VÁROSAI ÉS MEZŐVÁROSAI:
VÁROSAI ÉS MEZŐVÁROSAI:
Dejtár. Dahtar. (1397: Vécsey llt. f. 1 n. 69.) Dehtar. Dehthar. (1427. és 1436: Eszterg. prím. llt. Sec fasc. 3. F. 59., 72. és 73.) Oppidum Dehtar. (1438: U. o. F. 78. és 80.) 1397-ben Losonczi István bán özvegye Orsolya, mint férjétől hagyományúl nyert jószágot, Patakkal együtt Vezsenyi Lászlónak adta. Úgy látszik azonban a király kezére kerűlt, kitől 1436-ig machalfalvi Reichel Péter kezén volt zálogban, ugyancsak Patakkal együtt. 1436-ban a király az eszterg. érseknek adta zálogba; 1438-ban pedig Albert király ugyanannak, szintén Patakkal együtt örök adományúl. – Nagy-Oroszitól ék. esik.
Fülek. Oppidum Fylek. (1423: Fejér. X. 6. 583–7., 1435: Dl. 12770; 1454: Dl. 24541.) Fülek várához tartozott, s vámhely volt. 1465-ig a Pelsőcziek, ettől fogva a Perényiek bírták, zálogban a királytól. (L. Perényiek a. is.)
Gyarmat. 1244-ben még Hont várához tartozó puszta. 1246-ban kapták a Balassák ősei. 1290-ben már nógrádmegyei, s 1330-ban már vásáros hely. A XIV. és XV. században rendszerint e helyen tartja gyűlését Nógrádmegye. Tehát bízvást a mezővárosok közé sorolható. Száraz vámja is volt. (1246: Uj Magy. Muz. 1858. I. 207., 1290–1330: Fejér. V. 3. 498., VIII. 6., 116. X. 6., 583., 1343: Anjouk. okmt. IV. 379.)
Inaszó. L. a serkei Lorántfiak a.
Jenő. Hospites de Jeneu – mint a nógrádmegyei Berén (Borsos-Berénke) haszonbérlői említtetnek. (1282: Fejér. V. 3. 147. és 148.) Jenew. (1437: Dl. 29784; 1465: Dl. 16166.) Oppidum sive poss. Jenew. (1460: Dl. 15467.) A lévai Csehek (1. ott) s az ő révükön a Bodók és g. Országh Mihály is a földesurai. 1465-ben a Szepesieket igtatják egy kis részébe. Vámhely is volt. – A mai Diós-Jenő falu, Nógrádtól é.
Losoncz. Oppidum Losoncz. (1451: Fejér, Genus et incun. Hunyad. 161., 1502: Kolosmon. prot. «Extraxit». 173.) Lossoncz. (1467: Dl. 16585.) Divén vár tartozéka volt. (L. Losoncziak és guti Országhok a. is.)
Oroszi. Nagy-Oroszi első lakóit Kálmán király hívta be Galicziából és kir. udvari ajtónállókká tette őket. Valószinűleg mezőváros volt. (A város levéltárában az I. Károly, I. Lajos, Zsigmond, II. Ulászló sat. által megerősített szabadság-levelek ma is megvannak. V. ö. Uj Magy. Muz. 1857. II. 592., és Mocsáry. Nógr. I. 306.)
Patak. Patak. (1397: Vécsey llt. f. 1. n. 69.) Pathak. (1421: Dl. 11088; 1470: Akad. kézirattár.) Oppidum Pathak. (1434: Eszterg. prim. llt. Sec. fasc. 3. F. 70., 1438: U. o. fasc. 4. F. 78. és 80. – V. ö. Fejér. XI. 37. és 42.) Vámszedő hely volt s ez időszakban az esztergomi érsek bírta. (L. Dejtár a.) Nagy-Oroszitól ék. találjuk.
Szanda. Oppidum Zonda. (1439: Huny. kora. X. 52.) Szanda városához tartozott s ezzel együtt változó sorsa volt. – Sziráktól ény. esik.
Szécsény. Zechen poss. (1327: Anjouk. okmt. II. 299.) Oppidum Zechen. (1439: Dl.
13445; 1461: Forgách. llt. – V. ö. 1330: Fejér. VIII. 6., 116., 1423: Fejér. X. 6., 584., 587.) Felét előbb a Salgaiak, 1439. óta egészen a Szécsényiek, majd a gúti Országhok és Losoncziak bírták. (L. Szécsényiek és Gömörmegyében Ajnácskő vár a.) Néha itt is tartá a megye üléseit. (1453: Dl. 14664.) Száraz vámja is volt.
Vácz. Vachia. Vacyensis civitas, forum comprovincionale cottus Neugradiensis. (1414: Tud. Gyűjt. 1834. VIII. 54., V. ö. 1423-ból: Fejér. X. 6., 584., 587., Galeotti. Schwandtnernél. XXXI. fej. és Bonfini. Decad. I. 1., 18. l.) Watzia. (l446: Knauz. Orsz. tan. 40.) Vacia. (1449: Dl. 14316.) Civitas teutonicalis et hungaricalis – úgy látszik Váczra értve. (1436: Zsélyi llt.) Civ. thetunicalis Waciensis. (1470: Akad. kézir.) Cives utrarum civitatum Vacien. (1489 Dl. 30917.) Vámjával együtt a váczi püspöké volt. Bátori Miklós püspök díszes palotával ékesíté. melyet szép kert környezett.
Veréb vagy Verebély. Wereb. (1398: Dl. 8316; 1483: Dl. 19030.) Werebel. (1482: Dl. 18658. V. ö. 1484: Dl. 18944.) E helység Zsigmond királytól 1398-ban szabadalmat nyert országos vásár tartására, s így a mezővárosok közé sorolható. Ma Verebély vagy Mátra-Verebély falu, Pásztótól ék. – Mellette 1482-ben Tótveréb (Thothwereb) nevű helység is föltűnik.
Verőcze. Vereucze. (1324: Fejér. VIII. 2., 515.) Werewcze oppidum penes Danubium. (1444: Dl. 13812.) Werecze. (1460: Dl. 15531.) Vácz és Nagy-Maros közt a Duna m. fekszik. A váczi püspöké volt.
Összesen: 13 város.
