HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abád. Abad. (1447: Dl. 14117., 14118.) Hévíz, Monostor, Tura sat. helységekkel együtt tűnik föl.
Acsa. Acha. (1462: Acta post Adv. 82–30.) Nógrádmegye szélén, Vácztól keletre fekszik.
Adács. Adach. (1480–84: Dl. 18368.) Kun-Sz.-Miklóstól k.
Ákos-Monostora. L. Monostor a.
Alag. Alag possessio. (1447: Dl. 14497; 1464: Forgách cs. llt., 1489 Dl. 19551.) Ma puszta Dunakeszi m.
Alberti (Albert). Alberth. (1390: Process. Tabul. 190.) Alberthy. (1469: Károlyi oklt. II. 191., 1488: Múzeumi llt.) Czeglédtől ény. esik.
Almás. Almas. (1406–9: Dl. 51153; 1449: Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 2., 1410: U. o. K. fasc. 11. n. 3.) Kókával együtt szerepel, tehát bizonyára a mellette fekvő mai Tó-Almást kell értenünk.
Babli. Babl poss., habitatoribus destituta. (1406: Hajnik. Kir. könyvek. 17. 1.) Bably poss. deserta. (1409., 1410: Kapy cs. llt. E. f. 1. n. 2., K. f. 2. n. 3.) Zsámbok, Kóka sat. vidékén fekhetett.
Alsó-Mácsa. L. Mácsa.
Bag. Baag. (1394: Dl. 7934.1 Pagh pred. (1430: Dl. 12259.) Bak. (1467: Dl. 16488.) Ma Bag helység és Kis-Bag p. Aszód m. d.
Bankháza. Bankhaza poss. (1461. és 1515: Proc. Tabul. 400.) 1461-ben Pest-, 1515-ben Fejérmegyéhez számítják. 1453-ban pedig: Bankhaza al. nom. Hazwgd – néven szintén Fejérhez. (Dl. 14667.) Ma puszta, Laczháza mellett keletre.
Barabásszállása (-háza). L. Mindszent alatt a kún terűletnél.
Barocz. Barocz – nemesi névben, Harasztival kapcsolatban. (1440: Dl. 13566.) Bizonyára a mai baracsi pusztának felel meg, Kún-Szt-Miklóstól k.
Báté. L. Bátéiak.
Battyán. Bachian. (1422: Csáky cs. llt. f. 5. n. 15.) Bathyan. (1446: Dl. 14004; 1482: Károlyi oklt. II. 509.) Ma Bottyán, Vácztól dk.
Bécs. Wybech terra. (1281: Árp. okmt. XIl 889.) Villa Wybech. (1341: Anjouk. okmt. 1V. 84.) Wybech. Bech. (1406: Dl. 9202., 9203.) Bech. (1435: Dl. 12696.) Pest m. é. feküdt. (L. Pest városnál is.)
Bene. Beune. (1458: Károlyi oklt. II. 316.) Mint Örkény és Eső határosa merül föl. E tájon találjuk ma Kene pusztát Lajos-Mizse m. dny.
Bénye. Benye. (1459: Dl. 35807.) A Monor melletti Bénye helység. Ugyanily alakban fordúl elő Czegléd város határleírásában, 1368-ban. (Dl. 5696.)
Berczel (puszta). Pred. Berczel. (1482: Dl. 18683.) Ma falu, dk. Albertitől, a melyhez tartozott.
Berki. Berky poss. (1455: Dl. 14955; 1464: Lajtafal. llt. lllésh. Lad. 23. f. 14. No. 2., 1483: Forgách llt., 1486: Dl. 19100.) A mai fehérmegyei Tárnok m. fekvő Berki puszta.
Besenyő. Besenew. Bessenyew. (1436: Dl. 12878.) Péczellel együtt említik. Ettől é. felé, Gödöllő m. találjuk ma Besnyő pusztát. Ugy látszik ez a helység fordúl elő Hatvannal együtt 1492-ben, mint vámszedő hely. (Dl. 19904. V. ö. Dl. 12298.) – Ugyanily nevű falu 1381-ben a Ráda-családdal, – 1374-ben Dabassal, 1410-ben mint «edificiis destituta» Sárival merül föl; 1468-ban pedig Vány-nyal együtt. Ez bizonyára a mai Sári és Ócsa közt fekvő Nagy- és Kis-Besnyő pusztáknak felel meg. Vány puszta, Sári sat. közelében. (Máramaros-szigeti lyc. gyűjt. és Dl. 16889.) Ugyanezt 1410-ben és 1449-ben is említik. (Dl. 9668., 14257.)
Bikcse. (Bicske). Villa Bikchey. (1275: Árpádk. uj okmt. IX. 138.) Bykche. (1390: Process. Tab. 199. és 400., 1470: Dl. 17081; 1482: Dl. 18649.) Bichche. Bykche. (1419: Zerdahelyi llt. fasc. 2. n. 41. és 165.) Bychke. (1426: Zsélyi llt.) Vámszedő hely is volt. A mai Tápió-Bicske, Nagykáta m.
Billye. Bille. (1426: Zsélyi llt.) Billye. (1431: Acta post Adv. 35–41.) Ma puszta Mende és Maglód közt.
Bódogfalva. (Bódogháza.) Bodogfalwa. (1466: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 7. fasc. 1. frust. 5. 1474: Dl. 17526; 1499: Dl. 20817.) Ma Boldog, é. felé Zsámboktól. – E helységet ez időben a Bátoriak bírták. – 1466-ban és 1473-ban egy «Badaghaza, Bodoghaza» nevű falu merűl föl, egymagában. (1466-ban: ugyanaz nap kelt egyik oklevélben Pest-, egy másikban Kűlső-Szolnokmegyében.) E falut 1466-ban Mátyás király pleskóczi Nagy Demeternek és Rédei Gábornak adományozza, mint a magbanszakadt bodogházi Zubor Pál birtokát. Utóbbinak 1473-ban más birtokot ad e helyett Hevesmegyében. E helység tehát nem igen látszik azonosnak a Bátoriak birtokában levő Bódogfalvával, melyet Buják várral együtt 1439-ben kapott e család. Ez alkalommal: «al. nomine Bodogazzonhatwana» néven is nevezik. (Dl. 13443.) Ez utóbbi nevezet alatt kapja meg 1424-ben Borbála királyné Zsigmond királytól. (Boldogazzonhathwana. – Magy. Tört. Tár, XII. 279., 283.) Azonban Bódogháza és Bódogfalva azonosságát is bizonyítni látszik az a körűlmény, hogy az 1466-ban föltűnő bódogfalvi Thantho-család 1484-ben bódogházi Thantho-nevet visel. E családot különben jász eredetűnek vélem. Kétségtelenűl jászok voltak azonban a Zuborok. kik közűl Pált föntebb említettük. (V. ö. 1458-hoz: Gyárfás. Jász-kúnok t. III. 637. és 1484: U. o. 685., 687.)
