HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abda. (Abada.) Tributum de Abada, Obbada. (1260: Árpádk. új okmt. VII. 523.) Poss. Abda. (1392: Pannonhalmi főapáts. házi llt. VII. K., 1420: Dl. 10940; 1481: Dl. 25260.) Abda. (1451: Bécs város llt.) Medietas insule et ville Abda. (1411: Pannonh. főapáts. házi llt. VII. C.) Vámhely (1260. 1453) s a pannonhalmi apátság, a győri székes káptalan és a szentgyörgyi Gráfok (1481.) birtoka volt. – Győrtől ny. találjuk.
Alap. Pred. Olup. (1235. körül: Árpádk. új okmt. II. 15.) Alaph. (Nemes nevében. 1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C.) Zentpeturolup. (A pannonhalmi apátságé. 1361: Pannonhalmi főapáts házi llt. III. C.) Poss. Alap Sancti Nicolai. (1364: Kismart llt. 47. A. 3.) Zenthbereczkalapya. Zenthpetheralapya. Zenthmyklosalapya. (Nemesek nevében. 1449: Haz. okmt. V. 246.) Rethalap. (Nemes nevében. 1453: Győri tört. és rég. füz. 117., 1481: Dl. 18576.) Poss. Alap. (1465: Dl. 16272.) Zenthmiklosalapa. Zenthpeteralapa. (Nemesek nevében. 1470: Dl. 25387.) Petheralap, Petreralap. (Nemesek előnevében. 1472: Dl. 17362; 1477: Dl. 17961.) Poss. Zenthbereczkalappa al. nom. Reethalap. (1517: Dl. 30345.) Mint látjuk, Szent-Bereczk-alapja és-Rét-Alap nevek egyugyanazt a helységet jelölik. – Ma Rét-Alap helység s Püspök-Alap és Közép-Alap puszták, Győrtől kd. a komáromi határszélen.
Alsó-Szap(i). L. Szap(i) helység a.
Angyel. (Antyel.) Possessio sive predium Anthel. (1488: Dl. 789. pag. 95.) Poss. Hanghel. (1490: Sopronvárm. oklt. II. 563.) Poss. Anghel. (1493: br. Perényi cs. llt.) A Pok-nemzetség ivadékaié volt.- Koromzó és Sz.-Mihály mellett feküdt. E tájon, Rába-Sz.-Mihály mellett ma egy Ánghely nevű pusztát találunk.
Apai-Böny. L. Böny helység a.
Árpás. Predium … iuxta fluvium Arpas. (1086: Árpádk. új okmt. I. 32.) Tributum pontis in possessione monasterii de Bel Arpas vocata. (1322: Sopronm. oklt. I. 88) Poss. Arpas iuxta fluvium Raba in commetaneitate magistri Mauricii … (1335: U. o. 136., 1356: U. o. 261., 1375: U. o. 416.) Tributum pontis in Arpas (1352: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Z.) Poss. Arpas. (1409: Sopronm. oklt. I. 610.) Poss. Arpas … necnon pons et portus simulcum tributo inter metas possessionis Arpas et molendino in fluvium Raba. (1428: U. o. II. 123.) Poss. Arpas. (1436: Pannonh. főapáts. házi llt. XLII. R., 1439: U: o. L. Kk., 1464 U. o. L. Ll., 1479: U. o. L. Yyyy.). A bakony-béli apátságé volt, az 1428. évi oklevél szerint Győrvármegyében. 1356-ban, 1375-ban és 1409-ben a Móriczhidai (Bánfi) cs.-nál volt haszonbérben. 1322-ben, a mikor be akarja népesíteni, panaszkodik a bakonybéli apátság, hogy a Móriczhidaiak az ő árpási hídvámjukat elfoglalva tartják. S bár megvallják, hogy e vámot visszaszerezni nem képesek, jogukat mégis föntartják ahoz. 1352-ben e hidvámot már a Moróczhidaiak itteni prépostja szedeti, még pedig a Moróczhidaiak földjén, a hová magát a hidat (a bakony-béli apátság tulajdonát) is átvitték. A nyilvános vizsgálat csakugyan ez apátságnak adott igazat, mely még 1439-ben is pörösködött e miatt a moróczhidai prépostsággal. – Ma Árpás helység Sopronvármegyében, és Kis-Árpás puszta (szemközt az előbbivel) Győrvármegyében, Móriczhida határában.
Ás(o)vány. Poss. Assowan. (1443: Kismart. Llt. 35. B. 41.) Aswan. (1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. C. 3. fasc. I. L. +) Also Wam, (? 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervár tartozéka volt. Ennek szomszédja ma is (Ásvány néven) kelet felé.
Asszony(-falva). Terra populorum Regine. (1235: Árpádk. új okmt. II. 35.) Villa Asscun. (1235 körül: U. o. 5.) Scolastica de Azzum. (1309: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 18. sz.) Nobíles de Assun, poss. ipsorum Assun. (1316: Győri tört. és rég. füz. I. 16.) Azzun. (1357: U. o. 18. 20.) Azzunfalua. (1357: U. o. 19., 1363: U. o. 25.) Assonfalua, Azonfalua. (1370: U. o. 27. 28.) Plebanus de Azzonfalua. (1387: U. o. 30.) Azzonfalwa. (1451: Knauz. Orsz. tan. 107. 109.) Azonfalwa. (1470: Dl. 16963; 1477: Dl. 17961.) Ma Asszonyfa, Sz.-Márton közelében dk.
Babót. Villa Bobut. (1262: Haz. okmt. I. 36.) Nobiles de Bo[bwd]. (1287: Haz. okmt. VI. 324.) Baboth. (1464: Muz. levéltár., és nemesek nevében. 1462: Dl. 15730; 1468: Dl. 16640; 1475: Dl. 17708; 1476: Dl. 17882.) Ma Kis-Babót, Győrtől dny. a soproni határszélen.
Bácsa. Villa Bacha. (1231: Árpádk. új okmt. I. 284.) Bacha. (1471: Dl. 17901. és Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 20. f. 8. n. 41.) Győr közelében ék. fekszik.
Bajcs. Villa Boych. (1252: Haz. okmt. VI. 73.) Nobiles episcopales (Jaurienses) de Baych. (1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C., 1429: Dl. 12107; 1458: Dl. 15214.) Poss. episcopalis (Jauriensis) in Kysbaych. (U. o.) Kysbaych. (1466: Huny. kora. XI. 173., 1497: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 10. f. 3. n. 11.) Poss. Baych. (1471: U. o. n. 20., 1494: U. o. n. 17.) Nagbaych. (1484: U. o. Cap. 3. f. 2. S. +) A győri püspökségé volt (legalább: Kis-Bajcs), nemes jobbágyokkal. – Ma Kis- és Nagy-Bajcs, Győrtől ék.
Balázs-Pécz(i). L. Pécz helység a.
Balázsfalva. Balasfalwa. (1478: Muz. llt.) Gyömörő részeivel együtt mint a jári Barocz cs. birtoka tűnik föl. – Tán az e tájon feküdt Balázs- Péczczel volna azonos?
Balony. (Balany.) Villa Bolon, que est ecclesie beate virginis Jauriensis. (1252: Hazai okmánytár. VI. 74.) Poss. Bolun in comitatu Posoniensi. (1269: Dl. 199.) Poss. ecclesie Jauriensis (virginis gloriose) Bolon pulsatorum. (1338: Haz. okmt. I. 172.) Balon. (1453: Huny. kora. X. 380., 1488: Dl. 19458.) Balan. (1479: Dl. 18206: Lajtafal. llt. Dóczyana, Cap. 1. f. 2 X.) A győri székes-káptalané (őrkanonoké) s köznemeseké volt.) Hédervártól keletre, a Csilizközben találjuk.
Bána. L. Komáronvármegyében.
Bánfalu. Banfalw. (1494: Engel, i. m. I. 29. l.) A győri püspöké volt; Győr közelében feküdt.
Bánkháza. (Bánkfölde.) L. Veszprémvármegyében, Ká(l)tháza helység a.
Barát(i). Odvarnici in villa Barath. (1211: Dl. 9770; 1261: Haz. oklt. 40.) Vinea in Baratsucorov. (1262: Árpádk. uj okmt. III. 29.) Vinitores nostri de Sukoro iuxta Jaurinum in villa … Brath. (1252: Haz. okmt. VI. 71., 1266: Dl. 3634.) Villa Wduornicorum nostrorum (regis) Barathy vocata in comitatu Jauriensi. (1311: Anjouk. okmt. I. 232.) Poss. Barat – a Baráti nemes családé. (Részben. 1358: Pannonh. főapáts. házi llt. XVIII. Aa.) Poss. Telukbarath. (1360: Dl. 5018.) Poss. Nagbarath. (A királyé és a turóczi konventé. 1368: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. D. és XLIX. Eee.) Villa Barathy dudum vduarnicalis regalis. (A Kanizsaiaké. 1392: Kismart. llt. 14. F. 225.) Poss. Kysbarathy. (A Héderváriaké. 1395: Pannonh. főapáts. házi llt. XIX. M., 1453: Dl. 14669; 1475: Dl. 17708; 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Poss. Barathy. (A Kanizsaiak adománya révén a csornai prépostságé. 1339: Dl. 8463: 1400: Dl. 8571; 1404: Dl. 8939. és 10015.) hocus Telekbarathy, (1425: Dl. 11729.) 1425-ben és 1426-ban: Zwtor al. nom. Burath(y) – a Szutori vagy szutori Nemes családé, Barathy – részben a győri káptalané, és Nagbarath(y) – a csornai prépostságé. (Dl. 11862. 11812.) Poss. Nagbarath – részben a turóczi prépostságé. (1430: Dl. 12269; 1468: Dl. 16640.) Villa Nagybarath – a Nagybarátiaké. (1428: DL. 11962.) Pred. seu poss. Barathy al. nom. Zwthorfwlde a parte possessionis Naghbarathy et Nagnyul. (1454: Dl. 14861; 1467: Dl. 16491.) Pred. Zwthor al. nom. Barathy in commetaneitate possessionis Nagbarathy. (1469: Dl. 16897.) Nagybarath. Nagybarathy. (A csornai prépostságé. 1470: Dl. 16958.) Ma Kis- és Nagy-Barátfalu, Győr közelében délre. (V. ö. Szutorfölde helység a.)
