MEZŐVÁROSAI:
MEZŐVÁROSAI:
Ákos. Oppidum Akos. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.) Akws. (1475: Thallóczy, i. h. 181.) 1421-ben mint a Csákiak birtoka Adorján biharmegyei várhoz tartozott. 1475. körűl azonban csupán az Orosziaknak és Ákosiaknak volt benne részök. Ugyanekkor az egész helységre csak mintegy 27 forintnyi adót vetettek ki. – Tasnádtól ék. esik.
Cseh vagy Csehi. Chehy. (1405: Lelesz. D. 209., 1475: Thallóczy, i. h. 182., 1491: Kolosmon. prot.) Czeh. (1468: Egyszerű másolat után. Gyulay cs. llt.) Cheh. (1470: Lelesz. D. 196.) Már az adóösszeírás szerint is jelentékeny helység lehetett, mert 1475. körűl a Drágfiak itteni birtokától 75 forint adó járt. 1468-ban országos vásár tartására nyert kiváltságot Mátyás királytól – a Drágfiak kérelmére. A mező-városok (oppidum) közé sorolható tehát. – A mai Szilágy-Cseh, Szilágym. ék. vidékén. (L. Csehi helység a. is.)
Darócz. Darouch. Darocz. (1370: Dl. 30719; 1475: Thallóczy, i. h. 181.) Oppidum Daroch. Darocz. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86., 1488: Dl. 27956.) A Csákiaké volt. 175 körűl 71 forint évi adót róttak ki rá. – A mai Király-Darócz, Szatmármegyében, Szilágym. határán.
Hadad. Hadad poss. (1454: Lelesz. 65. 30., 1462: Dl. 30041; 1469: Dl. 27920., 1475: Thallóczy, i. h. 182.) Oppidum Hadad. (1482–89: Dl. 18734.) Jelentékeny helység volt; összesen 47 forint adót fizetett 1475 körűl. A kusaji Jakcsok és szántai Bekcsek bírták. – A mai Szilágym. ék. részében találjuk.
Körös. Keurus. (1329: Zichy okmt. I. 319.) Keres. Kewres. (1475: Thallóczy, i. h. 181.. 1482–83: Dl. 27943.) Oppidum Kewrews (1466: Dl. 16378.) Vámhely volt. Részeit 1466-ban a Várdaiak bírták. 1475 körűl csak 19 portát számoltak össze benne. Ekkori földesurai közt találjuk az álmosdi Csiréket is. – A mai Ér-Körös, Tasnád m. ny.-é. (L. Kőrösiek a. is.)
Kusaly. Kwsal. (1432: Dl. 27865; Erd. muz. egyl. llt., 1454: Lelesz. 65. 30., 1475: Thallóczy, i. h. 184.) Oppidum Kwsal. (1459: Dl. 30845; 1482–89: Dl. 18734.) A kusalyi Jakcsoké volt. 1459-ben itteni szerzetesekről (fratres claustrales) is emlékezik egy magán-levél. – Szilágy-Somlyótól ék. ma is megvan.
Szántó. (Nagy-Szántó.) Zantho oppidum. (1421: Csáky cs. llt. f. 118, n. 86.) Nagzantho poss. (1421: Pesty. Krassóm. t, III. 296.) Zantho. (1435: Lelesz. 2., 1475: Thallóczy, i. h. 182. – V. ö. 1459: Lelesz. metal. Zol. mediocr. E.) A megye helységei közt népességre a harmadik volt 1475 körűl, a mikor is a Becskiek itteni jószágai után 84 forint adó járt. – A «forum Zantoviense» (azaz orsz. vásár) már 1435-ben megvolt. – 1421-ben némely részeinek a Csákiak a földesurai; 1439-ben pedig a Csarnavodaiak. – Ma Tasnád-Szántó, Tasnád m. ény.
Tasnád. Thasnad. – Az erdélyi püspöké volt, ki 1475 körűl 164 forint (Thallóczy hibásan ír 54 forint 3 denárt. V. ö. Dl. 30800.) adót fizetett e helység után. Határát 1454-ben járják meg, s 1456-ban oppidum-nak czímezik. (1454: Dl. 31147., 1456: Dl. 28261; 1475: Thallóczy, i. h. 181., 1478: Dl. 30896.)
Zilah. Zylah. (1409: Dl. 30414; 1475: Thallóczy, i. h. 185.) Oppidum Zylah. (A megye kitétele nélkűl. 1488: Kolosmon. prot.) A megye legnépesebb városa, melytől földesura, az erdélyi püspök 169 forint adót fizetett 1475 körűl. Mint e püspök másik birtoka: Tasnád, Zilah is bizonyára élvezte az oppidumok kiváltságait. Bizonyos, hogy Mátyás királytól egy becses privilegiumot nyert 1463-ban: a pallos-jogot. Vámhely is volt. (Az Andrássy cs. levéltárából: Századok. 1874. 251. – V. ö. Szilágyi, Zilah. tört. Ak. Értek.)
E mezővárosokon kívül Szaszár, Peér, Szent-Király, Ardó, Perecsen, Ujlak, Lápos, Sződemeter és Sámson válnak ki a többi helységek közűl 1475 táján.
Összesen: 9 mezőváros.
