I.
I.
A KK. és RR. 1835. augusztus 17-dikén tartott kerületi ülésökben tanácskoztak ő felségének Bécsben 1835. augusztus 12-dikén kelt kir. leiratáról és ezzel összeköttetésben a főrendeknek hetedik viszonüzenetéről a föliratok czímzete tárgyában. A kir. leirat előadván, hogy az országgyűlési egyezkedések folyama – a mint ő felségének értésére esett – a fölirások külsején használandó czímzetnek közbevetett kérdésével félbeszakíttatott, s már huzamos idő óta késleltetik, inti az egybegyűlt rendeket, hogy mivel lehetetlen nem tudniok, hogy a fölirások az elődök idejében – azoknak, mik a külső alakra tartoznak, elmellőzésével – az ország nádora által is kézhez adattak, ezen példát – sértetlen maradván egyébiránt az egyezkedések szokott módja – ez alkalommal is kövessék.
Deák Ferencz: Minthogy az üzenetekben bőven ki vannak fejtve az okok, melyeknél fogva a KK. és RR. historiai valóságra támaszkodva, nemzeti függetlenségünk tekintetéből kivánták, hogy ő felsége mint magyar király V. Ferdinánd nevezettel éljen, s az ország által is e czímmel tiszteltessék, a kérdés most csupán és egyedül a körül forog: ha vajjon változtak-e a fölolvasott királyi rescriptummal az eddigi körülállások? E kérdésre az a felelet, hogy az I. Ferdinand nevezet a RR. nek aggodalmat szerzett, ezen aggodalmat pedig a rescriptum nem csak el nem oszlatja, sőt neveli, mert ő felsége magát ismét csak I. Ferdinandnak nevezi, s az V. Ferdinand czímezet, mely őt, mint magyar királyt illeti – pedig csak mint magyar király vehet részt törvényhozásunkban – egészen elmellőzi. És ámbár ő felsége a czimzet iránt diaetalis tractatus tudomásán építi rescriptumát, a dolog érdeméről mégis semmit sem szól, és legkisebb biztosítást sem ad, mely nőttön nevekedő aggodalmainkat enyhítené. Felséges atyja, midőn az ausztriai császári czímet felvevé, minden felszólítás nélkül adott megnyugtató biztosítást az ország törvényhatóságinak; most együtt van az országgyűlése; ő felsége tudja, mik aggodalmaink, s csak ily megnyugtatást sem lehetett szerencsének vehetni! Mind 160azért tehát, mivel a körülmények nem változtak, mind azért is, mivel aggodalmunk a kir. rescriptum által nem enyhült, sőt súlyosodott, attól, hogy leirataink V. Ferdinánd czím alatt küldessenek, annyival inkább el nem áll, mivel ez ő felsége előtt sem lehet kedvetlen, minthogy számos törvényhatóságoknak hasonló czímű felterjesztéseit minden ellenvetés nélkül elfogadta és elfogadja.