Boldogasszonyhatvana. L. Bódogfalva a.
Boldogasszony-Káta L. Káta a.
Bő. L. Hevesmegyében.
Bud. (Bugyi.) Bud – nemesi névben. (1446: Dl. 13915) F'ejérm. solti járásához vagy (inkább) Pestmegyéhez tartozott. A mai Bugyinak felel meg (Laczházától ny.-é.), mely néven szintén fölmerűl már 1390-ben, mint pestmegyei helység. (Process. Tabul. 400.) 1507-ben «Bwgh» alakban találjuk föl újra, szintén Pestmegyében. (Dl. 21791.)
Bűd. Rwd. (1403: Dl. 8874; 1411: Acta post Adv. 35–41.) Billye körül feküdt.
Csaba. Chaba. Chabia. (1411: Dl. 5991.. Pesty. Helyn. I. 56., 1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. No. 7., 1499: Alm. I. lad. 5. No. 43.) A mai Rákos-Csaba, Bpesttől k.
Csamád. Chamad. (1430: Dl. 12298; 1469: Dl. 16835.) Ma Csomád, Gödöllőtől ény.
Csapol. Chapol. (1453: Dl. 14601., 1467: Dl. 18139.) Szent-Lászlóval és Bikcsével együtt emlegetik.
Cseke-Káta. L. Káta.
Csemer. Chemer. (1447: Dl. 14097; 1484: Dl. 18948.) Chemwr. (1434: Dl. 12611.) Ma Csömör, Pest m. k.
Csév. Chew poss. (1447: Dl. 14097; 1466: Muz. llt.) Ma puszta Pilis m. ny. (L. Nyáregyháza a. is.)
Csót. Choth. (1345: Anjouk. okmt. IV. 550.) Alag körűl feküdt.
Cső. Chew. – L. Nógrádmegyében.
Czinkota. Villa Scingatha. (Árpádk. uj okmt. IX. 534.) Zynkotha. (1452: Dl. 14154., 14155; 1465: Dl. 16180.) Pest m. k. találjuk.
Dabas. Dabas. Dabos. (1447: Dl. 14097., 1490: Forgách llt.) Ma Alsó- és Felső-Dabas, Budapesttől dk.
Damony. Daman. (1430: Dl. 12298.) Damon. (1446: Dl. 14004.) Zsidóval és Veresegyházzal volt határos. Ma Domony puszta, e vidéken.
Dány. a) Dani. (1324–42: Dl. 2232.) Dan. (1463: Muz. llt.) Máskor «Wydan, Wydam» – alakban mint a Perényiek birtoka fordúl elő egy pestmegyei helység. (1454: Dl. 24541., 1481: Dl. 16236.) Úgy látszik az Aszódtól dk. eső mai Dány felel meg mindkettőnek. b) Daan. (1376: Dl. 6353.) A mai Dán-Szent-Miklós pusztának felel meg, Alberti és Vacs közt.
Délegyház. Deleghaz. (1516: Acta post Adv. 35–41.) Ma Alsó- és Felső-Délegyháza, Soroksártól d.
Diód. (Diós.) E helységet hol Fejér-, hol Pest-. hol Pilismegyéhez számítják az oklevelek, miből következik, hogy e három megye határán feküdt. Nevét is csaknem mindig máskép és máskép írják. 1363-ban: poss. Dius in comitatu Albensi. (Fejér, IX. 3. 358.) 1466-ban: Dyod in comitatu Pilis. (Dl. 16378.) Egy évvel e1őbb «de Dyod» András pilismegyei szolgabiró. (Dl. 16262.) Ekkor tehát Pilismegyéhez tartozott. – De már előbb s utóbb is (meglehet csak részben) Pest- megyéhez számítják. A Diódi vagy Gyódi család Pestmegyében is szerepel. (Péld. 1430: Dl. 12181: 1467: Dl. 16512.) Maga a helység pedig elég sűrűn föl-fölmerűl e megyében. következőleg: «Poss. Gyod cum castello et orto lapideis et ecclesiis», alább: «cum pred. Fete et Kawil». (1417: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. No. 26.) «Poss. Gyogh, in qua ecclesia parochialis in honore Sancte Sabine esset fundata ac castellum et ortus lapidei et altera ecclesia similiter lapidea sub vocabulo B. Bartholomei apostoli». Alább: 2 pred. seu poss. deserte Feetel et Kewyl – melyek hozzá tartoznak. (U. o. No. 21.) 1418-ban megint: Gyod (U. o. No. 23.), majd: Gyod a parte Danubii adiacens. (U. o. No. 20.) Castellum desertum in villa Dyod. (1422: U. o. No. 35. Ezúttal a megye kitétele nélkül.) 1424-ben ismét: «Gyogh«, melyben van: «Castellum et Ortus Kwkert vocatum». (U. o. No. 36.) 1430-ban: «castellum Dyod», majd: «possessio Dyogh». Ekkor említik az innen Budára vezető útat is. (U. o. No. 41. és 42.) 1464-ben: Diod. (U. o. No. 48.) Végül 1525-ben – Érd, Berki, Tétény sat. társaságában: Dyod. (Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. No. 37.) Kétségtelen. hogy folyvást ugyanarról a helységről van szó (v. ö. Diód kastély), mely a mai fejérmegyei Diósdnak felel meg. Tétény és Érd szomszédságában.
Dömsöd. L. Fejérmegye solti részében.
Duna-Harasztja. L. Haraszti.
Dusnok. Dwsnok. (1434: Dl. 12611.) Valahol Péczel vidékén fekhetett. (A Kalocsától d. eső – hajdan fejérmegyei – Dusnokra nem gondolhatunk.)
Ecser. Echer. (1447: Dl. 14097.) Péczeltől dny. találjuk.
Egerszeg. Egwrzeg. (1406: Dl. 9170.) Ma puszta Gödöllő mellett é. felé.
Érd. (1450: Forgách llt., 1464: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14. No. 2., 1486: Dl. 19100.) Ma Fejérmegyében, Budától d. fekszik.
Erkes. Erkus. (1376: Dl. 6353.) Erkesbudaya in vicinitate possessionis Cegled. (1374: Dl. 6253.) Bizonyára a mai Mikebuda puszta vidékén feküdt, mert az 1376. évben föltűnő Erkes eme helység és Dán (ma szomszédos: Dán-Szent-Miklós) közt soroltatik elő.
Erkes-Budája. L. Erkes.
