II. A közös ügyek alkotmányszerű kezeléséről.
II. A közös ügyek alkotmányszerű kezeléséről.
17. §. A közösöknek elismert ügyekre nézve közös birodalmi miniszterium fog felállíttatni. (43. §.)
18. §. Ugyanezen ügyek azon részére nézve, mely nem tisztán a kormányzat köréhez tartozik, azok alkotmányszerű tárgyalása és ellátása végett a pragmatica sanctióban gyökerező teljes egyenjoguság elvénél fogva a magyar országgyűlés mindkét házából 75 tagú bizottságot választ, s hasonszámú bizottságot választanak alkotmányos úton maguk részéről ő felsége többi országai és tartományai is.
19. §. E bizottságok csak egy évre, vagyis az országgyűlés egy ülésszakára választatnak és az év leteltével vagyis az új ülésszak kezdetével hatóságuk teljesen megszünik. Tagjaik azonban ismét megválaszthatók.
20. §. A bizottságok mindegyike saját kebeléből külön szabadon választja 166elnökét, tollvivőit s a szükséghez képest más hivatalos személyzetét is. Ügyrendét szintén maga állapítja meg.
21. §. A bizottságokat bizonyos határnapra ő felsége fogja, egy általa kijelölendő helyre, összehívni.
22. §. Mindegyik bizottság külön tart üléseket s azokban fejenkinti szavazással és a bizottsági tagok absolut szótöbbségével határoz. Mit a többség ekkint elhatározott, az egész bizottság határozatainak tekintendő. Külön véleményt az egyes tagok saját igazolásuk végett iktattathatnak ugyan a jegyzőkönyvbe, de az a határozat érvényét nem gyengíti.
23. §. A két bizottság egymással együttes ülésben nem tanácskozhatik, hanem mindenik irásban közli nézeteit és határozatait a másikkal, s irott izenetek által igyekeznek véleménykülönbség esetén egymást felvilágosítani. Ezen izenetet mindenik bizottság saját tárgyalási nyelvén készítendi el, mellékelvén annak hiteles fordítását is.
24. §. Ha ezen irásbeli izenetek által nem sikerülne a két bizottságnak véleményét egyesíteni, akkor a két bizottság együttes ülést tartand, de csak egyszerű szavazás végett. Ezen együttes ülésben a két bizottság elnökei fölváltva elnökölnek, hatáskörük azonban nem leend egyéb, mint a szavazásra ügyelni s a többséget kijelenteni.
Határozathozatalra a két bizottság összes tagjai kétharmadának jelenléte s ezek absolut többsége kivántatik. A jegyzőkönyv mindkét fél tárgyalási nyelvén fog vezettetni a két fél tollvivői által és közösen hitelesíttetik.
25. §. Ha két izenetváltás sikertelen maradt, közös szavazásnak leend helye. Ez esetben a két fél elnökei együtt állapítják meg a szavazási ülés helyét, napját és óráját s arra mindenik elnök meghívja az illető bizottság tagjait.
26. §. E bizottságok hatásköréhez csak azon tárgyak tartozhatnak, mik a fennebbi 2., 4., 6., 7., 8., 9., 10., 11. §§-ban mint közösek határozottan hozzájok vannak utasítva.
27. §. A bizottságok tagjai előleges utasításokkal meg nem köthetők.
28. §. Jelen törvény értelmében a bizottságok elé tartozó tárgyakat a közös birodalmi miniszterium mindenik bizottságnak külön terjeszti elő. Mindenik bizottságnak joga lesz kérdéseket intézni a közös miniszteriumhoz, vagy a szakok szerint annak illető tagjához; kérhet azoktól feleletet és felvilágosításokat. Ugyanazért a közös minisztereknek jogukban álland, s midőn arra felszólíttatnak, kötelességük is leend, egyik bizottságnál úgy mint a másiknál megjelenni, felelni és szó- vagy irásbeli felvilágosításokat adni.
16729. §. A közös költségvetés megállapítása leendvén e bizottságok feladatának évenkint előforduló legfontosabb része, ezen egyedül a jelen törvényben közösöknek kijelölt költségekre terjedhető költségvetést a közös miniszterium mind a két külön országos felelős miniszterium befolyásával fogja elkészíteni s úgy adja át külön mindenik bizottságnak. A bizottságok a fennebb körülirt mód szerint fogják azt külön tárgyalni, s észrevételeiket egymással irásban közlik, s a mely pontra nézve nézeteik meg nem egyeznének, azt együttes ülésben szavazattal határozzák el. (§§. 22–25.)
30. §. Az ily módon megállapított költségvetés többé az egyes országok gyűlése által tárgyalás alá nem vétethetik, hanem köteles mindenik az eleve elhatározott arány szerint a közös költségvetésből reá eső részt viselni.
