A KÖZÖS ÉRTEKEZLETEK MEGÁLLAPODÁSAI.
A KÖZÖS ÉRTEKEZLETEK MEGÁLLAPODÁSAI.
Miként Lónyay Menyhért naplójában irja, 1867. január 9. és 10-dikén a következő megállapodások jöttek létre:
A tizenötös bizottság javaslatának 1-ső §-ától a 8-dikig nem fordult elő észrevétel. A 8. §. is megmarad, azonban az első részéhez, hol szó van a külügyek vezetéséről és arról, hogy «a czélszerű vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az ő felsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik», hozzájönne még a következő: «Ennélfogva a birodalom diplomatiai s kereskedelmi egységes képviseltetése a külföld irányában (nach aussen) s a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülhető intézkedések a birodalom mindkét felének miniszteriumaival egyetértésben és azok beleegyezésével a közös külügyminiszter hatásköréhez tartozand. A nemzetközi szerződéseket mindenik miniszterium saját törvényhozásával közli.»
A 9. és 10. §§. maradnak.
A tizenötös bizottság javaslatának 11. §-a így szól: «Ő felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai sértetlenül fönmaradván, 176mindaz, a mi az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is: egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, közös intézkedés alá tartozónak ismertetik el». E §-ban a «sértetlenül fenmaradván» helyébe ez teendő: «folytán»; továbbá ehhez: «az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is» hozzájönne: «mint az összes hadsereg kiegészítő részének». A végső szavakban a helyett: «közös intézkedés alá tartozónak ismertetik el» jönne: «ő felsége által intézendőnek ismertetik el».
A 12. §. marad.
A tizenötös bizottság javaslatának 13-dik pontja így szól: «A védelmi rendszernek szabályozása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik». Ennek helyébe a kővetkező új szerkezet jönne: «A védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. Miután azonban az ily megállapítás épp úgy, mint a későbbi átalakítás is csak egyenlő elvek szerint eszközölhető czélszerűen, ennélfogva minden ily esetben, a két miniszterium előleges megállapodása után, egyenlő elvekből kiinduló javaslat fog terjesztetni mindkét törvényhozás elé. A törvényhozások nézeteiben netalán felmerülendő különbségek kiegyenlítése végett a két törvényhozás egymással küldöttségek által érintkezik».
A 14., 15., 16-dik pontok maradnak.
A 17-dik pont marad, csak azon értelem jön még hozzá – a tizenötös bizottság javaslatának 43. pontjába – hogy «a havonkint befolyt államjövedelmekből a közös költségek fedezésére szolgáló rész a magyar pénzügyminiszter által havonkint a közös pénzügyminiszterhez áttétetik azon arány szerint, a mely arányban áll a közös költségek összege az országos költségek összegéhez».
A 19. és 61. §§-ban kimondandó, hogy a vám- és kereskedési szerződés, úgy az iparostermelésre lényeges befolyással biró közvetett adók egyenlő mértéke szerinti egyezség a quóták megállapításával egyidőben lesz hosszabb időközre meghatározandó.
Egy új pont jönne a vasútakról, mely szerint:
A delegatiók feladata lenne határozni a felett, melyek a birodalmat közösen érdeklő vasútvonalak. Minden egyéb vasútvonalak feletti intézkedés azon miniszterium és törvényhozás hatásköréhez tartozand, melynek területét érintik.
Átvétetett a kormányjavaslat 9-dik pontja.
«A pénzveretés és kibocsátására nézve fenálló magyar királyi fejedelmi 177jogoknak épségben tartása mellett új pénzrendszer és pénzláb megállapítása vagy a létezőnek rendezésére vonatkozó intézkedések.»
A január 10-dikén létrejött megállapodások ezek voltak:
A 31. §-ban a «meghatározott számú bizottság» helyett jönne: «hatvan tagot».
A tizenötös bizottság javaslatának 34. §-a így szól: «A bizottságokat mindenkor ő felsége fogja összehívni bizonyos határnapra, és pedig fölváltva, egyik évben Pestre, másik évben Bécsbe, vagy ha ő felsége többi országainak gyűlése és ő felsége így akarná, azon országok más valamelyik fővárosába.» Az «összehívni» szó után a következő jönne: azon helyre, hol ő felsége azon időben tartózkodik; kivánandónak tartja azonban a magyar törvényhozás, hogy ez felváltva stb.
A 35. §. marad.
