56. Zalaegerszeg, 1828. szeptember 1. előtt-1829. május 29. előtt Deák a vádat képviseli a gyilkossággal vádolt Török György és T…
56.
Zalaegerszeg, 1828. szeptember 1. előtt-1829. május 29. előtt
Deák a vádat képviseli a gyilkossággal vádolt Török György és Török Péter szentgyörgyvölgyi nemesek büntetőperében.
Zalaegerszeg, 1828. szeptember 1. előtt-1829. május 29. előtt
Deák a vádat képviseli a gyilkossággal vádolt Török György és Török Péter szentgyörgyvölgyi nemesek büntetőperében.
Zala megye törvényszéke előtt 1826. szeptember 4-én indított büntetőpert Kuthy Pál ügyész Török György és testvére, Török Péter ellen azzal a váddal, hogy Török Péter agyonlövette a feleségét, mégpedig a testvére, György által. A per első, csaknem két évig tartó szakaszában még nem sikerült a vádlottakra rábizonyítani a gyilkosságot. Ekkor, 1191828 augusztusában vette át Deák a vád képviseletét. A Török testvéreket a gyilkosság mellett többrendbeli lopás, rablás és verekedés vádja is terhelte, egy ilyen rablási ügyben kérte Deák a tanúk kihallgatását.
1828. esztendei Szent István-i törvényszékek alatt a fölpörös tiszti ügyész ezen pört ismét folyamatba teszi, és mivel a DD alatt idezárt kérelemlevél szerint Németh Örzse, raboskodó Török Péternek felesége, nemesnépi nemes Szakály Dánieltől ellopott ruhák eránt ifjabb nemes Szakály Józsefnének azt beszélte, hogy a kérdésbéli ruha mellett, mely a sűrűben találtatott, öregebb nemes Szakály József állott, és hogy ő már eddig régen kivallotta és előladta volna az elveszett ruhákat, ha szépen bántak volna vele, de már most nem adja elő, nemes Simon Péternek pedig azt mondotta, hogy ő többet senki helyett nem jár Egerszegre, hanem kivallja, ki a tolvaj. Ezen környülállásnak világos kinyomozása végett szükséges lévén, kéri a fölpörös tiszti ügyész, hogy nevezett ifjabb nemes Szakály Józsefnének és nemes Simon Péternek ezen környülállás eránt leendő kihallgatására Simon Gábor alszolgabíró úr az eredeti kérelemlevélnek kiadása mellett kiküldessék, és ezen nevezett ifjabb nemes Szakály Józsefné, s nemes Simon Péter teendő vallásaik hitelesítése végett a jövő törvényszékek első napjára bérendeltessenek.
A törvényszék 1828. szeptember 1-i közbenszóló ítéletével elrendelte az ügyész által kért tanúkihallgatásokat. Ezután Deák, mint a vád képviselője, újabb kiegészítő vizsgálat elrendelését kérte.
A fölpörös tiszti ügyész ezen pört ismét folyamatba teszi, és mivel szóval jelentetett néki, hogy Szabó János úr szentgyörgyvölgyi házának felgyújtása nemes Török Péterre több okoknál fogva méltán gyaníttatik, kéri a fölpörös tiszti ügyész vidékbeli szolgabíró urat ezen környülállásnak megvizsgálására kiküldetni.
A törvényszék 1828. november 24-i közbenszóló ítéletében tett eleget az ügyész kérelmének. A per 1829 januárjában, Török Péter feleségének perbefogásával folytatódott.
1829. vízkereszti törvényszékek alkalmával a fölpörös tiszti ügyvéd nemes Németh Örzse, nemes Török Péter felesége ellen ezen bűnpört ismét folyamatba teszi, s vár az alpörös asszony személyes megjelenésétől.
Az alperes Németh Örzse ezután személyesen megjelent.
A felpörös tiszti ügyész a húsvét utáni törvényszékek alkalmával ezen pört ismét folyamatba teszi, s várván az alpörösök feleletét.
Deák ezután terjesztette be a megújított vádindítványt.
