallóczy, i. h. 185., 1487: Dl. 27955.) A mai Girókuta, Tasnádtól k.
Gorbonafalva. Karbonal. (1424: Lelesz. D. 197.) Gorbonafalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Szatmármegye dk. sarkában levő helységek sorában találjuk. – A mai Garbonácz, Szolnok-Dobokamegye ény. határán.
Goroszló. Az 1475 körűli adóösszeirásban «Gorozlofalwa. Kysgorozlo» és «Naggorozlo» fordúl elő. (Thallóczy, i. h. 184.) Goroszlófalvának a mai Magyar-Goroszló felel meg, mely e néven is előjön 1472-ben (Gyulay cs. llt.) s melyet bár már ék. esik Szilágy-Somlyótól, néha Krasznába is számítanak; a másik kettő, Nagy- és Kis-Goroszló pedig ma is megvan e néven Zilahtól ék., a Szamos m.
Gyertyános. Karpenys. (1405: Lelesz. D. 209.) Kerpemes al. nom. Gerthyanos. (1424: Lelesz. D. 197.) Karpenyes. (1470: Lelesz. D. 196.) Gerthianus. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) A mai Szolnok-Dobokamegye ény. határszélén fekvő Gyertyános község.
Győrtelek. (Györgyteleke.) Két ily nevű helységet ismer addlajstromunk. Ezek egyike «Gerthelek», a bélteki Drágfiak birtoka, már 1405-ben is előfordúl «Gywrgthelek» alakban (Thallóczy, i. m. 184. l., Lelesz. D. 209.). s a mai Hadad-Győrteleknek felel meg, Hadad m. ék., másika pedig «Gertheleke», mely szintén már előbbi időből (1378-ból és 1418-ból is) ismeretes «Gyurgteleke, Gywrgteleky» alakban, s a Szilágy-Somlyótól é. eső mai Győrtelekkel azonos. (Thallóczy, i. h. 185., Dl. 6522. és 31123.) Utóbbit olykor Krasznamegyéhez számítják. (L. ott is.)
Gyulakuta. Gywlakwtha poss. (1470: Dl. 30044.) Kerestelek és Csehi m. sorolják föl.
Hadaháza. Hadahaza. (1440: Dl. 27876.) Szilágyszeg és Bőnye helységekkel együtt szerepel.
Haraklyán. Haraklyan. (1429: Dl. 27861; 1453: Dl. 27890; 1475: Thallóczy, i. h. 184.) A mai Haraklány, Zilahtól északra.
Hatvan. Hatvan. (1414: Dl. 27846; 1475: Thallóczy, i. h. 181.) Kyshathwan. (Nemesi névben. 1427: Zsélyi llt.) A mai Ér-Hatvan, Tasnádtól kissé ény.
Hidegkut. Hydegkwth. (1405: Lelesz. D. 209., 1411: Lelesz. D. 231., 1429: Fejér. X. 7. 87., 1470: Lelesz. D. 196.) Hidegkuth penitus deserta. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Nagy-Somkúttól é. Szatmármegyében találjuk, a hová szintén számítják néha, pl. 1411-ben és 1429-ben.
Hidvég. Az adólajstromban: Hyddegh és Zydvegh fordúl elő. (Thallóczy. i. h. 185.) Előbbi a Szilágy-Somlyótól é. eső mai Hidvégnek felel meg, mely vámjával együtt Somlyó várához és olykor (Hydwegb. 1435–47: Dl. 29778; 1481: Dl. 29537.) Krasznamegyéhez tartozott. Utóbbi alatt, minthogy szintén e vidéken: Badacson m. sorolják föl, talán ugyanennek más részeit kell értenünk és nem a Tusnád-Szántó melletti mai Hidvég pusztát. mely – mint a Csáki család birtoka – 1421-ben: «poss. Kys Zantho al. nom. Hydwegh» alakban merűl föl. (Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.)
Horvát. Horwath. (1450: Erd. muz. egyl. llt., 1460: Kolosmon. prot.) Ma Oláh-Horvát, Szilágy-Cseh m. kd.
Hosszúfalu. Hozywfalu. (1445: Lelesz. D. 209., 1470: Lelesz. D. 196.) Hwzwfalw. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Nagy-Somkúttól é. fekszik a mai Szatmármegyében.
Hosszúmező. Hozywmezew. (1479: Dl. 30327.) Szilágy-Somlyótól é. esik. 1486-ban Krasznamegyéhez számítják. (Kolosmon. prot.)
Inó. Ino. (1438: Dl. 27868., 1475: Thallóczy, i. h. 183.) A Szamos m. fekszik. Szilágy-Csehtől dk.
Irény. L. Szatmármegyében.
Jeder. Nagheder. Kysheder. (1405: Lelesz. D. 209.) Nagyeder. Kyseder. (1424: Lelesz. D. 197.) Nagyedir. Kysyeder. (1475. Thallóczy, i. h. 182.) A mai Jeder, Szatmármegyében, Nagy-Somkúttól dny.
Kamén. Kamyn. (1391: Lelesz. D. 212.) Mint az erdődi kerűlet egyik helységét, a három Várcza m. sorolják föl.
Kána. Kana. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) A mai Ér-Körös vidékén fekhetett.
Kápolnok. L. Szurdok-. Rév-, Monostor- és Csarna-Kápolnok és Kovácsfalva vagyis Kovács-Kápolnok helységek a.
