HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Ábel. Abeel. (1357: gr. Zichy cs. okmt. III. 69., 1445: Zsélyi llt., 1454: Kismart. llt. 32. EE. 437., 1466: Dl. 16378.) Habel. (1361: Kismart. llt. i. h. n. 198.) Abel. (1392: gr. Zichy cs okmt. IV. 498., 1397: U. o. V. 32., 1458: Kismart. llt 32. EE. 450., 1468: Dl. 16633) Részben köznemeseké volt, részben (1466-ban) Máré várához tartozott. Utóbbinak környékén feküdt; Jánositól é.-ék. felé.
Ábr(ah)ám. (Ábrám-monostora.) Monasterium de villa Abram. (1280: Haz. okmt. VI. 259) Monasterium ordinis Cisterciensis B. Marie V. de Abram. (1292- 1351: Fejér. VI. 1. 228., IX. 2. 121.) Ecclesia B. Virginis de Abraam, (1315: Kismart. llt. 35. G. 171.) Monasterium B. Marie V. Abram Monostra. Villa Abraham. (1343: Fejér. IX. 1. 163) Villa Abraham. (1450: Zsélyi llt.) Terre … penes fluvium Kapos, intra metas possessionis Abraham. (1453: Dl. 36791.) A Bold. Szűz tiszt. szentelt cziszterczita apátsággal, melynek 1263–1280-ban Mojs királynői tárnokmester, – 1343-ban a Dáróiak (Majos-ok) a patronusai. 1450-ben (részben) Dáró várához tartozott. – A Dombovártól észak felé elterülő vidéken feküdt, a Kapos folyó mentén.
Ad. Ady. (Nemes nevében. 1407: Kismart. llt. 35. B. 31) Poss. Aad. (1443: Kismart. llt. 35. B. 42., 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3., fasc. 10., num. 3.) Részben köznemeseké, részben a henyei Tiburczoké volt. – Tamási, Regöly sat. vidékén kereshetjük.
Agár(d). Agary. (1292 körül: Árpádk. új okmt. X. 108.) Agar. Agard. Nemesek nevében. 1466: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3., fasc. 6., num. 54., 1471: U. o. lad. 3., fasc. 9., num. 4.) Poss. Agar. (1477: Dl. 17988.) Ma Agárd, Szegszárdtól ény.
Agyagos. Poss. Agyagos. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Részben Anyavárhoz tartozott. A mai Baranya és Tolna vármegyék határvidékén, Mágocs, Rácz-Kozár sat. táján kereshetjük. (V. ö. az Agyagosi cs. alatt, az 1482. évhez.)
Ág(y)i. Poss. Aghy. (1459: Dl. 15397.) Uzd, Végfalu és Belcs (Bölcs) helységekkel együtt merül föl, tehát hihetőleg ezek vidékén (Kölesd táján) feküdt.
Al-Két. L. Kér helység a.
Al-Petörd. L. Peterd (Petörd) helység a.
Al-Szántó (puszta). L. Szántó helység a.
Alap(c)s. (Alapsi.) L. Halapcs helység a.
Almás. – a) Poss. Almas. 1447: Kismart llt. 32 EE. 425., 1493: U. o. 35. C. 48., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Poss. Kysalmas. (1472: Kismart, llt. 45. C. 47. et NB., 1490: U o 45. C. 58. et NB.) A maczedóniai Dancs, Poki sat. családoké volt, 1510-ben Anyavárhoz tartozott. Ma puszta Mágocstól délre, Baranyavármegyében. – b) Almas. (1450: Muz. levéltár., 1478: Haz. okmt. IV. 429.) A Niczkieké volt. Ma puszta, Szegszárdtól délre. – c) Végül úgy látszik a megye középső tájain (Regöly és Kölesd vidékén) is volt egy Almás nevű helység, melyet részben a Kanizsaiak (1410.), részben a Dama család (l. ennek idéz.) birtokában találunk. – d) L. Vég-Almás helység a.
Alsó-Bágyon. L. Bágyon helység a.
Alsó-Egres. (Al-Egres.) L. Egres helység a.
Alsófalu. Alsofalw. (1494: Bakocs-Codex. 442. l.) Bizonyára a titeli prépostságé volt (l. ott) s Kesztölcz vidékén feküdt.
Alsófalu. (Alfalu.) Villa Olfolu. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Villa Alsofalw. (1450: Zsétyi llt.) Részben az ábr(ah)ámi monostoré volt, részben Dáró várához tartozott. – Ma Alsó puszta néven találjuk meg, Kercseliget és Atala közt, Somogyvármegyében a tolnai határszélen.
Alsó-Középfalu. L. Középfalu helység a.
Alsó-Majsa. L. Majsa helység a.
Alsó-Pabar. (Al-Pabar.) L. Pabar helység a.
Alsó-Székely. L. Székely helység a.
Alsó-Tengelicz. L. Tengelicz helység a.
Alsó-Varga. L. Varga helység a.
Alsó-Závot. L. Závot helység a.
Anya. Anya. (1447: Kismart. llt. 35. C. 46., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) A györgyi Bodóké volt, a kiket olykor e faluról is neveztek. – A mai Janya puszta őrzi nevét. Tolnától nyugatra, Zomba mellett, közel a Sárvízhez. (V. ö. Anyavár másként Sártornya vár a.)
Apar. (Apor.) Generacio Apour. Possessio Apour, Apur. Prepositus de Apour. (1342: Zichy okmt. II. 51.) Apoor. (1344: U. o. 96.) Opor. Opoor. (1344: U. o. 116. és 138.) Kisapar, (1397: Dl. 8223.) Forum comprovinciale in villa Apar. (1401: gr. Zichy cs. okmt. V. 251.) Prepositus (ecclesie B. Marie Virginis) de Apor. (1445: Dl. 9087; 1460: Fejérvári ker. konv. házi llt., lad 3. fasc. 8. num. 4.) Kysapar, Naghapar (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A Bold. Szűz tiszteletére szentelt prépostsággal. Hetivásáros hely volt. – Ma Apar, Szegszárdtól nyugatra (L. Varasd m.-városnál is.)
Apáti. L. Baranyavármegyében.
Apor. Apoor. (1314: Dl. 1847; 1421: Dl. 11072.) Opour. Opor. (1325: Anjouk. okmt. II. 199.; 1336: U. o. III. 280., 308., 309.) Apor (1336: Dl. 3025; 1387: Dl. 7326; 1392: Dl. 7811; 1450: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 4.) Opowr. (1337: Anjouk. okmt. III. 436.) Poss. Palfalwa. (1462: Dl. 15705.) Poss. Apor al. nom. Palfalwa. (1463: Dl. 15844.) A mai Pálfa helységnek felel meg, Simontornya közelében dk.
Ar(a)csa. Horcha. (1193: Knauz. Mon. Strig. I. 142.) Poss. Archa. Nobiles de Archa. (1358: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 1. num. 19., 1419: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 14., lad. 3. fasc. 4. num. 17., 1436: U. o. lad. 2. fasc. 9. hum. 87., 1447: U. o. lad. 3. fasc. 6. num. 65., 1452: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 11., 1472: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 12., 1482: U. o. lad. 3 fasc. 10. num. 3.) Poss. Harcha. (1407: Kismart. llt. 35. P. 338. Nb.) Terra Archa. (1419: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 13.) Poss. Horcha (1436: U. o lad. 3. fasc. 6. num. 5.) Arcza. (1452: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 12.) Aracha. (1487: U. o. lad. 3. fasc. 10. num. 16.) Részben a fejérvári kereszteseké volt. Henye tőszomszédságában, s így Tamási és Regöly vidékén feküdt
Aszuágy. Azzywagh. (1494: Bakos-Codex. 442. l.) Bizonyára a titeli prépostságé volt (l. ott). Ugy látszik azonos a pápai tizedlajstromban említett «Azaag» nevű plébániával, mely a mai Ozsák pusztának felel meg, Szekszárdtól dk., a Duna mellett. (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 253.)
Atala. (Atila.) Atila. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 90) Felsewathala. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott – Ma Somogyvármegyében találjuk, Dombovár közelében ny.-é.
Atrián. (Aterján.) Athryan. Atryan. (Nemesek nevében. 1419: Dl. 10788; 1445: Muz. levéltár, 1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) Atheryan. (1460. 1476: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad 3. fasc. 8. num. 4. és lad. 3. fasc. 9. num. 23., 1482: U. o. lad. 3. fasc., 10. num. 3., 1495: U. o. lad. 2. fasc. 7. num. 61.) Az 1542. évi adólajstromban «Atthoryan» a neve. – A mai Adorján pusztának felel meg, Tamásitól keletre.
Babafalva. Poss. Babafalwa. (1438: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Babocsa.(?) Villa Babusa, Babisa. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 91. 93.) Terra Bobocha ecclesie. (Dimisiensis? 1250: Haz. oklt. 17.) Gyalán, Fonó sat vidékén feküdt, Kaposvártól k.-é. felé.
Bács. Kysbach. (1456: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 36.) A szekszárdi apátságé volt. – Varasd vidékén feküdt? (Szegszárdtól ny.)
Bágyon. Poss. Felsewbagyon, Kylsewbagion, Alsobogyon. (1447: Kismart, llt. 32. EE. 425.) Utraque Bagyon. (1447: U. o. 35. C. 46., 1493: U. o. 35. C. 48.) Bagyon. (1448: Zsélyi llt.) Kysbagyon et Felsew Bagyon. (1464: Kismart. llt. 36. C. 50.) Felsew Bagion, Also Bagion. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 2.) A maczedóniai Dancsoké, majd a györgyi Bodóké volt – A mai baranyavármegyei Mágocs sat vidékén feküdt.
Bahnya. (Bahnyán.) L. Bohnyán alakban.
Bak. Poss. Bak. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 35. B. 42., 1444: U. o. 35. C. 44., 1481: U. o. 45. C. 57., 1500: Magy. Tört. Tör. VI. 23.) Tamási várához tartozott. – Ma ily nevű pusztát találunk Tamásitól dny., Szakcs mellett. Kétségtelenül ugyanennek felel meg az a «Bak, Baak» helység is, mely 1468-ban, 1480-ban, 1481-ben és 1482-ben a Bakiak illetve enyingi Törökök birtokában fölmerül. (Kismart. llt. 45. C. 57., 55. C. 45. et NB., 45. C. 54. és 45, C. 58. et A.)
Bako(l)cza. Bakolcha. (1397. 1399. 1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 33., 112., 219.) Bakocha. (1400: U. o. V. 181.) Nemesek nevében fordul elő. – Ma ily nevű (Bakócza) helységet Baranyavármegyének ama részében találunk, mely hajdan (pl. 1542.) Tolnavármegyéhez tartozott; Pécstől ény., a somogyi határszélen.
Balázsfalva. Poss. Balasfalua. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 223.) Jánosival együtt merül föl. (Ma Baranyavármegye ény. vidékén.)
Balog. Balog. (Nemesek nevében és előnevében. 1436: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 6., és Fejér X. 7. 833.)
Balya. Poss Balya. (1398: Kismart. llt. 35. A. 5., 1455–64: Muz. llt. 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Poss. Bolya. (1441: Dl. 13605.) Poss. Banbalyaia. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Részben Debregecz várához tartozott. – Döbrököz, Kurd sat, vidékén feküdt.
Bal(y)eta. (Balyata.) Poss. Balecha. (1397: Dl. 8213.) Baleta. (1446: Blagay cs. oklt. 214.) Boletha. (1427: Muz. llt.) Balyatha. (1430: U. o. 292. 295. l.) A mesztegnyei Szerecseny és Blagaji cs. birtokai közt Vejke mellett sorolják föl.
Bán-balyája. L. Balya helység a.
Bánd. Band. Baand. (1397: Dl. 8202. 8234., 1401: Dl. 9143. 8634; 1424: Dl. 11525; 1430: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 6. num. 58., 1434: Fejér. X. 7. 508.) Simontornyához. tartozott s e várostól d.-ny. felé, Udvari határában feküdt.
Báránd. Villa Barand iuxta Tholna. (1266: Árpádk. új okmt. III. 141.) Barand. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) A tihanyi apátságé volt.
Barbo(l)cs. (Barbulcs. Barbucs.) Poss. Barboch. (1305. 1455. és 1500: Kismart. llt. 35. A. 2.) Poss. Barbulch. (1343: U. o. 32. B. 75.) Barbwch. (1600: Dl. 20961.) Szakadát, Udvari, Kölesd sat. vidékén feküdt.
Barlyád. (Barját.) Barlyath. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296.) Barlyad. (1399: Zichy okmt. V. 106., 1397: Dl. 8202. 8234; 1401: Dl. 8634. 9143; 1424: Dl. 11525.) Simontornyához tartozott. – Ma puszta, Borjád néven, Kölesdtől é. felé.
Bát. Poss. Bath. (1443: Kismart. llt. 35. B. 42., 1444: U. o. 35. C. 44., 1453: U. o. 35. H. 184.) Részben Tamási várához tartozott (1443. 1444.), részben köznemesi birtok volt. – Tamási és Felső-Ireg vidékén feküdt. (Az 1542. évi adólajstrom is ismeri.)
Baté. (Batej.) Poss. Batey. (1373–75: Dl. 6195.) Poss. Bathe. (1441: Haz. okmt. I. 339., 1475: Dl. 17751; 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 579.) A 70-es években a Hosszutótiaké volt. (1542-ben is, az adóösszeírás szerint.) Ma Somogyvármegyében találjuk, Kaposvártól keletre.
Battyán. … a parte silue Bothyan. Via per quam itur in Bothyan. (1256: Zichy okmt. I. 10.) Bochyan. (1335: U. o. 455.) Poss. Botyan. (1333: U. o. 407.) Poss. Bathyan. (1400: U. o. V. 112. 221., 1404: U. o. 356., 1450: Zsélyi Ilt., 1466: Dl. 16378.) Bathyam. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 224) 1466-ban Máré várához tartozott. – Ma Battyán, Pécsváradtól ény.
Baz(z)iás. L. Boz(z)iás alakban.
Bedeg. Bedeg. Bedegh. (1275: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106., 1319: gr. Zichy cs, ókmt. I. 168., 1323: U. o. 229., 1337: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106., 1360: U. o., 1396. 1484: U. o. Cap. 107.) A veszprémi püspökségé és köznemeseké volt. – Tamásitól ny.-é, találjuk, a somogyi határszélen.
Békató. Poss. Bekato alio vocabulo Wyfalw. (1466. 1496: Dl. 36791.) Poss. Bekatho. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák iratok. I. 1.) Az ábrahámi cziszterczita apátságé volt, mely ez időben a györgyi. Bodókkal pörösködött miatta. 1510-ben Anyavárhoz tartozott. – Ma Békató néven puszta, a Kapos mentén, Dombovártól k.-é. (V. ö. Koller, i. m. IV. 402. l.)
Beles. (Bélcs.) – a) Belch. Beelch. Beulch. (1397: Dl. 8202. 8234; 1401: Dl. 9143. 8634; 1424: Dl. 11525.) Simontornyához tartozott. Ugy látszik, a mai Belecska-nak felel meg, Pinczehelytől délre. – b) Poss. Beelch … cum una capella in honore sancte Katherine virginis constructa iuxta Saarrete. (1342: gr. Zichy cs. okmt. II. 53., 13443: U. o. 61.) Poss. olim Wegfolw nunc vero Belch nuncupata. (1343: U. o. 89.) Poss. Beelch. (1346: U. o. 199., 1404: U. o. V. 364.) Poss. Belch. (1350: U. o. II. 419., 1393: U. o. IV. 531., 1399: U. o. V. 105., 1451: Kismart. Llt. 32. EE. 434. et NB.) Berch. (1395: Zichy okmt. IV. 617.) Nobiles bisseni de Belch. (1399: Körmendi llt. Act, memorabilia. n. 7.) Poss. Vegfalw et Bewlcs. (1459: Dl. 15397.) Felsew Belcz. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) A Kölesdtől é. eső Hodos táján feküdt. (V. ö. Végfalu és Tarna helység a. is.)
Bélcz. L. Somogyvármegyében.
Belyud(-földe). L. Nagyfalufölde néven.
Bér. Beerek. (A két utolsó betűt e helynévhez utólag illesztették hozzá. 1407: Dl. 9364.) Poss. Beer. (1413–1416: Dl. 10046.) Beer. (Nemesek nevében. 1419: Dl. 10788; 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1454: Kismart llt. 32. EE. 437., 1463: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 8. num. 28., 1477: Dl. 17988.) Tápé és Német-Kér vidékén feküdt, Pakstól ény. felé
Benczeháza (Bercseháza, puszta). L. Debe(j) (puszta) a.
Berekal. Berekal. (1498: Muz. llt.) Ma Berekalja, Bonyhádtól d., Czikó mellett, Széplak (Mária Széplak) puszta szomszédságában, a melylyel – mint ekkor m.-várossal – együtt fölmerül.
Berencs. Terra Berencz. (1305: Kismart. llt. 35. A. 2.) A Szakadátiak birtokai közt csupán ez egy ízben említik. – Ezzel azonosnak látszik az 1344-ben fölmerülő «possessio Berench» (gr. Zichy cs. okmt. II. 103. 110.), valamint a később köz-nemesek nevéből ismeretes «Berench, Berencz» – is. (1419: Dl. 10788; 1446: Dl. 13937; 1460: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 8. num. 4., 1500: Dl. 20961) A Kölesd, Hőgyész, Regöly sat. közti vidéken kereshetjük.
Berend. Berend. (Kir. ember nevében. 1439: Zsélyi llt.)
Ber(e)k. (Berki.) Berk, Berek. Berky. (Nemesek nevében és előnevében. (1438: Kismart. llt. 35. C. 43., 1473: Dl. 19423; 1480: Dl. 18390; 1483: Dl. 18831.) Tolna- vagy somogyvármegyei helységnek vehető. – Ma Berki, Kaposvártól keletre, Somogyvármegyében.
Berény. Poss. Berény. (Másolat után. 1305. 1455. 1500: Kismart. llt. 35. A. 2.) A Szakadátiaké volt. – Ma Diós-Berény, Szakadát mellett, nyugotra Kölesdtől. (L. a Titeli prépostság a. is.)
Berzseny. Bersen. (Nemesek nevében és előnevében. 1424: Dl. 11543; 1439: Zsélyi levéltár. 1478: Muz. levéltár.) Ma Börzsöny néven puszta, Bonyhád közelében dk.
Bezned. (Beznet.) Beznich. (1314: Anjouk. okmt. I. 340.) Beke de Beznech ex comitatu Tolnensi. (1361: Dl. 5067.) Bezned. (Nemesek nevében. 1429: Pozsonyi kápt. orsz. llt. cap. 28. f. 3. n. 89, 1446: Fejérvári keresztesek konv. h. llt. lad. 3. (asc. 6. num. 53., 1451: Kismart. llt. 32. EE 431. et NB.)
Bez(z)eg. (Bezzig.) Bezegh. Bezzegh. (1447: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3 fasc. 3. num. 25., 1450: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 1.) Bezygh. (1453: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 18.) Byzyah. (1471: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 7.) Byzygh. (1502: Dl. 21093.) Beczyk. (1517: Dl. 23122.) Nemes emberék nevéből ismerjük. – Ma ily (Bezzeg) nevű pusztát találunk, Pakstól nyugat felé.
Bik. Poss. Bik. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Anyavárhoz tartozott. E vár tartozékai sorában 1510-ben Györgyi mellett sorolják föl. Tán Bikallal ugyanegy ?
Bika. Poss. Bika. (Másolat után. 1305. 1455. 1500: Kismart. llt. 35 A. 2.) Nobilis de possessione Byka comitatus Tolnensis (1337: Zichy okmt. 1. 522., 1340: U. o. 589.) Poss. Byka. (1347: U. o. II. 275., 1500: Dl. 20961.) Szakadát vidékén feküdt?
Bikács. Bykach. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296, 1397: Dl. 8202. 8234; 1401: Dl. 8634. 9143; 1413: Dl. 10122; 1419: Dl. 10788.) Simontornyához tartozott. – Ma Bikács, Simontornyától nem messze dk. felé, a fejérvármegyei határszélen.
Bikád (Bikágy.) Poss. Bygad. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296.) Poss. Bikad. Bykad. (1394: Fejér. X. 2. 189., 194., 1410: Dl. 9701; 1410: Dl. 9627; 1419: Dl. 10788; 1436: Fejér, X. 7. 81., 1450: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 4., 1480: U. o. lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Poss. Bykagh al. nom. Cylleg. (1403–4: Dl. 8936.) Ma Bikád néven puszta, Simontornyától d., Miszla mellett. (L. Csilleg a. is.)
Bikágy. (Bikad. Bikád.) Bykad. (1391: br. Perényi cs. llt.) Poss. Bigag. (1447: Kismart llt. 32. EE. 425.) Bykad. Bykagh. (1464: U. o. 35. C. 50.) Bykak, Bykag. (1493: U. o. 35. C. 48.) Bikaad. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1) Részben köznemesi, részben györgyi Bodó, részben (úgy látszik) pécsi káptalani birtok volt. – Ma Bikád néven puszta, Kölesd közelében dk.
Bikal. (Bikol.) Villa Bykol. (1325: Anjouk. okmt, II. 183., 1327: U. o. III. 327.) Poss. Bykal. (1370: Kismart. llt. 43. A. 12., 1399: Dl. 8480; 1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1428: Körmendi llt. Alm. 1. lad. 2. n. 2., 1485: Dl. 19066.) Mint a ne(v)nai Treutel, majd a lévai Cseh (Vajdafi) család birtoka. Hillye és Pauli helységekkel volt határos; tehát a mai Baranyavármegye ény. csücskében fekvő (mai) Bikallal azonos.