120A fölpörös tiszti ügyész részéről nemes Deák Ferenc tiszti alügyész előadja e következendőket. Számosak és terhesek azon vádok, melyek nemes Török Pétert, és annak testvérét, Györgyöt terhelik, de főképpen figyelmet érdemel ezek között azon vétek, melyért ellenek az FF alatti bűnpör folytattatott, melyben, ámbár tetemes gyanúval terhelve, csak azért oldoztattak föl a törvényes büntetés alól, mert a próbák tökéletesen elegendőknek nem találtattak. Vagynak azonban új bizonyítások, melyeket az előbbiekkel összevetve kételkedni sem lehet azon, hogy nemes Török Péter a maga tulajdon feleségét agyonlövette, és ezen gyilkosságot Péternek testvére, nemes Török György vitte véghez. Ugyanis a kettős F alatti bűnpörhöz D betűvel jelölve mellékelt tiszti vizsgálatba több tanúknak meghitelesített vallásából bizonyos az, hogy nemes Török Péter feleségével nemcsak örökös viszálykodásban és pörlekedésben élt, hanem azt förtelmes káromkodások közt gyakran és kegyetlenül összeverte, agyonlövéssel fenyegette, sőt életére is törekedett. A második tanúnak vallása szerint egyízben úgy megverte feleségét, hogy csak lelkét várták már, a 7. tanúnak bizonyítása szerint puskájának agyát összetörte azon, a 9., 11., 12. és 15. tanúk többízben látták, midőn azt összetagolta, sőt a 12. tanúnak hallatára verés közben azt kiáltozta feleségének: Most csak agyonütlek, soha se kegyelmezek meg életednek; s ekkor egyedül futással menekedhetett meg kezei közül felesége. Hogy kívánta halálát feleségének, azt maga mondotta az első tanú előtt, a 10. tanúnak azt beszélette, hogy ő feleségét már régen elemésztette volna, ha magok laknának egy házban, de többek között azt véghez nem viheti, sőt azt is hozzátette mondásához, hogy utóbb se múlik az ki természetes halállal e világból. A második tanú előtt azt nyilatkoztatta ki, hogy ő 200 ft[ot] örömest ád annak, aki feleségét eltemeti – eleven kénesőt és hihető más szert is kevert pálinkába, s feleségét annak megivására kényszerítette, melytől az asszony vágásokat is kapott, amint ezeket a 7. tanúnak vallása bizonyítja; a 8. tanútól pedig mérget kért feleségének elemésztésére, s annyi pénzt ígért neki jutalomul, melyből elpusztult házát könnyen fölépítheti. Ugyanezeket bizonyítja a tiszti vizsgálat mellett lévő :/: alatti bizonyságlevél is, mely szerint Török Péter feleségével kegyetlenül, sőt vérengező dühösséggel bánt mindenkor, s a bizonyságot tevő kasznárnak egykor vadászás közben több panaszok, átkozódások és fenyegetések között, mintegy dühösségre lobbanva azt mondotta, hogy ő örömest odaadja legjobb pár ökrét annak, aki az ő feleségét kivégezi.
A gyilkosság napján nemcsak maga ment el házától nemes Török Péter, hanem még molnárinasát is elküldötte szőlőt metszeni, és a malmot, ámbár vize és őrlője elegendő lett volna, ember nélkül hagyta, amit pedig cselekedni sohase szokott, mint ezt a 9., 10., 11. és több más D alatti tanúk, különösen pedig az ./. alatti bizonyságlevél bizonyítják. A 10. tanúnak vallása szerint azon napon, melyen a gyilkosság történt, nemes Török Péter folyvást és minden ok nélkül szidta a szőlőben több munkásai előtt inasát, hogy asszonyát otthon meg nem böcsüli, holott azon inas mindenkor engedelmes volt asszonyának, Török Péter ellenben kegyetlen és vérengező volt felesége eránt.
