FŐBB BIRTOKOSAI:
FŐBB BIRTOKOSAI:
Aczél (kis-tanyi) cs. Aczel. (1450: Haz. okmt. III. 396., 1499: Dl. 20861.)
Akai (tárkányi) cs. Veszprémvármegyéből. (1439: Dl. 13418; 1440: Dl. 13604. – L. a Bábonai cs. a. is.)
Alsó-gellér(d)i cs. 1449: Haz. okmt. V. 246.
Alsókonkol(y)i cs. 1471-ben kir. új-adományul kapja Alsó-Konkoly és Mercse puszta részeit. (Dl. 17196.)
Andrásházi cs. 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 24., 1484: U. o. f. 3. n. 23.
Apáti cs. 1404-ben Csep helységben (l. ott) is birtokos. (1404: Muz. levéltár, 1485: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 7., 1448: Dl. 14157; 1449: Hazai okmt. V. 242., 1453: Dl. 14621.)
Aranyasi (Aranyosi) cs. 1499-ben: Aranyasy de Aranyas. (1437: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 58. sz., 1469: U. o. 68. sz., 1480: Lajtafal. llt. Dóczyana Cap. X. f. 4. n. 24., 1499: Dl. 20861.)
Atyai (Attyai ?) cs. Veszprémvármegyéből.(?) 1502–1505-ben Hetényben birtokos. (L. a Cse(h)i cs. a. V. ö. 1502–5: Nedeczky cs. llt. 186. 187.)
Bábonai (Bábonyai) cs. 1360-ban szerepel e család egy tagja – a Koppán-nemzetségből. (Generacionis Kopaan.) 1455-ben V. László király a Bábonai, Kovácsi, Hathalmi és Akai (az utóbbi kettő Veszprémvármegyéből) osztályos családoknak szabad-ispánságot adott Bábona, Kajánd, Kovácsi, Abostyán, Beled, Tárkány és Kis-Battyán birtokaikra. (1360: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLVIII. C., 1453: U o. VI. Hh., 1461: Dl. 15677; 1498: Körmendi llt. Apponyiana. n. 216. – V. ö. Dr. Wertner. Magy. nemzetségek. II. 151. és köv. l.)
Bácsi cs. L. Bács helység a.
Bajcsi (andrásházi, szent-vidi) cs. Győrvármegyéből. – 1491-ben Egyházas Szakálloson kir. új-adományul kapott részeket. 1494-ben Izsapon is földesúr. (1480: Dl. 155; 1488: Dl. 18883. 18884; 1484: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 24., 1491: U. o.,1494: Dl. 20187; 1495: Dl. 20300; 1498: Dl. 20640.)
Baka (Bakai, Bakonyi, dinnyei) cs. Bakay. (? 1446: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 61. sz.) Baka. (1449: Dl. 14233.) Bokony. (1450: Dl. 14409.)
Bakocs Tamás. L. Fejérvármegyében: Gerencsér várnál.
Bakonybéli benczés apátság. L. Komáron városnál.
Balogi (füri) cs. Balogy. – 1505-ben a megye egyik orsz.-gy. követe fűri Balogh János. (Dl. 21520. és 26116.)
Bán (szent-páli) cs. Baan. (1470: Dl. 16953.) Győr- vagy komáronvármegyei cs.
Bánai cs. 1449: Haz. okmt. V. 245. (V. ö. Dr. Werner. Magy. nemzetségek. II. 154. 155. 156.)
Bánfi (losonczi) cs. L. a Hédervári cs. alatt. V. ö. a Losonczi cs. alatt is.
Bárányos (érsek-léli) cs. Baranos. (1455: Muz. llt.)
Bátori cs. 1464-ben Ravasz-Keszőt és Ujfalut Dénes esztergomi érseknek zálogosították el, a kinek aztán úgy látszik, utódai is huzamosabban bírták. 1460-ban ugyane helységeket a gúti Ország Mihály nádor kezén találjuk, a ki azonban talán szintén csak zálog czímen bírta. (1460: Dl. 15445; 1464: Dl. 15961; 1504: Eszterg. prim. llt. f. 3. Q. 62.)
Bekes (Bőkes, böki, felső-böki, ujteleki) cs. Bekes. (! ? 1429: Haz. oklt. 385.) Bekes. (1452: Dl. 14522; 1480–1484: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 24., 1483: Dl. 18884; 1487: Dl. 19332; 1498: Dl. 20640; 1499: Dl. 20861.) Bewkes. (1480: Dl. 18395.) Ekelen is voltak (zálogos) részei.
Beledi (Belidi) cs. 1440: Dl. 13900.
Belger (Bergel, Bilger, szentpáli, mindszenti, apáti) cs. Belger. Bylger. – L. Szent-Pál helység a. V. ö. a mindszenti előnévre nézve, 1456: Muz. levéltár. 1465: Dl. 16186. és. l. Győrvármegyében is.
Benecz (Benecs) cs. Benech. (1482: Körmendi llt. Apponyiana, n. 489.) Benecz. (1495: Nyitrai kápt. orsz. llt. f. 3.) 1482-ben kurtakeszi, 1495-ben marczelházi előnévvel. (V. ö. Győri tört. és rég. füz. II. 250. l., a hol Beles-re ferdítik.)
Benei cs. L. Bene helységnél idézve, az 1404. 1450. évhez, és a benei Farkas cs. alatt.
Berczeli cs. 1448: Dl. 14167.
Bikli (konkolyi) cs. Bykly. Értsd: Bikoli; Esztergomvármegyéből. (1485: Győri tört. és rég. füz. II. 250.)
Biró (ujfalusi, felső-örsi) cs. Byro. (1482: Lajtafal. llt Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 24., 1483: Dl. 18884.)
Bodó (olcsai) cs. Bodo. (1499: Dl. 20861.)
Bódog (Bodok ?, bucsányi, gallyai) cs. Bodog. (1450: Dl. 14312.) Bodook. Bodok. (1451. 1457: Győri tört. és rég. füz. II. 131. 132.) Azonosnak látszik az 1412-ben gyallai birtokos gyanánt föltűnő Bucsányi családdal. (L. ott és a Gyallyai cs. alatt is.)
Bogyai cs. L. Bogya helység a.
Bokodi cs. 1424: Dl. 11552; 1477: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 55.
Böki cs. L. Bök helység a. – V. ö. 1475: Dl. 17746; 1480: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 24.
Bucsányi cs. 1412-ben Bucsányi Zsigmond, gyallai pusztáját gyallai Sándor Ozsvátnak zálogosította el. 1475-ben övék (részben?) Szák is. 1498-ban Bucsányi és Korlátkői Ozsvát, Komáronvármegye ispánja s Komáron és Tata várak várnagya, kir. új-adományul kapta II. Ulászlótól Szák és Bána helységeket, Nagy-Mak helység, Árpádfölde és Ivánkatelke puszták részeit. – 1494-ben 41 forint adót vetettek ki a nevezett (Korlathkwy) Ozsvát e megyei birtokaira. (1412: Győri tört. és rég. füz. II. 26., 1475. és 1498: Körmendi llt. Apponyiana, n. 164. és 215., 1494: Engel, i. h. 22. – L. a gordovai Fancs és a bucsányi Bodok cs. alatt is.)
Budavári Nagy-Boldogasszony egyház. Minden-szentek tiszteletére szentelt kápolnája (l. a Garai cs. alatt), és Krisztus testéről nevezett oltára. (Engel, i. m. 130. l.) Utóbbinak e megyei birtokától 1495-ben 38 forint adó járt volna.
Budavári Szent-György-egyház. L. Bárk helység a.
Császári cs. 1453: Dl. 14621.
Csatkai pálosok. Veszprémvármegyéből. – A Técsiektől kapták Técs részeit 1421-ben vagy 1422-ben. (1421: Dl. 11160; 1412: Dl. 11170.)