Karbonál. L. Gorbonafalva a.
Kardánfalva. Kardanfalwa. (A megye kitétele nélkűl. 1424: Lelesz. D. 197.) Kordanfalwa. (Mint szatmármegyei hely 1470: Lelesz. D. 196.) Ma Gardánfalva. Szilágymegye ék. határvidékén. Inkább Közép-Szolnokhoz (mint Szatmárhoz) számítható.
Karika. (Kerikapatak.) Kerykapatak poss. (1385: Bunyitay, i. m. I. 250. 251.) Karika. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) Ma Karika, Zsibótól d.
Karpenyis. (Kerpemés.) L. Gyertyános a.
Karulya. Korwllya. (1405: Lelesz. D. 209.) Karulya. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Nagy-Somkúttól ék. esik.
Katalinfalva. Kathalinfalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 182.) A mai Katalin, Koltó m., a melylyel együtt fordúl elő.
Kávás. Kauas. (1466: Károlyi .oklt. II. 374., 1475: Thallóczy, i. h. 181.) A mai Ér-Kávás, Tasnádtól ény.
Kecskefalva. (Kecskésfalva.) Kechkefalwa. (A megye kitét. nélkűl. 1424: Lelesz. D. 197.) Keczkesfalwa. (1475: Thallóczy, i, h. 184.) A mai Szilágymegye ék, részében találjuk. – 1470-ben «Kechkefalwa» néven Szatmármegyéhez számítják. (Lelesz. D. 196.)
Keczel. Kezel penitus deserta. (1475: Thallóczy. i. h. 183. hol hibásan áll: «Kezet.») Aranyas m. sorolja föl az adólajstrom.
Kegye. L. Szatmármegyében.
Kékes. L. Szatmármegyében.
Kelencze. Kelencze. Kelenchew. (1462: Dl. 30014., 1475: Thallóczy, i. h. 183.) A Szamos m., Szilágy-Csehtől k. é. fekszik.
Kene. Kene. (1279: Teutsch és Firnhaber. Urkundenb. 116., 1446: Lelesz. 18.) Kenee. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) Szilvás és Sződemeter m. kereshetjük.
Keresztur. Kerezthwr. (1475: Thallóczy, i. h. 182. 185.) Két ily nevű helység fordúl elő ez összeírásban. Egyik Zilah, másik Tasnád vidékén. Az utóbbi a mai Szilágyfő-Keresztúr, Zilahtól é.
Keszi. Kezy. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) Ma Nemes-Keszit és Oláh-Keszit találunk. Tasnádtól ny.
Kövesd. Olahkewesd. Magyarkewesd. (1466: Kolosmon. prot.) Kebesd. Kéwesd. (1475: Thallóczy, i. h. 185., 1487: Dl. 27955.) A mai Szilágy-Kövesd, Korond és Szilágy-Sziget közt, a rnelyekkel együtt szerepel
Királyi. L. Biharban: Terebes a.
Kirva. Kyrwa terra. (1368: Dl. 30396.) A mai Kirva, Erked m., a melylyel együtt tűnik föl.
Kis-Ardó. L. Ardó a.
Kis-Doba. L. Doba a.
Kis-Goroszló. L. Goroszló a.
Kis-Hatvan. L. Hatvan a.
Kis-Jeder. L. Jeder a.
Kis-Nagyfalu. L. Nagyfalu a.
Kis-Paczal. L. Paczal a.
Kis-Szántó. L. Hidvég a.
Kis-Szarvad. L. Szarvad a.
Kolbászfalva. L. Szatmármegyében.
Kolcsa. (Kolcsén.) Kulcha. (1405: Lelesz. D. 209.) Kolche. (Kelche ? 1424: Lelesz. D. 197.) Kolczen. (1475: Thallóczy, i. h. 183., hol hibásan áll Kelczen.) Ma Kölcse, Szatmármegyében, Nagy-Somkúttól ék.
Kolczér. (Kolcsva) Kolchua. (1405: Lelesz. D. 209.) . Kelcher. (1424: Lelesz. D. 197.) Kolthera. (1470: Lelesz. D. 196.) Kolczeer penitus deserta. (1475: Thallóczy, i. m. 183., hol hibásan áll: Kelczeer.) Ma Kolczér, Szatmármegyében, Nagy-Bányától dny.
Koltó. Kolcho. Alsokolcho. (1445: Lelesz. D. 209.) Koltho. (1424. 1470: Lelesz. D. 196. 197., 1475: Thallóczy, i. h. 182.) A mai Katalin-Koltó, Katalinfalva m., a melylyel együtt említik.
Kopálcsfalva. Kopalchfalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) A megye kitét. nélkül a mai Illésfalva és Gardánfalva közt sorolják föl. Inkább Közép-Szolnokmegyéhez (mint Szatmárhoz) számítható.
Korond. Thothkorond. (1466: Kolosmon. prot.) Korond. Korond superior. (1475: Thallóczy, i. h. 182.) Koronth. (1487: Dl. 27955.) A mai Korond, Tasnádtól kd.
Kovácsfalva. (Kovács-Kápolnok.) Kowachfalua. (1405: Lelesz. D. 209.) Kowaczkapolnok. (1424: Lelesz. D. 197.) Kowaczfalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) A mai Kovács-Kápolnok, Szolnok-Dobokamegyében, Magyar-Lápostól ény.
