VÁRAI:
VÁRAI:
Csókakő. Castrum Choukaku. (1299: Haz. okmt. VI. 451., 1374: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 2. fasc. 5. num. 48.) Mons et castrum Chokakew villaque sub eodem existens. (1323: Dl. 1630.) Castrum Chokakew. (1330: Körmendi llt. Himfyana, n. 54., 1379: U. o. Misc. Németujvár. f. 100. n. 7., 1424: Fejér. X. 6. 635. és Dl. 31., 1480: Dl. 12306; 1439: Dl. 13408. 7498. sz. 7. lap; 1439–40: Dl. 13466; 1444: Dl. 13798; 1449: Dl. 14233; 1453–8: Dl. 14600. 14628: 1453: Dl. 14657. 14658. 14642; 1457: Dl. 15159. 15162; 1457–8: Dl. 15163; 1459: Dl. 15421. 15391; 1459–60: Dl. 15399. 15400; 1460: Dl. 15497; 1461: Dl. 15601; 1467: Dl. 18139; 1469: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 8. num. 50., 1470: Dl. 17826; 1481: Dl. 18588; 1487: Dl. 19268; 1490: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. XIV. 82., 1493: Dl. 19960.) Castellanus de Chokakw. (1405: Kismart. llt. 44. B. 6.) Castrum Chokaku. (1427: Haz. okmt. IV. 287.) Castrum Chokakw. (1445: Dl. 13856; 1446: Dl. 13967; 1447: Dl. 14118; 1453: Dl. 14598; 1462: Dl. 15767.) Hihetőleg a Csák nemzetség tagjai építették a XIII. század második felében. 1337-ben már királyi birtok, valamint 1379-ben, 1405-ben, 1424-ben és 1427-ben is. 1430-ban Zsigmond király Rozgonyi (László fia) István temesi ispánnak élete tartamára (pro honore) adományozta; 1439-ben pedig Albert (jun. 24.) ugyancsak nevezett Istvánnak, fiának Jánosnak, és mostani feleségétől születendő gyermekeinek is, életök tartamára, majd ugyanez évben (nov. 13.) Erzsébet özv. királyné, a nevezett Istvánnak, – örökre, Torna-Szent-Miklóssal együtt, melyről megjegyzi, hogy eddig nem tartozott e várhoz. (Igtatás: 1440.) 1445-ben hatalmasul Ujlaki Miklós tartá elfoglalva, az országnagyok határozott rendelete ellenére. 1447-ben Rozgonyi János, Rajnáld, Ozsvát egy részről és (István fia) János más részről egyezkednek fölötte. 1453-ban csupán az előbbiek kapják kir. adományul, bár Rozgonyi János tartja kezén. Ugyanekkor Ujlaki Miklós is jogot formál hozzá. 1457-ben a királyi jogügyek igazgatója visszakövetelé nevezett Rozgonyi (István fia) Jánostól, de mivel János a kitűzött határidőre tulajdonjogát nem igazolta, s a várat mégis hatalmasul elfoglalva tartá, fej- és jószágvesztésre ítéltetett. Ugyanekkor Rozgonyi Jánost (erdélyi vajda), Rajnáldot és Ozsvátot erősíté meg a király e vár birtokában, majd 1458-ban, 1459-ben és 1460-ban Mátyás király is. Utóbbiak számára mondott le 1460-ban Ujlaki Miklós és családja is e várban levő örök- és zálogjogáról. Később állandóan a Rozgonyiak kezén maradt. (1487-ben is birják.) 1469-ben azonban tartozékai közül Sztemért és Csorgót ismét az Ujlaki Miklós kezén találjuk; 1489-ben Csorgót a Szapolyai Istvánén; 1490-ben (júl. 13.) Dinnyés-Médet a Korvin Jánosén. Csakugyan ez évi deczember 6-án II. Ulászló király e várat szintén Korvin Jánosnak adományozta, a ki 1492-ben e vár egyik tartozékát, Pátka helységet cserében Poki Péternek adta át. De 1490. február 14-én még a Rozgonyiaktól vette zálogba széplaki Botka Mátyás, ugyane vár tartozékából Igart és vámját. 1493-ban Egervári Lászlónak adta (Vitány várral együtt) zálogba II. Ulászló király, szolgálatai és bizonyos kölcsön adott 16000 forint fejében. – 1430-ban hozzátartoznak Zámor, Csala, Pátka, Csák-Berény, Váralja, Orond, Vaja, Moór, Timár, Sárkányos, a két Teés, Dudar (e három utóbbi Veszprémvármegyében), Csorgó; Igar, Sztemér. és Veleke. 