FŐBB BIRTOKOSAI:
FŐBB BIRTOKOSAI:
Alapi cs. 1364-ben Alap és Örs vidékén bírják a lakatlan Jaktelke és Ivántelke pusztákat. 1465-ben az elítélt Ágoston alapi részeit Rozgonyi János tárnokmesternek adta a király. (1360: Pannonh. főapáts. házi Llt. XLVIII. C., 1364: Kismart. llt. 47. A. 3., 1440: Dl. 13541; 1465: Dl. 16272; 1475: Dl. 17708; 1481: Dl. 18576.)
Alföldi (fejérvári) cs. L. a Héderváriak a.
Alföldi (inesei) cs. Alfeldy. (1480: Dőry cs. llt.)
Alsószapi cs. A felső-szapi előnevű és Szapi családoktól meg kell különböztetnünk. (1484: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. S. kettős kereszt. – L. a Nwgylucseiek a. is.)
Amade (Amade-fi, várkonyi, marczaltői, bősi) cs. A Gut-Keled nemből. – Másként Várkonyiak, Bősiek, bősi Ördögök. (L. főleg Pozsonyvármegyében.) A rokon Marczaltőiekkel együtt bírták Malomsok, (a Veszprém-, Győr-, Sopron- és Vasvármegyéhez számított) Marczaltő helység s (a győrvármegyei) Szente puszta részeit. (1359: Haz. okmt. II. 107., 1380: U. o. 1. 281., 1458: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Zzzz., 1462: U. o. IV. 405. – V. ö. 1407-hez: U. o. III. 266.)
András (szapi) cs. Andras. (1488: Dl. 19458.)
Antal (felső-szapi) cs. Anthal. (1484: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. S. kettős kereszt., 1488: Dl. 19458.) 1477-ben (s 1484-ben is) a Felső-Szapon birtokos szapi «Anthalfy»-ak szerepelnek, kik az «Anthal»-okkal bizonyára azonosak. (U. o. Cap. X. f. 4. n. 7.)
Aranyas (écsi) cs. Aranyas. (1454: Dl. 14861.)
Asszonyfalvi cs. Eleinte Asszonyiak; 1357 óta inkább Asszonyfalviak. (1316: Győri tört. és rég. füz. I. 16., 1332: U. o. 17., 1357–1592: U. o. 18. 19–49., 116–154., 1470: Dl. 16963.)
Bábonai (Bábonyai) cs. 1442-ben János Erzsébet királynétól Mesterfalvát kapta, mely a magtalanul elhalt Várangi Miklósé (a nevezett János rokonáé, a ki már 1436-ban sem élt) volt s utóbbi időben a Dere(cs)kei majd a Bokodi cs. kezére jutott. (Huny. kora. X. 114. és Pannonh. főapáts. orsz, llt. 60. sz. – V. ö. 1436-hoz: Dl. 12913.)
Babóti cs. 1473-ban királyföldi, 1488-ban egy ízben babóti, ugyanakkor valamint 1477-ben is felfalusi előnéven szerepelnek. – Babothy. (1473: Dl. 17496; 1477: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 7., 1488: Dl. 789. pag. 95., Dl. 19458. – L. a Hédervári cs. és Babót helység a. is. V. ö. Győr városnál.)
Bácsai cs. 1471: Dl. 17901. és Lajtafal. levéltár, Dóczyana. Cap. X. f. 3. n. 20., 1493: Dl. 19955.
Bajcsi cs. A győri püspök egyházi nemesei. – 1458-ban a püspöki Kis-Bajcson a Kisbajcsiaknak részeket adtak el. (1458: Dl. 15214; 1493: Dl. 19955.)
Bajcsi (szent-vidi) cs. Baychy. (1483. 1484: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. fasc. 1. M. +., és fasc. 2. S. kettős kereszt, 1492: U. o. Cap. X. f. 3. n. 12., 1494: U. o. n. 17.) 1475-ben zálogban bírják (a Bajcsiak) a Héderváriaktól Radvány, Medve, Újfalu és Szabadi részeit. 1492-ben (és részben 1494-ben is) Szent-Vid, Radvány, Nyárád és Kis-Szap helységekbeli birtokukat emlegetik. (V. ö. 1475-höz: Dl. 17708. és l. Szent-Vid helység a. is.)
Bakócz (Bakocs, szent-péter-alapi) cs. Bakocz. (1473: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 79. sz., 1516: Dl. 22841.) Bakoch. (1498: Körmendi llt. Apponyiana, n. 216.)
Bakon (? némai) cs. Bakon. (1490: Dl. 19623. Másolat után.)
Bakonybéli apátság. Árpás (Sz.-Istvántól, 1086. 1322. 1335. 1352. 1436.
1464. 1479.), Nyul (hasonlókép, 1086. 1341. 1368.), Kajár (1086. 1353. 1426. 1427. 1429. 1436.), Tarján (1086. 1137. 1366. 1459. 1487.) és Ponyvád (1086. 1428. 1429. 1458. 1479.) helységekben volt földesur. (Sz.-István kora: Árpádk. új okmt. VI. 37., 1086: U. o. I. 32., 1137: U. o. I. 54., 1322: Pannonh. főapáts. házi levéltár. L. X., 1335: U. o. L. Y., 1341: Anjouk. okmt. IV. 168., 1352: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Z., 1353: U. o. XLIX. E. és H., 1366: U. o. XXV. B., 1368: U. o. XLII. M., 1373: U. o. XXV. C., 1387: U. o. XLIX. F., 1426: U. o. LI. A., 1428: U. o. L. Wwww., 1429: Dl. 12054. és Pannonh. főapáts. házi llt. LVIL, Ww., 1436: U. o. XXIII. B. és XLII. R., 1439: U. o. L. Kk., 1453: U. o. XXV. K. és R., 1458: U. o. L. Zzzz., 1464: U. o. LII. 1479: U. o. Yyyy., 1487: U. o. M. – V. ö. Kajár helység és Veszprémvármegyében a Bakonybéli apátság a.)
1464. 1479.), Nyul (hasonlókép, 1086. 1341. 1368.), Kajár (1086. 1353. 1426. 1427. 1429. 1436.), Tarján (1086. 1137. 1366. 1459. 1487.) és Ponyvád (1086. 1428. 1429. 1458. 1479.) helységekben volt földesur. (Sz.-István kora: Árpádk. új okmt. VI. 37., 1086: U. o. I. 32., 1137: U. o. I. 54., 1322: Pannonh. főapáts. házi levéltár. L. X., 1335: U. o. L. Y., 1341: Anjouk. okmt. IV. 168., 1352: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Z., 1353: U. o. XLIX. E. és H., 1366: U. o. XXV. B., 1368: U. o. XLII. M., 1373: U. o. XXV. C., 1387: U. o. XLIX. F., 1426: U. o. LI. A., 1428: U. o. L. Wwww., 1429: Dl. 12054. és Pannonh. főapáts. házi llt. LVIL, Ww., 1436: U. o. XXIII. B. és XLII. R., 1439: U. o. L. Kk., 1453: U. o. XXV. K. és R., 1458: U. o. L. Zzzz., 1464: U. o. LII. 1479: U. o. Yyyy., 1487: U. o. M. – V. ö. Kajár helység és Veszprémvármegyében a Bakonybéli apátság a.)
Balázs-péczi cs. 1436: Pannonhalmi főapáts. házi. llt. LI. Mmmmm.
Bálint (Bálent, némai) cs. Balenth. (1472: Dl. 17362.) Balynth. (1477: Dl. 17961.)
Bánfi (losonczi) cs. L. Gönyő várnál és városnál.
Bánfi (zdenczi, móriczhidai) cs. L. Moróczhidai néven.
Bankó (Bangó, nagy-szapi) cs. Banko. (1474: Dl. 17583; 1479. 1485: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 3. n. G. és Cap. X. f. 4. n. 7., 1488: Dl. 19458; 1493: Dl. 19955.) Bango. (1489: Dl. 19579.)
Baráti cs. L. a szutori Nemes cs. alatt.
Barocz (jári) cs. Baroch. – Földesur Kis-Péczen a XV. sz. elején, Gyemerőn és Balázsfalván 1478-ban. (1421: Guary cs. llt., XV. század eleje Pannonhalmi főapáts. házi llt. LII. Ggg., 1426: U. o. LI. A., 1478: Muz. llt. – V. ö. e család a. Veszprémvármegyében és l. a Gemolszi cs. alatt is.)
Barta (koromzai) cs. Bartha. Barcha. – 1436-ban zupi előnévvel. (1420: Dl. 10927; 1436: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. Mmmmm. és XXIII. B.)
Bátori cs. L. a Moróczhidai cs. alatt.
Bazini és szentgyörgyi (Gróf) cs. L. Gróf (szent-györgyi) néven.
Bá(z)si (kis-péczi) cs. Basy. (1482: Dőry cs. llt.)
Becskösházi cs. L. Nagylucsei néven.
