HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Aba. Aba. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 180., 1356: Fejér. IX. 6. 75., 1417: Győri tört. és rég. füz. II. 124.) Pred. Aba. (1438: U. o. II. 127., 1485: U. o. 249.) Ma puszta, Komáromtól é., Ó-Gyalla mellett.
Abostyán(-földe). (Abustyán.) Abustyan. (1343–85: Dl. 3605.) Abustian, Abustiam. (1349: Anjouk. okmt. V. 290., 1366: Fejér. IX. 6. 141.) Poss. Abostyan. (1383: Dl. 7047; 1455: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. Hh., 1489: Dl. 19607.) Predium Abostyanfewlde. (1440: Wenzel. Tata fénykora, 45.) Abostyan predium. (1440. 1446: Dl. 13900.) Ma Agostyán falu, Tata mellett (ék.), a melyhez 1440–46-ban tartozott.
Álcs(i). Villa Alch. (1297: Haz. okmt. VI. 423.) Althy. (Azaz: Alchy. 1346: Fejér. IX. 1. 109.) Alchy. (1435: Dl. 12667.) Alczy. (1439: Dl. 13373.) Alch. (1450: Dl. 14409.) Alcz. (1453: Dl. 14614.) Ma Ács, Komáromtól dny.
Almás. Pred. Almas. (Sz.-László kora, és 1213: Árpádk. új okmt. I. 131., 1235 körül: U. o. II. 12.,1236: U. o. XI. 287., 1367: Pannonh. főapáts. házi llt. XI. L.) Poss. Almas seu Wyfaluteleke. (1364: Pannonh. főapáts. házi llt. II. T.) Almas. (Kir. ember nevében. 1389: Dl. 7503.) Poss. Almas. (1405: Pannonh. főapáts. házi llt. LXI. D., 1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB., Dl. 11231; 1440: gr. Forgách cs. llt., 1460: Eszterg. prim. llt. sec. f. 2. Q. 36.) Almás (a mai Duna-Almás) eleinte a pannonhalmi apátságé volt; 1422-ben azonban már révjével együtt Komáron várához tartozott. 1440-ben I. Ulászló király, elszakítván Komáron kir. vártól, gutori Nagy László alnádornak adta. 1460-ban azonban mindkét helységet ismét Komáron vár tartozékai közt találjuk. – Ma Duna-Almás helység és Almás puszta, Komáromtól kd., a Duna déli partján.
Alsó-Aszolt. (Alsó-Aszold.) L. Aszolt helység a.
Alsó-Bök. L. Bök helység a.
Alsó-Cse(h)i. L. Cse(h)i helység a.
Alsó-Csicsó. L. Csicsó – b) helység a.
Alsófalu. Poss. Alsofalu et Felsewfalu. (1388: Pannonh. főapáts. házi llt. VIII. L.) E két helység a tatai benczés apátságé volt s Tata szomszédságában feküdt, avagy épen részét képezte e városnak.
Alsó-G(y)ellér(d). L. G(y)ellér(d) helység a.
Alsó-Konkol(y). L. Konkol(y) helység a.
Alsó-Szakálos. (Alsó-Szakállas.) L. Szakállas helység a.
Andrásháza. (Andorjásháza.) Andrashaza. (1424: Dl. 11497; 1455: Muz. llt., 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 34., 1495: Dl. 20365.) Porcio poss. Andoryashaza intra metas possessionis Ekly. (1425: Dl. 11697.) Andrashaza sub metis possessionis Ekle. (1453: Dl. 14619.) Ma Andráshida puszta az ekli határban (Komáromtól ny.-é.) 1405-ben Andreasfalwa alakban merül föl. (Muz. levéltár.)
Andreásfalva. L. Andrásháza néven.
Anyala. Terra nomine Anala. (1239: Knauz. Mon. Strig. I. 330.) Az 1532. 1533. sat. adólajstromok szerint (Anyala) az esztergomi érseké volt, s hihetőleg ugyanazé a XIV. XV. században is. – Ma puszta Érsek-Ujvár közelében dny.
Apáti. Apathi. (Nemesek nevében és előnevében. 1404: Dl. 8947; 1422: Dl. 11170; 1448: Dl. 14157.) Ma puszta, Kis-Bér mellett északra.
Aranyas. (Aranyos.) Sebast., fil. Zolat de villa Oronos supra Camarun solutor quinque ponderum ad castrum Zulga Geuriense. (1267: Pannonh. főapáts. orsz. levéltára, 12. sz.) Villa Oronos que est castri (Camarun) et altera Oronos que est Zulgageuriensis. Castrenses de Oronos. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 554.) Aranyas. (1356: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 26. sz., 1412: Haz. okmt. IlI. 288., 1437: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 58. sz., 1452: Dl. 14552; 1469: Pannonh. orsz. llt. 68. sz.) Ma Aranyos helység és Fel-Aranyos puszta (utóbbi az 1268. évi Aranyosnak felelhet meg), Komáromtól nyugatra.
Árok-sikár (puszta). Pred. Aroksykar. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt.
Árpa. (Árpatelek. Árpafölde. Árpádfölde, puszta.) Villa Arpa, que est castri Camarun. Alia villa Arpa … domine regine. Villa Vytez que eciam Arpad(!) nuncupatur. Tercia(!) villa Arpa, que pertinet ad Apa (iobagionibus castri de Camarun). Item alia villa Arpa, cuius medietas pertinet comitatui de Camarun, alia autem medietas preconibus domine Regine. Villa … Syke arpa. (1268: Knauz. Mon. Strig. I.(!) 559.) Poss. Arpadfelde. (XIV. század: Dl. 9717.) Terra vacua Arpa. (1412: Muz. llt.) Septem predia Arpatelek appellata. (1415: Muz. llt., Dl. 10362.) Pred. Arpafewlde. (1453: Dl. 14606.) Terra arabilis Arpafewlde. (1475: Dl. 17746.) Pred. Arpadfewlde. (1498: Körmendi llt. Apponyiana, n. 215.) Vashoz és Bánához tartozott.
Ás(o)ván(y)tő. Aswantew. (1226: Árpádkori új okmt. I. 216.) Pred. Asvantv. (1235 körül: U. o. II. 18.) Tributum in villa Assuanthw ecclesie S. Martini s. montis Pannonie. (1387: Dl. 7253. 7258; 1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NR. és Dl. 11231; 1460: Eszterg. prim. llt. sec. f. Q. 36. – V. ö. 1532-hez: Conscript. dical. Orsz. Levéltár.) Tributarii de Asowanthew. (1454: Pozsony városi llt. lad. 37. sect. 2. n. 24. c/4.) 1226 óta. – vétel útján – a pannonhalmi apátságé volt (1532-ben is); vámja azonban Komáron várához tartozott. (1454-ben az itteni vámszedők a Szécsi János vasvármegyei ispán emberei.) – Füss vidékén feküdt. (Komáromtól ny.)
Aszolt. (Aszold.) Portus in Alsó Azolth. (1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.) A mai Kis- és Nagy-Aszód pusztának felel meg. Gutától ny.-é.
Attyafölde (puszta). Pred. Atthafewlde. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt.
Bábon(y)a. Babanya. (1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C.) Babuna. (1268: Fejér. IV. 3. 488., 1297: Haz. okmt. VI. 423.) Plebanus ecclesie Beati Georgii martiris de villa Babna. (1328: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 19. sz.) Babua. (1367–1469: Dl. 5526.) Babona. (1455: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. Hh.) Sz.-György vértanu tiszt. szentelt egyházzal. (1328. – Ma Bábolna, Komáromtól dny.
Báos(i). Bachi. (1327: Anjouk. okmt. II. 340.) Bach. (Komáronvárm. kir. ember nevében. 1422: Dl. 11170; 1478: Dl. 25248.) Bacz. (Hasonlókép. 1439: Dl. 13418.) Predium Baach. (1459: Dl. 15422.) Kis-Bér vidékén feküdt?
Bagata. Poss. Bagatha. (1404: Dl. 8941.) Ma Bagota, Komáromtól ék.
Baj. Bay. (Köznemes előnevében. 1369: Dl. 5743.) Poss. Bay. (1408: gr. Zay cs. llt. C. n. 5. és Fejér. X. 4. 673., 1461: Dl. 15670.) Tatától keletre találjuk. (L. a Garai cs. alatt.)
Bajcs(i). Poss. archiepiscopalis Boych. (1312: Knauz. Mon. Strig. II. 659.) Poss. (archiepiscopi) Baychy. (1404: Dl. 8942.) Esztergomi érsekségi birtok volt. Egyházi nemeseit az 1550–54. évi összeírás említi. (Conscr. dical. Orsz. Llt.) Ma Bajcs néven puszta, Érsek-Ujvártól dk. (Szintén az érsekségé.)
Bálvány-Szakállas. (Bálvány-Szakálos.) L. Szakállas – b) helység a.
Bána. Bana. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 559., 1273: Haz. okmt. VI. 190., 1352: Anjouk. okmt. V. 597., 1387: Dl. 7253. 7258; 1449: Haz. okmt. V. 245., 1453: Dl. 14606; 1455: Dl. 15005; 1459: Dl. 15421; 1475: Dl. 17746.) Tributum Banaa in esdem Banaa. (1449: Muz. llt.) Banah. (1481: Dl. 18588.) Köznemeseké és főleg a Rozgonyiaké volt. Vámját is emlegetik. – Tatától nyugatra találjuk a győrmegyei határszélen. (V. ö. 1279: Haz. okmt. VI. 250.) 1449-ben Győrvármegyéhez számítják.
Bánhida. Oppidum circa pontem Bani iuxta Tatam. (Chron. Poson.) Banhida. (1288: Fejér. V. 3. 414.) Poss. utraque Banhyda. (1426: Kismart. llt. 40. F. 100., 1440–46: Dl. 13900., 1459: Dl. 15421.) Banhyda. (Nemes előnevében. 1448: Dl. 14157.) Poss. Banhyda maior cum tributo et alia scilicet minor. (1440: Dl. 24732. 13604.) Poss. Banhyda in comitatu Albensi et poss. altera Banhyda in comitatu Komaroniensi. (1453: Dl. 14624; 1461: Dl. 15596.) Poss. Banhyda in comitatu Komaron. (1459–60: Dl. 15400; 1461: Dl. 15648.) Poss. Eghazasbanchyda in comitatu Komaron. (1461: Dl. 15677.) Poss utraque Banhyda in comitatu Komaron. (1475: Dl. 17643.) 1426-ban Tata, később állandóan Vitány várához számítják mindkét Bánhidát, s egyszersmind hol (egyiket vagy másikat vagy ép mindkettőt) Fejér- hol Komáronvármegyéhez. Egyházas- vagy Nagy-Bánhida vámhely is volt. – Ma csak egy Bánhidát ismerünk, Komáromvármegyében, Tatától dk.
Bánk-ülése (puszta). Terra Bankylese. (1866: Fejér. IX. 6. 141. és Muz. levéltár.) Agostyán, Tardos sat. vidékén feküdt.
Barancsháza (puszta). Pred. Baranchhaza. (1500: Magy. Tört. Tár VI. 23.) Igmánd, Kocs sat. vidékén feküdt.
Bárk. (Bárkány.) Villa Bark. (1439 körül – 1466: Dl. 16414.) Barkan. (1455: Bécs város levéltára.) A buda-vári Szent-György vértanuról nevezett egyház plébánosáé volt vámjával együtt. – Komárom vidékén feküdt?
Barlabás-Damonkos-háza. Nobilis de Barlabasdamuncushaza. (1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C.) A Komáromtól nyugatra (a győri határig) elterülő vidéken fekhetett.
Baromlak. Baromlak. (1436: Muz. levéltár., 1439: Jászó. KK. f. 1. n. 55., 1464: Acta post Adv. 85–15.) Nemesek előnevében fordul elő. – Érsek-Ujvártól k.-é. esik.
Baticz (? puszta). Pred. Bathycz. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt.
Battyán. Villa Batyan et alia Batpan ecclesie Albensis. (1250: Haz. oklt. 17.) Bathyan. (1273: Árpádk. új okmt. IV. 29., 1335: Zichy okmt. I. 453.) Villa Bathian. (1358: Veszpr. kápt. házi llt. Cap. 7.) Nagh Bathyan. (1446: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 61. sz.) Kysbathyan. (1455: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. Hh.) Ma puszta, Kis-Bér mellett é. felé.
Béd. (Bét.) L. Bőd alakban.
Bekeháza. L. Beketelke a.
Beketelke. Beketeleke. – Barlabás-Damonkos-házával (l. ott) együtt merül föl. Talán e helynek felel meg az 1491-ban kir. ember előnevében (Laky János) föltünő «Bekehaza» is. (Dl. 19960.)
Beled. (Belid). Pred. Beled (a pannonh. apátságé) et villa Beled oduornicorum regis. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 12.) Terra reginalis Belyd vacua et habitatoribus destituta. (1284: Knauz. Mon. Strig. II. 187.) Terra Belyud. (1291: U. o. 310.) Belit. (1381: Pannonh. főapáts. házi llt. XXXII. C.) Belyd. (1440: Dl. 13500.) Poss. Beled. (1455: U. o. VI. Hh.) A pannonhalmi apátságé és köznemeseké volt. – A Tata és Nagy-Igmánd közti vidéken feküdt.
Bene. Bene. (1269: Fejér. IV. 3. 543., 1280: Fejér. V. 3. 73., 1394: U. o. X. 8. 388., 1404–1450: Gyulai, i. m. 1890. évi jelent. 20. l.) Ma dűlő a komáromi határban. (U. o.)
Berezel. Berezel. (1448: Dl. 14157.) Köznemes nevében fordul elő. Tata vidékén feküdt. (V. ö. Bétel helys. a.)
Berény. Villa Beryn. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 556., IV. László idejéből: Árpádk. új okmt. IX. 575.) Ekecs és Nagy-Megyei vidékén feküdt.