Cseh (lévai) cs. L. a Pobor (nagy-györedi) cs. a.
Cse(h)i cs. De Chey. (1495: Muz. lltár; 1497: Eszterg. kápt. házi llt. 52. 2. 7.) Alsó- és Felső-Cse(h)i helységekben birtokos. 1497-ben itteni részeikbe vétel czímén Miklós esztergomi (szent-györgyi) prépostot és Atyai (Attyai ?) Györgyöt igtatták be.
Csémi cs. 1485: Huny. kora. XII. 278.
Csépi cs. 1404: Dl. 8947; 1435: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 7., 1446: Kismart. llt. 40. F. 101., 1447: U. o. 25. A. 19., 1455: Muz llt. – L a némai Kolos cs. alatt is.
Csicsói cs. 1414: Muz. levéltár.
Csingolád (nagy-füsi) cs. Chyngolad. (1452: Muz. llt.) A pannonhalmi apátság egyházi nemesei.
Csóka cs. Choka. – 1445-ben némai és ujteleki (utleki!), 1426-ban verstői, 1464-ben, 1475-ben, 1476-ban, 1480-ban, 1499-ben aranyasi, végül 1486-ban böki előnéven merül föl ily nevű köznemes család. Minthogy a megfelelő helységek közel feküdtek egymáshoz (Komárontól nyugot felé), hihető, hogy ugyanegy vagy egy-eredetű családdal van dolgunk. (1405. 1426: Muz. levéltár, 1464: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 70 sz., 1475: Dl. 17746; 1476: Muz. llt., 1480: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4, n. 24., 1486: U. o., 1499: Dl. 20861. – L. a némai Kolos cs. alatt is.)
Csombor (örsi) cs. Eszterg. érsekségi egyházi nemesi család. – Chombor. (1420: Haz. okmt. III. 315.)
Csudor (olcsai) cs. Chwdor. (1483: Dl. 18883. 18884; 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 24., 1498: Történelmi Társulat letéte a Magyar Nemz. Muzeumban, 1499: Dl. 20861.)
Csúzi cs. A Szemere-nemből. – Földesur Nyék (vétel útján 1332-ben, később Nyékfölde néven is, 1436. 1460 körül), Csúz (XIV. század, 1416. 1436. 1460 körül), Jászfalu (XIV. század, másként: Tikeres-Nyék 1434-ben; 1460 körül), Szemere (XIV. század, 1416. 1436. 1460 körül), Für (XIV. század, 1464.), Kakar (1416. 1460 körül), Köved vagy Keved (1416. 1436. 1460 körül), Nyáras (1416. 1460. körül), Kamocsa (1416. 1436. 1460 körül), Pilis vagy Pelis (puszta 1436-ban, 1460 körül), Komlós (puszta 1436-ban, 1460 körül), Szent-Kozma-Demjén vagy Szent-Kozma-Damján másként Telki (puszta 1436-ban, 1439. és 1460 körül), Kapán-kut, Szék vagy Széki, Kis-Kolta, Petend (1439. 1460 körül), Hoba, Buzád és Vizesi(v)ér (?) másként Köz-rész (1460 körül) helységekben vagy pusztákon. 1431-ben a László csuzi részeihez zálog czímen a Szigetiek (de Zygethy) tartottak jogot. (1339: Anjouk. okmt. lll. 546., XIV. század: Gyulai, i. h. 1890. jelentés. 30. a család levéltárából., 1391: Haz. okmt. III. 250., 1416: Fejér. X. 5. 723., Eszterg. prim. llt. f. 1. K. 8., 1427: Forgách cs. llt., 1431. 1436–9: Muz. levéltár., 1452: Dl. 14522; 1454: Dl. 14827; 1460 körül: Kismart. llt. 47. C. 15. et NB., 1464: Gyulai, i. h. 1890. évi jelentés. 40. Kamocsa helység a. – A többire nézve Orsz. Levéltár, Acta post Advoc. 85–15., hol e család iratai egy terjedelmes füzetben, bár nem mindig a legszabatosabban lemásolva találhatók. – V. ö. a Szemerei cs. alatt.
Czudar (olnodi) cs. 1410-ben bírja (részben) Lovalt. 1439-ben Álcsi és Loval helységeknek birtokában levő részeit (nagy-)gutori Nagy Lászlónakzálogosítá el, a ki még 1453-ban is bírta azokat. (1410: Dl. 9768; 1439: Dl. 13373. 173374. – V. ö. gutori Nagy Lászlóhoz 1450: Dl. 14409; 1453: Dl. 14614. és Forgách cs. llt.)
Dinnyei (Dennyei) cs. 1435-ben a Vas családdal együtt merül föl. (Veszpr. kápt. házi llt. Cap. 7.)
Dombó (csáfordi) cs. Zalavármegyéből. – Dombo. (1180: Dl. 18395; 1483: Dl. 18883. 18884; 1484: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 24. 1487: Dl. 19332.) Ekel helységben voltak részei.
Ek(e)li cs. L. az Ivácson(-fi) cs. alatt.
Elekes (bogyai) cs. Elekes. (1476: Pozsonyi kápt. orsz. levéltár, lad. 2. fasc. 19. num. 19.)
Emberölő (kömlői) cs. Emberellew. (1461: Dl. 15648.)
Endrédi cs. Barsvármegyéből. – L. a Hindi cs. a.
Enyedi (nagy-olcsai) cs. Enyedy. (1460: Dl. 15494.)
Erki cs. 1429: Haz. oklt. 385.
Érsek-léli cs. 1452: Dl. 14522. Esztergomi érsekségi egyházi nemes cs. (L. a Léli cs. alatt is.)
Esztergomi érsek. Földesur (idő-rend szerint) a következő helységekben ú. m. Hetény (1223. 1272. 1305. 1345. a XVI. század közepén egyházi nemesekkel), Anyala (1239? 1532.), Gug (1245. 1312), Szőny (1249-ig, Örs, Komárom mellett (1264. 1265. 1268. 1383. 1420.), Udvard (1265. 1268. 1312. 1335. 1424. 1487–9. 1550–4.), Vért (1264. 1265.), Guta (1268. 1281. 1349. 1489. 1550–54.), Beled vagy Belid (1284.), Szakállas azaz: Bálvány-Szakállas (1285. 1460.), Mocsa (1291.), Nándor (kettő, 1291. 1383. 1438. 1487–1507. 1550–54.), Örs (Hetény mellett, 1305.), Naszvad (1312. 1438. 1489. 1550–54.), Perbete (1312. 1336. 1487–9. egyházi nemesekkel 1550–54 körül), Bajcs vagy Bajcsi (1312. 1404. hasonlókép), Szőllős (Hetény mellett, 1316., 1417., 1419.), Lék (1317. 1332. 1532. 1533. 1541. sat.), Gyirok (Gyorok, 1317. 1332.), Szelecsény (1317.), Köved (1339.), Lél, Érsek-Lél (1360. 1449.), Tany (1360.), Gadócz (1383. 1420. 1438. 1452.), Szilas (1383. 1398.), Zsidtő (1388. l. Esztergomvármegyében), Mocs, azaz Nagy-Mocs (1388.), Tivadar-Mocs (1394.), Eme(ly), Ime(ly), (1404. 1438. 1550–54.), Cseke (1416.), Kis-Mocs (1426.), Bille (1425-ig), Martos (1438 1487. 1550–54.), Egyházas-Szakálos (zálogban szandai Tárnok Demetertől, 1452.). Zsitvatő (vámja, 1453.). Ravasz-Kesző (azaz: Bátor-Keszi, zálogban a Bátoriaktól 1464 óta); az 1532. 1533. sat. adólajstromok szerint ezenkívül még Farkasd és Szimő helységekben is. E megyebeli egyházi nemesei a léli (érsek-léli) nemesi székhez tartoztak. Ezek közül az érsekség ma is birja Hetény, Gug, Udvard, Guta, Bálvány-Szakállas, Mocsa, Nándor (ma: Lándor), Örs, Naszvad, Perbete, Bajcs, Érsek-Lél, Tany (azaz: Kis-Tany), Szilas, Zsidtő (Süttő), Mocs, Imely, Cseke és Martos helységeket. (L. a pontos idézeteket az illető helységeknél vagy m.-városoknál és a szandai Tárnok cs. alatt. – V. ö. Dr. Ozorai József. Az esztergomi érsek praedialis nemesei. Magyar Sion. I. évf. 1887. 100. 195. sat. l. és önállóan is.)
