VÁROSAI:
VÁROSAI:
Al-Fad(d). L. Fad(d) városnál.
Azara. L. Ozora néven.
Báta. (Bátta.) Monasterium (abbas) de Bata, Batha, Baatha. (1267: Árpádkori új okmánytár III. 172., 1827: gr. Zichy cs. okmt. I. 293., 1340: Anjouk. okmt IV. 33., 1403: Mon. Vatic. I./4. 526. 530. 602., 1492: Dl. 19893.) Oppidum Batha. (1453: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad 3. fasc. 7. num. 22., 1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546., 1499. 1505: Kismart. llt. 47. K. 19., 45. D. 59.) Földesura az esztergomi érsekségnek közvetlen alárendelt, Szent-Mihály árkangyal tiszt. szentelt itteni benczés apátság, melynek 1267-ben a Koron(c)zói (Koromzói) cs. a patronusa. – A megye dk. zugában fekszik. (V. ö. Ranzani, M. Florianus. Fontes dom. IV. 145.)
Börd. Poss. Bord, Brod (1324: Dl. 2223.) Bord prope castrum Symonturnya. (1346: Dl. 3858.) Band. (! 1397: Dl. 8234.) Bwrd. (Helyesen. 1397: Dl. 8302. és Kismart. llt. 17. A. 1., 1401. Dl. 9143.) Oppidum Bewrd. (1424: Dl. 11525.) Simontornyához tartozott 1346-ban, 1397-ben és 1401-ben Fejér-, 1424-ben (úgy látszik) Tolnavármegyéhez számították. Simontornyába olvadt.
Czikador. (Czikadar.) L. Szék m.-városnál.
Dalmad. (Dalmadi.) Villa Dalmadi. (1138: Knauz. Mon. Strig. 1. 93.) Villa wdwarnicalis Dalmad. (1389: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 19.) Dalmad. (1406: Tört Tár. 1884. évf 16., 1426: U. o. 614., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1413–1445: Dl. 11430.) Somodorral együtt szerepel, 1389-ben mint somogyvármegyei falu. (L. Kapos-Ujvár vár a.) Később Tolnavármegyéhez számítják. Különben is a tolnavármegyei Ozora vár (vagy város) tartozéka volt. 1438-ban és 1500-ban: oppidum. (Kismart. llt. 35. B. 35. és 35. C. 43., 1500: M. Tört. T. VI. 22.) Ma Dalmand néven puszta Dombovártól észak felé.
Debregecz. (Debregeszt.) Medietas possessionis Debregesth. (1322. Körmendi llt. Himfiana, n. 40.) Debregez. (1397: Dl. 8234; 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 20.) Debregezth. (1401: Dl. 8634. 9143., Zalai. oklt. II. 302.) Poss. Debregezth et Eghazasdebregezt. (1441: Dl. 13605.) Oppidum Debregezth. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) 1322-ben fele részben a Szalók nemzetség tagjaié (Varsaiak, Himfiek). A XIV. század utolsó évtizedében a (simontornyai, csáktornyai) Laczkfi család egyik ága) mely Debregeszt-ről nevezé magát, szintén nótáztatván, Debregeszt is a királyra szállt. Különben a benne épült vár (l. ott) sorsát követte. Vámhely is volt. – Ma Döbrököz, a megye nyd. sarkában.
Duna-Földvár. L. Földvár néven.
Fad(d). Predium Focud. (1082(?): Haz. okmt. IV. 6. V. ö. Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 5.) Foda. (1193: Knauz. Mon. Strig. I. 142.) Fogd. (XIII. század: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 5.) Poss. Food. (1341: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 1. num. 1.) Fod, (1342–1365: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 5., 1448: U. o.) Faad. (1415: Fejérvári ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 4. num. 3., 1437: Fejér. X. 6. 906., 1429: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 28. fasc. 3. num. 89., 1429: Kismart. llt. 47. Z. 15., 1469: Dl. 36792; 1490: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 1.) Cives et iobagiones nostri (prioris Aurane) de Fad. (1419: U. o. lad. 2. fasc. 8. num. 71.) Fad. (1424: U. o. lad. 2. fasc. 8. num. 74., 1446: U. o. lad. 3. fasc. 6. num. 55., 1450: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 4.) Alfad. (1471: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 4. és lad. 3. fasc. 9. num. 8.) Oppidum Fad. (A fejérv. kereszteseké. 1475: U. o. lad. 2. fasc. 6. num. 60.) A fejérvári kereszteseké (Sz.-János-lovagoké), a veszprémi káptalané (kisebb részben), és (Al-Fadd) a fejérvári káptalané volt. 1419-ben Nagymihályi Albert vránai perjel, mint földesúr némely kiváltságokban részeltette az itteni lakosokat, megszabván terheiket. Sz.-Márton tiszt. szentelt egyházát 1427-ben említik. – Tolna közelében ék., a Duna mellett fekszik.
