BIHARMEGYE.
BIHARMEGYE.
Hajdan még nagyobb volt, mint napjainkban, mert Debreczcn és vidéke is hozzátartozott. Észak felé Szatmár és Szabolcs, nyugaton Békés, délen Zaránd, keleten az erdélyi Fejér és Kolos, északkeleten Kraszna és Közép-Szolnok megyék határolták.*
Részletesebben főleg Szabolcs- és Békésmegye határleírásánál. Itt megjegyezzük, hogy azt a terűletet, melyet ma hortobágyi puszta néven ismerünk. és környékét tán tévedésből vagy csak idéiglen, szintén Biharmegyéhez számítják egy ízben 1476-ban. Különben Szabolcsmegyéhez tartozott.
A síkon elterűlö helységei már ez időben csaknem teljes számmal feltünedeznek, sok van olyan is, melynek ma csak puszta vagy dűlő tartja fenn a nevét. Azonban a Sebes- és főleg a Fekete-Körös felső völgyeinek falvairól kevésbbé tudunk számot adni. Telepekkel, tanyákkal bizonyára benépesítette e tájat is az oláhság már ez időben, de az így támadt kicsinyke falvak neveivel nem sokat törődtek még akkor, sőt birtokával sem, mert lakossága leginkább pásztorkodásból élt.*
Sólyomkő váránál pl. «és az oláh falvak» kitétellel élnek 1458-ban, Csékének tartozékait említik, Telegdnél pedig (1507.) a hozzá tartozó 24 helységet. (Dl. 322.) E helyütt megjegyzem, hogy e megye kidolgozásánál alapúl Bunyitay forrás-művét vettem. pótolva azt – lehetőleg – nem egyházi vonatkozású más, levéltári adatokkal. A pápai tizedlajstrom tekintetében is Bunyitay említett művére bíztam magam s nem tartám szükségesnek e lajstromnak épen ez egyházmegyére nézve annyira bő adatait művembe is teljesen fölvennem.
Hatalmas terűletén a nagy uradalmak mellé jelentékeny közép birtoktestek sűrű csoportja sorakozik. Az egésznek képéhez azonban négy fő uradalom nyújtja az uralkodó vonásokat. Ezek közűl kettő egyházi, a váradi püspök és káptalan, – kettő pedig világi a Hunyadi és Csáki családok birtokában.
A váradi püspökség birtokai magokban is egész megyével érnek föl. A Székelyhídtól é. eső Ér-Keserűn kezdve Olaszi, Magdolna, Szent-Imre, Vajda, Bihar, Püspöki városokon és helységeken át Váradig, ettől d. Ürögdig, Apátiig, Kardóig, ezenkívül Szalontától nyugatra Kölesér vidékén, – keletre pedig Jánosdon, Tenkén, Kalácsán át le Bélig, s a Fekete-Kőrös völgyén Széplak, Belényes (és Vaskóh) vidékén összesen hat város s 50–60 helység és puszta (részben vagy egészben) uralja e magas egyházi méltóságot.
Az így alakúló nagy birtoktestekbe fonódnak be aztán több helyt a káptalannak összesen három városból és vagy 45 helységből álló, szintén terjedelmes uradalmai. Északkeleten Szalacs város s ettől nyugatra Ér-Tarcsa, Selind és Bagamér a püspöki Ér-Keserűhöz, – odább dny. a Berettyó majd a Sebes-Körös mentén (Pap-) Tamási, még odább: Zamlén, Gyán, Harsány, Begés és lklód (ma puszták) helységeken át a szintén püspöki Kölesér város környékéig vonúlva, kelet felé Rojton és Barakonyon keresztül csatlakoznak a püspökségnek egyfelől Várad vidéki, másfelől Fekete-Körös menti birtokaihoz. (Dk. Nyárszeg, Székelytelek, Keseháza (ma Kisháza) és Petegd helységeken át Széplakig és Ujlakig; innen északra pedig Bikácson, Sályin, Szent-Eleken, Kéren és Alpáron át Várad városáig.)
Az északkeletről Váradon át délkeletre – itt-ott széles ívben vonuló eme kettős uradalmat északkeletről délnyugotnak több helyen szegik a Csákiak birtokai, melyeknek főbb vagy épen központjait a Berettyó völgyében ék. Margitafalva, odább dny. az adorjáni vár és Szalárd város; a Sebes-Körös mentén Keresszeg vár, város és Nagy-Beszermény, odább délre Cséfa város, – végpontjait délen Árpád, nyugaton Csökmő, Darvas és Károly, északkeleten Kécz, keleten (a Sebes-Körös mentén) Kalosa, – testét pedig az említett két váron kívül összesen négy város és vagy 70 falu és 4–5 puszta képezi. E birtokok részeibe 1489-ben a bélteki Drágfiakat is beigtatták zálog czímen.
A negyedik fő-birtoktest a megye északi, sík vidékét foglalja el és mint már Szabolcsban említők: debreczeni uradalom néven ismeretes. Mikor 1451-ben egy nagy részét: Beszermény tartozékait fölsorolják, ezzel együtt az egész mai u. n. Hortobágyot is Biharmegyéhez számítják. Különben Debreczen városon kívül még vagy 8 jelentékenyebb helység tartozott hozzá. Földesurai ez időszakban a rácz despoták, majd Hunyadi János és utána fia, özvenye és unokája.