Bertalamos (puszta). Pred. Berthalamos. (1500: Magy. Tört. Tár VI. 23.) Igmánd, Kocs sat. vidékén fekhetett.
Bétel.(?) Poss. Bethel. (1450: Wenzel. Tata fénykora. 53. l.) A Héregről Tatára vezető úton merül föl. (Ha ugyan nem Berczelt kell értenünk.)
Bikcse. L. Fejérvármegyében.
Bille. (Billa.) Terra nomine Billa de Zulgageur excepta. (1231: Árpádk. új okmt. I. 282.) Villa Bylla. (1235 körül: U. o. II. 12.) Terra Bylle. (1268: Knauz, i. m. I. 559.) Poss. Bylle. (1393: Pannonh. főapáts. házi llt. III. 247.) Poss. ecclesie Strigoniensis Bylie. (A király birtokába jut. 1425: Fejér. X. 6. 707.) Részben a pannonhalmi apátságé volt. – Ma Billeg néven puszta, Tatától ény.
Bodolófölde. Poss. Bodolowfeuldu. (1349: Anjouk. okmt. V. 290.) Szomold (ma Szomód) és Tata vidékén feküdt.
Bogya. Villa Bogha. (1268: Knauz. I. 555.) Bogya. (1367: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 28. sz., 1387: Dl. 7253. 7258; 1402: Haz. okmt. II. 168., 1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB., Dl. 11231.) Bogdya. (1460: Eszterg. prímási llt. f. 2. Q. 36.) Tributum in villa nobilium de Bogya. (1387: Dl. 7253. 7258.) Nobiles de Bogya ad castrum Kornaroniensem spectantes. (1405: Haz. okmt. I. 298.) Bogya. (Nemesek nevében. 1480: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4 n. 24. 1483: Dl. 18884.) Az itteni vámmal együtt a komároni várhoz tartozott. Lakói, mint az 1402. és 1405. évi oklevélből kitűnik, legalább részben, nemesi jogokat élveztek. – Ma is Nemes- és Vár-Bogya, Komáromtól ny.-é.
Bokod. Terra Bukud. (1237: Haz. okmt. I. 17.) Poss. Bokod. (1440–46: Dl. 13900; 1460: Dl. 15498.) Bokod. (Nemes nevében. 1477: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4 n. 55.) Részben köznemeseké volt, részben Gesztes várához tartozott. – Tatától dny. találjuk. 1433-ban Fejérvármegyében sorolnak fel egy ily nevű falut. (Bokod. – Muz. levéltár.) Hihetőleg ugyanez értendő.
Bol(y)ár. Villa Abrae que vocatur Bolar. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 556.) Nagy-Megyer és Ekecs vidékén feküdt.
Bőd (puszta). Poss. Beech (Beeth ?) in comitatu Komaromyensi. (? 1386: Haz. okmt. III. 240.) Poss. Beed. (1412: Muz. llt.) Predium Beed. (1415: Muz. llt. Dl. 10362.) Terra arabilis Bewd. (1475: Dl. 17746.) A némai Kolos családé volt.
Bök. Buk inferior. (1387: Dl. 7253. 7258.) Bwk. (1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB., Dl. 11231; 1424: Dl. 11497; 1450: Haz. okmt. III. 389.) Bewk. (1449: U. o. V. 248., 1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.) Felse Bewk. (Nemes előnevében. 1480: Dl. 18395.) Bök (1387-ben Alsó-Bök) Komáron várához tartozott. 1424-ben, 1449-ben, 1450-ben sat. a nemes Bökiek szerepelnek. – Aranyos helység és a Duna mellett feküdt, Komáromtól nyugotra.
Buzád. Poss. Bwzad. (1460 körül: Kismart. llt. 47. C. 15. et NB.) A Csúziaké volt; hihetőleg Csúz, Szemere sat. vidékén feküdt.
Csanak. Terra Wata. Terra nomine Chonuk sita in parochia castri de Kamarun. (1235: Árpádk. új okmt. VI. 567. 568.) Villa Luaz Chonuk. (U. o. 568.) Terra Wathachonuk. Terra nomine Chonuk prope Wigman. (1257: U. o. VII. 456. 457.) Forum Choldkedde in terra magni Chonuk. (U. o. 457.) Kis-Csanak 1340-ben is fölmerül, valamint 1430-ban is, Kis-Csanak vagy Kápolna néven. (Gyulai, i. h. 1890. évi jelent. 23. l. V. ö. Árpádk. új okmt. VI. 72.) Ma Csanak néven puszta Nagy-Igmánd (a hajdani Vigmán) közelében, nyugot felé.
Csaplár. L. Fejérvármegyében.
Csapol. L. Fejér- illetve Pestmegyében.
Császár. Chazar. Chazaar. (1419: Fejér. X. 6. 239., 1433: Kismart. llt. 44. G. 58., 1440: Dl. 13541; 1443: Kismart. llt. 35 B. 41., 1500–6: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Chasar. (1453: Dl. 14621.) Köznemeseké és a Héderváriaké volt. – Kis-Bértől keletre esik.
Cse(h)i. Poss. Felsewchey. (1419: Haz. okmt. II. 212., 1495: Muz. levéltár.) Chey. (Nemes előnevében. 1436: Muz. levéltár.) Poss. utraque superior scilicet et inferior Chey. De Chey család. (1497: Eszterg. kápt. házi llt. 52. 2. 7.) A Cse(h)i, györedi Pobor, Nagy-györedi sat. cs. birtoka volt. – Ma Csehi, Érsek-Újvártól k.-é.
Cseke. Cheke. (1416: Fejér. X. 5. 734., Eszterg. prim. llt. f. 1. K. 8.) 1416-ban ítéletileg igtatják e helység birtokába az esztergomi érseket. – Ma Barsvármegyében Nagy-Sallótól dny. találjuk, a komáromi határon.
Csém. Chemy. (Nemes nevében. 1485: Huny. kora. XII. 278.) Ma puszta, Ó-Szőnytől dny. felé.
Cseneháza. Poss. Chenehaza sub metis possessionis Ekle. (1453: Dl. 4619.) Poss. Chenehaza. (1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. Capsa. 10. f. 4. n. 24.) Pred. Chenehaza. (1497: Dl. 20571.) Pred. Czenehaza. (1497: Dl. 20591.) Bizonyára Ekel-be olvadt.
Csép. Terra Chep. (1257: Árpádk. új okmt. VII. 457.) Poss. regalis Cheeph. (1394: Dl. 7995.) Cheep. Chep. (1404: Dl. 8947.) Poss. Cheph. (1404: Muz. llt.) Chep. (1439: Dl. 13418; 1446: Kismart. llt. 40. F. 101., 1452: Dl. 14552.) 1404-ben földesurai, az Apátiak és Rátonyiak kérésére heti-vásár tartásra nyert jogot Zsigmond királytól. Később leginkább a Csépieké. – Kis-Bértől ék. találjuk.
Csetke. Poss. Cethke. (1419: Pannonh. főapáts. orsz. levéltár. 52. sz.) Chethke. (1419: U. o. házi llt. VIII. B.) A vértes-kereszturi apátságé volt s Császár vidékén feküdt.
Csicsó. – a) Villa Chichov. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 11.) Terra tawarnicorum dni regis de Chychou. (1291: Knauz. Mon. Strig. II. 310.) Chicho. (1433: Kismart. llt. 44. G. 58.) Chichow. (1443: U. o. 35. B. 41.) Chychow. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt s a Nagy-Igmánd, Mocsa és Tömörd (utóbbi ma puszta) közti vidéken feküdt. – b) Chychow. (1268: Knauz, i. m. I. 557.) Iobagiones regales in Chicho. (1369: Dl. 5773.) Chichou in Wagkuz. (1378: Pannonh. főapáts. házi llt. XLI. S.) Alsouchyehow. (1387: Dl. 7253. 7258.) Chicho, Chychow. (1397: Dl. 8527; 1421: DL. 11140.) Chicho et alia Chicho. (1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB. és Dl. 11231.) Alsochycho. Felsewchycho. (1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.) Mindkét Csicsó (legalább részben) a komároni várhoz tartozott. (1397-ben és 1421-ben Csicsó a Kanizsaiaké.) – Ma Csicsó néven Komáromtól nyugatra, a Duna mellett találjuk, közel a győrmegyei határhoz.
Csonuk. L. Csanak néven.
Csúr. Poss. Chur. (1891: Dl. 7690.) Makkal együtt merül föl.
Csurmold(?). (Csörmold?) Czyranond. (! 1478: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 96. 20. 4.) Chwrmold. (? 1479: gr. Bánffy cs. llt. T. 25. és gr. Erdődy cs. monyorókeréki llt. f. 69. n. 1156.) L. a harinnai Farkas cs. alatt.
Csúz. Chuz. (1431. 1436: Muz. llt.) Chyuz. (1436. 1437. 1439: U. o.) A Csúzi rokonságé volt. – Komáromtól kissé távolabb ék. találjuk.
Dad. Poss. Dad. (1440–46: Dl. 13900., 1460: Dl. 15498.) Gesztes várához tartozott. – Tatától dny. esik.
Dinnye. (Dinnya. Dennye.) Predium Dinna. (Sz.-László kora és 1211: Árpádk. új okmt. 1. 131.) Pred. Digna. (1235 körül: U. o. II. 10.) Dennye. (1435: Veszpr. kápt. házi llt. Cap. 7.) Dynnye, Dynya, Dynye. (A Vas cs. előnevében. 1439: Dl. 13418; 1446: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 61. sz., 1448: Dl. 14151; 1461: Dl. 15677; 1471: Dl. 17673.) Kysdynnye. (Hasonlókép. 1459: Dl. 15422.) Wasdynnye. (Hasonlókép. 1500: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 87. sz.) Ma Vas-Dinnye (Vasdinnye) néven puszta, Kis-Bértől északra.
Dobozfalva L. Néma helység a.
Dorog. Durugh populorum domine regine. (1250: Haz. oklt. 17. – V. ö. Pannonh. főapáts. házi llt. XXVII. Hh.) Kis-Bér, Kethely sat. vidékén feküdt.
Egyházas-Bánhida. Azaz: Nagy-Bánhida. – L. Bánhida néven.
Egyházas-Szakállas. (Egyházas-Szakálos.) L. Szakállas helység a.
Ekecs. Villa Ekech. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 556., 1349: Fejér. IX. 1. 712., 1383: Eszterg. prim. llt. f. 1. C. 18., 1387: Dl. 7253. 7258; 1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB. és Dl. 11231; 1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.) Ekech. (Nemes előnevében. 1479: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 3. 3. 25.) Részben a komároni várhoz tartozott. – Nagy-Megyer közelében ék. találjuk, a pozsonyi határon.
Ek(e)l. (Ekü.) Ekly. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 478., 1327–1410: Dl. 155; 1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C., 1369: Dl. 5773; 1423: Dl. 11341; 1425: Dl. 11697.) Sacerdos de Ekly. (1247 körül: Hazai okmt. III. 9.) Ekl. (1261: Árpádk. új okmt. XI. 513., 1268: Knauz. Mon. Strig. I. 554., 1483: Dl. 18883. 18884; 1487: Dl. 19332.) Ekled. (! 1425: Dl. 11698.) Ekle. (1453: Dl. 14619.) Elk. (! 1465: Dl. 16158.) Ekel. Ekell. (1495: Dl. 20365., 1497: Dl. 20591.) Ma Ekel helység és Ekli puszta, Komáromtól ny.-é. (V. ö. Andrásháza helység a.)
Elbő. L. Ölbő néven.
Eme(ly). L. Imely néven.
Erecs(tő). Pred. Erechtu. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 18., 1370–78: Pannonh. főapáts. házi llt. XLI. S.) A mai Erecs pusztának látszik megfelelni, Csicsó közelében. (Komáromtól nyugatra.)
Erk. Erky. (Nemes nevében. 1429: Haz. oklt. 385.) Poss. Erk. (1464: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 70. sz.) Kyserk. (Nemes előnevében. U. o.) Az andrásházi Ivácson, Erki, Kis-erki családé volt.
Érsek-Lél. L. Lél helység a.
Ette(j). Ethey. (1257. 1271: Zichy okmt. I. 452., 1277: Fejér. V. 2. 407., 1422: Dl. 11170.) Ethey. (1327: Anjouk. okmt. II. 340.) Ethe. (1348: U. o. V. 236., 1450: Haz. okmt. III. 390.) Predium Ethee. (1435: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 7.) Ethee. (1449: Haz. okmt. V. 246.) Ette. (1453: Dl. 14621.) Predium Pwztha Ethe. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Ma Ette, Tatától dny.
Felső-Bök. L. Bök helység a.
Felső-Cse(h)i. L. Cse(h)i helység a.
Felső-Csicsó. L. Csicsó – b) belység a.
Felsőfalu. L. Alsófalu helység a.
Felső-Ga(l)lya. L. Ga(l)lya helység a.
Felső-G(y)ellér(d). L. G(y)ellér(d) helység a.
Felső-Örs. L. Örs helység a.
Fel(ső)-Szakálos. (Fel-Szakállas.) L. Szakállas helység a.
Fis(s). L. Füs(s) alakban.
Fizegtő. (Fizedtő.) Predium Fizeg super Ripam Danubii in condescensu ipsius fluminis in Danubium, a quo ipse locus suum sumpsit vocabulum. (Sz.-László kora és 1213: Árpádk. új okmt. I. 131.) Pred. Fyzegtu. (1235 körül: U. o. II. 12.) Tributum de Fygzegtu. (1260–70: Bécs város llt.) Terra monasterii S. Martini de sacro monte Pannonie Fyzedtu vocata. (1263: Árpádk. új okmt. III. 38.) Fyvzegteu. (1267: U. o. VIII. 168.) Tributum de Fyzegthu. (1342: Anjouk. okmt. IV. 224.) Poss. Fyzygthew cum tributo et alio tributo portus Danobii. (1393: Haz. okmt. III. 246.) Fyzegthw. (1422: Dl. 11231.) Fyzegthew. (1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.) Trib. de Fyzegthew. (1453: Bécs város llt.) A XIV. század végeig a pannonhalmi apátságé, a XV-ikben Komáron vár tartozéka. (Révje és vámja azonban nem.) – Ma Füzitő néven puszta, Ó-Szőny mellett keletre.
