29. Zalaegerszeg, 1825. november. Deák a lopással vádolt iharosberényi (Somogy megyei) Fülöp Jancsit védelmezi.
29.
Zalaegerszeg, 1825. november.
Deák a lopással vádolt iharosberényi (Somogy megyei) Fülöp Jancsit védelmezi.
Zalaegerszeg, 1825. november.
Deák a lopással vádolt iharosberényi (Somogy megyei) Fülöp Jancsit védelmezi.
Zala megye törvényszéke előtt 1825. szeptember 5-én indított büntetőpert Tuboly Lajos tiszteletbeli alügyész a csavargással és többrendbeli lopással vádolt Fülöp Jancsi ellen. Deák, a hivatalból kirendelt védő a Szent Márton-i törvényszék alatt (1825 novemberében) adta elő az alperes védelmét.
74A raboskodó részérül nemes Deák Ferenc törvényes szabadságai mellett védelemképpen azt adja elő, hogy a vádlevélben ezen rabszemély ellen felhozott marhatolvajlások egyedül gyanúban, éspedig alaptalan gyanúban gyökereztetnek, különösen a kámánházi gulyából elveszett tinónak eltolvajlása azért gyaníttatik ezen rabszemélyre, mert a lopás napján várföldi Kele Ferenc egy sárga tehenet látott az erdőben három ismeretlen által vezettetni, s minekutána azt a kámánházi gulyásnak megjelentette, ez pedig a hajdúval az elveszett tehenet nyomozván Szentbalázson a korcsmában ezen rabszemélyt két isméretlen emberrel borozva találta, ott a rabszemély a kereső gulyásnak azt mondotta, hogy tehenét tovább ne nyomozza, mert az ilyen alkalmatossággal gyakran felpöckölik a keresőnek orrát, és életét is vesztheti, mivel pedig ő kanász akart lenni, tehenét kárának pótlására a gulyásnak ígérte. De hogy ezen gyanú alap nélkül való, bizonyítja az ezen pörhöz D betű alá zárt jelentés, mely szerint várföldi Kele Ferencnek szolgálója vádló ügyész kívánságához képest kikérdeztetvén, azt vallotta, hogy azon három idegent, kik az erdőben egy sárga tehenet vezettek, nem ismerte ugyan, de azt bizonyosan állíthatja, hogy azok között ezen rabszemély jelen nem volt. Azt, hogy a rabszemély két idegennek 3 ice bort vitt, nem tagadja ugyan az említett rabszemély, de tettének azon okát adja, hogy ezek arra fenyegetésekkel kényszerítették, és ő azon idegeneket nem ismerte. Azért pedig, mivel Szentbalázson a korcsmában az elveszett tinót kereső gulyásnak inkább hazatérést tanácsolt, őtet tolvajnak tartani nem lehet, mert hiszen csakugyan igaz az, hogy a lopott portékák keresői gyakran életveszedelemben forognak, végre a mondott gulyásnak nem ingyen ajánlotta ő a maga tehenét pótolásul, hanem mivel kanász akart lenni, hihető úgy értette ajánlását, hogy tehenét eladni kénytelen lévén, azt a kárvallott gulyás olcsón megvásárolhatja, vagy pedig az egész ajánlást bor közben történt enyelgésnek kell tartani.
Továbbá C alatti negyedik és ötödik tanúk teheneinek ellopása is csak puszta gyanú, mert az első kányavári nemes Gombos István azért gyanítja a lopást ezen rabszemélyre, mivel az két isméretlen legénnyel borozott, Tóth János pedig azért, mert a rabszemély akkor, midőn a lopás történt, azon vidékben bojtárkodott. Ezen puszta gyanúk pedig a rabszemély további letartóztatására elégtelenek lévén, kéri a védelmező tiszti ügyész azt szabadon eleresztetni. Ítélet alá bocsájtja.
S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1825. Fasc. 31. No. 79. (perjegyzőkönyv).
1826. január 14-én a védelmet némiképpen respektáló ítéletet hozott Zala megye törvényszéke. Fülöp Jancsit a lopás vádja alól felmentették ugyan, de a kocsmai magatartása miatt megérdemeltnek tekintették az addig elszenvedett tömlöcöt, a csavargásért pedig 25 pálca büntetést kapott, majd a fogvatartás költségeinek megtérítése mellett szabadon bocsátották.