Birolt. Poss. Byrolth. (1441: Dl. 13605; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1454: U. o. 32. EE. 437., 1464: Eszterg. prim. llt. f. 3. T. 63., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Részben Debregecz várához tartozott, részben köz-nemesi birtok volt. – Ma Biród néven puszta, Regöly mellett nyd. (Az 1542. évi adólajstrom «Byrowth»-nak írja.)
Biz(z)ig. L. Bez(z)eg alakban.
Bohnyán. (Bohnya. Bohmány ?) Poss. Bohman, Bohmány. (Másolat után. 1309: Acta post Adv. 85–15., 1345: U. o., 1353: U. o., 1378: U. o.) Forum comprovinciale in Bachnyan. Bachnya. (1401: gr. Zichy cs. okmt. V. 251., 1412: Dl. 9907.) Forum comprovinciale in Bahnyan. (1413: Kismart. llt. 32. EE. 357.) Poss. Bohynyan. (1500: Körmendi llt. Mise. Németujvár, n. 79.) Bonyhan (Hiteles másolatból. 1507: Kismart. llt. 36. C. 52.) Vásáros hely volt. Földesurai a pécsi püspök és köznemesek, pl. a Morgaiak. – Ma Bonyhád, Szegszárdtól dny.
Bokod. Bokod. (1419: Dl. 10788.) Tápé, Kér, Vajta sat. vidékén (szomszédos nemes nevében) merül föl. (Pakstól ény.)
Boldán. Poss. Boldan. (1329: Kismart. tlt. 35. L. 270. et B.) Az Ozoraiaké volt.
Botta. (Bolda.) Poss. Bolda. (1325: Anjouk. okmt. II. 181.) Poss. Boltha. (1402: gr. Forgách cs. llt., 1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1440: Dl. 13565; 1456: Dl. 15025; 1465: Dl. 16235; 1485: DL. 19076.) A mai Baranyavármegyében, Rácz-Kozártól délre, Köblény és Kárász mellett feküdt.
Bolya. L. Balya alakban.
Bol(y)eta. L. Bal(y)eta alakban.
Borostyán (puszta). Villa desolata Borostyan. (1432: gr. Zichy cs. okmt. VIII. 477.) Predium Borostyan. (1466: Dl. 16378.) Máré várához tartozott.
Bót. (Bot.) Villa Bot (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Both. (Nemes nevében. 1321: gr. Zichy cs. okmt. I. 204., 1358: Dl. 4707.) Ma puszta, Tengődtől délre, a megye ény. zugában.
Boz(z)iás. (Bozzás.) – a) Poss. Bozyas. (1400: Tört. Tár. 1884. évf. 8. l., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Bazyas. (1406: Tört. Tár. i. h. 13. l.) Bozzyas. (1426: U. o. 614.) Bozzias. (1500: Magyar Tört. Tár. VI. 22.) Bozzas. (1506: U. o. 24.) Ozora várához tartozott. – b) Bozyas. (XIII. század: Veszprémi kápt házi llt. Cap. 5.) Fad-dal határos volt.
Bölcs. L. Belcs alakban
Bölcs(e)ke. (Bölcsöke.) Bwlcheke nobilium de Pakus. (1429: Dl. 12143.) Bulchuke. (1436: Leleszi konv. orsz. llt. Statut. T.) Bewlcheke penes Danubium. (1458: Dl. 15273.) Mathias de Bewlchke (Bwlchke) clericus dioecesis Quinqueecclesiensis. (1478: Veszprémi kápt. orsz. llt. A. 13.) Ma Bölcske, Duna-Földvártól dél felé.
Bucsincsfalva. Poss. Bwchynchfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Buzaház(a). Poss. Buzahaz al. nom. Vyfolu – a Buza-fi Bokoch birtoka. (1344: gr. Zichy cs. okmt. II. 103.) Bokoch filius Buza de Buzahaza. (U. o. 110.)
Csaba. Chaba. (1494: Bakocs-Codex. 442. 1.) Mányok és Kéty vidékén fekhetett.
Csaba-Pél. L. Pél a.
Csala. Poss. Chala. (1299: Zichy okmt. I. 93.) Chala. (Nemes nevében. 1356: Fejér. IX. 7. 156.) Ma puszta, Bonyhád közelében dny. felé.
Csamarág. Poss. Chamaragh. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Csámpa. Gabryan de Champa de comitatu Tolnensi. (1310: gr. Zichy cs. okmt. I. 127.) Ma puszta, Pakstól dny.
Csanádfalva. Poss. monasterii Symigiensis Chanadfolua in comitatu Tolneusi in Zelizio. (1327: gr. Zichy cs. okmt. I. 296.) A Zseliczségen feküdt. (V. ö. Nádfő helység a.)
Csap. L. a Bors (csapi) cs. alatt.
Császár. Chazar. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt. (Tán ugyanegy Császárival ?)
Császári. Villa Chazary. (1373–75: Dl. 6195. 6196.) A mai Somogyvármegye területén, a Kaposvártól k.-ké. felé elterülő vidéken, – melyet hajdan Tolnavármegyéhez számítottak – kereshetjük.
Csát. Poss. Chaath. (1295: Knauz. Mon. Strig. II. 369.) Chat. (1331: Veszpr. kápt. házi. llt. Cap. 107., 1342–1364: U. o. C 108.) Poss. Chath. (1348: Kismart. llt. 35. L. 270. et. C.) Részben a veszprémi székesegyházi, részben a dömösi társas káptalané volt. – 1342-ben kőtemplomát említik. Szántó vidékén feküdt, a tolna-somogyvármegyei határszélen. Ma puszta, Csád néven, Szántó mellett, délre.
Csebrák. L. Csibrád néven.
Csecs(ö)k. (Csecsek.) Chechuk. (1382: kusalyi Jakcsy cs. llt.) Chyechyek. (1431: Haz. okmt. IV. 298.) Chechewk. (1434–39: Kismart. llt. 35. B. 35. és 35. B. 39:) Chechk. (1443: U. o. 36. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Checzk. (1500: U. o. 25.) A Tamásiak 1434-ben részeit megvásárolták a mekcsei Baranyai Imre özvegyétől. Később aztán ezek a részek Tamási vár tartozékai közt szerepelnek.
Cseh. Poss. Kyschech, Nagchech. (1443: Kismart. llt. 3b. B: 41., 35. B. 42., 1444: U. o. 35. C. 44;) Naghcheh. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Kyschech. Nagcheh. (1500: U. o. 23.) Kyscheh, Nagchech. (1506: U. o. VI. 25.) Tamási várához tartoztak. – Úgy látszik, a mai Csehi pusztának felelnek meg, Felső-Ireg közelében.
Cse(h)fő. Chehfew. (Nemesek nevében és előnevében. 1419: Dl. 10788., 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1460: U. o. lad. 3. fasc. 8. num. 4., 1478: Muz. llt.) Ma puszta, Hőgyész mellett délre.
Cseke. (Csekő.) Cheke. Chekw. (Nemes nevében. 1419: Dl. 10788.) Cheke. (Hasonlókép. 1447: Dl. 14082; 1450: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3 fasc. 7. num. 1.) Ugy látszik, Cseke és Csekő – ugyanegy helységet jelez.
Csepcs. (Csipcs. Csöpcs.) L. Bodrogvármegyében.
Cseres. Poss. Cheres. (1447: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 63. 3. B. és Fejér X. 4. 623.) 1447-ben a batai apát kapja (bodrogvármegyei) Báli Illéstől és nejétől.
Csér(i). Cheri. (1434: Dl. 12612.) Cher. (1482: Fejérvári keresztesek konv, házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 7.) Cheer. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Nemesek nevéből ismerjük. – Ma puszta Szill mellett, Somogyvármegyében, Dombovártól ény.
Csernel. (Csernőd.) Chernel. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 138., 1429: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 28. fasc. 3. num. 89., 1449: Kismart, llt. 47. C. 15.) Sedes iudiciaria comitatus Tholnensis in villa Chernel, Cernel. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 221., 1406: U. o. V. 448., 1439: Dl. 13399; 1458: Kismart. llt. 32. EE. 450., 1460: Hazai okmt. V. 263., 1480: Dl. 19066.) Chernyl. (1410: Dl. 970.) Cernel. (1419: Fejérvári keresztesek konv. házi llt., lad. 3 fasc. 4. num. 13.) Chetnewd. (1516: Dl. 22768.) A XV. században leginkább e falu mellett tartották a megyei törvénytevő gyűléseket. – Ma Csernéd néven puszta, Hőgyésztől északra, a megye közepe táján.
Csetény. Chechen, Checin. (Pápai tizedlajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. .253.) Ma puszta Pálfa mellett, Simontornya közelében.
Csibrád. (Csibrák.) Villa Chebrach. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Chybrad, Chybrad. (1494: Bakocs-Codex. 442.) Ma Csibrák, Döbrököztől ék. felé. (V. ö. a Titeli prépostság a.)
Csicsó, Chychou. (1375: iharos-berényi Ilkey cs. llt.) Chycho. (Nemes nevében. 1412: Dl. 9907; 1414: Dl. 10283.) Chyczo. (Hasonlókép. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Ma ily nevű pusztát találunk Hőgyész mellett.
Csika. Villa Chyka. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Az áb(ra)hámi monostoré volt. – Kurd, Döbrököz sat. vidékén kereshetjük.
Csil. (Czil. Csir.) L. Csől (Czől) a.
Csilkó. (Csilkő.) Chylko. Cylko. (Kir. emberek nevében és előnevében. 1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 219., 1441: U. o. 252., 1403: U. o. 352.) Cilkw. (Hasonlókép 1408: U. o. 553.) Ugy látszik, e megye nyd. vidékén, tán már (mai) baranyavármegyei területen feküdt.
Csilleg. Poss Chylegh. (1397: Dl. 8202. 8234; 1401: Dl. 8634.) Poss. Bykagh al. nom. Cyllegh. (1443–4: Dl. 8936.) Chegled. (! 1424: Tört. Tár. 1884. 427. és l. Dl. 11525.) Simontornya várához tartozott. – Kétségkívül a mai Csillag pusztának felel meg, Miszlától é., a melylyel egyszerre emlegetik. Ettől dél felé találjuk ma Bikád pusztát.
Csókafő. Poss. Chokafew. (1397: Dl. 8223; 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerecsenyeké volt. – Ma puszta Teveltől dny.
Csoma. Villa Cuma. (A dömöci prépostságé. 1138: Knauz. Mon. Strig. 1. 92.) Choma. (A pécsi püspökségé. 1542. évi adólajstrom.) Ma Somogyvármegyének ama részében találjuk, mely hajdan Tolnavármegyéhez tartozott, Dombovártói nyug. felé.
Csomak. (Csomok.) Poss. Chomak. (1411. 1428: Kismart. llt. AIm. III. lad. 1. n. 31. és 37., 1435: Dl. 12684; 1436: Dl. 12895.) Chomok. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 59.)
Csombor-Berki. Poss. Chomborberky. (1382: Jakcsy cs. llt.) Mányok, Tófő, Szárász sat. helységekkel együtt merül föl.
Csonka-Tormás. L. Tormás helység a.
Csől. (Czől.) Poss. Chwl. (1412: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, Lad: 3. fasc. 3. num. 57.) Chyewl. (1466: Dl. 11699.) Czewl. (1487: Dl. 19266.) Chyl: (1487: Dl. 19326. 19347.) Cyl. (1488: Dl. 19356. 19357.) Chyl. (1488: Dl. 19342. 19488.) Chewl. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) Chywl. (1511: Dl. 16741.) Részben a somogyvármegyei Szerdahelyi rokonságé volt, mely itteni joszágának részeik 1487-ben a szerdahelyi pálosoknak ajándékozta. – A tolna-somogyi határvidéken kereshetjük.
Czél. Cel. (1382: Jakcsy cs. llt.) Ceel. (1421: pl. 11072.) Czel. (Nemes nevében. 1968: Dl. 16633.) Poss. Felsewczel. (1498; Fejérvári keresztesek házi llt. lad, 3. fasc. 11. num. 20.) Czell. (1500: Körmendi llt, Misc. Németujvár. n. 79.) – Ma Czél néven puszta, Závod mellett, Döbrököztől dk.
Czikó. Chykay. (Azaz: De Chyko. – 1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79.) Bonyhád szomszédosai közt szerepel egy e helységről nevezett család. – Czikót ma is megtaláljuk, Bonyhád közelében dk. felé. 1432-ban és 1466-ban Máré vár tartozéka: villa (desolata) Cyko, predium Chykow, Czyko. (gr. Zichy cs. okmt. VIII. 477., Dl. 16378.) Kétségkívül ugyane helység (része) értendő.
Dád. Dad. (Nemes nevében. 1438: Kismart. llt. 36. C. 43.) Ma puszta Simontornya és Igar közt.
Dada. Terra preconum nostrorum (regine) Dada vocata in comitatu Tholnensi. (1278. körül: Haz. oklt. 81.) Poss. Dada. (1480: Kismart. llt. 45. C. 67., 4b C. 65. et NB.) Koppány, Szántó sat. vidékén kereshetjük. (V. ö. 1335: Fejér. VIII. 4. 129.)
Damjánfalva. Poss. Damyanfalwa. (1433: Dl. 12630.) A Korógyiaké volt.
Darna. (Darnó ?) L. a Varjas (darnai) cs. alatt.
Darnócza. Darnocza. (1494: Bakocs-Codex. 442. l.) Mányok, Kéty sat. vidékén kereshetjük. (L. a Titeli prépostságnál.)
Debe(j) (puszta). Pred. Debee aliter Benczehaza. (1480: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2., fasc. 9. num. 90.) Csere útján 1480-ban a fejérvári kereszteseké volt. – A Kölesd és Regöly közti vidéken, a megye közepe táján feküdt.
Debrente. Debrenthe. (1400: Tört. Tár. 1884. évf. 8. 1., 1426: U. o. 614, 14í3: Kismari. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Ozora várához tartozott. – Ma puszta Döbrönte néven. Ozora mellett nyugatra.
Decs. Dech. (Nemes nevében. 1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) Ma ily nevű falut találunk Szegszárdtól dk, és pusztát Zomba mellett, Szegszárdtól ény.
Dencstelke. Poss. Denchteleke. (1397: Dl. 8223.) Gunchtheleki, Gunchtheleke. (1406: Blagay cs. oklt. 215. 217.) A mesztegnyei Szerecseny-ek birtokai közt Apar és Kölesd helységekkel együtt sorolják föl.
Derec(s)ke. (Derekcse.) Villa Diarugsa. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Durusa. (U. o. 93.) Derekche. (1267: Árpádk. új okmt. XI. 566.) Derechke. (1424: Dl. 11472; 1436: Dl. 12913. és Haz. okmt. IV. 812., 1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107. n. 3.) Dereske. (1482: Kismart. llt. 45. C. 68. et A.) Részben köznemeseké, részben a dömösi prépostságé vott. – Ma Döröcske, Somogyvármegyében, a tolnai határszélen, Igaltól ék.
Dereg. Poss. Deregh. (1433: Dl. 12530.) Nádasddal együtt a Kórógyiaké volt.
Derzsfalva. Poss. Dersfalwa. (1433: Dl. 12630.) A Kórógyiaké volt.
Doboz. Doboz. (Nemes nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53. – V. ö. 1465: Dl. 16174.)
Dombó. Dombo. (1448: Zsélyi llt., 1475: Koller. i. m. IV. 40E.) A mai Vásáros-Dombó értendő (1475-ben kétségtelenül) Baranyavármegyében, Mágocstól dny.
Dorog. – a) Poss. Dorog, Dorogh. (1361: Fejér. IX. 3. 264., 1430: Fejérvári kereszteset konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 6. num, 58.) Ma puszta, Ozora mellett délre. – b) Dorogh. (1397: Dl. 8202; 1401: Fejér. X: 4. 48., 1424: Dl. 11525.) Nagh Dorogh. Dorogh. (1497–1500: Muz. llt.) Részben Simontornyához tartozott. A mai Nagy-Dorog, Pakstól ny. – c) Nobiles bisseni de Parthas dorogh. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia. n. 7.) Poss. Parthaldorog. (1413: Dl. 10046.) E helység is a mai Nagy-Dorogra utal.
Duna-Tur. (Dunatur.) Poss. Dunatur. (1397: Dl. 8223.) Dwnatwr. Dwnathwr. (1406: Blagay cs. oklt. 215. 217., 1425: Tört. Tár. 1884. évf. 432. l.) A mesztegnyei Szerecsenyek majd az Ozorai Pipó sat. birtokai közt, Kölesd mellett sorolják föl.
Du(z)s. Lampertus filius Moys de Duus – kir. ember. (1298: Árpádk. új okmt. V. 186.) Dws. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) 1510-ban Anyavárhoz tartozott. – A mai Duzsnak látszik megfelelni, Hőgyész szomszédságában dny. felé.
Ebes. Ebees. (1332: Dl. 30623.) Poss. Ebes. (1470: Körmendi levéltár. Himfyana, n. 537. és 546., 1474: U. o. n. 564:) A széki apátságé volt. – Ma puszta, Szegszárd mellett délre.
Ecsény. L. Öcsény alakban.
Edelény. (Edelin.) Villa Edelin. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Terra seu poss. Edelen. Edelyn. (1397: Dl. 8203; 1401–6: Dl. 8637; 1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) A Marczaliaké volt. – Ma ily nevű pusztát találunk Tamásitól dny., Értény mellett.
Egen-Száraz. Comes Jacobus de Egensaraz. (129 körül: Árpádkori új okmánytár X. 108.) Terre reginalis Egenzaraz vocata vacua. (1298–9: U. o. V. 185., 197., 201..) A mai Szárazd-nak felel meg, Hőgyésztől észak felé.
Egregy. Egreg. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 221.) A mai Magyar-Egregy értendő, Baranyavármegyében, Pécstől é. Tán ugyane helység rejtőzik az 1413-ban, az 1400. évi Egregyhez hasonlóan szintén az Izményiekkel kapcsolatban fölmerülő «Ekyd» a. is. (Kismart. llt. 32. EE. 354.)
Egres. (Egrös). – a) Poss. Egrus simulcum portu suo. (1324: Dl. 2223.) Egrus. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296.) Poss. Olegrus al. nom. Markus teleke – a Sár folyó mellett. (1346: gr. Zichy cs. okmt. II. 207.) Egres inferior cum tributo. (1397: Dl. 8234. 8202., 1401: Dl. 8634. 9143.) Hegres. (1416: Dl. 10431.) Alegres cum tributo. (1424: Dl. 11525.) Simontornya tartozékai közt 1321-ben mint rév-, később mint vámhelyet Tolnavármegyében sorolják föl. A mai Rácz-Egres pusztának felel meg, Simontornyától délre – b) Ugyane vár tart. közt, mint fejérvármegyei helység előfordul: Egres superior. (1397: Dl. 8234. és Kismart. llt. 17. A. 1., 1401: Dl. 8634. 9143.) Hasonlókép mint veszprémvármegyei falu. Felsew-Egres. (1424: Dl. 11525.) E helység a mai Egresnek felel meg, Simontornya szomszédságában észak felé.
Egyházas-Debregecz. (Egyházas-Debregeszt) L. Debregecz m.-városnál.
Egyházas-Izmény. L. Izmény helység a.
Egyházas-Jánosi. L. Jánosi helység a.
Egyházas-Kozár. L. Kozár helység a.
Egyházas-Öcsény. L. Öcsény helység a.
Egyházas-Szaka. L. Szaka helység a.
Ekerkut. Ekerkwth. (1494: Bakocs-Codex. 442.) Csibrád vagy Csibrák (Döbrökőztől ék.) vidékén fekhetett. (V. ö. a Titeli prépostság a.)
Endicsfalva. (Endecsfalva.) L. a Mekcsei cs. alatt.
Endréd. Terra reginalis Endred. (1327: Kismart, llt. 35. A. 6.) Poss. Endred. (1403: Tőrt. Tár. 1884. évf. 10., 1426: U. o. 614., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Zokolendred. (1488: Tört. Tár. i. h. 627., 1481: Kismart. llt. 35. C. 47.) Zokolendred. (Nemes nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Kysendred. (Nemes előnevében. U. o.) Részben Ozora várához tartozott. – Szokoly és Tót-Keszi vidékén feküdt. (Szokoly-Endréd és Kis-Endréd talán ugyanegynek vehetők.).
Enyed. Villa Enyed. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott. – Ma egy malom őrzi nevét, Ó-Dombovártól nyd., Kercseligettől észak felé, Somogyvármegyében.
Ete(j). Ethey. (1381: Fejér. IX. 6. 250.) Plebanus de Ethe. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Poss. Ethe. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546., 1494: Bakocs-Codex. 442. l.) Báttaszék és Bonyhád vidékén feküdt, a mai tolna-baranyai határszélen. (V. ö. a Titeli prépostság a.)
Ezdencz. Poss Ezdencz. (1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Ezdench. (1453: U. o. 32. EE. 437.) Az Ábelieké volt.
Faddi-Zákány (puszta). L. Zákány a.
Fakatfalva. Poss. Fakathfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Farkasd. Farkasd. (1.366: Fraknói, A Czikádori apátság. i. m. 68. l., 1370: kölcsei Kende cs. llt., 1470: Körmendi llt. Hymfyana, n. 546.) Részben köznemeseké (1370.), részben a széki apátságé volt. – Ma puszta Báttaszék közelében d.-dny. felé.