Für. (?) XIV. század: Gyulai, i. h. 1890. évi jelentés. 30. l., Für. (Másolat után. 1464: Acta. post Adv. 85–15.) Fywr. (1505: Dl. 21520. és 26116.) Komáromtól (távolabb) ék. esik.
Fűr(-monya). Villa Fyur. (1268: Knauz, i. m. I. 556., 1297: Haz. okmt. VI. 424.) Poss. Fyr al. nom. Fyrmonya. (1397–1406: Dl. 8526. 8527.) 1397-ben Megyerrel együtt a Mezőlaki cs. kezéről vétel útján a Kanizsaiakéra került. – Nagy-Megyer, Radvány és Patas közt feküdt a Csilizközben.
Füs(s). Duo predia Fyvs. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 18.) Villa abbatis S. Martini Fyus vocata. (1268: Knauz Mon. Strig. I. 557.) Iobagiones exercituantes seu familiares de Fys. (1383: Pannonh. főapáts. házi llt. XXXVII. D.) Thomas (filius Johannis) de Kysfys predialis. Michael dictus Chyngolad de Nagfys predialis. (A pannonhalmi apátság egyházi nemesei értendők. 1452: Muz. levéltár.) Fysy. Fysi. Physy. (Nemesek nevében. 1467: Kisfaludy cs. llt., 1480: Dl. 18395; 1483: Dl. 18884.) Naghfys. Kysfys. (Hasonlókép. 1483: Dl. 18883. 18884.) Fews. (Hasonlókép. 1497: Dl. 20571.) A pannonhalmi apátság praedialis nemesei lakták, egészen a legújabb időkig. Az apátság 1383-ban adta nékik Füs helységet, tized-fizetés terhe mellett, oly kötetezettséggel, hogy az apátság részére egy fegyverest állítsanak ki, vagy e helyett 3 márka denárt fizessenek s az arra járó apátot ellássák. Viszont az apát ígéri, hogy nem tisztje útján, hanem személyesen látja el ügyeiket. (V. ö. 1388. és 1478. évekhez Gyulai, i. h. 1890. évi jelentés, 30. l. és Fényes, Magyarorsz. geogr. Füss alatt.) Komáromtól nyugatra találjuk.
Gadócz. Gothouch. (1247 körül: Haz. okmt. III. 9.) Gadouch. (Nemes nevében. 1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C.) Poss. archiepiscopi et prepositi de Moyk Kadouch. (1383: Eszterg. prim. llt. f. 1. C. 18.) Gadoch. (1407: Haz. okmt. III. 267.) lobagiones archiepiscopales in poss. Gadoch. (1420: U. o. 315.) Poss. nobilium archiepiscopalium de Gadowcz. (1438: Fejér. XI. 141.1 Gadocz. (Praedialis nemes nevében. 1452: Dl. 14522.) Gadocz. (Nemes nevében. 1482: Lajtafal. llt. Cap. X. f. 4. n. 24.. 1497: Dl. 20571.) Ma puszta, Komárom közelében, a Duna mentén.
Ga(l)lya. Vdwornici (de) villa Galla. (1251: Haz. okmt. VII. 41.) Galya. (1391: Dl. 7699.; 1426: Kismart. llt. 40. F. 100., 1440: Dl. 13900; 1453: Dl. 14601; 1459: Dl. 15421; 1460: Dl. 15497: 1461: Dl. 15596. 14624.) Galya maior. (1440: Dl. 13604. 24732; 1493: Dl. 19960.) Kysgalya. (1440: Dl. 13604.) Poss. Felsew Galya. (1459–60: Dl. 15400; 1493: Dl. 19960.) Vitány várához tartozott; de mind Alsó- mind Felső-Gallyán voltak köznemesi birtokok is. – Ma Alsó- és Felső-Galla, Tatától dk.
Gég. Villa Gegu. (1075: Knauz. Mon. Strig. I. 55.) Geeg. (1353: Eszterg. kápt. házi llt. 36. 1. 1.) Geegh. (1383: U. o. 36. 1. 6.) Gyegh. (1390: U. o. 36. 1. 7.) Gegh. (1429. 1430: U. o. 36. 1. 10. és 36. 1. 12.) I. Géza király adományából a garam-sz.-Benedeki apátságé volt. Az 1353. évi oklevél szerint a Vág és Nyitra folyók közt feküdt s Szakálos helységgel volt határos. Ennélfogva a mai gégi dűlőnek felel meg, Gutta közelében, észak felé Bálvány- Szakállastól. (V. ö. Knauz. A Garan m. sz.-Benedeki apátság tört. I. 154. l.)
Gerebecs. Villa Grabuch. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 12.) Gerebech. (1426: Kismart. llt. 40. F. 100., 1444. 1446: Dl. 13900; 1459: Dl. 15409. és Kaprinay, i. m. II. 351.) Gerebecz. (1448: Dl. 14197.) Ma Grébics puszta, nyugot felé Tatától, a melyhez tartozott.
Gerencsér. L. Fejérvármegyében.
Gesztre (puszta). Terra monasterü de Koppan Gestre vocata. (1420: Haz. okmt. III. 315.) A Keszegfalva és Ujfalu közti vidéken feküdt, Komáromtól é.-ény. félé.
Gönyő. L. Gönyő város a. Győr- és Me(l)lértő helység alatt, Komáronvármegyében.
Gug. Predium nomine Gug iuxta fluvium Wag, a castro Nitriensi exemptum. (1217. 1238: Fejér. III. 1. 202., IV. 1. 108.) Terra Gug. (1245: Knauz. Mon. Strigon. I. 360.) Villa Gueg. (1247 körül (?): Haz. okmt. III. 9.) Villa Archiepiscopi Gug. (1312: Knauz i. h. II. 660.) Gwgh. (14$1: Eszterg. kápt. házi llt. 40, 5. 19.) Az 1238-ban a fejérvári kereszteseknek adott Gug, Gyulai szerint (i. h. 1890. évi jelentés. 34.) csakis a szimői határba olvadt Felső-Gugra illik. 1481-ben köznemes nevében merül föl. – Gug ma különben puszta, Kamocsa és Szimő között, a megye északi határszélén.
Guta. Villa Guta que est archiepiscopi Strigoniensis. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 555.) Terra archiepiscopatus Strigoniensis et terra seu poss. Gutha comitis Bos de genere Scemere. (1281: U. o. II. 151.) Poss. Gut(t)a, Gutha archiepiscopalis. (1349: Eszterg. prim. llt. sec. f. 1. C. 16., Fejér. IX. 1. 712.) Az esztergomi érsekségé volt a modenai Hyppolit-codexek szerint a XV. sz. végén is, Századok, 1870. 284–288.), mely határát jelenleg is bírja. – Komáromtól ény. találjuk.
Gyall(y)a. Gyalla. (1329: Győri tört, és rég. füz. II. 243–4.) Gylla. (1357: Fejér. IX. 6. 77.) Predium Gyalla. (1412: Győri tört. és. rég. füz. II. 26.) Gyalla. (Nemes nevében. 1471: Dl. 17195.) Gyalya. (1495: Nyitrai kápt. orsz. llt. f. 3.) Gyala. (1498: Körmendi llt. Apponyiana, n. 216.) Ma Ó- és Új-Gyalla, Komáromtól ék. (Az előbbi értendő.)
G(y)ellér(d). (Gellyér. Gyellér. Gyellyér.) Iobagiones castri Zolgageur de villa Gulier. (1258: Árpádk. új okmt. II. 299.) Populi ville Guler zulugageuriensis. Villa Gyuler. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 555. 557.) Nobiles de Geller (Geler) ad castrum Komaron. spectantes. (1442: Haz. okmt. II. 168., 1405: U. o. I. 298.) Alsogheleer. (1449: U. o. V. 246.) Felsewgyeleer. (1449: U. o. 247.) Gelyer. (1450: Tört. Társ. letét.) Alsewgyele, Felsewgyele: (! ? 1450: Hazai okmt. III. 389.) Felsewgylerd. (1468: Dl. 16677.) Geleer. (1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 24.) Fewsew Gelerd, Fewlsew Gelerd, (1499: Dl. 20861.) Ma is Felső- és Alsó-Gellér, Nagy-Megyer közelében dk.
Gyirok. (Gyorok.) Dyruk, Diruk. (1317: Fejér. VIII. 2. 80) Gyurugh, Gyruk. (1332: U. o. VIII. 3. 653.) Az esztergomi érsekségé volt s Lék (l. ott) szomszédságában feküdt.
Györk-Kesző. L. Kesző helység a.
Gyur(a)cs (puszta). Villa Guruch. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 11.) Pred. Gywrch. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Tata és Igmánd közti vidéken feküdt.
Haláp. Poss. Halap, Halaph, Halaap. (1355: Fejér. X. 2. 461., 1362: Dl. 5112; 1408: Fejér. X. 4. 673., 1423: Dl. 11402; 1461: Dl. 15670.) Baj és Agostyán szomszédságában (Tata mellett keletre) feküdt. (L. a Garai cs. alatt.)
Halas. Halas. (1387. 1460: Eszterg. prim. llt. sec. f. 2. Q. 31. és 36., 1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB.) Komáron várához tartozott. – A komáromi várral majdnem szemben a Vág-Duna tulsó partján feküdt. (Gyulai, i. h. 37. l.)
Halász. Villa Halas. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 11.) Terra Halaz. (1297: Haz. okmt. VI. 424.) Ács, Ó-szőny sat. vidékén feküdt.
Haraszt(i). Villa Harazty. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 19.) Villa Horozt. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 557.) Poss. Harazth. (1387: Eszterg. prim llt. f. 2. Q. 30., Dl. 7253.) Komáron várához tartozott. – Ma dűlő a nagy-tanyi (Komáromtól ny.-é.) határban. (Gyulai, i. m. 37.)
Harkály. Harkay. (Nemes nevében. 1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XVIII. C.) Ma puszta, Ó-Szőny mellett nyd.
Harsány. Harsan. (1239: Fejér. IV. 1. 154., 1250: Haz. okmt. VI. 57.) Nobilis de Harchan. (1316: Knauz, Mon. Strig. II. 725.) Poss. Harsaan. (1409: Muz. llt.) Szent-Péter vidékén feküdt, déI felé e helységtől. (Komáromtól ék.)
Hási (? puszta). Pred. Hasy. (1480: Nyitrai kápt. orsz. llt. f. 2.) Ugy látszik, a nyitrai határ felé feküdt.
Hazuga. Villa Hazuga. (1268: Knauz, Mon. Strig. I. 559.) Árpa(-telek) szomszédja volt.
Hegyi. Hegy. (1404: Dl. 8947.) Komáromvármegyei szolgabiró nevéből ismerjük.
Hetény. Villa Heten. (1223: Fejér. III. 1. 428., 1245: Fejér. VII. 3. 26.) Tercia pars terre Heten pertin. comitatui de Camarun. (1268: Mon. Strig. I. 559.) Villa Hetyn. (1272: Fejér. V. 2. 44., Knauz. I. 606.) Poss. Hetyn. (1305: U. o. II. 561.) Villa … Hethyn. (U. o.) Poss. Heteny. (1339: Körmendi llt. Ányosiana. 1. a.) Poss. Hethen. (1345: Fejér. IX. 1. 319., 1409: Dl. 9546; 1413: Dl. 10117.) A Bold. Szűz tiszt. szentelt egyházzal. Az esztergomi érsekségé volt, melynek itteni egyházi nemeseit a XVI. század közepén említik. (Dr. Ozorai, Az egyházi nemesek. 103. l.) – Komáromtól ék. találjuk.
Hoba. Hoba. (1431: Muz. Ilt., 1460 körül: Kismart. llt. 17. C. 15. et NB.) A Hobai és Csuzi családoké volt. A megye északi határvidékén kereshetjük.
Huhor. Terra nobilium de Huhor. (1291: Knauz. Mon. Strig. II. 310.) Mocsa vidékén merül föl.
Iklad. (Iklód.) Iklood. (Komáromvármegyei kir. ember nevében. 1369: Dl. 5743.) Poss. Iklad. (1457: Győri tört. és rég. füz. II. 132.) Gyallával együtt említik.
Ilbő. L. Ölbő néven.
Ime(ly). Poss. (archiepiscopi) Eme. (1404: Dl. 8942.) Iobagiones archiepiscopales in villa lmee. (1438: Győri tört. és rég. füz. II. 129.) Az esztergomi érseké volt. – Ma Imely néven Komáromtól é. találjuk.
Ivánkatelke (puszta). Pred. Iwankatheleke. (1498: Körmendi levéltár. Apponyiana, n. 215.) Szák, Bána és Nagy-Mak helységekkel együtt említik. – Ma Battyán puszta része visel Ivánka nevet.
Izsa. Villa Isa. (1276: Árpádk. új okmt. IX. 151., 1268: Knauz, Mon. Strig. I. 559., 1291: U. o. II. 287.) 1291 óta, pl. 1532-ben is, a Sz.-Tamásról nevezett esztergomi prépostságé volt. – Komáromtól keletre találjuk, a Duna mentén.
Izsap. (Izsop.) Isop. (1297: Haz. okmt. VI. 424., 1321–1420: Dl. 10750; 1421: Dl. 11140; 1422: Dl. 11231.) Izap. (1397: Dl. 8526. 8527; 1460: Eszterg. prim. llt. sec. f. 2. Q. 36.) Isap. (1472. 1483. 1494: Lajtafal. llt. Dóczyana. (Cap. 3. f. 2. 3. és f. 1. M. +, Cap. 10. f. 3. n. 17., 1473: Dl. 17428.) Isaap. (1494: Dl. 20187.) Megyer mellett fekszik. 1422-ben, 1460-ban, 1473-ban és 1483-ban Komáron várához számítják. Azonban nemesi birtok-részek is voltak itt.
