VÁRAI:
VÁRAI:
Aranyos, melynek birtokába 1383-ban a bélteki Drágfiakat igtatják be kir. adományúl. – Castellanns de Aranyas. (1341: Anjouk. okmt. IV. 143.) Castrum Aranyas. Aranyos. (1383: Fejér. X. 1. 69. 99., 1387: Haz. okmt. VII. 423.) Fekvésére nézve irányadók egy 1246. évi oklevél eme szavai «… iuxta Lapus terra … cum uno loco castri eidem castro adiacens.» – E vár alatt-valószínűleg Aranyos értendő. (Haz. okmt. I. 24.) Különben ugy látszik Kővár mellett hamar elhanyatlott s már 1405-ben sem volt meg, mert Kővár ez évi nagy igtató-levelében hallgatnak róla, csak a két Aranyos nevű helységet említik.
Hadad. A kusalyi Jakcsoké. Castrum Hadad. (1469: Dl. 27920; 1489: Dl. 27959. 27967.)
Kővár. 1367-ben tűnik föl, a midőn I. Lajos király Dragomér fiainak Drágnak és Jánosnak adományozza. 1378-ban Balk és Drág kapják. Az ő utódaik: a Béltekiek és bélteki Drágfiak bírják – ujabb és ujabb adomány és igtatás alapján – az egész XV. században. 1424-ben e két család megosztozván, e várat közösnek hagyják; 1470-ben pedig, hogy Bélteki Mihály hűtlenségbe esett, Kővár a Drágfiak egyedűli birtokába jutott. – Castrum Kewar, Kewwar. (Pesty. Helyn. I. 180., 1390: Fejér. X. 8. 807., Lelesz. met. Maramaros. 40., 1392: Lelesz. D. 225., 1445: Lelesz. D. 209., 1424: Lelesz. D. 197., 1469: Lelesz. 34., 1470: Lelesz. D. 196., 1491: Dl. 27972. – V. ö. Wenzel. Bányászat tört. 402–414. l.) 1378-ban a Kővárhoz tartozó «erdődi kerület»-et még magának tartja meg a király. Később azonban ezt is átengedé Kővárhoz. Zsigmond király már az I. Lajos előbbi adományára hivatkozva adja 1391-ben Balknak és Drágnak e kerűletet, melybe őket 1392-ben be is igtatják. Ide számítják ekkor: a két Aszuágy, Borzlyuk, a két Örvényes, Bazafalva, a három Várcza, és Kamén helységeket, – a megye kitét nélkűl. És bár 1470-ben ezek egyikét-másikát némely szomszédos falvakkal együtt szatmármegyei helynek veszik, mégis inkább Közép-Szolnokhoz sorolhatók, mint az 1475. körűli és a XVI. századi (1549. 1550. sat.) adólajstromok is mutatják. – Kővár tartozékait csak 1405-bő1 ismerjük pontosan. Hozzátartoztak ekkor: Nyékfalva, Berkesz, Magyar-Lápos, Tótfalu, Silelmed, Kis-Ardó, Gercsen, Csehi magyar, – valamint Remete, Kovás, Körtvélyes, Alsó- és Középső- Kápolnok, Kovácsfalva, Berencze, Karpenyis. Vasmelyfalva, Kékes, Karulya, Szakállasfalva, Koltó, Alsó-Koltó, Kolcsa, Bozinta, Alsó- és Felsd-Aranyos, Kolczér, Hidegkut, Alsó- és Felső-Fentes, Hosszufálva, Pribelfalva, Magosfalva, Dánfalva, Lukácsfalva, Fejérszék, Tölgyes, Nagy- és Kis-Jeder, Somkut, Balkonia, Gaura, Varaj, Prizlop, Buny, Vilma, KörtvéIyrév, Fejérfalva, Lemény, Litka, Kocsolátfalva, Kozla, Bábafalva, Turbucza, Somos, Győrtelek, Mutos és Fekindia oláh helységek. – Pesty szerint romjai ma is megvannak a Szerny hegy oldalán, a Lápos halpartján, egy órányira Butyásza falutól.
Somlyó. L. Krasznamegyében.
Összesen: 3 vár.