Bede (asszonyfalvi) cs. Bede. (1456: Győri tört. és rég. füz. I. 121.)
Bedegei (écsi) cs. Bedegey, Bedegei de Ech. (1484: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. S. kettős kereszt, és Dl. 18997., 1488: Dl. 789. pag. 95., 1489: U. o. pag. 99.)
Békes (baráti) cs. Bekes. (1419 : Dl. 10786.)
Belger (Bergel, Büger, mindszenti, apáti) cs. 1373-ban nagy-écsi «Bilger» István szerepel; a XV-ik században csak a mindszenti Belgerek, kik 1428-ban osztoznak a gugi Csiszér, a Gugi és gugi Herepecz családokkal Gug és Apáti (Győr- vagy Komáronvármegyében?) fölött. – Belger. (1411: Pannonhalmi főapáts. házi llt. VII. C., 1422: U. o XVIII. G., és Dl. 11170; 1428: U. o. L., 1449: Hazai okmt. V. 246., 1468: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 3. f. 1. X. +.) Bergel. (1428: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XIX. Z., 1373-hoz: U. o. XXV. C.) V. ö. Komáronvármegyében.
Bercsei cs. Azonos a Pokival. (L. ott.)
Berényi cs. 1449-ben István pozsonyi kanonok és testvére, Kakas János – a Boriakkal kölcsönös örökösödési szerződésre lépvén, birtokai közt Kis-Écs másként Mesterfalva helységet és a bánai vámot is fölsorolja, mint zálogos birtokait. (Muz. llt.)
Bika (écsi?) cs. Byka. (1454: Dl. 14861.)
Biró (alapi) cs. Byro. (1453: Dl. 14611.)
Biró (asszonyfalvi) cs. Byro. (1471: Győri tört. és rég. füz. I. 123.)
Bodor (kis-péczi) cs. Bodor. (1482: Dőry cs. llt.)
Bokodi cs. L. a Bábonai cs. alatt.
Borbai cs. 1465: Haz. okmt. I. 367.
Bori cs. L. a Berényi cs. alatt.
Bóri (picsordi) cs. Boory (1472: Dl. 17362.)
Bornemisza (tolnai) János. L. a Szerdahelyi cs. alatt.
Bőnyi (Benyi) cs. 1375: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. E., 1449: Haz. okmt. V. 245., 1477: Lajtafal. llt Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 7., 1481: Dl. 18576; 1484: Dl. 18997; 1513: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 45. sz.
Bősi cs. L. az Amade cs. alatt.
Budai (nagy-szapi) cs. Ruday. (1479: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 3. G.)
Csatári (malomsoki) cs. Chathary. (1493: Dl. 20326.) L. Malonsok b) helység a.
Csatkai pálosok. Veszprémvármegyéből. – 1450-ben Al-Sokon kaptak hagyományul szőllő-részeket egy győri lakostól. 1472-ben egy Péterdi leány adományaként Picsord részeit igénylik. (1450: Dl. 14338; 1472: Dl. 17362.)
Csendei (? némai) cs. Chendey. (1490: Dl. 19623.)
Csiszér (Csiszár, gugi) cs. Chyzer. (1428: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XYIII. L.) Chyzar. (1428: U. o. XIX. Z.) L. a Belger (mindszenti) cs. alatt is.
Csitvándi cs. 1296-ban birtokot vásárolnak Nagy-Écsen. Ugyanott 1325-ben, 1329-ben és később is földesurak. 1473-ban Mátyás király Csitvándi László leányát Margitot (Kapucsi Benedeknét) csitvándi és nagy-écsi birtokában fiúsította (1296: Haz. okmt. V. 80., 1325: U. o. III. 81., 1329: U. o. IV. 148., 1400: Dl. 8571; 1442: Kisfaludy cs. llt., 1458: Pannonhalmi főapáts. házi llt. L. Zzzz., 1473: Haz. okmt. II. 358., 1476: Dl. 17830; 1480: Huny. kora. XII. 138.)
Csornai praemontrei prépostság. 1399-ben patronusaiktól a Kanizsaiaktól cserében kapták Gyarmatot, ugyanekkor és 1400-ben adományul Barátit; 1400-ban (és 1404-ben) pedig szintén a Kanizsaiaktól Baráti, Szegye és Gyarmat részeit. 1420-ban, 1426-ban és 1496-ban Nagy-Barát(i) az övék. 1467-ben Baráti vagyis Szutorfölde puszta részéhez is jogot tartanak. (1399: Dl. 8463. 8464; 1400: Dl. 8571. és 8572; 1404: Dl. 8939. és 10015; 1415: Dl. 10934; 1420: Dl. 10940; 1426: Dl. 11862; 1467: Dl. 16491; 1470: Dl. 16958; 1496: Dl. 20107; 1505: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LXV. Hh.)
Czine (medvei, alsó-szapi) cs. Czyne. Chyne. – 1479-ben Alsó- és Felső-Szap részeit igénylik a medvei Czinék. 1485-ben alsó-szapi előnevet viselnek. (1479: Dl. 18302; 1485: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 7.)
Dálkai cs. Veszprémvármegyéből. – Szent-Mihályon birtokos 1475-ben. (Muz. levéltár.)
Dancs-fi, (szerdahelyi) cs. L. Szerdahelyi néven.
Deák (szapi, nagy-szapi) cs. Deak. (1489: Dl. 19579.)
Dégi (sávolyi) cs. 1432-ben «Degy» István, sávolyi előnévvel, kis-péczi birtokos. 1466-ben részei vannak e családnak Fel-Pécz, Kis-Pécz, Balázs-Pécz(i) és Gyemerő helységekben. (1432: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész, f. 48. n. 34., 1468: Haz. oklevéltár, ? .,1465: Körmendi llt. Himfyana, n. 524. – V. ö. Veszprémvármegyében.)
Demeter (nyuli) cs. Elias Demeter dictus de Nywl szerepel 1454-ben. (Dl. 14861.)
Dere(c)skei cs. L. a Bábonai cs. alatt.
Derzsfi (szerdahelyi) cs. L. Szerdahelyi néven.
Dienes-szapi cs. 1479: Dl. 18302.
Dioldosföldi cs. L. a. Musli cs. alatt.
Écsi cs. 1484–88-ban felső-szapi, – 1490–92-ben némai, – 1492–94-ben al-soki előnéven merülnek föl ily nevű nemesek. – Echy. (1484: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. S, kettős kereszt, 1485: U. o. Cap. X. f. 4. n. 7., 1488: Dl. 19458; 1490: Dl. 19623; 1492: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 85. sz., 1492: Pannonh. főapáts. házi llt. XXVII. Aa., 1494: U. o. XXVII. A.)
Egervári cs. 1406-bari papja Mihály sümegi várnagy Radványi Lukács orsz.-bírói ítélőmesterrel együtt Nagy- és Kis-Écs helységek részeit, mint a magban-szakadt Nagyécsi Miklós birtokát. (Dl. 9170.)
Enesei cs. Másként Inasai. (Pl. 1480-ban Incsey.) – Pál 1488-ban és 1490-ban a megye alispánja. (1453: Dl. 14669; 1466: Dl. 16408; 1476: Dl. 17860; 1480: Dőry cs. llt,, 1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 1. M. +., 1488: Dl. 19458; 1490: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. O.)
Erdélyi (bőnyi) cs. Erdely. (1481: Dl. 18576.)
Érsek (koromzai) cs. Ersek. (1467: Dl. 17927.)
Espán (asszonyfalvi, némai) cs. L. Ispán néven.
Esztergatői (Esztergetői) cs. Másként: Isztergatői, Isztergetői. (1471: Dl. 17249; 1493: Dl. 19955.)
Farkas (inasai) cs. Farkas. (1488: Dl. 789. pag. 95., 1489: Dl. 789. pag. 99.)
Farkas (koromzai) cs. Farkas. (1476: Dl. 17680.)
Fekete (pókatelki) cs. Pozsonyvármegyéből. – 1455-ben Bőnyben kapnak birtokot V. László királytól, új-adományul. (Pozsonyi kápt. házi llt. lad. 4. f. 6. n. 9.)
Felpéczi cs. 1430: Haz. okmt. III. 360., 1436: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. P., 1451: Győri tört. és rég. füz. I. 42., 1466: Dl. 16408; 1486: Dl. 19122. – Lásd az asszonyfalvi Ispán cs. alatt és Veszprémvármegyében a czegei Vas cs. alatt.
Felsőszapi cs. 1479: Dl. 18302; 1486: Lajtafal llt. Cap. III. f. 1. P. +.
Filep(-fi, nagy-lucsei, szapi, dienes-szapi) cs. L. Nagylucsei néven.
Fintafalvi cs. L. a Nagylucsei cs. és Sz.-Vid helység alatt.
Füsi (Fisi, olcsai) cs. Fyzy. (1471: Dl. 17901. Lajtafal. llt. Illésházyana, lad. 20. f. 8. n. 41. és f. 3. n. 20.) Bajcs és Szent-Vid határos-birtokosai közt sorolják föl.