Jászfalu. Poss. Tykeresnyek aliter Jászfalu. (Újkori másolat után. 1434: Acta post. adv. 85–15.) Poss. Jazfalu, Jazfalw. (1436. 1439: Muz. llt., 1454: Dl. 14827.) A Csuziaké volt. – Érsek-Újvártól keletre találjuk.
Kabod. Poss. Kabod. (1460: Dl. 15498.) A megye szabatos kitétele nélkül, Gesztes vár tart. közt sorolják föl. A fejérvármegyei és komáronvármegyei határon feküdt. (A mai Kapberek puszta?)
Kajánd. Poss. Kayand. (1455: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. Hh.) A Bábonai, Kovácsi sat. családoké volt.
Kakar. Kakar. (1416: Acta post Adv. 85–15., 1437–9: Muz. levéltár. 1460 körül: Kismart. llt. 47. C. 15. et NB.) A Csúziaké volt.
Kamocsa. (Kamacsa.) Kamacha. Kamocza. (1416. 1434: Acta post adv. 85–15., 1436–9: Muz. levéltár.) Kamocha. (1460 körül: Kismart. llt. 47. C. 15. et NB.) Kamacha. (1495: Nyitrai kápt. orsz. llt. f. 3.) A Csúziaké, Szemereieké sat. volt. – Érsek-Ujvártól nyd. találjuk.
Karva. Terra (seu poss.) Korwa, Karwa. (1245: Fejér. IV. 1. 400., 1293: U. o. VI. 1. 280., 1298: U. o. VI. 2. 176.) Kysseukorva. (1300: Árpádk. új okmt. X 447.) Korava. (1312: Fejér. VIII. 1. 476.) A XIII. század végén és a XIV. elején Komáronvármegyéhez számították. 1543-ban Esztergomvármegyéhez számítják. (Adólajstrom az Orsz. Levéltárban, Conscr. dical.) – Ma is Esztergomvármegyében találjuk, a Duna partján, Esztergomtól ny.
Ka(t)pán (-monostora). (Kappán-monostora.) L. Koppán-monostora néven.
Kapan-kut. Poss. Kapun, Rwth. (! 1439: Muz. levéltár.) Poss. Kapankwth. (1460 körül: Kismart. Llt. 47. C. 15. et NB.) A Csúziaké volt. – Ma Kopankut néven dülő Für és Udvard között, Csúztól nem messze.
Kápolna. L. Csanak helység a.
Káva. Predium Kawa. (1247 körül: Haz. okmt. III. 9., 1407: U. o. 267.) Kawa. (1466: Lajtafal. llt. Dócziana. Cap. 10. f. 2. n. 7.) Kana. (! 1485: Dl. 19020.) Ma puszta, Keszegfalva mellett, Komáromtól ény.
Kendertó. L. Fejérvármegyében.
Kerek-árok (puszta). Pred. Kerekarok. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt.
Kerek-szállás. Kerekzallas. (A Kürti cs. előnevében. 1503: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. Miscellanea.) Poss. Kerekzalas in comitate Komaroniensi. (1507: Dl. 21699.) A megye ék. vidékén, az Esztergomvármegyével határos széleken kereshetjük.
Kereki (puszta). Terra Keregj. (1237: Haz. okmt. I. 16.) A Csák nemzetségé volt. – Hihetőleg a Tatától d., Bokod mellett elterülő mai Kereki pusztát kell értenünk. – V. ö. Fejérvármegyében a (kereki, apastali) Aczél család a.
Kernye. Kernye. (1444–46: Dl. 13900; 1446: Kismart. Llt. 25. A. 14., 1.460: Dl. 15498; 1495 -7: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 28. és 50. 2. 33.) A XV. sz. közepén vámjával együtt Gesztes várához tartozott, 1495–7-ben pedig (legalább vámja fele része) a fejérvármegyei-Gerencsér várához. – Ma Környe, Tatától délre.
Keszegfalva. Poss. Kezegfolwa. (1482: Dl. 18673; 1485: Dl. 19020.) A marczelházi Pósár-oké volt. – Komáromtól ény. találjuk.
Kesző. (Keszi.) – a) Villa Kezu … alia villa liezu. (1268: Knauz, Mon. Strig. I. 556. 557.) Poss. Kyskezu … iuxta Kezu maiorem. (1272: Knauz, i. m. I. 607.) Kezeu. (1277. Árpádk. új okmt. IX. 178.) Nobilis de Kezw in Vagkuz. Nobilis de Gyurk-kezw. (134–7: Fejér. VII. 3. 148. 149.) Poss. Kyskezeu. (1352: Anjouk. okmt. V. 597.) Poss. Kyskezew in comitatu Kamariensi inter fluvios Wagh et Danubii. (1371: Muz. levéltár.) Nagkezew. (1380: U. o.) Kiskezew et Naghkezew. (1415: Muz. levéltár.) Nagykezew. Kyskezw. (1449: Haz. okmt. II. 303.) A némai Kolos családé volt. Ma Nagy- és Kis-Keszi, Komáromtól nyugatra, a Duna mentén. – b) Terra Queztev ad castrum de Bana et Zulgugeur pertinens. (1256: Knauz, i. m. I. 436.) Terra Kezu. (Ugyanazokhoz a várakhoz. 1258: Fejér. X. 3. 253.) Kurthacheuz, Kurthakezeu. (!? Nemesek nevében. 1349: Fejér. IX. 1. 712., 1355: U. o. IX. 2. 461.) Kurtakezy. (Hasonlókép. 1485: Huny. kora. XII. 281.) Kwrthakezew. (1465: Dl. 16255.) Ma is megvan, Kurta-Keszi néven, Komáromtól kelet felé. – c) Nobiles de Kezv. (1299: Knauz. Mon. Strig. II. 461.) Rawazkezew. (1460: Dl. 15995; 1464: Pesty. Helynevek. I. 425. és Dl. 15961; 1504: Eszterg. prim. llt. f. 3. Q. 62.) Köbölkuttal és Újfaluval együtt emlegetik, rendszerint mint a Bátoriak birtokát, s így a mai esztergomvármegyei Bátor-Keszit kell alatta értenünk (Komáromtól k.-é.), mely az 1531–1532. évi adólajstromokban már Kezzy, Bathorkezy néven szerepel, szintén mint a Bátorlak birtoka. (Orsz. Llt. Conscr. dical.) – d) Kesew. (1243: Fejér. IV. I. 275., 1247: Knauz, Mon. Strig. I. 370.) Kezes. (1268: U. o. I. 551.) Kezew. (1383: Eszterg. prim. llt. f. 1. C. 18.) Kezyw. (1387: Dl. 7253. 7258. és Eszterg. prim. llt. Q. 31., 1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB.) Komáron várához tartozott. Ezen kívül 1422-ben és 1460-ban ugyancsak Komáron vár tartományában egy «Warkezy, Warkezew» nevű falut is említenek, még pedig az 1422. évi egyik (a kismartoni) okiratban előforduló Kezew-vel egyszerre. (1422: Dl. 11231. és Kismart. llt. 47. G. 5. et NB.) Ezt a Vár-Keszit 1489-ben Mátyás király Komáron városának adományozta. (Komárom városi levéltár.) Gyulai szerint «a (mai) komáromi határban, az öreg ért elhagyva, Gadóczra menet, a keszi helyi földeken» feküdt.
Kethely. Poss. Teregen, Teryan. (1250: Haz. oklt. 16.) Poss. Kethel al. nom. Teryen. (I. Károly kir. korából: Dl. 9717.) Poss. Kethel. (1433: Kismart. llt. 44. G. 58., 1443: U. o. 35. B. 41., 1453: Dl. 14621; 1500–6: Magy. Tört. Tár. VI. 21. 23.) A Héderváriaké volt. – Ma Kethely néven Kis-Bér mellett dk. találjuk.
Keved. L. Köved alakban.
Kis-Bánhida. L. Bánhida helység a.
Kis-Battyán. L. Battyán helység a.
Kis-Csanak. (Kis-Csonuk.) L. Csanak helység a.
Kis-Dinnye. L. Dinnye helység a.
Kis-Erk. L. Erk helység a
Kis-Füs(s). (Kis-Fis.) L. Füs(s) helység a.
Kis-Ga(l)lya. L. Ga(l)lya helység a.
Kis-Kesző. (Kis-Keszi.) L. Kesző helység a.
Kis-Koltó. L. Kolta helység a.
Kis-Mak. L. Mak helység a.
Kis-Mocs. L. Mocs helység a.
Kis-Szemere. L. Szemere helység a.
Kis-Tany. L. Tany m.-városnál.
Kis-Vigmán. L. Vigmán helység a.
Kocs. (Kócs.) Tributum de Kooch. (I. Károly és I. Lajos korából: Dl. 9175.) Poss. Kooch. (1421: Dl. 11142.) Koch (Choch) cum tributo. (1433: Kismart. llt. 44. G. 58., 1443: U. o. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23., 1406: U. o. 21.) Currifer de Koch. (1495. évi kir. számadás, Engel. i. m. – V. ö. Magyar Nyelvőr, 1878. 105. 106., a Riedl czikkét.) Vámhely volt s 1433. óta a Héderváriak birtoka. – Tatától dny. esik. (V. ö. még Kovachich, Sammlung kleiner noch ungedruckter Stücke. I. kötet. és Szamota, Régi utazások 147. l.)
Kolos-Néma. L. Néma helység a.
Kolta. Koltha. (1337: Dl. 29671; 1431: Muz. levéltár.) Poss. Kyskolta. (1439: U. o.) Ma Kolta, Érsek-Ujvártól k.-é. (V. ö. Gyulay, i. h. 1890. évf. 45. l.)
Komlós. Predium, – majd – possessio Komlos, Korcolos. (1436–9: Muz. llt.) Poss. Komlos. (1460 körül: Kismart. llt. 47. C. 15. et NB.) A Csúziaké volt.
Konkol(y). Concol. (1247 körül: Haz. okmt. III. 9.) Conkol, Konkol iuxta fluvium Sythwh. (1306: Győri tört. és rég. füz. 11. 16–18.) Kunkul. (1344: Anjouk. okmt. IV. 446.) Konkal. (1352: Győri tört. és rég. füz. II. 25.) Koncoly. (1403: Haz. okmt. I. 296.) Konkol. (1460: Dl. 15411; 1471: Dl. 17195; 1485: Magyari Kossa cs. llt.) Alsokonkol. (1471: Dl. 17196.) Köznemeseké volt. – Ma Alsó- és Felső-Konkoly néven puszta, Gyalla vidékén.
Koppán (-monostora). Monasterium de Kappan. (1222: Nyitrai püspöks. llt. Prot. Extraser. fasc. 4. n. 16.) Abbas de Catpan. (1247 körül(?): Haz. okmt. III. 9.) Monasterium de Kothpan. (1268: Knauz, Mon. Strig. I. 551.) Congregatio generalis (comitatus Komarom) in villa Kappan. (1369: Dl. 5773; 1394: Haz. okmt. III. 250.) Abbas de Kappan. (1383: Eszterg. prim. llt. 1. C. 18.) Claustrum B. Virg. de villa Koppanmonostora. (1394: Haz. okmt. III. 250.) Abbas ecclesie B. Virg. de Kappan monostora. (1395: Pannonh. főapáts. házi llt., a nagy szekrényben., 1449: Acta post Advoc. 85–15., a Csuzi cs. iratai közt.) Abbas de Koppanmonostora. (1413: Dl. 10078.) Abbas de Kop(p)anmonostra, Coppanmonostora. (1420: Haz. okmt. III. 315., 1422: U. o. II. 231., 1419. 1450: Forgách cs. llt.) Abbas de Koppanmonostra. (1449: Haz. okmt. V. 246.) Monasterium de Koppanmonostora. (1452: Dl. 14522.) A Bold. Szűz tiszteletére bizonyára a Ka(t)pán vagy Koppán nemzetségtől (1200 körül?) alapított benczés apátsággal, melynek patronusai 1449-ben a kávai és marczelházi Pósár-ok. – A mai monostori puszta őrzi emlékét a Duna m., Ó-Szőnytől nyugat felé. (V. ö. dr. Wertner, Magy. nemzets. II. 150–157. l.)
Kor(o)va. L. Karva helység a.
Kovácsi. Chouach. Kovachy. (1366: Fejér. IX. 6. 141. és Muz. levéltár.) Kowachy. (1388: Fejér. X. 1. 444., 1439: Dl. 13418; 1440–46: Dl. 13900; 1455: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. Hh., 1459: Dl. 15410; 1489: Dl. 19607.) Részben Tata várához tartozott, részben nemesi birtok volt. – Agostyán (és Tata) vidékén feküdt.
Kökelte (puszta). Pred. Kwkelthe. (1453: Dl. 14606.) Bánával és Árpafölde pusztával együtt említik.
Kömlő(d). Kemlew. (1439: Dl. 13418. 14197., 1440–46: Dl. 13900; 1460: Dl. 15498.) Kemlewd. (1446: Kismart. llt. 40. F. 101.) Kewmlew. (1452: Dl. 14522.) Kwmlewd. (1446: Dl. 13933.) Részben Gesztes várához tartozott, részben nemesi birtok volt. – Tatától dny. esik.
Körtvélyes. 1404-ben «Johannes de Kurthueles» – komáronvármegyei alispán. (Dl. 8942.) Tán a mai körtvélyesi puszta értendő, Bánhidától délre.
Körtvélyestelek. Kertwelesthelek. (Nemes nevében 1321: Muz. llt.) Terra Kerthwelesthelek, in contigua vicinitate possessionis Wosy prope Danubium. (1321: U. o.) Kerthuelesthelek. (1412: Muz. levéltár.) Pred. Kwrthwelyestelek. (1415: U. o.) Poss. Kerthwelesthelek al. nom. Thomastheleke. (1456: U. o.) Vas (ma puszta) és Gönyő mellett feküdt.