Esö. Esew. (1407. és 1451: Károlyi oklt. I. 539., II. 283.) Ma puszta Örkény m.
Farkasd. Farkasd. (1508: Magy. Tört. Tár. XII. 141.) Ma puszta, Gomba és Mende közt.
Farnos. L. Külső-Szolnokmegyében.
Félegyház. Feelegyhaz. (1389: Gyárfás. Jászk. t. III. 510.) Poss. Feleghaz prope civitatem Kechkemeth. – Borbála királyné birtokába jut. (1424: U. o. 580.) Mint kún helységre – nem találok nyomot ez időszakból.
Felső-Mácsa. L. Mácsa.
File-Harasztja. L. Polt-Harasztja.
Folt. Folkh. (1406: Dl. 9202.) Nádori ember nevében. (Egyéb nyomot e helységre nem találtam,)
Gomba. Gomba. (1390: Process. tabul. 199., 1437: Dl. 13092.) Monor m.
Göd. Gud. Gwd. (1415: Magy. Tört. Tár. IX. 133. Többi forrás idézve a Szécsiek a.) Ma puszta Szöd mellett d.
Gödöllő. Gudullew. Gudulleu. Gedele. (1368: Dl. 4104; 1467: Dl. 16488., Pesty. Helyn. I. 119.) Budapesttől ék.
Gubacs. Gwbach poss. (1430: Dl. 12181; 1467: Dl. 18139: 1468: Dl. 16780.) Ma puszta Pest közelében d. Az 1430. évi oklevél Csepel szigetére helyezi.
Gyál. Gyalan. Galan. Gyal. (1323. és 1451: Károlyi oklt. I. 53., II. 283.) 1323-ban Sz.-György tiszteletére templom állt e faluban. Ma puszta Soroksár m.
Gyóg. (Gyód.) L. Diód a.
Gyoldocs.(?) Gvoldoch. Gyosdacz.(?) (1434: Dl. 12611: 1439: Dl. 13280.) Tivadarral együtt szerepel.
Gyón. Gyoon. (1447: Dl. 141197.) Dabas és Örkény közt fekszik.
Gyömrő. Gwmerew. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 285.) Gewmerew. Gemre. Gemerew. (1440: Dl. 13516; 1446: Dl. 13982; 1447: Dl. 14097.) Pesttől dk. esik.
Györk Gyerk. (1481: Dl. 18560.) Kókával együtt merül föl. Ma Héviz- és Tót-Györk nevű helységeket ismerünk, Aszódtól dk. és ény., a Galga vize mellett. Előbbi közelebb esik Kókához. Ezt kell értenünk az 1470-ben Kartallal és Tótfaluval kapcsolatban előforduló Vámosgyörk alatt is. («Molendinum in poss. Wamusgyewrk in fluvio Galgawyze.» Pozsonyi kápt. llt. Capsa Bud. 2. fasc. 1. No. 10.) L. Nógrádm. Györke a. is.
Halásztelek. L. Fejérmegye solti részében.
Halom. 1390-ben «de Halmy» nemes család szerepel. (Proc. Tabul. 199.) Halom poss. (1440: Dl. 13517; 1446: Dl. 13982.) Ma Alsó- és Felső-Halom pusztákat ismerünk Vecsés m.
Haraszti. (Haraszt.) Harazthy. (1440: Dl. 13566: 1449., 1453., 1488 Forgách llt.) Harazth. (1452: Dl. 1572.) Dwnaharazthia. (1453: Dl. 14630; 1464: Forgách llt.) A kétféle elnevezés egy helységet jelöl – a mai Harasztit, Soroksár m.
Hartyán. a) Harthyan. (1480: Károlyi oklt. II. 494.) Kakucscsal kapcsolatban fordúl elő. Mellette találjuk ma Új-Hartyán falut. – b) Harchan. (1425: Muz. llt.) Hartyan. (1426: Fejér. X. 6. 798.) A mai Vácz-Hartyán, Vácztól dk. (Lásd Sikátor a. is.)
Hazugd. L. Bankháza a.
Hatvan. L. Bódogfalva és Püspök-Hatvan helységek és Kis-Hatvan város a.
Hegyes. L. Hegyes és Bő a. Hevesm.
Hernád. (Harnád.) Harnad. (1390: Proc. Tab. 199.) Hernad. (1466: Károlyi oklt. II. 376.) Ma Alsó- és Felső-Hernád pusztákat találunk Dabas és Örkény. – és egy Hernád nevű pusztát Iklad (és Aszód) m.
Hévíz (-völgye). Hewyz. Hewiz. (1425: Muz. llt., 1440: Dl. 13520; 1447: Dl. 14117., 14118.) Hwyzwelge. (1447: Dl. 14452.) Aszódtól kd. találjuk. 1447-ben: Szentfalva, Ilsvaszeg, Tura, Zsidó, a két Macsa, s a heves- és borsodmegyei Gyöngyös, Halász, Szászberek, Bene, Emőd, Poroszló és Zsadány helységekkel együtt a mezővárosok közé sorolják, de valószínűleg tévesen. t. i. az «in oppidis» kitétel után kimaradhatott: «et possessionibus». Mert e pestmegyei helységeket különben. bár gyakran előfordúlnak, sohasem nevezik oppidumoknak. (L. Rozgonyiak.)
Horhi. Horhy. (1467: Dl. 1609.) Szentfalvával és Tárnokkal együtt tűnik elénk. 1470-ben egy átíratos oklevélben: «Borhy» elferdített alakban. – 1487-ben pedig mint: Horhy – Pilismegyében. (Dl. 16378. és Kolosmon. prot.) Úgy látszik, a mai Fejérmegye ény. zugában feküdt.
Hügye. L. Fejérmegyében. (Solti járás.)
Iklad. Iklad poss. (1446: Dl. 14004; 1461: Hevenesi gyűjt.) Zsidó m. fekszik. 1422-ben még: predium. (Csáky cs. llt. f. 5. n. 15.)
Inarcs. Terra superior Inarch. (1302: Acta p. Adv. 35–41.) Poss. Inarch, (1395: Proc. Tabul. 287. és 400.) Inarch. (1464. és 1490: Forgách llt.) Ma Alsó- és Felső-Inarcs puszták, Dabastól é.
Irsa. Irsa. (1407: Károlyi oklt. I. 539.) Alberti m.
Irsvaszeg. (Ilsvaszeg) Irswazegh. Irsazeg. Irsovazeg. (1400: Dl. 8567 1430: Dl. 12259; 1450: Dl. 1438.) Ilswazegh. (1447: Dl. 14052.) A Budapesttől k. eső mai Isaszeg.