121Ezen környülállásokra valósággal gyilkosság is következett, mert nemes Török Péternek felesége tulajdon lakószobájában az ablakon által agyonlövettetett, amint ezt az említett D alatti tanúk bizonyítják. A 9. és 10. tanúk a puskapattanást is hallották, 9., 12., 13., 14., 15., 16. és több tanúk látták a főbelövött asszonyt vérében és élet nélkül a földön feküdni, de sem az házban, sem a padlásban semmi rendetlenséget, rablásnak vagy dúlásnak semmi nyomdokát nem tapasztalták, azon kisgyermekek, különösen egy 9 esztendős leányka, kik a lövéskor a szobában voltak, és minthogy a lövés által földre terített asszonynak kezében égő világ, annak leroskadásával elaludt, a sötét szobában félelem, s rettegés között vonták meg magokat mindaddig, míg a 9. tanú oda nem ment, ez idő alatt senkit a szobába bemenni, vagy onnan valamit elvinni észre nem vettek, amint ezt az említett kisleányka, különösen a 9. tanúnak beszélette, a hús és szalonna bántatlanul megvolt a padláson, a szoba közepén egy gombolyítót fonállal együtt, a ruhásszökrényt épen és jól rendberakott ruhával töltve, egy nyitva lévő ládának a földelén pedig 16 garas rézpénzt leltek a nevezett tanúk, minden épségben, minden sértetlenül megvolt, pedig mindezeket rabolni, dúlni akarók bántatlanul bizonyosan nem hagyták volna. És mégis, midőn nemes Török Péter feleségének agyonlövettetése hírére másnap reggel a hegyről hazatért, a 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15. és 16. tanúknak vallása szerint nem agyonlövött feleségét siratta, hanem azt egészen elmellőzve tettetett ordítások között záratlan ládájához szaladott, és álnokul színlelt jajgatással panaszolkodott, hogy azon ládáját föltörték, s abból 102 darab két ftos tallérját, több más pénzét és értékét, mely abban volt, elrabolták. Holott a 10. tanúnak bizonyítása szerint nemes Török Péternek azon ládája legalább egy hónap óta mindenkor nyitva állott, s abban csak almát és pálinkát szokott tartani, sőt azon napon is, melyen felesége agyonlövettetett, a tanúnak bizonyos tudománya szerint reggel, midőn a hegyre ment metszeni, pálinkát vévén ki belőle, záratlanul hagyta azt. A 11. tanú pedig, aki nemes Török Péternek molnárinasa lévén, a házban lakott, egyenesen azt vallja, hogy nemes Török Péter pénzét soha nem a szobába, hanem a kamorába tartotta, a kérdéses ládát pedig, melyben csak pálinka és alma szokott állani, több hetekkel azelőtt önnönmaga szakasztotta föl; hozzáadja ezen tanú még azt is vallásához, hogy midőn ő ezt többeknek elbeszélette, nemes Török Péter és annak édesanyja azt mondották, hogy ezen vallása által Török Pétert megölte, és ezek szerint Török Péternek a kirablásról jajgatva előadott egész panasza csak álnok színlés, csak palástolása volt vétkes tettének.
Minthogy tehát rablás éppen nem történt, és a házból semmi el nem veszett, a vétkes tettnek egyedül való célja csak a gyilkosság lehetett, s hogy a nyomorult meggyilkolt asszonyt senki nem gyűlölte, sőt szelíd és jámbor magaviseletéért kedvelte minden ismerőse, azt több tanúk, különösen a 10. és 14. világosan bizonyítják, és azon közvélekedés, mely a gyilkosságot tüstént nemes Török Péterre, s testvérére, nemes Török Györgyre gyanította, egyenesen odamutat, hogy az asszonynak halálos ellenségei az egész vidéknek tudományára csak férje és sógora voltak. De amúgy is nem színlésnek köll-e azt tulajdonítani, hogy nemes Török Péter éppen a gyilkosságnak 122napján dorgálta, éspedig ok nélkül dorgálta inasát, hogy asszonyát nem böcsüli, és éppen akkor mutatott oly részvétet felesége megböcsültetése eránt, milyent e durva kegyetlenkedőben soha sem tapasztaltak ösmerősei. Vagy ha vakmerően véletlen esetnek neveznénk is ezt, miből lesz magyarázható az, hogy a felesége halálának hírére hazasiető férj még az idegent is borzadással érdeklő gyilkosságról még szóval sem emlékezve, tettetett jajgatással olyan kirablásáról panaszolkodik, mely a tanúknak bizonyos tudománya és hiteles bizonyítása szerint rajta soha meg nem történt. Hozzájárul még ezekhez Szabó István kasznárnak :/: alatti bizonyságlevele, mely szerint Török Péternek annyi pénze, amennyinek elrablását emlegette, nem is lehetett, mert a malomról járandó árendát se tudta egészen kifizetni; figyelmet érdemelnek azon össze nem függő, sőt egymással ellenkező feleletek, melyeket nemes Török Péter ezen :/: alatti bizonyítás szerint pénzének mennyisége és mi módon lett szerzése eránt elejbe rakott kérdésekre adott, de nem csekély fontosságú azon kinyilatkoztatása is, melyet a bizonyító kasznár előtt tett, hogy tudniillik felesége meggyilkolásának nem annyira maga, mint más az oka, mert ezáltal megvallja, s mintegy elisméri azt, hogy legalább egyrészben ő maga is oka és részese volt ezen gyilkosságnak. Említést érdemel végre az is, hogy nemes Török Péter ugyanazon bizonyítás szerint feleségének agyonlövettetése után nemsokára elszökött, de csakhamar megfogattatott.
