24. Pest, 1848. május 25. Deák Ferenc igazságügyi miniszter rendelete a királyi kúriához
25624.
Pest, 1848. május 25.
Deák Ferenc igazságügyi miniszter rendelete a királyi kúriához
Pest, 1848. május 25.
Deák Ferenc igazságügyi miniszter rendelete a királyi kúriához
Az igazság gyorsabb kiszolgáltatása tekintetéből a királyi curiánál következőket láttam szükségesnek:638
Deák rendeletének lényegét közli, ill. azt elemzi: Varga Endre: A királyi curia. Bp., 1974. 133-134. p.
A hétszemélyes tábla váltóosztálya ezentúl naponként tartson üléseket.
A váltóosztályon kívül, amennyire csak lehet, még két tanácsban üljön össze a hétszemélyes tábla, polgári s büntető ügyek felett ítélendő, éspedig mindaddig, míg szükséges leend; különösen a büntetőperekben törvényszünetek alatt is.
A királyi tábla ezentúl az úrbéri perekben is fellebbviteli bíróság leendvén, ott egy állandó s rendes úrbéri osztály alakíttassék, melynek külön állandó előadói lesznek, s ezen előadókhoz, mind a számvevői hivatalból, mind pedig a volt helytartótanácsnak eddigi úrbéri dolgokkal foglalkozott némely egyéneiből, ha szükséges leend, újakból is, segédszemélyzet fog adatni.
Ezen úrbéri osztályon kívül a kir. tábla mindenesetre még két, sőt – ha a szükség úgy hozza magával – három tanácsban üljön össze, s foglalkozását különösen a bűnvádi perekben, valamint szintén az úrbéri osztály is az úrbériekben, törvényszünetek alatt is folytassa.
A váltófeltörvényszék hasonlóul két tanácsban fog ezentúl folyvást összeülni. Magától a törvényszéktől véleményt kívánok aziránt: nem volna-e célszerű e két tanácsra nézve, hogy az egyik folyvást s kizárólag váltói, másik pedig csak csődperekkel foglalkozzék.
Hogy pedig a k[irályi] curia ekképpen több tanácsokra oszolhasson, szükséges, hogy annak állandó rendes tagjai megszaporíttassanak. Ugyanazért:
A hétszemélyes táblának, – melynél a főherceg nádor,639 mint őfelségének az országbóli távollétében teljhatalmú királyi helytartója, semmi esetben nem elnökölhet, – rendes elnöke az ország bírája leend; ezen elnökön kívül, az ország prímásával együtt, kit, ha a most üres prímási szék betöltetik is, egyéb foglalatoskodásai ritkán engednek a bíráskodásban résztvenni, harminchárom egyházi s világi tagokból álland, kik között öt váltói előadó leend.
István főherceg (1817-1867), 1847. nov. 12-től Magyarország nádora.
A kir. tábla fog állani elnökén, a kir. személynökön kívül, szintén harminchárom egyházi s világi tagból; ezek között négy tag állandóul és rendesen az úrbéri pereket fogja előadni. Az úrbéri osztályhoz kir. személynök úr nevezzen ki a tábla tagjai közül egy állandó elnököt, és az általam alább kijelölendő előadókon felül még két közbírót.
A váltófeltörvényszék állani fog az elnökön felül még egy rendes alelnökből és tizenegy tagból.
A hétszemélyes táblához, kir. táblához és váltófeltörvényszékhez f[olyó] hó 21-én történt kinevezéseket azon megjegyzéssel küldöm át a kir. kúriának, hogy e hétszemélyes táblánál eddig volt számfeletti három közbíró: Vághy Ferenc,640 Széll Imre és Bay György urak – valamint szintén a most kinevezettek és a közelebb kinevezendők is – egyaránt rendes tagoknak tekintendők. A hétszemélyes táblához még hiányzó egy ország zászlósa, az egyházi rendből hiányzó egy tag, és a világiakból hiányzó négy tag, s ezek között különösen két váltói előadó, valamint szintén a kir. táblánál hiányzó egy papi s három világi tagok, közelebb fognak előterjesztésemre őfensége a nádor s kir. helytartó által kineveztetni; ugyanekkor a most ürességben levő ítélőmesteri hivatal is betöltetik. Az úrbéri osztályban előadók leendenek: Olgyay Titusz,641 Balla Endre, Toperczer Ödön642 urak, a negyedik még kinevezendő.