Kovás. Komas. (1405: Lelesz. D. 209.) Kowas. (1424: Lelesz. D. 197.) Kowaz. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) A mai Kovás, Szatmármegyében, Nagy-Somkuttól nem messze ék.
Kozla. Kozla. (1445: Lelesz. D. 209., 1424: Lelesz. D. 197.) Ma Szolnok-Dobokamegyében találjuk, Csáki-Gorbótól é.
Kő. Kew. (1475: Thallóczy, i. h. 183. 186.) Kétszer fordul elő az adólajstromban; egyszer Goroszló és Egrespatak, máskor Róna és Szélszeg közt. Mindkettő a Jakcsoké. Utóbbi alatt a mai Kődöt érthetjük, Goroszlótól é. a a Szamos mentén.
Köröstelek. (Kerestelek.) L. Krasznamegyében.
Körtvélyes. Kwrthueles. (1405: Lelesz. D. 209.) Kerthewles. (1424: Lelesz. D. 197.) Kerthwelyes. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Ma Nagy-Körtvélyest ismerünk, Nagy-Somkuttól d., Szatmármegyében és Kis-Körtvélyest, Magyar-Lápostól ény., Szolnok-Dobokamegyében.
Körtvélyrév. Kwrthuelrew. (1405; Lelesz. D. 209.) Kerthuelrew. (1424: Lelesz. D. 197.) Ezt a helységet kell értenünk az 1475. körűli adólajstrom elferdített «Kerwele» faluja a. is. (Thallóczy, i. h. 183.) Ma Rév-Körtvélyes a Szamos m., Lápostól dny., Szolnok-Dobokamegyében.
Középső-Csaholy. L. Csaholy a.
Középső-Kápolnok. L. Szurdok-Kápolnok a.
Közép-Várcza. L. Várcza a.
Kucsó. Kwczo. Kwcho. (1450: Erd. muz. egyl., 1475: Thallóczy, i. h. 184.) Zsibó m. ny. találjuk.
Kucsolátfalva. Kocholathfalua. (1405: Lelesz. D. 209.) Kucholathfalua. (1424: Lelesz. D. 197.) A mai Kucsuláta, Kozla m., a melylyel együtt szerepel) Szolnok-Dobokamegyében, e megye, Közép Szolnok és Szatmár összeszögellésénél.
Lampert. Lamperth. (1479: Dl. 30327.) A mai Lompért, Szilágy-Somlyótól é. – 1461-ben, 1486-ban és 1492-ben Krasznamegyéhez számítják. (Kolosmon. prot., Dl. 27739.)
Lápos. Magyarlapus. Magyarlaapos. (1445. 1470: Lelesz. D. 209. és 196.) Lapws. (1475: Thallóczy, i. h. 182. hol hibásan áll: Capws.) Szatmármegye dk. sarkában fekvő helységekkel együtt fordul elő. Vámhely és népes helység volt, 45 forint évi adó járt tőle 1475. táján. A mai Hagymás-Lápos, Nagybányától d. Szatmármegyében.
Lele. Lelee. Lele. (1475: Thallóczy, i. h. 182., 1488: Dl. 27957.) Hadad m. dk. fekszik.
Lemény. Lemyn. (1445: Lelesz. D. 209.) Lemen. (1424: Lelesz. D. 197.) Lemeen. (1470: Lelesz. D. 196.) Lemen penitus deserta. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Ma Szolnok-Dohokamegyében, Letka m. találjuk.
Litka. (Letka.) Lethka. (1405: Lelesz. D. 209.) Lithka. (1424: Lelesz. D. 197.) Lythka. (1470: Lelesz. D. 196., 1475: Thallóczy. i. h. 183.) A mai szolnok-dobokamegyei Letka, közel Szatmár- és Szilágymegyék összeszögelléséhez.
Lukácsfalva. Lucachfalua. Lukaehfalwa. (1405. 1424. 1470: Lelesz. D. 209. 197. és 196. sz.) Lukaczfalwa. (1475: Thallóczy, i, h. 183.) Nagy-Somkuttól ény. fekszik a mai Szatmármegyében.
Magasfalva. Magasfalwa. (1445. 1424. 1470: Lelesz. D. 209. 197. és 196. sz., 1475: Thallóczy, i. h. 185.) A mai Szatmármegyében, Nagy-Somkuttól ény. eső Magosfalva.
Magánd. Magdand poss. (1454: Lelesz. 65. 30.) Mocsolya és Szeér vidékén fekhetett.
Magyar-Csaholy. L. Csaholy a.
Magyar-Goroszló. L. Goroszló a.
Magyar-Kövesd. L. Kövesd a.
Magyar-Lápos. L. Lápos a.
Majád. Mayad. (1461: Dl. 28851., 1475: Thallóczy, i. h. 185.) A mai Mojád, Szilágy-Somlyótól é.
Majgrád. Maygrad. (1450: Erd. muz. egyl., 1475: Thallóczy, i, h. 184.) A mai Mojgrád, Zilahtól k. é.
Menyő. Menye. Menew. Meney. (1435: Dl. 27866; 1439: Dl. 27652; 1450: Dl. 27882; 1475: Thallóczy, i. h. 182.) Hadad mellett délkeletre fekszik.
Mihályfalva. Myhalfalwa. (1380: Dl. 30719; 1450 körűl: Dl. 28836; 1475: Thallóczy, i. h. 181.) A mai Kraszna-Mihályfalva, Tasnádtól északkeletre.