A 36. §. német fordításában a «dürfen» szó kimarad.
37. §. A közepére jönne: «Az együttes ülésben egyszer az egyik, máskor a másik delegatio elnöke elnököl.»
A tizenötös bizottság javaslatának 38. §-a így szól: «Ha három izenetváltás sikertelen marad, joga van mindenik félnek a másik részt fölszólítani, hogy a kérdés közös szavazás által döntessék el, mit a fölszólított fél nem tagadhat meg, s akkor a két fél elnökei együtt állapítják meg a szavazási ülés helyét, napját és óráját, s arra mindenik elnök meghívja a maga bizottsága tagjait.» E §-ból e szavak: «mit a fölszólított fél nem tagadhat meg, s akkor» törlendők, s helyökbe jönne: «mely esetben a két fél elnökei» stb.
A 41. §. szerint a közös miniszterium köteles a delegatióknak a kivánt iratokat előterjeszteni és fölvilágosításokat adni. E §-ból «a kivánt iratokat előterjeszteni és» kimaradna és helyébe jönne: «szóval vagy irásban».
A 42. §-ra nem volt észrevétel.
43. §. A 17. §-nál tett észrevétel ide inkább illenék. A végén e helyett: «az illető közös miniszternek» jönne: «a közös pénzügyminiszternek».
A 44., 45. és 46. §§-ra nem volt észrevétel.
A tizenötös bizottság javaslatának 47. §-a így szól: «A bizottságok ülései nyilvánosak lesznek.» Ennek helyébe jönne a kormány előterjesztésének 34. §-a: «A bizottságok ülései rendszerint nyilvánosak lesznek. Az e részbeni kivételi szabványok az ügyrend által fognak megállapíttatni.»
178A 48. §. marad.
A 49. §. végére a kormány előterjesztésének 37. §-a teendő: «Egyébiránt a tanácskozások alkalmávali kihágások megelőzése végett az ügyrendi szabályzat útján fognak a kellő intézkedések megtétetni.»
Az 50–56. §§. maradnak.
Az 57. §-ból megmarad az első mondat: «E tekinteteknél fogva tehát, s egyedül ezen alapon kész most is az ország az államadósságok terhének egy részét elvállalni, s az iránt, előleges értekezés folytán, ő felségének többi országaival is, mint szabad nemzet szabad nemzettel, egyezkedésbe bocsátkozni.»
Ellenben kimarad a második mondat: «Ezen egyezkedés által lesz az is meghatározandó, hogy azon rész, melyet Magyarország az államadósságokból elvállal, miképp kezeltessék.»
Az 58. §. első sorából: «Jövendőre nézve pedig közös lesz a hitelügy oly esetekben», kimarad e szó: «pedig».
A 63. §-nál megjegyzendő lenne, hogy a quóta meghatározásával egyidejüleg a vám- és kereskedelmi szövetség megkötésének is véghez kellene menni, mely alkalommal kimondatnék az eddig kötött kereskedelmi szerződéseknek érvénye Magyarországra nézve és meghatároztatnék az ipari termeléssel szoros kapcsolatban lévő közvetett adóknak egyforma aránya és kezelési módja, továbbá azon módozat, mely szerint az ezeknél időről-időre behozandó reformok a két törvényhozás által fognának egyetértőleg eldöntetni.
Egyidejűleg a vámszerződés megkötésével és a quóta meghatározásával lenne egyszersmind az államadósságok után Magyarország által elvállalandó évjáradék az 57. §. szerint megállapítandó.
Végre megjegyeztetett, hogy a vámszerződés megkötése alkalmával az iránt is fog határozat hozatni, hogy az összes vámvonalak egyforma kezelése feletti felügyelet ki által és miképp fog gyakoroltatni.
A vámból folyó jövedelmek a közös költségek fedezésére fordítandók; ennélfogva az ezen jövedelmek levonásával fenmaradandó közös költségekre megkivántató összeg fogna a quóták szerint a birodalom két fele közt felosztatni. Az átmeneti korszakra nézve megjegyeztetett, hogy az alakítandó alkotmányos kormány akképp fog eljárni, mint az a szeptemberi értekezletben kifejezést nyert.
Végre az alkotmányos kormány feladata leend, hogy a magyar törvényhozás útján mielőbb eszközölje ki az 1848-diki törvények azon pontjainak módosítását, a melyek a nádor helytartóságára és az országgyűlésnek a budget megszavazása előtti fel nem oszlathatására vonatkoznak.