Hogy ezen vérengező gyilkosságnak nemes Török György volt vétkes teljesítője, több fontos, és figyelmet érdemlő próbák bizonyítják. A 9. tanúnak bizonyítása szerint Török György már előbb is haragudott meggyilkolt ángyára, és fél nap is el volt vele egy házban anélkül, hogy szólott volna hozzá, az 5. és 6. tanúk azt vallják, hogy a gyilkosságnak napján nemes Török György marháit délután megetetvén s itatván, elment onnan hazul, és amint az 5. tanú bizonyítja, szűrét magára vévén puskáját is elvitte, s anélkül, hogy kérdeztetett volna, e tanúnak azt mondotta, puskámat is elviszem, mert a múltkor is odahaza a bátyámnál nemes Soós István az ablakon hallgatódzott, ha ma is odajönne hallgatódzni, tüstént agyonlőném. Eszerint tehát bátyjához indult volna nemes Török György, de tudta vagy legalább tudhatta, hogy bátyja otthon nincs, ángyával pedig haragba volt. Elmenetelekor azt mondotta az 3. tanúnak, hogy addig le ne feküdjenek, míg ő haza nem tér, a 2. tanú látta fölfegyverkezve puskával napnyugta tájban Szécsiszentlászló felé menni, s éppen napnyugot után hallották a 9. és 12. tanúk a puskapattanást, sőt a 9. tanú látott is egy szűrös embert a malom felé elsietni. Vacsora után későn estve tért haza nemes Török György, amint a 3. és 6. tanú vallása bizonyítja, éppen akkor tehát, midőn e gyilkosság történt, otthon nem volt, hanem a 2. tanúnak vallása szerint puskával fegyverkezve járkált Szentlászló felé, ahol Török Péternek felesége orozva, éspedig ugyan puska által végeztetett ki. Midőn hazament nemes Török György, a 6. tanúnak azt hazudta, hogy az istállóban feküdött, holott ezen tanú önnön vallása szerint azon idő alatt az istállóban megfordulván, Török Györgyöt ott nem látta. A 3. tanúnak, aki hollétéről tudakozódott, minden célzás nélkül tett puszta kérdésére erős esküvéssel erősítette, hogy a menykő őtet tüstént üsse meg, ha nem Szabó Gergelynétől jő. 123Másnap regvel az 5., 7. és 14. tanúk előtt hideglelésről panaszolkodott, holott ezeknek, különösen a 7.nek vallása szerint nem látszott rajta a nyavalyának semmi nyomdoka. Végre figyelemreméltó az is, hogy a 12. tanúnak vallása szerint akkor, midőn ezen tanú az agyonlövött asszony koporsójának csinálásakor szidta azt, aki a gyilkosságot elkövette, jelenlévő nemes Török György színében elváltozott, és lábán is alig állhatott.
Súlyosítja mindezen próbákat még az, hogy a D alatti 2. és 12. tanúnak pótoló vallása szerint nemes Török György Dora Józsefet kegyetlenül összetagolta, nemes Török Péter pedig nemes Soós Istvánt nagyfejszével akarta levagdalni azért, mert ellenek ezen gyilkosság eránt tanúknak fölállottak, és különösen nemes Török Péter levágással vagy agyonlövéssel fenyegette mindazokat, kik ellene bizonyságot tettek.
Ezek azon próbák, melyek az FF alatti bűnpörben előadattak, ezek azon környülállások, melyek ott is ki vannak fejtve. A legterhesebb gyanút támosztóknak ítélte már ezeket a tekintetes törvényszék, s elegendők is arra, hogy akárki a legnagyobb hihetőségig meg legyen győződve a vádbéli véteknek a vádolt alpörösök által lett elkövetéséről, de nem elegendők azon világos bizonyosságra, mely a vétkeseknek bírói megmarasztásához, s a szántszándékos gyilkosok ellen törvény által határozott halálos büntetésnek kimondásához elkerülhetetlenül szükséges. Azonban a vétket bosszuló igazság véletlen eset által fejtett ki egy oly környülállást, mely e részben is minden kétséget eloszlat.