Mindszent. Mendzenth. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) A mai Ér-Mindszent, Tasnádtól é.
Mocsolya. Machola poss. in comitatu de Solnok exteriori. (1414: Dl. 26582.) Mochola. (1454: Lelesz. 65. 30.) Moczyola. (1475: Thallóczy, i. h. 184., hol hibásan áll Moczyla.) Szilágy-Somlyótól ék. fekszik.
Molnos-Ábrány. L. Ábrány a. Biharmegyében.
Mon. Mon. Man. (Határjárása 1413: Dl. 28779., 1432: Dl. 27865; 1450: Dl. 27882. 1475: Thallóczy, i. h. 184.) Mon összetételű helységet hármat is találunk ma Kusaly vidékén, u. m. Nyir-Mont, Nagy-Mont és Nagy-Mon-Ujfalut. Mon alatt azonban bizonyára Nagy-Mont értették, mely e néven szintén előfordúl. – Nagman. Naghmon. (1454: Dl. 27894; 1457: Dl. 15132.) Hasonlókép Nyir-Mon, épen a Mon határjárásakor is. – Myrmon. Nyrmon. (1450: Dl. 27882; 1475: Thallóczy, i. h. 182.)
Monó. Mono. (1475: Thallóczy, i. h. 182. – V. ö. Századok. 1887. Pótfüz. 81. l.) Szilágy-Csehtől ék. esik.
Monostoros-Kápolnok. Also-Kopalnok. (1405: Lelesz. D. 209.) Monosthoros Kapolnok. (1424: Lelesz. D. 197.) Monostoros Capal. (1475: Thallóczy, i. m. 183., hol hibásan áll: Monostorostapal.) A mai Kápolnok-Monostor, Szolnok-Dobokamegye, ény. határán.
Monostorpatak. Poss. Munusturpatak. (1385: Bunyitay, i. m. I. 250. 251.) A mai Mojgrád, Bréd, Vártelek és Nyírsid vidékén feküdt. Nevét vette az e tájon állt monostortól, melyet (monasterium abbatialis in monte Mezes constructum in comitatu Zolnok exist. Mezesapath vocatum) a kusalyi Jakcsok nyertek adományúl (már 1361-ben), Nyirsid, Majgrád, Vártelke, Kerikapatak, Bered és Monostorpatak helységekkel együtt. (V. ö. 1281: Dl. 28573; 1363: Tört. Tár. 1889. 547.)
Mosóbánya. Mosobanya. (1475: Thallóczy, i. h. 184., hol hibásan áll «Mesebanya.») A mai Mosóbánya, Szilágymegye ék. sarkában.
Mutos. Mathos. (1445: Lelesz. D. 209.) Mytus. (1475: Thallóczy, i. h. 184., hol hibásan áll: Aytos.) Mwthos. (1489: Dl. 27964.) Szilágy-Csehtől ény. esik.
Nádasd. Nadasd. (1475: Thallóczy, i. h. 182. 184.) Két Nádasd fordúl elő az összeírásban. A mai Hadad- és Oláh-Nádasd. «Olah-Nadasd» (1474: Dl. 27930; 1485: Dl. 27945.) e néven is föltűnik.
Nagy-Doba. L. Doba a.
Nagyfalu. Nogfalu. (1380: Dl. 30719.) Darócz és Mihályfalva m. a «Nogeer» másként «Carazna» vidékén tűnik fel. E tájon ma csak Ér-Kisfalut találjuk. – Úgy látszik ennek felel meg az 1490-ben előfordúló Kysnaghfalw is. (Lelesz. 5. 12.), melyet az 1475 körűli adólajstrom «Kynagyfalw» alakban ismer. (Az «s» hetű bizonyára tollban maradt. Thallóczy, i. m. 181. l.)
Nagy-Goroszló. L. Goroszló a.
Nagy-Jeder. L. Jeder a.
Nagy-Mon. L. Mon a.
Nagy-Paczal. L. Paczal a.
Nagyszeg. (Nagyszög.) Naghzwgh. Naghzegh. (1450: Erd. muz. egyl., 1462: Dl. 30041; 1475: Thallóczy. i. h. 184.) Szilágy-Cseh mellett délre találjuk.
Náprád. Naprad. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) A Szamos mentén, Nagy-Goroszlótól é. fekszik. Egy 1472. évi okl. Olah-Napradot is említ. (Gyulay cs. llt.)
Nyékfalva. Neekfalua. (1405: Lelesz. D. 209.) Kővár várához tartozott.
Nyír-Mon. L. Mon alatt.
Nyires. (Nyirfalva.) Nyres. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Két ily nevű hely fordúl elő az adóösszeírásban. Bizonyára a mai Nagy-Nyires értendő, Szatmármegyében, Nagy-Somkúttól ny., és Kis-Nyires Szolnok-Dobokamegyében, Szatmármegye határán. – Ezeknek felel meg a Kővár tart. közt 1424-ben fölsorolt két «Nyres» és az 1470-ben a Béltekiekről a Drágfiakra szállt «Nyrfalwa» is. (Lelesz. D. 197. és 196.) A Bikácza melletti mai Kis-Nyires már a XIV. század végén mint a kusalyi Jakcsok birtoka merűl föl. (Nagy Iván, i. m.)