Barba. L. Borba(-telke) helység a.
Bátk (puszta). Pred. Baatk. (1443: Kismart. llt. 44. G. 60.) A Héderváriaké volt. – Ráróval együtt említik. Ennek vidékén feküdt.
Beny. L. Böny néven.
Bercs. Berch. (1468: Dl. 24559; 16655; 1478: Dl. 18029. és 18062; 1488: Dl. 19367.) Beercz. (1489: Huny. kora. XII. 475.) Ma Börcs, Győrtől ny. (V. ö. a hasonló nevű kastély a.)
Berencs (puszta). Pred. Berenth. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott.
Bezi. (Bete.) Poss. Beze. (1340: Acta post advoc. 27–83.) Poss. Bezy. (1482: Dl. 789. pag. 26. és 46.) Beczy. (Másolat! 1497: U. o. pag. 49.) Ma Bezi néven, Győrtől kissé távolabb nyugotra találjuk.
Bika (puszta). L. Sz.-Miklós helység a.
Bodon (puszta). Pred. Bodon. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott.
Bodontelke (puszta). L. Káltháza helység a. Veszprémvármegyében.
Borba(-telke). Villa Barba. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 5.) Terra reginalis et habitatoribus destituta Borbateluke (1360: Fejér. IX. 3. 149.) Poss. Borba. (1451: Haz. okmt. V. 248., 1454: Győri tört. és rég. füz. I. 119., 1464: Kisfaludy cs. llt.) Blasius de Borba. (1465: Haz. okmt. I. 366.) Ma Borba puszta, Szent-Márton közelében keletre.
Bőny. (Beny.) Villa Buun. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 15.) Villa Buhun. (1240: U. o. VII. 111.) Poss. Beun. (1361: Pannonh. főapáts. házi llt. III. C.) Bwn. (1436: Dl. 12913.) Bewn. (1415: Haz. okmt. I. 308.) (1440: Dl. 13900; 1460: Dl. 15498; 1467: Dl. 17927; 1477. 1484: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 10. fasc. 4. n. 7. és Cap. 3. f. 2. S. +) Ben. (1474: Dl. 17583.) Beyn. (1484: Dl. 18997.) Poss. Bewn. Joh. Weres de Apay Bewn. (1481: Dl. 18576.) 1415-ben mint pusztát akarják benépesíteni földesurai, a Bönyiek. Vámja a komáronvármegyei Gesztes várához tartozott. (1444. 1460.) – Győrtől dk. fekszik, a komáromi határon.
Csanád. Poss. Chanad. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Chanad. Chanyad. (1477: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 10. f. 4. n. 7.) Chanad. (1482: U. o. C. 3. fasc. 1. L. +, 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott. – Rendszerint Ladomér és Szent-Pál közt sorolják föl.
Csanak. Chanak poss. (13444: Pannonh. főapáts. házi llt. LVIII. K., 1395: U. o. XIX. M., 1453: Győri tört. és rég. füz. 48.) Győrtől délre találjuk.
Cseb-Ravazd. (Cseb-Roazd.) L. Ravazd helység a.
Csécsény. (Csécsöny.) Checun. (1368: Pannonh. főapáts. házi levéltára, IV. D. és XLIX. Eee.) Poss. Checen. (1434: U. o. IV. O.) Cheechen. (1449: Körmendi llt. Himfyana, n. 484.) Chechen. (1450–53: Dl. 14595; 1478: Dl. 18132.) Poss. Chechen cum insula ac prediis Markotha, Fwth, Thynyew. (1490: Dl. 19653; 1493: Dl. 19944. 20792.) A Szerdahelyi rokonságé (Derzsfi, Imrefi, Dancs vagy Dancsfi cs.) és tőlök a pannonhalmi apátságé, nyulszigeti apáczáké, tolnai Bornemissza Jánosé (Zicsieké sat. volt.) – Győrtől dny. találjuk a soproni határszélen, a Rába mellett.
Csépánfalva. Villa Cepani. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 5.) Tarjánnal volt határos.
Csitván(d). Chytuan. (1278: Haz. okmt. I. 70.) Chichwan. (1325: U. o. III. 81.) Chytwand. (1400: Dl. 8571; 1415: Dl. 10934; 1473: Haz. okmt. II. 358; 1476: Dl. 17830; 1480: Huny. kora. XII. 138.) Ma Csikvánd, Marczaltőtől ék.
Dienes-Szap(ja). L. Szap(i) helység a.
Dioldosfölde. L. Gyoldosfölde alakban.
Dörög. Villa Durug. (1257: Haz. okmt. I. 34., Árpádk. új okmt. II. 283.) Terra Durug. Posoniensis et Musuniensis castrorum. (1258: U. o. 297.) Poss. Durug (1329: Anjouk. okmt. II. 410.) Villa Durug. (1361: Pannonh. főapáts. házi levéltára, III. C.) Ma Pér határában, a Ság hegy vagy halom táján a «dörögi földek» őrzik emlékét.
Danaszeg. Dunazeg. (1435: Kismart. llt. 35. B. 41.) Dwnazeg. (1477. 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 10. f. 4. n. 4. és C. 3. fasc. 1. L. +.) Swnazeg. (? 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott. Győrtől ény. esik.
Écs(i). Ech villa. (1185: Árpádk. új okmt. I. 78., 1325: Haz. okmt. III. 81.) Ecch predium monasterii s. montia Pannonie. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 6.) Villa Ecch. (Győr vár tartozéka. 1244: Haz. okmt. III. 5.) Vinitores nostri (regis) de Sukoro iuxta Jaurinum in villis Ech, … Nag Ech. (1266: Dl. 3634. V. ö. 1252: Haz. okmt. VI. 71.) Eech major. (Nemesi birtok. 1296: U. o. IV. 80.) Poss. Nog Ech uduornicorum et castrensium ac quorundam aliorum condicionariorum regalium. (Kir. adományul a Köcski Sándor birtokába jut. Ugyanekkor részei vannak itt a pannonhalmi apátságnak is. 1323: Haz. okmt. I. 123. 134.) Poss. Echy. (1350. 1353: Pannonh. főapáts. házi levéltára, XXI. X.) Poss. Kyseech. (Nemesi birtok és a pannonhalmi apátságé. 1358: U. o. XXXII. M., 1359: U. o. XX. C.) Nogech. (1367: U. o. XV. V.) Nagy Ech (? 1363: Fejér. IX. 3. 304.) Poss. Ech. (Része a Derzs fiaié és a pápóczi prépostságé. 1368: Pannonh. főapáts. házi levéltára, IV. D. és XLIX. Eee.) Poss. Nog Ech, Kys Ech. (Nemesi birtokok. 1406: Dl. 9170.) Piebanus de Nagech. (1425: Dl. 11729.) Via de Nogech ad civitatem Jauriensem. (1426: Dl. 11862.) Eech. (1436: Dl. 12913.) Poss. Kyseecz al. nom. Mesterfalwa. (1449: Muz. llt.) Ech. (A pápóczi prépostságé. 1455: Haz. okmt. II. 316.) Mint ez oklevelekből is látjuk, időnként a turóczi prépostságnak (1252 óta), a pannonhalmi apátságnak, a pápóczi prépostságnak és pálos perjelségnek s nemes-uraknak voltak benne részeik. Kezdetben győri vár-birtok volt; 1350-ben is a királyé, a ki ekkor az általa ide engedélyezett heti vásárt, mivel ez a szent-mártoni heti vásárnak nagy kárára volt, szerdáról hétfőre tette át. Nagy-Écsen 1323-ban és 1442-ben Sz.-István király tiszt. szentelt templom állt. (1442-höz: Kisfaludy cs. llt.) – Ma Nagy-Écsfalu, Kis- Écs puszta és Écshegy helység, a Szent-Márton mellett ny.-nyé. elterülő vidéken. (V. ö. Mesterfalva a. is.)
Enese. Inese. (1457: Dl. 789. pag. 39., 1466: Dl. 16408.) Enese. (1476: Dl. 17860; 1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 3. f. 1. M. +) Győrtől nyd. találjuk.
Esztergatő. (Esztergető.) L. Isztergető alakban.
Ett(e)vény. L. Ötvény alakban.
Faisz. Poss. Fayz. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott.
Farkasfalva. (Farkasfölde.) L. Szent-Mihály helység a.
Fejértő. Poss. Feyrtow. (1368: Győri kápt. házi llt. Theca. XXIV. n. 3497. XVI. századi másolat után.) Ugy látszik vámhely volt. – Ma Fehértó, Győrtől nyugot felé.
Felfalu. (Felsőfalu.) L. Győr városnál az 1473. évhez. V. ö. a Babóti és Hédervári cs. alatt is.
Fel-Pécz. L. Pécz helység a.
Felső-Szap(i). L. Szap(i) helység a.
Fud. (Fut.) Pred. Fwd, Fwth – Csécsény tartozéka. (1434: Pannonh. főapáts. házi levéltára, IV. O., 1490: Dl. 19653; 1493: Dl. 19944.) Poss. Fwd, Fwth. (1450–53: Dl. 14595; 1478: Dl. 18132.) Ma puszta Csécsény mellett északra. (L. Csécsény helység a. is.)