Farkaslyuk. (Farkaslik.) Poss. Farkaslyuk. (1351: gr. Zichy cs. okmt. II. 458., 1360: Kismart. llt. 32. D. 155., 1389: gr. Zichy cs. okmánytár. IV. 396.) Farkaslyk. (1400: U. o. V. 219., 1409: 11. o. 612.) Farkaslyuk. (1406: U. o. 425., 1408: U. o. 566) Jánosi, Battyán sat. vidékén kereshetjük, a mai Baranyavármegye ény. zugában.
Farnád. L. Fornád alakban.
Farnos. (Fornos.) Poss. Fornos. (1337: Anjouk. okmt. III. 360.) A Dombaiak ellenében a nyulszigeti apáczák tartanak ekkor hozzá jogot. (A mai somogy-tolnai határvidéken feküdt? V. ö. Dl. 954. és Fejér. V. 2 372.)
Fel-Kér. L. Kér helység a.
Fel-Pabar. (Felső-Pabar.) L. Pabar helység a.
Feldes. L. Földes néven.
Felfalu. L. a Mekcsei cs. a
Felső-Atala. L. Atala helység a.
Felső Bágyon. L. Bágyon helység a.
Felrő-Belcs. L. Belcs helys. a.
Felső-Czél. L. Czél helység a.
Felső-Fonyászó. L. Fonyászó helység a.
Felső-Hidegkut. L. Kesző helység a.
Felső-Irak. (Felső-Ireg.) L. Ireg helység a.
Fel(ső)-Jánosi. L. Jánosi helység a.
Felső-Kozár. L. Kozár helység a.
Felső-Majsa. L. Majsa helység a.
Felső-Székely. L. Székely helység a.
Felső-Varga. L. Varga helység a.
Felső-Vejke. L. Vejke helység a.
Felső-Závot. L. Závot helység a.
Ferged. (Ferget.) L. Fürged alakban.
Filefalva. Poss. Fylefalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Fir. Poss. Fyr. (1434: Fejér. X. 7. 585., 1437: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 12.) Pred. Fyr. (1482: U. o. lad. 3. fasc. 10. num. 8.) Arcsa vidékén feküdt ?
Fonó. Villa Funo populorum domine regine. (1250: Hazai oklt. 17.) Ma Somogyvármegyében, Kaposvártól k.-é. találjuk. Az 1542. évi adólajtrom még «Wasaros Fono sive Nagh Fono» és: «Kys Fono» helységeket ismer.
Fonyászó. Poss. Fonyazo. (1439. 1460: Zsélyi llt. és Kismart. llt. 32. p. 199.) Poss. Pwzthafonyazow et Felsewfonyazow. (1466: Dl. 16378.) Máré vár vidékén keresendő, a melyhez 1466-ban tartozott.
Fornád. Fornad. (Nemes nevében. 1332: Dl. 30623; 1418: Kismart. llt. 47. M. 22., 1447: U. o. 35. C. 45., 1487: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 16.) Farnad. (Hasonlókép. 1465: Dl. 16174.) Az 1542. évi adólajstrom «Fornaadh» alakban Gyánt mellett sorolja föl. – Ma puszta (Fornád) Felső-Ireg és Pinczehely közt.
Fornos. L. Farnos néven.
Földes. (Feldes.) Feldes. (Nemes nevében. 1454: Kismart. llt. 32. EE. 437.) Ma ily nevű pusztát találunk, Pakstól dny. felé.
Fülöp-Szerdahely. (Filep-Szerdahely.) L. Szerdahely helység a.
Fürged. (Fürget.) Fyrgeth, Fergeth. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) A Dombaiaké volt. – Ma Fürged néven puszta, Ozora mellett nyd.
Gadács. Villa Gudas. (A dömösi prépostságé. 1138: Knauz, Mon. Strig. I. 89.) Gadaach ad Koppan. (Koppány hajdan a dömösi prépostságé volt. 1542. évi adólajstrom.) Ma puszta, Török Koppánytól délre.
Galabanya. Villa Galabana. (1296: Fejér. VI. 2. 19.) Poss. Galabana. (1315: Kismart. llt. 35. G. 171.) A Dombovártól nyugatra (dny. ény.) elterülő vidéken kereshetjük.
Gede. Gede. (1397: gr. Zichy cs. okmt. V. 33.) Tolnamegyei kir. ember nevében fordul elő.
Gencs. Gench. (1402: Forgách cs. llt., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Ghencz, Ghench. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Részben (1402.) a szekszárdi apátságé, részben (1498. 1510.) a györgyi Bodóké volt. A Tolna, Zomba és Kölesd közti vidéken kereshetjük.
Ger(e)n(y)ás. (Gerenyes. Gerényes. Gerenás.) Gerenas. (Részben a Szakadátiaké. 1305. 1455. 1500: Kismart. llt. 35. A. 2. és 1459: br Révay cs. llt. Div. fam. II. 5. – Utóbbi évben a györgyi Bodóké is, valamint 1510-ben szintén, ekkor Anyavárhoz.) Gyronas. (1391: br. Perényi cs. llt.) Grynas. (A király birtokába jut. 1394: Fejér. X. 2. 189. 191.) Poss. Gyrnas – capelle regie. (1406: Dl. 9153.) Gyrinas, Gerenas – részben köznemeseké, részben a fejérvári Sz.-János vitézeké. (1410: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc, 4. num. 34., Fejér. X. 5. 93., 1419: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára., lad. 3. fasc. 4. num. 13., lad. 3, fasc. 4. num. 14., lad. 3. fasc. 4. num. 17., 1431: Fejér. X. 7. 412., 1434: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 4. num. 34., 1435: Fejér. X. 7. 702., 1453: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 18.) Gerener. (1427: Muz. llt.) Poss. Geronas, Gerenas. (1438: Tört. Tár. 1874, évf. 627., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Gerenas. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) A fentebb említetteken kívül Ozorai Pipó özvegyéé, utána a Héderváriaké sat. volt. – Ma Gerenyás néven puszta, Gyönk mellett, Kölesdtől ény.
Gerényes. (Görényes.) – a) Villa Gurenes. (1296: Fejér. VI. 2. 19.) Poss. Gerenyes. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1) 1510-ben a györgyi Bodóké volt (Anyavárhoz). Ma Gerényes, Baranyavármegye ény. zugában. – b) Poss. Gwrynus. (1397: Dl. 8223.) Gwrenes. (1406: Blagay cs. oklt. 215.) Gerenyes. (1430: U. o. 292. 295.) A mesztegnyei Szerecseny és Blagaji család birtokai közt Csókafő mellett (Szegszárdtól nyugatra) sorolják föl.
Gerezd. L. Somogyvármegyében.
Gergen. Aqua et terra Gergen. (XIII. század: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 5.) Poss. Gergen. (1471: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 4., 1482: U. o. lad. 3. fasc. 10. num. 7.) A fejérvári prépostságé volt. – Ma Gerjen, Tolnától ék., a Duna mellett.
Gir(o)nás. (Girinás. Girinyás.) L. Ger(e)n(y)ás helység a.
Gonda. Villa Gonda. (1460: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott.
Gonozd. Gonozd. (1441: Zsélyi llt., 1943: Kismart. llt. 35. B. 41., 35. B. 42., 1453: U. o. 35. H. 184., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23., 1506: U. o. 25.) Tamási várához tartozott. – Ma puszta, Tamási mellett északra.
Gödörfalva. (Gödörfalu.) Gewderfalwa. (Nemes előnevében. 1458: Kismart. llt. 32. EE. 450.) Gederfalwa. (Nemes nevében. 1472: U. o. 45. C. 47. et NB. NB.) Ugy látszik, a megye dny. vidékén feküdt. (A mai Gödre? – Baranyavármegye ény. határvidékén.)
Göncsteleke. (Göncstelki.) L. Dencstelke helység a.
Görbő. – a) Poss. Gurbew. (1337: gr. Zichy cs. okmt. I. 516.) Gerbow. 1381: Fejér. IX. 3. 264.) Kwnlew. Kemlew. Kwrbew. (! 1397: Dl: 8202. 8234.) Gerbenya. (! 1418: Dl. 10738.) Kewrbew. (1424: Dl. 11525.) Gerbew. (1430: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 6. num. 58.) Kerbew.. (! 1431. 1433: Fejér. X. 7. 380. 500., 1480: Fejérvári keresztesek konv. házi lltára, lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Vámhely volt. Simontornyához tartozott, melyről dny. ma Görbő néven találjuk föl. – b) Kerbui. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Terra Gurbeu. (1228–1292: Fejér. VI. 1. 228., 1292–1351: Fejér. IX. 2. 121.) Kurbu. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Poss. Kwrbew. (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 251.) A dömösi prépostságé és az ábrámi apátságé volt, s Kondával határos lévén, a mai Dombovár vidékén (é. felé) feküdt.
Görényös. (Görényes.) L. Gerényes alakban.
Göszle. Göszchle. (Másolat után. 1305: Kismart. llt. 36. A. 2.) Gözle. (Hasonlókép. 1465: U. o.) A Szakadátiaké volt.
Gyalán. Poss. Gylan. (1250: Haz. oklt. 16.) Terra Galan populorum domine regine preconum. (U. o.) Terra Herandi Gylan vocata. (U. o.) Terra Gylan ecclesie Dimisiensis. (U. o.) Poss. Gyalan. (1329: Anjouk. okmt. II. 409., 1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 130., 1436: Dl. 12913.) Gyalan. (Tolnamegyei szolgabíró nevében. 1449: Kismart. llt. 47. C. 15.) Ma Gyalán, Somogyvármegyében, Kaposvártól ék.
Gyapa. Poss. Gyapa. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296., 1483: Dl. 18863.) A Pakosiaké volt. – Ma puszta, Paks közelében é. felé.
Gyilán. L. Gyalán alakban.
Gyönk. (Gyenk.) Gywnk. (Nemesek nevében. 1318: gr. Zichy cs. okmt. I. 145., 1438: Kismart. llt. 35. C. 43.) Poss. Gyenk, Gyewnk, Gyunk. (1497–1500: Muz. llt.) Kölesdtől ény. találjuk.
Györe. Villa Göre. (? 1235: Fejér. III. 2. 421.) Gure, Gywre, Ziure. (1332–7. évi pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 254.) Bonyhádtól nyugatra találjuk.
Györgyi. Gywrgy. Gewrgy. (1424: Dl. 11543. 1448: Dl. 14141; 1493: Kismart. llt. 35. C. 48., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) Ecclesia parochialis S. Gregorii(!) in villa Gyurgi. (1455: Koller, i. m. IV. 411.) Parochialis ecclesia S. Nicolai de villa Giwurgii. (? 1459: U. o. 429.) Ecclesia sub vocabulo S. Gregorii cum claustro … in loco … Gyrurgii. (? 1459: U. o. 430.) A Bodó családé volt, mely e helységről nevezte magát s a Szent-Gergelyről nevezett itteni egyház mellé 1459. táján a minoriták számára kolostort építtetett. Ezenkívül Szent-Miklós tiszteletére szentelt templom is állt itt. – Ma puszta a baranyavármegyei Mágocs határában.
Györgyváradja. Villa Gywrghwaradya. (XIII. század: Veszprémi kápt házi llt. Cap. 5.) Faddal, Gerjennel, Sz.-Györgygyel sat. volt határos.
Györke. Gywrke. (Nemesek nevében. 1424: Dl. 11543; 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1446: U. o. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1455–64: Muz. levéltár.) Gyerke. (1510: gr. Károlyi cs. llt Bosnyák-iratok I. 1.) Részben köznemeseké, részben a györgyi Bodóké (Anyavárhoz) volt. – Azon a vidéken kereshetjük, a hol a mai Baranyavármegye Tolnavármegyével érintkezik.
Győrös. (Győres.) L. Gyűrüs néven.
Gyulaj. Poss. Gulay. (1357: Anjouk. okmt. VI. 538.) Poss. Gywlay. (1455–64: Muz. levéltár., 1460: Haz. okmt. V. 262., 1480: Muz. llt.) Részben a Sólyagiaké volt. – Hőgyész, Kurd, Szakál sat. vidékén keresendő, a hol ma Gyula-Jováncza fekszik.
Gyuri (puszta). Pred. Gywry. (1455–64: Muz. llt.) A Sólyagiaké volt.
Gyümölcs-szeg. Gymelcheuzegh. (1438: Kismart. llt. 35. C 43.) Gymolchzegh. (1463: U. o. 35. H. 184.) Gewmelzegh. (1481: U. o. 35. C. 47.) Köznemesek nevéből ismerjük. – A megye ény. vidékén fekhetett.
Gyűrűs. Poss. Gyureus. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296.) Poss. Gyewres, Gyewrews. (1497–1500: Muz. llt.) Gywres. (1500: U. o.) Ma puszta, a megye ék. zugában, Madocsa mellett.
Hab. Turris Haab, villa Haab. Poss. Haab. (1296: Fejér. Vl. 2. 19., 1421: Muz. llt., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1421-ben somogyvármegyei helységekkel együtt fordul elő; 1510-ben Anyavárhoz tartozik. – Ma ily nevű pusztát találunk Ó-Dombovártól dk., Csikós-Töttös mellett keletre. Kétségkívül ez értendő.
Habod. (Habot.) Poss Habud. (1376–7: Dl. 2630.) Poss. Haboth. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1510-ben Anyavárhoz tartozott. – A mai Baranyavármegye ény. határ-vidékén fekhetett.
Hada. Hada. (Nemesek nevében. 1417: Muz. llt., 1419: Dl. 10788; 1437: Dl. 13043; 1469: Dl. 16949.) Ma puszta Bölcske határában, Pakstól északra.
Hagymás. Poss. Hagmas. (1330–1367–1374: Dl. 2630 – V. ö. Anjouk. okmt. II. 508. 512. 513., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1510-ben Anyavárhoz tartozott. – Ma Nagy-Hajmás, Baranyavármegye ény. zugában.
Halap(c)s. Poss. Alapsy. (1382: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num. 86) Halaps. (1419: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 14. és lad. 3. fasc. 4. num. 17.) Halapch (1438: U. o. lad. 2. fasc. 10. num. 93., 1487: U. o. lad. 3. fasc. 10. num. 16.) 1438-ban földesuroktól, a Sz.-János vitézek fejérvári rendházától, többféle mentességet kaptak az ide települők. – Ugy látszik, Kalázn(y)ó vidékén feküdt. (Kölesd és Hőgyész közt.) Vagy tán a mai alapsai pusztának felel meg, Bonyhádtól ny -é.
Hamarefölde (puszta). Pred. Hamarefewlde. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok, I. 1.) Anyavárhoz tartozott.
Hant. Poss. Hanth. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79., 1507: Kismart. llt. 35. C. 52.) Bonyhádtól ény. találjuk.
Har(a)csa. L. Ar(a)csa néven.
Hegyi. Hegy. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) A györgyi Bodóké volt s a Kölesd, Domba és Tolna közti vidéken fekhetett.
Helgyész. L. Hölgyész alakban.
Hencse. (Hencze.) – a) Henche. (1343: Anjouk okmt. IV. 296., 1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 106., 1468: Dl. 16669; 1497–1500: Muz. llt.) Hencze. (1500: Muz. llt.) Ma puszta, Pakstól nyd. – b) Úgy látszik, meg kell ettől különböztetnünk az 1494-ben Kesztelcz tartozékai közt fölmerülő «Hencze» falut, mely bizonyára a titeli prépostságé (l. ott) volt s a megye dk. vidékén, Pilis, Alsó-Nána sat. táján feküdt. (Bakocs-Codex. 442. l.)
Henye(j). Henye. (1418: Kismart. llt. 47. M. 22., 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 3.) Henee. (1434: U. o. lad. 3. fasc. 5, num. 62., 1444: Kismart. llt. 85. C. 44.) Hene. (1436: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num. 87., 143: Kismart. llt. 35. B. 42., 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Részben Tamási vár tartozéka, részben köz-nemesi birtok (a Tiburcz családé) volt. – Ma puszta, Tamási közelében kd. felé.
Hernyék. (Hernyák?) Herniak Henik. (1475: Koller, i. m. IV. 402. 407.) Ma Baranyavármegyében találjuk (Hörnyék néven) Mágocstól dny. (V. ö. 1393: gr. Zichy cs. okmt. IV. 511.)
Hertelend. Herthelend. (Nemesek nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 8. fasc. 6. num. 58.. 1454: Kismart, llt. 32. EE. 437., 1464: U. o. 35. C. 50., 1485: Dl. 19066.) Ma ily nevű pusztát találunk Hőgyésztől dél felé.
Hetény. Villa Hetten. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 91.) Poss. Heten. (1351: gr. Zichy cs. okmt. II. 458.) A Faskaslyukiaké volt. (1351.) Ma puszta, Dombovártól ény., Somogyvármegyében.
Hidas. Hidus, Hydus. (1332–7. évi páp. tizedlajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 255.) Bonyhád közelében dny. találjuk.
Hidegkut. – a) Poss. Kezew al. nom Hydegkwth. Poss. (alia) Hydegkuth. (1397: Dl. 8234. és Kismart. llt. 17. A. 1., 1401: Dl. 8634. 9143.) Poss. Hydegkwth. (1424: Dl. 11525; 1480: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Simontornya vár tart. közt 1397-ben és 1401-ben két, – 1401-ben egy ily nevű falut sorolnak föl. Ma csak egy Hidegkutat ismerünk, Simontornyától kissé távolabb, d.-dny. felé. (V. ö. Kesző vagy Keszőkut helys. a.) – b) Egy másik «Hydegkuth» nevű falu 1337-ben Bedeg vidékén merül föl, mint a fejérvári egyház (prépostság) és a dömösi káptalan birtoka. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Ugyanezt a pápai tizedlajstrom is említi «Hideg, Hidegkuchi, Hidekuld» néven (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 260.), valamint az 1542. évi adólajstrom is (Hydegkwth. 544. l.) – Ma dülő Szántó határában.
Hidvég. Poss. Szakadat (!) … iuxta fluvium Saar prope Hidvég. (? 1367: Fejér. IX. 7. 263.) Poss. Hydweg. (1469: Dl. 16949.) Hidvég ma puszta, Szakadáttól keletre, Kölesd és a Sárviz mellett.
Hill(y)e. Poss. Hille. (1327: Anjouk. okmt. II. 325.) Poss. Hylye. (1370: Kismart. llt. 43. A. 12.) Hyllye. (1399: Dl. 8480; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai baranyavármegyei Mágocs, Rácz-Kozár és Szalatnak vidékén feküdt.
Himösd (puszta). Terra Hymusd. (1325: Anjouk. okmt. II. 181.) A mai Baranyavármegye ény. sarkában fekvő Kárász és Köblény táján feküdt.
Hodács. (Hodász.) Poss. Hodach. (1433. 1439: Zsélyi levéltár; 1439: Kismart. llt. 32. D. 199.) Hodoz. (1450: Zsélyi llt.) Máré várához tartozott, s ennek környékén feküdt, mai baranyavármegyei területen.
Hodos. Hudus. (1320: gr. Zichy cs. okmt. I. 185., 1341: U. o. 627.) Poss. Hudus iuxta fluvium Saar. (1343: U. o. 70.) Johannes filius Stephani bissenus (possidens) in Hudus. (1344: U. o. II. 114.) Poss. Hodos. (1346: U. o. 199:, 1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák- iratok. I. 1.) Részben Anyavárhoz tartozott. – Ma puszta, Kölesd közelében északra.
Hór (puszta). Villa Huru. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 95.) Terra Zulugaiauriensis nomine Hor. (1250: Haz, oklt. 18) Várong szomszédja volt. (Dombovártól ény.)
Horcsa. L. Ar(a)csa néven.
Horhi. Horhy. (1463: Kismart. llt. 35. H. 184.) A Dombaiaké volt. – Ma puszta, Ozorától nyugatra.
Hőkut. Posa. Hewkwth. (1407: Kismart. llt. 35. B. 31., 1441: Zsélyi llt., 1443: Kismart. llt. 36. B. 41., 1447: U. o. 35. H. 183. NB. NB., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Ma Hékút néven puszta, Felső-Iregtől dny.
Hölgyész. Helgez. Heligez. (1397: Dl. 8202. 8234; 1401: Dl. 8634.) Hewlgez (1424: Tört. Tár. 1884. évf. 427.) Simontornya várához tartozott. Ma Hőgyész, a megye közepe táján.
Huszt. Villa Hust. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Hwzth. (1543. évi adólajstrom 546. l. – Orsz. llt. Conscr. dical.) Ozora vidékén fekhetett.
Ibolcsa. L. Ibolczka a.
Ibolczka. Ibolczka. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott. – Azonosnak látszik az 1353-ban fölmerülő «Ibolcha» nevű birtokkal. (gr. Zichy cs. okmt. II. 620.)
Igvak. Poss. Igwak. (1397: Dl. 8223.) A mesztegnyei Szerecsenyek birtokai közt, Tevel mellett sorolják föl.
Iklód. (Iklad.) Iklad. (Nemes nevében. 1403: Dl. 8936.) Iklod. (Hasonlókép. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi lltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1452: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 10.) Posa. Iklod. (1468. 1480. 1481: Kismart. llt. 4b. C. 57. és 45. C. 55. et NB.) Szántó vidékén kereshetjük. (Tamásitól dny. felé.)
Il(l)yédfalva. (Illétfalva.) Terra seu poss. Illethfalua. Kívül az oklevélen: Zokol alias Illetfalva. (1388–1418: Kismart. llt. 36. K. 207.) Illedfalwa. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Iledfalwa. (1453: Kismart llt. 35. H. 184., 1471: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 5.) Köznemeseké volt. – Nagy-Szokoly helységgel vagy a mellette levő Szokoly pusztával lehetett azonos. (A megye ény. sarkában.)