Ugyanis a C betűi jelentéshez ://:vel jelölve mellékelt tiszti vizsgálatban a 3. és 8. teljes hitelt érdemlő tanúk a vádlottakkal szembeállítva meghitelesített vallásaikban azt mondják, hogy ők együtt, és egyszerre jelen voltak, midőn nemes Török György önnön házánál paszitát195 tartván, ott jelenlevő testvérbátyjával, nemes Török Péterrel összeveszett, ekkor Péter öccsétől, Györgytől bizonyos 8 ftból álló adósságát kérte, melyre György a tanúknak hallatára azt válaszolta Péternek, add meg te előbb azon 300 ftomat, melyet az ángyomnak, a te volt feleségednek Szécsiszentlászlón általam lett agyonlövettetéséért ígértél. Erre nemes Török Péter fölháborodván, átkozódások között fenyegetődzött, hogy Györgynek házát tüstént fölgyújtja, de azt a jelenlévő vendégek nem engedték. A nevezett 3. tanú azt is mondotta vallásának meghitelesítésekor, hogy ő jelen volt, midőn nemes Török Péter tulajdon testvérének, Török Györgynek feleségével a pincébe bézárkózott, nemes Török György pedig kívülrül bátyjának káromkodások közt azt kiáltozta, nem elég, hogy a magad feleségét általam agyonlövetted, most az én feleségemmel is fajtalankodol, ereszd ki őtet, különben pincédet tüstént fölgyújtom. A 8. tanú is nemcsak az említett paszitán, hanem máshol is, és több ízben hallotta nemes Török Györgynek bátyjához intézett hasonló szemrehányásait, melyekben magát és bátyját az említett gyilkosságról vádolta; a 9. szinte meghitelesített tanú pedig arról tesz bizonyságot, hogy hallotta, midőn egykor Péter Györgytől 8 ftnak megfizetését kérte, György pedig Pétert bizonyos 300 ft megadására káromkodva ösztönözte.
paszita - a keresztelést követô ünnepi lakoma
124Megvallotta tehát maga nemes Török György több tanúk előtt az általa elkövetett gyilkosságot, éspedig az őtet gyilkosságra bérlő testvérének szemébe vallotta meg azt, aki dühösségre lobbant ugyan, de hogy vétkét egyenesen tagadni merte volna, a tanúk nem említik. Nem gyöngül ezen bizonyítás azáltal, hogy az említett paszita alkalmával nemes Török Péter a 3. tanúnak vallása szerint boros volt, mert a bor kibeszélteti ugyan a részeg embernek titkait, de alaptalan költeményt nem kohol soha. Azonkívül a vádló és vétket elismerő szavakat nem a boros Török Péter, hanem testvére, nemes Török György mondotta, kinek ittas voltáról nem tesznek a tanúk említést; sőt nemcsak akkor egyszer, hanem a tanúknak bizonyítások szerint több ízben, különböző helyeken és időben ismételte nemes Török György azon szavait, melyeket a vétek valóságos megvallásának tekinthetni.
Ha tehát a bűntársak szemébe mondott ezen vallástétel a gyilkosságot megelőző és követő környülállásokkal, a vádlottaknak élete folytával, és egyéb vétkeikkel egyetemben figyelembevétetik, a bírói megmarasztás[hoz] szükséges bizonyosságig meg vagyon mutatva az, hogy nemes Török Péter önnön feleségének kivégzésére maga tulajdon testvérét bérlette gyilkosnak, nemes Török György pedig említett testvérének feleségét orozva megölte. Nem lesz talán fölösleges béfejezésül itten említést tenni a 8. tanúnak bizonyításában lévő azon környülállásról, hogy midőn Török Péter felesége a szécsiszentlászlói molnárháznál agyonlövettetett, hová már Török György puskával előre elment, Török Péter e tanú által izente öccsének, Györgynek, hogy azon csizmát, melyben az estve Szécsiszentlászlóra jött, levesse, s abba vissza ne jöjjön, inkább mezítláb. Arra pedig a tanú jól emlékezik, hogy a föld éppen akkor sáros volt. Kétséget se szenved tehát, hogy a gyilkosságra készülők a csizmanyomok után teendő kivilágosodástól tartottak.