Földvár. Monasterium (abbas) de Felduar. (1199: Koller. Episc. Quinqueeccl. I. 306.) Abbas et conventus monasterii de Feuldwar. (1299: Haz. okmt. VIII. 390.) Conventus de Feoldwar. (1323: Anjouk. okmt. II. 88.) Abbas B. Petri apostoli de Feuldwar. (1343: Kismart llt. 32. B. 75.) Abbas de Dwnafewldwar. (1467: Kállay cs. llt.) Forum comprovinciale in Fewldwar. (1468: Dl. 16741.) Nundine in opido Feldwar. (1483: Dl. 18863.) Földesurai a földvári Zubor (Zwbor) s az ezzel tán azonos földvári Zubor Dienes(-fi) cs. (l. a birtokosok közt), s az itteni Sz.-Péter apostol tiszteletére szentelt benczés apátság, mely hiteles hely is volt. (V ö. 1336: Dl. 3025.) – Ma Duna-Földvár, a megye ék, sarkában.
Gyánt. (Gyánd.) Gant. (1193: Knauz. Mon. Strig. V. 142. illetve Dl. 27.) Gyand. (1446: Fejérvári keresztesek konv. h. Llt. lad. 3. fasc. 6. num. 55.) Gyanth. (1361: Fejér. IX. 3. 264., 1471: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 9. num. 10, 1490: U. o. lad. 3, fasc. 11. num. 1.) Oppidum Gyanth. (1475: U. o. lad. 2. fasc. 6. num. 60.) 1475-ben a király czimezi oppidumnak. A fejérvári kereszteseké volt, a XVI. század közepén is. (Adólajstrom.) – Ma puszta Simontornyától dny.
Györköny. (Györköm. Györkeny. Gyerkeny.) Gurkum. (Nemes nevében. 1343: Anjouk. okmt. IV. 296.) Gywrkwm. (Hasonlókép. 1410: Dl. 9622.) Gerkum. (1429: Dl. 12143.) Oppidum Gerken. (1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 5. és 6.) Poss. Ghewrkeen. (1491: Dl. 19739.) Oppidum Gyewrken. (1497–1500: Muz. levéltár.) Poss. Gyewrken. (1500: Muz. llt.) Részben a Györkönyi (Györkömi) család birtoka. 1497–1500 közt Györkönyi Zsigmond pápóczi prépost és győri kanonok, rokona, györkönyi Piber (Pyber) vagy Priber (Pryber, Priber) András (a kinek leánya ekkor Tolnai Imre jegyese), valamint szobi Kaptáros István fia Márk (Piber András vérrokona) e városon kívül az ehez tartozó Nagy-Dorog, Hencse, Szent-Lőrincz, Nagy-Szabaton(y), Gyönk, Puszta-Uzd és Győrös vagy Gyűrűs helységekben birtokosok. – De ezen kívül részben (1429-ben és 1465-ben) a Marótiaké, részben pedig (1491.) a tolnai Bornemissza Jánosé volt. – Ma Györköny, Pakstól nyugatra.
Máré. (Márej). Marey. (1345: Kismart. llt. 32. B. 89.) Poss. Mare simulcum tributo. (1392: gr. Zichy cs. okmt. IV. 498. 500., 1393: U. o. 509. 1433. 1439: Zsélyi llt., 1439: Kismart. llt. 32. D. 199., 1458: U. o. 32. EE. 450.) Forum comprovinciale in poss. Mare. (1413: Kismart. llt. 32. EE. 357.) Oppidum Mare. (1450: Zsélyi llt.) Vámhely volt s a hasonló nevű vár sorsát követte. (L. ott.)