Inám. Terra Albensis ecclesie Inam. (1304: Anjouk. okmt. I. 86.) Az 1542. évi adólajstrom «Felsew Inam» és «Nag Inam» – alakban sorolja elő. – Ma puszta, Naktól délre, Somogyvármegyében. (Dombovártól é.-ény. felé.)
Inoka. (Inaka.) Inoka. (1441: Zsélyi llt., 1443: Kismart. llt. 35 B. 42., 1500–6: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Inaka. (1443: Kismart. llt. 36. B. 41.) Tamási várához tartozott. – Ma puszta, Tamásitól dny., Pári mellett.
Ireg. (Irek. Irög. Iregd.) Irek, Megyesirek et Felsewirek. (1441: Zsélyi llt.) Ireg et Megiea Ireg. (1443: Kismart. llt 35. B. 41.) Ireg et Mengies Irewg. (1444: U. o. 36. C. 44.) Megesiregh, Megesirugh, (1443: U. o. 35. B. 42.) Megyei, Ireg (!), ac op. Iregd. (1506: Magy. Tört. Tár. VI. 26.) Tamási várához tartoztak. Ma Felső-Ireg helység a megye ény. határvidékén, s tőle délre Alsó-Ireg és Medgyes puszták.
Irös. (Ires. Irs.) Ires. (1321. 1322: gr. Zichy cs. okmt. I. 204., 1433: Dl. 12563.) Due ville Irs. (1373–76: Dl. 6195.) Irws. (1428: Dl. 35951; 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A Dombovár tájékáról é.-ény. felé (a tolna-somogyi határ mentén) huzódó vidéken kereshetjük.
Iván. Abbas et monasterium B. Virginis de Ivan. (1360: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 124.) Abbas de Iwan. (1402: Dl. 8755.) Abbas monasterii S. Marie de Iwan. (1442: Monum. Vatic. I/IV. 420.) Claustrum B. Marie Virginis in Iwan poss. (1467: Muz. llt.) Abbacia de Iwan. 1507: Muz. llt.) A Bold. Szűz tiszt. szentelt (benczés ?) apátsággal. Bonyhád vidékén feküdt. (V. ö. a Morgai cs. alatt.)
Ivánfalva. Iwanfalwa. (1442: gr. Forgách cs. llt., 1477: Dl. 17988; 1483: Dl. 18863.) Tolnavármegyei nemesek nevéből ismerjük.
Ivános(i). L. János(i) alakban.
Izmény. Toth Izmány, Király Izmány. (Másolatban. 1378: Acta post Adv. 85–15.) Eghazas Izmen, (1382: Jakcsy cs. llt.) Izmen. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 221.) Izmen, Izmyn. (1413: Kismart. llt. 32. EE. 354.) Eghazasyzmen. (1492–1494: Dl. 25791.) Possessio Izmen Blasii Raskay. (1494: Engel, i. m. 29. 1. V ö. u. o. 133. l.) Ma Izmény helység és Kis-Izmény puszta, Bonyhád közelében ny.-é.
Jágolnok. Kysiagolnoch, Naghiagolnoch sat. (! 1475: Koller, i. m. IV. 402. 407.) Ma Jágónak, Baranyavármegyében, Mágocstól dny.
Jak. Jaky. (Tolna- vagy tán somogyvármegyei nemes nevében. 1321: gr. Zichy cs. okmt. I. 204.) Jak. (Tolnavármegyei kir. ember nevében. 1400: U. o. V. 145., 1453: Kismart. levéltár. 32. EE. 437.) V. ö. a Csikai cs. alatt és pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 255. l., a hol az «Iwak, Jog» néven említett plebánia alatt hihetőleg e helység rejtőzik.
Jánok. (Jának.) Janeg. (1337: Kismart. llt. 47. K. 4 et NB.) Poss. Janak. (1443: U. o. 35. B. 41.) Pred. Inagh. (1500: Magy. Történelmi Tár. VI. 23.) Poss. Janok. (1506: U. o. 25.) Tamási várához tartozott.
János(i). (Jánosd.) Terra Janus. (1254. 1256: Zichy okmt. I. 7. és 9.) Terra, alább: villa Janus. (1256: U. o. 10.) Poss. Janus. (1315: U. o. 149.) Poss. Juanus. (1329: Kismart. llt. 47. J. 4.) Poss. Juanusy. (1329: gr. Zichy cs. okmt. I. 321.) Kysyanosy. (1335: U. o. 455., 1401: U. o. V. 252.) Poss. Kemenfalua in valle Iwanusi. (1346: U. o. II. 195., 1366: Kismart. llt. 32. D. 171.) Kemenfalwa. (1395: gr. Zichy cs. okmt. IV. 608.) Janusy. Janussy. Janosy. (1399: U. o. V. 112., 1402: U. o., 312., 1403: U. o. 351., 1404: U. o. 356., 1407: U. o. 504., 1408: U. o. 553., 1450: Zsélyi llt., 1466: Dl. 16378.) Poss. Kemenfalua al. nom Kysianusi. (1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 145.) Gregorius et Dionisius … filii Kemyn (Kemen) de Janusy. (1400: U. a. 196. 199.) Poss. Kemenfalua. (1400: U. o. 209., 1402: U. o. 293., 1409: U. o. 605.) Felyanusy. Felseuyanusy. (1400: U. o. 210., 1401: U. o. 252., 1402: U. o. 312.) Kemenfalua. (1402: U. o. 293.) Poss Janosd. (1408: U. o. 569.) Poss. capituli Quinqueecclesiensis Eghazas Janosy. (1409: U. o. 605.) 1466-ban Máré várhoz tartozott. – Ma Jánosi falu és puszta Baranyavármegye ény. vidékén, Pécstől észak felé.
Jérczetető. Poss Jerchethethew. (1445: Kismart. llt. 45. B. 36. et NB., 1490: U. o. 45. C. 58. et E.) Jerchethetew. (1472: U. o. 45. C. 47. NB.) Jerczethethew. (1492: br. Révay cs. llt. Div. fam. III. 25.) A mai Baranyavármegye ény. zugában, a Mágocstól délre elterülő vidéken kereshetjük.
Jóbfalva. Poss. Jobfalua. (1399. 1409: gr. Zichy cs. okmt. V. 112. 587.) Battyán, Jánosi sat. vidékén keresendő.
Kajdacs. (Kajdocs.) Nobiles bisseni de Kaydach. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia, n. 7.) Petrus dictus Bessenew de Kaydach. (1399: Fejér. VIII. 6. 297.) Kaydach. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 106.) Kahdach. Kaydoch. (Nemesek nevében. 1410: Dl. 9627; 1469: Dl. 16949.) Forum hebdomadale in poss. Kaydach. (1460: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 6.) Heti vásáros hely volt. – Pakstól dny. találjuk.
Kajmát. (Kagymát.) Kagmach. (Nemes nevében. 1410: Dl. 9627.) Poss. Kaymath. (1450: Fejérvári keresztesek konv házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 6., 1469: Dl. 36792; 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num 20.) Részben a györgyi Bodóké volt. – Ma Kajmád néven puszta, Tolna mellett nyugatra.
Kakasd. Poss. Kakasd. (1436: Dl. 12913; 1452: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 3., 1466: Szepesi kápt. llt. Scr. XII. f. 5. n. 18.) A Várangiaké, Derecskeieké sat. volt. – Ma csak távol Várangtól és Döröcskétől, Szegzárdtól nem messze (nyugatra) találunk egy Kokasd nevű falut.
Kakucs. Poss. Kakwch. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79., 1507: Kismart. llt. 35. C. 52.) Morga, Hant, Bobnyán sat helységekkel együtt emlegetik.
Kalázn(y)ó. (Kaláznya. Kaloznya.) Kaloznya. (1344: gr. Zichy cs. okmt. I. 589.) Kalazna. (1344: U. o. II. 139.) Kalaznya. (1345: U. o. II. 158., 1406: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 9. num. 88.) Kalaznyow. (1419: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 17. és Fejér. X. 6. 234.) Kalazno. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) Kalaznyo. (1464: U. o. 35. C. 5., 1478: Muz. llt.) Ma Kaláznó, Kölesd közelében nyd.
Kanacsa. Poss. Kauacha. (Helyesebben: Kanacha. 1343: Anjouk. okmt. IV. 296. – V. ö. Dl. 3550.) Ma Kanacs néven puszta, Duna-Földvártól dny., a fejérvármegyei határszélen.
Kandatelek. Poss. Kandateluk. (1338: Anjouk. okmánytár. III. 502.) A Dáróiaké volt.
Kánya. Kana. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 90.) Kanya poss. (1325: Kismart. llt. 35. L. 270. et A.. 1441: Zsélyi llt. Magyarkanya és Olazkanya. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Olaz Kanya és Magyar Kanya. (1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25.) A XV. században Tamási vár tartozékai közt említik, 1441-ben mint somogyvármegyei helységet. – Ma Kánya, Tolnavármegyében Tamásitól ny.-é.
Kapás. Kapas (1399: Dl. 8480; 1424: Dl. 11543.) Kaapaas. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3.) Kapaas. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai Baranyavármegye ény. határvidékén fekhetett, Mágocstól úgy látszik déli irányban,
Kápolna. Kapolna. (Kir. ember nevében. 1400: gr. Zichy cs. okmt. V. 219.) Kapolna. (1432: Fejérvári keresztesek konv. házi llt., lad. 3. fasc. 5. num. 28.. 1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 20., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Részben a györgyi Bodóké volt. – Ma puszta, Tolnától ény.
Kapornak. (Kapornok.) Poss. Kapornak. (1445: Kismart. llt. 45. B. 36. et NB., 1472: U. o. 45. C. 47, et NB., 1490: U. o. 45. C. 58. et E.) Kapornok. (1492: br. Révay cs. llt. Div. fam. III. 25.) A mai Baranyavármegye ény. zugában, a Mágocstól dél felé elterülő tájakon fekhetett.
Kaptár(os). Nobiles bisseni de Kaptarus. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia. n. 7.) Kaptarus. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 108., 1419: Dl. 10788.) Jacobus Kaptarus de Kaptar – kir. ember. (1437: Dl. 13043.) Kölesd, Kajdacs, Nagy-Dorog sat. vidékén kereshetjük.
Kárász. Terra episcopalis Karaz vocata. (1325: Anjouk. okmt. II. 128.) Karaz. (1439: Zsélyi llt.) A pécsi püspöké volt. (Az 1542. évi adólajstrom szerint is.) Ma Baranyavármegye ény. zugában találjuk, Mágocstól dk.
Káta. Poss. Katha. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 132.) Az Ábeli családdal kapcsolatban fordúl elő.
Kavasznya. L. K(ö)vesznye néven.
Kazár. L. Kozár alakban.
Ka(z)sok. L. Somogyvármegyében.
Kebli. L. Köbli alakban.
Kecső(d). (Kecsej.) Nobiles de Kechey. (1337: Kismart. llt. 47. K. 4. NB.) Kezew. (! 1361: Fejér. IX. 3. 264.) Kechewd. (1423: Dl. 11430.) Kechow. (1430: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 6. num. 58.) Predium Kechew. (1460: Orsz. Levéltár. Erd. Kanczelláriai llt. 1708. n. 62.) Poss. Kechew, predium Kys Kechew al. nom. Pwztha Kechew – Tamási vár tartozékai. (1500: Magy. Tört. Tár. VII. 23.) A XVI. századi adólajstromok is («Kechew» alakban) ismerik. Úgy látszik, a mai Köcsöge vagy Kecsege pusztának felel meg, Pinczehely mellett nyugatra. Kétségtelen, hogy Pinczehely és Gyánt (ma puszta) szomszédságában feküdt.
Kedhely. (Kethely.) Kedhel. (1402: gr. Forgách cs. llt., 1429: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 28. fasc. 3. num. 89.) Kechel. Kethel. (1438: Kismart. llt. 35. C. 43., 1439: Zsélyi llt., 1454: Kismart. llt. 32. EE. 437., 1477: Dl. 17988; 1481: Kismart. llt. 35. C. 47., 1488: Dl. 19356.) Gethel. (1448: Zsélyi llt.) Ketheel. (1472: Kismart. llt. 45. C. 47. et NB. NB.) Talán egyugyanazt a helységet jelölik e különféle nemesek nevében fölmerülő helynevek. Az 1542. évi adólajstrom «Kethel» alakban, a mai Baranyavármegye ény. vidékén elterülő helységek társaságában sorol föl ily nevű falut. Ma Szeletnek közelében, dny. felé, a kéthelyi puszta őrzi emlékét.
Kégy(i). (Kétyi.) Keghy. (1494: Bakocs-Codex. 442.) A mai Kéty-nek felelhet meg, Szekszárdtól ny.-é.
Kekényes. L. Kökényes alakban.
Kelba. Kelba. (1416: Dl. 10473. 10431.) Mint a Kanizsaiak birtokát emlegetik. Ha csak elferdített helynévvel nincs dolgunk, Simontornya vidékére helyezhetjük.
Keledfalva. Kelestfalua. (1396: Veszprémi kápt. házi levéltára, Cap. 107.) Poss. Keledfalwa. (1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 3. lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Részben köznemeseké, részben a henyei Tiburczoké volt. – Regöly vidékén fekhetett.
Kelesd. L, Kölesd néven.
Kemecsej. Poss. Kemechey. (1329: Kismart. llt. 35. L. 270. et B.) Az Ozoraiaké volt.
Keményfalva. L. János(i) helység a.
Kenyetelek. Poss. Kenyetelek. (1480: Dl. 18356.) A györgyi Bodóké volt. – Rácz-Kozár táján fekhetett, a mai baranya-tolnai határon.
Kenyérsütő. Kwnyersythw, Kynyersythew. (1397: Dl. 8203.) Villa Kenyersitew. (1401–6: Dl. 8637.) Kenyersythew. (1417: Dl. 10586.) Edelénynyel együtt szerepel.
Kér. – a) Poss. seu predium Pertold. (1410: Dl. 9622.) Keer. (Nemesek nevében. 1419: Dl. 10788; 1450: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7 num. 4.) Poss. Pertholth al. nom. Kiskeer. (1407: Dl. 9364.) Pertholth al. nom. Kisker. (1410: Dl. 9696.) A mai Német-Kérnek felel meg, Pakstól ény. – b) Keer. (1325: Kismart. llt. 35. L. 270. et A.) Keer. Felker. (Köznemesek nevében. 1425: Muz. levéltár.) Poss. Alker. (1425: U. o.) Ma Tót-Kér, Tamásitól ny.-é., a somogyvármegyei határon.
Kercseliget. Kerchelikethe, Kozefilegete, Surchelikethe. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 261. l.) Ma Somogyvármegyében találjuk, Kaposvártól k.-kd., a tolnai határszélen.
Kercsmény. (Kercsmej. Körcsmény.) Kurchmen. (1292 körül: Árpádk. új okmánytár. X. 108.) Domus Job de Kurchmen. (1312: gr. Zichy cs. okmt. I. 139.) Via Kerchmeywtha. (1420: Haz. oklt. 371.) Poss, Kyskerchmen. (1428: Dl. 35951.) Kwrchmen. Kerchmen. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára; lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Az 1542. évi adólajstrom «Kerchmen» néven ismeri. (Orsz. Llt.) – Döbrököz vidékén feküdt, a hol ma, ék. e helységtől, a görcsmén(y)i malom őrzi nevét.
Kerekliget. Poss. Kereklygeth. (1402: Forgách cs. llt., 1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1418: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai Baranyavármegye ény, határvidékén fekhetett.
Keresztur. Prepositus ecclesie B. Marie Virginis de Kereztur. (Az Apori családdal viszonyban szerepel. 1445: Dl. 9087.) Paulus de Keresthwr – tolnavármegyei kir. ember. (1463: Dl. 15840.) Nem határozhatom meg, ugyanegy helységről van-e szó, de azt hiszem tolnavármegyei hely értendő, tán a mai somogyvármegyei Kapos- vagy Kis-Keresztur, Dombovártól dny. E vidék ugyanis a középkorban inkább Tolna- mint Somogyvármegyéhez számított.
Kér-szád (puszta). Pred. desertum et habitatoribus destitutum Keerzad. (1439: Dl. 13361.) 1439-ben szillei (Fejérvármegyéből?) Besenyő Péternek, a Tamási Vajdafi László nemes szolgájának adta Albert király.
Kesző. Kezev. (1465: Dl. 16174.) A mai Tót-Keszinek felel meg, a megye ény. zugában. – A pápai tizedlajstromban «Mariakethew» nevű plebániát találunk, mely ma Mária-Keszi néven dülő, Tót-Keszi határában. (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 261. l.)
Keszö. (Kesző-kút.) Kezew. (1305. 1455. 1500: Kismart. llt. 35. A. 2.) Poss. Kezew al. nom. Hydegkwth. (1397: Dl. 8234.) Poss. Keczewkwth. (1403–4: Dl. 8936.) Poss. Kezew. (1424: Dl. 11525.) 1305-ben; 1455-ben és 1500-ban (Gerenás mellett) mint (hihetőleg részben) a Szakadátiak birtokát sorolják föl. Különben Simontornyához tartozott. (L. Hidegkut a. is.)
Kesztölcz. (Kesztelcz.) Villa Keztelch. (1240: Árpádk. új okmt. VII. 113.) Terra Keztelch. (1282: Haz. oklt. 94.) Keszteulch. (1381: Fejér. IX. 6. 250.) Poss. Kezthewlcz. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 537. 546.) Keztelcz. (170: U. o. n. 544.) Kezthelcz. (1494: Bakocs-Codex. 442.) Vámszedő hely volt. Úgy látszik közös birtoka a titeli prépostságnak (1240. 1494.) és a széki apátságnak. (1282-ben a nyulak-szigeti apáczáké is.) Báttaszék vidékén kereshetjük, a hol, e várostól ény. felé, Nána mellett egy ily nevű völgyet találunk.
Kétszer. (Kétszel.) Poss. Kethzel. (1478: Muz. llt.) Kethzer. (1478. 1488: U. o.) Kethzeer. (1480: U. o.) Az 1542. évi adólajstrom Pári, Regöly, Szakál sat. vidékén sorol föl egy «Kethzewz» nevű falut. Kétségkívül ez értendő. (Orsz. Llt. Conscr. dical.)
K(e)vesznye. L. K(ö)vesznye alakban.
Király-Izmény. L. Izmény helység a.
Kirtes. Kyrthez. (1494: Bakocs-Codex. 442.) Bizonyára a titeli prépostságé volt (l. ott) s Kesztölcz vidékén feküdt.
Kis-Almás. L. Almás helység a.
Kis-Apar. (Kis-Apor.) L. Apar helys. a.
Kis-Bács. L. Bács helység a.
Kis-Bágyon. L. Bágyon helység a.
Kis-Cseh. L. Cseh helység a.
Kis-Endréd. L. Endréd helység a.
Kisfalu. Poss. Kysfalw. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt. (Tán ugyanegy valamelyik Kisfaluddal ?)
Kisfalud. – a) Debregecz vár tartozékai közt 1441-ben egy «Kysfalwd», – 1443-ban egy «Wyfalw» nevű helységet sorolnak föl. (1441: Dl. 13605; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Tán a kettő egynek vehető. Döbrököz táján azonban ma sem Kisfaludot, sem Ujfalut nem találunk. (V. ö. Ujfalu helység a. is.) – b) Poss. Kysfalud. (1475: Dl. 17751; 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 579) Batéval együtt (ma Somogyban) mint a Hosszútótiak birtoka merül föl. A mai Somogyvármegye területén, a Szill és Nagy-Berki közti vidéken kereshetjük. – c) Poss. Kysfalud. (1397: gr. Zichy cs. okmt. V. 32.) A Vesszős családé volt s Ábel szomszédságában feküdt.
Kis-Jágolnok. L. Jágolnok helység a.
Kis-Jánosi. L. János(i) helység a.
Kis-Kér. L. Kér helység a
Kis-Kercsmény. L. Kercsmény helység a.
Kis-Kecső (puszta). L. Kecső(d) helység a.
Kis-Kormó. L. Kormó helység alatt, Fejérvármegyében.
Kis-Ku(l)n(y)i. L. Ku(I)n(y)i helység a.
Kis-Legenye. (Kis-Leginye.) L. Legenye helység a.
Kis-Mányok. L. Mányok helység a.
Kis-Öcsény. L. Öcsény helység a.
Kis-Pél. L. Pél helység a.
Kis-Szabaton(y). L. Szabaton(y) helység a.
Kis-Tengelicz. L. Tengelicz helység a.
Kis-Tolna. L. Tolnavár városnál.
Kis-Vejke L. Vejke helység a.
Kis-Zimány. L Zimány helység a.
Kampoltfalva. Possessio filii Kompoldi. (1329: Kismart. llt. 47. J. 4. Poss. Kompolthfolua. (1333: gr Zichy cs. okmt. I. 407., 1402: U. o. V. 280.) Kompolfalwa. (1399: U o V. 112.) Compolthfalua. (1403. 1404: U. o. V. 351. 356.) Kompolthfalwa. (1466: Dl. 16378.) A mai baranyavármegyei Battyán és Jánosi vidékén keresendő. 1404-ben ezekkel együtt Tolnavármegyéhez számítják, valamint 1466-ban is, mint Máré vár tartományát.
Konda-(Szent-Miklósi). Kunda. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Terra seu poss. Konda nunc vacua et habitatoribus destituta. (1340: Körmendi llt. Alm. III. lad. 2. n. 100.) Poss. Konda Sancti Nicolai. (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 251.) Poss Kundazenthmyklos. (1349: U. o. 355.) Ma puszta (Konda néven), Dombovár mellett északra.