Istvánháza. L. Fejérmegyében. (Solti járás.)
Jánoshida. Janushida. (1465: Kolosmon. prot.) Jászberénytől dk., ma Jász-Nagykun-Szolnokmegyében találjuk; 1401-ben (Külső-) Szolnokhoz számítják s vámját is említik; 1426-ban pedig Hevesmegyéhez. – III. Béla király idejében Szt.-János tiszteletére alapított premontrei prépostsággal. (1401: Perényi cs. llt., 1426: Wagner. Dipl. Sáros. 375., Rupp. I. 2. r. 707.)
Jenő. Villa Jenev. (1281: Árp. okmt. XII. 340.} Jenew. (1425: Dl. 11628., 11735; 1453: Dl. 14696.) Kys Jenew. (1438: Dl. 13194.) Pesttől (l. ott) é. feküdt, s révje is volt, átellenben a felhévizi révvel.
Kakat. Kokath poss. (1397: Gyárfás. Jászk. t. 527., 530.) Lakatlan volt ekkor. Ma is puszta, Kúnhegyes és Kenderes közt. 1480-ban Pestmegyéhez számítják. (Poss. Kakath. Lajtafal. llt. Bosnyák cs. llt. elench. A. fasc. 17. No. 38.)
Kakucs. Kakwch. (1465: Kapy cs. llt. P. fasc. 1. n. 4., 1480: Károlyi oklt. 491.) Czeglédtől ny. é találjuk.
Kálva. (Kálna.) Kalwa al. nom. Kalna. (1435., 1437: Nagy lmre gyűjt.) Kalna. (Nemesi névben. 1437: Dl. 13052.) Kalwa. (1459: Dl. 35807; 1463: Acta post Adv. 15–41., 1476: Dl. 17843.) Ma Káva, Pilis m. é.
Káposztás-Megyer. Kapoztasameger. (1486: Dl. 19164.) Ma népes puszta Pest m. é.
Kartal. Karthal. (Határjárás. 1461: Kisfaludy cs. llt., 1472: Dl. 17351.) Ma Kis-Kartal puszta és Nagy-Kartal helység Aszód m.
Káta. E néven több helység van ma s volt hajdan is a megyében. 1390-ben fordúl elő: poss. Katha s pl. 1453-ban «nobiles de Kalha» Czegléd kürűl. (Process. Tab. 190. és Dl. 14684.) Úgy látszik a mai Nagy-Káta értendő. 1426-ban: Zenthmarthonkatha. 1467-ben és 1474-ben: «poss. Zenthrnarthonkathaya» tűnik föl, mely – Szentmártonkáta néven – ma is megvan Nagy-Káta m. (Zsélyi llt. és Acta p. Advoc. 82–30.) 1474-ben és 1476-ban pedig nemesi névben: Chekekathaya, Chethekatha, 1498-ban Chekekatha alakban egy harmadik. (U. o. s Dl. 17848. és 22529.) Végűl 1473-ban: «Zenthlewrynczkathaya, Bedogazonkathaya, Zenththamaskathaya» egyszerre. (Acta post. Adv. 82–30.) Szent-Lőrinczkáta helység ma is megvan, a másik kettőnek a mellette (d.) fekvő mai Boldogkáta és Tamáskáta puszták felelnek meg.
Kenderes. L. Kenderes és Bő alatt, Hevesmegyében.
Kér. (Kéregyház.) Keer poss. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 15.) Később csak puszta, olykor Kérvölgy (Keerwelgh. Kerwelgh, Keerwegh, 1430. és 1438: Dl. 12260., 13172., 13173.) néven. Mácsához tartozott, a melynek határában találjuk ma a kéri pusztát. 1422-ben Mindenszentek tiszteletére épűlt templommal. (Csáky cs. llt. f. 5. n. 15. – Egy másik ily nevű helységre nézve, melyet Kéregyháznak is neveztek, l. Kenderes alatt, Hevesmegyében.)
Kerekegyház. Kerekyghaz. (1323: Károlyi oklt. I. 53.) Kerekeghaz. (1343: U. o. 151., 1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284. 1. Sárival együtt említik. 1444: Károlyi oklt. II. 241.) Keregegdhaz. (1447: Dl. 14097. Nemesi névben.) Kerekeghaz prope et iuxta poss. Gyal. (1481: Dl. 18443. Ugyanaz 1484-ben: Dl. 18911.) Gyálnak nyugot felé szomszédja volt.
Kerepes. Kerepes. (1467: Dl. 16531.) Budapesttől ék. találjuk.
Kesző. Kezew. Kezzew (1317., 1329., 1447: Körmendi llt. Alm. II, lad. 4. No. 14., 15., 18., 1406: Dl. 9202., 9203; 1415: Magy. Tört. Tár. IX. 133., 1455: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. X. 47.) A mai Dunakeszi, Pesttől é.
Kis-Jenő. L. Jenő a.
Kis-Némedi. L. Némedi a.
Kóka. Koka. (1409: Kapy. cs. llt. E. fasc. 1. n. 2., 1439: Huny. kora. X. 59., 1472: Dl. 17351.) Pesttől kel. esik.
Konyó. Konyo. (1419: Zerdahelyi llt. f. 2. n. 165.) Bicskével együtt említik.
Kormányos. Kurmanus. (1323: Károlyi oklt. I. 53.) Gyállal ny. felé határos volt.
Körtvélyes. L. Nándorföld.
Kuldó. Kwldo. (1460: Dl. 143383.) Kolto. Koldo. (Nemesi névben. 1455 . Dl. 15014.) A Martonvásártól ény. eső, ma Fejérmegyéhez tartozó Kuldó helység, melynek vidéke ez időben Pestmegyének része volt.
Lázár. Lazar. (1434: Dl. 12611.) Tivadarral együtt szerepel.
Löb. (Léb.) Leeb. (1447: Dl. 14097; 1489: Dl. 19517.) Lewb. (1459 Dl. 35807.) A mai Löb puszta, Üllő mellett d.
Ligetegyház (puszta). Lygetheghaz praed. (1446: Dl. 13967.) A Zsidó melletti mai Liget puszta.
Locsod. Luchud. (1326: Dl. 28575.) Lochod. (1513: Orsz. Llt. Eccl. Camald. f. 34. n. 2.) Ma puszta Péczel mellett k. é.
Lőrinczi. Lewrinczy. (L. Hevesmegyében.)
Mácsa. Alsomacha. Felsewmacha. Macha. (1421., 1422: Csáky cs. llt. f. 5. n. 15., és f. 118. n. 86., 1430: Dl. 12259. és 12260; 1446: Dl. 14004; 1447: Dl. 14117., 14118.) Felső-Mácsa ez időben Nógrádmegyében feküdt. Ma csak egy Mácsát ismerünk Pestmegyében, Aszódtól ény. a nógrádi határon.
