A KERESKEDELMI HAJÓK LOBOGÓJÁRÓL.
339A KERESKEDELMI HAJÓK LOBOGÓJÁRÓL.
A képviselőház 1867. deczember 18-dikán tartott űlésének napirendjén volt a magyar korona országai és ő felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása.
A VI. czikk első bekezdése így szólott: «Mindkét fél kereskedelmi hajói egy és ugyanazon lobogót használnak, mely az eddigi jelvényekkel a magyar korona alatti országok színeit és czímerét egyesíti.»
Somossy Ignácz e helyett a következő szerkezetet ajánlotta: «Mindkét állam kereskedelmi hajói lobogóikon saját színeiket és czímeröket használják, a magyar hajók lobogójára nézve az 1848:XXI. t.-cz. határozottan rendelkezvén. A két állam közös költségvetéséből netalán segélyezendő kereskedelmi hajók pedig oly lobogót használnak, mely az ő fölsége többi országai jelvényeivel a magyar korona országai színeit és czímerét egyesíti.»
Klapka György azt tartotta, hogy a lobogó valamely nemzet függetlenségének és lételének jele. Norvégia azon viszonyban van Svédország irányában, mint mi Ausztria irányában, s mégis megvan Norvégiának saját lobogója. A dunai fejedelemségek suzerain országok, a török consulságok és követek képviselik őket külföldön, mégis megvan külön lobogójuk. Megvan a kis Samos szigetének és Jaffának, Jeruzsálem városa kikötőjének is saját lobogója. Nem látta át, miért ne viselhetnék a magyar hajók a magyar lobogót, s azért Somossyval szavazott.
Ivánka Imre emlékeztetett az 1848/9 előtti időkre, midőn mindazok, kik külföldön jártak, s a kikötőkben megnézték a nemzeti lobogókat mutató táblázatokat, ott találták a világszerte elismert lobogók közt a magyart is. Kivánta, hogy a magyar lobogó mindenütt visszaállíttassék a helyre, a mely őt megilleti. Ha azonban a többség azt tartja, hogy a két lobogó egyesítve tünteti föl a mostani valóságos helyzetet, akkor a fejedelem palotáján, a hadseregben, a tengeri rajnál, a követségeknél és consulságoknál, szóval mindenütt, a hol a két állam együtt mutatkozik be, a tervezett új lobogót kell használni. De ily fontos ügyet így per tangentem elintézni nem lehet, hanem külön törvény útján kell a színek fölmutatása iránt határozni.
340Deák Ferencz: T. ház! Azon ellenvetést nem értem, hogy ezen kérdés mellesleg döntetik el. Egy szerződés fekszik előttünk, melyet a magyar korona országai egy részről, ő felsége többi országai, más részről kötnek kereskedelmi viszonyaikra nézve. Tudjuk, hogy az európai kereskedelmi politika oda látszik irányozva lenni, hogy minél nagyobb vámterületek alakíttassanak addig is, míg a világ teljesen beevezhet a szabad kereskedés révpartjába. Mi sem láttuk czélszerűnek, hogy Magyarország külön vámterületet képezzen; ezen nézetben voltak a lajtántúliak is magokra nézve. Ők is azt hitték, hogy nagyobb vámterület a kereskedésnek nagyobb előmozdítója. Jelenleg a vámszövetség fölött tanácskozunk, melyet e területre nézve kötünk.
Ha valahol, éppen e szerződésnél van helye annak, hogy arról is szóljunk, hogy ezen vámterület, mint vámterület, minő lobogó alatt üzze a kereskedést. Ez nem a politikai existentiára, hanem a vámterületre vonatkozik; s ezen kérdés még akkor is eldöntendő volna, ha Magyarország tökéletesen külön állana, külön király alatt, minden tekintetben elkülönözve Ausztriától, s azzal semmi más viszonyunk nem volna, mint szomszédságunk és azon vámszövetség, melyet kötünk.
Például hozta fel a pénzügyminiszter úr – és igen helyesen – a német vámszövetséget, a hol souverain, a fejedelemtől kezdve az utolsó pontig külön álló államok egy vámterületben egyesültek, s ezen vámterület lobogója volt a megállapított vámterületi lobogó.
Az ellenvélemény mellett felhozott példákra csak azt jegyzem meg, hogy azon országok, melyek megemlíttettek, nem voltak másokkal vámterületi szövetségben.
Ivánka úr azt állítja, hogy az előbbi időkben Magyarországnak külön lobogója volt. Erre azt jegyzem meg, hogy akkor Magyarország külön vámterületet képezett Ausztriától; most pedig nem fog külön vámterületet képezni, hanem azon tartományokkal együtt egy vámterületet alakít.
Ezen egy vámterület lobogójának megállapításáról van jelenleg szó.
Senkinek sincs eszében Magyarországnak kereskedelmi lobogójáról politikai állására következtetéseket vonni. Miért ne állapíthatna meg valamely külön alakult, több részből álló vámterület a maga kereskedelmi szövetkezésében oly lobogót, mely az egész vámterületnek megfeleljen, melynél mindkettőnek színei és czímerei egymás mellett egyesítve volnának, s e részben is a paritas elve tartatnék 341meg? (Helyeslés a középen.) Valóban szomorú volna, ha a vámszövetség megkötésénél közösen megállapított közös lobogó a nemzet politikai állását veszélyeztethetné. Ha mi a magunk alkotmányos állását másként nem tudjuk megóvni, ezzel bizony nem fogjuk azt megmenteni.
Én tehát a törvényjavaslatnak ezen szakaszát pártolom. (Helyeslés a középen.)
A képviselőház az eredeti szerkezetet fogadta el.