Fodor (fel-péczi) cs. Fodor. (1500: Pannonh. főapáts. házi llt. LIV. L)
Fodor (isztergetői) cs. Fodor. (1471: Lajtafal. llt. Dóczyana. Capsa 10. fasc. 3. n. 20. és 41., Dl. 17901; 1472: Haz. oklt. 434., 1493: Dl. 19955.)
Fodor (koromzai) cs. Fodor. (1420: Dl. 10927. 10977.)
Garai cs. Földesur 1430-ban és 1432-ben Ménfő és Szemere helységekben. E birtokokat László az általa alapított porvai pálos kolostornak adta. (1430: Dl. 12266; 1432: Hazai okmt. VII. 454., 1441: Dl. 13610. – L. a Moróczhidaiaknál és Moróczhida m.-városnál, s Pozsonyvármegyében Dévény vár a.)
Gellyén (asszonyfalvi) cs. Gelyen. Gellyen. (1451: Győri tört. és rég. füz. I. 45., 1456: U. o. 121., 1472: Dl. 17362; 1477: Dl. 17961.)
Gemol(s)zi (?) cs. De Gemolz. (Mi felel meg e helynévnek, – nem tudom.) Gergelynek 1479-ben Barba helységben voltak saját, – előbb Gyemerőn (tán a jári Barocz-októl) zálogos, – feleségének (szarvaskendi Sibrid leány) pedig Nagy-Écsen ugyancsak saját jószágai. (Kisfaludy cs. llt.)
Gencsi (kencsi) cs. L. a Koromzói cs. alatt.
Gencsi (nagy-szapi) cs. Genchy. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 1. P. +).
Gerencse (Gerencze, nemes-szapi) cs. Gerenche. (1493: Dl. 19955.)
Gróf (szent-györgyi) cs. Másként Bazini és Szentgyörgyi (Gróf) cs. – 1481-ban Ötvény és Abda helységekben földesur. Nagy-Szemere, Ménfő, Bercs, Sövényszád és Mecsér helységekbeli részeiket jóval 1488 előtt a Szécsieknek zálogosították el,. a kik 1488-ban Nagy-Szemerét Ujszászi Mihály komároni kir. várnagynak adták odább zálogba. Utóbbinak Kis-Szemerén magának is voltak részei. (1481: Dl. 25260; 1488: Dl. 19367. – L. Barcs kastély és a Nórápi cs. s Pozsonyvármegyében Dévény vár a.)
Gugi cs. 1353: Pannonh. főapáts. házi llt. XXI. O., 1411: U. o. VII. C., 1422: U. o. XV1II. G., 1428: U. o. L. és XIX. Z., 1440: Dl. 13541; 1450: Győri tört. és rég. füz. I. 42., 1471: U. o. 124., 1497: U. o. 129. – L. a Belger (mindszenti) cs. alatt is.
Gyoldosföldi cs. L. a Musli cs. alatt.
Győke (balázs-péczi) cs. Gywke. (1436: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XXIII. B., és LI. Mmmmm)
Győke (hali) cs. Bizonyára rokon az előbbivel, melylyel különben egyszerre említik. (1436: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Mmmmm.)
Győr város. L. Győr városnál és Malonsok b) helység a.
Győri keresztesek, (Sz.-János-vitézek, ispotályosok). Győr városában (l. ott) voltak részeik. II. Ulászló király 1491-ben Kóny birtokában erősíté meg őket. (Hazai okmt. II. 372. – V. ö. u. o. 2. és köv. l. és Haz. oklt. 40. l.)
Győri püspök. Győr vár és város részein (l. ott) kívül földesur Bajcs (Kis-Bajcs, Macsó (1357. 1358.), Pér (1357. 1358.), Révfalu (1473.), Pinnyéd, Tákó, Bánfalu és Kertes-szer (1494.) helységekben. Az 1494. évi adó-lajstrom szerint a püspökségnek adótól mentes négy falujától 84, – 1495-ben pedig összes e megyei birtokaitól 208 1/2 forint adó járt volna. (1357: Pannonh. főapáts. házi llt. XVII. A., 1358: U. o. XXXII. M. és Haz. okmt. II. 101., 1473: Dl. 17496; 1494–5: Engel, i. m. I. 29. és 136. l. illetve bécsi udv. könyvtár, 3418. sz. fol. 27. b. – L. Bajcs helység, a Kanizsaiak és a Főispánok a. is.)
Győri székes káptalan. Győr város (és vár) részeit (l. ott) birta. Ezenkívül földesur időnként Balony (1252. 1338; 1479-ben, 1480-ban és 1488-ban az őrkanonoké), Barát vagy Baráti (1261. 1413. 1426.), Fejértó, Patona (1368.); Nyul (1368., Nagy-Nyul, 1467.), Abda (1420. 1421.), Sebes (1448.), Vámos, Sáránsére, Bácsa (1471.), Gyirmoly, Sebes és Megyer (l. ott) helységekben. (1261: Haz. oklt. 40, 1271: Fejér. D. 1. 147–9, 1273: U. o. V. 2, 112–113., 1338: Haz. okmt. I. 173., 1368: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. D. és XLIX. Eee., Győri kápt. házi llt. Theca. XXIV. n. 3497., 1375: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. E., 1413: Dl. 10101; 1420: Dl. 10940; 1421: Fejér. X. 6. 377., 1425: Dl. 11729; 1426: Dl. 11862; 1448: Huny. kora. X. 239., 1467: Dl. 16491; 1471: Lajtafal. llt. Illésh fad. 20. f. 8. n. 41., 1479: Dl. 18206; 1480: Dl. 18334; 1488: Dl. 19458. – L. a Nagyszapi cs. alatt.)
Győri székesegyház Sz.-Háromság kápolnája. L. Megyer helység a.
Győri Sz.-Adalbertről czímzett (kisebb) prépostság (káptalan). Győr városában (l. ott) és 1368-ban Nyulon voltak részei. (1368: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. Eee.)
Hagymás (koromzai) cs. Haghmas. (1488: D. 789. pag. 95., 1516: Dl. 22841.)
Hali cs. 1457-ben egy alkalommal a Hali és péczi Hali cs. tagjai szerepelnek; 1496-ban és 1500-ban pedig a fel-péczi Haliak. (1457: Dl. 789. pag. 39., 1486: Dl. 20407; 1500: Pannonh. főapáts. házi llt. LIV. J. – L. Hal helységnél idéz. is.)
Harcsa (dienes- vagy kis-szapi) cs. Harcha. – L. Mischulbinger Vilmos a. (V. ö. 1422: Dl. 11282; 1481: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 3. f. 1. Y. +.)