Nádasd. Terra bissenorum de Nadasth. (1233: Fejér. III. 2. 421.) Poss. et castrum Nadasd in comitatu de Tholna. (1296: Árpádkori új okmánytár, X. 233.) Poss. Nadasd. Ara Nsdasd. (? Másolat után, 1309: Acta post advoc. 85–15., 1345: U. o., 1433: Dl. 12530.) Castrum Nadasd. (1343: Anjouk. okmt. IV. 329) Poss. Nadasd. (1352: U. o. V. 544., 1433: Dl. 12530: 1454: Dl. 24541; 1464: Dl. 16048; 1472: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 63. 1. 39.) Oppidum Nadasd. (1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 5. és 6.) 1433-ban a Kórógyi, 1445-ben a Maróti cs. kezén találjuk. 1473-ben, mint a magvaszakadt Kórógyi cs. birtoka, monoszlai Csupor Miklós kezére került. 1454-ben és 1472-ben Baranyavármegyéhez számítják. Ma is Baranyavármegyében találjuk, Pécs-Váradtól ék. (V. ö. Turul. 1892. 168. l.)
Ozora. Azara. (1315. 1325: Kismart. llt. 35. G. 171., 35. L. 270, et A., 1327: U. o. 35. A. 6., 1329: U. 0 35. L. 270 et B.) Ozora. (1390: U. o. 35. A. 6., 1398. 1399: Tört. Tár. 1884. évf. 5. 7. l., 1400: U. o. 8. 1. és Mon. Vat. I/IV. 238., 1426: Tört. Tár. 1884. évf. 613. l.) Hospites de Ozora. (1426: U. o. 616.) Oppidum Ozora. (1434: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 5. num. 53., 1437: Tört. Tár. i. h. 625., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1417: U. o. 35. G. 176., 1472: U. o. 35 G. 177., 1500–6: Tört. Tár. VI. 22.) A XIV. század elején az Ozorai család kezén találjuk, melynek utolsó nőtagját, Borbálát, Zsigmond király 1398-ban fiúsította Ez a Borbála és férje Scolari Fülöp vagyis Ozorai Pipo bírta tovább Ozorát is. Ez időtájt Ozorával együtt járnak Boziás, Debrente, Nyilas, Alsó- és Felső-Majsa, melyeket később, midőn Ozorában a vár fölépült, e várhoz számítottak, Dalmad m.-várossal s Szokoly, Endréd (Szokoly-Endréd) és Marton helységekkel együtt. (Pl. 1443. 1500.) – Országos vásárt hírneves földesura, Ozorai Pipo eszközölt ki számára Zsigmond királytól 1399-ben. Egyéb kiváltságait magától Pipótól kapta, a ki 1426-ban megszabta tartozásait s megadván néki a szabad biró- és esküdtválasztás jogát, egyszersmind felmenté várnagyai bíráskodása alól. Megerősíté és gyarapitá e kiváltságokat Borbála asszony is, a Pipo özvegye, aki 1437-ban, halála esetére Hédervári Lőrincz nádorra ruházta át összes birtokjogait. 1443-ban már végleg a nádor kezén találjuk. Az ő utódaié a következő század elején (1500. 1506.) is. 1400-ban és 1472-ben Sz.-Margit szűz tiszt épült parochialis egyházát említik. Az 1542. évi adólajstrom monostort is ismer e városban. – A megye északi határszélén fekszik.
Pakos. Civitas Pakws. Eccl. S. Crucis de Pakws. (XV. század első fele: Kállay cs. llt.) Pakos: (1410: Dl. 9622; 1483: Dl. 18863; 1436: Leleszi konv. orsz. llt. Statut. T.) Pakus. Pakws. (1438: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 6. num. 19., 1458: Dl. 15273.) Forum comprovinciale in Pakos (1468: Dl. 16741.) A Sz.-Kereszt tiszt. szentelt egyházzal. Vásáros hely, s a rokon Pakosi és pakosi Szemere családoké volt. 1436-ban azonban részeit a Tetétleni és körtvélyesi másként szent-demeteri Besenyő cs. kapta kir. adományúl, Bölcsökével együtt. Ma Paks, a Duna partján, a megye ék. részében.
Simontornya. Poss. Symonthornya, Symonthurnya. (1324: Dl. 2223.) Oppidum seu poss. Simontornya. (1377: Dl. 6413.) Medietas ville Symonthornya al. nom. Meneud cum tributo – Tolnavármegyében, és: medietas possessionis Symonthornya al. nom. Zygeth – Fejérvármegyében. (1397: Dl. 8234. és Kismart. llt. 17. A. 1., 1401–1446: Dl. 9143. 8634.) Oppidum Symonthornya – Tolnavármegyében. (1410: Dl. 9702; 1424: Tört. Tár. 1884. évf. 427.) Oppidum Symonthornya – Fejérvármegyében. (1478: Dl. 18151.) Opp. Symonthornya – Fejér-, Tolna- és Veszprémvármegyében. (1517: Dl. 23122.) Vámjával együtt, melyet eleinte a tolnavármegyei Simontornya vagyis Menyőd helységhez számítottak, a hasonló nevű vár sorsában osztozott. Országos vásárait még I. Lajos királytól kapta 1377-ben. – A megye északi határán találjuk.