Nyirsid. (Nyirsed.) Nyrsyd. (1411: Dl. 30416.) Nyirsed. (1385: Bunyitay, i. m. I. 250. 251.) Nyrsewd. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) Zilah mellett ék. találjuk.
Odafalva. Odafalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) A mai Szilágymegye északkeleti sarkában fekvő helységekkel együtt (csak ez egy alkalommal) szerepel.
Oláh-(Felső-)Csaholy. L. Csaholy a.
Oláh-Kövesd. L. Kövesd a.
Oláh-Nádasd. L. Nádasd a.
Oláh-Náprád. L. Náprád a.
Orbó. Orbo. (1475: Thallóczy, i. h. 180.) Tasnádtól dk. esik.
Ököritó. Ewkeritho. (1455: Kolosmon. prot.) Ekeritho. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) Szilágy-Somlyótól ék. találjuk.
Örményss. (Örvényes.) Duo Ewrwynys in districtu de Erdeud. (1391: Lelesz. D. 212.) Hermenyes. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) Szilágymegye ék. sarkában Örményes néven ma is megvan.
Paczal. Kyspachal. (1425: Csáky cs. llt. f. 5. n. 3.) Pacal. (1475: Thallóczy, i. h. 181., a hol hibásan áll: «Patal».) Naghpaczal. 1486: Dl. 27946; 1487: Dl. 27954.) Ma Kis- és Nagy-Paczalt ismerünk, Tasnádtól délnyugotra.
Panit. Panyt. (1451: Dl. 27883; 1475: Thallóczy. i. h. 184.) Szilágy-Somlyótól k. esik.
Papteleke. Papthelek. (1424: Lelesz. D. 197.) Paptheleke poss. Paptheleke pred. (1475: Thallóczy, i. h. 184., 1478: Perényi cs. llt.) A mai Szilágy-Papthelek, Kucsó m., a melylyel egyszerre fordúl elő.
Patakfalva. Pathakfalua. (A megye kitét. nélkűl. 1424: Lelesz. D. 197.) Örményes és Vadafalva táján fekhetett. (Az 1549. évi adólajstrom még ismeri.)
Peér. Peer. Perny. 1474: Dl. 30046; 1475: Thallóczy, i. h. 18í. – V. ö. Tud. Gyűjt. 1836. IX. 92.) A megye jelentékenyebb helységei közt találjuk. 1475 körűl 61 forintot fizettek az itteni jobbágyok évi adóba. Vámszedő hely is volt. – Tasnádtól ny. fekszik.
Pele. Pelee. (1447: Huny. kora. X. 216., 1475: Thallóczy, i. h. 181.) Tasnádtól nyd. esik.
Pele-Szarvadja. L. Szarvad a.
Perecsen. Perechen. Petreczen. (1460: Lelesz. 71. 26., 1475: Thallóczy. i. h. 185.) 47 forint évi adót róttak rá 1475 körűl, a mi népes voltát mutatja. – Szilágy-Somlyó m. kel. találjuk.
Pribelfalva. Pribylfalwa. Pribelfalwa. (1405, 1424. 1470: Lelesz. D. 209. 197. és 196. sz.) Ma Pribékfalva, Nagy-Bányától dny., Szatmármegyében, a Szamos m.
Priszlop. Pryzlop. Prizloph. (1405. 1424: Lelesz. D. 209. és 197.) Prezlop. (1475: Thallóczy, i. h. 183., hol hibásan áll «Prezlep».) A mai Kis-Buny-nak felel meg (Szatmármegyében, Nagy-Somkúttól dk.) melyet az oláhok ma is Priszlopnak neveznek.
Prodófalva. Prodwfalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 184., hol hibásan áll: «Predwfalwa.») A mai Prodánfalva, Zilahtól k. é.
Récse. L. Krasznamegyében.
Redegfalva. (Redefalva.) Redegfalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) Hadadtól é. eső helységekkel együtt fordúl elő. – 1470-ben ugyane falu: «Redefalwa» – Szatmármegyében s a megye kitét. nélkűl: «Redefalwa» 1424-ben is. (Lelesz. D. 196. 197.)
Remete. Remethe. (1445. 1424: Lelesz. D. 209. és 197., 1475: Thallóczy, i. h. 183. 185., 1487: Dl. 27955.) Az adóösszeírásban két ízben is eláfordúl. Egyszer Hidvég m. (ugyanez az 1487. évben feltűnő Remete is) a hol ma nyoma sincs, másszor Nagy-Somkut vidékén (ugyanez az 1405. és 1424. évi is), a hol Szatmármegyében ma is megtaláljuk.
Rév-Kápolnok. Rew Kapolnok. (1424: Lelesz. D. 197.) Recapal. (1475: Thallóczy; i. h. 183. hol hibásan áll: «Retapal».) Ma Vád, Szolnok-Dobokamegyében, Magyar-Lápostól ény.
Rof. Rof pred. – a Berettyó mellett. (1270: Tört. Tár. 1889. 526., 1352: U. o. 542.) Roph poss. (1330: Kapy cs. llt. Misc. C. n. 1.) Raph poss. (1363: Szendrei gyűjt.) A biharmegyei Margitával volt határos.
Róna. Rona. (1475: Thallóczy, i. h. 183., hol hibásan áll: «Vona») Rona. (1489: Dl. 27964.) Zsibó m. k. találjuk.