1440-ben pedig a következő helységek, puszták sat. járnak vele, (részben vagy egészben), ú. m. Igar (vámmal), Csorgó (vámmal), Sztemér, Veleg, Sikátor, Timár, Apastal, Moór (vámmal) helységek; Vinér puszta, mely Moórhoz tartozik; Vaja, Váralja és Orond helységek, utóbbi vámmal; továbbá: Csák-Berény és Zámor helységek, Kerek-Sz.-Tamás, Bódogasszony-Kápolna puszták, Apátfája erdőség, aztán Torna-Sz.-Miklós és Pátka, az itt levő nagy halastóval; Ó-Pátka puszta; Csala helység Fejér-, a két Teés, Dudar és Sárkány Veszyorémvármegyében. 1459-ben és 1460-ban ismét másként (nagyjából úgy mint 1490-ben) sorolják föl tartozékait, ú. m. Váralja, Vaja, Mór helységek és Vinér puszta; Csorgó, Igar, Orond, Veleg, Timár, Apastal másként Sós, Csák-Berény, Zámor helységek, Kér, Kerek-Szent-Tamás, Bódogasszónyfalva (Bódogasszony-Kápolna) és Kankuta puszták; Torna-Sz.-Miklós, DinnyésMéd, Pátka helységek, Ó-Pátka puszta, Csala helység Fejér-, és a két Sárkány helység Veszprémvármegyében. 1453-ban – részben vagy egészen – csupán Váralja, Vaja, Moór, Timár, Nagy-Veleg, Csorgó, Igar, Orond, Csák- Bérény, Zámor, Pátka (a két Sárkány, t. i. Veszprémvármegpében), Dinnyés- Méd, Csala és Apostal helységeket, Kankuta, Sz.-Tamás-egyháza és Vinér pusztákat számítják hozzá az adománylevélben. Végül 1493-ban Zámor, Csák-Berény, Igar, Csorgó, Moór, Vaja, Timár, Apostal és Váralja helységek Fejér-, Felső- és Alsó-Sárkány Veszprémvármegyéből – tartoznak hozzá. Romjai ma Csóka-vár néven a Csák-Berénytől nyugotra elterülő Csóka falu fölött porladoznak. (V. ö. 1489-hez: Dl. 25272; 1490-hez: Haz. okmt. IV. 437. és Dl. 19627; továbbá Károly János fejérvári kanonok terjedelmes értekezését e várról, a fejérvármegyei és Sz.-Fejérvár városi tört. és rég. egylet évk. II. évfolyamában és külön is.)
Fejérvár. (Székes-Fejérvár.) Castrum Albense. (1206: Árpádk. uj okmt. XI. 84., 1232: U. o. VI. 503., 1272: Fejér. XI. 66., 1329: Anjouk. okmt. II. 446., 1409: Fejér. X. 4. 782., 1438: Fejér. XI. 66. 1439: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára. lad. 3. fasc. 6. num. 24., 1450: Kismart. llt. 32. EE. 433. et NB., 1471: Dl. 17267; 1478: Dl. 18022; 1478: Dl. 18085; 1479: Dl. 18252; 1487: Dl. 18252.) Castrum (regis) in civitate (regis) Alba regalis babitum. (1473: Haz. okmt. IV. 427.) A városnak kőfallal körülvett magvát azaz a belső várost nevezték várnak. 1473-ban Mátyás király sietve építteté és erősítteté meg ujra. (L. a városnál.) E század elején még álltak e kőfal és kapu egyes részei. (Jankovics, Tud. Gyűjt. 1827. II. 47. és Szvorényi, Uj Magyar Muzeum. 1850–51. évf. 429–430. l.)
Gerencsér. (Gelencsér.) Villa Gerencher locus venationis nostre. (I. Lajos kir. oklevelében. 1364: Fejér. IX. 3. 390.) Castrum Gerencher. (1458: Dl. 15217; 1465: Körmendi levéltár. Alm. I. lad. 1. n. 5. és 6., 1495: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 28. és 50. 2. 33.) Gelencher. (1492: Körmendi levéltár, Alm. I. lad. 1. n. 8.) Albert király idejéig, ugy látszik, királyi vár volt; ő s utána Erzsébet királyné egyéb e vidéki várakkal együtt (összesen 9000 forintban) a Rozgonyiaknak vetették zálogba. Ez elzálogosítást 1458-ban (márczius 3.) Mátyás király is megerősíté. 1465-ben azonban már az Ujlakiak kezén találjuk, valamint 1492-ben és 1495-ben is. Utóbbi évben Lőrincz herczeg Bakocs Tamásnak (és rokonainak, az Erdődieknek) vetette zálogba. Ekkor hozzátartoztak Besenyő és Gerencsér helységek Fejérvármegyéből, és a komáromvármegyei Kernye helységbeli vám fele része. – Romjai a megye ény. sarkában fekvő Ondódtól kelet felé, a gerencséri pusztán (ma komárommegyei területen) porladoznak.
