NÓGRÁDMEGYE.
NÓGRÁDMEGYE.
Nagyjából a XV. században is mai területét foglalta el. De Vácz városa is hozzátartozván, a Duna felé jobban kikerekedett mint ma.* Adó alá eső telke 5000 körül volt.*
Comitatus Neugrad, Neograd, Novigrad, Nograd – nevek alatt emlegetik okleveleink. A XV. sz. előtt Kis- és Nagy-Nógrádmegye is fölmerűl. Az esztergomi érsek hatósága alá tartozó részét ugyanis Nagy-Nógrádnak, a váczi püspöki megyéhez tartozót pedig Kis-Nógrádnak is nevezték. A megye azonban, mint törvényhatóság sohasem volt két felé válva. (Pázmán. Synod. Appendix. I. 82., Desericius. Episc. Vacien. 6., 1384: Fejér. X. 1. 161.)
Az egy forintos adóból 1494-ben 5026, 1495-ben pedig 4911 forint esett Nógrádmegyére. (Engel. I. 13., 26.)
A nagy uradalmak megyéje. Délnyugati sarkában két főrangú egyházi hatóság birtokai terülnek el, nagyrészt jelentékeny helyek. Vácz, tőle ény. Nógrád és Verőcze városok, s a megye déli vidékén hét falu a váczi püspöké; Patak, Dejtár m. városok, Vadkert és Szátok (része) pedig az esztergomi érseké. Utóbbinak fiók-uradalmai Szécsény környékén Sipek, Csitár és Hugyag; Fülek mellett Fülek-Püspöki. Még egy harmadik egyházi testület: az esztergomi Szent-János rendház bírja e tájon, a megye dk. sarkában: a szintén központi helyzetű Szirák részeit.
A többi nagyobb jószágok világi főurak kezén vannak. (Diós-) Jenő, Szokolyával együtt a váczi püspök birtokainak szomszédságában a lévai Cseheké. E tájon: a megye déli vidékén terűlnek el a királynéi uradalmak is, melyeknek azonban a 40-es évek óta fölötte változékony sorsuk volt, míg végre a Bátoriak kezén nyugodtak meg. Szanda és Buják várak képezik ezek központjait, utóbbi a megye dk. sarkában elterülő 10 egész faluval, s egy másnak részével.
Tőlök ény.-ra a Tariak kisebb uradalmát találjuk, Sámsonháza vagy Fejérkő (puszta-) vár körűl csoportosúlva; még odább ez irányban (tehát a heves- és gömörmegyei határon) a serkei Lorántfiakét Zagyvafő (szintén puszta-)vár környékén.
Odább észak felé, folyvást a határon, a Perényi-család birtokába jutott füleki uradalomnak, Fülek városból és 14 nógrádmegyei faluból álló, összefüggő teste következik, melynek az északi határ mentén szintén egy tagban fekvő terjedelmes függeléke: Uhorszka környéke, négy más faluval. Az ezekkel szomszédos Ozdin a csehek egyik főfészke, különben a kálnai Etthre cs. birtoka.
Ozdintól keletre és délre a Losoncziak törzsbirtokai kezdődnek Divén vár, Losoncz helység és Galsa vár körűl mintegy 34 helység, kis részben a megye délebbi vidékein. A Divén és Losoncz közt fekvő Gács váráról nem tudunk egyebet, mint hogy szintén a cseheket uralta a század közepén.
Délnyugot felé a honti határon a két legjelentékenyebb pont Kékkő vára és Gyarmat városa, az ekkor még csekély szerepet játszott gyarmati Balázsfi vagy Balassa családé.
Az ily módon nagy uradalmakkal körűlzárt megye közepén a legvagyonosabb nógrádi főuri családnak, a Szécsényieknek a honti határtól a hevesiig és gömöriig húzódó, mintegy 45 faluból állott nagy terjedelmű jószágait találjuk. A főközpont Szécsény vár és város, a kisebbek Hollókő vár, az előbbitől dk., továbbá Baglyas, Salgó és Somoskő várak, keletre és észak-keletre. Salgót a század közepén a lévai Csehek kezén találjuk, a többi nagy uradalom – mely Szécsénytől é. a falvak hosszú során át Rárosig, Sztraczinig, Libercséig, Borosznokig, sőt időnkint még fölebb, Maraczkáig, Ábellehotáig felért – ugyanez idő tájt a Losoncziak és gúti Országhok birtokába kerűlt.
Kívülök a főbbrangú családok közül a Rozgonyiak, nánai Kompoltiak, nádasdi Ongorok – a Losoncziak és Tariak stb. birtokainak részeit szerezték meg; a Bebekek Füleket bírták egy ideig zálogban; a Berzevicziek, olnodi Czudarok, Ernusztok, Fraknóiak, Garaiak, Pálócziak, kazai Kakasok, Szapolyaiak, Szécsiek, Szentgyörgyiek és maga a király is (Nagyoroszi vidékén) csak kisebb birtokok és részek urai.
A középnemességből a Derencsényiek, Berényiek, Madácsiak, Pásztóiak, Rédeiek, Ságiak, keszi Székelyek és a Szobiak válnak ki terjedelmesebb birtokokkal. Melléjök sorolható a két kisebb egyházi testület a gombaszögi pálos kolostor és a sági konvent is.
){kind=link}