I. A közös ügyekről.
I. A közös ügyekről.
1. §. Mindazon ügyek és viszonyok, melyek a magyar korona országait s ő felsége közös uralkodása alatt álló többi országok és tartományok jogait, kötelmeit és érdekeit egyaránt érintik, ezentúl közösen és egyetértőleg lesznek tárgyalandók és kezelendők.
164A pragmatica sanctióban gyökerező védelmi közösségből folyó ily közös ügyeknek nyilváníttatnak:
2. § A külügy. És pedig annak egységes vezetése, a birodalom diplomatiai s kereskedelmi egységes képviseltetése, s a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülhető intézkedések.
3. §. A hadügy. E részben figyelemmel ő felségének alkotmányos fejedelmi s legfőbb hadúri jogaira, a védelmi kötelezettség közösségének s az egész szárazföldi és tengeri hadsereg egységének elismerése mellett, mindaz, mi az egész hadsereg és így e sereg magyarországi alkatrészének is egységes vezérletére, vezényletére és szakszerű belszervezetére vonatkozik, ezentúl is a legfelsőbb fejedelmi intézkedés alá fog tartozni.
4. §. Egy új hadkiegészítési törvénynek az illető országgyűlések által alkotmányos úton történendő megállapítása után jövőben e törvénynek s általában a védrendszernek változtatása vagy átalakítása, nemkülönben a hadseregnek ezen alapuló rendszeres kiegészítése, közös intézkedés tárgyát képezendik.
5. §. Ellenben az átalános védlet fegyverre szólításának megajánlása nem a közös képviselet, hanem a magyar korona országait illetőleg ezek országgyülésének köréhez tartozik.
A magyar korona országai s ő felsége többi országai küzött fönálló érdekközösségnél fogva:
6. §. Közös tárgyalás és intézkedés alá tartozónak nyilváníttatik továbbá a nemzetközi kereskedelmi s vámügy és ezzel kapcsolatban az iparos termelésre lényeges befolyással bíró közvetett adók, nemkülönben az állami egyedáruság ügyének azonos elvek alapján történendő rendezése.
7. §. A tengeri törvényhozás s a pósta- és távirdai kezelés azonos főelveinek megállapítása.
8. §. A magyar korona országainak határain túlterjedő vasútvonalak irányzatának s engedélyezésének kérdése, valamint ily pályák állami kamatbiztosítását, árszabását s üzletük ellenőrzését tárgyazó rendszabályok.
9. §. A pénzveretés és kibocsátására nézve fenálló fejedelmi jognak épségben tartása mellett új pénzrendszer és pénzláb megállapítására vagy a létezőnek rendezésére vonatkozó intézkedések.
10. §. A jelenlegi államadósságok egységes kezelése, netaláni új közös kölcsönök felvétele, s ily kölcsönökre nézve a szerződés megkötésének, a felvett pénzek hováfordításának és a visszafizetés módozatának elhatározása.
11. §. Végre részint a fent érintett védelmi, részint az érdekközösségnél fogva közös tárgyalás és intézkedés alá tartozik a birodalmi pénzügy 165mindazon költségekre nézve, melyek a fentebbiekben közöseknek nyilvánított tárgyakra s azok kezelésére hivatott központi közegekre fordíttatnak; s ezzel kapcsolatban a közös költségvetés megállapítása s az e részbeni számadások megvizsgálása.
12. §. Azon arány, mely szerint a magyar korona országai a közösöknek elismert ügyek terheit és költségeit viselendik, ezen országok s ő felsége többi országai gyülésének befolyásával fog elhatároztatni.
13. §. E végből egyrészről a magyar korona országainak gyűlése, másrészről ő felsége többi országainak gyűlése hasonszámú küldöttséget választanak. E két küldöttség az illető felelős miniszteriumok közbenjöttével az említett arányra nézve részletes adatokkal támogatott javaslatot fog közösen kidolgozni.
14. §. Ezen egyetemleges javaslatot mindenik miniszterium az illető országgyűlés elé terjesztendi, hol az rendszeresen tárgyalandó. Mindenik országgyűlés, az illető miniszterium útján, határozatát a másik országgyűléssel közlendi, s a két félnek ily módon eszközlendő megállapodásai szentesítés végett ő felsége elé fognak terjesztetni.
15. §. Ha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni, mindenik félnek véleménye mind a két országgyűlés elébe terjesztetik. Ha pedig a két országgyűlés sem tudna egymással kiegyezni, akkor a kérdést az előterjesztett adatok alapján ő felsége fogja eldönteni.
16. §. Az arányra nézve kötendő egyezkedés csak határozott időre terjedhet, melynek elteltével ismét ugyanazon módon új egyezkedésnek leend helye.