Gánt. Villa Ganth. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 5.) Nyelka határosai közt sorolják föl.
Gécz. (Gicz.) Pocs. Gecz. (1490: Sopronm. oklt. II. 562.) Predium Gycz. (1493: br. Perényi cs. llt.) A Moróczhidaiaké volt. 1490-ben Sopron-, 1493-ban pedig Veszprémvármegyéhez számítja az oklevél, de kétségkívül tévesen, mert győrvármegyei területen fekhetett, s a veszprémvármegyei Gicz-től megkülönböztetendő. 1323-ban Écs mellett említenek egy ily nevű falut, a pannonhalmi apátság birtokában. (Gech. Haz. okmt. I. 129.)
Gomboldus (puszta). Pred. Gomboldws. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott. (L. Pozsonyvármegyében is.)
Gug. Terra Guug. (1267: Árpádk. új okmt. III. 170. V. ö. Haz. okmt. I. 37.) Nobiles de Gug. (1353: Pannonh. főapáts. házi levéltára, XXI. O.) Poss. Gugh. (1422: U. o. XVIII. G., 1428: U. o. L.) Gwgh. (Szomszédos nemes nevében. 1440: Dl. 13541.) Gwg. (1450: Győri tört. és rég. füz. I. 42.) Ma ily nevű puszta van Sz.-Mártontól (és Nyalkától) keletre.
Gyarmat. Poss. Gormath. (1269: Dl. 199.) Garmath. Gyarmath. (1271: Árpádk. új okmt. III. 265., 1361: Dl. 764; 1393: Dl. 7846; 1392: Dl. 7773; 1399: Dl. 8464; 1400: Dl. 8572; 1404: Dl. 8939., 10015. és Fejér. X. 4. 341., 1415: Dl. 10934; 1437: Dl. 13057; 1458: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Zzzz.) Gyrmath. (1429: Dl. 12054.) A Kanizsaiaké, majd cserében tőlök (1399.) a csornai prépostságé volt. – Marczaltőtől k.-é. találjuk.
Gyemerő. (Gyömöre. Gyömörő.) Gemerew. (1411: Dl. 789. pag. 15., 1478: Muz. llt) Gwmerew. (1422: Dl. 11247.) Gwmerw. (1425: Pannonh. főapáts. házi levéltára, Lll. Fff.) Gwmere. (1430: U. o. LII. Rr.) Gyemerew. (1469: Dl. 16896.) A Moróczhidaiaké, jári Baróczoké sat. volt. – Ma Gyömörő vagy Gyömöre, Marczaltőtől ék.
Gyirmo(l)t. Villa Giurmoth. (1267: Fejér. IV. 3. 428.) Poss. Gyrmolth. (1516: Dl. 22842.) 1516-ban a győri káptalané volt. – Ma Gyirmót, Győrtől dny.
Gyod. (Gyud.) Villa Guud. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 15.) Gywd. (1355: Pannonh. főapáts. orsz. levéltára, 23. sz.) Poss. Gyud. (1375: Pannonh. főapáts. házi levéltára, XX. E.) Vének, Sz.-Iván, Gönyő sat. mellett feküdt. Azonos lehet ezzel az 1404-ben következő nevek alatt föltűnő pusztult helység: «Poss. Gyudyzenpetur habitatoribus destituta» – kőtemplommal. (1404: Pannonh. főapáts. házi levéltára, XII. G.) Poss. Gyodizenthpetur. (1404: U. o. H.) Szent-Ivántól északra, a Dunához közel feküdt.
Gyodi-Szent-Péter. (Gyudi-Szent-Péter.) L. Gyod (Gyud) helység a.
Gyoldosfölde. Gyoldosfeldy. (1434: Dőry cs. llt.) Dioldozfelde. (1499: U. o.) Köznemesek nevében fordul elő. – Hihetőleg Musli vidékén feküdt.
Gyülvész. Poss. Gywlwez. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Hédervárához tartozott.
Hág. L. Ság néven.
Hal. Hal. Haal. Haly. (Nemesek nevében. 1453: Dl. 14669; 1476: Dl. 17830. 17882; 1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 3. f. 1. M. +) Ma puszta Szemere mellett délre.
Hamvas (puszta). Pred. Hamwas. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott.
Hangyel. L. Angyel néven.
Haraszti. Agazones (regis) de (villa) Horosty. (1234: Dl. 199.) Agazones regis de Horozty. (1251: Fejér. IV. 2. 86.) A Rába mentén, Rába-Szent-Mihálytól dél felé, Tét, Móriczhida sat. környékén feküdt. (Később tán nevet változtatott.)
Hecse. (Hecze.) Heche. Hucche. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 15. 17.) Utraque poss. Hechce prope civitatem Jauriensem. (1346: Anjouk. okmt. IV. 626.) Poss. seu pred. Hecze, Heccze. (1464–5: Dl. 16150. 16065. 16066.) Hecze poss. (1466: Lajtafal. llt. Dóczyana. Capsa. 10. f. 2. n. 11.) Heccze poss. (1467: U. o. f. 3. n. 27.) Heccze pred. (1467: Dl. 17927; 1471: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 20. f. e. n. 41.) Heczcze poss. (1476: U. o. Dóczyana. Cap. 10. f. 2. n. 13.) Ma Hecse néven puszta, Győr mellett keletre.
Hedre(h). Poss. Hedreh. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Pred. Hedreh. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott.
Himod(i). L. Nyelka néven.
Himrecze-Pécz. (?) L. Pécz helység a.
Homoród. Homorod. (1455: Dl. 14914; 1471: Dl. 17131; 1472: Huny. kora. XI. 485.) Ma puszta (Rába-)Sz.-Mihály mellett, a sopronvármegyei határon.
lkrény. (Ikriny.) Ikren. (1324: Fejér. VIII. 2. 562., 1358. 1359: Dl. 4745. 4746. 4747; 1468: Dl. 24559; 1475: Dl. 17731.) Icrin. (1350: Anjouk. okmt. V. 369.) Ikryn. (1351: U. o. 536.) Vámhely volt. (1475.) 1350-ben a Nagymartoniaké; később (1358 óta) a Kanizsaiaké. – Győrtől dny. esik.
Inese. L. Enese alakban.
Isztergatő. (Isztergető.) Vzturgatw poss. (1337: Lajtafal. llt. Dóczyana. Capsa 10. f. 3. n. 16.) Villa Wzturgatu. 11360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C.) Oztrogathw … cum porcione Danubii. (1394: Lajtafal. llt. Dóczyana, Capsa 10. f. 3. n. 14.) Eztergathew. (Nemes nevében. 1471: Dl. 17249.) Eztergethew. (1472: Haz. oklt. 434.) Istergethew. (Nemes nevében. 1471: Lajtafal. llt. Illésházy. Lad. 20. f. 8. n. 41.) Istergathew. (1471: U. o. Dóczyana. Capsa. 10. f. 3. n. 20.) Predium Izthergathew – Hédervár tartozéka. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Ma Esztergető néven puszta a Kis-Duna mentén, Győrtől ék.
Ivántelke (puszta). Poss. Iuanteleke nunc incolis destituta. (1364: Kismart. llt. 47. A. 3.) Az Alapi családé volt. – Alap, Ölbő (ma puszták) s Örs közt feküdt, a győr-komáromi határszélen.
Jaktelke (puszta). Poss, Jakteleke nunc incolis destituta. (1364: Kismart. llt. 47. A. 3.) Az Alapi családé volt. – Alap, Ölbő (ma puszták) és Örs közt feküdt a győr-komáromi határszélen.
Jurény (puszta). Terra Yuren. (1257: Haz. okmt. I. 34.) Terra Juren (1361: Pannonh. főapáts. házi levéltára, III. C.) A pannonhalmi apátságé volt. – Örkény és Böny mellett terült el.
Kajár. Poss. Kayar. (1353: Pannonh. főapáts, házi levéltára, XLIX. E. 1426: U. o. LI. A., 1429: Dl. 12054.) Sedes nostra iudiciaria in possessione Kayar ecclesie nostre celebrari consveta. (A bakony-béli apát oklevelében. 1427: Kisfaludy cs. llt.) A bakony-béli apátságé volt. (Ugy látszik, e helység értendő az apátság birtokai közt 1086-ban fölsorolt «Quiar» alatt is és nem a veszprémvármegyei Balatonfő-Kajár. V. ö. e kötet 236. lapján.) Győrtől délre találjuk, a veszprémi határon.
Kapi. Nobiles de Capy, Kapuy. (1241: Dl. 2273.) Capy poss. (1251–1409: Dl. 9480.) Nobiles de Kapy in Thokuz. (1325: Dl. 2273.) Kapi. (? 1394: Fejér. X. 8. 380.) A győr-Sopron-mosonyi határ csomópontjánál fekszik.
Karalka(?). Pred. Karalka. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 17.) Győr- vagy Veszprémvármegyében, Kált (ma Káti puszta), Barba sat. szomszédságában feküdt s a pannonhalmi apátságé volt.
Kender-Medve. L. Medve helység a.
Kendi. Villa Kendy. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 16.) Tenyővel volt határos.
Kertes-szer. Kethezer. (1494: Engel, i. m. I. 29. l. és Bécsi udv. könyvtár. 3418. sz. kézirat, fol. 27. b.) A győri püspöké volt. – Győr város mellett feküdt, tulajdonkép a Királyföld nevű városrész folytatása volt. (V. ö. Villányi. Győr vár és város helyrajza sat. 8. és 15. l.)
Kis-Bajcs. L. Bajcs helység a.