Kónyafalu. Poss. Konyafalw (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Anyavárhoz tartozott. – A mai Baranyavármegye ény. vidékén, Csikós-Töttös sat. környékén kell keresnünk.
Koppány. Villa Cuppan. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 88.) Plebanus de Koppan. (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 251.) Poss. Koppan. (1348: Kismart. llt. 35. L. 270. et C., 1481: U. o. 45. C. 57., 1484: Veszprémi kápt. házi llt., Cap. 107. n. 3.) 1348-ban a dömösi prépostságé, 1481-ben a golgonczai (glogonczai) préposté(!) volt. – Ma Török-Koppány, a tolnavármegyei határszélen, Igaltól ék.
Kormó. L. Fejérvármegyében.
Koromzó. (Koronczó.) Koronzo. (1267: Árpádkori új okmt. III. 172.) Nobiles de Koromzou. (1337: Kismart. llt. 47. K. 4. et NB.) Poss. Koromzo. (1432. 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt., lad. 3. fasc. 5. num. 28., lad.. 3. fasc. 10 num. 3. és lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Korwmzo. (1447: Kismart. llt. 35. C. 45.) Koromzow. (Nemes nevében. 1480: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num 90.) Részben a henyei (koromzói) Tiburcz-oké volt. (1482.) – A Regöly, Tamási és Pinczehely közti vidéken kereshetjük. (V. ö. 1235: Fejér. III. 2. 421.)
Korsód (?) Poss. Korsod. (1436: Dl. 12913.) A Várangiaké volt. – Azonosnak látszik az 1250-ben Várong szomszédságában föltűnő «Bulsnch villa»-val. (Haz. oklt. 18.)
Kosd. Poss. Kesd (!) … iuxta fluvium Saar. (1335: Koller; i. m. II. 465.) Nobiles de Kusd. (1414: Dl. 1847.) Poss. Kusd in comitatu Tolnensi. (1325: Anjouk. okmt. II. 199.) Hard-dal és Vajtával kapcsolatban merül föl, tehát ezek táján, a mai fejér-tolnavármegyei határon, a Sárvíz mentén, Pakstól ény. felé fekhetett. (V. ö. 1335: Fejér. VIII. 4. 111.)
Kospa. Cuspa. (1321: gr. Zichy cs. okmt. I. 204.) Kospa. (1441: Zsélyi llt., 1443: Kismart. llt. 35. B. 42., 1453: U. o. 35. H. 184., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Kozpa. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Részben Tamási várához tartozott, részben köznemesi birtok volt. – Ma Kosba néven puszta, Tamási mellett délre.
Kovácsi. Poss. Kowachy. (1397: Dl. 8223.) Poss. Kowachi. (1406: Blagay cs. oklt. 214.) A mesztegnyei Szerecsenyeké s az Ozorai Pipóé volt. – Ma Kovácsi vagy Tevel-Kovácsi, Szegszárdtól nyugat felé, Tevel mellett.
Kozár. Kazar. (1330: Dl. 2630., Anjouk. okmt. II. 512.) Eghazaskozar, Kozar. (1363–74: Dl. 5195.) Poss. Kozar. (1399: Dl. 8480; 1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Kozaar. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3.) Felsew Kozar. (1492. 1494: Dl. 25791.) Eghazaskozar. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1422–28. a ne(v)nai Treutel, később a Czéli cs. birtokai közt sorolják föl. 1510-ben részben Anyavárhoz tartozott. – A mai Rácz-Kozárnak felel meg, Baranyavármegye ény. sarkában.
Kozmád. Kozmad. (1441: Dl. 13605; 1498: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 9.) Debregecz várához tartozott. – Ma Kozmánd néven puszta, Döbrököz mellett.
Ko(z)sok. (Kozsuk.) L. Somogyvármegyében, Kazsok néven.
Köbli. Terra Kubli. (1325: Anjouk. okmt. II. 181.) Poss. Kubly. (1399: Dl. 8480.) Kebly. (1422: Dl. 11187; 1440: Dl. 13565; 1466: Kismart. llt. 23. A. 10.) Kwbly. (1424: Dl. 11543; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1449: Kismart. llt. 47 C. 15.) Kewbly. (1484: Dl. 18499; 1467: Dl. 19834.) Ma Köblény, Baranyavármegye ény. csücskében, Rácz-Kozártól délre.
Kökényes. (Kökényös.) Poss. Kwkynus. (1397: Dl. 8223.) Kwkenyes. (1406: Blagay cs. oklt. 214.) Kekenyes. (1427: Muz. llt.) Kekenys. (1451: Dl. 14481.) A mesztegnyei Szerecsenyek, Blagajiak sat. birtokai közt Tevel mellett sorolják föl.
Kökényesfő. Poss. Kwkenesfew. (1434: Dl. 12611; 1439: Dl. 1328.) A (pestmegyei) péczeli Sike családé volt.
Kökényes(-tótja. Köves-Tóti ?) Kukenusthocya, Kukenuscochya. (1379: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Kukenyes. (1381: U. o.) Kwestoty. (1382: U. o.) Kétségkívül ugyanegy, a veszprémi püspökség birtokában levő helyről van szó, mindig Nak helységgel kapcsolatban. 1379-ben Somogy-, 1382-ben Tolnavármegyéhez számítják; tehát bizonyára Nak vidékén (Szakcstól dny.) a somogy-tolnavármegyei határon feküdt.
Kölesd. Villa Kulesd. (1344: gr. Zichy cs. okmt. II. 104., 1392: U. o. IV. 499.) Poss. Kwlesd (1397: Dl. 8223; 1406: Blagay cs. oklt. 215. l., 1408: Dl. 12800; 1412: Tört. Tár. 1884. 234. l., 1426: Fejér. X. 6. 840., 1450: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 6.) Kelusd. (1401: Zichy okmt. V. 227.) Kelesd. (1451: Dl. 14481; 1471: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 5.) Vámjával együtt a mesztegnyei Szerecsenyeké, Ozorai Pipóé sat. volt. Közelében többször tartottak nádori és megyei gyűléseket. – Szegszárdtól ény. találjuk.
Kömlőd. Forum comprovinciale in Kemlewd. (1468: Dl. 16741.) Vásáros hely, tán m.-város is volt. – Paks közelében északra találjuk.
Körbő. L. Görbő alakban.
Körcsmény. L. Kercsmény alakban.
Körtvély. L. Fejérvármegyében.
Körtvélyes. – a) Poss. Kwrthwelyes. (1433: Dl. 12530.) Nádasddal együtt a Kórógyiaké volt. – b) L. Zimány helység a. (Azonos az előbbenivel?)
Köszvényes. Demetrius de Kuzuenus. Fluvius Kuzuenus. (1360: gr. Zichy cs. okmt. III. 169–170.) Kwzuinus. (1398: U. o. V. 56. Utraque Kuzuenyes, Kuzwenyes. (1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Kwzuenyes. (1458: Kismart. llt. 32. EE. 450.) A mai Baranyavármegye ény. vidékén, a hajdani Meszes táján fekhetett.
Kövesd. Poss. Kuesd, Kuuesd. (1406: Kismart. llt. 35. A. 5.) Ozorai Pipó vásárolt birtoka volt ekkor.
Köveskut. Poss. Kuueskuth. (1374: Dl. 5195.) Kozár szomszédja volt. (Ma Baranyavármegye ény. zugában.)
K(ö)vesznye. Poss. Kauznia (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 243.) Possessio Kweznye al. nom. Zomborfalwa. (1408: Zalai oklt. II. 351.) Kweznee. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) Kweznye. (1453: U. o. 32. EE. 437., 1456: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 36.) Keweznye. (1471: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 4.) Tolnavármegyei nemesek nevéből és előnevéből ismerjük. – A megye középső vidékén feküdt?
Közép-Szaka. L. Szaka helység a.
Középfalu. Kuzepfalu. (1329: Dl. 2570; 1393. 1399: gr. Zichy cs. okmt. IV. 531., V. 105.) Nobiles bisseni de Kwzepfalu. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia. n. 7.) Kuuzepfalu. (1395: gr. Zichy cs. okmt. IV. 617.) Kuzepefalu. (1401: U. o. V. 229.) Kezepfalw. (Nemes nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Poss. Kezepfalu, Alsokezepfalu. (1467: Kismart. llt. 47. S. 22. et NB.) A mai Kölesd vidékén, a Sárviz mentén feküdt.
Közmény. Kozmen. (Nemes nevében. (1430: Dl. 12223.)
Kufő (Köfő ?). Nagkwfew. (1294–8. közt: Árpádkori új okmt. VIII. 334.) Poss. Kufew. (1376: gr. Zichy cs. okmt. III. 620., 1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Kwfw. (1453: U. o. 32. EE. 437.) Az Ábelieké volt. – A mai Baranyavármegye ény. részében, Battyán, Magyar-Egregy, Vaszar sat. táján feküdt.
Kulcsár-Miklós-telke. Kulchar Myklousteleke. (Nemes nevében. 1381: Fejér. IX. 6. 250.) A mai Kulcsár pusztának látszik megfelelni. (Regölytől nyd.) Tán azonos a dömösi prépostság 1138. évi nagy oklevelében emlegetett «villa Kalsar»-ral is. (Knauz. Mon. Strig. I. 89. sat. l.)
Ku(l)n(y)i. Villa Kulni. (1312: gr. Zichy cs. okmt. I. 138.) Kolni, Kulni, Tolni. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 261.) Poss. Kiskwny. (1480: Kismart. llt. 45. C. 57., 45. C. 55. et NB., 45. C. 54.) Nagykwny, Kyskwny. (Nemesi névben és előnévben. 1481: U. o. 45. C. 57.) Az 1542. évi adólajstrom Kewny néven ismeri és Koppány vidéki helységekkel együtt sorolja föl, valamint az 1480. évi oklevelek is. – Ma Kónyi, Török-Koppánytól keletre.
Kurd. Villa Kurd. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Poss. Kwrd. (1420: Haz. oklt. 371., 1422: Kismart. llt. 35. P. 338. NB. et NB., 1438: Tört. Tár. 1884. évf. 627., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Ewrd. (Hibásan: Kwrd helyett. 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Döbrököztől nem messze ék. találjuk.
Kustán. (Kusta.) Kusthan. (1403: Dl. 8936; 1410: Dl. 9627; 1471: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 10.) Kwscha. Kwstha. (1453: Kismart. llt. 35. H. 181., 1454: U. o. 32. EE. 437., 1469: Körmendi llt. Himfyana, n. 745.) Kustán is, Kusta is csupán nemesek nevében fordul elő. Ugy vélem, e két elnevezés egyugyanazt a helységet jelöli, mely valahol a megye közepe táján feküdt.
Külső-Bágyon. L. Bágyon helység a.
Ladomérfalva. Poss. Ladomerfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Lak. – a) Poss. Lak. (1419: Haz. okmt. IV. 278.) Horogszegi Garázda Miklósé volt. – b) Poss. Laak. (1381: Fejér. IX. 6. 250., 1450: Muz. levéltár., 1478: Haz. okmt. IV. 429.) A Pilis és Báttaszék közti vidéken, a Sárviz mentén feküdt, Kesztölcz felé.
Lángfő. (Lánkfő.) Poss. Langfew. (1469: Körmendi llt. Himfyana, n. 745.) Lankfew. (1470: U. o. n. 546.) A széki apátságé volt.
Lászlófalva. L. a Mekcsei cs. alatt.
Láz. Villa Laaz. (1280: Haz. okmt. V1 259.) Az ábr(ah)ámi monostoré volt. – A mai Lázi puszta őrzi emlékét, Döbrököztől nem messze k.-é. felé.
Legenye. (Leginye.) Poss. Kyslegenye, Nagylegyne. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Lengyel. Poss. Lengel. (1322: Körmendi llt. Himfyana. n. 40:) A Szalók nemzetségé volt. Ma ily nevű falut találunk Szekszárdtól nyugot felé, a baranyai határon.
Lepet. (Lipot.) Ligeti) helységgel látszik azonosnak. (L. ott.)
Liget(i). Particula terre Lygeth vocate. Villa Lygeth. (1310: gr. Zichy cs. okmt. I. 125.) Poss. Lygueth. (1315: U. o. 149.) Poss. Lepeth. (1426: Dl. 11873.) Poss. Lypoth. (1430: Dl. 12218.) Poss. Ligeth. (1433: Dl. 12530.) Poss. Lighethy.(1483: Dl. 18863.) Ma Liget, Baranyavármegyében, Pécstől é. felé.
Lovász-Székely. (Lovász-Széköly.) L. Székely helység a.
Macsolág. L. Mocsolág alakban.
Madocsa. (Madacsa.) Madacha. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296., 1437: Dl. 13043.) Abbas ecclesie S. Nicolai confessoris de Madacha. Villa Madacha. (1343: gr. Zichy cs. okmt. II. 70., 1426: Dl. 12143.) Abbas (S. Nicolai) de Madocha. (1458: Dl. 15273; 1459: Dl. 15448; 1468–1511: Dl. 16741.) Monasterium S.-Nicolai de Madacha. (1474: Koller, i. m. IV. 395.) Részben legalább, az itteni Sz.-Miklósról czímezett benczés apátságé volt. Part-Madocsa szomszédságában feküdt, a melyet földesurai, a veszprémvölgyi apáczák, a XV. sz.-ban Fejérvármegyébe helyeztettek át. – Ma Madocsa, Pakstól ék. a Duna mentén. (V. ö. az Orsz. Llt. Dl. 14. sz. alatt levő hamis oklevéllel. Kiadta Fejér. II. 121.)
Mágocs. – a) Monasterium B. Petri de Magoch. (1251: gr. Zichy cs. okmt. I. 6.) Abbas de Magocz. (1452: Kismart. llt. 32. EE. 435. et NB., 1472: U. o. 45. C. 47. et NB. NB., 1542. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.) Sz.-Péter apostol tiszteletére szentelt (benczés) apátsággal. Ma Baranyavármegye északi határvidékének egyik főhelye. – b) Magoch. (1443: Kismart. llt. 35. B. 42.) Magocz. (1444: U. o. 35. C. 44.) Tamási vár tart. közt sorolják föl, csupán 1443-ban és 1444-ben.
Magyar-Kánya. L. Kánya helység a.
Magyarfalu. L. a Mekcsei cs. alatt.
Majos. Poss. Moius. (1347: Körmendi llt. Alm. III. lad. I. n. 8.) A somogyvármegyei Ugaliaké volt. – Bonyhád szomszédságában nyugatra találunk ily nevű falut.
Majsa. Poss. Maysa … inter aquas Kopus et Fyzed. (1274: Haz. okmt. VIII. 161.) Poss. Alsomaysa, Felsewmaysa. (1500: Tört. Tár. 1884. évf. 8., 1426: U. o. 614., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Utraque Maysa. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Ozora várához tartozott. 1400-ban Sz.-Péter apostol tiszt. szentelt egyházát említik. (Mon. Vatic. I/IV. 239. l.) – Ma Majsa néven puszta, Regöly mellett északra.
Malafalva. (Malatelek.) Malafalua. (1399., 1440., 1404: gr. Zichy cs. okmt. V. 112. 225. 356.) Poss. Malatelek. (1402: U. o. 309.) Battyánnal és Jánosival együtt emlegetik. (Ma Baranyavármegyében.) 1466-ban Máré vár tartozékai közt sorolnak föl egy «Malafalwa, Myhalafalwa» nevű falut, mely úgy látszik, az előbbiekkel azonos. (Dl. 16378.) A mai baranyavármegyei Mánfa (?) – Pécstől ény.
Malonta. Poss. Malontha. (1456: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 36.) Varasd vidékén fekhetett. (Szegszárdtól nyugatra.)
Mal(y)ika (puszta). Pred. Malyka. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Tamási vár tartozékai közt csupán ez egyszer említik.
Mányok. Manky. (1292 körül: Árpádkori új okmt. X. 108.) Manyuk. (1382: Jakcsy cs. llt.) Manyok. (1419: Dl. 10788.) Kysmanyok, Nagmanyok. (1437: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 11.) Manyok. (1494: Bakocs-Codex. 442.) Ma is Nagy- és Kis-Mányok, Bonyhád mellett nyd.
Mária-Keszi. L. Keszi helység a.
Márkustelke. L. Egresnél.
Marócz. (Marovcz. Marolcz.) Maroth. (1339: Anjouk. okmt. III. 589.) Poss. Marowth. (1399: Dl. 8480.) Maroth. (1422: Dl. 11187; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1487: Dl. 19334.) Marocz. (1424: Dl. 11643; 1440: Dl. 13565; 1459: Kismart. llt. 23. A. 8., 1464: Dl. 15982; 1466: Kismart. llt. 23. A. 10.) A mai Maróczának felel meg, Baranyavármegye ény. csücskében.
Mar(o)kfalva. Poss. Markfalua. (1397: Dl. 8223; 1447: Fejérvári ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 70.) Marokfalwa. (1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerecsenyeké volt, s Tevel és Varasd vidékén feküdt. (Szegszárdtól nyugatra.)
Marosd. Villa Maristi. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Terra Morusth. (1250: Haz. oklt. 18.) Morusd. (1296: Veszprémi káptalan házi llt. Cap. 11.) Poss. Marosd. (1436: Dl. 12913.) Várong határában említik; 1296-ban Szent-Katalin tiszteletére szentelt templommal. – Ma Marosd néven puszta, Szill és Várong mellett, Somogyvármegyében, Kaposvártól ék.
Marton. Poss. Marthon. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Anyavárhoz tartozott s úgy látszik ennek vidékén feküdt is.
Marton(os). Poss. Marton, Marthon. (1389: Kismart. llt. 35. A. 5., 1406: U. o. 35. A. 13., 1438. 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: M. Tört. Tár. VI. 22.) Martonus. (1426: Tört. Tár. 1884. 614.) Ozora várához tartozott. – Ma Martincza néven puszta, Pinczehely mellett dny.
Márton-szigete. Poss. Marthonzygethe. (1418: Kismart. llt. 47. M. 22.) Köznemeseké volt.
Mászloj. (Maszala. Maszal.) Terra Mazal. Poss. Mazala (capituli Dymisiensis) alie possessioni (ejusdem capituli) Kwrbew … vicinaliter adiacens et a parte altera possessioni Konda Sancti Nicolai vicinata. (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 251.) Poss. Manzloy. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) A XIV. sz.-ban a dömösi prépostságé volt. – Ma Mászlony néven puszta, Dombovártól északra.
Máza. Maza. (Állítólag 1190: Haz. okmt. I. 2.) Terra Maza marchidatorum. (Azaz: márcziusi sört adók földje. 1235: Fejér. III. 2. 421.) Maza. (1439: Zsélyi llt.) A pécsi püspökségé volt. (Az 1542. évi adólajstrom szerint is.) – Bonyhádtól nyd. találjuk.
Mede(j). Mede. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Medee. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. Lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Részben a györgyi Bodóké volt. – A mai Medinának látszik megfelelni, Tolnától ny.-é.
Meggyes-Ireg. L. Ireg helység a.
Méhes. Mehes. (1449: Kismart llt. 47. C. 15., 1455–64: Muz. levéltár, 1481: Kismart. llt. 45 C. 57.) Részben a Sólyagiaké volt.
Mekényes. Mukenus. (1382: Jakesy cs. llt.) Mekenes. (1445: Zsélyi llt.) Ma Mekényes helység és puszta, Baranyavármegye északi vidékén, Dombovártól k.-é.
Mény. Meen. Men. (1441: Zsélyi llt., 1443: Kismart. llt. 35. B. 42., 144: U. o. 35. C. 44., 1500–6: Magy. Tört. Tár. VI. 23. 25.) Tamási várához tartozott.
Menyőd. Poss. Meneud. (1334: Dl. 2223.) Poss. Menewd iuxta casttum Symonthornya. (1424: Dl. 11525.) 1334-ben a megye kitétele nélkül fordul elő; 1397-ben és 1401-ben azonosnak veszik a tolnavármegyei Simontornyával (l. e városnál), hol a vám is volt; 1424-ben Veszprémvármegyéhez számítják. – Minthogy az 1424. évi oklevél szerint «a vár mellett» feküdt, nem vehető azonosnak a mai Fejérvármegyében, Simontornyától távolabb kd. elterülő menyődi pusztával, mely köznemesi birtok volt. (L. Fejérvármegyében.)
Merse. L. Somogyvármegyében.
Merzsetelke (puszta). A Sólyagiaké volt. (1455–64: Muz. levéltár.)
Més. Mees. (Nemesek nevében és előnevében. 1419: Dl. 10788; 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1455: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 26., 1471: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 5.) A megye ék. felében kereshetjük?
Meszes. Poss. Mezes. (1360: gr. Zichy cs. oklt. III. 169., 1361: U. o. 199., 1376: U. o. 619., 1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Mezes. (Nemesek nevében. 1458: Kismart. llt. 32. EE. 450., 1477: Dl. 17988.) Ábel és Köszvényes vidékén feküdt, a mai Baranyavármegye ény. részében, Battyán, Magyar-Egregy, Szalatnak sat. táján.
Mezéd. Poss. Mezeed. (1475: Koller, i. m. IV. 402.) Ma Meződ, Baranyavármegyében, Mágocstól dny.
Mihalafalva. I.. Malafalva helység a.
Miklósfalva. Poss. Myklosfalwa. (1433: Dl. 12530.) Nádasddal együtt a Kórógyiaké volt.
Mindszentfalva. Poss. Minthzenthfalwa. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Debregecz várához tartozott. – Ma Mindszentfa néven puszta, Hőgyész közelében nyugatra.
