II.
78II.
Bónis Samu fölszólította Patayt, hogy «ha a készülendő zavar felől valami tudomása van, terjeszsze a ház elé.» Patay József így felelt: «Az ifjuság által terjesztett azon hír a város népét zavarba hozta; ezen zavart el akarván távoztatni, tettük előadásunkat; a miniszter úrnak azon kijelentése azonban, hogy Olaszhonba többé katonák küldetni nem fognak, engem megnyugtat.» Erre hosszan tartó nagy zaj támadt és ilyen fölkiáltások hangzottak: Hol van az a nép? Talán a Pilvaxban? Kovách Lajos fejtegetvén az interpellatiók természetét, szemére vetette Pataynak, hogy utczai pletykákból hallván, hogy egy pár ujonczot Olaszországba akarnak vinni, miért nem ment el az illető miniszterhez és kért tőle fölvilágosítást, a helyett hogy itt hozta elő a dolgot. Bernáth József követelte, hogy minden képviselőnek joga legyen interpellatió iránt inditványt tenni, de ebből ne következzék, hogy egyes képviselőnek fölszólítására mindjárt akármelyik miniszter tartozzék egyszerre fölvilágosítást adni, hanem ez iránt a háznak többsége határozzon. Egyébkint kijelentette, hogy «őt efféle márczius 15-diki demonstratiók itélete és meggyőződése kimondásától el nem rettentik.»
Deák Ferencz igazságügyminiszter: Bátor vagyok megjegyezni, hogy a szőnyegen levő tárgy feletti vitatkozások folytán új kérdés merült fel, t. i. az interpellatió joga gyakorlatának kérdése, hogy egyes képviselőnek mennyire van joga azt gyakorolni, és mennyire szükséges hozzá a háznak pártolása vagy határozása? Legyen szabad a házat arra figyelmeztetni, hogy ezen tárgy a házszabályok során előforduland, s az itt indítványkép előadottak akkor a legczélszerűbben fognak tárgyaltatni. Annyival inkább bátor vagyok ezt figyelmökbe ajánlani, mivel a fennforgó esetben ily nagy fontosságú tárgy elővételének helyét nem látom. Akkor majd mindenki előadandja nézeteit, és a ház határozni fog. Különben minden félreértés eltávolítására azon megjegyzést teszem, hogy bizony gyakran a keserűség, mely a tanácskozó testületen elömlik, nem oly forrásból ered, mely egyébként nagy fontosságú volna, hanem egy rosszúl felfogott, vagy rosszul kifejtett, vagy rosszúl magyarázott szóból. Úgy hiszem, midőn Patay József tisztelt barátom azt mondá: hogy azon zavargások eltávoztatását akkor fogjuk elérni, ha ezen dolog tisztába jő, nem azt érté, hogy neki vagy barátainak kedve volna zavarokat előidézni, (Fölkiáltások a baloldalon: Úgy van!) hanem úgy érté, hogy a körülmények ezen különben is mozgalmas időkben nem teszik lehetetlenné, hogy egy rosszúl felfogott dolog zavarokat idézend elő; pedig valamint a zavarokat soha sem szereti a jó ember, úgy vannak idők, midőn azoktól nem igen ijednek 79meg az emberek. A jelen idők olyanok, midőn a zavarok nem annyira a személyes bátorságért veszélyesek, hanem azért, mert az ország nyugalmára válhatnak károsokká, s ha mást nem veszek fel, csak azt, hogy óhajtjuk, hogy ő felsége köztünk megjelenjék, s kérni is fogjuk bizonyosan rá a válaszfeliratban: valóban gyönyörű előkészületeket tennénk fogadására, ha zavarokat tűrnénk; ez a legbiztosabb út volna arra, hogy ő felsége ide ne jöjjön; pedig az, hogy ide jöjjön, minden időben, de főkép a mai időben, oly nagy fontosságú, hogy most ő felségének köztünk való megjelenése a haza megmentésére többet tenne, mint egy hatalmas hadsereg. Úgy gondolom, hogy Patay úrnak szavait ekként talán nem helytelenül magyaráztam. Bátor vagyok emlékeztetni a tisztelt házat a közelebb lefolyt országgyűlésre, midőn az urbéri tartozások megszüntetésének szükségét széltiben azzal indokolták, hogy ha ezt nem teszszük, zavarok lesznek az országban. Ez inkább megjövendölése, mint okozása volt a zavarnak, s valóban vétenénk magunk ellen, ha keserűség támadna közöttünk ilyesekért. (Zajos tetszés a baloldalon.) Ha a ház a hadügyminiszter úrnak kijelentésével meg van elégedve, és a dolog megvizsgálása után teendő további jelentését bevárja, úgy e tárgyat bevégzettnek tekinthetjük, bevárván azon időt, midőn a válaszfelirat tárgyalásakor a miniszterium előadandja Olaszország irányában követett politikáját. (Közhelyeslés.)
Deák Ferencz beszéde után az ülés eloszlott.