Kis-Barát(i). L. Barát(i) helység a.
Kis-Écs(i). L. Écs(i) helység a.
Kisfalu(d). Villa Kysfalu, Kysfolw. (1237: Árpádk. új okmt. XI. 292., 1323: Haz. okmt. I. 128., 1352. 1356: Pannonh. főapáts. házi llt. XXVI. KK., I. D.) Poss. Kysfalud. (1368: U. o. XLIX. Eee.) A pannonhalmi apátságé. – Sággal határos volt.
Kis-Medve. L. Medve helység a.
Kis-Pécz. L. Pécz helység a.
Kis-Pér. L. Pér helység a.
Kis-Ravazd. (Kis-Roazd.) L. Ravazd helység a.
Kis-Szap(i). L. Szap(i) helység a.
Kis-Szemere. L. Szemere helység a.
Kis-Tarján. L. Tarján helység a.
Kis-Vassány. (Kis-Varsány.) L. Vassány helység a.
Kóny. Coon. (1486: Huny. kora. XII. 313.) Győrtől dny. fekszik a Sopronmegyébe vivő országúton.
Korom(s)zó. Koromszo. (1400: Dl. 8571.) Koromzow. (1420: Dl. 10927. 10977; 1436: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XXIII. B.) Koromzo. (1453: Dl. 14669; 1467: Dl. 17927; 1476: Dl. 17860.) Ma Koronczó, Győrtől dny.
Kos. Kos. (1361: Dl. 5070; 1438: Dl. 789. pag. 10., 1458: Muz. llt., 1472: Huny. kora XI. 485.) Bezi vidékén feküdt.
Kövesd. Poss. Kwesd iuxta fluvium Raba. (1324: Anjouk. okmt. II. 162. – V. ö. Dl. 764.) Tán Rába-Szent-Mihály vidékén feküdt.
Ku(l)csod. Curriferi (regis) in villa Kulchwd, qui condicionarii sive wduornici sunt (regis) et secundum suam conditionem, dimidiam collectam et dimidium tributum solvere debent. (1266: Dl. 3634. – V. ö. 1254: Hazai okmt. VI: 72. 74.) Poss. Kwchod. (A Hédervári birtokok szomszédja, a turóczi prépostság birtoka. 1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 1. M. +) 1252 óta a turóczi prépostságé. – Ma Kulcsod, Győrtől ék. a Csilizközben.
Kül-Láp. L. Láp helys. a.
Ladomér. (Ladamér.) Ladamer. Ladomeer. (1435: Kismart. llt. 35. B. 41., 1477. 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 10. fasc. 4. n. 7. és Cap. 3. fasc. 1. L. +; 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott. – Ma is Ladamér vagy Ladomér, Győrtől nyugatra.
Láp. Poss. Kyllaap. (1485: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. II. f. 1. n. 13. és f. 4. AAA.) A Héderváriak birtokai sorában Nyára(l)d és Radvány közt sorolják föl.
Lik-Vassány. (Liki-Vassány. Liki-Varsány.) L. Vassány helység a.
Macsó. Villa episcopalis Machow, Macho. (1357: Pannonh. főapáts. házi llt. XVII. A.) Poss. majd: villa Macho – a győri püspöké. (1358: U. o. XXXII. M.) Pér, Pázmánd és Söptér (puszta) vidékén feküdt.
Malonsok. (Malomsok. Malomsuk.) – a) Poss. Mulunsuk. (1325: Hazai okmt. III. 76.) Poss. Malusuk – Várkonyi Omode és társai számára visszaadatik. (1359: Haz. okmt. II. 107.) Poss. Molonsok – a Várkonyi Omode és társai és a Marczaltői István fia, Péter birtoka. (1359: Haz. okmt. II. 107.) Molunsok. (A Bősieké. 1407: Dl. 9299.) Malomsok – a Marczaltői Amade-fiaké. (1458: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Zzzz.) Malomsok – a bősi Ördögöké. (1462: Haz. okmt. LV. 405.) Ma Ó- és Új-Malomsok, Marczaltő mellett ék. – b) Terra castri Jauriensis Malomsok. (? 1271: Fejér. V. 1. 148.) Villa Molunsuk. (1348: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 17. 7.) Ladislaus et Nicolaus dicti Bozgow de Molonsok iuxta rippam Danoby. Dominicus de eadem Molonsok. (1361: Dl. 30678.) Malomsok, Malonsok. (Másolat után. 1473: Dl. 17496.) Michael Patha de Malonsok alias de Lytth-wassan. (Másolat. 1473: Dl. 17496.) Michael Patha de Malomsok. (1479: Dl. 18206.) Simon Chathary de Malomsok. (1493: Dl. 20326.) Győr városáé (1271. óta) és nemeseké volt. – Ma Pataháza, Győr közelében, észak felé.
Marczaltő. L. Veszprémvármegyében.
Markota. Predium Morgota. Villa Morgota. (1222: Árpádk. új okmt. VI. 407.) Poss. Markotha. (1478: Dl. 18132.) Pred. Markotha – Csécsény tartozéka. (1490: Dl. 19653; 1493: Dl. 19944.) Ma Győrtől ny. találunk ily nevű falut, a soproni határszélen.
Mecsér. L. Mosonyvármegyében.
Medve. Villa Medwe castri Posoniensis. (1252: Hazai okmt. VI. 74.) Poss. Medwe. (1338: Haz. okmt. I. 173.) Medwe et Kendermedwe poss. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Utraque Medwe. (1472. 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana C. 3. fasc. 2. I. kettős kereszt és f. 1. L. +) Medwe. (Nemes előnevében. 1479: Dl. 18309.) Poss. Kysmedwe – a Héderváriaké. (1484: Lajtafal. llt. Dóczyana, Cap. X. f. 4. n. 7.) Részben Hédervárához tartozott, részben nemesi birtok volt. – A Duna északi partján (Győrtől é.) találjuk.
Megyer. Vinitores (regis) de Sukoro iuxta Jaurinum in villis … Zeuleusmeger, … in maiori Meger. (A turóczi prépostság birtokába jutnak. 1252: Haz. okmt. VI. 71., 1266: Dl. 3634.) Meger. (1356: Pannonh. főapáts. házi llt. I. D., 1364: U. o. XXIX. G., 1467: U. o. LV. Hh.) Zolesmegyer. (1375: Dl. 6265.) Megere. (1375: Pannonh. főapáts. házi llt. Ll. E.) Megyer capelle s. trinitatis in Jaurino. (1494: Engel, i. h. 29. l.) A Hédervári János által a győri székesegyházhoz épített Sz.-Háromság-kápolna birtoka volt (XIV. sz.), de a káptalan földesuri hatósága alá tartozott. (1507.) 1494-ben 17 forint adó járt volna e faluból. – Ma Kis-Megyer puszta őrzi emlékét Barát mellett, Győrtől délre. (V. ö. Villányi. Győr város és vár helyrajza. 17. l.)
Ménfő. (Ménfe.) Menfe. (1344: Pannonh. főapáts. házi llt. LVIII. K., 1468: Dl. 16730.) Menfeu, Menfew. (1347: Pannonh. főapáts. házi llt. X. L., 1362: Muz. levéltár.) Menfew. (1405: Dl. 9057; 1416: Dl. 10478; 1441: Dl. 13610.) Meenfw. (1430: Dl. 12266.) A Bold. Szűz tiszteletére szentelt egyházzal. (1362. 1416.) Győr közelében délre fekszik.
Mérges. Merges agasonum regis. (1291: Árpádk. új okmt. X. 3:3.) Merges. (1452: Dl. 14552; 1455: DL. 14914; 1469: Dl. 16830; 1472: Huny. kora. XI. 485. A Pok-nembelieké volt. – Győrtől kissé távolabb dny. fekszik, a Rába mellett.
Mesterfalva. Mesterfalva. Mesterfalua. (1436: Dl. 12913; 1442: Huny. kora X. 114.) Ma Mesterfa puszta, Nagy-Écs és Nyulfalva közt. Másként Kis-Écs nevet viselt. (L. Écsi helys. alatt is az 1449. évhez.)
Mindszent. (Mendszent.) Villa omnium sanctorum. (1344: Pannonh. főapáts. házi llt. LVIII. K.) Nobiles de Mendzenth. (1353: U. o. XXI. Q.) Menthzenth. (1452: DL. 14552.) Ma puszta Sz.-Mártontól ék., Pázmánd mellett.
Molnárfalva. Molnarfalwa. (1471: Dl. 17901.) Szent-Viddel, Bácsával sat. volt határos.
Musli. (Mosli. Musni. Mosoni. Mosni.) Villa nomine Musny. (1234: Dl. 199.) Poss. Musony. (1337: Dőry cs. llt.) Mosony. (1358: U. o.) Musny. (1419. 1428. 1454: Dőry cs. llt.) Mosny. (1423. 1434: U. o.) Mwsly. (1468: Dl. 16640; 1476: Dl. 17830. és 17882; 1480: Dőry cs. llt., 1488: Dl. 789. pag. 95.) Mosly. (1482: Dőry cs. llt., 1496: Dl. 20407.) Musl. (1499: Dőry cs. llt. Köznemes nevében.) Köznemeseké volt. – A Rába mentén, Rába-Sz.-Mihály és Rába-Patona környékén feküdt.
Nagy-Bajcs. L. Bajcs helység a.
Nagy-Barát(i). L. Barát(i) helység a.
Nagy-Écs(i). L. Écs(i) helység a.
Nagy-Nyul. L. Nyul helység a.
Nagy-Pér. L. Pér helység a.
Nagy-Ravazd, (Nagy-Roazd.) L. Ravazd helység a.
Nagy-Szap(i). L. Szap(i) helység a.
