91. Kehida, 1831. január 10. Deák ügyészi véleménye az erőszakoskodással gyanúsított Vlasits János és Vlasits István keszthelyi n…
91.
Kehida, 1831. január 10.
Deák ügyészi véleménye az erőszakoskodással gyanúsított Vlasits János és Vlasits István keszthelyi nemesek ügyében.
Kehida, 1831. január 10.
Deák ügyészi véleménye az erőszakoskodással gyanúsított Vlasits János és Vlasits István keszthelyi nemesek ügyében.
A megye 1827. november 12-i közgyűlésére adta be a keszthelyi Festetics-uradalom ügyésze a panaszát, amely szerint Vlasits János és István kiszabadítottak és megvédtek egy, az uradalom tömlöcébe kísért „gonosztevőt”.317 A közgyűlés Nedeczky Lajos főszolgabírót bízta meg az eset kivizsgálásával. Nedeczky az 1828. november 17-i kisgyűlésen nyújtotta be jelentését. Az ügy iratait ekkor Kuthy Pál főügyésznek adták át véleményezésre.318
Uo. 1827:2683.
Uo. 1828:3120.
A tekéntetes nemes vármegyének 1828. esztendei november 17én tartott kisgyűlésében a jegyzőkönyvnek 3120. száma alatt hozott kegyes végzés következésében a keszthelyi urodalmi ügyésznek ./. alatt idezárt kérelemlevélbéli azon panaszára, hogy nemes Vlasits János és István keszthelyi lakosok Galambos Józsefet, kit a vérhatalommal bíró keszthelyi urodalmi törvényhatóság mint tetemes vétekkel terhelt gonosztévőt hajdúival megfogatván, az urodalmi tömlöcbe akart késértetni, az őtet késérő hajdúknak kezéből erőszakosan kiszabadították, elrejtették, s azt többszöri sürgetés után is az urodalomnak ki nem adták, e következendő alázatos véleményt adja az alolírt tiszti ügyész.
A .//. és .///. alatt idezárt vizsgálatokban, különösen ez utolsóban, mely a tekintetes nemes vármegye végzésének következésében tisztiképpen teljesíttetett, több, szemmel látott tanúk erősítik valóságát az ./. alatti kérelemlevél azon 178kitételének, hogy nemes Vlasits János Galambos József vétkes rabszemélyt a kísérő hajdúk kezéből erőszakkal kiszabadította, és midőn annak isméti befogására ezen hajdúkat több társaival együtt elküldötte az urodalmi ügyész, ezek pedig nemes Vlasits János házához menvén, a rabot Vlasits János által kiadatni kérték, ez Galambos Józsefnek az ő házában létét tagadta, azt azonban egyenesen kinyilatkoztatta, hogyha ott volna is, ő azt megfogni semmi esetre nem engedné, továbbá nemes Vlasits István is hasonló kinyilatkoztatást tévén, nemességét emlegetve azt mondotta, hogy néki is vagyon puskája, s így ezen erőszakoskodás és fenyegetődzés által mind az illető urodalmi törvényhatóságot igaz jussainak gyakorlásában meggátolták, mind pedig a közbátorságra célozó törvényes intézetek teljesítését hatalmasul akadályoztatván, annak megzavarói lettek. Az efféle féktelenségek veszedelmes következéseit bölcsen előrelátó és hathatósan gátolni akaró hazai törvényhozó testület, különösen az 1659. esztendei 15. és 16. cikkelyek319 által mindazokat, kik a vétkeseket a vérhatalommal bíró illető törvényhatóságok kezeiből kiszabadítják, vagy azokat hivatalos felszólítás után is ki nem adják, a tiszti ügyésznek felpörössége alatt 500 ftokba rendelte büntettetni, s ezen törvénycikkelyek világos rendelésén alapul a felséges curiának hasonló értelmű ítélete is, mely a curiai decisiók320 187. lapján látható, hogy tehát mindezen törvények szentsége sértetlenül maradjon, mind pedig a közcsendesség és bátorság az ilynemű vétkes kiszökések bosszulatlan elnézése által meg ne zavartassék, nemes Vlasits Jánost és Istvánt tiszti ügyészi felpörösség alatt az említett cikkelyek szerint 500 ft büntetésnek megfizetésére pörbe idézni szükséges és igazságos. Kehidán januárius 10én 1831.
Az 1659:15. és 16. tc.-re helyesen hivatkozott Deák.
curiai decisiok - a királyi kúria döntvényeit tartalmazó „Planum Tabulare sive decisiones curiales...” c. 1769-ben összeállított munka. (Egy Pozsonyban, 1800-ban kiadott példánya megtalálható a ZML könyvtárában is.) A Deák által a 187. oldalról hivatkozott rész a „(XII). Ob involationem in Jurisdictionem Magistratualem” c. bekezdés.
Deák Ferenc becsületbeli tiszti alügyész
Eredeti, de Fitos Bernárd esküdt kézírása, csupán a keltezés és az aláírás s.k. ZML. Büntetőperek 1832. Fasc. 37. No. 147. (a per mellékletei között).
Deák ügyészi véleménye alapján Zala megye 1831. november 7-i közgyűlése perbe idézte Vlasits Jánost és Istvánt.321 A pert 1832. július 19-én indította meg Nagy József alügyész a megye törvényszéke előtt. Végső ítélet csaknem tíz év elteltével, 1842. január 24-én született. Eszerint a kiszabadított Galambos Józsefről nem bizonyítható, hogy bármilyen bűnt elkövetett volna, így az őt kiszabadító Vlasits János és István sem követtek el büntetést érdemlő vétket, ezért megszüntetik ellenük az eljárást (”a felperesi keresetlevél bíróiképpen leszállíttatik”).322
ZML. kgy. jkv. 1831:2519.
ZML. Büntetôperek 1832. Fasc. 37. No. 147.