Köved. Nobilis iobagio ecclesie Strigoniensis de Kued. (1339: Anjouk. okmt. III. 546.) Keved. Kewed. (1416. 1434: Acta post advoc. 85–15) Pred. Kuned. Keued. (1436: Muz. levéltár.) Kwed. (1460 körül: Kismart. llt. 47. C. 15. et NB.) Kwued. (1495: Nyitrai kápt. orsz. llt f. 3.) A Csúziaké, Szemereieké sat. volt. 1339-ben azonban az esztergomi érsek itteni nemes jobbágya is szerepel.
Köves-gyolcs (puszta). Predium Kwesgyolch. (1426: Muz. llt.) A némai Kolosoké volt, úgy látszik Néma vidékén feküdt.
Köz-rész. L. Vizesivér(?) a.
Kulcsod. Terra Culchud. (1268: Knauz, Mon. Strig. I. 555.) Kolchood. (Nemes nevében. 1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C.) Nobiles ad castrum (regis) Komaron spectantes in poss. Kulehod. (1402: Haz. okmt. II. 168., 1405: U. o. I. 298.) Komáron várához tartozott. – Gellér és Bogya vidékén feküdt s megkülönböztetendő a győrvármegyei Kulcsodtól, mely ma is megvan, s hajdan a turóczi prépostság birtoka volt.
Kurta-Kesző. (Kurta-Keszi.) L. Kesző – b) helység a.
Külső-Karva. (Külső-Korva.) L. Karva helység a.
Kürt. – a) Kurth. (1339: Anjouk. okmt. III. 546., 1485: Huny. kora. XII. 278.) Nobiles iobagiones castri in villa Kyurth. (1360: Fejér. IX. 6. 106.) Kirth. (1436: Muz. llt.) Kywrth (1439: Jászó. KK. f. 1. n. 55.) Komáromtól ék. találjuk. – b) L. Pat helység a.
Ladamér. Villa Ladamer. (1235 körül: Árpádk. új. okmt. II. 12.) A mai Naszálynak felel meg, Tatától ény. (Gyulai, i. m. 1890. évi jelentés. 63. l.)
Lak. – a) Lak. (Kir. ember nevében. 1483: Dl. 18882. 18884. L. Szakállas helység a.) – b) Poss. Laak – a Gönyőieké. (1332: Pannonh. főapáts. házi llt. XLI. S.) Ásványtő, Füss, Csicsó sat. szomszédja volt.
Lék. Poss. Leek. (1317: Fejér. VIII. 2. 80.) Villa Lek. (1332: U. o. VIII. 3. 653.) 1317-ben kapta az esztergomi érsek. – Naszvad és Anyala (ma puszta) vidékén, hihetőleg a Zsitva mellett feküdt, Érsek-Ujvártól dél felé. A XVI. századi komáromvármegyei adó-lajstromokban (1532. 1533. 1542. sat. Conscr. dical. az Orsz. Levéltárban) mint az esztergomi érsekség birtoka, szintén «Leek» és «Lek» alakban, mindig e tájon szerepel. (Arról, hogy a nyitramegyei mai Lüki-vel lenne ugyanegy, – szó sem lehet.)
Lél. Leal. (Kettő. 1247(?) körül: Haz. okmt. III. 9.) Terra Leel. (1266: Fejér. IV. 3. 319.) Nobilis iobagio (et villa) archiepiscopalis de Leel. (1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C.) Forum comprovinciale in Leel (1416: Fejér. X. 5. 734.) Nob. archiepiscopalis de Erseklely. (1449: Haz. okmt. V 246.) Erseklel. (Nemes nevében. 1452: Dl. 14552.) Nobiles de Erseklely. (1499: Dl. 20861.) Ma Érsek-Lél és Nagy-Lél puszták, a Duna mentén, Komáromtól nyugatra. – 1505-ben az érsek-léli érseki szék is fölmerül, mely egész a legújabb időkig fönnállt. (Pannonh, főapáts. házi Llt. VIII. Q. – V. ö. Fényes, Geogr. szótár. II. 21.)
Lót. Louth. (1247 körül: Haz. okmt. III. 9.) Louch. (1339: Anjouk. okmt. III. 545.) Looth. (Nemes nevében. 1419: Haz. okmt. ll. 212., 1453: Dl. 14776; 1495: Muz. llt.) Olykor (pl. 1495-ben) Barsvármegyéhez számítják. – Ma Kis- és Nagy-Lót Barsvármegyében, Érsek-Ujvártól ék.
Lo(v)ai. (Lovol. Lool.) Leal et alia villa Leal. (1247 körül: Haz. okmt. III. 9.) Terra Loul. (1297: Hazai okmt. VI. 423.) Eccl. S. Iacobi de Louol. (U. o. 424.) Ruol. (? 1346: Fejér. IX. 1. 409) Lool. (1410: Dl. 9673; 1435: Dl. 12667; 1439: Dl. 13374; 1450: Dl. 14409.) Lowol. (1439: Dl. 13373.) Lowal. (1452: Dl. 14522.) Loal. (1453: Dl. 14614.) Álcs(i)val együtt szerepel, máskor pedig (1452.), mint Vassal szomszédos helység. Tehát a mai lovadi pusztának felel meg. Vas puszta és Acs (hajdan Álcs) szomszédságában.
Lovász-Csonuk. (Lovász-Csanak.) L Csanak helység a.
Lögör. (Löger.) Tributum Lugur. (1387: Dl. 7253. 7258.) Pred. Lewger. (1497: Dl. 20571.) Pred. Hwger. (! 1497: Dl. 20591.) Az itteni vám a komároni várhoz tartozott. – Lögör ma puszta Nemes-Ócsa mellett, Komáromtól ny.-é. felé.
Macsa. L. Mocsa alakban.
Macsala. Villa Mochola. (1260: Körmendi llt. Apponyiana. n. 486.) Machala. (1293: Fejér. VI. 1. 280., 1353: Fejér. IX. 2. 213.) Mothola. (Azaz: Mochola. 1349: Fejér. IX. 1. 712.) Duna-Radvány és Mocs (ma Esztergomvármegyében) mellett feküdt.
Madar. (Madár.) Madar. (1252: Knauz. Mon. Strig. I. 395., 1360: Fejér. IX. 6. 106.) Marcellus de Madar falconarius regis. (1360: Fejér. IX. 6. 106.) Johannes filius Marcelli de Madar condicionarius magister falconariorum regis. (1382: Dl. 6893.) Poss. Madar. (1482: Dl. 18673; 1585: Magyari Kossa cs. llt.) Ma Madar, Komáromtól k.-é., az esztergomvármegyei határon.
Majk. (Mojk.) Abbas S. Martini ecclesie de Moyk. (1252: Haz. okmt. VI. 67.) Meta ecclesie de Moyk que vocatur Kothouch. (1268: Knauz. I. 553.) Monasterium de Moyk premonstratensis ordinis. (1279: U. o. II. 93.) Prepos. de Moyk Wesprimiensis dioecesis. (1291: U. o. 312.) Villa Zomold prepositi de Mayachk. (1349: Anjouk. okmt. V. 290.) Mayk. (1388: Ráth Károly, Magy. kir. utaz. 93.) Prepositus ecclesie de Mayk. (1429: Veszpr. kápt. házi llt. Decime Episc.) A bold. Szűz tiszt. szentelt praemontrei prépostsággal. – Ma Majk néven puszta, Tatától délre, Oroszlány mellett.
Mak. (Mok.) Moky. (Nemesek nevében. 1335: Zichy okmt. I. 453., 1360. Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C.) Mook. (1391: Dl. 7690.) Mok. (1404: Dl. 8947; 1407: Dl. 9345; 1436: Dl. 12931.) Mak. (1441: Dl. 13610.) Maak. (1421: Dl. 11142.) Poss. Nagmaak, Kysmaak. (1478–88: Dl. 19433.) Nagmak. (1498: Körmendi llt. Apponyiana, n. 315.) Kysmak. (Nemes nevében. U. o. n. 216.) Ma puszta, (Makk) Kis-Bértől ék.
Marczelháza. Marchelhaza. (1431: Muz. llt., 1452: Dl. 14522; 1482: Dl. 18673.) Marczylhaza. (1471: Dl. 17195.) Marczelhaza. (1485: Dl. 19020. 19064.) Ma Marczelháza vagy Marczalháza, Komáromtól k.- é.
Markháza. Markhaza. (Nemesek nevében. 1433: Kismart. llt. 44. G. 58.. 1450: Haz. okmt. III. 396., 1452: Dl. 14522.) Ma puszta, Nagy-Megyertől dk., Marokháza néven.
Martos. Iobagiones arehiepiscopales in Marthos. (1438: Győri tört. és rég. füz. II. 129.) A Hyppolit-codexek szerint is az esztergomi érsekségé. (1487. sat. Századok. 1870. 282–4.) Komáromtól északra találjuk.
Mátyásfölde (puszta). Pred. Mathyasfewlde. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt.
Megyercs. Villa Megerch, que sita est inter arundines. (1268: Knauz, Mon. Strig. I. 558) Poss. Megyerch. (1387: Dl. 7253., 7258., 1422: Dl. 11231; 1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB., 1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.) Megerch. (Nemes nevében. 1424: Dl. 11497.) Komáron várához tartozott. – Komáromtól ény. esik.
Me(l)lértő. Terra Milartew. (1216: Árpádk. új okmt. I. 139.) Milertu. Mylertu. (XIII. század végén: Haz. okmt. VII. 325. 330. 336–339.) Milerthu. (1324: U. o. I. 135.) Terra seu poss. Genyew al. nom. Mylerthew. (1382: Muz. llt.) Milerthew. Mylerthw. (1395: Pannonh. főapáts. házi llt., a nagy szekrényben., 1449: Haz. okmt. II. 303.) Melerthew alio nomine Gwnyew cum Danubio et piscaturis Danubialibus. (1415: Muz. llt.) Melerthew. (1481: Eszterg. kápt. házi llt. 44. 5. 19.) A Millérnek a Dunába ömlésénél feküdt, Gönyővel szemben.
Mercse(j). Merchey. (1279: Haz. okmt. VI. 249.) Merche. (1329–1352: Győri tört. és rég. füz. II. 243. és 25. l., 1387: Dl. 7253. 7258. és Eszterg. prim. llt. sec. fasc. 2. Q. 31.) Poss. Merchee. (1409: Muz. llt.) Predium Merce. (Másolatban. 1471: Dl. 17196.) Részben a komároni várhoz tartozott. A Zsitva folyó mentén feküdt, Gyalla, Konkoly sat. táján.
Mil(l)értő. (Millártő.) L. Mel(l)lértő néven.
Mindszent. Pred. Mindzenth, Myndzenth, Mendzenth. (1440–46: Dl. 13900; 1459: Dl. 15421. 15400; 1460: Dl. 15497.) Vitány várához tartozott. – Ma puszta, a Vértesben, Komáromvármegye dk. zugában.
Mocs. Villa Moch. (1208: Fejér. III. 1. 68., 1260: Körmendi llt. Apponyiana, n. 486.) Terra Mooch. (1274: Fejér. VI. 2. 398.) Poss. Moch. (1293: Fejér. VI. 1. 280., 1388: U. o. X. 1. 454. és Eszterg. prim. llt. f. 2. I. n. 18., 1391: U. o. Fejér, X. 1. 695.) Poss. Tiuodormoch. (1394: Eszterg. prim. llt. fasc. 3. Q. 52.) Poss. regis Kysmoch – az esztergomi érsek birtokába jut. (1425: Fejér. X. 6. 707.) Poss. (archiepiscopi) Nagy-Moch. (U. o.) Ma Mocs, Esztergomvármegyében, Bátor-Keszitől délre, a Duna mentén.
Mocsa. Villa Macha. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 11.) Villa reginalis campestris Mocha quam populi (regine) exercituales et bachari inhabitare … consueverunt. (1291: Knauz, Mon. Strigon. II. 308. 309.) Villa Mocha que dudum appellabatur Finta Mochaya. (U. o. 310.) Tatától ny.-é. találjuk.
Mocsola. L. Macsala alakban.
Nagy-Bánhida. L. Bánhida helység a.
Nagy-Battyán. L. Battyán helység a.
Nagy-Csanak. (Nagy-Csonuk.) L. Csanak helység a.
Nagy-Füs(s). L Füs(s) helység a.
Nagy-Gal(l)ya. L. Ga(l)lya helység a.
Nagy-Kesző. (Nagy-Keszi.) L. Kesző helység a.
Nagy-Mak. L. Mak helység a.
Nagy-Mocs. L. Mocs helység a.
Nagy-O(l)csa. L. O(l)csa helys. a.
Nagy-Udvard. L. Udvard helység a.
Nándor. Populi de Nandur. (1268: Knauz, Mon. Stríg. I. 551.) Due ville Nandur. (1291: U. o. II. 292.) Poss. ruralis archiepiscopalis Nandor. (1438: Fejér. XI. 142.) Incole de Nandor. (1452: Haz. okmt. V. 250.) Az esztergomi érseké volt (ma is az), a kinek egyházi nemesei lakták. 1450-ben kir. ember nevében is fölmerül. (Dl. 14351.) Ma Külső- és Belső-Lándor puszták, Komárom mellett é. (V. ö. 1383-hoz: Eszterg. prim. llt. f. 1. C. 18. és 1487- 1507: Századok. 1870. 286., a Hyppolit codex után.)
Naszvad. Poss. archiepiscopalis Nazwad. (1312: Knauz. Mon. Strig. II. 659.) Forum comprovinciale in Nazvad. (1416: Fejér. X. 5. 734.) Poss. ruralis archiepiscopalis Nazwaad. (1438: U. o. X. 141.) Az 1550–54. évi összeírásban: oppidum. (Dr. Ozoray, i. h. 103. l.) A Hyppolit-codexek szerint is az esztergomi érsekségé, melynek itt fáczányosa is volt. (1489: Századok. 1870. 284–8.) Komáromtól északra esik.