Szakcs. Villa Zakch. (1348: Anjouk. okmt. V. 224.) Poss. Zakch. (1376: gr. Zichy cs. okmt. III. 629.) Oppidum Zakch. (1453: Kismart. llt. 35. H. 184.) 1348-ban a Szakcsi, – 1376-ban a Garai, – 1453-ban a Dombai család kezén találjuk. (Szakcsi nevű birtokos nemest különben pl. 1446-ban is ismerünk, – Fejérvármegyében. Dl. 13986.) – A megye nyugoti határszélén fekszik.
Szék. Monasterium de Sicodor. (1199: Koller. Ep. Quinqueeccl. I. 306.) Monast. de Chichador. (1235: Fejér. III. 2. 421.) Abbas de Cykador. (1279: Zichy okmtár, I. 42.) Abbas monasterii b. Marie virginis de Cykador et conventus loci eiusdem ordinis cysterciensis. (1353: U. o. II. 501.) Abbas de Cikador. Poss. Cykador. (1371: U. o. III. 417., 1373: U. o. 487.) Michcael abbas de Zek. Michael abbas de Cykador. (1391: U. o. IV. 475–7.) Plebanus de Cykador. Conventus de Cykador. (1394: U. o. 575.) Plebanus de Chykadar. Abbas ecclesie de Chykadar. (1394: Haz. okmt. I. 285.) Abbas et conventus de Chykador, Cykador. (1426: Dl. 11873; 1430: Dl. 12218.) Opidum Zeek. (1441: Haz. okmt. IV. 331., 1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) Abbatia de Zeek. (1450: Muz. levéltár, 1457: Dl. 15185; 1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 526., 1469: U. o. n. 745.), Abbas monasterii de Zeek. (1452: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 6.) Abbas de Zeek sive de Chykador. (1454: Dl. 4157.) poss. Zeek. Opidum Zeek. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 546.) Secus monasterium de Czykador quem locum vulgus Zek appellare solet. (Turóczi, Chronica Hung. IV. 32.) A II. Géza királytól 1142-ben a B. Szűz tiszteletére alapított itteni (czikadori vagyis széki) cziszterczita apátságé volt. – Ma Bátta-Szék (Báttaszék), a megye dny. zugában. (V. ö. Dr. Békefi Remig. A czikádori apátság története, és l. a berzsenyi Kis cs. alatt.)
Szekszárd vagy Szakszárd. Zaczard. (Sz.-István oklevele átiratban 1015: Monum Vatic. I./4. 575.) Zukzard. (? M. Florianus. Fontes dom. III. 91.) Saxardia. Monasterium Saxardiense. (1267: Árpádk. új okmt. III. 173.) Zekzard. (1401: gr. Zichy cs. okmt. V. 227.) Abbas monasterii S. Salvatoris Saxardiensis ordinis S. Benedicti Quinqueecclesiensis dioecesis. (1403: Pannonh. főapáts. házi llt. XLV. G.) Villa Saxardiensis. (1409: gr. Zichy cs. okmt. V. 606.) Provisor curie in Saxardia. (1479: Körmendi llt. Fam. Misc. n. 225.) Opidum Saxard. (1485: U. o. Himfyana, n. 735., 1497: Dl. 10628.) Már a rómaiak korában város állt helyén Alisca néven. Benczés monostorát, mely a városnak földesura volt, I. Béla király alapította 1061-ben, a Szent-Megváltó tiszteletére. (V. ö. Fraknói, A szegszárdi apátság története.) – A megye dk. vidékének főhelye. (L. a hasonló nevű várnál is, és Kovách indexe szerint az Árpádk. új okmtár vonatkozó okleveleit.)
Széplak. Civis in opido Zephlak. (1498: Muz. levéltár.) A Buda melletti felhévizi prépostságé volt. – Ma puszta, Széplak (Mária Széplak) néven, Czikó mellett d. (Szekszárdtól dny.) Régi szép plebánia-templomát dr. Békefi Remig ásatta ki. (A czikádori apátság tört. 13. 18. sat. l.)