Miske. Poss. Miske. (Másolatban. 1378: Acta post Adv. 85–15.) Bonyháddal és Izménynyel együtt merül föl.
Miszla. Myzla. (1324: Dl. 2223.) Mysla. (1397: Dl. 8202. 8234; 1416: Dl. 10431.) Misla. (1418: Dl. 10738.) Wyzla. (! 1424: Dl. 11525.) Myza. (! 1431: Fejér. X. 7. 380.) Poss. Myzla. Poss. Myzia Zerenchefew dicta. (1480: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Simontornyához tartozott, melytől délre ma is megtaláljuk.
Mocsolág. (Mocsolák.) Terra Mocholay. Mocholai. (1294: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Moczolag. (1445: Kismart. llt. 45. B. 36. et NB.) Mocholag. (1472: U. o. 45. C. 47. et NB.) Macholagh. (1472: U. o. 45. C. 47. et NB. NB.) Macholak. (1490: U. o. 45. C. 58. et E.) Mocholagh. (1492: br. Révay cs. llt. Div. fam. llt. 25.) Ma Mocsolád, Baranyavármegye ény. zugában, Mágocstól délre.
Moha. Poss. Moha. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) A széki apátságé volt s a megye délkeleti vidékén fekhetett.
Monyarós. (Monyorós.) Monyaros. (1399: Dl. 8480; 1424: Dl. 11543; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák- iratok. I. 1.) Monyoros. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3.) A mai Baranyavármegye ény. határvidékén (Rácz-Kozár táján) fekhetett.
Morágy. Silva regalis Mooragy. (1267: Árpádk. új okmt. III. 175.) Poss. Moragh. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) Mint a széki apátság birtoka merül föl. – Bátta-Szék közelében ény. ma is megtaláljuk.
Morga. Poss. Morga (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79., 1507: Kismart. llt. 35. C. 52.) A Morgaiaké volt. – Ma Murga, Kölesdtől dny.
Móri. (Mori.) Mori. (1332: Dl. 30623.) Poss. Mory. (1445: Kismart. llt. 45. B. 36. et NB., 1472: U. o. 45. C. 47. et NB., 1490: U. o. 45. C. 48. et E., 1492: br. Révay cs. llt. Div. fam. III. 25.) A mai Baranyavármegye ény. zugában, a Mágocstól dél felé elterülő vidéken kereshetjük.
Mökényös. L. Mekényes alakban.
Mucse. (Mulcse.) Plebanus ecclesie parochialis de Mulsche, canonicus ecclesie S. Johannis Baptiste de castro Quinqueeccl. (1403: Dl. 1430.) Mwche. (1432: Zsélyi levéltár.) A pécsi püspöké volt. – Ma Mucsi, Hőgyésztől délre.
Mucs(i)falva. Poss. Muchifalua et alia Muchifalua. (1406: Blagay cs. oklt. 215.) Poss. Mwchfalwa. (1498: Fejérv. ker. konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerecsenyeké volt. – Ma Mucsfa, Szegszárdtól nyugatra.
Mut. Muty. (Nemes nevében. 1319: gr. Zichy cs. okmt. 1. 167.) Poss. Mwth. (1443: Dl. 13716.) Mwth. (Nemes nevében. 1453: Kismart. llt. 35. H. 184., 1481: U. o., 35. C. 47.) Ma puszta, Felső-Iregtől délre.
Nabojsza(-falva). L. Nebojsza(-falva) néven.
Nádfő. Poss. monasterii Symigiensis Nadfeu in comitatu Tolnensi in Zelizio. (1327: gr. Zichy cs. okmt. I. 296.) A Zseliczségen feküdt (a hol a mai Tolna, Somogy és Baranya vármegyék összeérnek) Berki, Gödre sat. táján.
Nagy-Apar. (Nagy-Apor.) L. Apar helység a.
Nagy-Cseh. L. Cseh helység a.
Nagy-Dorog. L. Dorog helység a.
Nagyfalufölde. (Nagyföld.) Terra Belyud. (1275: Dl. 927.) Terra seu poss. Nagfalufeulde, Nogfeuld. (1358: Dl. 4707.) Poss. Nagfalufelde al. nom. Belyudfelde, Belyudfulde. (1358: Dl. 4778.) Kazsok és Szill mellett feküdt, a somogy-tolnai határszélen.
Nagy-Jágolnok. L. Jágolnok helység a.
Nagy-Kufő. (Nagy-Köfő.) L. Kufő helység a.
Nagy-Ku(l)n(y)i. L. Ku(l)n(y)i helység a.
Nagy-Legenye. (Nagy-Leginye.) L. Legenye helység a.
Nagy-Mányok. L. Mányok helység a.
Nagy-Öcsény. L. Öcsény helység a.
Nagy-Szabaton(y). L. Szabaton(y) helység a.
Nagy-Tengelicz. L. Tengelicz helység a.
Nagy-Vejke. L. Vejke helység a.
Nak. (Nok.) Villa Neku. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Terra seu poss. Nok. (1304: Anjouk. okmt. I. 86., 1307: gr. Zichy cs. okmt. I. 115., 1321: U. o. 196., 1347: U. o. II. 254., 256., 282., 1381: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Poss. Nook. (1350: gr. Zichy cs. okmt. II. 412.) Villa Nock, Nok. (1351: Fejér. IX. 2. 126.) Naak. (1379: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Naaak. (1434: Dl. 12612.) Nak. (1450: Zsélyi llt.) Részben a veszprémi püspökségé volt. – Dombovártól észak felé találjuk, a somogyi határon.
Nána. Nana. (1394: Fejér. X. 2. 189. 191., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) A XV. század végén és a XVI. század elején (Anyavárhoz) a györgyi Bodóké volt, kiknek birtokaik nagy részben a mai Felső-Nána (Kölesdtől dny.) vidékén terültek el. 1394-ben szintén előfordul egy ily nevű (Nana) falu, mint a Kükei Somrákos és Hosszubácsi István (Valkóvármegyéből) birtoka; de hogy ugyanez a Nána, vagy a Báttaszéktől ény. eső mai Alsó-Nána értendő-e, ez egyetlen adat nyomán el nem dönthető. (gr. Zay cs. llt. B. 36.) 1412-ben valamelyik Nána vásáros hely is volt. (Dl. 9907.) Kétségtelenül a mai Alsó-Nána értendő azonban az 1494-ben a kesztölczi uradalomban (mely bizonyára a titeli prépostságé volt) fölmerülő: Nana alatt. (Bakocs-Codex. 442.)
Nebáncs. Poss. Nebanch. (1430: Dl. 12223.) Szillel és Szanással együtt merül föl s így kétségkívül meg kell különböztetnünk a Kapos-Ujvár tartozékában említett hasonló nevű falutól.
Nebojsza(-falva). Poss. Naboyzzafalwa. (1402: gr. Zichy cs. okmt. V. 309.) Terra Neboyza. (1403: Kismart. llt. 32. F. 477.) Jánosi, Battyán sat. helységekkel együtt merül föl. (Ma Baranyavármegyében.)
Német(i). (Nempti.) Poss. Nempti. (1411: Dl. 9742. 9748; 1424: Dl. 11525.) Nemethy. (1430: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 6. num. 58., 1476: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 23.) Nymeth. (1453: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 20.) 1411-ben lakatlan volt, de területén kő-egyház állt. Ekkor került vétel útján a Kanizsaiak kezére s ettől fogva a szomszédos Simontornya várához tartozott, mely mellett dny. ma is megtaláljuk. (Németi néven.)
Nemti. Villa Nemty. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Az ábr(ah)ámi monostoré volt. – A Döbrököz és Hőgyész közti vidéken kereshetjük.
Nok. L. Nak alakban.
Novák. L. Ra(d)cza helység a.
Nyárág. – a) Naragh. (1439: Zsélyi llt.) A pécsi püspökségé volt; Bonyhádtól d.-dny. felé, a mai baranya-tolnai határ vidékén feküdt. – b) L. a Mekcsei cs. alatt.
Nyék. Nyele. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) A megye kitétele nélkül, várral együtt, mint a Dombaiak birtoka fordul elő. – Kétségkívül a mai Felső-Nyék helység értendő, a megye ny.-é. határszélén, Város-Hidvég mellett, mely szintén a Dombaiaké volt.
Nyerges. Nerkes. (Pápai tizedlajstrom. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 262.) Poss. Nerges. (1475: Koller, i. m. IV. 402.) Ma puszta, Dombovár közelében dny.
Nyilas. Poss. Nylas. (1400: Tört. Tár. 1884. évf. 8., 1438: U. o. 627., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1472: U. o. 35. G. 177.) Poss. Nyulas. (! 1426: U. o. 614.) Nylaas. (1542. évi adólajstrom. 546.) Ozora vidékén feküdt, a melynek tartozéka volt,
Nyires. (Nyéres.) Poss. Nyeres. (146: Zsélyi levéltár.) Nyres. (1447: Kismart. llt. 32. EE. 425., 1448: Zsélyi llt., 1493: Kismart. llt. 35. C. 48.) Nnyeres. (Nemes előnevében. 1472: Kismart. llt. 45. C. 47. et NB. NB.) Részben a maczedóniai Dancs(-fi) majd a györgyi Bodó családé volt. – A mai baranyavármegyei Mágocs, Vásáros-Dombó, Vaszar sat. vidékén keresendő. E tájon, Vaszar közelében dk. ma is találunk egy Nyires nevű dűlőt.
Nyiró. Nyro. (1494: Bakocs-Codex 442. l. Ha ugyan a másolat helyes.) Bizonyára a titeli prépostságé volt (l. ott) s Kesztölcz vidékén feküdt.
Ó-Merse. L. Merse helység alatt, Somogyvármegyében.
Ófalu. Poss. Ofalu. (1426: Dl. 11873; 1430: Dl. 12218.) Poss. Ofalw. (1433: Dl. 12530.) Nádasd-dal együtt szerepel. – A mai Baranyavármegye é. vidékén, Nádasd közelében, Pécstől ék. felé találjuk.
Ok. Poss. Ok. (1391: br. Perényi cs. llt., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1510-ben Anyavárhoz tartozott. Zomba, Kölesd, Gyönk sat. vidékén kereshetjük.
Olasz-Kánya. L. Kánya helység a.
Olaszfalu. – a) Poss. Olazfalw. (1455 -64: Muz. levéltár.) A Sólyagiaké volt. Hőgyész, Szakál sat. vidékén feküdt. – b) 1510-ben Anyavár tartozékai közt is sorolnak fel ily nevű falut, mint rész-birtokot. (Porcio possessionis Olazfalw. 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Utóbbinak a Mágocstól (ma Baranyavármegyében) d. eső Olaszfalu puszta felel meg, melyet már 1475-ben is említenek. («Olazsulwo»! – Koller, i. m. IV. 402.)
Oldány. Oldan. (Pápai tizedlajstrom. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 257.) Ma Ódány puszta, Tevel közelében k.-é.
Onár. L. Unár alakban.
Opor. L. Apar és Apor néven.
Öcsény. (Őcsény, Ölcsény.) Huchen, Hulchen, Wlchen. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 255.) Echen. (1382: Jakcsy cs. llt.) Poss. Eghazasewchen. (1435: Zselyi llt.) Ewchen. (Nemes nevében. 1481: Dl. 18577.) Poss. Naghewchen, Kysewchen. (U. o.) Szegszárd közelében dk. fekszik.
Ökörkut. L. Ekerkut néven.
Ölcsefalva(?). Poss. Wlchefalua, alia Wlchefalua. (1397: Dl. 8223.) A mesztegnyei Szerecsenyeké volt s Tevel vidékén feküdt.
Örh. Villa Vrh, Wrh. (1296: Árpádk. új okmt. X. 238.) Nádasd vidékén feküdt, a hol ma egy Örhe nevű puszta-helyet találunk.
Örs. – a) Villa Vrsi. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 93.) Villa Wrs iobagionum ecclesie Vunisiensis, Dismisiensis. (! 1250: Haz. oklt. 17.) A dömösi káptalané volt. (Az 1543. évi adólajstrom mint Koppányhoz tartozó falut ismeri. Koppány pedig hajdan szintén e káptalané volt.) Fonó, Gyalán sat. vidékén feküdt, a mai Somogyvármegye területén, Kaposvártól k.-é. felé. – b) Poss. Wrs. (1343: Anjouk. okmt. IV. 296.) A megye ék. zugában, Madocsa vidékén fekhetett.
Ősi. (Őse.) Euse. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 94., 1280: Haz. okmt. VI. 259.) Ewsy. (1325. 1443: Kismart. llt. 35. L. 270, et A., 35. B. 41., 35. B. 42., 1334: Anjouk, okmt. III. 69., 1347: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 8., 1385: Haz. okmt. III. 230., 1394: Körmendi llt., i. h. lad. 2. n. 43., 1436: Dl. 12895; 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25.) Ewsewy. (1428: Körmendi llt. i. h. n. 41.) Poss. Hewsy. (1441: Zsélyi llt.) A XIV. században Ugali birtok. A XV. században Tamási vár tartozékai közt sorolják föl, 1441-ben mint somogyvármegyei helységet. Részeit a Rozgonyiak és köznemesek is birták. – A somogyvármegyei határszélen, Tenyő és Tab között egy pusztarész őrzi nevét.
Pabar. (Pabor.) Poss. Alsopabar. (1424: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 8. num. 74.) Felpabor, Alpabar. (1471: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 4.) A XV. században a fejérvári préposté és káptalané volt; Fadd vidékén feküdt. (V. ö. 1337-hez: Anjouk. okmt. III. 389.)
Págy. Paagh. (1480: Kismart. llt. 45. C. 57.) Iklóddal, Bakkal, Szántóval sat. kapcsolatban, köznemes nevében merül föl.
Paj. Poss. Pay. (1419: Dl. 10788.) A Garaiaké volt. – A megye északi határvidékén kereshetjük.
Pálfalva. L. Apor a.
Páli. (Pauli, Pályi.) Poss. Pauli vocata in Selizio in comitatu Tolnensi. (1327: Anjouk. okmt. III. 325.) Poss. Pali in Zeliz. (1332: Dl. 30623.) Paly. (Nemes nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad 3. fasc. 6. num. 53.) A mai Baranyavármegye ény. zugában fekvő Mágocs és Rácz-Kozár vidékén feküdt. (Az 1542. évi adólajstromban: «Palee».)
Papd. Villa Popd. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Az ábr(ah)ámi monostoré volt. – Ma puszta, Döbrököz közelében kel.
Papi. Popy. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 262.) Poss. Papy. (1465: Dl. 16174.) A mai Tót-Keszi, Szokoly sat. vidékén feküdt, a megye ény. zugában.
Papis. Poss. Papis. (1391: br. Perényi cs. llt.) Poss. Pepis. (? 1394. Fejér. X. 2. 189.) Petis. (? 1394: U. o. 191.) Kölesd és Zomba vidékén feküdt. Azonos lehet ezzel a következő helység: Pipys. (Nemes nevében. 1438: Kismart. llt. 35. C. 43.) Pipes. (Hasonlókép. 1455: Kismart. llt. 35. A. 2.)
Paraszt-Székely. (Paraszt-Széköly.) L. Székely helység a.
Pár(i). Nobiles de Pari. (1314: Anjouk. okmt. I. 339.) Pary, Paar. (Nemesek nevében. 1335: Fejér. VIII. 4. 111., 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi llt., lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1438: U. o. lad. 3 fasc. 6. num. 19., 1452: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 10.) Ma Pári, Tamásitól dny.
Part-Madocsa. (Part-Madacsa.) L. Part-Madocsa a Fejérvármegyében és v. ö. Madocsa alatt, Tolnavármegyében.
Partas-Dorog. L. Dorog helység a.
Pat(a)lan. L. Somogyvármegyében.
Patlan(y). Poss.- Pathlan. (1391: br. Perényi cs. llt.) Hihetőleg a mai Patlany pusztának felel meg, Zomba közelében ék.
Patony. Poss. Pathun. (1343: Kismart. llt. 32. B. 75.) A Kölesd és Udvari közti vidéken kereshetjük. (A megye közepe táján.)
Pél. Poss. Kyspel. (1343: Kismart. llt. 32. B. 75.) Peel. (Nemes nevében és előnevében. 1403: Dl. 8936; 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Chabapel. (Nemes nevében. 1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) Czabapeel és Kyspeel. (Hasonlókép 1500: Muz llt.) Ma puszta (Alsó- és Felső-Pél), Kölesdtől é. felé.
Perbel. Poss. Perbel. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546., 1475: U. o. 566.) A széki (bátta-széki) apátságé volt. – Ma Pörböly néven egy dunai fok jelöli helyét, Bajával szemben.
Pe(r)ked. L. Pokud helység és a Dobozi cs. alatt.
Pertold. (Pertolt.) Másként: Kis-Kér. – L. Kér helység a.
Peterd. (Pétörd.) Georgius de Peturd. Terra monasterü Saxardiensis Peturd villa. (1267: Árpádk. új okmt. III. 171.) Alpeturd. (1382: Jakcsy cs. llt.) Báttaszék, Apáti sat. vidékén feküdt. (1267-ben Baranyavármegyéhez számítják.)
Petrö(l)cz. Petrewth. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 112.) Pethrelch. (1421: Dl. 11072.) Petrwch. (1458: Kismart. llt. 32. EE. 450.) Pethrewch. (1477: Dl. 17988; 1480: Dl. 18356.) Köznemeseké volt. – Apar vidékén kereshetjük. (Az 1542. évi adólajstrom «Pewtrewcz» alakban sorolja föl.)
Pikud. (Pikod.) L. Pokud helység a.
Pilis. Pylis. (1381: Fejér. IX. 6. 250.) Pilis. (194: Bakoócs-Codex. 442. 1.) 1494-ben (az ide nem messze feküdt) Kesztölcz-czel együtt az ekkori egri püspöké s egyszersmind titeli prépósté volt; tehát a titeli prépostság birtokának tekinthető. – Szegszárdtól délre találjuk.
Pinczehely. Poss Pinchehel. (1424: Dl. 11525; 1435: Fejérv. keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 74.) Simontornya várához tartozott. (1401-ben még nem.) – A megye északi határvidékén találjuk.
Pipes. (Pipis.) L. Papis a.
Pogány. Pogan. (1481: Kismart. llt. 45. C. 57.) A fejérváti káptalané volt s Szántó, Szakcs sat. vidékén Feküdt. E tájon, Szakcstól keletre, ma egy hegy viseli e nevet.
Pok. Poss. Pok. (1394: Fejér. X. 2. 189. 191.) A Zomba és Kölesd közti tájékon kereshetjük.
Pokud. Terra rcginalis Pukud. (1327: Kismart. llt. 35. A. 6.) Poss. Pvkvd. (1426: Tört. Tár. 614.) Pwkwd. (Nemes nevében. 1438: Kismart. llt. 35. C. 43., Poss. Pukud. Pwkwd. (1443: U. o. 35. B. 42., 1444: U. o. 35. C. 44.) Pykwd. Pywkod. (Nemes előnevében. 1453: U. o. 35. H 184.) Részben Tamási várához tartozott (1443.), részben köznemesi birtok volt. – A mai Pokut pusztának látszik megfelelni, Ozorától dny., Felső-Ireg mellett. (L. a Dobozi cs. alatt is.)
Pöked. (Pököd.) L. Pokud a.
Pros(s)a. Prosa. (Kir. ember nevében. 1417: Muz. llt.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 548. l.) «Prossaa» alakban Szempcse mellett sorolja föl. Kétségkívül Tamási vidékén feküdt.
Pukud. L. Pokud néven.
Puszta-Csepcs. L. Csepcs helység alatt, Bodrogvármegyében.
Puszta-Fonyászó. L. Fonyászó helység a.
Puszta-Kecső (puszta). L. Kecső(d) belység a.
Puszta-Tengelicz (puszta). L. Tengelicz helység a.
Puszta-Varasd. L. Varasd m.-városnál.
Püspök-Székely. L. Székely helység a.
Ra(d)cza. (Radcsa. Racsa.) Poss. Nowák al. nom. Racha. (1357: gr. Zichy cs. okmt. III. 69.) Poss. Radcha. (1376: U. o. 619.) Rachya, Racza. (1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Racha. (1453: U. o. 32. EE. 437.) Predium Racza. (1466: DL. 16378.) Az Ábelieké volt. 1466-ban mint puszta Máré várához tartozott. A mai Baranyavármegye ény. részében, Battyán, Magyar-Egregy, Szalatnak sat. vidékén feküdt.
Ratej (puszta). Terra Ratey vocata. (1325: Anjouk. okmt. II. 182.) A mai Baranyavármegye ény. zugában fekvő Kárászszal és Köblénynyel volt határos.
Ravazd. Ruosti. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 90.) Roozad. Roozod. (1322: gr. Zichy cs. okmt. I. 211.) Poss. Rowazd. (1348: Kismart. llt. 35. L. 270. et C.) A dömösi társaskáptalané volt. – Török-Koppány, Derecske és Szántó vidékén feküdt, a tolna-somogyvármegyei határszélen.
Régen. (Régön.) Regun. (Nemes nevében. 1315: Kismart. llt. 35. G. 171.) Regen. (Tamási vár tartozéka. 1443: U. o. 35. B. 42., 1444: U. o. 35. C. 44.) Regen. (Részben a henyei Tiburczoké. 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 10. num. 3. és lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Az 1542. évi adólajstrom is e néven (Regen) ismeri. – Ma Regöly, a megye közepe táján fekvő Gyönkhöz közel, nyugatra.