Ezen bebizonyított gyilkosságon kívül több rablásokban is társ, sőt vezető volt nemes Török György. A szenterzsébeti Bothegyen 12 szőlősgazdának pincéi egy éjjel föltörettetvén, kiraboltattak. Tóth Ferkó és veleméri Vas Gábor, kikre a rablásnak gyanúja esett, megfogatások alkalmával az S betű alatti tiszti vizsgálatban megnevezett 1., 2., 4., 5., 6., 7., 8. tanúk előtt, úgyszinte a C betűi jelentés mellett ://: alatt lévő vizsgálatban megnevezett 1., 2. és 6. tanúk előtt egyenesen azt vallották, hogy őket ezen rablásra nemes Török György bíztatta, sőt fenyegetésekkel kényszerítette; fejszéket adott nékiek; és a dúlásnál is ő volt a vezetőjök. Ezen vallást nemes Török Györggyel szembeállítva is ismételték említett Tóth Ferkó és Vas Gábor, sőt ezen utolsó már szabadlábon lévén, letett hite alatt erősítette azt. A ://: alatti 8. tanú pedig, a 9. tanúnak vallása szerint látta is azon regvel, melyet előző éjszakán a pincék fölverettek, megterhelt háttal nemes Török Györgyöt a hegyről hazamenni. Továbbá Hajdinák György, prosznyákfai, nemes Vas vármegyei helységbéli lakos, és annak felesége, Bagó Ilona a P alatti jelentés szerént kirablói közül egyikben nemes Török Györgyöt megismerték, s ezen állítást annak szemébe a tekintetes törvényszék előtt esküvéssel is meghitelesítették. Idejárul még azon fontos környülállás is, hogy nemes Török Györgynek háza az említett jelentés szerint 125pandúrok által megvizsgáltatván, ott a többi között egy pálinkásöveg, és egy lepedő találtatott, melyet a kirablott kárvallottak hit alatt is magokénak, és az említett földúláskor tőlök elrablottaknak állítanak; a C ://: alatti 3. tanú pedig azt is vallja, hogy Török György pincéje mellett a gyepűben egy vékára való övegcserép találtatott, és hogy a rablás után nemes Török Györgynek felesége takácsnál szövött vászonból férjének gatyákat varrt, mely hihető Hajdinák Györgytől elrablott vászonból való volt.
Még több rablások eránt is gyanúval tetemesen terheltetik nemes Török György. Ugyanis göntérházi Gál Katalinnak, a tótkeresztúri predikátornak, a sali juhásznak, kancsóci Maletszisnénak kirablását, egy másik kancsóci asszonynak hasonló földúlását, sőt meggyilkolását, nemes Török György ellen vétkes társának, Bedernyák Ferencnek N alatti szabad vallása méltán gyaníttatja, de mivel Bedernyák Ferenc ezen szabad vallását a meghitelesítéskor nagyrészben visszavonta, s amúgy is nemes Vas vármegye M, NC alatti hivatalos levelének bizonyítása szerint tébolyodott elméjűnek találtatott, vallása próbát nem tehet; a tanúknak ezen rablásról szóló bizonyításai pedig csak közhírből eredett hallomáson épültek, s nem elég meghatározottak, nem elég világosak arra, hogy e részben bizonyosságot nyújtsanak.
Nemes Török Péter, és annak felesége, Németh Örzse ellen Szakály Dániel ruháinak általok lett eltolvajlását eléggé bizonyítja az, hogy a kárvallott egyik kendőjére Török Péter feleségének, Németh Örzsének fején reá ismert, és Németh Örzse azon kendőt visszaadni nem akarván, tüstént el is fejtette, hogy azt többé meg ne ismertethessék, amint ezt a H alatti tanúk bizonyítják. A kárvallottaknak több más ruhája is megtaláltatott nemes Török Péter ládájában, és azt sem maga Török Péter, sem felesége nem tagadja, azzal mentvén egyedül magokat, hogy azon ruhákat az erdőben egy bokor mellett találták; de azon kívül, hogy állításoknak bizonyítására semmit előhozni nem tudnak, sikeretlenné teszi ezen egész mentséget a GG alatti iderekesztett tiszti vizsgálatbéli tanúknak vallása, kik közül különösen a 3.nak, 4.nek maga nemes Németh Örzse, Török Péternek felesége beszélette, hogy ő az elveszett ruhákat már régen előadta volna, ha véle szépen bántak volna, és hogy ő többé Egerszegre nem jár, hanem megvallja, ki volt légyen azon ruháknak eltolvajlója.
