II.
II.
Az elnök hosszas vita után kimondván, hogy «a többség a rendszeres munkák fölvételére nézve a kir. válasz rendjét elfogadta», a május 7-dikén tartott kerületi ülésben többen úgy magyarázták az országos ülés határozatát, hogy elfogadtatott a kir. leiratnak egész sorozata, a mely szerint a kereskedelmi munkálat a 4-dik helyre tüzetett ki; mások ellenben kiemelték, hogy mivel csak arról volt szó, a kereskedelmi vagy a törvénykezési munka jusson-e a 2-dik helyre, a határozat ennél tovább nem terjedhetett. A kerületi elnök megbizatván, tudakozódjék az alnádornál, mikép mondta ki a végzést, a május 8-dikán tartott kerületi ülésben jelentette, hogy az alnádor a kir. leiratban kitűzött egész sorozatot mondja elfogadottnak. A követők közül többen kijelentették, hogy a mennyiben «a rendek az előlülőben compromittáltak», a dolgon már nem változtathatni. Balogh János, Barsmegye követe, a végzést rendjén levőnek is találta, mert a rendek üzenetükben nem mondották, hogy harmadik, negyedik helyen nem azt fogadják el, a mi a kir. leiratban van.
Deák Ferencz: Országos tárgyakban egyes emberben compromittálni nem fog. A végzést elfogadja, de nem azért, mivel az előlülő azt így jelentette ki, hanem azért, mivel a többség úgy akarja. Azonban országos ülésben fog iránta szólani, hogy a tanácskozásokon túlterjedett a többség akaratának kijelentése. Küldői elesvén attól, hogy a commercialis munka a második helyre tétessék, ennek okait látni fogják a naplókönyvben, de annak, hogy miért nem lett harmadik, okát a naplókönyvben látni nem fogják, mert iránta senki sem szólott. Üzenetünkből épen ellenkezőt kell következtetni, mint a mit a barsi követ kiván, mert ott mi 2-dik helyre tettük a commercialet, s így se 3-dikra, se 4-dikre nem tehettük, s ha van illatiónak helye, inkább az következnék, hogy a mi a 2-dik volt, legalább 3-dik legyen.
