KÉPVISELŐHÁZI BESZÉD AZ ÚJVIDÉKI GIMNÁZIUM SEGÉLYEZÉSÉRŐL Pest, 1872. január 23.
598KÉPVISELŐHÁZI BESZÉD AZ ÚJVIDÉKI GIMNÁZIUM SEGÉLYEZÉSÉRŐL
Pest, 1872. január 23.
Pest, 1872. január 23.
Az előttünk fekvő és tanácskozás alatt levő tárgynak három ága van. Az egyik az, megadassék-e az újvidéki gimnáziumnak, melyet a szerbek nemzeti alapból tartanak fönn, a régibb segélyezés, vagy nem; a másik az, állíttassék-e fel egy új gimnázium, melynek kiválólag a szerb nyelvre és a szerb nemzetiségre kellene figyelemmel lennie; végre a harmadik kérdés az, hol állíttassék föl ezen új államgimnázium.
Ami az eddig adott segélyezést illeti, miután azok, kik az eddigi újvidéki szerb gimnáziumot vezették, nem fogadták el az országgyűlés által a segélyhez kötött föltételeket,1 aminek folytán a segélyezést már a múlt évben nem szavazta meg az országgyűlés, és így – mint tudom – a lefolyt évben már nem is részesültek benne, én annyival inkább vagyok hajlandó a tavaly eziránt hozott határozat mellett megmaradni, mert most egy új gimnázium felállításáról van szó.
deak-002-005-008-0011 1871-ben a segély feltételéül szabta az országgyűlés, hogy a tanterv megállapításában és a tanárok kinevezésében a kormány oly arányban vegyen részt, amelyben a segéllyel az összköltségekhez hozzájárul. Ezt a feltételt a gimnázium igazgatósága visszautasította.
Ami ezen új, kiválólag szerb gimnázium felállítását illeti, erre nézve átalános nézetem az, hogy a gimnáziumok szaporítása az ország nagy szükségei közé tartozik. Egyszerre sokat felállítani pénzügyi viszonyaink nem engedik, de legyünk készen arra, hogy a gimnáziumokat évről évre szükséges leend szaporítani. Nevezetes vidékei vannak az országnak, melyekben gimnáziumok egyátalában nem léteznek, márpedig a gimnasialis iskolák útján való nevelés és kiművelődés is nagy fontosságú, sőt szükséges. Nézetem tehát az, hogy az államgimnáziumokat szaporítani kell, és ha valahol magánalapítványokból állanak fel ily gimnáziumok, azoknak sem direkt, sem indirekt úton való megsemmisítése nem célszerű. Ha ezek a gimnáziumok tanrendszeröket illetőleg helytelenül járnak el, a kormány felügyeleti jogánál fogva azt mindig meggátolhatja.
Íme most egy kiválólag szerb gimnázium felállítása hozatik indítványba. Ha mi ennek felállítását elhatározzuk, ez nem zárja ki azt, hogy a jövő évben ismét állítsunk fel újabb gimnáziumokat, sőt szükséges is lesz, hogy ezt tegyük.
Ami a nemzetiségi kérdést illeti, arra nézve rég kimondtam véleményemet, mit értek én a nemzetiségek jogosultsága alatt, s így ebbe ezúttal nem bocsátkozom. Azon jogosultsága minden nemzetiségnek, ha nem politikai nemzetiség is, mindenesetre megvan, hogy mód nyújtassék neki gyermekei nevelésére, 599kiműveltetésére. (Élénk helyeslés, különösen a nemzetiségi képviselők részéről.)
Legyen bár az országban 300 gimnázium, legyen bár annyi, hogy minden hatodik mérföldnyire találtassék egy, ha valamely vidéki gimnázium nem azon nyelven vagy legalább nem kiválóan azon nyelven tanít, mely azon vidék népének nyelve, akkor kétségkívül bajos lesz a kiművelés elővitele. (Élénk helyeslés, különösen a nemzetiségi képviselők részéről.)
Emlékezzünk csak vissza, mennyit küzködtünk gyermekkorunkban azzal, hogy egy idegen, egy holt nyelven kellett tanulnunk, és nézzük, mennyire van most ifjainknak megkönnyítve a tanulás azáltal, hogy magyar nyelven oktattatnak. Ugyanez áll minden más nemzetiség nyelvére nézve.