Szil(i). Villa Scilu. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 93.) Poss. Zyl. (1357: Anjouk. okmt. VI. 590:; 1358: Dl. 4707; 1430: Dl. 12223; 1443: Dl. 13741; 1448: Dl. 14141; 1454: Dl. 14831; 1478–89: Dl. 18151; 1494: Dl. 20192.) Oppidum Zyl. (1483: Dl. 18831.) Zil. (1484: Theiner. Mon. hist. Hung. II. 497.) 1430 előtt a Szili, aztán a Rozgonyi és györgyi Bodó családoké volt (l. a Rozgonyiaknál), de 1478–1489. a gergellaki Bu(c)zlaiak is jogot formáltak hozzá, hihetőleg még 1454-ből, zálog vagy vétel czímén a Rozgonyiaktól. 1494-ben Bu(c)zlai Mózes e város földesura. 1484-ben Szent-Demeter tiszteletére szentelt parochialis egyházát említik. – Ma Somogymegyében találjuk, Kapos-Ujvártól ék., Tolnamegye határszélén.
Tamási. Oppidum Thamasy. (L. a Tamási várnál idézett összes okl.) Sz.-István kir. tiszteletére épült parochialis templomát 1447-ben említik. Vámhely is volt. A hasonló nevű vár sorsát követte. – A megye ény. vidékén fekszik.
Tolna vagy Tolnavár. Tertia pars ville Tolnauar cum tributo et portu in Danubio. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 69.) Portus de Tolna. (1266: Árpádk. új okmt. III. 141.) Castrum Tholnawar. (1324: Dl. 2223.) Poss. Tolnauar. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 1 A.) Datum in Tolnauar. (Megyei kiadvány kelethelye. 1377: Zichy okmt. IV. 23.) Poss. regalis Tholnawar. (1395: Dl. 8072.) Oppidum Tholnawar, Tholnauar. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 285., 1425: Zsélyi llt., 1429: Fejér. X. 7. 125., 1453: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 15., 1463: Dl. 15829. és Veszprémi kápt. orsz. levéltára. Decimae Episcopales, 1466: Kismart. llt. 23. A. 10., 1469: Dl. 36792; 1470. körül: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, ad. 2. fasct. 8. num. 75.) Tholna. Op. Tholna. (1452: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 10., 1463: Dl. 33950; 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 576.) 1395-ben Marczali Miklós volt erdélyi vajda kapta Zsigmond királytól, száraz- és piaczi vámjával és révjével együtt; 1424-ben pedig – ismét mint királyi birtokot, a hozzátartozó Kis-Tolna faluval együtt – Borbála királyné, a kinek kezén találjuk az 1425–1435. években is. 1351-ben 1452-ben, 1458-ban, 1463-ban, 1469-ben, 1476-ban azonban már a fejérvári préposté. Régebben (1093. 1266. 1358.) része volt e városban s vámjában és révjében a tihanyi apátságnak is. 1463-ban országgyűlést, 1466-ban nádori közgyűlést tartottak itt. Galeotti nagy városnak mondja. (Tolna opidum grande in ripis Danubii situm. (Galeotti. De egregie… Mathiae Corvini. Irod. tört. eml. II. 241. l.) – Ma Tolna, a Duna mentén.
Varasd. Worost. (1193: Knauz. Mon. Strig. I. 142. illetve Dl. 27.) Poss. Warazda. (1382: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 9. num. 86.) Poss Warasd, Varasd. (1406: U. o. lad. 2. fasc. 9. num. 88., 1410: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 14., Lad. 3. fasc. 4. num. 17., 1432: U. o. lad. 3. fasc. 5. num. 28., 1437: U. o. lad. 3. fasc. 6. num. 11., 1466: U. o. lad. 3. fasc. 8. num. 38., 1476: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 3., 1490: U. o. lad. 3. fasc. 11, num. 1.) Poss. Puzthawarasd. (1419: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 13.) Oppidum Warasd. (1475: U. o. lad. 2. fasc. 6. num. 60.) Földesurai a fejérvári keresztesek (Sz.-János lovagok), a kik 1466-ban azon panaszkodnak, hogy a rég idő óta Varasdon tartatni szokott heti vásárt az Aporiak (Apariak) Aporba (vagyis Aparba) vitték át. 1475-ben a király czímezi oppidum-nak. – Szegszárdtól nyugatra találjuk.
Összesen: 21 város.