Remete. Remethe. (1439: Kismart. llt. 35. B. 39. et NB., 1441: Zsélyi llt., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 35. B. 42., 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25., 1542. évi tolnavármegyei adólajstrom – Orsz. Llt. Conscr. dical.) Mint a tolnavármegyei Tamási vár tartozékát, 1439-ben helyezte át a király Somogyvármegyéből Tolnavármegyébe. 1441-ben azonban megint csak Somogyvármegyében találjuk, valamint később is. (1443-ban egy ízben Tolnavármegyében.) – Ma puszta, Felső-Iregtől dny.
Sáfárfölde. Saffarfewlde. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) Anyavárhoz tartozott s úgy látszik, ennek vidékén feküdt is.
Ság. – a) Saagh. (Nemes nevében. 1381: Fejér. IX. 6. 250.) Poss. Sagh. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) Saag. (1474: U. o n. 564.) Részben a széki (bátta-széki) apátságé volt. – b) Villa Saag. (1401–6: Dl. 8637.) Edelénynyel együtt szerepel. Ma puszta, Tamásitól dny. felé, Párihoz közel. (Tán megfelel az 1138. évben a dömösi prépostság birt. közt fölsorolt egyik «Villa Sagu»-nak. Knauz. Mon. Strig. I. 90.) – c) Poss. Sagh. (1306: Kismart. llt. 35. A 2.) A Szakadátiak birtokai közt, csupán ez egy ízben említik. (Tán ugyanegy az előbbenivel?)
Sárád. (Sárad.) Sarad. (1475: Koller, i. m. IV. 402. 407.) A mai Baranyavármegye ény. zugában, Kapos-Szekcső, Dombovár, Gerényes sat. vidékén feküdt. (Elferdített helynév lenne?)
Sárás. Poss. Saras, Saraas. (1432: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1445: Muz. levéltár, 1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 3. és lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Részben a henyei Tiburczoké volt. – Regöly és Tamási vidékén fekhetett.
Sárfalva. Poss. Sarfalwa. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Saarfalwa. (1506: U. o. VI. 25.) Tamási várához tartozott.
Sárszeg. Poss. Saarsegh. (1325: Kismart. llt. 35. L. 270. et A.) 1825-ben a megye kitétele nélkül, Kánya, Tengeld, (Tót-)Kér sat. helységekkel együtt említik.
Sásd. Saaso.(!) Saasd. (14775: Koller, i. m. IV. 402. 407.) Ma Baranyavármegyében, Mágocstól dny. esik.
Sátorkő. Poss. Satorkew. (1439: Zsélyi llt.) Satorkee. (1439: Kismart. llt. 32. D. 199.) Sathurkw. (1450: Zsélyi llt.) Máré vidékén keresendő; Magyar-Egregy és Battyán táján.
Saul. Saul. (Tolnavárm. kir. ember nevében. 1387: Körmendi llt. Himfyana, n. 357.)
Sedfő. (Setfő.) L. Zsidfő néven.
Siter. Syther. (1478: Haz. okmt. IV. 429.) Pálfalvával együtt említik.
Sitfő. (Sidfő.) L. Zsidfő néven.
Sól(y)ag. (Sólyeg.) Soleg. (Nemesi névben. 1308: Haz. okmt. III. 56.) Geursoleg poss. (1315: Kismart. llt. 35. G. 171.) Solagh. (1397: Dl. 8203.) Solyagh. Solyag. (1392: Dl. 7810; 1401–6: Dl. 8637; 1420: Haz. oklt. 371., 1478: Muz. llt., 1479. 1480: U. o.) Soliagh: (1399: gr. Zichy cs. oklt. V. 136., Ecclesia s. Georgii in Solyag. (1432: Koller, i. m. III. 345.) Poss. Solyag. (1456–1464: Muz. llt.) Solagh. (1466: Dl. 16378.) Hőgyész, Kurd, Szakály sat. vidékén feküdt.
Somogy(i). Poss. Somogy. (1389: Kismart. llt. 35. A. 5., 1406: U. o. 35. A. 13.; 1439: Haz. okmt. IV. 322.) Somogi. (1426: Tört. Tár. 1884. 614.) A fejérvári káptalané volt. (Legalább részben. 1439. 1542.) – Úgy látszik, a mai Somoly pusztának felel meg, Regöly mellett ny.-é.
Sur. Poss. seu terra Syur. (1382: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 110., 111. és 112.) 1382-ben a Balog nembeli Szécsi Miklósnak (magnifico baroni) adta I. Lajos király.
Surány. Villa Suran. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89., 1337: Anjouk. okmt. III. 361.) Swran. (Nemes nevében. 1495: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 7. num. 61.) Mint a Dombaiak birtokát említik, 1337-ben a megye kitétele nélkül. Ugy látszik Tolnavármegyében feküdt, valahol a somogy-tolnai határ mentén.
Szabadi. Zabady. Zabadj. (1434: Dl. 12612; 1438: Kismart. llt. 35. C. 43., 1444: Dl. 13783; 1482: Kismart. llt. 45. C. 58. et A., 1494: Dl. 20192.) Nemesek nevében fordul elő. – Kétségkívül a Dombovártól nyugatra eső mai Szabadit kell értenünk, Somogyvármegyében. A pápai tizedlajstromban: «Zabadi, Zachadi». (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 263.)
Szabar. Zobory. (1292 körül: Árpádk. új okmt. X. 108.) Zabar. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 136., 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1458: Kismart. llt. 32. EE. 450., 1483: Dl. 18863; 1510: gr. Károlyi cs. levéltára, Bosnyák-iratok I. 1.) Tolnavármegyei nemes emberek nevéből és előnevéből ismerjük. 1510-ben részeit Anyavárhoz számították. – A megye d.-dny. táján fekhetett.
Szabaton(y). Zobotun. Zobocun. (1320: gr. Zichy cs. okmt. I. 185., 1334: U. o. 420.) Poss. Zabathon. (1343: Kismart. llt. 32. B. 75.) Zobathon. (1391: br. Perényi cs. llt.) Zabachan, Zabochan. (1394: Fejér. X. 2. 189., 191.) Villa Zabathon Locus sedis iudiciarie. (1454: Kismart. llt. 32. EE. 437.) Nagh Zabathon. (1497–1500: Muz. llt.) Kyszabathon. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 19.) A XV. század végén a györgyi Bodóké volt. – Olykor itt tartották a megye-gyűléseket. E tájon (in campo Chont Mezee, prope villam Zabathon) támadta és verte meg 1490-ben Kinizsi Pál a Korvin János seregét. (Haz. okmt. VII. 484., V. ö. 1493: Dl. 20053.)
Szák. Poss. Zaak. (1441: Dl. 13605; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Zak. (1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 19.) Részben köznemesi birtok volt, részben Debregecz várához tartozott.
Szaka. (Száka.) Wasarioszaka, Eghazaszaka, Kezepzaka. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartoztak.
Szakadát. (Szakadák.) Poss. Zakadath. (1305. 1455. 1500: Kismart. llt. 35. A. 2., 1428: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 18.) Zakadak. (1396: Dl. 8184.) Ma Szakadát, a megye közepe táján, Gyönk mellett.
Szakál. Villa Zakal. (1357: Anjouk. okmt. VI. 538., 1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 132.) Ma Szakály, Tamásitól dk.
Szalatna. Poss. Zalathna. (1325: Anjouk. okmt. II. 183., 1370: Kismart. llt. 43. A. 12., 1399: Dl. 8480; 1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai Baranyavármegye ény. részében fekvő Szalatnak értendő.
Szamáros. Villa Zamarus. (1296: Árpádk. új okmt. X. 237.) Poss. Zamarus. (1426: Dl. 11873; 1430: Dl. 12218.) A Kórógyiaké volt. – A mai Baranyavármegye északi vidékén (Nádasd, Ófalu sat. táján) kereshetjük.
Szanás. Villa Sanas. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89.) Poss. Zanas. (1360: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108., 1430: Dl. 12223.) Utraque Zanas. (1517: Dl. 23122.) Ma Szanács néven puszta, Somogyvármegyében, Szill mellett, Tolnavármegye határszélén.
Szántó. Zamtou. (1234: Zalai oklt. I. 7.) Poss. Zanthow circa fluvium Fyzeg. (1348: Kismart. llt. 35. L. 270. et C.) Predium Alzantho. (1468: U. o. 45. C. 57.) Poss. Zantho. (1480: U. o. 45. C. 57., 46. C. 55. et NB.) Pred. Zantho. (1481: U. o. 45. C. 57.) Tamásitól nyd. találjuk.
Szapud. Zapud. (1267: Árpádkori új okmánytár. III. 174., 1330: gr. Zichy cs. okmt. I. 354., 1469: Körmendi llt. Himfyana, n. 746.) Zapwd. (1463: Dl. 15840; 1466: Dl. 16369.) Köznemesi birtok volt. – A megye délnyugoti(?) sarkában feküdt.
Szárász. Poss. Zaraz. (1382: kusalyi Jakcsy cs. llt.) Ma Baranyavármegyében, Mágocstól keletre találjuk.
Szarvasd. Poss. Zarwasd. (1441: Dl. 13606; 1443: Kismart. llt. 36. B 41., 1498: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Debregecz várához tartozott. – Ma puszta Döbrököz mellett nyugatra.
Szász. Forum comprovinciale in poss. seu villa Zaz. (1401: gr. Zichy cs. okmt. V. 261., 1413: Kismart. llt. 32. EE. 357.) Zaaz. (1439: Zsélyi llt.) Vásáros hely s a hasonló nevű várral együtt a pécsi püspökségé volt. – Ma Szászvár helység és puszta Baranyavármegyében, Bonyhádtól nyugat felé.
Szederjes. Villa Zederyes. (1450: Zsélyi llt.) Poss. Zederyes. (1475: Koller, i. m. IV. 402.) Dáró várához tartozott s ennek vidékén feküdt, a mai somogy-tolna-baranyai hármas határon.
Szederkény. Zederken. (Tolnavárm. kir. ember nevében. 1424: Dl. 11543.) A megye déli vidékén vagy tán már mai baranyavármegyei területen feküdt.
Szeg(y)efalva. Poss. Zegefalwa. (1433: Zsélyi llt.) Máré vár vidékén feküdt.
Szekcső. Poss. Zekchw. (1475: Koller, i. m. IV. 402.) Ma Kapos-Szekcső, Baranyavármegyében, Mágocstól nem messze nyd., közel a Kapos folyóhoz.
Székely. (Széköly.) – a) Paraztzekul. Paraztzekel. (1324: Dl. 2223; 1416: Dl. 10431. 10473; 1418: Dl. 10738; 1424: Dl. 11525; 1430: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 6. num. 58., 1480: U. o. lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Zekel, Zekwl. (1397: Dl. 8234.) Zekel. (1401: Dl. 9143. 8334.) Simontornya várához tartozott. Tán azonos ezzel az 1329-ben Hencz budai biró által elcserélt Lovász-Székely (Louazscekul) is. (Dl. 2670.) – b) Pispukzekel. (1361: Fejér. IX. 3. 264., 1430: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 6. num. 58.) Pyspek Zekel. (1434: U. o. lad. 3. fasc. 5. num. 53.) Zekel. (1469: U. o. lad. 3. fasc. 8. num. 38.) Vásáros hely s a pécsi püspöké volt. – c) Zekel. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) A Héderváriaké volt. Ma Kis- és Nagy-Székelyt ismerünk Simontornyától d., melyek alatt kétségtelenül legalább is a régi Paraszt- és Püspök-Székelyt kell értenünk. (Úgy látszik a mai Kis-Székely felel meg a régi Püspök-Székelynek.) – d) Poss. Alsowzekel, Felsewzekel. (1428: Dl. 35951.) Szakcs vidékén feküdt. – «Zekwl» különben köznemes nevében is fölmerül. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53.)
Szélkut. Poss. Zelkuth. (1426: Dl. 11873; 1430: Dl. 12218) A Kórógyiaké volt. – A mai Baranyavármegye é.-ény. vidékén kereshetjük.
Szemefalva. Poss. Syemfalwa. (1402: Forgách cs. llt.) Senefalwa. (1424: Dl. 11543.) Zemefalwa. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: U. o. 23. A. 4. és Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Bikallal együtt emlegetik.
Szencse vagy Szem(p)cse. Zenche. (1441: Zsélyi llt., 1446: Fejérvári ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Zemche. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Zemcze. (1443: Kismart. llt. 35. B. 42.) Zempche. (1446: Magy. Tört. Tár VI. 27.) Részben Tamási várához tartozott, részben köznemesi birtok volt. – Ma Szemcse néven puszta Tamási mellett délre.
Szend. Zend, Zeend. 1391: br. Perényi cs. llt, 1394: Fejér, X. 2. 189. 191., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad 3. fasc. 11. num. 20., 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) A XV. század végén és a XVI. elején a györgyi Bodóké volt (Anyavárhoz). – A Kölesd, Zomba és Tolna közti vidéken fekhetett.
Szent-Demeter. Poss. Szent-Dömötör. Alsó-Szent-Dömötör. (Egyszerű másolat után. 1309: Acta post adv. 86–15., 1345: U. o.) Poss. Szent-Dömötör. (Hasonlókép. 1353. 1378: U. o., 1507: Kismart. llt. 35. C. 52.) Zenthdemether. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 2. 40. n. 79.) Részben a pécsi püspöké, részben köznemesi birtok volt. Plebánosát 1500-ban említik. – Bonyhád és Tevel vidékén kereshetjük.
Szent-György. Zenthgywrgh. (1471: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 9. num. 4.) Poss. Tholna Zenthgywrgh. (1471: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 7.) A fejérvári káptalané volt. – Ma Duna-Sz.-György, Pakstól délre.
Szent-Iván. Poss. Zenth Iwan. (1433: Dl. 12630; 1472: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 63. 1. 39.) Nádasddal együtt a Kórógyiaké és ezek utódaié volt.
Szent-László. Ecclesia sancti regis Ladislai. (1235: Fejér. III. 2. 421.) Zenthlazlo. (1413: Dl. 10053.) 1235-ben Mázával, Nádasddal sat. együtt, 1413-ban pedig Pécsvárad határában említik, tehát a mai baranyavármegyei Szent-Lászlót kell értenünk, Pécsvárad közelében ny.-é. Azonban, hogy Tolna- vagy Baranyavármegyéhez számítható-e, nem tudjuk, mert ép e tájon vonult a két megye régi határa.
Szent-Lőrincz. Zenthlewryncz. (Nemes előnevében. 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1435: Zsélyi llt., 1455: Muz. llt.) Poss. Zenthleryncz, Zenthlewryncz. (1497–1500: Muz. llt.) Ma Simontornyától dk. találunk ily nevű falut. Kétségtelen azonban, hogy a XIV. században Szakál, Gyula-Jováncza sat. táján is állt ily nevű helység. (Villa Zenth Leurinch. 1357: Anjouk. okmt. VI. 538.)
Szent-Máriafalva. Zamaria, Scenmariafolua, Sancta Mariafolua, villa Sancte Marie, Zemariafolwa. (Páp. tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 268. l.) Ma puszta Bonyhád m.
Szent-Márton. – a) Poss. Zent Marthon. (1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 3.) A henyei Tiburcz-oké volt. Ma puszta (Alsó- és Felső-Sz.-Márton), Tamási közelében. – b) Poss. Zenthmarthon. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A somogyvármegyei Szerdahelyi rokonság birtokai közt sorolják föl. – c) Poss. Zenthmartun. Scenthmartun. (1329: Kismart. llt. 35. L. 270. et B.) Az Ozoraiaké volt. – d) Zenthmarthon. (1433: Dl. 12530.) Nádasddal együtt a Kórógyiaké volt. – Meglehet, hogy e birtokok egyike-másika ugyanegy helység különböző részeül tekinthető.
Szent-Mihály. Zenthmihal. Zenthmyhal. (1402: gr. Forgách cs. llt., 1422: Dl. 11187; 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai Baranyavármegye ény. határvidékén kereshetjük.
Szent-Miklós. – a) Poss. Zenthmyclos. (1420: Hazai oklt. 371.) Poss. Zenth Myklos. (1438: Tört. Tár. 1884. 627., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Zenthymyclos. (Tolnavármegyei szolgabíró nevében. 1449: Kismart. llt. 47. C. 15.) Hőgyész, Kurd, Dalmad sat. vidékén feküdt. – b) L. Konda (-Szent-Miklós) néven.
Szent-Péter. Zenth Petur. (1329: Dl. 2570.) Zenthpether. Zenthpethwr. (1397: Dl. 8202. 8234.) Zempeter. (1397: Kismart. llt. 17. A. 1.) Zenthpeter. (1424: Dl. 11525.) Simontornyához tartozott s ennek vidékén feküdt.
Szenyér. Zynner. (Nemes nevében. 1403: Dl. 8936.) Poss. Zenyer. (1410: Dl. 9627.) Zyner. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184:) Senyer. (1480: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num. 90.) Bikácscsal és Bikáddal is határos volt, tehát Pakstól nyugatra fekhetett.
Szerdahely. – a) Szerdahely. (Másolat után. 1353: Acta post Adv. 85–15., 1378: U. o.) Forum comprovinciale in Zerdahel. (1412: Dl. 9907.) Poss. Philepzerdahel. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79.) Fülöp-Szerdahely. (Másolat után. 1507: Kismart. llt. 35. C. 52.) Vásáros hely volt. Bonyháddal együtt emlegetik, melytől észak felé a mai Szerdahely puszta őrzi emlékét. Ugyane helységet kell értenünk a szegszárdi apátság birtokában 1479-ben föltűnő «Zerdahel» alatt, melyben vámot is szedtek. (Körmendi llt. Fam. Misc. n. 225.) – b) Via de Zerdahel ad Kaydach. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 106.) Kajdacs táján feküdt. (Tolnától ény. felé.)
Szerencsefő. (Szerentefő ?) L. Miszla helység a.
Sziemfalva.(?) L. Szemefalva néven.
Sziget. L. Simontornya városnál.
Szigetfő. Zigethfew. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) Ekkor Anyavárhoz tartozott.
Szilágy. Scilagh. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 262.) Poss. (Pauli filii Gyurke) Zylag. (1347: gr. Zichy cs. okmt. II. 254. 256.) Paulus de Zylag. (1351: Koller, i. m. III. 55.) Nakkal, Uzddal (utóbbi ma somogyvármegyei puszta) sat. volt szomszédos. (Sólyaggal nem ugyanegy.)
Szilas. Zylas. (Szomszédos nemes nevében. 1443: Dl. 13741.) Szill vidékén feküdt. (Dombovártól ény.)
Szinyér. L. Szenyér alakban.
Szokol(y). Terra reginalis Zokol. (1327: Kismart. llt. 35. A. 6.) Poss. Zokol. (1403: Magy. Tört. Tár. 1884. évf. 10. l., 1426: U. o. 614., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 22.) Zokol. (Nemes előnevében. 1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) Részben Ozora várához tartozott, részben köznemesi birtok volt. – Ma Nagy-Szokoly a megye ény. sarkában. (L. Illédfalva a. is.)
Szokol(y)-Endréd. L. Endréd helység a.
Szorossad. Zorossad. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107. n. 3.) A dömösi prépostságé volt s hihetőleg Tolnavármegyéhez tartozott. – Ma Szorosad. Somogyvármegyében, a tolnai határon, Török-Koppány szomszédságában.
Szoroszló. Zorozlow. (1402: gr. Forgách cs. llt.) Zoroslo. Zorozlo. (1422: Dl. 11187; 1424: Dl. 11543; 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1484: Dl. 1899.) Köblivel együtt szerepel. – A mai Oroszló, Baranyavármegyében, Pécstől ény.
Szőllős. Poss. Zewlews. (1480: tancsi Földváry cs. llt. n. 87.) A pomázi Csikó vagy Czikó családé volt.
Taba. Poss. Taba. (1305. 1500: Kismart. llt. 35. A. 2. és. Dl. 20961.) Poss. Thaba. A határjáráskor: villa Taba et alia villa similiter Taba. (1357: Anjouk. okmt. VI. 537.) Thaba. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Részben a Szakadátiaké (1500.) részben a györgyi Bodóké (1510.) volt. – A Kölesd, Hőgyész és Regöly közti vidéken, Gyula-Jováncza, Dalmand sat. táján feküdt.
Tabold. Tabol. Tobold. (Páp. tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 257. 1.) Ma Tabód, Szekszárdtól ny.-é.
Tah. Villa Tohu, Tabu. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 90. 92.) Poss. Thoh. (1357: Anjouk. okmt. VI. 358.) Poss. Thah, Tah. (1439: Haz. okmt. IV. 321., 1466: Haz. okmt. V. 281. és Kismart. llt. 47. T. 21.) Taah. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) A mai (Kis-)Tava pusztának felel meg, Regöly mellett.
Tajta. Poss. Tayta. (1441: Dl. 13605.) Tahta. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Debregecz várához tartozott. – A mai Döbrököz környékén feküdt. (Az 1542. évi adólajstrom is ismeri még. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Tald. Poss. Thald. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) A Héderváriaké volt. – A XVI. századi adólajstromok szerint «Thawldh» néven a fejérvári káptalané. (Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Tame(j). L. Tomaj néven.
Tarna. Tarrna. (Kir. ember nevében. 1407: Kismart. llt. 35. B. 31.) – 1383-ban: «Belch alio nomine Tarna» merül föl, mint Zámbó Miklósnak adományozott birtok. (Muz. llt.) Melyik Belcs (Bélcs vagy Bélcz) helységgel azonos, – a monográfus más adatból tán eldöntheti.
Tarrós. Tarros. (1475: Koller, i. m. IV. 402.) Ma Baranyavármegyében, Mágocstól dk. találjuk.