Néma. Predium de Nema. (1226: Árpádk. új okmt. I. 216.) Villa Nema spectat comitatui de Komaron in quarta parte. (1268: Árpádk. új okmt. XI. 574.) Villa Korardi que Nena dicitur. (1268: Knauz, Mon. Strig. I. 557. Jacobus filius Kolus de Nema. (1379: Fejér. VII. 3. 139., 1395: Pannonhalmi főapáts. házi llt., a nagy szekrényben.) Poss. utraque Nema. (1392: Muz. llt.) Nicolaus dictus Fekethew de Vrnepeniewma. (1396: Kismart llt. 44. G. 57.) Poss. Wrnepenema al. nom. Dobozfolua. (1412: Muz. levéltár.) Possessiones Nema unacum Danubio ac insulis et piscaturis Danubialibus, Urnepenema, Nemanegede. (1415: Muz. llt.) Kolosnema. (1460: Körmendi llt. Misc. Németujvár, f. 105. n. 212.) Nema. (1467: Muz. levéltár.) Ma Néma, Komáromtól nyugatra, a Duna mellett.
Néma-Lőrincz-ülése (puszta). Predium Nema Lewrynczylese. (1426: Muz. llt.) Ugy látszik, Néma vidékén terült el, a némai Kolosoké volt.
Néma-negyede. L. Néma helység a.
Nyáras. (Nyárad.) Narias. (1113: Fejérpataky. Kálmán kir. okl. 57.) Terra episcopatus Nitriensis Nayras. (1291: Knauz, Mon. Strig. II. 282.) Naras. (1326: Nyitrai kápt. házi llt. Radic. II. n. 10.) Poss. Nyaras. (1395: Fejér. X. 2. 330.) Poss. Nyaras. (1416. 1434: Acta post Adv. 85–15., 1460 körül: Kismart. llt. 47. C. 15. et NB.) Nyard. (1464: U. o., másolat után.) Nyarad. (1495: Nyitrai kápt. orsz. llt. f. 3.) 1291-ben és 1395-ben a nyitrai püspöké. Utóbbi évben, mikor a püspök részére igtatják, a Csuziak ellenmondását nem veszik figyelembe. 1416-ban és 1434-ben azonban a Csuziak birtokai közt sorolják föl. 1326-ban felében a nyitrai káptalané; 1495-ben pedig részben a Szemereieké, – Szimő és Kamocsa vidékén feküdt.
Nyék. (Nyékfölde.) Nek. (1210: Fejér. III. 1. 101.) Poss. Nyek ad Banya castellum (!) spectans. (1332: Acta post Adv. 85–15.) Pred. Nyek, Nyekfelde. (1436: Muz. levéltár.) Poss. Nyek. (1439: U. o., 1460 körül: Kismart. llt. 47. C. 15. et NB.) 1332, óta a Csuziaké volt, a Szemere és Jászfalu közti vidéken feküdt. (L. Jászfalu alatt is.)
Ó-Örke. L. Örkény helység a.
Ó-telek (puszta). Pred. Othelek. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Sárás mellett sorolják föl.
Ó-Vas (puszta). L. Vas helység a.
O(l)csa. (Ócsa.) Villa Oucha. (1247 körül(?): Haz. okmt. III. 9.) Villa Oucha et alia Oucha. (1268: Knauz. I. 554.) Olcha. (Nemesek nevében és előnevében. 1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C., 1412: Dl. 9884; 1452: Dl. 14552; 1483: Dl. 18883. 18884.) Poss. Olcha. (1429: Hazai oklt. 387., 1483: Dl. 18884.) Nagholcha. (1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.) Olcza. (Nemes előnevében. 1482: Lajtafal. llt. Cap. X. f. 4. n. 24.) Leginkább köznemeseké volt. – Ma Nemes-Ócsa falu és Ócsa puszta, Komáromtól ny.-é.
Ontopa. Onthopa. (Nemes nevében. 1449: Haz. okmt. V. 246., 1450: U. o. III. 389.) Ma puszta, Aranyostól (és Komáromtól) nyugatra.
Oroszlánkő. Poss. Orozlankw. (1440–46: Dl. 13900.) Orozlankew. (1460: Dl. 15498.) Gesztes várához tartozott. – Ma Oroszlány, Tatától délre.
Ölbő. Terra Elbu. (1213: Fejér. III. 1. i50., 1221: Árpádk. új okmt. I. 172.) Villa Elbeu. (1226: U. o. I. 216.) Pred. Elbu. (1235 körül: U. o. II. 14.) Poss. Elbeu. (1364: Kismart. llt. 47. A. 3.) Ilbew. (X1V. század végén Pannonh. főapáts. házi llt. VII. L.) Wlbew. (1415: U. o. XXXVIII. Z.) Ma Ölbő néven puszta, Tárkánytól nyugatra, a győrmegyei határon.
Ölved (puszta). Terra Wlwed. (1257: Árpádk. új okmt. VII. 457.) Csanakkal volt határos.
Örkény. (Örke. Örkej.) Job de Vrkey. (1247 körül: Haz. okmt. III. 9. Terra Vrkey. (1268: Knauz, Mon. Strig. I. 558.) Villa Vrken. (1382: Muz. llt.) Poss. Ourke, Wyurke. (1387: Dl. 7253. 7258.) Vrke. (1402: Haz. okmt. II. 169., 1405: U. o. I. 298.) Wrkee. (1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB.) Wrke. (1422: Dl. 11231) Ewrken. (1433: Kismart. llt. 44. G. 58.) Wrkyn. (1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.) Lakói a komáromi várhoz tartoztak ugyan, de nemesi kiváltságokat élveztek. – Ma puszta az aranyosi határban, Megyercs felé.
Örs. – a) Villa Vrs. (1218: Knauz. Mon. Strig. I. 219., 1247: U. o. I. 37J.) Villa Vrs, alább ismét: villa Vrs. (1247 körül: Haz. okmt. III. 9.) Terra ville Vrs castri Camariensis et alia terra similiter Vrs nominata. (1256: Knauz. Mon. Strig. I. 436.) Tarra villa Wrs. (1264: U. o. 519.) Terra villa Vrs (1265: Fejér. IV. 3. 309.) Populi archiepiscopi de villa Wrs. (1268: Knauz. i. m. I. 551.) Villa Vrs – Komáron vár tartozéka. (1268: U. o. I. 553.) Terra (Archiepiscopi) Wrs. (1383: Eszterg. prim. llt. f. 1. 18.) Nobiles archiepiacopales de Wrs. (1420: Haz. okmt. III. 315.) Felsew Ewrs. (Nemes előnevében. 1449: Haz. okmt. V. 244., 1450: U. o. III. 385., 1452: Dl. 14552.) Ma csak Nemes-Örs puszta őrzi emlékét, Komárom mellett nyugatra. (L. Ujfalu a. is.) – b) Poss. Vrs. (1305: Knauz, i. m. II. 67. Poss. Wrs. (1339: Körmendi llt. Ányosiana. 1. a.) 1305-ben az eszterg. érsekség hagyományul kapja. 1339-ben azonban nemesi részek is voltak itt. Gyulai szerint (i. h. 1890. évi jelentés. 67. l.) e helység a hetényi határ dk. részével szomszédos mai örsi káptalani pusztának felel meg.
Örs-Ujfalu. L. Ujfalu – a) helység a.
Pacséd. Poss. Pached. (140^: Dl. 8942.) Bagotával (Komáromtól ék.) együtt merül föl.
Parnok. Poss. Parnok. (1439: Dl. 13418.) Pornok. (1440: Dl. 13900; 1450: Haz. okmt. III. 385.) Phornok. (1446: Dl. 13933.) Köznemeseké volt. – Ma Parnak puszta, Szend és Kömlőd közt. (Tatától dny.)
Pat. Villa Poch. (1260: Körmendi llt. Appony. n. 486.) Terra Poth que est iobagionis castri Camarun. (1268: Knauz, i. m. I. 559.) Poss. Paach a «Zythwa» folyó vidékén. (1396: Dl. 8145.) Poss. Paath. (1444: Dl. 13776; 1482: Dl. 18673; 1495: Nyitrai kápt. orsz. llt. f. 3.) Poss. Path al. nom. Kywrth. (1464: Dl. 24519.) Pred. Path. (1485: Dl. 19064. és Magyari Kossa cs. llt.) 1485-ben – mint pusztát – Esztergomvármegyéhez számítják. – Ma is puszta, Esztergom- és Komáromvármegye határvidékén, Komáromtól keletre, a Duna mentén.
Perbete. Poss. archiepiscopalis Perbethe. (1312: Knauz. Mon. Strig. II. 66U., 1335: Eszterg. prim. llt. f. 3. Q. 38.) Decima ville Perbethe nobilium sed non archiepiscopi. (1336: Fejér. VIII. 4. 246.) A Hyppolit codexek szerint (1487–89: Századok. 1870. 281–8.) is az esztergomi érsekségé volt. Egyházi nemeseit az 1550–54. évi összeírás emlegeti. (Conscr. dical. az Orsz. Levéltárban.) – Komáromtól ék. esik.
Petend. Predium Petend. (1424: Dl. 11600) Poss. Petend. (1436: Jeszenák cs. llt.) Pethend. (1460 körül: Kismart. llt. 47. C. 15. et NB.) A györedi Pobor, Györedi és Csúzi családoké volt; a megye ék. sarkában fekhetett.
Petend (puszta). Pred. Pethend. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt.
Pilis. (Pelis.) Predium majd: possessio Pylis, Pelis. Pelya. (1436–9: Muz. llt. és 1460 körül: Kismart. llt. 47. C. 15. et NB.) A Csúziaké volt.
Pinczeháza (puszta). Pred. Pynczehaza. (1497: Dl. 20571. és 20591.) Ekel vidékén terült el.
Pornok. L. Parnok néven.
Porvad. (Porvod. Pervad.) L. Veszprémvármegyében.
Pósaháza (puszta) Pred. Posahaza. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt.
Puszta-Ette (puszta). L. Ette helység a.
Radvány. (Radován.) Rodvan. (1260: Körmendi llt. Apponyiana, n. 486.) Radowan. (1267: Knauz. Mon. Strig. I. 542.) Roduan. (1300: Árpádk. új okmt. X. 407.) Poss. Radwan iuxta Danubium. (1341: Anjouk. okmánytár. IV. 86.) Radvan. Radwan. (1425: Fejér. X. 6. 709., 1448: Dl. 14151.) Komáromtól keletre találjuk.
Rákos (puszta). Pred. Rakos-Komáron- és Fejérvármegyében. (1500: Körmendi llt. Apponyiana, n. 497.)
Ravasz-Kesző. L. Kesző – c) helység a.
Rév-Komáron. Poss. Reukomaron. (1387: Dl. 1253. 7258.) Rewkomaron. (1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB., és DL. 11231; 1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. n. Q. 36.) A Komárommal szemközti parton, (az újabban keletkezett) Uj-Szőny és a mai csillag-sáncz táján feküdt. (Gyulai Rudolf, i. h. 1889. jelentés. 12–13. l.)
Ronka. Villa Runka. (1216: Árpádk. új okmt. I. 138., 1266: Pannonh. főap. házi llt. XII. K.) Renka. (1235 körül: U. o. II. 19.) Roncha. (1390: Muz. llt.) Ronka. (Nemesek nevében. 1415: Muz. llt., 1449: Haz. okmt. V. 246.) Ronga. (Hasonlókép. 1450: U. o. III. 385.) Ma puszta Néma közelében. (Koromtól ny.)
Rózsás (puszta). Pred. Rosas. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt.
Rücs. Villa Ruch. (1235 körül: Árpádkori új okmt. II. 11.) A Tata és Igmánd közti vidéken feküdt.
Samud (puszta). Terra Samud. (1268: Knauz, i. h. I. 554.) Ócsa vidékén feküdt.
Sár. Villa Sar. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 12., 1269: Fejér. VII. 1. 357. és Századok. 1874. 484. l.) Füzegtő (Füzitő) vidékén feküdt.
Sárás. L. Esztergomvármegyében.
Selér. Seler. (Komáromvármegyei kir. ember nevében. 1429: Hazai oklt. 886.)
Sike-Árpa. L. Árpa a.
Simándtelke (puszta?). Poss. Symandtelke. (1415: Muz. levéltár.) A Duna mentén, Néma és Keszi vidékén fekhetett.
Somolya. Poss. Somolya. (1426: Kismart. llt. 40. F. 100.) Tata várhoz tartozott. – Bánhida és Gal(y)a mellett sorolják föl s így kétségkívül az e tájon fekvő mai Zsemlyének (vagy Bakony-Somlyónak, mely utóbbi név szintén újkori) felel meg, melynek nevét újabban, német telepesek ferdítették el, s mely még a mint században is a tatai uradalom tartozéka volt. (Gyulai, i. h. 1890. é. jelentés. 82. l.)
Szacska. Sachka. (1440–46: Dl. 13900; 1460: Dl. 15497.) Gesztes, majd Vitány vár tartozékai közt említik, a megye szabatos kitétele nélkül. – Ugy látszik a Vértes táján, a mai Komáromvármegye dk. zugában feküdt.
Szák. Zak. (1335: Zichy okmt. I. 453.) Zaak. (1440: Dl. 13541; 1475. 1492: Körmendi llt. Apponyiana. n. 164. 215.) Kis-Bértől ék. találjuk.
