19. Kehida, 1825. augusztus 30. Deák ügyészi véleménye a verekedéssel gyanúsított Mersics János nemes, csabrendeki uradalmi inspe…
5919.
Kehida, 1825. augusztus 30.
Deák ügyészi véleménye a verekedéssel gyanúsított Mersics János nemes, csabrendeki uradalmi inspector85 ügyében.
Kehida, 1825. augusztus 30.
Deák ügyészi véleménye a verekedéssel gyanúsított Mersics János nemes, csabrendeki uradalmi inspector85 ügyében.
inspector - felügyelô
Zala megye 1822. szeptember 25-i közgyűlésén adta be a panaszát Tóth József rendeki lakos az őt megverő és megverető Mersics János uradalmi inspector ellen. Az eset kivizsgálására Barcza János alszolgabírót küldték ki.86 Az alszolgabíró az 1825. július 4-i közgyűlésen nyújtotta be jelentését. Az ügy iratait ekkor Csesznák József főügyésznek adták át véleményezésre.87
ZML. kgy. jkv. 1822:2072.
Uo. 1825:1989.
A tekintetes nemes vármegyének folyó 1825. esztendei július 4én folyvást tartatott közgyűlésében hozott, s A betű alatt idemellékelt kegyes végzése következésében Tóth József rendeki lakos által, Mersics János inspector úr ellen béadott panaszra ezen alázatos vélekedését adja az alolírt tiszti ügyész.
Tóth József rendeki lakos és hegybíró a B betű alatt idemellékelt kérelemlevélben arról panaszolkodik, hogy mivel ő még 1822. esztendőben nagytekintetű Mihálovics József uraság szakácsát, aki a közbirtokos urak megegyezéséből eltiltott, s bécsinált mellékes rendeki hegyúton a tilalom ellenére több ízben járkált, a barátságos megintés nem használása után kötelessége szerint megzálogolta, említett Mihálovics uraság inspectora, Mersics János úr őtet maga elejbe hívatván, ezen tettét szemére hányta, a panaszolkodót öklével fejbe verte, végre a hajdúk és béresek által lehúzatván, 12 pálcaütéssel büntette.
Ezen kérelemlevélbéli kitétel eránt véghezvitt és a C betű alatt idemellékelt tiszti vizsgálatban egyedül maga a panaszolkodó Tóth József (aki abban első tanú) beszéli elő az esetet környülállásosan és kérelemlevelével megegyezőleg. A második és harmadik tanú csak azt bizonyítja, hogy a kérdésbéli gyalogúton való járás valóban tilalmas volt, a két utolsó pedig azt vallja, hogy ők látták ugyan, midőn Mersics János úr Tóth Józsefet megcsapatta, de hogy miért és mennyit csapatott légyen reá, arról szólani nem tudnak.
De az első tanúnak, ki a maga ügyében bizonyság nem lehet, vallása tekintetet nem érdemel, a második és harmadik Mersics János urat éppen nem terheli, a két utolsó pedig, minthogy Tóth József megveretésének okát nem tudják, a vádbéli kitétel megbizonyítására elégtelenek, mert a panaszolkodónak megbüntetését más, általa elkövetett vétek vagy illetlenség is okozhatta.
Ha továbbá Mersics János úr azzal, hogy a panaszolkodó földesasszonyának, tekintetes Bogyay Józsefné asszonyságnak elmellőzésével verette meg Tóth Józsefet, az említett asszonyságnak földesasszonyi hatalmát megsértette, azt megbosszulni 60nem a nemes vármegye közönségének kötelessége, hanem a megsértett asszonyság törvényes jussainak egyike.
Végre azon környülállás sem fontos, hogy a panaszlott inspector úr a D betű alatt idezárt jelentés szerint a panasznak barátságos kiegyeztetésére meghívattatván meg nem jelent. Mert ennek oka az is lehetett, hogy Mersics úr, tettének igazságos volta felől meg lévén győződve, a barátságos egyezést feleslegesnek vélte.
Az tehát az alolírtnak alázatos vélekedése, hogy mivel a kérelemlevélben előadott vád bé nem bizonyodik, s ezért Mersics János urat nem is terhelheti, a panaszlott úr az alol felmentethetik. Költ Kehidán augusztus 30án 1825. esztendőben.
Deák Ferenc tekintetes nemes Zala vármegyei
tiszteletbeli tiszti alügyész
tiszteletbeli tiszti alügyész
S.k.eredeti. ZML. kgy. ir. 1826:1093.
A megye 1826. május 29-i közgyűlése Deák véleményének megfelelően feloldozta Mersics Jánost a vád alól.88
ZML. kgy. jkv. 1826:1093.