Sámson. Sampson. Samson. (1430: Dl. 27862., 1451: Dl. 27884; 1475: Thallóczy, i. h. 184., 1489: Dl. 27966. 27732.) Kusaly m. fekszik ny. é. 1475. körűl 39 forint évi adót róttak rá.
Sándorháza. Sandorhaza. (1429: Dl. 27860; 1439: Zsélyi llt., 1475: Thallóczy, i. h. 182.) Ma puszta, Hadadtól d.
Sarmaság, Sarmassagh. (1475: Thallóczy, i. h. 185.) Szilágy-Somlyótól é. esik.
Silelmed. (Sylelmed. (1405: Lelesz. D. 209., 1450: Erd. múz. egyl., 1470: Lelesz. D. 196., 1475: Thallóczy, i. h. 182., 1477: Dl. 27936.) Vámja és a Szamoson révje is volt. – A mai Sülelmed, Ardótól északkeletre a Szamos m.
Solymos. Solymos. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Zilahtól északkeletre esik.
Somkut. Somkwth. (1405: Lelesz. D. 209., 1470: Lelesz. D. 196.) Sumkwth. (1475: Thallóczy, i. h. 182.) A mai Nagy-Somkut, Szatmármegye dk. sarkának főhelye.
Somlyó. Rendszerint Krasznamegyéhéz számították. (L. ott.)
Somos. Somos. (1405: Lelesz D. 209., 1424: U. o. 197.) Somus. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) A mai Somfalu vidékén fekvő falvakkal találjuk együtt az adóösszeírásban. (Hadadtól ék.) 1470-ben ugyanezt Szatmármegyéhez számítják «Somos» néven. (Lelesz. D. 196.) A Béltekiek és Drágfiak 1424. évi osztálylevele két ilyen nevű falut ismer. Az 1549. évi adólajstrom szerint már Somosfalva a neve.
Sőte. Sewte. (1475: Thallóczy, i. h. 180.) Bizonyára a mai Sajte p. Tasnádtól ék.
Szakácsi. (Szakács.) Zakaczy. Zakach. Zakachy. (1459: Kolosmon. prot., 1461: Dl. 28851; 1475: Thallóczy, i. h. 180; 1489: Dl. 27963.) Vámhely volt. – Ma Szakácsi, Tasnádtól k.
Szakállasfalva. Zakalosfalwa. (1405. 1470: Lelesz. D. 209. és 196.) Zakalusfalva. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Ma Szatmármegyében, Nagy-Bánya és Nagy-Somkut közt találjuk.
Száldobágy. Zaldobagh. (1475: Thallóczy, i. h. 185.) Ma Szatmármegyében, Erdődtől dk. fekszik, nem messze Szilágymegye határához.
Szarvad. Zarwad. (1475: Thallóczy. i. h. 180. 181., 1487: Dl. 24987.) Két ily nevű hely fordúI elő az adóásszeirásban. Egyik (180.) a mai Tasnád- Szarvad (ugyanez az 1487. évi is), Tasnád m. k. é., – a másik (181.) a mai Pele-Szarvad, Tasnádtól ny. d. Utóbbi 1493-ban «Pele-zarwadia» alakban tűnik föl. (Szendrei gyűjt.) 1447-ben «Kis-Zarwad»-ot említik, mely szintén Pele-Szarvadnak felel meg. (Huny. kora. X. 215.)
Szaszár. Zazar. Zazaar. (1475: Thallóczy. i. h. 182.) Jelentékeny helység (s vámszedő hely is) volt; a Zólyomiak itteni birtokára 62 forint évi adót vetettek ki 1475. körűl Ma Szatmármegyében találjuk (Nagybánya m.) a hová 1410-ben is tartozott. (Haz. oklt. 348.)
Szécs. Zeecz. Zeych. Zewch. (1475: Thallóczy, i. h. 184., «In circuitu Somlyoalya.» 1453-ban: Dl. 14631. és 27889.) Szilágy-Somlyó m. k. é. találjuk. – 1434-ben Krasznamegyéhez (Zeech) számítják. (Zsélyi llt.)
Szeér. (Szél.) Zeer. (1454: Lelesz. 65. 30.) Hadad m. kissé dny. találjuk ma is. – E helységet kell értenünk az 1475. körűli adólajstromban előforduló «Zeel» alatt is. (Thallóczy. i. h. 184 – V. ö. 1487-ből: Kolosmon. prot.)
Szekeres. Sekeres. (1475: Thallóczy, i. h. 182.) Szilágyszeg m. fordúl elő az adólajstromban.
Szélszeg. Zelzegh. (1475: Thallóczy, i. h. 183., – V. ö. Századok. 1887. Pótfüz. 81.) A Szamos m. fekszik, a mai Szilágymegye ék. határán.
Szent-Király. Zenthkyral. (1452: Dl. 27887; 1475: Thallóczy, i. h. 181., 1478: Perényi cs. llt.) A mai Ér-Szent-Király (Tasnádtól é.). melytől 1475 körűl 55 forint adó járt; és Szilágy-Szentkirály, Zilahtól ék.
Szent-Miklós. Zenthmiglos. (1469: Dl. 16844; 1475: Thallóczy, i. h. 180., 1487–88: Dl. 24984.) Szakácsi mellett sorolják föl. Daróczczal határos volt.
Szennyes. 1411: Tört. Tár. 1890. 135 l. – Lásd az erdélyi püspök a birt. közt.