Esztergomi székes káptalan. Az Agyagos nevű halastót kapta új-adományul 1439-ben. (Fejér. XI. 167. 288.)
Esztergomi Szt.-Tamás (káptalan vagy) prépostság. 1291-ben a nyulakszigeti apáczáktól cserében kapta Izsát, melyet az egész középkoron át és pl. 1532-ben is bírt s (az esztergomi káptalan) ma is bír. (1291: Knauz. Mon. Strig. II. 287., 1532: Conscript. dical. Orsz. Levéltár.)
Ette(j)i cs. 1422: Dl. 11170; 1446: Pannonh. főapáts orsz. llt. 61. sz., 1450: Haz. okmt. III. 390., 1453: Dl. 14621.
Fancs(-fi, gordovai) cs. Körös- és Somogyvármegyéből. – Szenden (Szenten) voltak földesurak. Itteni részeiket 1446-ban (hűtlenségük miatt) Bucsányi Ozsvátnak adta a kormányzó. (1409: Dl. 8908; 1421: Dl. 11142; 1424: Dl. 12800; 1435: Fejér. X. 636. és Dl. 12800; 1446: Dl. 13933; 1489: Dl. 19600.)
Far (érsek-léli) cs) Ffar. (1496: Dl. 20861.) Kétségkívül esztergomi érsekségi egyházi nemes család.
Farkas (benei) cs. 1450-ben a Benei családnak magva szakadván, Farkas János kapta Benét. (L. e helységnél idézve.)
Farkas (harinnai) cs. 1478-ban és 1479-ben Csurmold (Csormold?) helységhez tartott jogot, a Losoncziak és gúti Országh-ok ellenében, bizonyára a velök rokon, magbanszakadt Szécsényiek révén. (1478: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 96. 20. 4., 1479: gr. Bánffy cs. llt. T. 25., 1479: gr. Erdődy cs. monyorókeréki llt. f. 69 n. 3156.)
Farkas (vigmáni) cs. Farkas. (1419: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 52. sz. 1422: Dl. 11231.)
Fejérvári káptalan. A XIII. században Battyánban voltak részei. (1250: Haz. oklt. 17.)
Fejérvári keresztesek. 1238-ban Gugot kapták. (Fejér. IV. 1. 208.)
Fekete (aranyosi) cs. Niger. (1412: Haz. okmt. III. 288.)
Felsőgall(y)ai cs. 1498: Dl. 11960.
Felsőgellér(d)i cs. 1449: Haz. okmt. V. 217., 1468: Dl. 16677; 1483: Dl. 18884.
Felsőörsi cs. L a Kenyeres (felső-örsi) cs. a.
Felsőszakállasi cs. A mai Lak- vagy Turi-Szakállas értendő. (1443: Muz. llt.)
Fraknói (Gróf) cs. Másként Nagymartoni. – 1346-ban, 1434-ben és 1435-ben Alcs vagy Álcsi és Loval helységekben földesúr. (1346: Fejér. IX. 1. 409., 1434: Dl. 12633., 1435: Dl. 12677.)
Füs(s)i (olcsai) cs. Másként füs(s)i Olcsai. – Fysy. (1467: Kisfaludy cs. llt., 1483: Dl. 18883. 18884; 1484: Lajtafal. llt. Dóczyana, Cap. X. f. 4. n. 24.) Fysi. (1480: Dl. 18395.) Physy. (1481: Dl. 18884.) V. ö. 1497-hez: Dl. 20571.)
Gadóczi cs. Gadoczy. (1499.) De Gadocz. – 1482-ben, 1497-ben és 1499-ben olcsai előnévvel. (L. Gadócz helység a. 1360., 1407., 1452., 1482. 1497. évekhez. V. ö. 1499: Dl. 20861.)
Gálfi (pati) cs. Galfy. (1485: Győri tört. és rég. füz. II. 250.)
Ga(l)lyai cs. 1461: Dl. 15677; 1497: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 50. f. 2. n. 33.
Garai cs. 1408-ban e megyében bírják Bajt és Halápot, melyeket 1461-ben Garai (László fia) Jób, a nagyatyja Miklós nádor által a budavári Nagy-Boldogasszony egyháza mellett temetkezési helyül építtetett s Minden Szentek tiszteletére szentelt kápolnának hagyományozott. (1408: gr. Zay cs. llt. C. n. 5. és Fejér, X. 4. 673., 1423: Dl. 11402; 1461: Dl. 15670. – L. Komáron váránál is.)
Garam-szt.-benedeki benczés apátság. Földesúr Gég, Szántó és Udvard helységekben, I. Géza királytól, a XV. században is. (L. e helységeknél, valamint Knauz, A g.-szent-benedeki apáts. tört. I. 154., 200. és 215. l.)
Gell(y)éri cs. 1450: Tört. Társ. letét, 1^82: Lajtafal. llt. Cap. X. f. 4. n. 24.
Gróf (fraknói) cs. L. Fraknói néven.
Gugi cs. 1481: Eszterg. kápt. házi llt. lad. 40. fasc. 5. n. 19.
Gyall(y)ai cs. 1457-ben új-adományul kapta a Konkol(y)i és bucsányi Bodok (Bódog) cs. tagjaival együtt Gyallát és Iklad részeit. (1417–1457: Győri tárt. és rég. füz. II. 124., 127., 132., 243., 1471: Dl. 17195; 1495: Nyitrai kápt. orsz. llt. f. 3.)
Gyepes (csehi) cs. Gypes. (1436: Muz. levéltár.)
Györedi cs. Azaz Nagy-györedi. – L. a Pobor (nagy-györedi cs. alatt.)
Győri káptalan. 1422-ben Megyer helységben birtokos. (Dl. 11231.)
Győri püspök. 1268-ban Szent-Pálon voltak népei. (Knauz. Mon. Strig. I. 553.
Halápi cs. 1423: Dl. 11402.
Hanczkófi (Hanczikófi, poroszlai, neszmélyi) cs. L. Neszmély m.-városnál. (V. ö. Dr. Wertner, i. m. II. 309–311. l.)
Hantai prépostság. 1358-ban Battyánban voltak részei. 1435-ben E(t)te(j) pusztát kapta kir. új adományul. (Veszprémi kápt. házi levéltára. Cap. 7.)
Harcsa (kávai, szakállasi, véki) cs. Azaz bálvány-szakállasi. – A Koppány nemzetségből. – Georgius Harcha de Weyk. (1356: Fejér. IX. 6. 75.) Johannes dictus Harcha. (1360: Dl. 4983.) Nicolaus (filius Georgii) Harcha de Zakalus. (1390: Eszterg. kápt. házi llt. 36. 1. 7.) Johannes dictus Harthya de Zakalus. (Értsd: Harchya. 1403: Haz. okmt. I. 296.) Petrus Karcha dictus de Kawa. (1429: Eszterg. kápt. házi llt. 36. 1. 10.) Fam. Harcha dictus de Wek. (1433: Kismart. llt. 44. G. 58.) Familia Harcha dictus de Kawa. (1466: Lajtafalusi llt. Dóczyana. Cap. X. f. 2. n. 7., 1485: Dl. 19020.) 1485-ben kir, új-adományul kapják a véki Keszeg családbeliekkel (és marczelházi Pósárokkal) együtt Vék, Keszegfalva, Szovád, Vízvár és Káva részeit. (L. a kávai Pósár cs. alatt is.)