Maglód, Maglod. (1461: Dl. 15676.) Budapesttől kd. esik.
Majosháza. L. Fejérmegyében. (Solti járás.)
Méntelke. Mantheleke. (1458: Károlyi oklt. II. 316.) Ma puszta Dabas m. dny.
Megyer. a) Megyer. Meghier. (1461. és 1464: Forgách llt.) Az Abonytól é. fekvő mai megyeri puszta. b) 1438-ban hévízvölgyi helységek határosaként merűl föl – nemesi névben – egy másik «Megyer» (Dl. 13163.), melynek bizonyára a mai Megyerke puszta felel meg, Mácsa és Tót-Györk közt. (V. ö. Káposztás-Megyer.)
Mende. Miende. (1411: Perényi llt.) Budapesttől kd. esik.
Mikebuda. Mykebuda. (1376: Dl. 6353; 1395: Process. Tabul. 287. és 400., 1441: Dl. 13629.) Ma puszta Czegléd m. ny.
Mindszent. L. a kún területnél.
Monor. Monar. Monaar. (Határát megjárják 1401-ben: Dl. 8650. – V. ö. 1446: Dl. 13968.) Bpesttől dk. esik.
Monostor. Monostor. (1467: Dl. 16488.) Baggal együtt jő elő, mint a Rozgonyiak birtoka. Ma puszta Hévíz m. Azonosnak látszik az 1425-ben fölmerülő «Monostorosalya» birtokkal, melyet ekkor prodavizi Ördög Miklós Baggal együtt a királynak engedett át. (Muzeumi llt.) Nemkülönben Ákosmonostorával, mely 1394-ben: «Akwsmonostora», 1421-ben: monasterium de Akos, 1488-ban pedig: «Akosmonostor» néven tűnik elénk. Az itteni apátság kegyurai – a XV. század elején (1421.) a Csákiak vagy Zsidaiak; a XV. század közepe óta a Rozgonyiak. (Dl. 7934. és 19377. és 1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.)
Monostor-Sáp. Monosthorsap. (1484: Dl. 18948. és 24573.) A Tisza m. feküdt. Vele együtt fordúlnak elő Jenő és Sámzög falvak is, s így a mai J.-N.-K.-Szolnokmegyében Czibakháza m. elterűlő Sáp pusztát kell értenünk. – Ugyanezt 1420-ban még Szolnok- (t. i. a későbbi Külső-) megyéhez sorozzák. (Jászó. Scr. B. 17.) Ugyane helységet – vagy egy másikat mellette – kell értenünk az 1347-ben «in comitatu Zonuk» föltűnő «Saap» alatt is. (Anjouk. okmt. V. 124.)
Monyoród. Monyorod. (1447: Dl. 14097; 1453: Dl. 1460.) Szt.-László király által alapított (Szent-Mártonról vagy Szent-Györgyről nevezett) benczés apátsággal. (Rupp. I. 2. r. 719.) Ma Mogyoród, Gödöllő m. ny.
Nándorföld. «Nandorfeld és Kwrthueles» együtt szerepelnek Péczellel; 1434-ben mint «Nandor és Kerthueles». (1400: Dl. 8554; 1434: Dl. 12611., 1437: Dl. 13108.)
Némedi. a) Neueg. Nemegh. (1383: Acta p. Adv. 35–41., 1400: Fejér. X. 2., 812., 1464: Forgách cs. llt.) A mai Alsó-Némedinek felel meg. Soroksártól dk. b) 1400-ban pedig a mai Kis-Némedi (Vácztól dk.) fordúl elő ily – és 1426-ban Nemeg, majd Kis-Nemed alakban. (Muzeumi llt., Fejér. X. 2., 819., X. 6. 798.)
Nyárasapát(i). Nyarasapath. (1445: Forgách llt.) Nyarasapathy poss. (1450: Zsélyi lt.) Gyakran szerepel Czeglédclel együtt, mely mellett most puszta Nyársapát néven. – 1465-ben és 1466-ban Külső-Szolnokhoz számítják. (Dl. 16173. és 16419.)
Nyáregyháza. (Nyári, Nyár.) Poss. Nyareghaz; nemesi névben pedig de Nyar, de Nyari, de Nyareghaz kitételekkel találkozunk már 1411-ben s később is. (1411., 1441: Muz, llt., 1489: Dl. 19517.) … inter poss. Nyari et Chew. (1466: Muz. llt.) Ma Alsó- és Felső-Nyáregyháza. (Czeglédtől ény.) Tőszomszédságában terül el az érintett Csév, mely szintén előfordúl már 1411-ben. (Ma puszta.) Nyáregyházán különben már 1411-ben földesurak: a Cséviek, Nyáriak, Nyáregyháziak és csévi Farkasok.
Nyir. a) Nyr poss. (1425: Muz. llt. 1438: Dl. 13163; 1440: Dl. 13520 1447–62: Dl. 14117. 14118.) Úgy látszik a mai Nyíregyháza nevű puszta értendő Valkó m., a melylyel együtt (is) előfordúl. (V. ö. 1281: Wenzel Árp. o. XII. 339.) – b) A XII. században Taksony és Varsány közt emlegetnek «Nyr» nevű földet. (1297: U. o. X. 280.)
Olcsa. Olcha. (148..?: Acta post. Adv. 35–4l.) A mai Ócsa, Pesttől dk. Úgy látszik e helység értendő az 1440-ben Vasaddal együtt előfordúló «Ewse» alatt is. (Dl. 13518.) 1454-ben: «Abbas de Olcha» is szerepel. (Dl. 14906.)
Ordasháza. L. Fejérmegyében. (Solti járás.)
Oszlár. Ozlar poss. (1426: Muz. llt., 1438: Dl. 13163; 1440: Dl. 13520.) Ma puszta, Péczeltől kd.
Ökörd. Ikurd poss. (1343: Károlyi oklt. I. 159.) Úgy látszik a Csik-Tarcsa melletti mai Ökörtelek értendő és nem a Kis-Kőrös m. ény. fekvő Ökördi puszta, melynek vidéke már Soltmegyéhez tartozott.
Örkény. Ewrkyn. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284.) Ewrken. (1490: Forgách. llt.) Czeglédtól ny. fekszik.
Pákony. Packan. (1417: Kapy cs. llt. P. fasc. 1. n. 2.) Pakan. (1440: Dl. 13566; 1447: Dl. 14097.) Pakon. (1449: Kapy cs. llt. P. fasc. 1. n. 4. és 3.) Ma Alsó- és Felső-Pákony nevű pusztákat ismerünk, Haraszti határában.