31. §. A közös költségek hováfordításáról vezetett számadások megvizsgálása hasonlóul az említett bizottságokat illeti, melyek e részben is a fenn körülírt módon fognak eljárni. (§§. 22–25.)
32. §. Hasonló eljárás követendő minden egyéb tárgyra nézve is, mely mint közös ügy az érintett bizottság köréhez tartozik. Ezeket is a közös miniszterium mindenik bizottságnak külön adja be, a bizottságok külön tárgyalják, nézeteiket egymással irásban közlik, s ha ily módon egymással meg nem egyezhetnének, akkor, mint fennebb mondatott, szavazó együttes ülésben határoznak. Határozataik, a mennyiben fejedelmi jóváhagyás alá tartoznak, ő felségének felterjesztendők s szentesítésük után kötelező törvényerővel bírnak. Az ily fejedelmi jóváhagyással megerősített határozatokat azonban ő felsége mindenik országgyűlésnek az illető külön felelős miniszterium által adatja tudtára.
33. §. Azokon kívül, miket a közös felelős miniszterium terjeszt elő a közösügyi bizottságoknak, e bizottságok mindegyike bír kezdeményezési joggal, de csak oly tárgyakra vonatkozólag, melyek mint közös ügyek törvény szerint szorosan e bizottságok köréhez tartoznak. Mindegyik bizottság tehet ilynemű javaslatot, s azt a másik bizottsággal irásban közölheti. Az ekképp indítványozott javaslat pedig szintúgy lesz tárgyalandó, mint egyéb a bizottság köréhez tartozó kérdések.
34. §. A bizottságok ülései rendszerint nyilvánosak lesznek. Az e részbeni kivételi szabványok az ügyrend által fognak megállapíttatni.
35. §. Az esetben, ha ő felsége valamelyik országgyűlést feloszlatná, a feloszlatott országgyűlési bizottság működési jogosultsága is megszünik, s az újabb országgyűlés új bizottságot választ.
36. §. A bizottságok tagjai a törvény szerint közösökül kijelölt ügyeknek tárgyalása közben tett nyilatkozataikért feleletre soha nem vonathatnak, sőt megbizatásuk megszüntéig sem adóssági követelés, sem bűntény 168vagy vétség miatt, a tetten érés esetét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nem léte esetén pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyása nélkül, sem le nem tartóztathatnak, sem közkereset alá nem vétethetnek. Tagjai tettenérés esetében történt letartóztatásának folytathatása vagy megszüntetése iránt, az illető országgyűlés együtt nem létében, hasonlóképpen maga az illető bizottság rendelkezik.
37. §. Egyébiránt netaláni kihágások sikeres megelőzése végett az ügyrendi szabályzat útján fognak a kellő intézkedések megtétetni.
38. §. Ha az egyik vagy másik bizottságnak valamely tagja időközben meghalna, vagy törvényes itélet által fosztatnék meg szabadságától, úgy szintén, ha állásáról alapos okoknál fogva lemondana, az ekképp megüresedett állás az eleve választott póttagokból azonnal betöltendő.
E végből a bizottság megválasztásakor a kitüzött számon felül egyszersmind 10 póttag is választandó és meghatározandó egyúttal azon sorozat, mely szerint a póttagok a megürült állásra az illető bizottság elnöke által meghivandók.
39. §. Lemondás esetén a lemondás okainak alaposságáról s annak elfogadásáról az illető országgyűlés, vagy annak nem létében az illető bizottság itél.
40. §. Mi a közös miniszterium felelősségének gyakorlati érvényességét illeti, mindenik bizottságnak joga leend oly esetekben, mikor ezt az alkotmányos törvények megsértése miatt szükségesnek látja, a közös miniszteriumnak, vagy e miniszterium egyes tagjainak perbefogatását indítványozni s ezen indítványát irásban a másik bizottsággal is közölni. Ha a perbefogást mindkét bizottság elhatározza, vagy ha az az eltérő vélemények miatt szavazó ülésben többséggel elhatároztatik, e határozat azonnal jogérvényesnek tekintendő.
41. §. Az ily módon elhatározandó pernek birósága következő módon lesz alakítandó: mindenik bizottság, nem ugyan saját kebeléből, hanem az általa képviselt országok független állású és törvénytudó egyéneiből, külön-külön 24 tagot hoz javaslatba. Mindenik bizottság birni fog azon joggal, hogy a másik bizottság által javaslatba hozott 24 tag közül tizenkettőt okadás nélkül kitörölhet. A vádlottaknak szintén joguk van együtt és összesen 12 tag kitöröltetését követelni, úgy mindazonáltal, hogy a megmaradt tagok számában minden bizottság választott biráinak száma egyenlő legyen. S a fenmaradt tagok lesznek a pernek birái.
42. §. E biróság eljárását egy közösen megállapítandó külön törvény fogja szabályozni.