Hathalmi cs. 1480-ban Ácson is földesur. (Fényes. Komáromm. 142. – L. a Bábonai cs. alatt.)
Hédervári cs. 1433-ban Lőrincz kir. lovászmester kapja Zsigmond királytól Vigmán, Csicsó, Kocs (vámmal), Kéthely és Császár helységeket, melyeket a király Hunyad váráért vett cserébe a losonczi Bánfiaktól. 1443-ban ugyancsak Lőrincz (nádor) mind eme helységek (és a máskor Fejér-, most pedig szintén Komáronvármegyéhez számított Kendertó) földesura, valamint utódai később (1500. 1506.) szintén. 1449-ben fia Imre Tamástelke pusztát is bírja. 1475-ben a (fejérvármegyei Vitány várához számított) két Bánhidát veszik zálogba. 1500-ban (Vigmán, Csicsó, Kocs, Kethely és Császár helységeken kívül) Gyurcs, Szolnok, Bertalamos, Barancsháza, Teke, Pósaháza, Attyafölde, Tegeny, Ó-telek, Sárás, Mátyásfölde, Petend, Árok-sikár(?), Vény, Szil, Kerekárok, Baticz, Rózsás és Puszta-Ette pusztáknak is urai. (1433: Kismart. llt. 44. G. 58., 1443: U. o. 35. B. 41. és 44. G. 60., 1449: Haz. okmt. V. 242., 1475: Dl. 17643; 1500–6: Magy. Tört. Tár. VI. 21. 23.)
Hetényi cs. 1418: Dl. 10117. – Kétségkívül esztergomi érseki egyházi nemes család.
Hindi (Hendi) cs. De Hynd. Hendy. – Eredetileg kétségkívül Nyitravármegyéből. 1480-ban Hindi Péter és Endrédi László Hási pusztához tartanak jogot. (Nyitrai kápt. orsz. llt. f. 2., 1485: Huny. kora. XII. 278. – V. ö. Nagy-Iván, i. m. VI. 559. 560.)
Hobai cs. 1431. 1436: Muz. llt.
Holta (örsi) cs. Esztergomi érsekségi egyházi nemes család. – Holta. (1420: Haz. okmt. III. 315.)
Horvát (besenyei) cs. Horwath. – 1450-ben (István) zálog czímen Álcs és Loval birtokához tartott jogot. (Dl. 14409)
Ispán (andrásházi) cs. Ispan. (1499: Dl. 20861.)
Isten (felső-gelérdi) cs. Isthen. (1499: Dl. 20861.)
Ivácson(-fi, Ivácsoni, ekli) cs. Eleinte: Filius Ivachon, Filius Iwachini, majd: Iwachon, Iwachony dictus. Másként Ek(e)li. – 1405-ben a család egyik tagja (János) andreásfalvi, 1412-ben andrásházi, 1426-ban ekli előnevet visel. Különben Ekel vagy Ekli és (Lak-)Szakálos helységekben földesurak, a hol 1423-ban és 1425-ben részeket zálogosítottak el a némai Kolos-oknak. 1424-ben és 1425-ben ugyanezeknek Andrásházán vetettek zálogba jószágot. 1428-ban János Lak másként Szakállas helység részeit vérrokonának, Ver(e)slői Lászlónak adta át. 1453-ban visszakapták a némai Kolosoktól az ezeknél zálogban levő ekli, cseneházi, andrásházi és szakállasi részeiket. 1464-ben Erken is földesurak. 1465-ben ismét Káldházi Lászlónak zálogosították el némely ekli részeiket. 1495-ben a magban szakadt Miklós után maradt birtokok (a Nagylucseiek kapják) Ekel, Andrásháza, Szakállas helységek és Lak puszta. (1405. és 1412: Muz. llt., 1410: Dl. 155; 1415: Dl. 10362; 1423: Dl. 11341; 1424: Dl. 11497; 1425: Dl. 11652. 11697; 1428: Dl. 11958; 1453: Dl. 14619; 1455: Muz. levéltár, 1464: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 70. sz., 1465: Dl. 16158; 1471: Dl. 17178; 1480: Dl. 18395. és 155; 1483: Dl. 18882. 18883. 18884; 1487: Dl. 19332; 1495: Dl. 20365.)
Izsapi cs. 1472: Lajtafal. llt. Dóczyana, Cap. III. f. 2. J. (kettős kereszt).
Józsa (bánhidai) cs. Josa. (1448: Dl. 14157.) Hihetőleg egy eredetű a kis-gallyai Józsa családdal.
Józsa (battyáni) cs. Josa. (1500: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 87. sz.)
Józsa (József-fi) gallyai, kis-gallyai) cs. Filius Joseph. (1440: Dl. 13511.) Josa (1449: Dl. 13604. 24732.)
Józsa (pali) cs. Josa. (1485: Huny. kora. XII. 281.)
Káldházi cs. L. az Ivácson-fi (ekli) cs. alatt. V. ö. 1498-hoz: Tört. Társ. letét.
Kanizsai cs. L. Megyer városnál, Für(-monya) és Csicsó – b) helység a. (V. ö. Soproni oklt. II. 60.)
Karcsa (kávai) cs. L. Harcsa néven. (1429.)
Kávai cs. 1422: Haz. okmt. II. 231.
Kelefi (nagy-füsi) cs. Kelefy. (1483: Dl. 18883. 18884.) A pannonhalmi apátság egyházi nemesei.
Kemlei cs. L. Kömlő(d)i alakban.
Kenyeres (felső-örsi) cs. Kenyeres. (1449: Haz. okmt. V. 244.) Keneres. (1450: U. o. III. 385.) Másként: Felső-örsi. (1452: U. o. V. 250., Dl. 14522.)
Keralucse (szomoldi) cs. Keralwche. (1448: Dl. 14157.)
Keszeg (szakálosi, véki) cs. Azaz: bálvány-szakállasi. – Hihetőleg a Koppán-nemből – Kezeg. (1403: Haz. okmt. I. 296., 1431: Muz. levéltár., 1485: Győri tört. és rég. füz. II. 247. – L. a véki Harcsa cs. alatt.)
Király. Komáron és Tata várak, városok (l. ott) és ezek tartozékainak ura. – 1494-ben Butkai Péter e két vár tartozékaiból 357 forintnyi adót gyűjtött a maga részére; 1495-ben pedig ugyancsak e két vár uradalmából, mint a király birtokaiból, 718 forint adót szedtek be az adószedők s ezenkívül három, Tata várához szolgáló halász 3, a nevezett két várhoz szolgálók 44 forintot fizettek. (Engel, i. m. 22. és 130. l.)
Kis (andrásházi) cs. Parvus. (1480: Dl. 155; 1483: Dl. 18883. 18884; 1495: Dl. 20300.)
Kis (kis-erki) cs. Parvus. (1464: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 70. sz.)
Kis (pati) cs. Parvus. – 1444-ben Pat részeit Pósár Miklósnak, Szalai Péternek és Pati Gálnak adták. (1444: Fejér. Auth. dipl. – Cod. Dipl. X. 3. 133.)
Kis (ujteleki) cs. Parvus. (1429: Haz. okltár. 385)
Kisdinnyei cs. 1450: Dl. 14312.
Kisfüsi cs. (1452: Muz. llt., 1483: Dl. 18883. 18854.) A pannonhalmi apátság egyházi nemesei.
Kismaki cs. 1498: Körmendi llt. Apponyiana, n. 216.
Kistanyi cs. 1391: Muz. llt., 1450: Haz. okmt. III. 396.