Palota. Palatha. Palotha. (1447: Dl. 14097; 1467: Dl. 16580.) A mai Rákos-Palota Bpest m.
Pánd. Villa Pang. (1275: Árpédk. uj okmt. IX. 138.) Pand. (1424: Dl. 11600; 1459: Dl. 35807.) Panth. (1455: Dl. 15004). Czeglédtől ény. esik.
Pardi. Pardy posses. (1467: Dl. 16538.) Valahol Pest vidékén fekhetett.
Péczel. Pechel, Peczel. (1434: Dl. 12611; 1436: Dl. 12878; 1440: Dl. 13658.) Pesttől keletre esik.
Pereg. Pereg. (1447: Dl. 14044.) Laczháza mellett d. találjuk. 1453-ban (Pereg) és 1454-ben (Perek) Fejérmegyéhez számítják. (Dl. 14729., 14785.)
Peszér. Pezer. (1488: Károlyi oklt. II. 316.) Örkény és Eső határosakéntemlítik.
E tájon – dny. – találjuk ma Peszér falucskát.
E tájon – dny. – találjuk ma Peszér falucskát.
Péteri. Pethery. Pethury poss. (1421: Dl. 14592., 13897; 1455: Dl. 15003.) Pethry. (1472: Dl. 17387.) Monor m. ény.
Pilis. Pilis. (1424: Dl. 11600.) Hartyán-Pilise nevű pusztával együtt merűl föl. Pilis Czeglédtől ény. fekszik.
Polt-Harasztja. (Polta-Harasztja.) Polthharastya poss. (1404: Békássy cs. llt., 1441: Dl. 13629; 1449: Kapy cs. llt. P. fasc. 1. n. 3., 1485: Dl. 19027.) Ma Pótharaszt puszta, Pilistől ny. – Különben olykor: Phyleharastya, Fileharazthya – néven is említik. (1465: Kapy cs. llt. P. fasc. 1. n. 1. és 4.)
Püspök-Hatvan. Pyspekhatwana. (1462: Acta p. Adv. 82–30.) Hatvan – a váczi püspök birtokai közt. (1460: Dl. 15531.) Ma is Püspök-Hatvan, Vácztól keletre.
Ráda. Rada. (Árpádk. uj okmt. X. 440., 1434: Dl. 12611; 1490: Forgách. llt.) Ma Alsó- és Felső-Ráda puszták, Harasztitól dk.
Rátolt. Ratold. (1283: Árpádk. új okmt. XII. 382.) Rathold. Ratholth. (1465: Dl. 16161; 1482: Károlyi oklt. II. 509.) Vácztól dk. esik.
Ság. Saagh. (1390. 1453: Process. Tabul. 199., 1469: Egri kápt. llt. Num. 16. Div. 4. fasc. 1., 1478: Dl. 18114.) A mai Tápió-Ság értendő, Nagy-Káta mellett ny.
Sáp. Terra Sap. (1283: Árpádk. uj okmt. IX. 361.) Saap. (1473: Acta p. Adv. 82–30.) A mai Tápió-Sáp, Pesttől kel. (L. Monostor-Sáp a. is.)
Sári. Sary. (1374., 1410: M.-szigeti lyceum gyűjt. 1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284.) Laczházától keletre esik.
Sikátor. Sicator poss. (1421: Dl. 1112.) Sikathor poss. (1489: Dl. 19551.) Sykathor al. nom. Hartyan. (1472: Dl. 17278.) Ma puszta Dunakeszi m. 1472-ben úgy látszik az innen kissé távolabb északkeletre eső Vácz-Hartyánra történik czélzás.
Sikond. Sykwnd. (1471. L. Szentiványiak.)
Sira. Syra. (1434: Dl. 12611.) Péczel vidékén keresendő.
Sokró. Inter possessiones Sukrow et Luchud. (1326: Dl. 28575.) Locsoddal volt határos.
Soroksár. Soroksar pred. (1403: Dl. 8874; 1478: Forgách llt.) Sorwksar poss. (1429: Zsélyi llt.) Ma falu Pest m.
Sóskut. Soskwt. (1495: Engel. 142.) Ma Fejérmegyében fekszik, Vaáltól északkeletre.
Sőreg. Sewregh poss. (1368: Dl. 5696; 1455: Dl. 15003; 1498: Process. Tab. 199.) Mint Czegléd határosa fordúl elő, a melynek határában mint pusztát találjuk ma. Talán Pest- (1498-ban kétségtelenül), talán (mint a szomszédos Farnos vagy Szele) Külső-Szolnokmegyéhez tartozott a XV. században.
Süly. Sew1. Sywl (1426: Zsélyi llt., 1447: Dl. 14097; 1472: Dl. 17351.) A mai Tápió-Süly, Pesttől keletre. 1465-ben világosan Külső-Szolnokmegyéhez számítják. (Acta post Adv. 82–30.)
Szada. Zada. (1430: Dl. 11859)., 12298; 1446: Dl. 14006.) Gödöllőtől északra esik.
Szajos. Zahyus. (1341: Anjouk. okmt. IV. 84.)
Szakálos. Zakolos. (1391: Dl. 7694.) Pcst vidéki helységekkel együtt merűl föl.
Szászhalom. Zazhalom. Zashalom. (1447: Dl. 14097; 1460: Dl. 15444; 1478: Forgách llt..) Úgy látszik a Duna mentén feküdt. 1460-ban Káposztás- Megyerrel együtt szerepel.
Székely. Zekul poss. (1380–83: Dl. 6784., 6878.) Zekel pred. (1388–9: Dl. 19376. és 24579.) Zekwl pred. (1480., 1489: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 7. No. 6. és 7.) Tárnokkal határos volt. (Ma Fejérmegyében.)
Szele. Poss. Zele – határjáráskor, a megye kitétele nélkül. (1450: Zsélyi llt.) Zele. (1476: Dl. 17848. Ma Tápió-Szele, Czeglédtől északra. – 1422-ben Szolnok- (Külső-Szolnok-) megyébe sorozzák. (Dl. 11229.), valamint már 1347-ben is: «Nogzele és Kyszele» név alatt. (Anjouk. okmt. V. 134.)
Szemere. Szemere. (1454: Kállay llt. – Ujabbkori egyszerű másolat.)
Szent-Dienes. Villa Sancti Dyonisi. (Árpádk. uj okmt. X. 440.) Zenth Dienes. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284.) Zenthdienes. (1464., 1465., 1486: Forgách llt.) A mai Dienes puszta, Soroksár és Haraszti közt.
