IV.
IV.
Minthogy Budapesten az a hír volt elterjedve, hogy a békeküldöttség jelentése nem érkezett meg rendeltetése helyére, a küldöttség tagjai egy 176újabb jelentés elküldésére határozták el magukat, s ennek megirásával megbizták Deák Ferenczet. Deák Ferencz a következő levél kiséretében küldötte meg Majláth György országbirónak e jelentést:
Nagyméltóságú Országbiró s Elnök Úr!
Küldöm újabb jelentésünket, méltóztassék azt átnézni, pro re nata kijavítani, s ha lehet, még ma gróf Antallal és Lonovics ő excellentiájával közleni; ha azután megállapíttatik, jó volna talán tisztára iratni, hogy gróf Antal, midőn holnap átmegy, magával átvihesse, ha elfogadják elküldését, legalább nem késik a dolog.
Mély tisztelettel.
Excellentiádnak
Excellentiádnak
Pest, 1849. január 14-én
alázatos szolgája
Deák Ferencz.
Deák Ferencz.
A jelentés így szól:
Magyarország gyűlésének.
Küldetésünk eredménytelen lefolyásáról azonnal, még Bicskén folyó hó 4-én elkészítettük jelentésünket az ország gyűléséhez s azt herczeg Windischgrätz főtábornok úr kezeihez küldöttük, ki nékünk azt igérte, hogy jelentésünknek elküldetését szokott katonai úton eszközlendi. De mivel tegnap hirből azt értettük, hogy ama jelentésünk még a folyó hónak tizedikén sem jutott rendeltetése helyére, sietünk annak másolatát ·/· alatt ide mellékelve újra megküldeni s egyszersmind jelentjük a következőket:
Miután herczeg Windischgrätz főtábornok seregei Budapestet folyó hónap 5-én ellentállás nélkül elfoglalták, minket folyó hó 8-án Bicskén az ottani katonai parancsnok arról értesített, hogy már mehetünk Budára, határozzuk meg indulásunk óráját s ő katonai diszkiséretet (Ehrenbegleitung) rendelend mellénk. Egyszersmind tudosított minket arról is az említett parancsnok: hogy azon huszárkiséret, mely vélünk Bicskére a főhadiszállásra érkezett, egytől-egyig szabad akaratból a császári táborban kiván maradni, s már a hitet is letette. Mi tehát Bicskéről 20 vagy 24 dsidásnak s egy tisztnek kiséretében délután elindultunk s este felé Budára a várba érkeztünk, hol a kiséretünket vezető dsidás-tiszt a főtábornoknál azonnal bejelentette megérkezésünket s a főtábornok köszönve bejelentésünket, azt izente, hogy most már lakásunkra mehetünk. Mi haladék nélkül által is mentünk Pestre minden kiséret nélkül.
177Gróf Batthyány Lajost, ki folyvást vélünk volt utunkban, s vélünk együtt jött által Pestre, még azon éjjel 11 óra tájban katonai karhatalommal elfogták, s Budára kisérték, hol még most is fogva tartatik.
A sokféle bizonytalan hirek mellett nem tudjuk, ha ezen jelentésünk eljuthat-e rendeltetése helyére. A város ostromállapotban; Pest és Debreczen között pedig hadseregek s többféle fegyveres csapatok gátolják a közlekedést.
De még e bizonytalanság mellett is szükségesnek véltük e jelentésünknek herczeg Windischgrätz főtábornok úr közbenjárásával leendő elküldését megkisérteni, annyival inkább, minthogy említett első jelentésünknek, melyet Csányi k. biztos úrhoz utasítva küldöttünk herczeg Windischgrätzhez, véletlen eltévedése miatt is aggódunk.
Kelt Pesten, 1849. január 14-én.
Deák Feencz Pestről Kehidára ment. Innen többször elindult Debreczen felé; de az útja közben levő osztrák katonaság miatt mindannyiszor kénytelen volt visszafordulni.