Kolos (némai, szántai) cs. Filius Colus. Kolws. Kolus. Kolos. Másként Némai. – 1378-ban Kolos fia Jakab kir. al-lovászmester kapja I. Lajos királytól Kis-Keszőt. 1378-ban ugyanő Vas és Zelebeg helységekhez tart jogot. 1379-ben Bánát és Árpát (melyek eddig Komáron várához tartoztak) kapta, szintén kir. adományul; 1382-ben pedig Genyőt másként Milértőt. 1380-ban (ugyanő) Nagy-Kesző és Néma részeibe igtattatik; 1385-ben Mária királynétól pallos-jogot nyer. – 1372-ben a Koppán-nembeli vasi Zsidó (Sido, Sydo, Sydow) László, rokonát, szántai Kolos (Kolus) Jakabot testvérévé fogadván, az utóbbi, Lászlónak magvaszakadtával 1386-ban Vas, Porvad és Bécs (helyesen: Béd) helységeket kir. új-adományul is nyeré 1387-ben Bána a nevezett Jakabé, t. i. az itteni vámon kívül, mely Komáron várához tartozik. 1405-ben a Korlát (Korlath) és Csóka (Choka) családok némai részeibe igtatják őket 1412-ben kir. új-adományul kapják (Ambrus és Jeromos, a Jakab fiai) Vast, Körtvélyesteleket, Bédet, a lakatlan Árpa földet, az ekkor Győrvármegyéhez számított Porvadot; valamint (Ambrus, Jeromos és Zsigmond) Úrnépe-Némát másként Dobozfalvát. 1415-ben ismét igtatják (ugyanőket) Vas helység birtokába, melyet Zsigmond királytól, az említett Zsidó Lászlóval kötött szerződés alapján, két Árpatelek nevű pusztával, továbbá a Béd és Zetebeg pusztákkal és Körtvélyestelekkel együtt ugyanez évben megint új-adományul kaptak. Ugyanekkor szereznek új-adományt családi birtokaikra is, ú. m. Néma (dunai halászatokkal és szigetekkel), Ur-népe-Néma, Néma-negyede, Mel(l)értő más néven Gönyő (dunai halászatokkal), Kis-Kesző, Nagy-Kesző, Simándtelke és a Dudvágon levő halászatok részeire (utóbbiak előbb a Simándteiki Péteréi voltak); majd 1424-ben ugyancsak Zsigmond királytól mindeme birtokokra, melyeket később is kezükön találunk, jeles alakú levelet. 1425-ben Szováton (Szavot), 1481-ben Álcson is földesurak. Ugyanez évben a Csépiektől Ó-Vas puszta és Kis-Kesző részeit szerezték meg; 1426-ban pedig Néma-Lőrinczülése és Köves-gyolcs pusztákat kapták Zsigmond királytól. 1455-ben Néma más részeibe igtatják ismét Jeromost, mint a magbanszakadt némai Korlát (Korlath) Miklós birtokába. (1231. 1322: Turul. 1884. évf. 112. és köv. l., a családnak 1332. évi czímerlevelére és régibb időkre nézve: Turul. 1887. évf. 156. 157. l., 1367. 1373. 1378. 1380. 1382. 1384. 1405. 1412. 1425. 1426: Muz. levéltár, 1374: Fejér. IX. 5. 413.. 1379–80: Fejér. VII. 3. 139., 1382: Haz. okmt. III. 193., 1385: Muz. llt., 1386: Haz. okmt. III. 240., 1387: Dl. 7253; 1391: Muz. llt., 1395: Pannonh. főapáts. házi llt. a nagy szekrényben, 1398: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 28. 2. 63., 1412. 1415: Muz. levéltár és Dl. 10362; 1425. 1427: Haz. okmt. I. 319. 320., 1447: Kismart. llt. 25. A. 19. és Huny. kora. II. 55. 1., 1449: Haz. okmt. II. 302. és V. 241–248, 1455: Muz. llt., 1456: U. o., 1467: U. o. 1475: Dl. 17746; 1476: Muz. llt., 1481: Eszterg. kápt. házi llt. 40. 5. 19., 1498: Dl. 20640; 1519: Dl. 23309. – L. az Ivácson fi cs. a.)
Koltai cs. 1431. 1436: Muz. levéltár.
Komáron város. L. Kesző (azaz: Vár-Keszi) helység a.
Koncsa (aranyasi) cs. Koncha. (1356: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 26. sz.) Konchya. (1485: U. o. 83. sz.)
Konkol(y)i cs. Orbán 1460-ban a megye alispánja. – 1409-ben és 1471-ben Konkoly) és Mercse(j) helységekben birtokos. 1451-ben György kapja a kormányzótól Veres-János-földe pusztát. 1485-ben ismét egy György gyallai előnevet visel. (1409: Muz. llt., 1449: Dl. 14233; 1451: Győri tört. és rég. füz. II. 130., 1460: Dl. 15441; 1471: Dl. 17196; 1485: Magyari Kossa cs. llt. és Győri tört. és rég. füz. II. 247. – L. a Gyall(y)ai és konkoli Vas cs. a. is. – V. ö. Nagy Iván, i. m. VI. 561.)
Kónya (érsek-léli) cs. Konya. (1499: Dl. 20861.) Kétségkívül esztergomi érsekségi egyházi nemes család.
Koppánmonostori benczés apátság. Birtokai közül csak Gesztre pusztát ismerjük 1420-ból. Kétségkívül ez apátságé volt Koppán-monostora helység is. (1291: Knauz, i. m. II. 292., 1420: Haz. okmt. III. 315., 1437: Fejér. XI. 142., 1438: U. o. 141. – V. ö. Gyulai, i. m. 1890. évi jelentés. 57., a Hyppolit-codexek után.)
Korlát (némai) cs. L. a Kolos (némai) cs. alatt.
Korlátkői cs. Másként: Bucsányi. – L. e néven.
Koromlyai (ettei) cs. Koromlay. – Veszprémvármegyéből. (1499: Dl. 20861; 1500: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 87. sz.) 1478 táján Nagy- és Kis-Mak helységben is voltak részei. (Dl. 19433.)
Korvin János. Komáron és Tata várakat és városokat bírta egyideig, a vármegye főispánságával együtt. (L. a nevezett váraknál.)
Kovácsi cs. 1439-ben a család egyik tagja – csépi előnevet visel. (Kowaczy.) 1489-ben Kovácsiban és Abostyánban levő részeiket zálogban Ujszászi Mihálynál találjuk. Ugyanekkor Tata (Tót-Város) mellett a héviz-patakon malmuk is volt. (1366. 1388: Fejér. IX. 6. 141., X. 1. 444., 1439: Dl. 13418; 1459: Dl. 15410; 1489: Dl. 19607. – L. a Bábonai cs. alatt is.)
Kömlő(d)i cs. 1459-ben egy ízben Kemley. – tagyasi előnévvel. (1446: Kismart. llt. 40. F. 101., 1450: Haz. okmt. III. 390., 1452: Dl. 14522; 1459: Dl. 15410.)
Körtvélyesi cs. L. Körtvélyes helység a.
Kun (kömlői) cs. Kun. (1461: Dl. 15648.)
Kurtakeszi cs. 1465: Dl. 16255; 1485: Huny. kora. XII. 281.
Kürti cs. 1485-ben László pali, majd véki előnéven fordul elő. 1503-ban Miklós (Kywrthy): koltai, István kerekszállási előnevet visel; 1507-ben pedig Kürti Lászlónak birtoka van Kerekszálláson. (1436: Múz. llt., 1439: Jászó. KK. f. 1. n., 1485: Huny. kora. XII. 278. és 281., Győri tört. és rég. füz. II. 247., 1503: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. Misc., 1507: Dl. 21699.).
Laki cs. L. Lak – a) és Beketelke helység a.
Léli cs. 1478: Dl. 25248. Kétségkívül esztergomi érsekségi egyházi nemes család. Tán azonos az Érsekléli családdal.
Losonczi cs. L. a harinnai Farkas cs. a (V. ö. a losonczi Bánfiakhoz a Hédervári cs. alatt.)