Nagy-Szemere. L. Szemere helység a.
Negyeven. Villa Negewen. (1252: Hazai okmánytár. VI. 71. 72.) Curriferi regis in villa Negewen … qui condicionarii sive wduornici sunt (regis) et secundum suam conditionem dimidiam collectam et dimidium tributum solvere debent. (1266: Dl. 3634.) Kulcsoddal együtt emlegetik, mint a király illetve a turóczi praemontrei prépostság birtokát. Kulcsod határában feküdt.
Néma. Nobiles de Nema. (1358: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XXII. F., 1360: U. o. XLVIII. C.) Nema. (1436: Dl. 12913; 1475: Dl. 17673; 1477: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 10. f. 4. n. 7.) Ma Öreg-, Csák- és Káptalan-Néma pusztákat ismerünk, Pannonhalma mellett nyugatra.
Némavölgye (puszta). Pred. Nemawelgye. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott.
Nemes Szap(i), L. Szap(i) helység a.
Nyárad. (Nyárald. Nyárag. Nyárasd.) Nyarad. 1468: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 3. f. 1. X. t; 1473. 1474: U. o. S. t Q. +) Nyarag. (1481: U. o. Y. +) Nyarald. (1485: U. o. Cap. 2. f. 4. n. 13.) Nyarasd. (1486: U. o. Cap. 10. f. 1. GG.) Hédervártól keletre találjuk.
Nyelka. (Nyilka.) Predium Himudi. (1093 körül és 1213: Árpádk. uj okmt. I. 130.) Vinea in Nylkasocrou. (1231: U. o. 291.) Hymud que al. nom. Nelka dicitur. (1235 körül: U. o. II. 2.) Poss. Nilkay. (1395: Dl. 8110.) Villa Nylka. (1456: Pannonh. főapáts. orsz. llt. n. 66.) Poss. Nylka. (1509: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LII. Ppp.) A pannonhalmi apátságé volt. – Ma Nyalka, Sz.-Márton mellett keletre.
Nyul. Villa Nuul. (Győr vár tartozéka. 1240: Haz. okmt. III. 5.) Pred. Nul. (A pannonhalmi apátságé. 1235 körül: Árpádk. uj okmt. II. 6.) Vinitores (regis) de Sukuro iuxta Jaurinum in villa … Nwl. (1252: Hazai okmánytár. V I. 71., 1266: Dl. 3634.) Poss. Nyul. (1323: U. o. I. 127.) Populi de villis Nyul et Nyulfyl. (1367: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. Zzz. 1467: U. o. LV. Hh.) Poss. Nyul., (Részben a Bakony-béli apátságé. 1341: Anjouk. okmt. IV. 168., 1365: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLII. M.) Poss. Nyul. (A győri Sz.-Adalbert egyház és káptalan, a leveldi karthauziak, a pannonhalmi apátság, a túróczi és pápóczi prépostságok birtoka. 1368: Pannonhatmi főapáts. házi llt. IV. D. és XLIX. Eee.) Via de Barath ad Nywl. (1426: Dl. 11862.) Poss. Nywl. (A leveldi karthauziaké. 1454: Dl. 14861.) Poss. Nagnywl. (A győri káptalané. 1467: Dl. 16491.) Nywl. (1470: Dl. 16964. 1698.) Nagnywl. (1470: Dl. 16963.) Ma Kis-, Nagy- és Káptalan-Nyulfalu, Győr és Sz.-Márton közt.
Nyul-fül (Nyul-fil.) L. Nyul helység a.
Ob(a)da. L. Abda néven.
Olcsva. Olchwa. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. C. 3. fasc. 1. L. +; 1500: Magy. Tört. Tár. V1. 23.) Hédervárához tartozott. 1443-ban Pozsonyvármegyéhez számítják.
Osztrogatő. L. Isztergatő alakban.
Örkény. Vrken. (1222: Haz. okmt. I. 5.) Villa Eurken. (1257: Árpádk. új okmt. II. 282.) Eurkyn – részben nemesi birtok, részben a pannonhalmi apátságé. (1361: Pannonhalmi főapáts. házi llt. III. C.) Ewrken. (1471: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 10. f. 3. n. 20.) Sz.-Mihály árkangyal tiszteletére szentelt egyházát 1361-ben említik. – Ma puszta Győrtől kd. Böny mellett.
Örs. Villa Vrus. (1257: Haz. okmt. I. 34.) Iobagiones de Vrs. (1356: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XXII. H.) Poss. Vrs. (1364: Kismart. llt. 47. A. 3.) Ewrs. (1440: Dl. 13541; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1485: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 2. f. 4. AAA., 1500. 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 23. 25.) Ma Mező-Örs, Sz.-Mártontól k.-é.
Ötvény. (Öttevény.) Via que dicitur parata que wlgo uocatur Etteuen. (1210: Árpádk. uj. okmt. V1. 342.) Ettewen. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Ewthwen. (1481: Dl. 25260.) Ewthwen. (1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. C. 3. fasc. 1. L. +) Ethwen. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) 1481-ben a szentgyörgyi Grófok birtokának mondják; 1443-ban és 1500-ban pedig a Héderváriak birtokai közt sorolják föl. – Ma Öttevény, Győrtől ny.-é., a mosony-győri (bécsi) nagy út mentén.
Pakos. L. Pok helység alatt az 1234. 1267. évekhez.
Pante. Poss. Panthe. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott.
Pásztor(i). L. Sopronvármegyében.
Patas. (Patos.) Pathus. (1402–1436: Dl. 12843; 1435: Dl. 12727. 12771.) Pathas. Pathos. (1437: Dl. 13025. 13026; 1474: Dl. 17583.) A nyulszigeti apáczáké és köznemeseké volt. – Győrtől északra, a Csilizközben fekszik.
Pátka. Populi seu hospites de Pathka. (1453: Pannonhalmi főapáts. házi Llt. XLIX. E.) Poss. Patka. (1353: U. o. H.) Pathka. (1387: U. o. F., 1490: U. a. XLIX. Q.) A zsámbéki (Pilism.) prépostságé volt. – Pannonhalma közelében dny. fekszik. (V. ö. Dl. 24865.)
Patona. Poss. Pathona. (XVI. század elejéről való másolat. 1368: Győri kápt. házi llt. Theca XXIV. n. 3497.) Pathona. (1480: Dőry cs. llt.) A győri káptalané volt. – Ma Rába-Patona, Győrtől dny.
Pázmán. (Páznán. Páznád.) Pred. Poznan. (A pannonhalmi apátságé. 1235 körül: Árpádk. uj okmt. II. 7.) Poss. vduornicorum et castrensium ac quorandum aliorum condicionariorum regalium Paznan. (1323. 1327: Haz. okmt. I. 123. 146. 155.) Poss. seu villa Paznan. (1323: Pannonhalmi főapáts. házi llt. IX. A., 1328: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 19. sz. és 1343: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLVIII. Pp., 1440: Dl. 13900.) Paznan. (Nemes nevében. 1360: U. o. XLVILI. C.) Pazman. (1419: Zalai oklt. II. 416.) Pazman, Paznan. (1455: Haz. okmt. II. 316. és 329.) Paznad. (1460: Dl. 15498.) 1323 előtt a király és a Csák nemzetség birtokában találjuk. Ugyanez évben Szt.-Imre tiszt. szentelt templomát is említik. Később (1368 óta) főleg a pápóczi prépostságé és pálos kolostoré volt. Vámja a komáronvármegyei Gesztes várához tartozott. – Ma Pázmánd, Sz.-Márton mellett ék.
Pécz. Nobiles viri de genere Pech. (1240: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XIV. K.) Kyspeech. (1367: U. o. XV. V., 1411: U. o. LII. Ggg., 1426: U. o. LI. A.) Peech. (1373: U. o. XXV. C., 1436: Dl. 12913.) Poss. Kyspech, Balaspech, Felpech. (1415: Muz. levéltár.) Felpech. Felsewpecz. (1429: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. Pppp., 1430: Haz. okmt. III. 360., 1436: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLIX. P., XXIII. B., 1465: Körmendi Llt. Himfyana, n. 524., 1486: Dl. 19122.) Poss. Kyspech, Felpech, Balaspech. (1433: Muz. levéltár.) Dominicus de Hymre Zepeecz. (! 1454: Haz. okmt. III. 404.) Poss. Felpecz, Kyspecz, Balaspeczy. (1465: Körmendi llt. Himfyana, n. 524.) Balaspech. Balaspecz. (1436: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XXIII. B., 1486: Dl. 19122.) Peecz. (1464: Kisfaludy cs. llt.) Pecz. (Nemes nevében. 1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 3. f. 1. M. +) Fel-Péczen 1430-ban a Bold. Szűz tiszt. szentelt templom állt. – Ma Kis- és Fel-Pécz, Győrtől délre, a veszprémi határ felé.
Pér. Peer maior et minor. (1257: Árpádk. uj okmt. II. 283.) Peer villa episcopalis. (1357: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XVII. A.) Peer – a győri püspöké. (1358: U. o. XXXII. M.) Peer minor et maior. (1361: U. o. III. C.) Peer. (1452: Dl. 14552; 1453: Pannonh. főapáts. orsz. llt. n. 64.) Plébánosát 1453-ban említik. – Győrtől dk. esik.
Pericse. (Precse. Precsa.) Precha. (1226. 1227: Árpádk. új okmt. I. 216. 247.) Pred. Preche. (1235 körül: U. o. II. 7.) Poss. Periche. (1350: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. J.) A pannonhalmi apátságé volt s Pannonhalma táján feküdt.
Péter-Alap. (Petrer-Alap.) L. Alap helység a.