Hédervári (Hedrevári) cs. 1435-ben egy ízben a hédervári Kont (Konth) Imre özvegye szerepel. – Bírta Győr város részeit (l. ott), az ú. n. Királyföldet, az itteni vám egy részét (bizonyára az egész vámnak azt a harmadát, mely a XII-XIII. században még a győri ispáné volt); Hédervára vagy Hedrevára várát és városát (l. ott); továbbá Gönyő várát és városát (l. ott) tartozékaikkal együtt. 1348-ban Nagy-Lajos királytól pallos-jogot nyertek pozsony-, mosony-, győr- és vasvármegyei birtokaikra nézve. – 1395-ben (1422-ben és 1475-ben) birtokukban találjuk Kis-Barátit. 1397-ben kapják kir. adományul Táp (Tápa) helységet, melyet később is (l. ott) állandóan bírnak Gönyőhöz. 1443-ban ismerjük meg részletesen összes uradalmaikat, a mikor is a Tamásiakkal – mint a kikkel Géza vezér idejéből egy őstől származtak le – kölcsönös örökösödési szerződésre lépnek. Főuradalmaik ekkor Győrvármegyében a hédervári és a gönyői, s egy kisebb, a sági. Még ugyanez évben említik bátki pusztájokat is, melyet a nagy egyezséglevélből nem ismerünk. 1467-ben vétel útján Szent-Viden bírt jószágukat a beczei Vracz családnak adták, cserében Hecze pusztát. 1471-ben Szabadi és Ujfalu helységekben a Pál részeit a szent-vidi Vras cs. igényelte. 1472-ben Radvány, a két Medve és Szabadi részeit a Nagylucseieknek zálogosították, – 1482-ben pedig ugyancsak Radványt és a Szap határában levő Kalács nevű erdőjöket ugyanezeknek adták el. De, mint 1482-ben megtudjuk, Zámoly, Ladomér, Csanád, Szent-PáI, Dunaszeg, Ásvány, Olcsva, Sziget, Ötvény, Hedrevára, (Radvány, a két Medve), Ujfalu (és Szabadi) helységekben levő birtokaik is ez évig, különböző időből származó jog-czímeken a Nagylucseiek, még előbb pedig a pakosi Szemerék kezén voltak. 1473-ban némely Felsőfaluban levő (Királyfölde azaz Győr városból kihasított) szántóföld-részüket (a Duna mellett, észak felé Szent-Vid és Malomsok között), a Szabadrév-nek nevezett rév-helylyel együtt, királyföldi Babóti Tamásnak vetették (Pál) zálogba. 1477-ben Zámoly, Szabadi, Medve, Kis-Medve, Ráró, Ásvány, Csanád, Dunaszeg, Szent-Pál és Ladamér helységekben földesurak; 1485-ben pedig Nyára(l)d, Kül-Láp, Radvány, Genyő, Ság, Táp, Örs, Szigetköz, (Ráró) és Selke helységekben. 1486-ban Tápot fejérvári Alföldi (Alfewldi) Bálintnak és Jánosnak (egregiis viris), – 1500-ban Gönyő, Táp, Ság, Örs, Ráró, Hédervára, Ásván(y), Olcsva, Selkető, Faisz, Szent-Pál, Pante, Csanád, Dunaszeg. Ladamér, Zámoly, Ujfalu, Medve, Szabadi, Sziget, Ötvény, Győr, Kis-Baráti városok és helységek, Berencs, Zelebér, Szent-Iván-egyháza, Sikefölde, Bodon, Némavölgye, Táplán, Szent- Miklós, Hamvas, Hedreh. Isztergatő, Szolnok és Gomboldus puszták részeit a Rozgonyiaknak vetették zálogba. (1210: Árpádk. új okmt. VI. 842, 1348: Hazai okmt. I. 205., 1395: Pannonh. főapáts. házi llt. XIX. M., 1397: Kismart. llt. 44. I. 69., 1420: Dl. 10940; 1422: Dl. 11282; 1435: Dl. 12727; 1442: Kismart. llt. 44. G. 60., 1443: U. o. 35. 73. 41., 1466: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 2. n. 11., 1467: U. o. f. 3. n. 27., 1471: Dl. 17213. 17249; 1473: Dl. 17496; 1475: Dl. 17708; 1477: Lajtafal. llt. Dóczyana, f. 4. n. 7., 1481: Pozsonyi kápt. házi llt. lad. 28. f. 6. n. 3., 1482: Dl. 18781; 1482. 1485: Lajtafal. llt. Dóczyana, Cap. III. f. 1. n. L. +, és Cap. II. f. 1. n. 13., 1486: Kismart. llt. 44. I. 74., 1488: Dl. 19397; 1500. 1506: Magy. Tört Tár. 23. 25. – L. a Nagylucsei, Némai, Bajcsi és Vracz cs. alatt is; a győri vámra nézve pedig v. ö. Árpádk. új okmt. VI. 188.)
Himrecze-péczi cs. 1454: Haz. okmt. III. 407.
Horvát (szent-péter-alapi) cs. Horwath. (1473: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 79. sz.)
Imrefi (szerdahelyi) cs. L. Szerdahelyi néven és a pannonhalmi apátság a. is.
Inesei cs. L. Enesei néven.
Ispán (asszonyfalvi) cs. 1451-ben Felpéczi Domonkos, 1452-ben pedig a pannonhalmi apátság igényli zálog czímen a Péter asszonyfalvi részeit. 1454-ben Asszonyfalván kívül Borbához is jogot tartanak. 1496-ban némai előnevet viselnek. – Ispan. (1423: Győri tört. és rég. füz. 1. 32. 35., 1451: U. o. 42–45., 1951–52: Knauz, Orsz. tan. 107. 109., 1454: Győri tört. és rég. füz. 119., 1440: Dl. 13541; 1474: Győri tört. f. I. 125., 1477: Dl. 17961.) Espan. (1450: Győri tört. és rég. füz. I. 41., 1453: U. o. 117., 1496: U. o. 127.) L. Veszprémvármegyében is a czegei Vas cs. alatt.)
Isten (csaplári) cs. Isten dictus. – L. a Rozgonyiak a.
Isztergatői (Isztergetői) cs. L. Esztergatői néven.
Jakcs (kusalyi) cs. L. a Moróczhidai cs. alatt.
Jánosfi (Janossa, felső-szapi) cs. Janosfy. (1477: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 7.) Janossa. (1488: Dl. 19458.)
Jó(z)sa (Jozsip, Jozsik, Józsi, alsó-szapi, nemes-szapi) cs. Josa. (1484: Lajlafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. S. kettős kereszt.) Josyk. (1485: Lajtafal. levéltár. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 7., 1486: U. o. Cap. III. f. 1. P. +.) Josy. (1489: Dl. 19579.) Josyp. (1493: Dl. 19955.)
Kaczor (laki) cs. L. a Szerdahelyi és a Poki cs. a. – V. ö. 1475: Sopronm. oklt. II. 491.
Kakas cs. L. a Berényi cs. alatt
Kálnai cs. L. a Poki cs. alatt.
Kanizsai cs. 1358-ban (Csornai néven) kapják kir. adományul Ikrényt, 1387-ben pedig az eddig Gesztes (komáronvármegyei) várhoz tartozott Barátit. (V. ö. a Csornai prépostság a.) 1391-ben Gyarmat és Szent-Mihály másként Farkasfalva vagy Rába helységekben birtokosok, vétel útján. 1395-ben Varjast kapják Zsigmond királytól. 1468-ban Ikrényben, 1475-ben ugyanott és Szent-Mihályon részeket zálogosítottak el Csupor Demeter győri püspöknek. Az 1495. évi adólajstrom szerint 47 forint segély esett volna e megyei birtokaikra. (1358: Dl. 4745. 4746. 4747; 1387: Dl. 7291. és 7295; 1392–3: Dl. 7810. 7773. 7846. és 5026; 1395: Dl. 8045; 1401: Sopronm. oklt. I. 548., 1446: Sopronm. oklt. II. 321., 1468: Dl. 24569; 1475: Dl. 17731; 1488: Dl. 789. pag. 95., 1496: Engel, i. m. 29. l. – L. a Csornai praemontrei prépostság a. V. ö. Dl. 10746. 11290.)
Kapi cs. 1391–1409: DL. 9480. – L. a moróczhidai prépostság a. is.
Kapucsi cs, L. a Csitvándiak a.
Kelemen (péter-alapi) cs. Kelemen. (1472: Dl. 17362; 1477: Dl. 17961.)
Kerepecz (gugi) cs. Kerepecz. (1428: Pannonh. főapáts. házi llt. XVIII. L. – L. a mindszenti Belger cs. alatt is.)
Kevél (? némai) cs. Kevel. (Másolat után. 1490: Dl. 19623.)
Király. L. Győr vár és város a.
Kis (asszonyfalvi) cs. Parvus. 1472: Dl. 17362; 1477: Dl. 17961.)
Kis (koromzai) cs. Parvus. (1488: Dl. 789. pag. 95., 1493: Dl. 20326.)
Kisbajcsi cs. A győri püspök egyházi nemesei. (1493: Dl. 19955. – L. a Bajcsi cs. alatt is)
Kisfaludi cs. 1429-ben kiváltja péczi részeit pásztori Tekes Lászlótól; 1430-ban pedig Pásztori Lászlótól. (Hihető, hogy ez a kétféle vezeték-nevű László ugyanegy személy. – 1429: Haz. oklt. 388., 1430: Kisfaludy cs. llt.)
Kistarjáni cs. L. Picsordi néven.
Kont (hédervári) cs. L. a Hédervári cs. alatt.
Korom(s)zói (Koromzai) cs. (Idézetek Koromszó helység a.) 1488-ban szomszédos nemes «Georgius Koromzoy de Koromzo», a ki 1475-ben Koromzó részeit gencsi Gencsi (Genchy de Gench) Gergelynek zálogosította el. (1475: Kisfaludy cs. llt., 1488: Dl. 789. pag. 95.)
Kőkös (koromzai) cs. Kewkes. (1436: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. Mmmmm., és U. o. XXIII. B. – V. ö. Haz. okmt. II. 263.)
Laki cs. Veszprémvármegyéből. – Szent-Mihályon birtokos. (1463. 1476: Muz. llt.)
László (bajcsi) cs. Lazlo. (1493: Dl. 19955.)
Leveldi karthauziak. Veszprémvármegyéből. – 1368-ban, 1454-ben, 1470-ben és 1486-ben Nyul helységben földesurak. (1368: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLIX. Eee., és IV. D., 1454: Dl. 14861., 1470: Dl. 16964., 1485: Dl. 19028.)
Libényi (lébényi) apátság. Földesur Rábcza (1394.) és Sövényszád (1396.) helységekben. (1394: Dl. 7978; 1396: Dl. 8160.)
Loránd (Loránt, kis-ravazdi) cs. Loranth. (1450: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LXIII. S., 1496: Győri tört. és rég. füz. I. 127., 1497: U. o. 128.) Lorand. (1472: Dl. 17362; 1477: Dl. 17961.) Hihetőleg azonos vagy rokon a következővel.
Loránd (Loránt, némai) cs. Lorand. (1471: Győri tört. és rég. füz. I. 124.) Loranth. (1479: Kisfaludy cs. llt., 1497: Győri tört. és rég. füz. I. 129.)