Lóti cs. a. 1495-ben Felső-Cse(h)i helységben birtokos. (Muz. levéltár. – L. Lót helys. idézeteit is. V. ö. a Pobor cs. és Barsvármegyében a Lóti cs. alatt.).
Lőkös (kis-tanyi) cs. Lewkes. (1437: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 58. sz.) Lekes. (1499: Dl. 20861.)
Majki premontrei prépostság. Földesur Gadócz (1268., 1383.) és Szomold (1349.) helységekben. (1268: Knauz, Mon. Strig. I. 553., 1349: Anjouk. okmt. V. 290., 1383: Eszterg. prim. llt. f. 1. C. 18.)
Maki (Moki) cs. 1391: Dl. 7690; 1404: Dl. 8947; 1407: Dl. 9345; 1412: gr. Festetics cs. keszth. llt. f. 82. n. 9., 1421: Dl. 11142; 1450: Dl. 14409; 1488: Dl. 19433.
Máriási cs. Mariasy. (1452: Muz. llt.) Ugy látszik, Füs(s) helységből; a pannonhalmi apátság egyházi nemesei.
Markház(a)i cs. 1448-ban és 1450-ben Markháza és Egyházas-Tany részeit kapta (Bereczk) kir. új-adományul. (1433: Kismart. levéltár. 44. G. 58., 1439: Dl. 13374; 1448: Tört. Társ. letét, 1450: Haz. okmt. VII. 396. és Tört. Társ. letét.)
Megyercsi cs. 1424: Dl. 11497.
Mihály (pali) cs. Myhal dictus. (1482: Körmendi llt. Apponyiana. n. 489.)
Mikla (némai) cs. Mikla dictus. (1418: Muz. levéltár.)
Mikos (ekecsi) cs. Mykos. (1479: Pozsonyi kápt. orsz. levéltára, lad. 3. fasc. 3, num. 25.)
Nagy (gutori) cs. Pozsonyvármegyéből. – László kapja 1440-ben II. Ulászló királytól az eddig Komáron várához tartozott Almást és Fizegtőt. (A melyeket azonban 1460-ban is e vár tart. közt találunk. 1410: gr. Forgách cs. llt. – L. az olnodi Czudar cs. alatt is.)
Nagy (olcsai) cs. Magnus. (1412: Dl. 9884.)
Nagy (tamástelki) cs. L. Tamástelki néven.
Nagyemőkei cs. L. a Szemerei cs. alatt.
Nagyfüsi cs. 1478: Pannonh. főapáts. házi llt. XXXVII. D., 1483: Dl. 18883. 18884; 1484: Lajtafal. llt. Cap. X. f 4. n. 24.) A pannonhalmi apátság egyházi nemesei.
Nagy-györedi cs. Azaz: Györedi. – L. a Pobor (nagy-györedi) cs. alatt.
Nagylucsei cs. L. az Ivácson-fi cs. alatt.
Nagymartoni cs. L. Fraknói néven.
Nagymegyeri cs. 1471: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 1. num. 2.
Nándori cs. (1450: Dl. 14351.) Kétségkívül esztergomi érsekségi egyházi nemes család.
Némai cs. L. a némai Kolos(-fi) cs. alatt.
Nemes (szalonta-szakállasi) cs. Nemes. – 1450-ben igtatják a nyulakszigeti apáczákat a néhai szalonta-szakállasi Nemes János birtok-részeibe. (DL. 14351.)
Nyitrai káptalan. I. Károly király 1326-ban Nyáras helység felének és az vdvardi vám 1/10 részének birtokában erősíté meg. (Nytrai kápt. házi llt. Radicalia. II. n. 10. és Wagner József. Adalékok a nyitrai sz. kápt. történetéhez. 1896. 388. l.)
Nyitrai püspök. Földesur Zsitvatő (1158–1527.), Nyáras (1291. 1395.) és Szőllős (1316.) helységekben. (1!58: Nyitrai püspöks. llt. G. f. 1. n. 3., 1271: U. o. G. f. 1. n. 4.; 1291: Knauz. Monum. II. 281. 282, 1316: U. o. 724., 1373: Fejér. IX. 6. 172., 1395: U. o. X. 2. 330. és nyitrai püspökségi llt. DM. f. 5. n. 1., 1496: Árpádk. új okmt. XI. 9. és Nyitrai püspökség llt. G. f. 1. n. 11. – V. ö. II. Ulászló kir. protectionalis levelét a nyitrai püspökség levéltárban: G. fasc. 1. n. 12.)
Nyulak-szigeti apáczák. 1267-ben Erzsébet királynétól kapták Szalonta- Szakálost, mely azelőtt komároni várbirtok volt. Ugyanezt, olykor Szakálos máskor Fel-Szakálos néven később is (l. Szakállas alatt) bírják. 1378-ban a komároni várhoz akarta tőlök elvenni a király, ettől azonban birói-ítélettel eltiltották. (1267: Árpádk. új okmt. VIII. 167. V. ö. Dl. 1082. és Árpádk. új okmt. IX. 575.) L. az Esztergomi Sz.-Tamás prépostság, a Nemes (szalontazakállasi) cs. valamint Pozsonyvármegyében is, Tönye helység a.
Olcsai cs. (1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C., 1415: Muz. lltár, 1429: Haz. oklt. 385., 1433: Kismart. llt. 44. G. 58., 1452: Dl. 14522; 1475: Dl. 17746; 1483: Dl. 18884. – L. a Füsi cs. alatt is.)
Ontopai cs. (1449: Haz. okmt. V. 246, 1450: U. o. III. 389.)
Ornecs (örsi) cs. Esztergomi érsekségi egyházi nemes cs. – Ornech. (1420: Haz. okmt. III. 315.)
Országh (gúti) cs. L. a Bátori és harinnai Farkas cs. alatt.
Ökrös (gadóczi) cs. Wkres. (1465: Dl. 16186.)
Örkei (Örkényi) cs. 1402. 1449: Haz. okmt. II. 168., V. 246., 1433: Kismart. llt. 44. G. 58., 1468: Dl. 16678; 1481.: Eszterg. kápt. házi llt. lad. 40. fasc. 5. num. 19.
Örsi cs. 1429-ben Bálint komáronvármegyei szolgabíró. (Eszterg. kápt. házi llt 36. 1. 10.)
Őse (tagyasi) cs. Ewse. (1459: Dl. 16410.) Essev. (1461: Dl. 15677.)
Pálfi (pali) cs. Palffy. (1485: Huny. kora. XII. 281.)
Pannonhalmi apátság. Földesur időnkint a következő birtokokban, ú. m. Tömörd (Timurd, Temerd, Szent-István és Sz.-László királytól és 1213., 1382.), Almás (Sz.-László királytól, és 1213., 1234–70., 1342., 1364.), Dinnya (Dinnye, Sz.-László királytól és 1213., 1234–70.), Füzeg (Füzegkő, Füzitő, Szent-István és Sz.-László királytól és 1103., 1213., 1234–70., 1342., 1393.), Ölbő (1213., 1221., 1226., 1234–70.), Ronka (1216.), Csicsó (1225. 1226.), Vértes-Keresztur (1225.), Néma (1226., 1234–70.), Ásványtő (1226., 1234–70., 1332., 1370–1378, 1532), Bille (Billa, 1231., 1393.), Erecstő (1234–70., 1370.), Füs (Kis- és Nagy-Füs. (1234–70., 1268., 1360., egyházi nemesekkel 1383., 1452. 1478.), Beled (Belid, 1234–70., 1381.) és Szántó (1258.) helységekben. (Kiváltság-levél Sz.-István korából; Sz.-László kora és 1213: Árpádk. új okmt I. 131., 1103: Árpádk. új okmt. VI. 73., 1213: Fejér. III. 1. 50., 1216: U. o. 139, 1221: Árpádk. új okmt. I. 172., 1225: Fejér. III. 2. 33, 1226: Árpádk. új okmt. I. 216., 1234–70 vagy 1235 körül ?: Árpádk. új okmt. II. 10. és köv. l., 1252: Haz. okmt. VI. 73., 1258: Árpádk. új okmt. II. 299., 1268: Knauz, Mon. Strig. I. 557., 1332: Pannonh. főapáts. házi llt. XLI. S., 1342: Anjouk. okmt. IV. 224., 1360: Pannonh főapáts. házi llt. XLVIII. C., 1364: U. o. II. T., 1370–1378: U. o. XLI. S., 1381: U o. XXXII. C., 1382: U. o. X. M., 1383: Fuxhoffer-Czinár. Monast. I. 93., 1393: Pannonh. főapáts. házi llt. III. 246, 1452: Muz. levéltár, 1478: Pannonh. főapáts. házi llt. XXVII. D., 1538: U. o. LVII. W.)
