KRASZNAMEGYE.
KRASZNAMEGYE.
A kisebb megyék közűl való; a század végén 7–800 közt váltakozik a terűletén fennállt adótelkek száma.* A mai Szilágymegye délnyugoti 1/3 részének felel meg.*
Engel, i. m. I. 37. 137.
Részletesebben l. Közép-Szolnoknál. – V. ö. Bunyitay, i. m. III. 10.
Északi vidékének a Bátoriak szilágy-somlyói uradalma képezi központját, élén a hasonló nevű várral s körűlte mintegy nyolcz faluval. Ehhez csatlakozik nyugot és dél felé Valkó vár tartománya, Zoványtól és Nagyfalutól d.-dk. ív alakban föl Krasznáig csaknem egy tagban, s innen megszakításokkal föl Barláig, Goroszlóig mintegy 45 helység.
E két fő uradalom közt helyezkednek el a többi fő- és középnemesség kisebb jószágai. Ezek közűl a kusalyi Jakcsoké válik ki, időnkint vagy 13, – a Szénásiaké vagy 6, – s a bélteki Drágfiaké, vagy öt falu és két puszta részei, a megye különböző vidékén. Összefüggőbb a Szele családé: Keczel vidékén mintegy 8–12 falu; a Szent-annaiaké Sereden környékén vagy 6 falu; a Bályokiaké, a bihari határ mentén vagy 5 falu és ugyanannyi puszta; a Boziásiaké Márkaszék és Vaja vidékén mintegy 8 falu s a Kémerieké Kémer város és vidékén három falu és két puszta, leginkább azonban csak részben.
Az egyháziak közűl a váradi püspök szerzett vagy kapott jószágot a bihari határ mentén hat, és a káptalan egy faluban.
){kind=link}