Petlend. Pethlend. (1261: Haz. okltár. 40.) Pethlend. (Köznemes nevében. 1358: Dőry cs. llt.) Barátival volt határos.
Picsord. Nobiles de Pychurd. (1409: Pannonh. főapáts. házi llt. XXI. M.) Pychurd. (1424: Győri tört. és rég. füz. I. 32.) Pychord. (1472: Dl. 17362; 1473: Dl. 17510; 1477: Dl. 17961.) A megye dk. vidékén, Ravazd és Tarján közt feküdt. 1492-ben részeit más néven Kis-Tarjánnak is nevezték. (L. Tarján helység a.)
Pinnyéd. Pynnyed. (1494. évi kir. számadáskönyv. Bécsi udv. könyvtár 3418. sz. fol. 27. b. – Engelnél elferdítve «Ryimyed», a 29. lapon, i. m. I. k.) A győri püspöké volt. – Győr mellett keletre találjuk.
Pok. (Puk.) Puku. (1220: Árpádk. új okmt. XI. 158.) Agazones (regis) de villa Pakus. (1234: Dl. 199.) Nobilis de Puky. (1241: Dl. 2273.) Agazones de Pok. (1251: Fejér. IV. 2. 86.) Locus sessionalis Pakus … in possessione Puk. (1267: Dl. 199.) Prepositus de Puk. (1271: Árpádk. új okmt. III. 265.) Prepositus monasterii B. Stephani protomartiris de Pok. (1308: Veszprémi kápt. orsz. llt. P. 227.) Puk. (1344: Pannonh. főapáts. h. llt. X. L.) Pook. (1411: Dl. 789. pag. 15.) Pok. (1440: Dl. 8600; 1426: Dl. 789. pag. 29., 1430: U. o. pag. 7. és pag. 76., 1455: Dl. 14914; 1469: Dl. 16830; 1472: Huny. kora. XI. 484.) Hallal (1430.), Téttel (1430.) és Szemerével (1426.) volt határos; de Moróczhidával is. A hasonló nevű családon kívül részeit a Sz.-István vértanúról nevezett itteni és a moróczhidai prépostság birta. (1440.)
Ponyvád. (Panyvád. Ponyvát.) Villa Panniuadi. (1086: Árpádk. új okmt. I. 32.) Terra Ponyuad. (1428: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Wwww.) Poss. Pangud. (1429: U. o. LVII. Ww.) Poss. Ponywad. (1437: U. o. LI. Pp.) Pred. Panwad. (1458: U. o. L. Zzzz.) Pred. Ponywad. (1479: U. o. L. Yyyy.) Poss. sive pred. Ponywath al. nom. Pagnnadi in comitatu Wesprimiensi. (1480: U. o. LI. Nn.) A bakony-béli apátságé volt. Hol Győr-, hol pedig Veszprémvármegyéhez számítják. Ma puszta Győrvármegye dny. csücskében.
Porvad. (Porvod.) L. Veszprémvármegyében.
Precse. (Precsa.) L. Pericse alakban.
Rába(j). L. Szent-Mihály helység a.
Rábcza. Poss. Rabcha. (1394: Dl. 7978.) A lébényi (libényi) apátságé volt. Bizonyára a Rábcza folyó mentén feküdt, vagy a mi még valószínűbb, maga e Rábcza folyó (mint halászat, birtok) értendő. (V. ö. 1382: Dl. 6928; 1396–1501: Dl. 8166; 1432: Dl. 12435.)
Radvány. Villa Roduan populorum castri Posoniensis. Terra ville Rodoan, que est abbatis de Zvbor. (1252: Hazai okmt. VI. 74.) Villa Rodouan. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 556.) Radwan. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1482. 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. C. 3. fasc. 1. L. +, 1486: U. o. Cap. 10. f. 1. GG.) Rodwan. (1492: U. o. f. 3. n. 11.) Részben Hédervárához tartozott, részben köznemeseké volt. 1252-ben még a zobori benczés apátságé, részben pedig a pozsonyi várnépeké. A mai Csiliz-Radvány, Győrtől északra, a Csilizközben.
Ráró. Raro. (1443: Kismart. llt. 44. G. 60., 1477: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 10. f. 4. n. 7., 1485: U. o. Cap. 2. f. 4. AAA., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervár tőszomszédja kd. felé.
Ravazd. (Roazd.) Predium Ruohti. (? 1093 körül: Árpádk. új okmt. I. 130.) Roz. (1137: Wenzel. Árpádk, új okmt. I. 54.) Pred. Ruozd et villa Cebh. comitis que al. nom. similiter vocatur Ruozd. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 6.) Roasd. (1278: Haz. okmt. I. 70.) Roazd. (1323: U. o. 128.) Kysrouazd, Nograuazd. (1359: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. C.) Kys Rauazd. (1361: U. o X. B.) Nobiles de Kysroazd. (1368: Győri tört. és rég. füz. I. 25.) Nicolaus dictus Nemes de Chebroazd. (U. o.) Nicolaus Nemes dictus de Azonfalua. (1366: Pannonh. főapáts. házi llt. X. C.) Ecclesia S. Martini de Rouazd. (1366: U. o. XXV. B.) Rawazd. (1398: U. o. XXI. A.) Kys Rawazd. (Nemes előnevében. 1477: Dl. 17961.) Kis Rowazd (1496: Győri tört. és rég. füz. I. 127.) Sz.-Márton tiszt. szentelt egyházzal. (1366.) Kis-Ravazd részben nemesi birtok, más része, valamint Nagy-Ravazd is a pannonhalmi apátságé volt. Cseb-Ravazd alatt úgy látszik Nagy-Ravazd része értendő. – Ma Ravazd, Sz.-Mártontól délre.
Rét-Alap. L. Alap helység a.
Réti. Terra tawarnicorum (regis) Ryty. (1291: Dl. 789. pag. 86.) Rethy. (1455: Dl. 14914; 1458: Muz. llt., 1472: Huny. kora. XI. 485.) Győrtől ny. találjuk a moson-soproni határszélen.
Révfalu. Rewfalw. (Nemes asszony férjének nevében. 1454: Dl. 14861.) Rewfalw. (A győri püspöké. 1473: Dl. 17496.) Győr tőszomszédja ény. felé.
Ság. Villa Saag – Győr vár tartozéka. (1240: Haz. okmt. III. 5.) Pred. Sag al. nom. Hag et aliud Sag – a pannonhalmi apátságé. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 6.) Poss. Saag. (1323: U. o. 128.) Villa Saagh. (1356: Pannonh. főapáts. házi llt. I. D.) Saag, Saagh. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1454: Pannonh. főapáts. házi llt. I. V., 1485: Lajtafal. llt. Dóczyana, Cap. 2. f. 1. n. 13., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Poss. Wysagh al. nom. Sugosagh. (1518: Pannonh. főapáts. házi llt. XII. C.) A pannonhalmi apátságé és a Héderváriaké volt. – Ma Ság vagy Sághegy helység és Ság puszta, Szent-Mártontól é.
Sáránsére. (Sáránsérő.) Poss. Saranserew, Saransere. (1471: Dl. 17901. és Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 20. f. 8. n. 41.) A mai Sárás pusztának felel meg, Győr és Bácsa közt.
Sebes. Sebes. (1448: Huny. kora. X. 239., 1468: Dl. 16730; 1472: Huny. kora. XI. 485., 1516: Dl. 22841.) A Poki családé, győri káptalané sat. volt.
Selke. (Selyke. Selkető.) Poss. Selkethew. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41. és 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Predium Selkethew. (1443: Kismart. llt. 44. G. 60.) Selke. (1485: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 2. f. 1. n. 13.) A Héderváriak birtokai közt Ráróval együtt sorolják föl. – Ma Zsejke néven puszta, Ráró mellett dk.
Sel(y)em-telek. Selemthek. (1489: Dl. 19579.) Győrvármegyei szolgabíró (Benedek) nevében fordul elő. – Ma puszta, Győrtől dk., Pér mellett.
Semjén-suka. (Semján-suka.) Pred. Semyansuka. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 7.) Poss. Semyensuka. (1357. 1358. 1384: Pannonh. főapáts. házi llt. XXXII. M., U. o. XVII. A. – V. ö. 1358: Haz. okmt. II. 100.) A pannonhalmi apátságé volt. – Ma Selyemcsuk néven puszta. Sz.-Márton közelében ék.
Septer. Poss. Septer. (1337. 1358: Pannonh. főapáts. házi llt. XXXII. M., és U. o. XVII. A.) Ma Söpter néven puszta, mintegy középen Győr és Sz.-Márton közt.
Serk. Serk. (Köznemes nevében. 14…: Kisfaludy cs. llt., 1423–1427: U. o.) Seerk. (Hasonlókép. 1427: U. o.) Az 1423–27. évi oklevél hátlapján XVIl. századi írással e szavak olvashatók: «super Zerk in comitatu Jauriensi prope Csikvánd». Tehát a veszprém-vas-sopronvármegyei határszélen, Csikvánd határában feküdt.
Sikefölde (puszta). Pred. Sykefewlde. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott,
Sövén(y)szád. (Sövényháza.) Villa Suuenzad. (1396: Dl. 8160.) Poss. Sewynzarl. (1469: Dl. 16896.) Poss. Sweuzad. (1488: Dl. 19367.) Poss. Sewenzad. (1493: br. Perényi cs. llt.) A libényi apátságé, a Morcíczhidaiaké; szent-györgyi Grófoké sat. volt. – Ma Sövényház, Gyürtől kelet felé. 1432-ben Mosonyvármegyéhez számítják «Sewenhaza» néven. (Dl. 12434.)
Szabadfalu. L. Győr városnál az idézetek közt az 1473. évhez.