Parnoki cs. Másként: Pornoki. (143: Dl. 14151. 14157; 1450: Haz. okmt. III. 385., 1453: Dl. 14606; 1498: Körmendi llt. Apponyiana, n. 216.)
Pati cs. (1444: Dl. 13776., Haz. okmt. V. 242., 1484: Dl. 24519; 1482: Körmendi llt. Apponyiana. n. 489. – L. a pali Kis cs. alatt is.)
Patócs (ujteleki) cs. Pakhoch. (1464: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 70. sz.)
Petőcz (érsek-léli) cs. Pethewcz. (1499: Dl. 20861.) Kétségkívül esztergomi érsekségi egyházi nemes család.
Pobor (nagy-györedi) cs. Barsvármegyéből. – 1419-ben Zsigmond király nagy-györedi Pobor Istvánnak és rokonainak a Nagygyöredieknek adományozza Felső-Cse(h)i falut, a magvaszakadt Lóti Péter birtokát. 1424-ben Zsigmond király az elítélt györedi Pobor István hetényi és Petend pusztai birtokát lévai Cseh Péternek adományozta; 1436-ban azonban györedi Pobor István és a Györediek még mindig bírják Petendet. (1419: Muz. llt. és Haz. okmt. II. 112., 1424: Dl. 11600; 1436: Jeszenák cs. llt.)
Porkoláb (kis-vigmáni) cs. Porkolab. (1482: Dl. 18673.)
Pornoki cs. L. Parnoki néven.
Pósár (kávai) cs. A Koppán-nemzetségből. – Ladislaus et Petrus filii Korch de Zakalus. (1360: Dl. 4983.) Petrus filius Korth de Zakalus. (1378: Haz. okmt. 1. 275., 1380: Fejér. IX. 5. 413.) Dominicus dictus Posar filius. Petri dicti Korchy de Cana. (Azaz: Caua. 1403: Haz. okmt. I. 296.) Dominicus dictus Posar filius Petri de Kochy. – Alább: Petrus de Kochy. (1446: U. o. III. 263.) Dominicus dictus Posar de Kawa. (1407: U. o. 267., 1420: U. o. 315.) Johannes dictus Posar de Kawa. (1452: Haz. okmt. V. 2.50., 1466: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 2. n. 7.) 1486-ban a kávai Harcsa családbeliekkel közösen bírják Vízvár, Szovád. Káva és (Bálvány-) Szakálos helységek részeit. (L. a marczelházi Pósár cs. és Koppán-monostora helység a. is.)
Pósár (marczeiházi, szakállasi, pali) cs. A Koppán-nemzetségből. – Vérrokon (eleinte ugyanegy) a kávai Pósár családdal. – Föltünedezik Michael Posar. (1353: Eszterg. kápt. házi Llt. 36. I. 1.) Ladislaus et Nicolaus dicti Posaar de Zakalus. (1356: Fejér. IX. 6. 75., 1360: Dl. 4983.) Ladislaus (filius Nicolai) Pasaar de Zakalus. (1383: Eszterg. kápt. házi llt. 36. 1. 6.) Ladislaus Pozaar dictus de Paach. (1396: Dl. 8145) Michael et Ladislaus dicti Posar de Zakalus. (1403: Haz. okmt. I. 296.) Nicolaus filius Ladislai Posar dictus de Zakalus. (1407: U. o. III. 267.) Nicolaus Posar – úgy látszik – de Paath. (1444: Dl. 13776.) Nicolaus Posaar de Marc(z)elhaza. (1452: Dl. 14552; 1465: Dl. 16255) Georgius Posar de Marchelhaza. (1482: Dl. 18673. és Körmendi llt. Apponyiana, n. 489.) Georgius et Michael filii Nicolai dictus Posar de Marczelhaza. (1485: Dl. 19020. 19064., Magyari Kossa cs. llt., Huny. kora. XII. 278. 281.) 1482-ben a marczelházi Pósár Györgyé Marczelháza, Szo(v)át, Keszegfalva, Madar, Pat és Vék; 1485-ben pedig a marczelházi Pósár Miklósé (kir. új-adományul) Vék, Keszegfalva. Szovád, Vizvár, Káva és Madár helységek s Pát puszta. – 1481-ben örkényi Pósár András tűnik föl, mint királyi ember. (Eszterg. kápt. házi llt. 40. 5. 19) Melyik Pósár család tagja volt ? – nem tudom. (L. Koppán-monostora helység és a pali Kis cs. alatt is.)
Rácz (markházi) cs. Racz. (1498: Tört. Társ. letét.)
Radványi cs. László 1447-ben egyik követe, 1448-ban, 1449-ben, 1450-ben, 1452-ben pedig alispánja volt a megyének. (1425: Fejér. X. 6. 709., 1447: Huny. kora. II. 55., 1448: Dl. 14151; 1449: Haz, okmt. V. 244. és Forgách cs. llt., 1450: U. o., 1452: Dl. 14522.)
Ronkai cs. 1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XVIII. C., 1415: Muz. llt. és Dl. 10362; 1449: Haz. okmt. V. 246, 1450: U. o. III. 385., 1492: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 85. sz.
Rozgonyi cs. Bírta egy ideig: Gesztes és Tata várakat s a két Tata várost (l. ott), tartozékaikkal. – 1439-ben (István) kapja Parnok-ot; 1453-ban (János, Rajnáld és Ozsvát) Bána helységet s Árpafölde és Kőkelte pusztákat (melyeket pl. 1459-ben is bírnak); 1453-ben (ugyanők) új-adományul Szent-Mihályt és Kis-Vigmánt; 1461-ben pedig Egyházas-Bánhidát és Bánát. 1459-ben zálog czímen (a Kanizsaiaktól?) Bács puszta birtokába igtatják. (1439: Dl. 13418; 1453: Dl. 14606., Pannonh. főapáts. orsz. llt. n. 63., Dl. 15005; 1459: Dl. 15421. 15422; 1461: Dl. 15677. – V. ö. Vértes-Keresztur helység a.)
Sándor (gyallai) cs. Sandor. (1485: Huny. kora. XII. 278., 1498: Körmendi llt. Apponyiana, n. 216. – L. a Bucsányi cs. alatt is.)
Sartván(d)i (Sartván) cs. 1438-ban (Konkollal kapcsolatban) egy Saythwan-i nevű kir. ember szerepel. (Győri tört. és rég. füz. II. 126.) 1485-ben Pat-tal szomszédos nemesek közt egy «Sartvandy» is előfordul. (1485: Huny. kora. XII. 281.) 1495-ben ugyane tájon, a megye északi vidékén feküdt birtokokkal kapcsolatosan parwcza-i Sarthwany (Sarthwan) Zsigmond szerepel, mint királyi ember. (Nyitrai kápt. orsz. llt. f. 3) Végül az 1542. évi komáronvármegyei adólajstromban: kurta-keszi «Sarthwany» Boldizsár említtetik. (Orsz. Levéltár. Conscr. dical.)
Seléri cs. L. Selér helység a.
