UNIÓ ERDÉLYLYEL.
UNIÓ ERDÉLYLYEL.
1865. julius végén Lónyay Menyhért ezeket írta naplójába: «Meglátogattam Sennyey Pált és szóba hoztam az erdélyi unio nagy fontosságát. Erre ő így felelt: Ez ügy becsületes megkísértését föltételűl tűztem ki, mielőtt hivatalt vállaltam; a módra nézve ez a véleményem: új kanczellár és új irány a kormányzatban; ez után a Kemény Ferencz által javasolt módon összehívása az erdélyi országgyűlésnek, s elébe terjesztése az unio kérdésének».
1865. szeptember 1-jén királyi leirat tétetett közzé, mely az 1863-dik év ápril 31-dikén kelt csász. leirattal ideiglenes választó törvény alapján Nagy-Szebenbe egybehívott erdélyi tartományi gyűlést feloszlatottnak nyilvánította, s egyes egyedűl az uniótörvény revideálása tárgyában Erdély országgyűlését az 1791. 11. t. cz. alapján november 26-dikára Kolozsvárra egybehívta. Az országgyűlés elfogadta Zeyk Károly következő indítványát: «Ő felségéhez intézendő alázatos föliratunkban fejezzük ki forró hálánkat az iránt, hogy felséges urunk királyunk a magyar korona tartományaiban az alkotmányos élet visszaállítását utbaindítani kegyeskedett. Fejtsük fel, miként mi az 1848. pozsonyi VII. és kolozsvári I. törvényczikkeket teljes jogerővel biróknak tartjuk, s hogy ennek következtében mi azok értelmében jelen külön gyűlésünkben semmi törvényváltoztatásba nem elegyedhetünk, ama egyedűl a pesti közös országgyűlés lévén illetékes; de jelentsük ki azt is, hogy, ha a törvényváltoztatás hatáskörünket nem is múlná felűl, mi az említett törvényczikkeken változtatni semmit se kívánnánk, miután egyfelől a két haza egygyé alakulásának végrehajtását úgy a hazára, mint az e hazában lakó nemzetekre és egyesekre nézve üdvösnek és mellőzhetetlenűl szükségesnek tartjuk, s másfelől a pozsonyi VII. t. cz. 5. §-a s a kolozsvári I. t. cz. 2. §-a elég kezességet nyújtanak arra nézve, hogy Erdély és egyes részei és nemzetiségei érdekei az egygyéalakulás részletezésénél illően tekintetbe fognak vétetni. Felséges uralkodónk minden népei boldogítására törekvő atyai szíve, s a közös országgyűlés elismert szabadelvűsége és igazságszeretete pedig elég biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy az e hazában lakó minden nemzetiségek jogos igényei a méltányosság és jogegyenlőség alapján fognak kielégíttetni, úgy hogy minden honpolgárnak egyenlő joga legyen a haza minden javadalmaiban való részesedésre, s egyenlő kötelezettsége terhei hordozására, születés, nemzetiség, vagy vallás 360senkinek se adva előjogot más felett. Melyeknél fogva kérjük fel urunk királyunk ő felségét, méltóztassék az 1848-diki pozsonyi VII. és kolozsvári I. törvényczikk nyomán és értelmében az erdélyi törvényhatóságokat és királyi hivatalosokat a Pestre folyó évi deczember 10-dikére összehívott országgyűlésre mielőbb meghívni, hogy a közös országgyűlés összevetett vállakkal munkálhasson a szőnyegen levő roppant fontosságú kiegyenlítés kérdésében, s mint erre egyedűl illetékes, a különböző nemzetek belenyugvásával és kétségeik elenyésztésével eszközölje az annyiszor felhozott 1848-diki törvényczikkek értelmében úgy a magyar szent korona, mint az összes birodalom érdekében Erdélynek Magyarországgali egygyéalakulása alkalmával függőben maradt részletek elintézését.
Az erdélyi országgyűlés 1866. január 9-dikén tartott ülésében felolvastatott ő felségének 1865. deczember 15-dikén kelt királyi leirata, mely az országgyűlést elnapolta és a pesti magyar országgyűlésre leendő képviselőválasztást elrendelte.