Gesztes L. Komáromvármegyében.
Kalocsa. Castellanus castri Colocensis. (1893: Zichy okmt. IV. 514., 1431. 1435: Zsélyi llt., 1470 körül: Dl. 84982.) Castellani de Kalacha. (1481: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 11. num. 118., Fejér. X. 7. 352.) Castellani Colocenses. (1495–1600 körül: Epist. Petri de Warda. 259., és 1495: U. o. 273.) Castrum Colocense. (1521: Dl. 26258.) A kalocsai érseké volt.
Palota. L. Veszprémvármegyében.
Vitán(y). (Vitám.) Castrum Vitan, Vytam, Wyttan, Vythan, Wytan. (1879: Körmendi llt. misc. Németujvár. f. 100. n. 7., 1417: Haz. okmt. I. 311., I. 440–41: Dl. 24732. 13604; 1440–46: Dl. 13900; 1444: Dl. 13798; 1445. Dl. 13856; 1446: Kismart. llt. külőngyűjtemény., és Dl. 13967; 1448: Dl. 14150; 1418: Dl. 14157; 1453: Dl. 14598. 14601. 14642; 1457: Dl. 15169. 15162. 15163; 1458: Dl. 16217. 15263; 1459: Dl. 15421; 1459–60: Dl. 15399. 15400; 1460: Dl. 15497; 1461: Dl. 14624. 15596; 1462: Dl. 15767; 1464: Dl. 15976; 1467: Dl. 18189; 1478: Dl. 18094; 1481: Dl. 18589; 1490: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. XIV. 82, 1493: Dl. 19960.) 1379-ben (s kétségkívül már előbb is) a királyé. 1440-ben (decz. 28.) I. Ulászló király Rozgonyi (István fiának) Jánosnak adta, élete tartamára. De már előbb a nevezett János bírta zálogban Albert királytól, illetve Erzsébet királynétól, ki ugyanez évben (máj. 1.) e vár és tartozékai birtokába be is igtattatta őt, azonban a többi Rozgonyiak (György, Sebestyén) is jogot tartottak hozzá. 1444-ben. 1445-ben Ujlaki Miklós tartá kezén, állítólag hatalmasul, az országnagyok rendelete ellenére. 1448-ban azonban megtudjuk, hogy Ujlaki tulajdonképen zálog czímen bírja e várat. Még ugyanez évben (ápril. 4.) ugyaancsak zálogul Rozgonyi János, Rajnáld és Ozsvát is igénylik. Ugyanők bírják 1463-ban kir. adományúl, V. Lászlótól. Ettől fogva sorsa nagyjából azzonos volt Csókatőváréval (l. ott), a század végéig. – Rendszerint Fejérvármegyéhez számítják; 1440-ben, 1462-ben és 1467-ben azonban Komárom-, 1464-ben pedig egy ízben Veszprémvármegyéhez. Romjai a Zsemlyétől (vagy Bakony-Somlyótól, Komárommegyében, Tatától d.) keletre elterülő tapbereki pusztán emaltednet. 1453-ban hozzátartoznak Bánhida, Szaár helységek és Sz.-Tamás puszta Fejér-, Bikese, Csapol és Sz.-László helységek s Garda, Kürt puszták Pest-, Tarjány, Sárás helységek és Németegyház, Mur, Baroczülése, Zalánta puszták Esztergom-, Galya és a másik Bánbida helységek Komáromveármegyéből; 1459-ben Bánhida is Felső-Gallya helység, Mindszent pusztával Komárom-, Tarjány és Sárás helység, Zalánta, Suslyán, Baroczülése és Mur pusztákkal Esztergom-, Csapol, Sz.-László és Bikcse helységek, Szőcsmá másként Szőcstelek és Németegyház pusztákkal Pest-, Szaár helység, Csaplár, Garda, Sz.-Tamás, a két Vene és Csákányegyház pusztákkal Fejérvármegyéből; 1461-ben Bánhida és Szaár helységek, Szent-Tamás pasztával Fejér-, Bikcse, Csapol, Szent-László helységek, Garda és Kürt pusztákkal Pest-, Tarjány és Sárás helységek, Németegyház, Mur, Baroczülése, Bakalló és Zalánta pusztákkal Esztergom-, Gallya és a másik Bánhida helységet Komáromvármegyéből; 1493-ban azonban már csak Szaár és Torna helységek Fejér-, Galya helység Komárom- és Tarjány helység Esztergomvármegyéből; 1440-ben és 1460-ban ezenkívül Szántó helység és Vért puszta is – Fejér-, Esztergom- vagy épen Pestmegyéből s 1440-ben az esztergomvármegyei (?) Tolma is.
Összesen: 5 vár.