Lukács (szent-mártoni) cs. Lukach. (1454: Dl. 14861.)
Lukácsfi (némai) cs. Lukasfy. (1477: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 7.)
Magyar (kis-péczi) cs. Magyar. (1482: Dőry cs. llt.)
Makus (szerecsenyi) cs. Makus. (1420: Dl. 10927.) Makws. (1454: Dőry cs. llt.)
Marczaltöi cs. L. az Amade cs. alatt.
Marton (némai) cs. Marthon. (1479: Kisfaludy cs. llt.)
Megyeri cs. 1435: Dl. 12727.
Mérgesi (poki) cs. 1452: Dl. 14522. – L. a Poki cs. alatt.
Mindszenti cs. 1353: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XXI. O., 1397: Kismart. llt. 44. J. 70., 1481: Muz. levéltár.
Mischulbinger Vilmos soproni kir. kapitány. 1468-ban kapta érdemeiért a királytól Kis-Szap és Nyárád részeit, mint a magban szakadt Harcsa Antal birtokait. 1473-ban földvári Zubor-Dienes(-fi) Jánostól Dienes-Szap másként Kis-Szap és Nyárád részeit vásárolta meg; e birtokot azonban a következő évben (Nagylucsei) Orbán esztergomi prépostnak adta el. (1468: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 3. f. 1. n. X. +., 1473: U. o. S. +., 1474: U. o. Q. +, és I +. – L. a Nagylucsei cs. alatt is. V. ö. Sopronvármegyében.)
Morócz (felső-szapi) cs. Morocz, Moroch. (1483: Dl. 18847; 1484: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. S. kettős kereszt., 1485: U. o. Cap. X. f. 4. n. 7., 1488: Dl. 19458; 1489: Dl. 19579.)
Moróczhidai (Móriozhidai) cs. Másként Móriczfi, Morócz. A Pok-nemzetségből. – Őse Morócz vagy Móricz, aki 1220-ban élt. Azonos vagyis vérrokon család a szatmárvármegyei meggyesaljai Morócz vagy Meggyesaljai családdal. 1464-ben egy ízben Zdenczi (Bánfi) néven szerepelnek. – 1361-ben I. Lajos királytól Gyarmat és Sz.-Mihály másként Farkasfölde (Farkasfalva) helységeket, mint magbanszakadt nemesnek birtokát kapták, úgy látszik azonban, foganat nélkül. – Állandó birtokuk volt Moróczhida (Móriczhida) m.-város és több helység ennek környékén, a Rába folyó mindkét (sopron- és győrvármegyei) oldalán. 1469-ben (régibb idő óta, de bizonyára már 1432-ben is) a Garaiaknál voltak tőlök zálogban Moróczhida, Gyemerő, Sövényszád és Szerecseny részei. 1490-ben a Bátoriakkal és Perényiekkel örökösödési szerződésre lépvén, e családoknak vallották föl, magtalan haláluk esetére Móriczhida, (H)angyel, Ujfalu, Sövényszád, Gyemerő, Szente, Gécz (Gicz) és Szerecsen (az oklevél szerint sopronvármegyei, bizonyára azonban győrvármegyei) helységekbeli részeiket. De ugyane részekhez 1493-ban, egy még előbbi, hasonló szerződés értelmében a kusalyi Jakcsok is jogot formáltak. Tulajdonképen pedig ekkor az egész uradalomnak ura a Szapolyai, még előbb a Garai család volt. (1493-ban e helységeket, bizonyára szintén tévedésből Veszprémvármegyéhez számítják. (1247: Árpádk. új okmt. VII. 226. 251., 1251: Fejér. IV. 8. 85. és Dl. 9480; 1361: Dl. 764; 1391. 1449: Dl. 9480; 1422: Sopronm. oklt. II. 66., 1424: Dl. 11517; 1430: Pannonh. főapáts. házi llt. LII. Rr., 1439: Dl. 12899; 1445: Haz. okmt. IV. 339., 1464: U. o. 414., 1469: Dl. 16896; 1490: Sopronm. oklt. II. 562. és Dl. 19742; 1493: br. Perényi cs. llt. – L. Árpás helység és a moróczhidai prépostság a. is. V. ö. Dr. Wertner, Magy. nemzets. II. 281. l.)
Moróczhidai praemontrei prépostság. Alapítói és patronusai a Móriczhidaiak, a kiktől az alapító-oklevél szerint (1251.) Moróczhida, Pok, Tét, Kapi helységekben kapott földet, Barátiban szőlőt sat. Tét és Pok részeinek 1400-ban is ura. Kapi helységet 1409-ban országbírói ítélettel szerezte vissza az azt igénylő Kapiaktól. (1251: Fejér. IV. 2. 85., 1251–1391–1409: Dl. 9480., 1400: Dl. 8600. – L. Árpás helység a. is.)
Musli (Mosli, Musni, Mosni) cs. A XV. század végén Musli vagy Musni helységbeli részeik a Gyoldosföldi vagy Dioldosföldi családnál voltak tőlök zálogban. (Dőry cs. llt. – L. Musli helység a.)
Nádasdi (fel-péczi) cs. Nadasdy. (1496: Dl. 20407.)
Nagy cs. Előfordul 1456-ban. Részei voltak Alsó- vagy Felső-Szapon. (Dl. 15099.)
Nagy (bőnyi) cs. Magnus. (1436: Dl. 12913; 1473: Dl. 17496.)
Nagy (némai) cs. 1463: Győri tört. és rég. füz. I. 117.
Nagy (péczi) cs. Magnus. (1457: Dl. 789. n. 39.)
Nagy (táplán-szent-miklósi) cs. Magnus. – László 1434-ban kir. al-lovászmester. (Dl. 12631.)
Nagybajcsi cs. 1484: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. S. kettős kereszt., 1493: Dl. 19955.
Nagybaráti cs. 1428: Dl. 11962.
Nagyécsi cs. 1367: Pannonh. főapáts. házi llt. XV. V., 1368: U. o, LI. C., 1373: U. o. XXV. C., 1430: U. o. XLIX. K. (L. az Egervári cs. alatt.)
Nagylucsei cs. Alapítója Orbán fejérvári majd eszterg. prépost, később győri majd egri püspök, ki mindig testvérei és ennek gyermekei számára szerez. Utóbbiak Becskösházi, Fintafalvi, Nagylucsei és Filep(-fi) néven szerepelnek. 1477-ben a Filepfi (Filepfy), 1479-ben a Filep névhez szapi illetve dienes-szagi előnevet viselnek. – 1480-ban és 1492-ben Nyárágon (Nyárádon), 1483-ban és 1492-ben Radványban vannak részeik. 1484-ben kapják a királytól a hűtlen Alsószapi Bálint alsó-szapi és felső-szapi részeit. Ugyanez évben ugyane két helységben a Szapiaktól vásárolnak részeket. 1486-ban ismét Nagy- és Felső-Szapon részeket, – 1487-ben Győr városban házat, 1489-ben házhelyet szereznek. (1472: Lajtafal. llt. Dóczyana, Cap. IV. f. 2. J. kettős kereszt, 1479: Dl. 18309; 1480: Dl. 18334; 1483: Dl. 18847; 1484: Dl. 18997., Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 78., Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. S. kettős kereszt, 1486: U. o. fasc. 1. P, +., 1487: Dl. 19261; 1488: Dl. 19458; 1489: Dl. 19853. 19533; 1492: Dl. 19820. – L. Sz.-Vid helység, Mischulbinger Vilmos és a Héderváriak a. is. V. ö. Pozsonyvármegyében is a Nagylucseiek a.)
Nagyszapi cs 1493-ban e családnak Nagy- vagy Alsó-Szap és Felső-Szap helységben bírt részeibe a győri káptalant igtatták be. (1474: Dl. 17583; 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 1. P +., 1493: Dl. 20326.)
Némai cs. 1464-ben Kecse puszta részeit a Héderváriaknak vetették zálogba. (1395: Dl. 8110; 1411: Pannonh. főapáts. házi llt. VII. C., 1424: Győri tört. és rég. füz. I. 32., 1436: Dl. 12913; 1453: Dl. 14669; 1464: Dl. 16064; 1484: Dl. 18997.)
Nemes (asszonyfalvi) cs. Nemes. (1366: Pannonh, főapáts. házi levéltára, X. C., 1444: Győri tört. és rég. füz. I. 40., 1471: U. o. 123., 1474: U. o. 126.)
Nemes (billei) cs. Nemes. – L, a Poki cs. alatt.
Nemes (fel-péczi) cs. 1451: Győri tört. és rég. füz. I. 44., 1453: U. o. 118.
Nemes (örkényi) cs. Nemes. (1481: Dl. 18576.)
Nemes (szutori) cs. Nemes. – Másként Szutoriak avagy Barátiak. (1426: Dl. 11862; 1454: Dl. 14795. 14861.) Meglehet hogy az elősorolt, különféle előnevű Nemes családok közt rokon vagy azonos is van.
