I.
I.
A képviselőház 1869. julius 6-dikán tartott űlésének napirendjén volt a birói hatalom gyakorlatáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása.
A 2. és 3. §. így szólottak: «2. §. A birói hatalom ő felsége a király nevében gyakoroltatik. 3. §. Az itélőbirákat, az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett, a király nevezi ki.»
Tisza Kálmán a következő indítványt terjesztette elő: A 2. és 3. §. Töröltetvén, helyökbe ez tétessék: «2. §. Az első folyamodású törvényszékekhez az itélő birákat, valamint az egyes birákat is, az illető törvényhatóságok, az azok rendezéséről szóló törvényben meghatározandó módon, fogják a jelen törvény 6. §-ában megállapított képességgel biró honpolgárok közül választani.
3. §. A felső biróságokhoz az itélőbirákat az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett a király minden egyes esetben azon négy egyén közül nevezi, kikből
a) a kir. kuriához teendő kinevezéseknél kettőt a kir. kuria teljes 219űlésében, kettőt a felsőház rendezéseig a képviselőház, azontúl pedig a felsőház fog kijelölni;
b) a kir. táblákhoz teendő kinevezéseknél kettőt az illető kir. tábla minden osztályainak összes űlésében, kettőt pedig az annak biráskodása alá tartozó első folyamodású törvényszékkel biró törvényhatóságok, a törvény által megállapítandó sorrendben, fognak kijelölni;
c) a minden egyes esetben kijelölendők nevei legalább 15 nappal a kinevezés bekövetkezése előtt köztudomásra juttatandók.»
Irányi Dániel a 3. §-hoz a következő módosítványt terjesztette elő: «Az első folyamodású birák a népképviseleti alapon újjászervezendő megyei bizottmányok s a városi képviselőtestületek által a birói minősítéssel biró személyek közül élethosszra titkos szavazás útján szabadon, és átalános többséggel választatnak.
A birói minősítést egy szintoly módon és élethosszra választott 5 tagú bizottmány itéli meg.
Birói minősítéssel birnak:
a) kik 24 éves korukat betöltötték, az ügyvédi vizsgát kiállották, s azóta legalább öt évig törvénytudománynyal foglalkoztak;
b) kik ezen tulajdonokon felül feddhetetlen jelleműek.
A királyi tábla, valamint a legfelső és semmítő törvényszékek biráit az országgyűlés két házának tagjaiból sorshuzás utján alakított és hatvan tagból álló bizottmány választja az erre minősített személyek közül, s az illető törvényszék meghallgatásával.
A kir. táblai biróságra minősítetteknek tekintendők, kik vagy mint első folyamodású birák legalább öt esztendeig szolgáltak, vagy mint ügyvédek, jogtanárok, vagy jogtani irók tíz év óta működnek, és feddhetlen jelleműek.
A legfelső és semmítő törvényszéki biróságra pedig minősítettek azok, kik mint első fokú birák legalább 10, vagy mint kir. táblai birák legalább öt évig szolgáltak, vagy mint ügyvédek, jogtanárok, vagy jogtudományi irók legalább tizenöt év óta működtek, és feddhetlen jelleműek.
Az országgyűlési választó bizottmány két harmadrészben a képviselő, egy harmadrészben a felsőház tagjaiból fog állni.»
Deák Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A törvényjavaslat 3. §-át, mely így szól: «Az itélő birákat az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett a király nevezi ki», én egész terjedelmében az utolsó szóig, minden változtatás nélkül elfogadom.
220Okaimat elmondtam az átalános tárgyalásnál, s a 14 napi vita alatt azon okok, melyek e §. mellett szólnak, igen bőven ki voltak merítve; én azért csak időt vesztegetnék, ha azokat ismételném.
De ezen 3. §. után egy új pontot szeretnék igtattatni, mely így szólna: «A kinevezés előtt a birói állomásra pályázók vagy jelöltek fölött az állambiróság lesz hivatva az igazságügyminiszternek véleményt adni.»
Oly egyszerű és világos dolog ez, hogy azt indokolni nem tartom szükségesnek.
Van tehát szerencsém ezen módosítványt vagyis toldalékot a t. ház asztalára letenni. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.)
