51. Zalaegerszeg, 1827. szeptember 4. után. Deák a gyilkosságban való bűnrészességgel vádolt ludadi (Vas megyei) Németh Erzsébete…
51.
Zalaegerszeg, 1827. szeptember 4. után.
Deák a gyilkosságban való bűnrészességgel vádolt ludadi (Vas megyei) Németh Erzsébetet és a kővágóörsi Peti Juliannát védelmezi.
Zalaegerszeg, 1827. szeptember 4. után.
Deák a gyilkosságban való bűnrészességgel vádolt ludadi (Vas megyei) Németh Erzsébetet és a kővágóörsi Peti Juliannát védelmezi.
Zala megye büntetőtörvényszéke előtt 1827. szeptember 3-án indított pert Kuthy Pál főügyész a mindszenti Kiss György és társai ellen, azzal a váddal, hogy 1827. július 19-én éjszaka megölték gazdájukat, a zalamindszenti Papp Ferenc közbirtokost. A per során az elsőrendű vádlottat Malatinszky Ferenc tiszteletbeli alügyész, míg bűntársát, a maráci Nagy Ferencet Ágoston József alügyész védelmezte.186 Deák Ferenc 1827. szeptember 4. után adta be a bűnrészességgel vádolt Németh Erzsébet és Peti Julianna védelmét.
Ćgoston József elôterjesztését is Deák írta a per jegyzôkönyvébe.
A harmadik és negyedik rendbéli alpörösnek, Németh Örzsének és Peti Julinak védelmére nemes Deák Ferenc tiszti alügyész előladja ezeket: csupán gyanúból, éspedig alaptalan gyanúból vagyon ezen két rabszemély béfogva, és a fölpörös tiszti ügyész semmi, őket terhelő próbát elő nem adott. Hogy a gyilkosok vérengező 107szándékát ezen rabszemélyek tudták, avagy csak gyanították volna is, sem a tanúk, sem a gyilkosok magok nem állítják, sőt még akkor is, midőn a gyilkosok Papp Ferencet a folyosón hurcolták, az pedig segítséget kiáltott, a gyilkosságról semmit nem tudtak, mert részegeskedő gazdájoknak éjjeli lármázásihoz hozzászokván, az akkori kiáltozást is hasonló okból eredettnek vélték, gondolván, hogy urok valamelyik férficselédet veri, s azzal öszveveszvén húzalkodik, kimenni nem mertek, mert tartottak attól, hogy szokás szerint ittas, és ok nélkül is kegyetlenkedő gazdájok őket is megveri. De noha kimenni magok nem mertek, kibújtatták a gazdánénak kisfiát az ablakon, és elküldék segítségért a szomszédhoz, Laki Ádámhoz, a 3. tanú vallása szerint ez azonban Papp Ferencnek garázdálkodásaitól félvén, elmenni nem mert. Ha ezen két rabszemély a gyilkosok szándékát tudta, avagy csak azt gyaníthatta volna is, feltenni nem lehet, hogy Németh Örzse, Kis Ferenc gyilkosnak felesége önnön fiát küldötte volna segítségért, melynek elérkezése férjét nemcsak meggátolta volna szándékában, de tettének világosságra hozásával azt végső veszedelembe döntheté, világosan megbizonyítja tehát ezen környülállás azt, hogy ezen rabszemélyek a gyilkosokkal nemcsak egyet nem értettek, de még nem is tudták a vétkes tettnek véghezvitelét reggelig, és csupán puszta gyanúból fogattatván bé, mindezideig ártatlanul szenvedtek tömlöcözést, kívánja tehát a védelmező tiszti ügyész őket, nemcsak a terhelő próbák hiányosságából, hanem egyenesen bébizonyított ártatlanságok tekintetéből feloldoztatni, ítélet alá bocsátván.
S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1827. Fasc. 5. No. 107.
A törvényszék 1827. december 6-án hozott ítéletet. Kis Györgyöt és Nagy Ferencet (uruk meggyilkolása miatt) hóhérpallos általi halálra ítélték, míg a Deák által védelmezett nőket, mint ártatlanokat, szabadon bocsátották. A halálos ítéletek miatt a pert a királyi curiára fellebbezték.187 A végső ítéletet az 1829. október 3-i közgyűlésen hirdették ki. Ebben a nőkről már nem esett szó. Nagy Ferencnek megkegyelmeztek, és 10 évi tömlöcbüntetést kapott, míg Kis György halálbüntetését helybenhagyták, és ő 1829. október 5-én a zalaegerszegi határban álló akasztófa alatt „hóhér pallosa által három vágásokkal az élők világából kitöröltetett”.188
Deák s.k. bejegyzése a per jegyzôkönyvében az ítélet után: „A megmarasztott alpörös felek részérôl ezen terhes bírói ítélet feljebb vitetni kérettetik".
ZML. kgy. jkv. 1829:2358.