Szent-Egyed. Senthegud poss. (1324–43: Dl. 2232; 1380: Dl. 26567.) Zentheged poss. deserta. (1449: Kapy. cs. llt. E. f. 1. n. 2.) Zsámbokkal és Maglóddal együtt fordúl elő.
Szentfalva. Zenthfalva poss., Zenthfalva iuxta civitatem Pestiensem. (1467: Dl. 16509; 1468: Dl. 16789; 1490: Dl. 19916.) Egy ízben Gubacscsal, máskor meg Horhi és Tárnok helységekkel együtt merűl föl.
Szent-György. a) Zentgywrgh. (1426: Dl. 11846.) Szentkirály m. tűnik föl s így bizonyára a mai Szentkirály puszta mellett elterűlő Szent-György pusztának felel meg Isaszeg határában. Úgy látszik e helyet emlegetik gyakorta a Rozgonyi-féle, birtokok közt: «pred. Zenthgywrgtheleke» alakban, mint Irsaszeg tartozékát. (Péld. Dl. 12259., 13188. sat.) b) A megye délebbi tájain, Kún-Szent-Miklóstól k. é. eső mai Tatár-Szent-György Gyárfás szerint 1508-ban fordúl elő. (Gyárfás, Jászk. t. III. 353.)
Szent-Ivány. (Szent-Ivánháza.) L. Fejérmegyében.
Szent-Jakab. Zenthiacob. (1430: Dl. 12298.) Ma puszta Gödöllő m. ny.
Szent-Király. Zenthkyral poss. (1438: Dl. 13163.) Ma puszta Isaszeg mellett. – Egy másik Szent-Király Gyállal együtt 1371-ben tűnik föl. (Károlyi oklt. I. 329.) Úgy látszik ez alatt a Duna mentén Laczháza m. elterűlő mai szentkirályi pusztát kell értenünk. Utóbbit 1447-ben is Pestmegyéhez számítják, a szomszédos Pereggel együtt; 1453-ban és 1454-ben azonban már Fejérmegyéhez. (Dl. 1404., 1729. és 14785.)
Szent-László. Zentlazlo. (1425: Muz llt., 1438: Dl. 13163; 1447: Dl. 1117.) A mai Vácz-Szent-László. Aszódtól dk.
Szent-Lőrincz. Zenth Lewryncz. (1424: M. Tört. Tár. XII. 284.) Zenthlerincz poss. (1445: Forgách llt.) Ma puszta Pest mellett.
Szent-Lőrincz-Káta. L. Káta.
Szent-Márton. L. Tápió-Szent-Márton.
Szent-Márton-Káta. L. Káta.
Szent-Mihály. Zenthmyhal poss. (1467: Dl. 16538.) A. mai nagy-szentmihályi puszta Pest m. – Egy másik ily nevű helység fordúl elő 1515-ben: «Poss. Zentmihal in insula Chepelzigethe in comitatu Pestiensi». (Proc. Tabul. 400.) Ez a Szent-Mihály a mai Csép mellett feküdt, a sziget közepe táján. Galgóczy azonban téved, hogy e helység azonos Cséppel, s hogy ez elnevezés újabb eredetű. Mert az 1283-ban és 1296-ban «in magna insula Danubii» fölmerűlő «terra Chepteluk» és «populi de Chepteluk». kitélelek a mai Csépre illenek. (Haz. okmt. VI. 297. és Dl. 30587.)
Szent-Miklós. Zenthmyklos. (1430: Dl 12298.) Kyszenthrnyklos. (1493: Jászó. f. 23. n. 35.) A mai Kis-Szent-Miklós, Vácztól dk.
Szent-Péter. Zenthpeter. (1453: Károlyi oklt. II. 316.) Kún-Szent-Miklós és Dabas közt feküdt valahol.
Szent-Szalvátor. Zenth Saluator poss. (1465: Kapy cs. llt. P. fasc. I. n. 4.) Kakucscsal együtt említik.
Szent-Tamás-Káta. L. Káta.
Szent-Vid. 1390-ben és 1453-ban mint «villa» Bicskének és Ságnak szomszédja. (Process. Tab. 199.) A Bicske határában elterülő mai Vid-i pusztának felel meg. (Úgy vélem, e helységgel nem zavarandó össze a jász Vidszállása.)
Szér. Zeer. (1426: Zsélyi llt.) Kóka és Szecső vidékén feküdt.
Sződ. Zeud. Zewd. (1415: Magy. Tört. Tár. IX. 133., 1458: Dl. 15203. Többi forrást l. Szécsiek a.) Vácztól dk. esik.
Szörény. Zwryn. (1425: Muz. llt.) Zemyn. Zewren. (1426: Dl. 118; 1467: Dl. 16488.) Isaszeg vidéki helységekkel együtt tűnik föl.
Szunyog. (Másolat után. 1479: Dl. 32731.) Ma puszta, Laczházától dk.
Tabajd. Thobayd. (1493: Jászó. fasc. 23. n. 35.) Kis-Szent-Miklóssal együtt szerepel.
Taksony. Terra Toxun. (1281: Árpádk. uj okmt. IX. 310.) Taxon poss. (1400: Fejér. X. 2. 812.) Taxon poss. in insula Ilbew. (1453: Dl. 14643.) A Haraszti melletti Taksony falu, a Duna partján. Hajdan – mint látjuk – szigeten feküdt.
Tápió-Szent-Márton. Thapyzenthmarthon. (1495: csebi Pogány cs. llt.) Czeglédtől é. esik. – 1459-ben egy Szent-Márton nevű helységnél (villa) tartja gyűlését Pest- és Pilismegye. (Proc. Tabul. 199.) Kétségtelenűl ugyanez a Tápió-Szent-Márton értendő.
Tarcsa. a) Tharcha. (1447: Dl. 14097; 1452: Dl. 14154., 14155.) A tarcsai Csík cs. birtoka, melyről a Csik-Tarcsa név ragadt rá. Pest m. fekszik. – b) 1467-ben a Kerepessel szorosan határos «Tharcha» nevű falu szerepel, mint a Péczeliek birtoka. (Dl. 16531.) Ez alatt kétségkívül a Kerepessel tőszomszédos mai Kis-Tarcsát kell értenünk. Csik-Tarcsától é.
Tárnok. Tharnuk. (1487: Dl. 16509.) A mai Fejérm. ény, sarkában fekvő Tárnok vagy Kis-Tárnok. 1487-ben Pilismegyéhez számítják. (Kolosmon. prot.)
Tas. Poss. Thaas. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.) Később mindig mint pusztát emlegetik. Mácsához tartozott. (V. ö. Rozgonyiak a.)
Téte. Thete. (1441: Muz. llt., 1454: Dl. 14857; 1480: Dl. 18368.) Ma ily nevű puszta terűl el Gomba és Mende közt.