Szakállas. (Szakálos.) – a) Poss. Zalonchazakalus, sita inter Challo et Wagh, piscacioni apta. (1267: Dl. 25148.) Terra Zolontha Zakalus. (IV. László kora: Árpádk. új okmt. IX. 575.) Villa superior, que (eciam) Zakalus nominatur. (1268: Knauz, Mon. Strig. 555. 556.) Scakalus. (1296: Dl. 1450.) Poss. Felzakalus. (1323: Anjouk. okmt. II. 80., 1398: Dl. 8348.) Zakalus. (1347: U. o. V. 148., 1378: Dl. 25148; 1379: Dl. 6597; 1435: Dl. 12721.) Poss. Zalantha Zakalos. Zalantha Zakalws. (1450: Dl. 14351.) Zakalas. (1471: Dl. 17178.) A nyulszigeti apáczáké volt. De csak részben, mert köznemesek is bírtak itt. Ma Apácza-Szakállas, Nagy-Megyer közelében ék. – b) Zakalos (1229: Árpádk. új okmt. VI. 478., 1465: Eszterg. prim. llt. sec. fasc. 1. C. 22., 1466: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 2. n. 7. – V. ö. 1360: Dl. 4983: 1403: Haz. okmt. I. 296., 1407: U. o. III. 267.) Sakalus. (1261: Árpádk. új okmt. XI. 513.) Villa Zakalus apud ecclesiam S. Georgii – a Dudvág m., Zakalus castrensis. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 558.) Terra trium condicionariorum, wduornicorum videlicet, castrensium et agasonum regalium Zakalus vocata, in comitatu Kamarun inter fluvios Waag et Dudwag. (Az esztergomi érsekség kapja. 1285: Knauz, Mon. Strig. Il. 206.) Balyan Zakalos. (! ? XVI. századi másolat után. 1460: Dl. 15441.) Részben köznemeseké, részben az esztergomi érseké volt, a kinek itteni jobbágyait 1465-ben Mátyás király minden vám és 30-ad alól fölmenté. Ma Bálvány-Szakállas puszta. Komáromtól ény. – c) Villa Zakalus. (A komároni vár tartozéka, Sz.-Mihály tiszt. szentelt templommal. 1268: Knauz, Mon. Strig. I. 555.) Zakalus. (1383: Eszterg. prim. llt. f. 1. 1. 18., 1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB.) Eghazaszakalus. Egyhazaszakalos. (Komáron vár tart. 1387: Dl. 7253. 7258; 1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.) Tributum in Felseuzakalus poss, nobilium. (A komároni vár tartozéka. 1387: Dl. 7253. 7258.) Villa Felsew Zakalas. Alsozakalas. (1402: Haz. okmt. II. 168., 1405: U. o. I. 298., 1443: Muz. llt.) Sakalos. Zakalws. Zakolos. (Nemesi birtok 1423: Dl. 11341; 1425: Dl. 11698; 1453: Dl. 14619; 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana Cap. X. f. 4. n. 24.) Poss. Lak al. nom. Zakalus. (Hasonlókép. 1428: Dl. 11958.) Egyhazaskalus. (! Tollhibából. 1452: Dl. 14513.) Eghazas Zakalos. (Köznemeseké. 1460: Dl. 15441; 1468: Dl. 26677; 1491: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. f. 4. n. 24.) Poss Zakalos et predium Lak. (1495: Dl. 20365.) Poss. Eghazaszakalos et pred. Lak. 11497: Dl. 20571.) 1402-ben Zsigmond király meghagyta a komároni várnagynak, hogy az itteni (alsó- és felső-szakállasi) nemeseket, a kik a komároni várhoz tartoznak, régi kiváltságaikban ne háborgassa. – Ma Lak- és Turi-Szakállas, Gutától dny.
Szalonta-Szakálos. (Szalonta-Szakállas.) L. Szakállas – a) helység a.
Szántó. Villa nomine Santho infra Wag. (1075: Knauz. i. m. I 55.) Zamtu. (1258: Árpádk. új okmt. II. 299.) Zanthow. Zanthou. (1362. 1375: Eszterg. kápt. házi llt. 36. 1. 2. és 36. 1. 3.) Poss. Zantho. (1380: Fejér. IX. 5. 413.) Zantho. (A Kolos cs. előnevében. 1391: Muz. llt., 1398: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 28. 2. 63.) Zanthou. (1430: Eszterg. kápt. házi llt. 36. 1. 12.) A szántai (némai) Kolos családé, a garam-sz.-benedeki (1075.) és (1258.) a pannonhalmi apátságé volt. – Ma puszta Nemes-Ócsa mellett, Komáromtól ny.-é. (V. ö. Knauz. A garan-szent-benedeki apáts. tört. I. 200.)
Szegye. L. Győrvármegyében.
Szék. Zeek. (1429: gr. Forgách cs. llt.) Egymagában fordul elő, mint ez ideig a gimesi Forgács-ok birtoka. – Zeek. (1460 körül: Kismart. llt 47. C. 15. et NB.) A Csuziak birtokai közt említik. – Ugy látszik ugyanegy falu részei értendők, mely valahol a megye ék. vidékén fekhetett. Azonos lehet ezekkel az 1427-ben fölmerülő «predium .seu poss. Zekagh» (gr. Forgách cs. llt.), a melynek bírásáért ekkor a Csuziak és gimesi Forgácsok pörösködnek, valamint az 1439-ben a Csuziak kezén levő «poss. Zeky» is. (Muz. levéltár). Ma Kamocsa környékén, mely szintén a Csuziaké volt, találunk egy Székes nevű helyet, de hogy ez értendő-e, – bizonyosan nem tudom.
Székágy és Széki. L. Szék helység a.
Széktelek (puszta). Terra arabiles et prata … Zeekthelek. (1475: Dl. 17746.) Vashoz tartozott.
Szelecsény. Poss. Scelechen. (1317: Fejér. VIII. 2. 80.) Lékkel és Gyirokkal együtt kapja az esztergomi érsek I. Károly királytól. – E két helység vidékén fekhetett tehát. (L. Lék a.)
Szeme(j). (Szemő.) L. Nyitravármegyében.
Szemere. (Szemeréd. Szemera.) Ecclesia S. Michaelis de villa Scemera. (1210: Fejér. III. 1. 101.) Scemera. (1247 körül(?): Haz. okmt. III. 9.) Zemere. (1339: Anjouk. okmt. III. 546., 1436–9: Muz. llt., 1495: Nyitrai kápt. orsz. llt, f. 3.) Zemele. (? 1416: Fejér. X. 5. 726.) Pred. Kyszemere. (1464: Acta post Adv. 85–14.) Semered. (Csehivel határos. 1497: Eszterg. kápt. házi llt. 53. 2. 7.) A Szemerei, Csuzi sat. családoké volt. – Ma Szemere, Érsek-Ujvártól keletre.
Szend. (Szent.) Zend. (1421: Dl. 11142; 1424: Dl. 12800; 1434: Fejér. X. 7. 656., 1446: Dl. 13933.) Zenth. (1435: Dl. 12800.) A gordovai Fancs-oké (Fancs-fiaké) és köznemeseké volt. – Ma Szend, Tatától dny.
Szent-András. Terra ville S. Andree. (1268: Knauz, Mon. Strig. I. 551.) A komároni várhoz tartozott. – Gyulai szerint (i. h. 1890. jelentés 14.) a mai Komárom városi Sz.-András templom táján feküdt.
Szent-Erzsébet. (Szent-Elzsébet.) Zenthelsebeth, Zenth Erzebeth, Zenthersebeth. (1448: Dl. 14157. 14197; 1481: Dl. 18588; 1488: Dl. 18589.) Kir. emberek nevében, a tatai uradalommal kapcsolatban merül föl. – Ma puszta, Bokod és Ondód közt. (Tatától d.)
Szent-György-teleke. Poss. regalis Zenthgyurgteleke. (1389: Dl. 7503.) Ma Tatától délre egy Szent-György, és még délebbre a megye határán egy Sz.-Gyöngyvár nevű pusztát találunk. Inkább az előbbi értendő.
Szent-Iván-hegye. Poss. Zenthywanhegye. (1446: Kismart. llt. 40. F. 101.) Zenth Iwanhege. (1459: Dl. 15409.) Tata várához tartozott.
Szent-Kozma-Damján. (Szent-Kozma-Demjén.) Poss. Telky. (1434: Acta post Advoc. 85–15.) Predium Zenthkozmadamyan, Zenthkozmadamian. (1436: Muz. levéltár.) Poss. Zenthkozmadamien. (1439: Muz. levéltár.) Poss. Thelky alias Zenth Kosma Demyen. (1460 körül: Kismart. levéltár. 47. C. 15. et NB.) A Csúziaké volt.
Szent-László. L. Fejérvármegyében.
Szent-Mihály. Poss. Zenthmyhal, Zenthmihal. (1421: Dl. 11142; 1440–1446: Dl. 13900; 1459: Dl. 15421; 1460: Dl. 15497.) Zenthmihal. (Nemes nevében. 1449: Haz. okmt. V. 242.) Ma Nagy-Igmánd, Csep és Kocs között (Tatától nyd. felé) találunk ily nevű pusztát.
Szent-Miklós. Zenth Myklos. (1382: Dl. 6965; 1383: Dl. 7047.)
Szent-Pál. – a) Zenthpal. (A Belger cs. előnevében. 1415: Muz. llt., 1452: Dl. 14552; 1455: Muz. llt., 1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.) Poss. Zenthpaal in comitatu Komaroniensi. (A Belger cs. birtoka. 1449: Haz. okmt. V. 246.) Gönyő vidékén feküdt. – b) Ecclesia S. Pauli ubi sunt populi ecclesie Jauriensis. (1268: Knauz. i. m. I. 553.) A XVI. századi adólajstromokban is emlegetik még. (Pl. 1532. 1533. – Conscr. dical. Orsz. levéltár.) Ma puszta, Komáromtól
nyugatra, Ujfalu mellett.
nyugatra, Ujfalu mellett.
Szil (puszta). Pred. Zyl. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt.
Szilas. Zylas. (Nemesek nevében. 1327. 1379: Dl. 155; 1450: Dl. 14351.) Zylas. (Az esztergomi érseké. 1383: Eszterg. prim. llt. sec. f. 1. C. 18., 1468: Dl. 16677.) Nobiles iobagiones archiepiscopales de Zilas. (1398: Dl. 8348.) Az esztergomi érsek egyházi nemesei lakták. – Nagy-Megyer mellett keletre találjuk.
Szimzorma.(?) Poss. Zimzorma (1297: Haz. okmt. VI. 424.) Ács és Ó-Szőny vidékén feküdt.
Szolnok (puszta). Pred. Zolnok. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Igmánd, Kocs sat. vidékén feküdt.
Szomold. Zumuld. (1225: Sopronm. oklt. I. 15.) Vilia Sumuld. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 12.) Villa Zomold prepositi de Mayachk. (1349: Anjouk. okmt. V. 290.) Zumold. (A Kont Miklós nádoré. 1364: Pannonh. főapáts. házi llt. II. 5.) Poss. Zomold. (1409: Nyitrai kápt. házi llt. Berencs., 1440. 1446: Dl. 13900; 1446: Kismart. llt. 40. F. 101., 1459: Dl. 15409.) Zomold. (Nemes előnevében. 1448: Dl. 14157.) Ma Szomód, ék. Tatától, a melyhez – (részben) a XV. sz.-ban – tartozott.
Szo(v)át. (Szovád.) Poss. Zuath. (1360: Dl. 4983.) Poss. Zawoth. (1425: Haz. okmt. I. 319.) Poss. Zwad. (1466: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap 10. f. 2. n 7.) Zoath. (1482: Dl. 18673.) Poss. Zowad. (1484: U. o. f. 4. n. 23. és 24., 1485: Dl. 19020.) Az 1532. évi adólajstrom is mint falut ösmeri még. («Zoath». Conscr. dical. Orsz. Llt.) Vizvár, Káva, Ekel sat. vidékén kereshetjük.
Szöllős. – a) Zewles. (1440. 1446: Dl. 13900; 1446: Kismart. llt. 40. F. 101., 1459: Dl. 15409.) A tatai várhoz tartozott, mellette dk. megtaláljuk ma is. – b) Poss. Zeuleus. (1316: Knauz, i. m. II. 724.) Terra archiepiscopatus Strigoniensis Sceleus. (Az előbbivel szomszédos. U. o. 725.) Terra ville Zeleus. (1345: Fejér. IX. 1. 319.) Poss. Zekleos. (! 1417: Fejér. X. 5 787.) Poss. Zewlews. (1419: Eszterg. prim. llt. f. 3. Q. 59.) Részben az esztergomi érseké volt. Ma rét a hetényi határban, Komáromtól k.-é. (Gyulai, i. h. 1890. évi jelentés. 37. l.)
Sztancs. L. Usztancs alakban.
Tagyas. Thagas. (1439: Dl. 13418.) Taggias. (1440: Dl. 13900.) Thagyas, Thaghyas. (1446: Kismart. llt. 44. F. 101., 1449: Haz. okmt. V. 246., 1500: Körmendi llt. Apponyiana, n. 497.) Thagias. (1448: Dl. 14197.) Ma Kis-, Nagy- és Uj-Tagyas puszták, délre Tatától, a melynek határosaként tűnik föl.
Tamástelke. Thamasteleke. (Nemes nevében. 1449: Haz. okmt. V. 242., II. 304.) L. Zelebeg alatt.
Tarcs. Torch. (1327: Anjouk. okmt. II. 340.) Tharch. (1452: Pannonh. főapáts. házi llt. LXVI. S.) Köznemeseké volt. – Ma puszta Kis-Bértől nem messze ény. felé.
Tarján(y). L. Esztergomvármegyében.
Tárkány. Villa Tarcan. (1235 körül Árpádkori új okmt. II. 14.) Villa, majd poss. Tarkan. (1328: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 19. sz., 1455: U. o. házi llt. VI. Hh.) Kis-Bértől északra találjuk.
