Legfelsőbb kézirat a minisztertanács elnökéhez a szabályszerű alapelvet illetőleg, mely jövőre az egyenes adók kivetésénél és a k…
Legfelsőbb kézirat a minisztertanács elnökéhez a szabályszerű alapelvet illetőleg, mely jövőre az egyenes adók kivetésénél és a közvetett adók megállapításánál követendő.
Már közzétett elhatározásaimnál fogva állami alaptörvényként van meghatározva, hogy jövendőre a birodalmi parlamenttel közösen minő eljárás követendő az állami pénzügyek tekintetében. Egyidjeűleg föntartatott az egyes országgyűléseknek, Velem közösen megállapítandó és szentesítésem alá bocsátandó törvények útján, az ország belső czéljaira az önmegadóztatás joga. Minthogy a belső politikai és igazságügi igazgatásnak Általam elhatározott és megindított átalakítása az állam pénzügyei tekintetében előreláthatólag nagy megtakarításokkal fog járni, szándékom, hogy az egyes országok önmegadóztatásának gyakorlati érvényre jutásával egyidejűleg az állam pénzügyi javulása terén általában és különösen az adókötelesek terhei könnyítése czéljából előhaladás történjék.
Az alkalmat erre meg fogják adni az említett elhatározásaim értelmében rövid idő mulva összeülő országgyűlések. Föladatuk lesz, hogy az országok belső igazgatása költségeinek megszerzéséről Velem megállapítandó törvények útján gondoskodjanak. Államminiszteriumom ennélfogva azonnal behatólag foglalkozzék e tárgygyal és készítse el előmunkálatait és javaslatait az iránt, miként lehetne az említett czélokat a legalkalmatosabb módon elérni. Ezen munkát a miniszterium kebeléből kiküldendő bizottság végezze, a melynek tagjaiul az egyes országokból megfelelő számban arra való egyének hivatnának meg. Ezen alkalommal államminiszteriumom a következő irányelveket tartsa szem előtt:
I. Az 1860/61-diki állami költségvetés előirányzata a birodalmi tanács 265tárgyalásainak alapján és az általa ajánlott egyszerűsítések és megtakarítások tekintetbe vételével állapítandó meg véglegesen; a megtakarítások, a melyek ennek következtében az említett pénzügyi év folyamán az előirányzott állami kiadásokban mutatkoznának, a hiány fedezésére és esetleg a nemzeti banknál levő tartozás törlesztésére fordíttassanak. Az adókivetés 1860/61-re tehát ekképen történjék, de egyuttal az 1859-ben elrendelt hadi pótlék megszüntetésével.
II. Hogy pedig az 1861/62-diki katonai évtől kezdve az adókötelesek terhei könnyebbüljenek és egyuttal a pénzügyek javulására általában hatni lehessen, következőleg kell eljárni:
Az állami kiadások 1861/62-diki előirányzata az egyes országok legtágabb értelemben vett belső igazgatási költségeinek elhagyásával készítendő el. A birodalmi parlament elé terjesztendő eme költségvetés előirányzatába tehát csak azon kiadások veendők fel, a melyek stb.
III. Ezen költségek összege az egyenes és közvetett állami adók, díjak, illetékek és jövedékek ordinariuma által fedezendő.
Minthogy e szerint az egyes országok belső közigazgatásának összes költségei elesnek, az előbb említett különböző birodalmi adók, pótlékok, díjak, illetékek és jövedékek mérve megfelelő arányban leszállítandó. Az állami kiadásoknak ekként készült előirányzata a birodalmi parlamenttel alkotmányos módon meghatározandó, az illető törvények megváltoztatása vele megállapítandó és az adók 1861/62-re ehhez képest vetendők ki.
IV. Az egyes országok belső közigazgatásának összes költségei ezen országok országgyűlése által az adók ordinariumára vetendő országos pótlékkal vagy más módon a Velem megállapítandó és szentesítésem alá bocsátandó törvények útján fedezendők és ennélfogva azon összegek, a melyek ekként az egyes országok eddigi közigazgatási kiadásainál megtakaríttatnának, az egyes országok javára esnek.
V. Minthogy közzétett elhatározásaimhoz képest az országgyűlések deczember, illetőleg január havában gyűlnek egybe, a birodalmi parlament pedig április havában jön össze, meglesz a kellő idő a szükséges előkészületek megtételére, s az adók kivetésének és a kiadások fedezésének új rendje az 1861/62-diki katonai évtől fogva életbe léphet.
