A NEMESEK ADÓZÁSÁRÓL.
A NEMESEK ADÓZÁSÁRÓL.
Zala vármegye 1844. november 4-dikén tartott közgyűlésében Kozary Farkas táblabiró indítványozta, hogy Zala vármegyének a közadók tárgyában 1843. augusztus 31-dikén hozott és 1844. szeptember 26-dikán megsemmisített végzése ismét élesztessék föl.
Deák Ferencz: Röviden visszatérve a fizetés és nem fizetés körüli mozgalmakra, megemlíté, hogy a mult évi ápril 4-iki közgyűlést 531hirdető levelekben ki volt téve, hogy fizetésről leend szó és a behozott köznemesség által a fizetési elv megbuktattatott. Mit tett most a másik párt? A hirdető levelekben ujra kitétette a fizetést és a mult évi augusztus 31-diki közgyűlésben az adózási elv nagy többséggel elfogadtatott. Ő ugyan – ugymond – nem tartotta szükségesnek, hogy a gyűlés tárgyai a hirdető levelekben kitétessenek, mert ez nem is lehetséges minden tárgyra nézve; ámde, ha ezen párt az első kihirdetés nyomán indulva, ezt méltányosság tekintetéből megtette, ellene kifogása nincs. Jelenleg azonban már egészen más téren áll e tárgy. A folyó évi szeptember 26-dikán tartott közgyűlést kihirdető levelekben ugyanis már nem volt kitéve a «fizetünk» vagy «nem fizetünk» kérdése: mégis a nem adózó pártfőnökök a köznemesség egy kis töredékével a mult évi augusztus 31-dikén hozott végzést megváltoztatták. Ehhez képest, minthogy ezen gyűlés szintolyan, mint a szeptemberi, s már most a méltányosság sem kivánja tőlünk az előleges kihirdetést: a mily joggal a szeptemberi gyűlés megváltoztatta augusztusi végzésünket, ezen gyűlés azt szintazon joggal felélesztheti. Lehet ugyan, hogy megint kortesek hozatnak majd be végzésünk megdöntésére; de az lesz a nyereségünk, hogy rólunk azt fogják mondani: a zalamegyei intelligentia minden alkalmat megragad kimutatni, hogy a haza javát szivén viseli. Egy angol románból egy példát hoz fel, melyben a román hőse már mint admirál tulajdon életét beszélvén el, a többek között azt mondja magáról, hogy midőn ő, mint tengeri cadét szolgálatba lépett, mintegy 13–14 éves gyenge ifju lehetett. Ugyanazon hajón volt egy nálánál erősebb mintegy 18 éves ifju ember is, ki testi ereje tulnyomóságának érzetében véle mint gyengébbel minduntalan ingerkedett, őt csipkedte, ütötte s igen érzékenyen sértegette elannyira, hogy gyakran sirásra volt kénytelen fakadni. Nem türhetvén tovább ezen méltatlankodásokat, föltette magában, hogy ha még egyszer bántani fogja, bármi következzék belőle, véle meg fog vívni és ezen elhatározását teljesítette is: neki ment erősebb ellenfelének s körmözéssel s hajának czibálásával vétett neki, mint véthetett. Jól meg lett ugyan ez alkalommal is verve, minthogy azonban ellenfele szintén kapott sértéseket, többé nem akarván magát hasonló kellemetlenségeknek kitenni, ezentul nem bántotta. És ez a haszna – ugymond szónok – a morális erőnek a physikumon. Ha tehát a physikai erőnek főnökei ide dobták a keztyüt, küzdjünk s fejtsünk ki moralis erőt és így ha ők jelen határozatunkat a jövő gyűlésen kortesek által megdöntik, mi az utána következő gyűlésen 532azt ismét ujítsuk meg. Igaz ugyan, ily körülmények között Zala megyére bizton számolni nem lehet, de valamint, ha arról kérdeztetnék meg valaki, inkább akar-e meghalni, vagy élni, de olykor-olykor betegeskedni? bizonyosan azt válaszolná, hogy olykor-olykor már bizony inkább csak elbetegeskedem, mint meghalok: úgy mindenesetre jobb, ha e megye a jó elveket csak olykor-olykor is pártolja, mintha szüntelen rossz elvek mellett marad. Ezzel még azt is fogjuk eszközölni, hogy azon urak, kik pénzüket a józan elveknek e megyében megbuktatására pazarolják, más megyékben is hasonlók kivitelére annyi pénzt nem fordíthatnak. Augusztusi végzésünket tehát ujítsuk meg.
A közgyűlés Deák Ferencz inditványához képest kimondotta, hogy az augusztusi végzést megujítja.