Técs. Teech. Tech. (1421: Dl. 11160; 1422: Dl. 11170.) Kis-Bér és Ászár vidékén fekhetett. (Komáron- vagy Veszprémvármegyében.) – Azonos lehet az ugyane tájon 1327-ben fölmerülő «Thees» birtokkal. (Anjoukori okmt. II. 340.)
Tegeny (puszta). Pred. Thegen. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt.
Tek(c)se. L. Fejérvármegyében.
Teke (puszta). Theke predium. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Igmánd, Kethely, Császár sat. vidékén kereshető.
Telki. (Telöki.) – a) Populi domine regine de Theluky. (1291: Knauz. Mon. Strig. II. 310.) Mocsa vidékén feküdt. – b) L. Szent-Kozma-Damján helység a.
Temerd. L. Tömörd alakban.
Terjén. (Terján.) L. Kethely helység a.
Tés. L. Técs alatt.
Tikeres-Nyék.(?) L. Jászfalu alatt.
Tivadar-Mocs. L. Mocs helység a.
Toldvár. Tholdwar. Tolduar. Toldwar. (1383: Fejér. X. 1. 107., 1387., 1460: Eszterg. prim. llt. sec. f. 2. Q. 31. és 36., 1387: Dl. 7253. 7258; 1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB.) Komáron várához tartozott. A Komárontól k.-ké. elterülő vidéken fekhetett, a mai Lándor puszta táján.
Tömörd. Predium (quod a colono nomen suum accepit) Timurdi. (Szent László kora és 1213: Árpádk. új okmt. I. 131.) Pred. Temurd. (1235 körül: U. o. II. 10.) Villa Temerd. (1382: Pannonh. főapáts. házi llt. X. M.) A pannonhalmi apátságé volt. – Ma puszta, Tatától ny.
Tönye. (Tenye.) L. Pozsonyvármegyében.
Udvard. Villa Hudwordiensium super aquam Sitoua. (1075: Knauz. Mon. Strig. I. 54.) Villa Oudouort. (1209: U. o. 190.) Villa Wdword. (1228: U. o. 267.) Tributum de Vduord. (1256: U. o. 436., 1265: Fejér. IV. 3. 309.) Poss. Vduord quondam Vduornicorum desolata. (1268: Fejér. IV. 3. 439. – V. ö. 1382: U. o. IX. 5. 562.) Poss. Odwarth, Odward. (1312: Knauz, i. m. II. 657., 1424: Fejér. X. 6. 657.) Decima pars tributi de Vduord. (1326: Nyitrai kápt. házi llt. Radicalia. II. n. 10.) Villa archiepiscopalis Wdward. (1335: Eszterg. prim. llt. f. 3. Q. 38.) Officialis (archiepiscopi) de Vdvord. (1359: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 65. 2. 5.) Forum comprovinciale in Nagvdvard. (1416: Fejér. X. 5. 734.) Uduard. (1424: Hunyadiak kora, XII. 366.) Odward. (1437: Dl. 13108.) Az 1550–54. évi összeírásban: oppidum. (Conscr. dical. az Orsz. Levéltárban.) A Hyppolit-codexek szerint is (1487–9: Századok, 1870. 279–284.) az esztergomi érsekség bírta, melynek itt nemes jobbágyai is voltak. Régebbi (1075.) adomány czímén azonban egyes részeihez a garam-sz.-benedeki apátság tartott jogot; vámjának egytizedrészéhez pedig 1326-ban a nyitrai káptalan. – Érsekujvártól k. találjuk. (V. ö. Knauz, A garan-sz.-Benedeki apáts. tört. I. 215. l.)
Uj-Örke. L. Örkény helység a.
Ujfalu. – a) Wrsuyfalu. (1387: Dl. 7253. 7258. és Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 31.) Wyfalw. (1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB. és Dl. 11231., 1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 31.) Részben köznemesi birtok volt, részben pedig a komároni várhoz tartozott. – Ma Duna-Ujfalu, Nemes-Örs puszta mellett Komáromtól ny. Fényes Elek szerint (Geogr. Szótár. 235. l.) hajdan Alsó-Örs lett volna a neve. – b) Poss. Wyfalw. (1460: Dl. 15445; 1464: Dl. 15961; 1504: Eszterg. prim. llt. f. 3. Q. 62.) 1460-ban és 1531-ben Esztergom-, 1464-ben és 1504-ben Komáronvármegyéhez számítják. – Ma Kis-Ujfalu, Bátor-Keszi mellett (ék.) Esztergomvármegyében. (1531-hez: Adólajstrom az Orsz. Levéltárban, Conscr. dical.)
Ujfalutelke. L. Almásnál.
Ujtelek. (Utlek !) Wtlek. (! 1405: Muz. levéltár.) Vytelek. Wytelek. (1429: Haz. oklevéltár. 386., 1449: Haz. okmt. V. 246., 1452: Dl. 14522.) Aranyos környékén feküdt. (Komáromtól ny.)
Urnépe-Néma. L. Néma helység a.
Usztancs. Poss. Vstanch. (1364: Pannonh. főapáts. házi llt. II. T.) Villa Stanch. (1366: Fejér. IX. 6. 141.) Agostyán, Tardos, Neszmély és Almás vidékén feküdt.
Vámos(-telek). – a) Poss. Wamustelek. (1369: Dl. 5734.) Terra seu poss. Wamustelek … iuxta fluvium Chelch. (1369: Dl. 5743.) Poss. Vamus qua vulgo Fanchelg (?) nuncupatur. (1369: Dl. 5773.) Megyerrel együtt említik. A Csiliz mentén feküdt. – b) Terra Wamosthelek. (1247: Knauz, Mon. Strig. I. 370.) Gadócz, Örs sat. mellett feküdt. (Komáromtól ny.)
Vár-Keszi. (Vár-Kesző.) L. Kesző – d) helység a.
Vas-Dinnye. L. Dinnye helység a.
Vas(i). Terra Wasy coturnuchariorum regis. (1273: Haz. okmt. VI. 190.) Wes. (1297: Haz. okmt. VI. 423.) Wosy. (1321: Muz. llt., 1333: Anjouk. okmt. III. 7.) Wos. (1372: Haz. okmt. III. 193., 1386: U. o. 240.) Poss. Wos populosa, cum portu navigii seu nauli ibidem in fluvio Danubii habiti et exigi consveti ac insulis et piscinis vulgo Tonya. (1415: Muz. llt.) Pred. seu terra Ouos, Owas. (1425: U. o.) Was. (1429: U. o., 1449: Haz. okmt. II. 302., V. 241., 1452: Dl. 14522; 1475: Dl. 17776.) A vasi Zsidó(-fi), majd a XIV. század vége óta a némai Kolos családé volt, az itteni révvámmal együtt. 1475-ben hozzátartoznak Árpafölde, Bőd és Széktelek nevű puszták. – Ma puszta, Gönyő és Ács között.
Vata(-Csanak). (Vata-Csonuk.) L. Csanak helység a.
Vék. (Vejk.) Villa seu poss. Weyk. (1247 körül: Haz. okmt. III. 9., 1356: Fejér. IX. 6. 75.) Wek. (Nemes előnevében. 1433: Kismart. llt. 44. G. 58.) Poss. Wekh. Wek. (1482: Dl. 18673; 1485: Dl. 19020.) Ma puszta (Vék), Ó-Gyalla mellett, Komárontól északra.
Veny (puszta). Pred. Wen. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt.
Veres-János-földe (puszta). Pred. Weres Janus felde Rewede. (Utóbbi szó a sorok közé írva. 1451: Győri tört. és rég. füz. II. 130.) Konkoly vidékén terült el?
Ver(e)stő. (Vestő.) Werehtiw. (1261: Árpádk. új okmt. VIII. 15.) Werchtew. (1327–1379: Dl. 155.) Werchtw. (1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C.) Werstew. (1369: Dl. 5743; 1428: Dl. 11958.) Werskw. (1405: Muz. llt.) Werestw. (1415: Dl. 10362.) Werstw. (1426: Muz. llt.) Weresthew. (1449: Haz. okmt. II. 304., V. 242., 1450: U. o. III. 396., 1455: Muz. levéltár., 1460: Dl. 15441; 1475: Dl. 17746; 1484: Lajtafal. llt. Cap. X. f. 4. n. 24., 1497: Dl. 20571.) Westhew. (1483: Dl. 18883. 18884; 1499: Dl. 20861.) Leginkább köznemesek nevében fordul elő. – A Duna mentén, Komáromtól ny., Nagy-Keszi vidékén (é. felé?) feküdt.
Vért. Pars terre Werth que ad castrum Bana pertinebat. (1256: Knauz. i. m. I. 436.) Terra castri de Kamarun Werch nominata. (1260: Körmend llt. Apponyiana, n. 486.) Werchteluk. (1260: U. o.) Terra Werth. (1264: Knauz, i. m. I. 519.) Terra Werth ad castrum Bana pertinens. (1265: Fejér. IV. 3. 309.) Werth. (Nemes nevében. 1471: Dl. 17195; 1482: Dl. 18673.) Poss. Werth. (1482: Körmendi llt. Apponyiana n. 487. 488. 489., 1501: U. o. n. 493. 494.) Ma Virt néven puszta, Duna-Radvány közelében nyugatra.
Vértes-Keresztur. Monasterium Ugrini comitis, quod monti Wirthis adiacet. (1146: Árpádk. új okmt. I. 58.) Datum apud Sanctam Crucem in Wertes. (IV. László kir. levelében. 1276: Haz. oklt. 74.) Wertheskerezthur. (1394: Haz. okmt. II. 158.) Abbas de Vertheskereztur. (1419: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 52. sz. és U. o. házi llt. VIII. B., 1424: Dl. 11552.) Abbacia ecclesie S. Crucis de Werthes. (1450: Dl. 14402.) Monasterium S. Crucis in Wertes ordinis S Benedicti Vesprimiensis diocesis. (1478: Theiner. Mon. Hist. Hung. II. 455.) Monachi Sancte Crucis. (1495: Engel, i. m. 136.) Benczés monostorral, mely 1478-ban már romban állt és lakatlan volt. – Patronusai 1450-ben a Rozgonyiak. Oroszlánytól dél felé (a megye dk. zugában) a mai szentkereszti puszta jelöli helyét. (V. ö. Gyulai, i. h. 1890. évi jelentés. 41. és 82. l. Az ott említett Kás birtok Somogyvármegyében feküdt.)
Vid(a)háza. Wydahaza. Vydahaza. (Nemesek nevében. 1449: Hazai okmt. V. 246., 1475: Dl. 17746.) Wydhaza. (Hasonlókép. 1450: Haz. okmt. III. 389.)
Vigmán. Wigman. (1257: Árpádk. új okmt. YII. 456.) Terra nobilium de Wygman. (1291: Knauz. Mon. Strig. II. 210.) Vigman. Vygman. (1433: Kismart. llt. 44. G. 58., 1443: U. o. 35. B. 41.) Kyswygman. Kisvigman. (1440–46: Dl. 13900; 1459: Dl. 15421; 1460: Dl. 15497.) Kyswigman. (Nemes előnevében. 1482: Dl. 18673.) Wigman. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23., 1506: U. o. 21.) Vigmán a Héderváriaké, Kis-Vigmán (részben) a Rozgonyiaéé volt. – Ma Nagy- és Kis-Igmánd, Tatától nyugatra.
Vitéz. L. Árpa alatt.
Vizesivér(?). Poss. Wysesywer al. nom. Kwzrez. (1460 körül: Kismart. llt. 47. C. 15.) A Csúziaké volt.
Vizvár. Poss. Wyzwar. (1466: Lajtafal. llt. Dóczyana. Capsa 10. f. 2. n. 7., 1485: Dl. 19020.) Ma puszta, Keszegfalva mellett, Komáromtól ény.
Zavot. (Zovat.) L. Szo(v)át néven.
Zelebeg. Villa Zelebeg. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 558.) Terra Zelebeg reginalis. (1273: Árpádk. új okmt. VI. 190.) Villa Zelebyg. (1283: U. o. IX. 494.) Poss. Zelebegh. (XIV. század: Dl. 9717.) Poss. seu pred. Zelebegh. (Előbb királynéi birtok. 1415: Dl. 10362.) Pred. Thamastheleke intra metas alterius predii Zelebyg. (1449: Haz. okmt. V. 242. A némai Kolos-ok birtoka. (XV. század.) – Kétségtelenül Vással és Gönyővel volt határos.
Zsidfő. L. Esztergomvármegyében.
Zsigárd. (Zsigárt.) Villa Sygarth. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 536.) Ekecs, Megyer sat. vidékén feküdt.
Zsitvatő. Locus qui Sitouatu dicitur. (1075: Fejér. I. 432.) Census danubialis in terra Kultekw ubi Sythwa intrat in Danubium. (1158: Nyitrai püsp. llt. G. 7. 1. n. 3.) Situatu. (1224: Fejér. II. 72.) Poss. Symatw (azaz Sytuatw) iuxta Danubium. (1291: Fejér. VII. 2. 153.) Situateu. (1366. 1453: Huny. kora. X. 376.) Portus de Sytwathew. (1373: Fejér. IX. 6. 172, és IX. 7. 333.) Villa Sythwthew. (1445: Dl. 13877.) Tributum in Sythwathew, Sythwathw. (1453: Bécs városi llt., 1471: Dl. 17195.) Poss. Sythwathew. (1496–1527: Nyitrai püspöki llt. G. f. i. n. 11., V. ö. Árpádk. új okmt. XI. 9.) A nyitrai püspöké volt, az itteni rév-vámmal együtt, 1158 óta, pl. 1527-ben is. (1453-ban azonban e vámot az esztergomi érsekség birtokában találjuk) 1496-ban II. Ulászló király a nyitrai püspöknek e helységben lakó összes hajósait (universos nautas) minden királyi adózás alól felmenté, főleg a királyi hadcsapatoknak a Dunán történt átszállítása körül tett nagy szolgálataikért. – Ma puszta, a Zsitvának a Dunába szakadásánál, Komáromtól keletre.
Összesen: 237 helység.
