IV.
IV.
Ghyczy Kálmán, ki az első ülésben azt javasolta, hogy mind az alaki, mind az anyagi magyar törvények azonnal állíttassanak vissza, oly módon, hogy «az ősiségi pereknek az 1848. XV. t. cz. által kimondott fölfüggesztése továbbá is föntartatván, az 1853. május 1-seje előtt keletkezett, úgy szintén az innen túl keletkezendő esetek, s azok, a melyeknek tárgyára nézve a magyar törvény elvét az osztrák törvény nem változtatta meg, azonnal magyar törvény szerint itéltessenek; az 1853. május 1-sejétől mostanig keletkezett oly esetekre vonatkozó pereknek folyamata pedig, melyeknek tárgyára nézve az osztrák törvény a magyarnak elvét megváltoztatta, a törvényhozás egyedül illetékes intézkedéséig fölfüggesztessék; az osztrák törvény uralma alatt keletkezett váltóüzletek mindazonáltal azon törvény szerint itéltessenek, s a telekkönyvi intézmény is folytassa a törvényhozás határozatáig eddigi működését», most arra kért választ: hogy mivel a kérdés úgy tétetett föl, lehet-e a magyar törvényt minden változtatás vagy octroyrozás nélkül visszaállítani? e kérdésben benne értetik-e a fölfüggesztés? módosítás-e ez vagy nem? mert mindegyik esetben máskép kell szavaznia.
Deák Ferencz így válaszolt: Ghyczy Kálmán megnyugtatására csak azt jegyzem meg, hogy miután ő is kimondotta, hogy felfüggesztés nélkül nem tartja lehetségesnek a magyar törvény visszaállítását, ebben nincs köztünk véleménykülönbség. Második kérdésül föl lehetne tenni: hogy bizonyos fölfüggesztéssel, moratoriummal tartja-e a tanácskozmány behozhatónak a régi magyar törvényeket, vagy más módosítással?
Az elnök kimondván, hogy a tanácskozmány egy értelemben van az iránt, hogy az összes magyar anyagi és alaki törvények teljes és változatlan visszaállítása jelenleg lehetetlen, a Deák Ferencz által indítványozott második kérdést így tüzte ki: elérhető-e magyar törvény visszaállítása egyedül az által, hogy némely ügyekre moratorium elrendelését javasoljunk; tanácsos-e ezt tennünk?
Ghyczy Kálmán azon kérdésére, hogy a biróságok szerkezetére nézve most kérdés nem fog-e tétetni?
Deák Ferencz azt felelte, hogy az anyagi jog iránt kell előbb tisztába jönni.
328Ghyczy Kálmán ezután a második kérdésre nézve kijelentette, hogy arra, úgy a mint föl van téve, nem szavazhat, mert mint tegnap is kijelentette, a telekkönyvekre, a váltótörvényre, s a büntető törvényeket illetőleg a nemes és nem nemes között a büntetés és fölebbezés iránti különbségre nézve valamely rendelkezés vagy octroyrozás tételére hajlandó; egyébiránt pedig azt véli, hogy más nagyobb octroyrozás nélkül visszavezethető a mostani törvénykezés a magyar törvényes alapra.
Deák Ferencz erre így nyilatkozott: Csupán moratoriummal vagy felfüggesztéssel a régi törvényeket visszaállíthatóknak mi sem hiszszük. (Helyes!) A harmadik kérdés ez lehetne. vajjon elegendőnek tartjuk-e a régi törvény visszaállítását csupán a telekkönyvi és büntető törvényre tett módosításokkal, vagy még több módosítás szükséges? Ha elégségesnek tartják az imént érintett módosításokat, akkor méltóztassanak albizottságokat választani, melyek javaslatot készítsenek; ha pedig azokat nem látják elégségeseknek és több módosítást is kivánnak, akkor minden egyes szakon külön albizottságoknak kellene dolgozni. Részemről kijelentem, hogy én a Ghyczy Kálmán úr által javaslott módosításokon felül még több módosítást kivánok a büntető és polgári alaki és anyagi jogban, mert csupán a fölhozottakkal nem tartom lehetőnek a jogviszonyok czélszerű elrendezését. (Helyes!)
Az értekezlet kimondotta, hogy minden egyes szakra albizottságot küld ki. Az elnök még azt a kérdést vetette föl: vajjon azon nyilatkozatok szerint, melyek eddig történtek, nem tekinti-e a tanácskozmány a kir. tábla ügyét mintegy eldöntöttnek? Erre
Deák Ferencz így felelt: «Kivánjuk, hogy egy legyen a királyi tábla.» (Közhelyeslés.)