Vághy (Wagner) Ferenc (1776-1862), a hétszemélyes tábla ülnöke.
Olgyay Titusz (1812-1868), Pozsony megye volt főjegyzője és országgyűlési követe.
Toperczer Ödön, Bihar megye volt főjegyzője és országgyűlési követe, 1848. ápr. 26-tól a Belügyminisztérium osztályigazgató tanácsosa.
Az 1807:10-ik cikkelynek643 rendelete, mely szerint a kir. curiánál minden oda fellebbvitt, s ott folyamatban levő perek szigorún megtartandó sorozat szerint volnának elítélendők, már hosszabb idő óta meg nem tartatott. Legegyszerűbb volna ugyan a pereket mostantól kezdve az említett törvényben kijelölt sor szerint venni vizsgálat alá, de mivel a vizsgálandó perek száma felette nagy, s azok között számos oly per van, melynek felvételét a felek csak azért nem sürgetik, mert már magok közt rég megegyeztek, és így az ily pereket is sor szerint vizsgálat alá venni nemcsak szükségtelen idővesztés volna, hanem az egyesség által már megnyugtatott felek között könnyen újabb zavart s egyenetlenséget is támaszthatna: felszólítom ezennel a kir. curiát, terjesszen előmbe javaslatot aziránt, miképp lehetne, a most említett bajt is elkerülve, a sorozatra nézve úgy intézkedni, hogy minden kedvezés vagy megkülönböztetés nélkül a perlekedők a felhívott 1807:10-ik tc. értelmében sor szerint nyerjék el az igazság kiszolgáltatást. Addig is pedig szükségesnek tartom azt, hogy azon sorozat, mely minden törvényfolyam idejére megállapíttatik, nyilván kifüggesztessék, és szigorúan megtartassék. Ezenfelül pedig naponként kifüggesztessék azon perek sora is, melyek következő napon a királyi vagy hétszemélyes táblánál megvizsgáltatnak.
Az 1807:10. tc. a pereknek a királyi ítélőtáblán megtartandó soráról rendelkezett.
Azon szokást nem tartom célszerűnek, hogy a kir. táblánál minden előadónak külön pertára van, s azt mindeniket az előadó által megbízott egyének kezelik, kik minduntalan változnak, – minden ilyen pertárban külön folyószáma van a pereknek, s midőn maguk az előadók is változnak, s egyik vagy másik per az elébbi pertárból elvéve, más előadónak adatik át, a zavart elkerülni gyakran alig lehet. Szükségesnek 258tartom tehát, hogy egy összes nagy pertár alakíttassék, melyben minden, akár fellebbvitt, akár a kir. tábla előtt folyamatba tett polgári s bűnvádi perek egyesíttessenek. Úgy mindazáltal, hogy külön helye, osztálya és folyószáma legyen a táblai pereknek, külön a fellebbvitteknek, s ezek közt ismét külön a polgáriaknak, külön a bűnvádiaknak. Az egész pertárra egy állandó, rendes fizetéssel ellátott, hites főper-tárnok, s a szükséghez képest több – szintén állandó s fizetéses pertárnokok viselnének gondot; ezek volnának felelősök az egész kezelésről, ők adnák ki az illető feleknek vagy ügyvédeiknek térítvény mellett a pereket, mindenről rendes jegyzőkönyvet vezetnének; az ítélet alá bocsátott pereket is ők adnák az elnöknek rendeletére az előadókhoz. Intézkedjék a királyi curia e szabálynak célszerű végrehajtása módjáról, s nekem aziránt tegyen tudósítást.
Pesten, május 25-én 1848.
Deák Ferenc
igazságügyi minister
igazságügyi minister
Pesti Hirlap 1848. május 26. (66. sz.) 477. p. A rendelet első felét közli Sándorfy Kamill 306-307. p.