A Csákiaknak Margitától Püspöki és Várad vidékéig, s a váradi püspöknek és káptalannak e városoktól Belényesig vonuló uradalmai közé két más jelentékeny uradalom ékelődik be: a sólyomkői és a telegdi. Előbbinek teste a Berettyó-menti Micske vidékétől dk. Közepesen, Almaszegen, Sólyomkőn s innen délre a Sebes-Körös völgyébe átcsapva Élesden át Révig s valószínűleg míg tovább vonúl és mintegy 9–15 helységre és több ismeretlen oláh falura terjed ki. Földesurai időnkint a Laczkfiak, losonczi Bánfiak, bélteki Drágfiak és kusalyi Jakcsok. Utóbbiaknak ezenkívül a tőszomszédos Széplak és Baromlak vidékén még nyolcz más faluban is vannak részeik, melyekhez a Bályokiaknak szintén az említett Széplak valamint Bályok és Széltarló helységekre és ezek környékén öszszesen tíz falura kiterjedő birtokaik csatlakoznak.
A Telegdiek a Sebes-Körös völgyében a keleti határon fekvő Sonkolyosd és Loktól kezdve ny. é. felé Telegden át a Bottyán, Jenő, Szabolcs és Szaránd helységekből képződő vonalig s ezenkivűl a Fekete-Körös völgyéhez tartozó Cséke vidékén előszámlálhatólag 25–30, hihetőleg azonban jóval több (ismeretlen, oláh) faluban törzsbirtokosok.
A Csáki-féle és a debreczeni uradalmak közt, a Berettyó termékeny lapályán nevezetes uradalmak egész sora alakúlt. Első helyen áll ezek közt az albisi Zólyomiaké, a kik főleg Diószeg és Székelyhid, kisebb részben odább kelet felé Albis, Oltomány, Gálos-Petri, északra Pércs, délen pedig Csatár vidékén két városnak és mintegy 30–33 avagy még több falunak vagy pusztának (részben és egészben) urai a XIV. sz. vége óta.
Melléjök sorakoznak az álmosdi Csirék, kiket Ér-Mihályfalva m.-városon kezdve dny. Álmosd, Vértes, Pocsaj, – innen és Konyártól é. Fejértó (ma puszta), Bagos. Pályi. (Mike-) Pércs és Bánk helységek vonala által zárt terűleten, mintegy 14 faluból és 3 pusztából alakúló birtoktest ural.
Kevésbé összefüggő a zemplénmegyei Uporiak birtoka, kiknek Mihályfalva, (Mike-) Pércs, Kágya és délen Szalonta vidékén mintegy 12 helységben, – vagy a rokon Zoárdfiak és Ujhelyieké, kiknek Véd (ma puszta), Terebes és Bolcs táján szintén vagy 6–7 faluban és ugyanannyi pusztán vannak kisebb-nagyobb részeik.
Az albisi Zólyomiak, álmosdi Csirék és Csákiak birtokai közt foglal helyet az osztályos Jankafalviak és Majosiak 14 faluja Kágya, Jankafalva, Pelhárthida, Reszege stb., odább nyd. pedig a Sztáraiak vagy Esztáriak birtoka, hét falu és három puszta részei Sztár, Marja (és Mihályfalva) vidékén.
Innen észak felé, a debreczeni uradalom testébe a Pércsi nemzetség és a Szepesiek birtokai ékelődnek be; odább ny. d. felé pedig Gáborján és (Berettyó-) Ujfalu vidékén a Rozgonyiak jószágai terűlnek el, egyenkint mintegy 6–12 falu és puszta vagy részeik.
A Berettyó tulsó partján Szent-Márton, Szántó és odább délre, túl a Körösön, Pósa vidékén a panaszi Pázmánok ősi birtokai következnek mintegy 11 faluban; ezekhez pedig a szomszédos Told és délen Szalonta környékén a hírneves Toldiak 10–11 faluja sorakozik.
Kívülök a Berettyó mentén le a Sebes-Körösig még vagy hat vagyonosabb közép-nemesi családot találunk. Ezek a Tordaiak, főleg Ujfalu és Torda környékén különböző czímen 5–20 falu, – továbbá a Kismarjaiak., a Berettyó mentén Marjától Csépánig, – a henczidai Bacsók, Nagy-Létától Rábéig és a Sebes-Körös menti Okányig, – a Besenyeiek és Izsákaiak, Bakonszeg, Izsáka és a Fekete-Körös menti Baj vidékén egyenkint mintegy 12–13 falunak vagy falurésznek földesurai., Végűl a Bajoniak, kiknek Bajon vidékén volt néhány falujok és pusztájok.
Főrangú vagy nevesebb családok közűl még a Bátoriaknak, Szapolyaiaknak, Marczaliaknak, horogszegi Szilágyiaknak, Marótíaknak, Szécsieknek, Várdaiaknak és lipóczi Keczereknek vannak e megyében kisebb részjószágaik; az egyháziak közűl pedig a szentjogi konventnek Szent-Jog vidékén vagy 11 faluban, s a váradelőhegyi prépostságnak mintegy 8–9 faluban nagyobbacska, – s ezenkívül a kápolnai pálosoknak és a váradi klarissza-apáczáknak Váradon és időnkint 5–7 faluban kisebb birtokuk.
){kind=link}