Tefételő. (Tefékelő, Töfételő, Töfékelő.) Twfeteleu, Twfeceleu, Tuüfetelew, Tuufecelew. (1337: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Tufeceleu. (1396: U. o. Cap 107.) Thefethelew. (1466: U. o. Cap. 108.) A veszprémi püspökségé és nemeseké volt, s úgy látszik, Szántó és Bedeg vidékén feküdt.
Tekere(s). (Tekerő.) Villa Thekeres. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott. – Az 1543. évi adólajstrom «Thekerew» néven ismeri; 1510-ben pedig Anyavár tart. közt, «Thekere» néven sorolják föl. (1510: gr. Károlyi cs llt. Bosnyák-iratok. I. 1.)
Tekös-szeg. (Tekes-szeg.) L. Tökös-szeg alakban.
Tél. L. Től alakban.
Telkes. Poss. Thelkes. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) 1510-ben részben Anyavárhoz tartozott. – Ma Tékes, Baranyavármegye ény. sarkában.
Temerkény. (Temerki.) Poss. Themerki. (1361: Fejér. IX. 3. 264.) Pred. Temerky. (1387: Dl. 7326.) Poss. Themerky. (1421: Dl. 11072.) Poss. Themerkyn. (1430: Fejér. X. 7. 285.) Poss. Themerken. (1431: U. o. X. 7. 380., 1462: Dl. 15705.) Pinczehely, Görbő, Miszla, Pálfa sat. vidékén feküdt.
Tengelicz. (Tengilicz.) Alsowtengelicz. (1441: Zsélyi llt.) Utraque Thengelicz. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41. és 36. B. 42.) Poss. Nagthengelycz, Kysthengelycz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Poss. Thengelycz. Pred. Pwztha Thengelycz. (1500: U. o. VI. 22. 23.) Tamási várához tartozott s ennek vidékén feküdt. (Az 1542. évi adólajstrom szerint is.) 1510-ben Anyavár tartozékai közt sorolnak föl egy ily nevű falut, Györgyi és Monyarós között, a melyek a mai Baranyavármegye ény. sarkában feküdtek. (Thengylicz. 1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok I. 1.) Ma különben Pakstól dny. találunk ily nevű pusztákat.
Tengöld. (Tengeld.) Timguldi. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 90.) Thengeld. (Nemes nevében. 1323: gr. Zichy cs. okmt. I. 224.) Tengeld. (1325: Kismart. llt. 35. L. 270. et A., 1444: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 42.) Tenguld. (137: U. o. lad. 2. n. 48.) Thengeld. (1438: Haz. okmt. IV. 814., 143: Kismart. llt. 35. B. 41., 35. B. 42., 1500–6: Magy. Tört. Tár. VI. 23. 25., 1493: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 105. n. 265.) Tengelth. (1441: Zsélyi levéltár.) Tengwld. (1444: Kismart llt. 35. C. 44.) Hol Somogy-, hol (inkább) Tolnavármegyéhez számítják. A XV. sz.-ban részben Tamási várához tartozott. – Ma Tengőd, Felső-Iregtől nyugatra, a megye ény. zugában.
Terjék(-falva). Poss. Tyryek. (1897: Dl. 8223.) Poss. Teryek. (1427: Muz. llt, 1430: Blagay cs. oklt. 295.) Poss. Teryekfalua. (1446: Dl. 13937.) A mesztegnyei Szerecsenyeké, Blagajiaké sat. volt s így Tevel vidékén feküdt.
Tesla. Tesla. (1442: Forgách cs. llt.; 1446–7: Zsélyi llt., 1454: Kismart. llt. 34. EE. 437., 1463: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 8. num. 28.) Thezla. (1451: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB.) Köznemesi birtok volt. – Ma puszta, Lengyel mellett, Dőbrőköztől dk. felé.
Tevel. Poss. Tewel. (1397: Dl. 8223; 1427: Muz. llt.) Thewel. (1430: Blagay cs. oklt. 295., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerersenyeké, Blagajiaké volt. – Szekszárdtól ny.-é. találjuk.
Tita. Thytha. (1477: Körmendi levéltár. Misc. Croatica. n. 48., 1489: U. o. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A somogyvármegyei Szerdahelyi rokonságé volt. – Az 1543. évi adólajstromban «Thythaa» néven Szokoly és (Tót-)Keszi közt sorolnak föl ily nevű falut. (Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Tittős (puszta). Pred. Thythews nobilium de Hene. (1436: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 9. num. 87.) Regöly vidékén feküdt?
Tófő. Thofew. (1382: kusalyi Jakcsy cs. llt.) Thewfew. (1440: gr. Zichy cs. okmt. V. 221.) Ma Tófő vagy Tófű, Bonyhádtól ny.-é., a baranyai határszélen.
Toh. L. Tah néven.
Tolna-Szent-György. L. Szent-György a.
Tolnai Zákány (puszta). L. Zákány a.
Tomaj. (Toma. Tomej.) Thome. (1447: Kismart. llt. 36. B. 31., 1453: U. o. 33. H. 184.) Thomay. (1418: U. o. 47. M. 22., 1443: U. o. 35. B. 42.) Thame. (1419: Dl. 10788.) Thomee. (1447: Kismart. llt. 35. C. 45.) Pred. Thame. (1482: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 3. és lad. 2. fasc. 6. num. 57.) Részben köznemeseké, részben a henyei Tiburczoké volt. – Úgy látszik, Regöly vidékén kereshetjük. (Az 1542. évi adólajstrom a pécsi püspökség birtokában Atala és Inán mellett, Dombovártól ny.-ény. sorol föl egy «Thoma» nevű falut. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Tormás. Thormas. (Nemes nevében. 1444: Dl. 13783.) Chonka Thormas et alia Thormas. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. lad. 2. fasc. 40. num. 79.) Ma Kis-Tormás helység és Nagy-Tormás puszta, Kölesd közelében dél felé.
Torostyán. Thorosthyan. (1439: Zsélyi llt.) A pécsi püspökségé volt; úgy látszik Szász vidékén (a mai baranya-tolnai határ mentén) feküdt.
Tót-Izmény. L. Izmény helység a.
Tótfalu. L. a Mekcsei cs. a.
Tóti. Poss. Thoty. (1455–64: Muz. levéltár.) A Sólyagiaké volt.
Tökös-szeg. Nobiles bisseni de Thukuszegh. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia, n. 7.) Thwkwzzegh. Thekwssegh. Thwkussegh. (1419: Dl. 10788; 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1454: Kismart. llt. 32. EE. 437.) Thekezzegh. (1478: Muz. llt.) Kölesd (és Nagy-Dorog ?) vidékén feküdt.
Től. Tul, Tulh, Twul. (Páp. tiz.-lajstr., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 263.) Tul – nemes nevében. Possessiones ambe Kethul. Poss. Twl. (1382: Körmendi llt. Himfyana, n. 302.) Posa. Twl. (1387: U. o. n. 357.) Jacobus de Tul vicecomes. (1440: Zichy okmt. V. 209.) Prepositus de Twl. Thwl. Nobiles de Twl. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1455: Muz. llt.) Theel. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107. n. 3.) Prépostsággal már a XIV. század első felében. (Páp. tizedlajstrom.) – Állítólag ma Dombovár határában terül el ily nevű puszta. (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. i. h.)
Tömörkény (puszta). Pred. Thwmurken. (1436: Dl. 12913.) A Várangiaké volt. (Azonos a somogyvármegyei Temerkény vagy Tömörkény helységgel?)
Töttös. Poss. Tutus. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Anyavárhoz tartozott. – Ma Csikós-Töttös, Baranyavármegye ény. zugában, Mágocs közelében nyugat felé.
Trocsán(y). Trochan. (1391: br. Perényi cs. llt.) Tolnavármegyei kir. ember nevében fordul elő.
Tarak. Poss. Turak, Twrak. (1344: gr. Zichy cs. okmt. II. 96., 116.) Apor vidékén feküdt?
Udvari. Vduuari. (1343: Kismart. llt. 32. B. 75.) Poss. Wduory, Vduory. (1345: gr. Zichy cs. okmt. II. 153.) Oduori. (1346: U. o. 199.) Ma Simontornyától délre találunk ily nevű falut. 1343-ban kétségtelenül ez értendő.
Uga. Villa Wga, Vga. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott.
Ujfalu. – a) Poss. Wyfalw. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 35. B. 42., 1500: Magy. Tört. Tár. 22.) Tamási várához tartozott. – b) Wyfalua. Wyfalu. (1329: Dl. 2570; 1397: Dl. 8202. 823.; 1441: Dl. 8634. 9148; 1424: Dl. 11525.) Simontornyához tartozott s ennek környékén feküdt. – c) Poss. Ujfalu. (Másolat után. 1309. 1345: Acta post Adv. 85–15.) Bonyhád vidékén fekhetett. Tán ugyanez e falu fordul elő 1470-ben is, mint a széki (báttaszéki) apátság birtoka. (Wyfalw. 1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) – d) Poss. Wyfalu. (1345: Kismart. llt. 32. B. 89.) Mersével együtt (l. ott, Somogyvármegyében) említik. – e) L. Kisfalud alatt. Talán azonos a d) alattival ? – f) L. Békató helység a. – g) L. Buzaház(a) helység a.
Unár. Villa Winar populorum domine regine. (1250: Haz. oklt. 17.) Terra exercitualium (regine) populorum Wynar vocata. (1382: Haz. okmt. VI. 277.) Vnar. (Szomszédos nemes nevében. 1434: Dl. 12612; 1443: Dl. 13741.) Onar. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Fonó, Gyalán sat. szomszédja volt, a mai Somogyvármegye területén, Kaposvártól k.-é. felé. (Az 1543. évi adólajstrom «Onaar» néven ismeri. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Uzd(i). – a) Nobiles de Wzd servientes quondam Moys magistrí Tauarnicorum reginalium. (1289: Haz. okmt. VI. 343. V. ö. 1370: Dl. 5844.) Vzdy. (Nemes nevében. 1320: gr. Zichy cs. okmt. I. 182.) Poss. Wzd. (1321: U. o. 194.) Poss. Wzdi. (1347: U. o. II. 282.) Vzd. (1447: Kismart. llt. 25. A. 21.) Ma puszta a somogy-tolnavármegyei határszélen, Dombovártól ény. – b) Vzd. (1459: Dl. 15397.) Poss. Pwzthawzd. (1497–1500: Muz. llt.) Predium Pwzthawzd. (1500: U. o.) Ma puszta, Kölesd közelében észak felé.
Vadviz. Poss. Wadwyz. (1480: Kismart. llt. 45. C. 57., 45. C. 55. et NB., 1481: U. o. 45. C. 57.) Bak, Szántó sat. helységekkel együtt (a somogy- tolnavármegyei határon) említik.
Vajad (puszta). Pred. Wayad. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Debregecz vár tartozékai közt (csupán ez alkalommal) sorolják föl.
Vajnfalva. Poss. Vaynfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Vaj(o)ta. L. Fejérvármegyében.
Vajsziánfalva. Poss. Wayzyanfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Vápafő. Villa Wapafew. (1348: Anjouk. okmt. V. 224.) Vapafew. (1448: Dl. 9428.) Wapafew. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Ma Lápafő, Szakcs közelében dny.
Várang. (Várand.) Villa Warang. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 93.) Poss. seu villa Warang, Warangh. (1250: Haz. oklt. 16., 1329: Anjouk. okmt. II. 408., 1424: Dl. 11472; 1436: Dl. 12913.) Warand. (1412: Tört. Tár. 1884. évf. 234. l.) Ma Várong, Dombovártól ény. felé, a tolna-somogyi határszélen.
Váreleje. (Azaz: Váralja.) Villa Vareley. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Az ábr(ah)ámi monostoré volt. – Ugy látszik, Dáró-váralja (azaz Dáró falu) értendő. (L. Dáró vár alatt.)
Varga. (Vargány. Vargony. Vargant.) Poss. Vargant. (1445: Kismart. llt. 45. B. 36. et NB.) Warga. (1472: U. o. 45. C. 47. et NB.) Wargon. (1472: U. o. 45. C. 47. et NB. NB.) Warga. (1479: U. o. 45. C. 51. et NB., 1490: U. o. 45. C. 58. et E.) Wargan. (1492: br. Révay cs, llt. Div. fam. III. 25.) Felsew Warga, Also Warga. (1510: gr. Károlyi cs. llt, Bosnyák-iratok. I. 1.) Ma Varga, Baranyavármegyében, Mágocstól délre.
Vargány. (Vargony.) Poss. Vorgan. (1397: Dl. 8223.) Wargon. (1406: Blagay cs. oklt. 215.) Wargan. (1498: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 19.) Mint a mesztegnyei Szerecsenyek birtokát (1397-ben Vejke és Csókafő közt) sorolják föl. (Szegszárdtól ny.) Megfelel annak a Vargánynak, melyet 1325-ben «villa Vorgan» néven mint Szalatna és Köbli (ma Szalatnok és Köblény, Baranyavármegyében, Mágocstól dk.) helységek szomszédját, 1422-ben pedig mint a nevnai Treutel és lévai Cseh cs. birtokát említenek. (Anjouk. okmt. II. 184. és Dl. 11187.) Ma Rácz-Kozár és Szalatnak közt találunk egy Vargonya nevű pusztát, nem messze a fentebb említett helyektől.
Varjas. Poss. Waryas. (1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. I. 1.) Anyavárhoz tartozott. Ugy látszik, a mai Baranyavármegye ény. zugában, Rácz-Kozár, Mágocs sat. táján feküdt.
Varsa. Poss. Warsa. (1322: Körmendi llt. Himfyana, n. 44.) Warsa. (Nemes nevében. 1361: gr. Zichy cs. okmánytára, III. 199.) A mai Tolna- és Baranyavármegye határán, Mágocs, Lengyel, Döbrököz sat. vidékén feküdt.
Varsád. Terra Varsad. (Másolat után. 1305: Kismart. llt. 35. A. 2.) Worsad. Vorsad. (1343: gr. Zichy cs. okmt. I. 85., 1344: U. o. 95., 141.) Andreas filius Monka (Mouka) bissenus. (De Worsad. 1344: U. o. 95. 108.) Warsad. (Nemes nevében. 1455. Kismart. llt. 35. A. 2.) Ma Varsád, a megye közepe táján, Kölesd közelében nyugatra.
Vásáros-Szaka. L. Szaka helység a.
Vaszar. Vassary. Veszar. (Nemes nevében. 1328: gr. Zichy cs. okmt. I. 307.) Voszar. (Hasonlókép. U. o. 311.) Poss. Woszar. (1330: U. o. I. 355.) Poss. Woszar – in comitatu Tholnensi. (1333: U. o. 406.) Vasas. – (Elferdítve. 1397: Fejér. X. 2. 478.) Waszar. (1447: Kismart. llt. 32. EE. 425., 1493: U. o. 35. C. 48.,1510: gr. Károlyi cs. llt. Bosnyák-iratok. f. 1.) Részben köznemeseké volt (legalább a XIV. században); részben Anyavárhoz tartozott. – Ma Baranyavármegyében találjuk, Pécsváradtól ény.
Vá(z)snok. Wasmugh, Wasnek, Wasnuk. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 263.) Wasnok. (1475: Koller, i. m. IV. 442.) Ma Vázsnok, Baranyavármegye ény. részében, Mágocstól dny.
Vég-Almás. Vegalmas. (1450: Zsélyi llt.) Dáró várához tartozott.
Végfalu. (Végfalva.) Nobiles bisseni de Vegfalu. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia, n. 7.) Stephanus filius Andree de Wegfalu. Nicolaus filius Anthonii de Vygfalu. (1399: gr. Zichy cs. okmt. V. 104. 105.) Velgfalu. (U. o. 106.) Wegfalw. (1419: Dl. 10708; 1459: Dl. 15397.) Wegfalwa. (1446: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 53.) Leginkább nemesek nevében fordul elő. (L. Belcs helység a. is.)
Vejke. (Véke.) Poss. Veyke, Felsew Veyke. (1397: Dl. 8223.) Weke et altera Weke. (1446: Blagay cs. oklt. 214. 215.) Veke. (1427: Muz: llt.) Naghweyke, Kysweyke. (1498: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerecsenpeké, Blagajiaké sat. volt. – Ma Nagy- és Kis-Vejke, Szegszárdtól nyugatra, Tevel mellett.
Velken(y). Welkeny. (Nemesek nevében. 1451–54: Kismart. llt. 32. EE. 434. et NB. és 32. EE. 437.) Az 1542. évi adólajstrom «Welken» alakban említi. (Orsz. Llt. Conscr. dical.) – Kétségkívül a mai Vékény-nek felel meg, Baranyavármegye ény. vidékén. (Pécsváradtól ény.)
Vellán(y). Iobagiones de Vellan. (1439: Zsélyi llt.) A pécsi püspökségé volt; Szász, Máza sat. vidékén feküdt.
Veperd. Poss. Veperd. (1395: gr. Zichy cs. okmt. IV. 599.) Weperd. (Nemesek nevében. 1430: Dl. 12223; 1478: Muz. levéltár.) Kétségkívül a mai leperdi pusztának felel meg, közel Lápafőhöz, mely hajdan Vápafő nevet viselt. (Döbrököztől ény.)
Vér. Weer. (1416: Fejér. X. 5. 703., 1429: U. o. X. 7. 125.) Tolnavármegyei királyi ember nevében fordul elő. – Úgy látszik, tolnavármegyei faluval van dolgunk. (Ha ugyan a közlő a helynevet el nem ferdítette.)
Vette. Pose. Wethle. (1471: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 4.) A fejérvári káptalané volt. – Ma puszta, Tolnától északra.
Vicske. Poss. Vychke. (1420: Haz. oklt. 371.) Poss. Wychke. (1422: Kismart. llt. 35. P. 338. NB. NB.) Kurd (Debregecz) vidékén feküdt.
Vinár. L. Unár alakban.
Visnye. Poss. Wysnye. (1438: Tört. Tár. 1884. évf. 627.). Az Ozorai Pipo özvegyéé volt.
Vok. Poss. Vok. (Másolat után. 1305: Kismart. llt. 35. A. 2.) A Szakadátiak birtokai közt, csupán ez alkalommal említik.
Zabar. L. Szabar alakban.
Zákány (puszta). Duo predia Faadyzakan (a fejérvári kereszteseké) et Tholnayzakan (a fejérvári préposté). (1469: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 11. num. 109.) Fadd és Tolna mellett terült el. (1472-ben említtetik: «Via Zakanwtha», ugyancsak Fadd környékén. Veszprémi káptalan házi levéltára Cap. 5.)
Zalatna. L. Szalatna néven.
Zarándok. Villa Zaranduk. (1327: gr. Zichy okmt. I. 306.) Zarandok. (Nemesek nevében. 1446: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 53., 1477: Dl. 17988.) Az 1542. évi adólajstrom (Bonyhád) Váralja sat. vidékén említ ily nevű falut; az 1327. évben fölmerülő Zarándok azonban inkább odább nyugotra, a somogyi határon, Gödre, Bako(l)cza sat. táján fekhetett.
Závot. (Závat.) Poss. Felsewzawoth, Alsozawoth. (1397: Dl. 8223.) Zawoth. Zawath. (1408: Dl. 12800 ;1412: Tört. Tár. 1884. 234., 1432: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1451: Dl. 14481., 1453: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 15., 1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) A mesztegnyei Szerecsenyeké, Ozorai Pipóé s a Blagajiaké volt. – Ma Závod, Szegszárdtól ny. felé, Tevel mellett.
Zeg(y)efalva. L. Szeg(y)efalva néven.
Zimány. Zyman. (Nemesek nevében. 1319: Zichy okmt. I. 167., 1453: Körmendi llt. Unyomiana, n. 68., 1465: Dl. 16239.) Kerthweles al. nom. Kyszyman. (1428: Dl. 35951.) Poss. Zyman. (1456: Prot. commis. neoacquist. pag. 150., 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 33.) Kaposvártól k.-é. találjuk, Somogyvármegyében.
Zomba. Zumba. (Sz.-István oklevele átiratban. 1015: Mon. Vatic. I/4. 576.) Ekkor a pécsváradi benczés apátság kapta Sz.-István királytól. – Szekszárdtól ny.-é. esik.
Zomborfalva. L. K(ö)vesznye helység a.
Zsadány. Sadan. (Kir. ember nevében. 1344: gr. Zichy cs. okmt. (I. 109.) Poss. Sadan. (1446–7: Zsélyi llt.) A megye délkeleti határvidékén feküdt?
Zsebrid. (Zsibrid.) Zybryd. (1442: gr. Forgách cs. llt.) Zebrith. (1424: Dl. 11543.) Sebryd. Sewbryd. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) A mai Zsibrik-nek látszik megfelelni, Báttaszéktől ény., Baranyavármegyében.
Zsidfő. (Zsidfe. Zsedfő. Zsitfő.) Sedfew. (1420: Haz. oklt. 371.) Sydfew. (1422: Kismart. llt. 35. P. 338. NB. et NB.) Poss. Sydfe. (1438: Tört. Tár, 1884. évf. 627. l.) Poss. Sythfew. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Pred. Sythfew. (1500: Magy. Tört. Tár, VI. 22.) Kurd vidéken fekhetett.
Zsigér. (Zsigri.) Zyger. (Tolnavármegyében, kir. ember nevében. 1424: Dl. 11543.) Sygry. Sigry. (Hasonlókép. 1469: Körmendi llt. Himfyana, n. 745., 1470: U. o. n. 546., 1476: U. o. n. 576.) Syger. (1500: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 79.) A megye déli (délkeleti?) vidékén kereshetjük.
Összesen 540 helység.