Terheli nemes Török Pétert Grünwald Jakab zalalövői zsidónak általa ok nélkül lett kegyetlen megverése, melyet az AA alatt idezárt tiszti vizsgálatbéli két tanú bizonyít, és az BB alatti iromány meghitelesítésekor nemes Török Péter maga se tagadott. Terheli őtet a HH alatti tiszti vizsgálatban lévő megnevezett tanúknak vallása, kik ellene azt beszélik, hogy ezelőtt 10 vagy 15 esztendőkkel a szenterzsébeti malmot fölvervén, abból egynéhány mérő gabonát és egy mérő gubacsot elrablott, a kárt visszatérítette ugyan, de vétkéért büntetést nem kapott; azt is vallják ezen tanúk, hogy ő a kebeleiek által lopva szedegetett gubacsot azoktól általveszi, és azoknak valóságos orgazdájok. Az pedig több tanúknak vallásából bizonyos, hogy nemes Török Péter és nemes Török György igen csekély értékbéli tehetségeik mellett nagyon bőven költenek, amit bizonyosan rablott vagyonból cselekesznek. Szabó 126János úr szentgyörgyvölgyi házának nemes Török Péter által lett fölgyújtása azonban a GG alatt idezárt tiszti vizsgálat által csak a hihetőségig sincs megbizonyítva.
Nemes Török Péternek és nemes Török Györgynek élete folytáról elég legyen említeni azt, hogy mindazon tanúk, kik e pörhöz mellékelt tiszti vizsgálatokban megneveztetnek, és a vádlottakat ismérik, azokat az egész vidékben közfélelmet gerjesztő gonosztevőknek és botránkoztató életűeknek nevezik olyannyira, hogy a B alatti bírói jelentés szerint vétkes tetteikről bizonyságot tenni mindaddig nem bátorkodott senki, míg szabadlábon voltak.
Minthogy tehát ezen gonosztévők ellen a szántszándékos gyilkosság, több rendbéli rablások, verekedések, tolvajlások megbizonyíttattak, őket, kik polgártársaiknak ostorai, a közcsöndességnek, az értékbéli, sőt életbéli bátorságnak mindenkori megzavarói, kik a legszentebb kötelességeket és törvényeket lábaikkal tapodják, a törvények által vérengező vétkeikre szabott halálos büntetéstől semmi védelem nem mentesítheti. Kéri azért a fölpörös tiszti ügyész a Hármaskönyv 1. részének 15. cikkelye, és más több törvények értelme szerint azokat hóhér pallosára ítéltetni, s gonosz tetteik által okozott károknak megtérítésében megmarasztatni.
A 3. alpörös nemes Németh Örzse ellen Szakály Dániel ruháinak eltolvajlása hasonlóul kibizonyodván, a fölpörös tiszti ügyész azt is példásan megbüntettetni kéri, ezen pört ítélet alá bocsájtván.
Eredeti, de csupán az első két bejegyzés s.k., a többi idegen kéz írása. ZML. Büntetőperek 1826. Fasc. 39. No. 149. (perjegyzőkönyv).
A megye törvényszéke 1829. május 29-én hozott ítéletet. Mind Török Györgyöt, mind Török Pétert hóhérpallos általi halálra ítélték. Németh Örzse, Török Péter második felesége félévi, nyűgvasban, közmunkával, heti három nap böjttel letöltendő tömlöcbüntetést kapott a lopásban és rejtegetésben való bűnrészességéért. Elrendelte ezenkívül a törvényszék azt is, hogy az általuk okozott károk és a fogság költségeit a vagyonuk egy részének eladásából kell megtéríteni. A per kötelező fellebbvitel útján a királyi curiára került. A curia ítéletét az 1831. április 18-i közgyűlésen hirdették ki: a Török-testvérek büntetését öt-öt évi tömlöcbüntetésre (vasban, közmunkával, böjttel) mérsékelték.196
ZML. kgy. jkv. 1831:1205.