Széplak. Zeplak. (1450: Erd. múz. egylet., 1475: Thallóczy, i. h. 183.) A Szamos m. fekszik, Szilágy-Csehtől nem messze dk. felé.
Sziget. Zygeth. Zygethy. (1475: Thallóczy. i. h. 185 . 1487: Dl. 27955.) A mai Szilágy-Sziget, Szilágy-Somlyótól é.
Szilágyszeg. Zylagzegh. (1329: Zichy okmt. I. 319.) Scyladzeg. Zylagzegh. (1377: Dl. 27834., 1439–44: Dl. 27652; 1440: Dl. 27876; 1453: Dl. 27890; 1475: Thallóczy. i. h. 182.) Szilágy-Cseh mellett délnyugotra találjuk.
Szilvás. Zylwas. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) Tasnád m. nyugotra fekszik.
Szodoró. Codoro. (Zwdoro. 1453: Dl. 27888. 27889; 1475: Thallóczy, i. h. 182.) A mai Ér-Szodoró, Tasnádtól ny. é.
Szopor. Zopor. (1475: Thallóczy. i. h. 185.) Két Szopor fordul elő ez összeírásban, valamint 1474-ben is. (Utraque Zopor. Dl. 30046.) Mindkettőt oláhok lakták. Alsó-Szoporon (Alsowzopor, u. o.) vámhely is volt. – A mai Alsó- és Felső-Szopor Tasnádtól kel.
Sződemeter. Zouudemetere. Zewdemeter, 1330-ban (Kapy cs. llt. Misc. C. fasc. 1.) és 1345-ben (Kár. oklt. I. 164.) mint külsószolnokmegyei helység fordúl elő. Az 1475 körűli adólajstromban is megtaláljuk; összesen 44 forintot fizetnek innen a különböző földesurat szolgáló jobbágyok. (Thallóczy, i. h. 181. l.)
1389-ben heti vásárjogot nyer. (Dl. 30737.) Tasnád m. ny. fekszik.
1389-ben heti vásárjogot nyer. (Dl. 30737.) Tasnád m. ny. fekszik.
Szuna. Zuna poss. (1326. 1447: Pesty. Eltünt m. I. 88., 1466: Lelesz, elench. statut.) Ma puszta Ér-Kőrös m. ny.
Szurdok-Kápolnok. Következő alakokban fordúl elő e helység: Kwzepsew Kopalnok. (1405: Lelesz. D. 209.) Also Kapolnok. (1424: Lelesz. D. 197.) Zwrdogcapan. (1475: Thallóczy, i. h. 183. hol hibásan áll: Zwrdogtapan.) Ma Szurduk-Kápolnok, Szolnok-Dobokamegyében. Magyar-Lápostól ny. é.
Terebes. Therebes. (1461: Letesz. 72. l5.) A mai Rákos-Terebes, Kraszna-Béltektől d. Ugyane helységet 1470-ben «Olahtherebes» név alatt Szatmármegyéhez számítják, a melyhez ma is tartozik. (Lelesz. D. 196. – L. Terebes a. Biharmegyében is.)
Terekfalva. Therekfalwa. (1475: Thallóczy, i. h. 182.) Ma Törökfalva, Nagy-Somkuttól d.
Tivadarfalva. Thyuadarfalwa. (1415: Thallóczy. i. h. 185., hol hibásan áll: «Rhvuadarfalwa».) Derzshida és Kövesd vidékén fekhetett.
Tógy. Togh. (1475: Thallóczy. i. h. 181.) Tasnád vidékén tűnik fel.
Tóhát. Thohath. Thohad. (1424: Lelesz. D. 197., 1475: Thallóczy, i. h. 183., 1477: Dl. 27936.) A Szamos m. találjuk, a mai Szilágym. ék. részében.
Tótfalu. Thotfalw. (1475: Thallóczy, i. h. 182.) Nagy-Bánya vidékén – Szatmármegyében – hol e helység a Zólyomiak birtokában feltűnik, több Tótfalut találunk ma. Talán a mai Oláh-Tótfalu értendő, Erdő-Szádától d. – Mert Misztótfalu kétségtelenűl a Moróczoké, Giród-Tótfalu 1408 óta a nagy-bányai szegény-kórházé volt; a Várcza melletti Tótfalu pedig a Béltekieké és bélteki Drágfiaké. (1405-ben Közép-Szolnok-, 1470-ben Szatmármegyében. Lelesz. D. 109. és 196.)
Tót-Korond. L. Korond a.
Tölgyes. Twlges. (1405: Lelesz. D. 209.) Thelges. (1424: Lelesz. D. 197.) Thewlges. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) Nagy-Somkút m. ny. találjuk. (Szatmárm.)
Tövissed. Tyussed. (1475: Thallóczy, id. h. 182.) A mai Tövised puszta. Tasnádtól ny. é.
Turbocza. Turbolcha. (1405: Lelesz. D. 209.) Thwrbocza. (1489: Dl. 27964.) Ma Turbucza, Zsibó és Róna m. mely utóbbival együtt tűnik fel. (1489.) Az 1475. körűli adóösszeírásban «Turbotha» alakban említik. (Thallóczy, i. m. 183. l. hibásan áll: «Tinbotha».)
Udvarhely. Odwarhel. (1452: Dl. 27885.) Vdwarhel. (1475: Thallóczy, i. h. 183., 1491: Kolosmon. prot.) A mai Szamos-Udvarhely, Szilágy-Csehtől dk.