Ha őket arra kényszerítenők, hogy gyermekeik, kik a magyar nyelvben vagy éppen nem, vagy kevéssé jártasak, mert hisz a népiskolában főképp a magok nemzeti nyelvén taníttattak, mindenütt és mindenben magyarul oktattassanak, úgy azon gimnáziumokban lehetetlen volna az ifjak előhaladása, a szülők hiába költenék a pénzt, a gyermekek hiába töltenék el idejöket. (Élénk helyeslés a nemzetiségi képviselők részéről.)
Egyáltalában, ha mi a nemzetiségeket megnyerni akarjuk, ennek nem az az útja, hogy őket mindenáron magyarosítsuk, hanem az, hogy velök a magyar viszonyokat megkedveltessük. (Átalános helyeslés.) Mert kettő tisztán áll előttem: kiirtani akarni őket istentelen barbárság volna (Élénk helyeslés) még akkor is, ha nem volnának oly számosan, minélfogva őket megsemmisíteni lehetetlen. Ellenségeinkké tenni őket nem fekszik érdekünkben. (Élénk helyeslés.) Hasonló helyzetben vannak ők is. Ha ők elszakadhatnának, és egy nagy nemzetet képezhetnének, érteném a netalán erre irányzott törekvést, de az európai politikai viszonyok között ez lehetetlen. Mind a két félnek tehát arra kell törekednie, hogy együtt és egymás mellett mennél jobb egyetértésben megéljünk. (Élénk helyeslés.)
Így fogván föl föladatunkat, helyeslem a minisztérium indítványát, hogy egy új, kiválólag szerb gimnázium állíttassék föl.
A kérdés, amely fönnmarad, az, hogy e gimnázium hol állíttassék föl. Az egyik eszme az, hogy Újvidéken. Ha módunk volna benne, hogy egy fennálló szerb gimnázium mellé egy másikat is állítsunk, és mindenfelé így tegyünk, semmi kifogásom nem volna ellene, mert minél több az iskola, annál több a tanuló. Körülményeink közt azonban nem tartom célszerűnek, hogy ahol már létezik magánalapítványokból gimnázium, ugyanott szükség nélkül egy másikat állítsunk, és ne inkább ott állítsunk ilyet, ahol egyátalában semminemű gimnázium nincs. (Helyeslés.) A másik eszme az, hogy ezen gimnázium Zomborban állíttassék föl.
600Természetesen csak statisztikai adatok megfontolása után lehet hozzászólni, Zombor vagy más város jelöltessék-e ki ezen új, kiválólag szerb gimnázium helyéül. Én csak meg akarok említeni egy helyet, ahol egy ilyen kiválólag szerb gimnázium felállításának szüksége talán még nagyobb, és ez Becskerek.
Egyébiránt akár egyik, akár másik helyre tétessék is az új gimnázium, előre kijelentem, hogy én, ha Isten azt akarja, hogy képviselő legyek, a jövő esztendőben melegen fogom pártolni, hogy azon másik helyen, mely most kimarad, hasonlóul gimnáziumot állítsunk.
Összevonom az eddig mondottakat. A jelenleg fennálló újvidéki gimnáziumnak adandó segélyt illetőleg a tavalyi határozat mellett maradok; kívánom azonban, hogy egy új, kiválólag szerb államgimnázium állíttassék föl, mégpedig valamely szerb vidéken, mert hisz másutt nem volna értelme. (Helyeslés.)
A szavazást illetőleg, úgy hiszem, először az iránt fogunk határozni, megadassék-e a jelenlegi újvidéki gimnáziumnak a segély, vagy maradjunk-e meg tavalyi határozatunk mellett. Második kérdés az leend, állíttassék-e föl egy új, kiválólag szerb gimnázium; a harmadik, Újvidéken állíttassék-e föl, és ha nem, negyedszer, hol állíttassék föl. (Átalános helyeslés.)
Képviselőházi napló 1869–1872. 20. köt. 388, 389. p. Közli Kónyi Manó 6. köt. 338–340. p.
deak-002-005-008-0011 1871-ben a segély feltételéül szabta az országgyűlés, hogy a tanterv megállapításában és a tanárok kinevezésében a kormány oly arányban vegyen részt, amelyben a segéllyel az összköltségekhez hozzájárul. Ezt a feltételt a gimnázium igazgatósága visszautasította.