Szabadi. Poss. Zabadi. (1471: lll. 17213; 1472: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. llt. f. 2. J. kettős kereszt.) Zobady. (1477: U. o. Cap. X. f. 4. n. 7.) Zabady. (1482: U. o. Cap. III. f. 1. L. +) A Héderváriaké volt. 1436-ban azonban köznemes nevében is fordul elő ily nevű falu. (Zabadi. Dl. 11913.) Győrtől északra találjuk.
Szap(i). Inferior Zopy. Superior Zopy. Terra Zopy. (1289: Árpádk. új okmt. IV. 347. 348.) Nobiles de Zop. (1338: Haz. okmt. I. 172.) Felsezap. Alsozap. (1456: Dl. 15099; 1479: Dl. 18309.) Kyszap. (1468: Lajtfal. llt. Cap. 3. fasc. 1. X. +) Kyssaap. (1468: U. o. V. +) Dyeneszap al. nom. Kyszap. (1478: U. o. S. + és 1474: U. o. Q. +) Dyenezyssapya. (1479: U. o. fasc. 2. X. kettős kereszt). Zaap. Zap. (148(?): U. o. Illésházyana. Lad. 25. f. 17. n. ?., 1482: U. o. Dóczyana. Cap. 3. 41. L. +) Alsozap. Felsewzap. (1484. 1485: U. o. fasc. 2. S. kettős kereszt és fasc. 4. n. 7.) Naghzap et Felsewzap. (1486: U. o. Cap. 3. fasc. 1. P. +) Kyszap. (1492: U. o. Cap. 10. fasc. 3. n. 11.) Nemeszap. (1493: Dl. 19955.) Poss. Nagzaap al. nom. Alsozaap. (1495: Dl. 20326.) Ez adatok szerint egynek vehetők: Dienes-, Kis- és Felső-Szap; valamint Nagy-, Alsó- és Nemes-Szap is. 1456-ban Alsó- és Felső-Szapon aranybányát is említenek. – Ma Szap, Győrtől é., a Csilizközben.
Száva. Terra que dicitur Zoa. (1231: Árpádk. új okmt. I. 283.) Pred. Zoa. (1235 körül: U. o. II. 15.) Zawa. (1464: Dl. 16065.) Sawa. (1493: Dl. 19955.) A pannonhalmi apátságé és köznemeseké volt. – Ma Száva néven puszta, Vének és Kis-Bajcs között, a Duna mentén.
Szegye. Villa Zege. (1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C.) Poss. Zegye cum tertia parte tributi et navigii in fluvium Danubii. (1397–1406: Dl. 8526. 8527.) Poss. Zege. (1404: Dl. 8939. és 10015.) Zegye. (1429: Dl. 12107. 1478: Dl. 25248.) Vadum in poss. Zege. (1465: Dl. 16186.) Poss. Zeghye. (1505: Pannonh. főapáts. házi llt. LXV. Hh.) 1397 óta a Kanizsaiaké, majd az ő adományuk révén (1404 előtt) a csornai prépostságé volt. Dunai révjét – mint e prépostság birtokát – 1489-ben említik. (Dl. 19485.) 1397-ben Komáronvármegyéhez számították. Ma Szögye, Győrtől ék., Komáromvármegye határán.
Szemere. Zemere. (1430: Dl. 12266; 1441: Dl. 13610; 1497: Dl. 20527.) Zemere. (Nemes nevében. 1467: Dl. 16491.) Poss. Naghzemere, Kyszemere. (1488: Dl. 19367.) Ma Szemere, Győrtől délre.
Szent-Bereczk-alapja. L. Alap helység a.
Szent-Imre. Villa S. Emerici. (1357: Pannonh. főapáts. házi llt. XVII. A.) Plebanus ecclesie Sancti Emerici. (1367: U. o. XLVIII. Ss.) Plebanus ecclesie de Szentemrwh. (A pannonhalmi apát káplánja. 1389: U. o. XIX. H.) Ma puszta, Sz.-Mártontól észak felé, Nagy-Écs közelében.
Szent-Iván. Zenth lwan a pannonhalmi apátságé. (1467: Dl. 17927; 1471: Lajtafal. llt. Illésh. lad. 10. f. 8. n. 41) Szent-Vid határosa gyanánt említik. Győrtől keletre ma is megtaláljuk. – E helységgel azonosnak látszik az 1404-ben szintén a pannonhalmi apátság birtokában fölmerülő «poss. Zenthyuan al. nom. Wrukangy» is. (Pannonh. főapáts. házi llt. XII. G.) Utóbbi néven az Árpádkorban ismerik «Vrucang». (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 15.) Vrukang. (1254: U. o. 254.)
Szent-Iván-egyháza (puszta). Pred. Zenth Iwan Eghaza. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott.
Szent-Jakabfalva. L. Moróczhida város a.
Szent-Lőrincz. Sanctus Laurencius. (1350: Anjouk. okmt. V. 418.) Poss. Zentleurench – a pannonhalmi apátságé és: poss. similiter Zentleurench – a megyeri Varju családé. (1364: Pannonh. főapáts. házi llt. X. K. és u. o. XXIX. G.) Zentleurench – a pannonhalmi apátságé. (1368: U. o. XLIX. Eee.) Ma ily nevű puszta terül el Sz.-Márton és Écs mellett.
Szent-Márton. Zenthmarthon. (1454: Dl. 14861.) Kis-nemes előnevében fordul elő. – Tán a Csanak mellett elterülő mai szent-mártoni puszta értendő.
Szent-Mihály. – a) Forkasius comes. (De genere Puk.) Terra ipsius Farkasii nomine Rabay … iuxta fluv. Raba. (1234: Dl. 199.) Poss. Raba. (1269: Dl. 199. és Árpádk. új okmt. VIII. 247.) Poss. Farkasfeld iuxta fluvium Raba. (1324: Anjouk. okmánytár II. 162.) Terra Raba alias Szent-Mihály. (! 1324: Fejér. VII. 1. 239.) Poss. Zenthmihal al. nom. Farkasfeulde. (1361: Dl. 764.) Zenthmyhal aliis nominibus Farkasfalwa sive Rabay. (1392: Dl. 7773. és 7810.) Poss. Zenthmihal al. nom. Farkasfalua vel Rabay. (1393: Dl. 7846.) Zenth Mihal. (1475: Dl. 17731.) Leginkább a Kanizsaiaké volt. – Ma Rába-Szent-Mihály, Győrtől dny. – b) Poss. Zenthmyhaly – a Laki és (vagy) Dálkai (Veszprémvármegyei) cs. birtoka. (1463. 1475: Muz. levéltár.)
Szent-Miklós. – a) Osl nembeli Gergely kapja 1287-ben «terram Byka (iuxta Mezeuraba) a tempore tartarorum vacuam et habitatoribus destitutam, et in facie eiusdem terre ecclesiam in honore beati Nicolai confessoris constructam. (Haz. okmt. VI. 323.) Ugyanez oklevél szerint dél felé Moróczhidával, észak felé Babóttal (Bobud) volt határos. Épen e két helység közt találjuk ma Rába-Sz.-Miklóst, a megye dny. határszélén. – b) Egregius Ladislaus Magnus de Taplanzenthmiclos. (1434: Dl. 12631.) Ma Győrtől dk. találunk egy Táplán nevű pusztát. De meglehet a mai Táp-Sz.-Miklós értendő, a veszprémvármegyei határon. (Utóbbira nézve l. Veszprémvármegyében, Szent-Miklós helység a.)
Szent-Miklós (puszta). Pred. Zenth Myklos. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott. (V. ö. Veszprémvármegyében.)
Szent-Miklós-alap(j)a. L. Alap helység a.
Szent-Pál. Zenthpal. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1477. 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 10. f. 4. n. 7. és C. 3. fasc. 1. L. +) Zenth Pal. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Ma Duna-Szent-Pál. Győrtől ény.
Szent-Péter. Azaz Gyodi-Sz.-Péter. – L. Gyod helység a.
Szent-Péter-alap(j)a. L. Alap helység a.
Szent-Vid. Poss. Scenthwyd. (1337: Lajtafal. llt. Dóczyana. Capsa 10. f. 3. n. 16.) Zenthwyd. (1440: Dl. 13900; 1460: Dl. 15498; 1467: Lajtafal. llt. Dóczyana, Cap. 10. f. 3. n. 27. Határjárása 1471-ből: U. o. Illésházyana. L. 20. f. 8. n. 41., 1472: Haz. oklt. 433.) Vámhely volt. 1472-ben a Dunán (iuxta poss. Zenthwyd) rév is tartozott hozzá, mely ez időben a Fintafalvi (vagyis Nagylucsei) Orbán budai kanonoké és a Bajcsiaké volt. – Ma mint puszta, inkább Likócs néven ismeretes, Győr mellett ék.
Szente. Poss. Zenthe. Zente. (1325. 1355): Haz. okmt. III. 76. és II. 107., 1380: II. o. I. 281., 1493: br. Perényi cs. llt.) Pred. Zenthe. (1462: U. o. IV. 405.) Olykor Malomsokkal együtt említik. – Ettől é. felé, már Móriczhida vidékén találjuk ma Malom-Szente és Malom-Tördemész nevű pusztákat. (V. ö. a Moróczhidai cs. alatt.)
Szerecsen(y). Zerechyn. (1256: Fejér. IV. 2. 400. V. ö. Pesty. Helyn. I. 353.) Zerechen. (1439: Körmendi llt. Himfyana. n. 440)., 1451: Haz. okmt. IV. 361., 1469: Dl. 16896; 1493: br. Perényi cs. llt.) 1451-ben és 1493-ban Veszprémvármegyéhez számítják. (V. ö. a Moróczhidai cs. alatt.) Marczaltőtől k.-é. találjuk.