Nemes-szapi cs. 1479: Dl. 18302.
Német (némai) cs. Nemeth. (1456: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 66. sz.)
Nórápi cs. Veszprémvármegyéből. – Antal 1454-ben Utal részeit (tán zálogban bírta a Pokiaktól) szentgyörgyi Gróf Jánosnak és Zsigmondnak zálogosítá el. (Dl. 789. pag. 30.)
Nyirő cs. Nyrew. (1456: Dl. 15099.) Előbb Alsó- vagy Felső-Szapon voltak részei.
Nyulszigeti apáczák. Földesurak: Patason 1402-ben, 1435-ben, 1437-ben és 1483-ban. (1435: Dl. 12727; 1437: Dl. 13025; 1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 1. M. +. – L. a Szerdahelyi cs. alatt is.)
Orros (bajcsi) cs. Orros. (1493: Dl. 19955.)
Ördög (bősi) cs. L. az Amade cs. alatt. (V. ö. 1408: Dl. 9389.)
Örkényi cs. 1361: Pannonhalmi főapáts. házi llt. III. C. és Haz. okmt. I. 283., 1436: Dl. 12913; 1449: Haz. okmt. V. 245., 1453: Dl. 14669; 1467: Dl. 17927; 1471: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 3. n. 20., 1484: U. o. Cap. III. f. 2. S. kettős kereszt.
Paczmáni T. Fejérvármegyéből. – L. a némai Vadas cs. alatt.
Pálfi (koromzai) cs. Palfy. (1476: Dl. 17860; 1488: Dl. 789. pag. 95.)
Pálfi (szapi) cs. Palfy. (1477: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 7.) Felső-Szapon birtokos.
Pannonhalmi benczés apátság. IV. Béla király (1235 táján?) a következő (bizonyára) győrvármegyei helyek birtokában erősíté meg, ú. m. Pannonhalma, Nyelka vagyis Himod, Tarján (részben), Ujlak, Ravazd, Cseb-Ravazd, Ecs, Nyul, Ság avagy Hág, másik Ság, Precse, Semján-suka, Páznán, Al-Sok, Vejnök, Szoa, Alap, Tenyő, Tapan, Hécse és Karalka (?). Későbbi nyomok szerint bírta (legnagyobb részben maga az apát) Pannonhalma várát, az alatta elterülő Al- és Fel-Sok azaz Sz.-Márton várost, Gönyő város részeit; továbbá földesur Kisfalud (1237. 1323. 1356. 1368.), Gug (1267.), Örkény (1286. 1361.), Táp és Sz.-Miklós (1292.), Tenyő (1323. 1352.), Kis-Écs (1323. 1359.), Gécz (1323.), Csanak (1344. 1395. 1463.), Pericse (1350.), Semjén-soka (1357. 1358. 1384.), Nagy-Ravazd (1359. 1366.), Szent-Péter-Alap (1361.), Jurény (puszta, 1361.), Kis-Ravazd (1361.), Szent-Lőrincz (1364. 1368.), Kis- Tarján (1366), Nyul (1368.), Abda (1392. 1411.), Told (1398. 1415.), Szent- Iván (1404. 1467.), Ság (1454.), Vének (1505.) és Nyalka (1509.) helységekben avagy pusztán. Ezenkívül 1404-ben egy győri polgártól hagyományul kapta az akkor lakatlan Gyodi-Szent-Pétert (melynek birtokába még ugyanez évben be is igtatták); 1434-ben pedig cserében a Szerdahelyiektől (János fia Imrétől) Csécsény felét, Fud és Tényő pusztákkal. Csécsényt csakugyan – pl. 1449-ben is megtaláljuk birtokában. (A IV. Béla megerősítő és egyszersmind egybefoglaló oklevele előtti birtokviszonyokat már csak rövidség okáért is mellőznöm kellett. – 1234–70, hihetőleg 1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 125., 1237: U. o. XI. 292., 1267: U. o. III. 170., 1286: Hazai okmt. I. 77., 1292: Árpádk. új okmt. V. 60., 1323: Hazai okmt. I. 128., 1333: Pannonhalmi fóapáts. házi llt. LI. M., 1334: U. o. XLVIII. l., 1344: U. o. LVIII. K., 1350: U. o. XX. L, 1353: U. o. XXI. X., 1366: U. o. I. D., 1358: U. o. XXXII. M., 1359: U. o. XX. C, 1361: U. o. III. C., 1361: U. o. X. B., 1364: U. o. X. K., 1364: U. o. XXIX. G., 1366: U. o. IX. M., X. C., XXV. B., 1368: U. o. XLIX. Ee. és IV. D., 1384: II. o. XVII. A., 1373: U. o. XXV. C., 1392: U. o. VII. K, 1395: U. o. XIX. M., 1398: U. o. XXXI. A., 1404: U. o. XII. G. és H., 1411: U. o. VII. C., 1415: Pannonhalmi konv. orsz. llt. 40. sz., 1418: Pannonhalmi főapáts. házi llt. VI. P., 1429: U. o. I. P., 1434: U. o. IV. Q., 1449: Körmendi llt. Himfyana, n. 484., 1450: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LXIII. S., 1452: U. o. LXVIII. V., 1453: U. o. XXXI. C., 1454: U. o. I. V., 1467: Dl. 17927; 1486: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. Q., 1492: U. o. XXVII. Aa., 1494: U. o. XLVII. M., 1500: U. o. XLVIII. K, 1505: U. o. LXV. Hh., 1509: U. o. LII. Ppp. – L. a Szerdahelyi és az asszonyfalvi Ispán cs. alatt is.)
Pápóczi pálosok. Vasvármegyéből. – 1368-ban és 1371-ben kapták Magyar Pálnétól Nagy-Écs és Páznán részeit, melyeknek a XV. század közepén is birtokában találjuk. (1368: Hazai okmt. I. 268., 1371: U. o. II. 326., 1466: Act. neoacquist. com. f. 22. n. 1.)
Pápóczi praemontrei prépostság. Vasvármegyéből. – 1368-ban és 1371-ben kapta Magyar Pálnétól Nagy-Écs és Páznán helységek részeit. Ugyancsak 1368-ban Nyulon is birtokos. Écs és Pázmán birtokába 1455-ben újra beigtatták. (1368: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. Eee. és IV. D., Hazai okmt. I. 259., 1371: U. o. II. 324., 1455: U. o. II. 316., 1466: Act. neoacquist. com. f. 22. n. 1.)
Pásztori (balázsfalvi) cs. Sopronvármegyéből. – Mihály 1478-ban győrvármegyei kir. ember. (Muz. lltár. – L. a Kisfaludi cs. alatt is.)
Pata (fel-péczi) cs. Patha. – 1454-ben Borba, 1464-ben Borba, Pécz és Tét helységekben földesur. (1454: Győri tört. és rég. füz. I. 120., 1464: Kisfaludy cs. llt. – L. a Poki cs. alatt is.)
Pata (malomsoki, lik-vassányi) cs. Patha. (1436: Pannonh, főapáts. házi llt. LI. Mmmmm., 1465: Dl. 789. pag. 48., 1472: Dl. 17362; 1473: Dl. 17496; 1475: Dl. 17708; 1477: Dl. 17961; 1479: Dl. 18206; 1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 1. M +.) Azonos vagy rokon lehet az előbbivel.
Patasi cs. 1437: Dl. 13026.
Péczi cs. A Pécz-nemzetségből. (1373: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XXV. C., 1387: U. o. XLIX. F., 1436: Dl. 12913; 1453: Dl. 14669; 1467: Dl. 16491; 1476: Dl. 17830; 1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 1. M +. – V. ö. Dr Wertner, Magy. nemzets. II. 269. és Nagy Imre, A Pécz nemzetség örökösödési pere. Akad. Értek. 1892.)
Perényi cs. L. a Moróczhidai cs. alatt.
Petenye (némai) cs. Pethenye. (1453: Győri tört. és rég. füz. I. 118., 1497: U. o. 129.)
Petke (alsó-szapi) cs. Pethke. (1485: Lajtafal. levéltár. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 7.)
Pető(-fi, poki) cs. A Poki családból szakadt ki. (L. ott.)
Péterdi cs. Veszprémvármegyéből. – L. a Csatkai pálosok a.
Picsordi cs. Másként Kistarjáni. (1424: Győri tört. és rég. füz. I. 32.,
1453: U. o. 46., 1474: U. o. 126. Ezenkívül: 1473: Dl. 17510; 1492: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LIX. B.)
1453: U. o. 46., 1474: U. o. 126. Ezenkívül: 1473: Dl. 17510; 1492: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LIX. B.)
Pilisi cziszterczita apátság. III. Béla királytól a győri királyi vámnak (mely ekkor az egész győri vámnak 2/3 része volt) felét kapta, a melynek a XV. század folytán (1422. 1453. 1473.) is birtokában találjuk. (III. Béla kir. kora: Árpádk. új okmt. VI. 188., 1422: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XV. Y., 1453: Bécs város llt., 1473: Békefi Remig dr. A pilisi apáts. tört. I. 231. V. ö. U. o. 317. l.)
