I.
I.
A képviselőház 1866. november 29-dikén tartott ülésének napirendjén volt ő felségének november 17-dikén kelt leirata.
Tisza Kálmán indítványozta: «Választassék egy tizenöt tagból álló bizottság, mely a f. hó 17-dikén kelt legkegyelmesebb kir. leirat folytán egy oly feliratot készítsen, mely kifejtvén azt, hogy mindazokhoz, a melyeket feliratainkban a jogfolytonosság szempontjából elmondottunk, tántoríthatatlanul ragaszkodunk, indokoltan nyilvánítsa, hogy miután a képviselőház azon reményben kezdette meg a munkálkodást, hogy az ország jogai, törvényei visszaállítása iránt felirataiban kifejezett kérelmei teljesíttetni fognak, most, midőn a legkegyelmesebb kir. leirat e remény teljesítését a 98jelent illetőleg megtagadja s jogos kivánalmaink csak egy részének a jövőben teljesítését is további munkálkodásaink eredményétől, mint előfeltételtől, teszi függővé: a nélkül, hogy a jogfolytonosságot megsértenők, tovább nem haladhatunk. Egyszersmind legalázatosabb kérelemmel járuljon ő felsége elé az iránt, hogy ismételten kifejezett kérelmeink értelmében hazánk alkotmányát egész teljességében visszaállítani méltóztassék, hogy azután úgy az ő felsége által kijelölt ügyekben, mint mindazokban, melyeknek elintézését hazánk érdekei okvetlenül követelik, megkezdhessük, és hazánk minden nemzetiségű és hitfelekezetű polgárai jogos és méltányos igényeinek kielégítésére folytathassuk és bevégezhessük törvényhozási teendőinket.»
Deák Ferencz: A kir. leirat tárgyában a következő indítványt teszem le a ház asztalára:
Azon súlyos sérelem, melyet alkotmányunk törvényellenes felfüggesztése okozott, a jelen legmagasabb kir. leirat által sincs megszüntetve.
Feliratainkban, melyeket a jogfolytonosságra nézve ő felségéhez felterjesztettünk, nemcsak azt sürgettük, hogy alkotmányos jogaink elismertessenek, hanem kértük és sürgettük főképp azt, hogy alkotmányunk és törvényeink azonnal teljes erejökbe visszaállíttatván, végre is hajtassanak s így a jogfolytonosság tettleg és valósággal életbe lépjen.
Egyedül ez volna képes a jogok elvi elismerésének, az igéretnek és reményeknek valósítás által életet adni, aggodalmainkat eloszlatni, s a nemzetet megnyugtatni; de a legmagasabb királyi leiratban éppen ez nem található.
Minthogy tehát jogos kivánataink most sem teljesültek, indítványozom, hogy újabb felirattal járuljunk ő felségéhez, melyben eddigi felirataink alapján, hivatkozva bőven kifejtett jogszerű okainkra, kérjük és sürgessük azonnali visszaállítását alkotmányunknak; kérjük és sürgessük a teljes és tettleges jogfolytonosságot; kérjük és sürgessük mindazt, mit eddigi feliratainkban kértünk és sürgettünk.
A legmagasabb királyi leirat megemlíti azon javaslatot is, melyet a közös érdekekből származó viszonyokra nézve a hatvanhét tagból álló bizottságnak tizenöttagú albizottsága készített, és e munkálatra némely észrevételeket tesz. Ezen észrevételek tárgyalásába jelenleg a ház nem bocsátkozhatván, feliratunkban azt vélem kijelentendőnek, hogy a képviselőház még f. évi márczius 1-ső napján választott saját kebeléből egy hatvanhét tagból álló bizottságot a végett, hogy az készítsen 99javaslatot azon viszonyoknak, melyek Magyarországot a közös fejedelem uralkodása alatt álló többi országokkal közösen érdeklik, megállapítására s mikénti kezelésére nézve. E bizottság javaslatát még a házhoz nem adta be: a legmagasabb kir. leiratban foglalt észrevételeket tehát a képviselőház az említett bizottság javaslatának tárgyalásakor veendi tisztelettel s kellő figyelemmel fontolóra.
Ennélfogva szükségesnek tartom, hogy a háznak eddigi feliratainkban is kijelentett azon határozata, mely a hatvanhét tagból álló bizottságot egy javaslat készítésével megbízta, teljes erejében föntartassék s teljesíttessék; azon bizottság tehát az országgyűlés elnapolása által félbeszakasztott munkálodását mielőbb folytassa.
A felirati javaslat elkészítésére egy több tagból, például tizenötből álló bizottságnak kiküldését indítványozom. (Éljenzés.)