Szer(e)dahely. Zeredahel. (1353. 1356: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLIX. E., LIII. Ss.) A zsámbéki (Pilism.) praemontrei prépostságé volt. – Ma puszta, Lovász-Patona mellett keletre, Veszprémvármegyében. (V. ö. Dl. 24865.)
Sziget. Zygeth. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1482: Lajtafal. llt. C. 3. fasc. 1. L. j-, 1500: Magy. Tört. Tár. Vl. 23.) Hédervárához tartozott. – Ötvény mellett sorolják föl. Ma Öttevény-Sziget név alatt, Győrtől ény. találjuk.
Szigetköz. Zygethkez. (1485: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 2. f. 1. n. 13.) Ráró mellett sorolják föl, a Héderváriak birtokai közt.
Szoa. L. Száva néven.
Szolnok (pusztai. Pred. Zolnok. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott. (L. Pozsonyvármegyében is.)
Szop(i). L. Szap(i) alakban,
Szőllős. Lásd Veszprémvármegyében.
Szőllős-Megyer. L. Megyer helység a.
Szutor-(földe). Nobiles de Zutur, Sutur. (1368: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLIX. Eee.) Poss. Zwthor. (1425: Dl. 11682.) Poss. Zuthor. Pred. Zuthor. (1454: Dl. 14795.) Másként Barát vagy Baráti nevet viselt. Nagy-Barátival és Nagy-Nyullal volt határos. (V. ö. Baráti helység a.)
Tákó. Thako. (1494: Engel, i. m. I. 29. l.) A győri püspöké volt; ma Győrsziget helységhez tartozó puszta, Győrtől é. felé.
Táp. (Tápa. Tapan.) Tapan villa agasonum regis. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 2.) Pred. Tapan. (A pannonhalmi apátságé. U. o. 17.) Poss. Tap cum udvornicis regalibus. (1292: U. o. V. 60.) Terra Thaph agasonum regalium exercituantium. (1340: Kismart. llt. 44. J. 67.) Agasones domini regis de possessione Thaph. (1340: U. o.) Iobagiones (regis) agazones exercituales de Thaph. (1347: U. o. 44. J. 68.) Villa Taap. (1357: Győri tört. és rég. füz. I. 20.) Poss. reg. Thapa – kir. adományul a Hédervári cs. birtokába jut. (1397: Kismart. llt. 44. J. 69.) Poss. Tapa. (1397: U. o. n. 70.) Villa Thap. (1441: U. o. 44. J. 71.) Poss. Thopa, Tapa, Thapa. (1406: U. o. 44. J. 72.) Poss. Thapa. (1418: U. o. 44. J. 73.) Thap. (1450: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LXIII. S.) Thaap. (1485: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 2. f. 1. n. 13. és f. 4. AAA.) Thaph. (Kismart. llt. 44. J. 74.) Thap. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Thaab. (1506: U. o. 25.) Szent-Mártontól dk. esik.
Táplán (pyyszta). Pred. Thaplap. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott. Ma Győrtől dk. találunk ily nevű pusztát. (V. ö. Táp és Sz.-Miklós helység a.)
Táplán-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós helység a.
Tarcs. Tarch. (1376: Győri tört. és rég. füz. I. 29.) Ma puszta Veszprémvármegye ék. csücskében, Komárom és Győrvármegye határán.
Tarján. Tarian. (1086: Árpádk. uj okmt. I. 34.) Taryan. (1137: U. o. I. 54.) Villa Torpan. (1235 körül: U. o. II. 2.) Villa Tyrian. (Győr vár tartozéka. 1240: Haz. o. III. 5.) Vinitores (regis) de Sukuro iuxta Jaurinum in villa … Tharian. (1254: Hazai okmánytár. VI. 71., 1266: Dl. 3634.) Kys Taryan. (1362: U. o.) Wy Taryan. (1363: Haz. okmt. II. 110.) Tarjan poss. (1363: Fejér. IX 3. 304.) Poss. Taryan, Tarian. (1366: Pannonh. főapáts. házi llt. XXV. B. és 1373: U. o. C.) Poss. Kys Taryan – a pannonhalmi konventé, poss. Tarian – a bakonybéli apátságé és nemeseké. (1366: Pannonhalmi főap. házi llt. IX. M.) Nobiles de Taryan. (1409: U. o. XXI. M.) Taryan. (1448: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 17., 1453: Dl. 14609.) Tharyan. (1459: Dl. 15327; 1486: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. O.) Pychord al. nom. Kistharian. (1492: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LIX. B.) A bakonybéli és pannonhalmi apátságé, a turóczi prépostságé és nemeseké volt. – Ma puszta Szent-Márton mellett dk. (V. ö. Picsord helység a.)
Telök-Barát(i). (Telek-Baráti.) L. Barát(i) helység a.
Tényő. (Tenyő.) Pred. Thuno. (1235 körül: Árpádk. uj okmt. II. 16.) Poss. ecclesie S. Martini Thineu, Thyneu. (1323: Hazai okmt. I. 129. és 1352: U. o. II. 93.) Poss. Tuneu. (1368: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLIX. Eee.) Pred Tenew. Thynyew – Csécsény tartozéka. (1434: Pannonhalmi főapáts. házi llt. IV. O., 1478: Dl. 18132. és 1493: Dl. 19944.) Poss. Thenew. (1450–53: Dl. 14595.) Ma Tényő és Tényőhegy helységek, Szent-Mártontól ny.
Tét. Donatus comes de generacione Teth (1228: Haz. okmt. II. 3.) Bisseni de Thet. (1251: Fejér. IV. 2. 87.) Terra que olim fuit Bissenorum Teth vocata. (1269: Árpádk. uj okmt. III. 198.) Theth. Theeth. (1400: Dl. 8600; 1411: Dl. 789. pag. 15., 1455: Dl. 14914; 1469: Dl. 16830.) Teth. (1472: Huny. kora XI. 485) Győrtől dny. találjuk.
Told. Jobagio … abbatis monasterii S. Martini sacri montis Pannonie de Told. (1376: Győri tört. és rég. füz. I. 28.) Told. (1398: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XXXI. A.) Poss. Thoold. (1415: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 44. sz.) Poss. Told. (1422: U. 0 31., 1435: U. o. 40.) A pannonh. apátságé. – Asszonyfalvával észak felé volt határos.
Tördemész. (Tördemécz.) Poss. Turdemech. (1358: Haz. okmt. IV. 188.) Poss. Tordameyz. (1390: U. o. I. 284.) Ma Malom-Tördemész puszta, Csikvánd és Móriczhida közt.
Uj-Tarján. L. Tarján helység a.
Ujfalu. – a) Wyfalw. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1471: Dl. 17213; 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. C. 3. fasc. 1. L. +, 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott. Ma Győr közelében északra találjuk. – b) Poss. Wyfalw. (1490: Sopronm. oklt. II. 563., 1493: br. Perényi cs. llt.) A Moróczhidaiaké volt.
Ujlak. Predium Vyloch. (1235 körül: Árpádk. uj okmt. II. 5.) A pannonhalmi apátságé volt s Pannonhalma mellett feküdt. – Ma Illak néven puszta, Sz.-Márton mellett délre.
Uszturgatő. L. Isztergatő néven.
Utal. Vtal. (1455: Dl. 14914; 1489: Dl. 789. pag. 99.) Vthal. (1458: Muz. llt) Utal. (1472: Huny. kora. XI. 485.) Wtal. (1488: Dl. 789. pag. 95.) A Pok-nembelieké volt. – Ma Bezi határrésze.
Vámos. Határjáráskor: via magna Wamosywth. (1471: Dl. 17901.) Wamos. (1471: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 20. f. 8. n. 41.) Győrtől északra találjuk.
Vanyala. Poss. Wanyala. (1468: Dl. 16730.) Poss. Vanyala. (1472: Huny. kora. XI. 485.) A Poki családé volt.
Varjas. Poss. Varyas. (1395: Dl. 8045.) Mint Zsigmond király által a Kanizsaiaknak adományozott győrvármegyei birtok merül föl.
Vassány. (Varsány.) Villa Liquiuosian. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 9.) Nobilis de Kysvassan. (1359: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. C.) Lykwassan. (Nemes előnevében. 1436: U. o. LI. Mmmmm., 1465: Dl. 739. pag. 48.) Lykywarsan. (Hasonlókép. 1472: Dl. 17362; 1477: Dl. 17961.) Warsan. (Hasonlókép. 1475: Dl. 17708.) Győr- vagy Veszprémvármegyéhez számítható. – Ma Liki-Varsány néven puszta, Győr- és Veszprémvármegye határán, Asszonyfától dny.
Vének. (Vejnök.) Predium quod a colono accepit vocabutum Weinic. (1093 körül és 1213: Árpádk. új okmt. I. 130.) Piscatores de villa Veinik. (1233: U. o. VI. 537.) Pred. Weynuch – a pannonhalmi főapátságé. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 14.) Poss. Weynik, Wenek – ugyanazé. (1332. 1505: Pannonh. főapáts. házi llt. XLI. S., és LXV. Hh.) Győrtől ék. találjuk, a Duna mellett.
Vitézi. L. Mosonyvármegyében.
Vrukang. L. Szent-Iván helys. a.
Zámoly. (Zámor.) Zamoly. (? 1271: Fejér. V. I. 148.) Zamor. (1443: Kismart. llt 36. B. 41.) Zamol. (1477: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 10. f. 4. n. 7.) Zamoly. (1482: U. o. C. 3. fasc. 1. L. j-) Zomol. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott. – Győrtől ény. találjuk.
Zelebér (puszta). Pred. Zeleber. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Hédervárához tartozott.
Összesen: 162 helység.