Pognár (baráti, szutori) cs. Pognar. (1420: Dl. 10977; 1422: Dl. 11177., 1454: Dl. 14795.) Pugnar. (1422: Dl. 11178.)
Poki (Puki) cs. A Pok (Puk) nemzetségéből. – 1455-ben a rokon Poki, másként Bercsei (Berchey, az esztergomvármegyei Bercse helységről) és Mérgesi család tagjai egyezkednek Pok, Tét, Mérges, Utal, Homoród és Réti helységeken. 1457-ben Mérgesi Mátyás és mérgesi Pető (dictus) Péter Pok, Mérges, Tét, Homoród, Réti, Utal és Kos részeit laki Kaczor Györgynek adta el; s még ugyanez évben Mérgesi Mátyás és I. Kaczor György Utal részeit Turóczi Lőrincz győri várnagynak vetette zálogba. 1458-ban Mérgesi Mátyás Kaczor Györgynek ismét elzálogosította Mérges, Pok, Tét, Utal, Homoród, Réti és Kos, s még ugyanez évben Poki Simon és Márton ugyanannak Utal és Réti, 1461-ben pedig fel-péczi Pata Domonkosnak Tét részeit. 1468-ban Poki (Pető-fi) Ferencz kir. kamarás új-adományul kapta Mátyás királytól Pok, Mérges, Homoród, Tét, Utal, Réti és Kos, továbbá Vanyala, Ménfő és Sebes helységeket. 1469-ben viszont poki Pető Péter utódai és a Poki család tagjai viszálykodnak Pok, Mérges, Tét és Homoród fölött. 1476-ban a poki Mérgesi és Poki családok szerepelnek ismét, melyek különben e neveket olykor felváltva használják. 1482-ben Trinka (Trynka) János s Poki Antal és Mihály kapják kir. adományul a magbanszakadt Demeter-fia Lőrincz birtokát Bezi helységben. S még ugyanez évben Poki Mihály Bezinek billei Nemes Balázstól vett részeit a nevezett Trinka Jánosnak adta el; 1483-ban pedig Poki Simon Réti részeit ugyanannak veté zálogba. 1497-ben a mérgesi Tárnok (Tharnok) László neje és poki Porkoláb. Péter (máskor, pl. 1463-ban kálnai Porkoláb Péter, 1457-ben pedig Kálnai Péter) leánya, továbbá. Poki Antal és mérgesi Poki Mihály mint rokonok egyezkednek Pok, Tét, Mérges, Utal, Réti, Bezi, Koromzzó és Ménfő helységek birtoka fölött. (A család illetve nemzetség régibb birtok-viszonyait e helyütt rövidség okáért mellőzendőnek véltem. Ezekre nézve l. főleg Wertner, Magy. nemzets. II. 270. és köv. l., a hol a XIII-XIV. századi kutfők és adatok fölsorolvák. Ezenkívül lásd 1272: Dl. 789. pag. 13. és Fejér. V. 1. 28., 1291–5: Dl. 789. pag. 86., 1308: Veszpr. kápt. orsz. llt. P. 227., 1344: Pannonh. főapáts. házi llt. LVIII. K., 1347: U. o. X. L., 1405: Dl. 9057; 1411: Dl. 789. pag. 15., 1426: U. o. pag. 29., 1430: U. o. pag. 76., 1438: U. o. pag. 10., 1454: U. o. pag. 30., 1455: Dl. 14914; 1457: Dl. 789. pag. 39 61. és 72., 1468: Muz. levéltár. és Dl. 789. pag. 8, és 83., 1461: U. o. pag. 89., 1463: U. o. pag. 32., 1468: Dl. 16730; 1469: Dl. 16830; 1471: Dl. 17131; 1476: Dl. 17860. 17882. és 789. pag. 43., 1482: U. o. pag. 26. és 46., 1483: Dl. 18845; 1497: Dl. 789. pag. 49., 1506: U. o. pag. 18. – V. ö. a Nórápi cs. alatt is.)
Porkoláb (fel-péczi) cs. 1453: Győri tört. és rég. füz. I. 118.
Porkoláb (péter-alapi) cs. 1472: Dl. 17362; 1477: Dl. 17961.
Porkoláb (poki, kálnai) cs. L. a Poki cs. alatt.
Porvai pálosok. L. a Garaiak a.
Radványi cs. L. az Egerváriak a.
Ravazdi cs. 1426: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. A.
Rétalapi cs. 1453: Győri tört. és rég. füz. I. 117., 1481: Dl. 18576.
Révfalusi cs. 1454: Dl. 14861.
Ronkai (Ronka, némai) cs. Ronka. (1451: Győri tört. és rég. füz. I. 44., 1456: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 66. sz.) Ronkay. (1490: Dl. 19623.)
Rozgonyi cs. 1440-ben János Örs birtokához tartott jogot. 1453-ban
kapta e család V. László királytól a csaplári Isten Demeter által elfoglalt Tarjánban rejlő kir. jogot, mely fölött különben e két fél 1459-ben is pörölt. Végül a komáronvármegyei Gesztes várához (l. ott) birta a páznáni (páznádi), bőnyi és szent-vidi vámokat. (1440: Dl. 13541; 1453: Dl. 14609; 1459: Dl. 15327. – L. az Alapi és Hédervári cs. is.)
kapta e család V. László királytól a csaplári Isten Demeter által elfoglalt Tarjánban rejlő kir. jogot, mely fölött különben e két fél 1459-ben is pörölt. Végül a komáronvármegyei Gesztes várához (l. ott) birta a páznáni (páznádi), bőnyi és szent-vidi vámokat. (1440: Dl. 13541; 1453: Dl. 14609; 1459: Dl. 15327. – L. az Alapi és Hédervári cs. is.)
Rumi cs. Vasvármegyéből. – 1481-ben zálog czímen Ménfőhöz tartott jogot. (Muz. levéltár.)
Sel(y)emteleki cs. L. Sel(y)emtelek helység a.
Seregél (musli) cs. Seregel. (1476: Dl. 17882.)
Serki cs. L. Serk helység a.
Sibrid (szarvaskendi) cs. L. a Gemolszi cs. a.
Sólyom (alapi) cs. Solyom. (1481: Dl. 18576; 1490: Dl. 19623.)
Surfi (némai) cs. Swry. (1492: Pannonh. főapáts. orsz. llt. n. 85.)
Szabadi cs. 1436: Dl. 12913.
Szabó (écsi) cs. Sartor. (1436: Dl. 12913.)
Szabó (némai) cs. Zabo. (1490: Dl. 19623.)
Szabó (picsordi) cs. Zabo (1477: Dl. 17961.)
Szalai (asszonyfalvi) cs. Zalay. (1495: Győri tört. és rég. füz. I. 127., 1496: U. o. 127.)
Szántai (Szántói) cs. Zanthay. (1471: Dl. 17901.) Zanthoy. (1471: Lajtafal. llt. Illésházyana, lad 20. f. 8. n. 41. és f. 3. n. 20.) Bajcs és Szent-Vid határos-birtokosai közt sorolják föl.
Szapi cs. Földesur Alsó- és Felső-Szapon 1456-ban, 1485-ben alsószapi előnévvel. (1455: Dl. 12727; 1456: Dl. 15099; 1467: Dl. 17927; 1468: Lajtafal. Llt. Dóczyana. Cap. III. f. 1 n. X. t., 1471: U. o. Cap. 10. f. 3. n. 20., 1479: Dl. 18302; 1485: Lajtafal llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 7. – L. a Nagylucseiek a.)
Szapolyai cs. 1494-ben István nádornak e megyei birtokaitól 86, – 1495-ben pedig 29 forintnyi adó járt volna. (Engel, i, m. 29. és 136. l. – L. Moróczhida m.-város és a Moróczhidai cs. alatt.)
Szász (szutori) cs. Zaz. (1454: Dl. 14861.)
Száva (? bajcsi) cs. Sawa. (1493: Dl. 19955.) Hihetőleg Szávai értendő. (Száva helység Kis-Bajcs tőszomszédja volt.)
Szávai cs. 1464: Dl. 16065; 1493: Dl. 19955. V. ö. az előbbi cs. alatt.
Szécsi cs. L. a szentgyörgyi Gróf cs. alatt.
Székely cs. Zekel. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 1. P. +.) Nagy- vagy Felső-Szapon birtokos.
Szemere (pakosi) cs. L. a Hédervári cs. alatt.
Szemerei cs. 1400: Dl. 8571; 1467: Dl. 16491; 1470: Dl. 16958; 1504: Pannonh. főapáts, házi llt. VI. Ff.
Széni (péczi) cs. Zeny. (1469: Sopronm. oklt. II. 464., 1470: Kisfaludy cs. levéltára.)
Szentbereczk-alapi cs. 1449: Haz. okmt. V. 246.
