I.
I.
A KK. és RR. 1836. január 23-dikán tartott kerületi űlésében a tanácskozás tárgya volt: az országgyűlési tudósításokkal foglalkozó hirlapok iránt javaslattétel végett kiküldött bizottság munkálata. A követek közül többen kijelentették, hogy a diaetalis ujságlapokra előleges birálatot kivánnak ugyan, de nem a kormány, hanem az országgyűlés által gyakorlandót.
Deák Ferencz: Visszaemlékezvén, hogy midőn a volt personalis (Mérey) 1833. január 10-dikén a praeventiva censurát említé, minő közbosszúsággal kelt ki ellene az egész követi test, nagyon csodálkozik, hogy csak egy követ is akadhat, a ki ezen jelenet után még előleges birálatot emleget. Figyelmezteti a rendeket, hogy itt nem a követek legitimatióját biztosító naplókönyvről, hanem ujságlapokról van szó, melyekre nézve amattól hasonlatot venni annál kevésbbé lehet, mivel a naplónak gyakorlatban lévő birálata tulajdonkép nem is censura, hanem hitelesítés, hasonló a megyék gyűlései jegyzőkönyvének hitelesítéséhez, melyet másutt, p. o. Erdélyben, az ország rendei in pleno teljesítenek, nálunk pedig csak az idő veszteségének kikerülése tekintetéből bizatott a RR. köréből választott, s censoroknak helytelenül nevezett tagokra. Mert hiszen a censurának alapelve az, hogy a mi sértő, a mi törvénytelen, annak kinyomtatása meg ne engedtessék; az országos napló hitelesítése pedig ép ellenkező, mert ennek arra kell ügyelni, hogy a mi itt mondatik, legyen bár sértő, legyen törvénytelen, a naplóba hiven bemenjen. Ez nem censura, hanem hitelesítés, a melyet ujságlapokra alkalmazni teljességgel nem lehet. Ha tehát most a diaetalis ujságra nézve valamikép az előleges birálat elve kimondatnék, ebből természetesen következnék, hogy annak egyebekben is fenn kell állani, s ha kérdenék, hogy ki által kellessék országgyűlésén kívül gyakoroltatnia? természetes felelet volna, hogy a kormány által. És így kimondanák a RR., a mit magyar törvény még soha ki nem mondott, az országgyűlés pedig egyenesen mindig tagadott: t. i. hogy lehet előleges birálatnak helye hazánkban. Figyelmezteti tehát a RR.-et, hogy a sürgetett voxolás által tovább mehetnének, mint első tekintettel akarnak, mert ha egyszer bármi szín alatt felállították a praeventiva censurát: a szabadság palladiumának, a nemzet legszentebb jussának gyökerét metszették 185el. A szóló követ tehát, mintsem ezt bármi szín alatt behozva lássa, készebb lenne a czélba vett munkától egészen elállani s azt boldogabb időre halasztani.
