23. Pest, 1848. május 24. Deák Ferenc igazságügyi miniszter átirata Kossuth Lajos pénzügyminiszterhez
25523.
Pest, 1848. május 24.
Deák Ferenc igazságügyi miniszter átirata Kossuth Lajos pénzügyminiszterhez
Pest, 1848. május 24.
Deák Ferenc igazságügyi miniszter átirata Kossuth Lajos pénzügyminiszterhez
A pénzügyi miniszter meghagyásából az álladalmi javak osztályigazgatója634 által következő három kérdés intéztetett hozzám:
Ilkey Sándor, a Pénzügyminisztérium állami javak osztályának igazgatója.
1. Vajon az álladalmi javaknak célba vett úrbéri rendezése s elkülönzése által eredhető és valamint az úrbér behozatalakor, úgy az 1828-ik évi országos összeírás alkalmával készült lajstromokban foglalt telkek számát és illetőségét meghaladó felesleg földek megtarthatók vagy a jobbágyok közt ismét kiosztandók lesznek-é?
2. Vajon az irtásföldek az álladalom tulajdonához tartoznak-é? s e szerint
3. általán a maradványi földekre nézve az igazságügyi minisztériumtól elhatározó intézkedés kéretik.635
Ilkey átiratát közli KLÖM XII. köt. 157-158. p.
E három kérdés felett az úrbéri törvények, név szerint az 1832/6-ik évi 6-ik t[örvény]cikknek első szakasza és a 10-ik cikknek 7-ik szakasza határoznak,636 s mivel e törvényszakaszok újabb törvények által sem eltörölve, sem módosítva nem lettek, azoknak kötelező ereje még ma is fennáll.
Az 1836:6. tc. a jobbágyok telekhaszonvételen felüli más hasznairól, míg az 1836:10. tc. a földesúri törvényhatóságról és az úrbéri perről rendelkezett.
Az álladalom, mint ingatlan javak birtokosa az úrbéri viszonyokra nézve is éppen azon jogokkal bír, melyekkel bírnak a magánbirtokosok, ugyanazért az álladalom is kiválthatja volt jobbágyainak kezeiken levő mindazon irtásokat, melyek az említett 6-ik törvénycikk első szakaszának e jogot némileg megszorító rendelkezése alá nem esnek, a maradványföldekről pedig csak akképpen rendelkezhetik, miképp azt a fennebb felhívott 10-ik cikk 7-ik paragrafusának világos rendelete engedi.
A törvények ezen rendeleteinek tettleges alkalmazása minden egyes esetben egye-nesen a törvényes bíróság köréhez tartozik, s az igazságügyi miniszternek joga nincs a törvény világos rendelete alá eső kérdések felett már előre általános elhatározó intézkedést tenni, de az ilyen intézkedés éppen a jelen kérdésekre nézve, hol a törvény minden egyes esetre az esetek körülményei szerint alkalmazható szabályt foglal magában, véleményem szerint fölösleges is volna.637
Deák válaszának lényegét ismerteti KLÖM XII. köt. 158. p.
Pesten, máj. 24. 1848.
igazságügyi minister
Eredeti fogalmazvány. MOL H 67. 1848. 2. kútfő 1. tétel