Tétény. Teten. Thethen (1405: Kapy cs. llt. K. fasc. III. 6. n. 7. és 8., 1409: U. o. E. fasc. 1. n. 2., 1409. U. o. num. 2., 1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284., 1430: Dl. 12290., 1454: Dl. 14906.) A század elején Pest-, 1424-ben Fejérmegyéhez számítják, máskor a megye kitétele nélkűl emlegetik. Ma Kis- és Nagy-Tétény, Budától d. Helyesebben Pestmegyébe sorozható, hová a szomszédos Érd, Tárnok sat. is tartozott. 1525-ben mint oppidum, az ákosházi Sárkány Ambrusé (Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. No. 37. – V. ö. Új Magyar Muzeum. 1852. 852. l.)
Tivadar. Tywadar. (1434: Dl. 12611., 1439: 13280.) Úgy látszik, valahol Ócsa és Dabas táján feküdt, vagy Péczel vidékén.
Tordas. Thardas. (1444: Dl. 13793; 1487: Dl. 19284.) Ma Ferjérmegyében, Martonvásártól ény. találjuk.
Tótfalu. Thothfalw. (1470: Pozsonyi kápt. llt. Capsa Buden. 2. fasc. 1. No. 9.) Ma Tófalu puszta, Aszód m. k.
Tura. Thura. (1394: Dl. 7934; 1438: Dl. 13163; 1487: Dl. 16528) Vámszedő hely volt. Aszódtól dk. esik.
Új-Bécs. L. Bécs a.
Új-Dány. L. Dány a.
Újfalu. a) Wyfalw. (1446: Dl 14004.) Zsidó szomszédja gyanánt említik. tehát a mai Kis-Újfalu értendő, Zsidótól ény. – b) Vyfalw. (1324–43: Dl. 2232. V. ö. 1487: Dl. 13092; 1446: Diplom. Békés. 60. 1.) Vámhely is volt. Úri és Dány m. sorolják föl. E tájon, Monor m. találunk ma egy ily nevű pusztát.
Úri. Huri. Wry. (1324: Anjouk. okmt. II. 115., 1450: Soós cs. llt.) Monortól é. esik.
Ülbő. Ilbew. (1435: Dl. 11859.) Ma Ürbő néven puszta, Kún-Szent-Miklós és Dabas közt.
Üllő. Illew. (1432: Dl. 14530; 1487: Dl. 19284; 1489: Dl. 19469.) Olykor pl 1487-ben: locus sedis iudiciarie comítatus. Budapesttől dk. találjuk.
Vacs. Poss. Wach cum possessione Wathya vocata in territorio possessionis Wach habita. (1415: Muz. llt.) Vach. (1440: Dl. 13601.) Czeglédtől ny. (Rupp tévesen Vácznak – a városnak – érti) esik, közel Vatya pusztához, mely tőle ény. terül el. Vatya különben nemesi családnévben: Vatha, Wachya alakban többször föl-fölmerűl. (Péld. 1388: Dl. 7371; 1441: Muz. llt., 1485: Dl. 19027.)
Vadasülése. Wadas Ilese. (Nemesi névben. 1437: Nagy Imre gyűjt.) Kálvával kapcsolatban szerepel.
Valkó. Walko. {1440: Dl. 13520.) Aszódtól dk. esik.
Vámos-Györk. L. Györk a.
Vány. (Ványa.) Eccla deserta et terra vacua ac habitatoribus destituta Wayn. (1368: Acta p. Adv. 35–41.) Poss. Wanya. Waan. (1383: U. o.) Poss. Wany. Wan. (1447: Dl. 14097; 1468: Dl. 16689.) Ma puszta, Ócsától nyd.
Várok. Warok. (1473: Acta p. Adv. 82–30.) Ma puszta Kóka m.
Varsány. Terra Wosyan. (1281: Wenzel Árp. o. IX. 310.) Vossyan. (1391: Dl. 7694.) Warsan (1449: Dl. 14251; 1453: Dl. 14711.) A Taksony melletti mai Duna-Varsány puszta, melyet mint helységet, a nyulak szigeti apáczák kérelmére Fejérmegyéből Pestmegyébe helyez át a kormányzó 1449-ben, a király pedig 1453-ban.
Vasad (puszta). Wasad pred. (1440: Dl. 13517.) Ma ily nevű falut találunk Monor m. dny.
Vatya. L. Vacs a.
Vecsés. Wechech. (1434: Dl. 12611; 1481: Károlyi oklt. II. 283., 1489: Dl. 19469.) Budapesttől dk. esik.
Veresegyház. Wereseghaz. (1426. és 1430: Dl. 11859. 12298.) Aszódtól ny.
Versegd. Wersegd. (Határjárás 1481-ben: Nagy Imre gyűjt., 1446: Dl. 14004.) A mai Verseg, Aszódtól ék.
Vikte. Nobiles de Vikthe. (1394. 1424: Process. Tabul. 287.) Irsával kapcsolatban emlegetik.
Zámor. Zamar. (? 1458: Akad. kézirattár.) E helységet, mint a magbanszakadt Pohárnok Mihály birtokát adományozza ekkor a király Parlagi Lászlónak. Kétségtelen, hogy a régi birtokos alatt az 1454-ben előfordúló sóskuti Pohárnok Mihály értendő, s így a kérdéses helység Fejérmegyében Sóskúttól ny. eső mai Puszta-Zámorral ugyanegy. (Dl. 14906.)
Zsámbok. Zambok. Sambok. (1380: Dl. 26567; 1406–9: Dl. 9153; 1440: Dl. 13570; 1441: Dl. 13634: 1452: Dl. 14513.) A nógrádmegyei szandai várhoz tartozott. Gödöllőtől kd. esik.
Zsidó. Sydo. (1421., 1422: Csáky cs. llt. f. 5. n. 15. és f. 118. n. 86. 1446: Dl. 14004.) 1446-ban határát is megjárják és (premontr.) prépostságát is említik. («Ecclesia seu monasterium in eadem existens», alább pedig: «terre arabiles prepositure antedicti monasterii».) E monostor Szent-Balázs vértanú tiszteletének volt szentelve. Patronusai 1421–2-ben a Zsidaiak vagyis Csákiak. – Vácztól dk. találjuk.
Zsiger. Zigher. (1390: Process. Tabul. 199.) Seger. (1448: Dipl. Békés. 60.) Syger. (1469: Egri kápt. llt. Num. 16. div. 4. fasc. 1. frust. 4.) Zyger. (1494: Bakocs-codex. 441.) A mai Zsiger p. Monor. Gomba és Káva m.
Összesen: 200 helység.