Ujlak. Wylak. (1462: Dl. 30041; 1475: Thallóczy, i. h. 182.) A nagyobb helységek közé sorolható; 1475 körűl 47 forint évi adót fizetett. A mai Szamos-Ujlak, Szilágym. ék. vidékén.
Uj-Németi. (Uj-Német.) Wynemethy. (1460: Lelesz. 71. 26., 1475: Thallóczy, i. h. 181.) Wynemeth. (1491: Dl. 27970.) Ma Uj-Német, Tasnádtól k. é.
Usztató. Wzthatho poss. olahalis. (1474: Dl. 30046.) Tasnádtól dny. esik.
Vadászfalva. Vadazfalwa. (1475: Thallóczy. i. h. 184.) A mai Vadafalva, Szilágymegye ék. vidékén.
Vaja. Mint közép-szolnokmegyei helység: Baja. (1402: Tört. Tár. 1889. 736.) Walya. Czyganwaya. (1410: Dl. 9631; 1465: Dl. 27910.) Mint krasznamegyei helység: Walya. (1442. 1468: Kolosmon. prot.) Vámhely volt. – Szilágy-Somlyótól k. esik, a régi Közép-Szolnok- és Krasznamegye határvonalán.
Varaj és Váralja. Az 1405. évi kővári igtató-levél csak: «Waray»-t sorol föl Gaura és Priszlop közt, a melyek közelében (Nagy-Somkúttól d.) ma Váralját találjuk. – A Drágfiak és Béltekiek 1424. évi nagy osztálylevelében már «Waray» (Balkfalva és Nyires közt) és: «Waraly» (Remete és Prizlop közt) fordúl elő. – Az 1470. évi Bélteki birtokok közt ismét csak «Waray» szerepel, (mely 1424-ben csakugyan ez ágnak jutott) még pedig szintén Balkona és Nyirfalu közt; végűl az 1475. körűli adólajstromban ismét két ily rokon nevű helység: «Varalya» és alább: «Varay» (a felsorolás módjából mi sem tanúlható), mindkettő a Drágfiak birtokában. – Ma a föntebb említett Váralján (oláhul: Varaju) kívül e tájon más hasonló nevű helységet nem találunk.
Var(a)sitó. Varsito. (1475: Thallóczy, i. h. 184.) Az 1549. évi adólajstromban: Warastho alakban találjuk föl a Zilah környékén k. é. elterűlő falvak közt.
Várcza. Tryvarcha in districtu de Erdeud. (1391: Lelesz. D. 212.) Warcza. Alsowarcza. Kezepwarcza. Felsewarcza. (1475: Thallóczy, i. h. 183. 184., 1489: Dl. 27964.) Ma is megvan mind a három helység. Hadadtól é. felé. – 1470-ben: «Felsewarcza. Kezepwarcza. Alsowarcza» alakban Szatmármegyéhez számítják. (Lelesz. D. 196.)
Varsolcz. L. Krasznamegyében.
Vártelek. Varteleke. (1411: Dl. 30416.) Warthelek. (1451: Dl. 28609; 1475: Thallóczy. i. h. 184.) Zilah m. ék. fekszik.
Vasmelyfalva. Vasmelfalua. (1405: Lelesz. D. 209. – V. ö. Nemz. Muz. Mss. fol. lat. 2234.) II. Ulászló kir. egy 1503. évi ítéletlevele szerint Kölcsének felel meg. Bizonyára szomszédos volt vele (mint a középkorban az «alio nomine» kifejezés rendszerint értendő), mert 1445-ben Vasmelyfalva-val egyszerre Kölcsét is említik.
Vérvölgy. Werwelgh. (1446: Dl. 27880; 1447: Dl. 28607.) Zilahtól északra esik.
Vicsa. Wycha. (1462: Dl. 30041.) Szilágy-Csehtől é. találjuk.
Vilma. Vydma et alia Vydma. (1390: Lelesz. met. Marmar. 652.) Wilma. (1405: Lelesz. D. 209.. 1424: Lelesz. D. 197.) Vilma penitus deserta. (1475: Thallóczy, i. h. 183.) A mai Drága-Vilma értendő, Szolnok-Dobokamegyében. Lápostól dny. – Az 1390-ben, Kővár tartományának határleírásában föltűnő két Vidma vagyis Vilma közűl a másik a szintén e tájon fekvő szolnok-dobokamegyei mai Torda-Vilmának felel meg, mely azonban első feltűnése óta folyvást Csicsóvárához tartozott. (L. annak idején Belső-Szolnokmegyében.)
Völcsök. Wlchek. Velchok. (1462: Dl. 30041., 1475: Thallóczy, i. h. 182.) Szilágy-Cseh m. ék. taléljuk.
Zánok. Zanuk. (1327: Dl. 28896.) Poss. Zanuk possessioni Chahul vicina. (1354: Kapy cs. llt. Misc. C. n. 6.) Zanok. (1467: Dl. 27688; 1483: Dl. 30050.) Zanak. (1475: Thallóczy, i. h. 185.) A mai Zálnok, Tasnádtól dk.
Zölcze. Zewlcze poss. (1477: Dl. 29004) Ma puszta Tasnád vidékén Magyar-Csaholy m., a melylyel együtt tűnik föl.
Zsibó. Sybo. (1475: Thallóczy, i. h. 185.) A Szamos m. fekszik.
Összesen: 242 helység.