Szentgyörgyi (és bazini Gróf) cs. L. Gróf (sz.-györgyi) néven.
Szentiványi cs. 1470: Dl. 16958. (Hihetőleg győrvármegyei cs.)
Szentmiklós-alapi cs. 1449: Haz. okmt. V. 246., 1470: Dl. 25387.
Szentpéter-alapi cs. 1449: Haz. okmt. V. 246., 1453: Dl. 14610; 1470: Dl. 25387.
Szentvidi cs. 1467: Dl. 17927.
Szerdahelyi cs. Bírták (a Ders fiai) 1368-ban Ecs, Tényő és Csécsény helységeket. Ugyane család másik ágából Imre az ő részeit 1434-ben a pannonhalmi apátságnak (l. ott) adta cserében. A harmadik ágból való Dancs Pálnak Csécsény, Fud és Tényő helységekben bírt részeibe pedig 1450-ben és 1453-ban zálogban a nyulszigeti apáczákat igtatták be. 1478-ban ismét Pál Zicsi Györgygyel öröködési szerződésre lépvén, utóbbit Csécsény, Fud és Markota helységekben s Tényő pusztán bírt részeibe bebocsátotta. Végül 1490-ben majd 1493-ban ugyancsak Pál tolnai Bornemisza Jánosnak adta Csécsényt, egy szigettel, s Markota, Fud és Tényő pusztákkal. E részekről azonban 1490-ben megjegyzik, hogy azok előbb laki Kaczor Györgynél voltak zálogban. (1368: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. Eee., IV. D., 1434: U. o. IV. O., 1450. 1453: Dl. 14595; 1478: Dl. 18132; 1490: Dl. 19653., 1493: Dl. 19944. 20792.)
Szerecsenyi cs. 1353. 1436: Pannonh, főapáts. házi llt. LX. Ff., LI. Mmmmm., 1439: Körmendi llt. Himfyana n. 440., 1454: Dőry cs. llt. – L. Veszprémvármegyében is a czegei Vas cs. alatt.
Szigeti cs. 1468: Dl. 16640.
Szutori cs. L. a Nemes (szutori) cs.
Tárnok (mérgesi) cs. L. a Poki cs. a.
Tekes cs. L. a Kisfaludi cs. alatt.
Teremes (Teremesi, Terebes, péczi, koromzói) cs. Theremes, de Theremes, Theremesy, Therebes. – Rendszerint péczi vagy fel-péczi, 1420-ban koromzói előnévvel. (1420: Dl. 10927; 1429: Dl. 12107; 1430: Dl. 12269; 1451: Győri tört. és rég. füz. I. 44., 1465: Körmendi llt. Himfyana, n. 524., 1479: Pannonh. fóapáts. házi llt. L. Yyyy.; 1490: U. o. XLIX. O.)
Tót (csécsényi). cs. Toth. (1415: Dl. 10345.)
Trinka (Trenka, mérgesi) cs. L. a Poki cs. a.
Turóczi Lőrincz. L. a Poki cs. alatt.
Turóczi praemontrei prépostság. 1252-ben (és 1266-ban) kapta IV. Béla királytól az Écs, Szőllős-Megyer, Barát, Nyul, Tarján és Nagy-Megyer helységekben (Győr vidékén, a Sokoró-alján) s Győrben levő kir. vinczelléreket s a Kulcsod és Negyeven helységekbeli kir. szekereseket. – Később földesurakul tűnik föl Nyul (1368.), Nagy-Barát (1368. 1430. 1468.), Ku(l)csod (1483.) és Tarján (1486.) helységekben. (1252: Haz. okmt. VI. 65., 1266: Dl. 3634; 1368: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. D. és XLIX. Eee., 1430: Dl. 12269; 1468: Dl. 16640; 1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 1. M. +., 1486: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. O.)
Ujlaki cs. Olykor a komáronvármegyei Gesztes várhoz, a páznádi, bönyi és szent-vidi vámokat bírta. (L. Gesztes várnál, Komáronvármegyében.)
Ujszászi Mihály. L. a szentgyörgyi Gróf cs. alatt.
Vadas (némai) cs. Vadas. (1475: Dl. 17673.) 1475-ben Némán Paczmáni Tamás ujlaki-várnagynak zálogosítottak el részeket.
Vál (Váli, asszonyfalvi) cs. Wal. (1497: Győri tört. és rég. füz. I. 131.) Waly. (1500: U. o. 132.)
Várangi cs. Tolnavármegpéből. – L. a Bábonai cs. alatt.
Varju (megyeri) cs. Gergely 1429-ben, 1436-ben és 1439-ben a megye alispánja. – Sz.-Lőrinczen is voltak részei. – Worew. (1350: Anjouk. okmt. V 418.) Woryu. (1356: Pannonhalmi főapáts. házi llt. I. D.) Variw. (1364: U. o. X. A., 1464: U. o. L. LI.) Varyw. (1364: U. o. XXIX. G., 1435: Dl. 12727.) Wariw. (1429: U. o. LI. Oooo.)
Várkonyi cs. L. az Amade cs. alatt.
Vas (balonyi) cs. Was. (1489: Dl. 19579.)
Vas (czegei) cs. L. Veszprémvármegyében.
Vas (inesei) cs. Was. (1457: Dl. 789. pag. 39.)
Veres (apai-bönyi) cs. Weres. (1481: Dl. 18576.)
Veres (némai) cs. 1426: Győri tört. és rég. füz. I. 37.
Vértes (Vértesi, bönyi) cs. Werthesy. (1432: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész. f. 48. n. 34., 1467: Dl. 17927.) Verthes, Werthes. (1474: Dl. 17583; 1481: Eszterg. kápt. házi llt. lad. 44. f. 5. n. 19., 1498: Körmendi llt. Apponyiana, n. 216.)
Vitézi cs. 1469: Dl. 16858.
Vracz (Vras, szent-vidi, kis-bajcsi, heczei) cs. Wrach. (1464: Dl. 16150. 16065. 16066.) Wracz. (1466: Dl. 16448. 16487.) Vracz. (1467: Dl. 17927.) Wras. (1471: Lajtafal. llt Dóczyana. Cap. 10. f. 3. n. 20., 1471: Dl. 17901; 1481: Dl. 25260.) Vras. (1476: Lajtafal. llt. Dóczyana, n. 13.) 1464–1467-ben Hecse helységet vagy pusztát a Héderváriaktól zálogba veszik illetve megvásárolják. 1471-ben Szent-Vid és Bajcs részeit kapják kir. új-adományul. 1476-ban ismét a Héderváriaktól (a kis-bajcsi avagy heczei Vras cs.) Szent-Vid részeit veszik zálogba. (L. a Héderváriak a. is.)
Zalai cs. L. Szalai néven.
Zdenczi (Bánfi) cs. L. Moróczhidai néven.
Zicsi (Zichy) cs. L. a Szerdahelyi cs. alatt.
Zirczi cziszterczita apátság. III. Béla királytól a Győr városi királyi vámnak (mely ekkor az egész győri vám 2/3 része volt) felét kapta, a melynek birtokában találjuk a XV. században, jelesül 1453-ban és 1473-ban is. 1468–78-ban Bercset a szentgyörgyi Grófoknak adta el, a kiknek különben e helységben már 1468-ban is volt nemcsak birtokuk, hanem kastélyuk is; 1489-ben pedig ugyane helységbeli részét a győri püspöknek adta cserébe. (III. Béla kora: Árpádk. új okmt. VI. 188., 1453: Bécs város llt., 1468: Dl. 16655; 1473: Békefi Remig dr. A pilisi apáts. tört. I. 231. l. V. ö. U. o. 317. l., 1478: Dl. 18029. és 18062; 1489: Dl. 19531. és Huny. kora. XII. 475.)
Zobori (benczés) apátság. L. Radvány helységnél. (1252.)
Zabor-Dienes (Dienes-fi, földvári) cs. Tolnavármegyéből. – «Egregius Johannes Dyenes Zwbor dictus de Fewldwar» szerepel 1473-ban. 1474-ben ugyanőt «Johannes Dionisii Zwbor de Fewldwar»-nak nevezik. (L. Mischulbinger Vilmos a.)
Zup (Zupi, péczi, fel-péczi) cs. Zup. (1430: Dl. 12269.) Andreas Zwph dictus. Máskor: Andreas de Zwph. (1436: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XXIII. B., és U. o. LI. Mmmmm.) Hol állt eshetőleg Zup nevű falu ? – nem tudom. (V. ö. a Barta cs. alatt.)
Zsámbéki (praemontrei) prépostság. Pátka és Szer(e)dahely helységekben birtokos. (1353: Pannonhalmi főapáts. házi Llt. XLIX. H., 1356: U. o. LIII. Ss., 1387: U. o. F. – V. ö. 1488. évi veszprémvármegyei adólajstrom, Dl. 28340.)
Z(s)epte (némai) cs. Zepthe. (1466: Győri tört. és rég. füz. I. 122.)
Összesen: 250 birtokos.