Senye (baromlaki) cs. Sene. (1436: Muz. llt.) Senye. (1439: Jászó. KK. 1. n.) Smyr. (! Újkori másolat után. 1464: Acta post adv. 85–15.) Földesur Für, Baromlak, Kamocsa, Nyáros, Keved helységekben és Kis-Szemere pusztán.
Súri (kis-maki) cs. Swry. (1422: Dl. 11231; 1436: Dl. 12931; 1488: Dl. 19433.)
Szabó (érsek-léli) cs. Zabo. (1499: Dl. 20861.) Kétségkívül esztergomi érsekségi egyházi nemes család.
Szabó (kis-tanyi) cs. Zabo. (1499: Dl. 20861.)
Szakállasi cs. Másként: Szalonta-Szakállasi. (1450: Dl. 14351.)
Száki cs. 1335: Zichy okmt. I. 453., 1391: Dl. 7690; 1440: Dl. 13541.
Szalai (pati, kömlődi) cs. De Zala. (1444: Dl. 13776: 1447: Dl. 24519.) Zalay. (1446: Dl. 13933; 1485: Huny. kora. XII. 278. 281, 1495: Nyitrai kápt. orsz. llt. f. 3. – L. a pati Kis cs. alatt is.)
Szalonta-szakállasi cs. Másként: Szakállasi. – L. e néven.
Szécsényi cs. L. a harinnai Farkas cs alatt.
Szemerei cs. A Szemere-nemzetségből. – 1495-ben Nagyemőkei Bertalant, mint leány-ágon Szemerei-sarjat Szemere, Kamacsa, Köved és Nyárad részeibe (a néhai Szemerei Péter leánya Ilona asszony birtokába) igtatják. (1436: Muz. levéltár, 1495: Nyitrai kápt. orsz. llt. f. 3. – V. ö. a Csúzi cs. alatt.)
Szendi cs. 1497: Eszterg. kápt. házi llt. 52. 2. 7.
Széni (tagyasi) cs. Zeeny. (1497: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 50. f. 2. n. 33.)
Szenterzsébeti cs. L. Szent-Erzsébet helység a.
Szentmihályi cs. 1449: Haz. okmt. V. 242.
Szigeti cs. L. a Csúzi cs. alatt.
Szilasi cs. L. Szilas helys. a. – V. ö. 1450: Dl. 14351. Kétségkívül esztergomi érsekségi egyházi nemes cs.
Szovádi cs. (1484: Lajtaf. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 3. n. 23.)
Szőke (tagyasi) cs. Zewke. (1446: Kismart. llt. 40. F. 101.)
Taczó (kis-tanyi) cs. Thaczo. (1499: Dl. 20861.)
Tagyasi cs. 1439: Dl. 13418., 1448: Dl. 14197; 1449: Haz. okmt. V. 246., 1449–50: Dl. 14312.
Tamástelki cs. Másként: tamástelki Nagy. (1449: Haz. okmt. II. 304., V. 242.)
Tanyi cs. 1465: Dl. 16186.
Tarcsi cs. L. Tarcs helységnél idézve.
Tárkányi cs. 1449: Haz. okmt. V. 246., 1478: Dl. 26248; 1492: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVI. S.
Tárnok (szandai, zágorhidai) cs. Nógrád- és Zalavármegyéből. – Demeter 1452-ben Dénes esztergomi érseknek elzálogosítja Egyházas-Szakálost. Ugyanott 1468-ban megint földesur. (1452: Dl: 14513; 1468: Dl. 16677.)
Tatai benczés apátság. A tatai vámot bírta s az e város szomszédságában feküdt Alsófalu és Felsőfalu helységeket. (1388.) 1448-ban fölmerül possessio abbatis de Thata prope Thata. Megnevezve azonban e birtok nincsen. Ugyanekkor Tata vár szomszédos birtokosai közt az itteni apát is megjelenik. (1225: Sopronm. oklt. I. 15, 1388: Fejér. X. 1. 477. és Pannonh. főapáts. házi llt. L., 1392: Fejér. X. 8. 360., 1448: Dl. 14151. 14157. – L. Tata városnál is.)
Técsi cs. Idéz. Técs helység a. – V. ö. a Csatkai pálosoknál.
Tege (konkolyi) cs. Thege. (1344: Anjouk. okmt. IV. 446., 1356: Fejér, IX. 6. 75.) Tege. (1403: Haz. okmt. I. 296., 1417: Győri tört. és rég. füz. II. 124., 1438 . U. o. 126–9.) Földesurak Abán és Konkolyon, melyeket 1438-ban kir. új-adományul kaptak.
Terjéni cs. 1436: Muz. llt.
Toka cs. Thoka. (1452: Muz. llt.) Ugy látszik, a pannonhalmi apátság egyházi nemesei. Imre 1451-ben Megyeren lakott.
Tulok (abostyáni) cs. Thwlok. – 1440-ben Erzsébet királyné, az abostyáni Tulok Benedek magvaszakadtával, Abostyánfölde nevű pusztát Újtatai Kelemen diáknak adományozta. Az abostyáni Tulok család e néven már 1349-ben, 1383-ban és 1384-ben is szerepel. (1349: Anjouk. okmt. III. 290. 1383: Dl. 7047; 1384: Dl. 7087; 1440: Wenzel. Tata fénykora. 45. l.)
Uj (felső-gelérdi) cs. Wy. (1499: Dl. 20861.)
Ujfalusi cs. 1481: Eszterg. kápt. házi llt. 40. 5. 19. – Kétségkívül a Komáromtól nyugatra eső mai Ujfalu értendő.
Ujlaki cs. Időnkint bírta Gesztes várát (l. ott és a fejérvármegyei Gerencsér várnál is). A Lőrincz herczeg itteni birtokaira 1494-ben 34 forint adót vetettek ki. (Engel. I. 22. l.)
Ujszászi cs. L. a Kovácsi cs. alatt.
Ujtatai cs. L. az abostyáni Tulok cs. alatt.
Ujteleki cs. 1419: Haz. okltár. 386., 1449: Haz. okmt. V. 246., 1452: Dl. 14522; 1475: Dl. 17746.
Vágközi cs Joh. Wagkwzy – komáronvármegyei kir. ember. (1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.)
Vas (dinnyei, dennyei, dinnyai, vas-dinnyei) cs. Was. – 1446-ban Nagy-Battyán birtokába igtatják, zálog czímen. (L. Dinnye helység idézeteit.)
Vas (konkoli) cs. Másként: Konkol(y)i. (1485: Győri tört. és rég. füz. II. 250.)
Veres (felső-gelérdi) cs. Weres. (1499: Dl. 20861.)
Veres (léli) cs. Weres. (1478: Dl. 25248.)
Ver(e)stői (Vestei) cs. 1498-ban: Westhey de Westhew. (L. az Ivácson-fi cs. a. V. ö. Ver(e)stő helység a. is.)
Vértes-kereszturi benczés apátság. 1419-ben bírta Csetkét. (L. ott.)
Vérti cs. 1471-ben Marczelházán is vannak részei. 1485-ben Ozsvát kurta-keszi előnevet visel. Hihetőleg azonos ezzel az 1485-ben fölmerülő konkol(y)i Vért cs. is. (1449–50: Dl. 14312; 1471: Dl. 17195; 1482: Dl. 18673. és Körmendi llt. Apponyiana, n. 489., 1485: Győri tört. és rég. füz. II. 250., 1494: U. o. 492. 494.)
Vid(a)házi cs. 1449: Haz. okmt. V. 246., 1450: U. o. III. 389., 1475: Dl. 17746.
Zalai cs. L. Szalai néven.
Zarka (ronkai) cs. Zarka. (1464: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 70. sz.)
Zel(l)e (olcsai) cs. Zellyl. (! 1450: Tört. Társ. letét.) Zele. (1480: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 24.) Zelle. (1483: Dl. 18883. 18884; 1490: Dl. 20861.)
Összesen: 238 birtokos.
