II.
II.
Pest belvárosa választói 1872. junius 19-dikén megválasztották Deák Ferenczet képviselőnek az azon év szeptember 1-sejére egybehivott országgyűlésre. A választó polgárok ezután a vigadó nagytermében gyűltek egybe és itt Várady Károly, a választás elnöke, üdvözölte Deákot.
Deák Ferencz így felelt:
Tisztelt választó polgárok! Negyedízben tisztelnek meg önök nagybecsű bizalmukkal és e fényes, de nehéz állással. Rövid szavakban, de szívből fakadó érzelemmel mondok köszönetet e megtiszteltetésért.
Ismerem, érzem és tudom e pálya nehézségeit. Ha visszatekintünk a multra, örömmel kecsegtetem magamat azon hittel, hogy hazánk sorsa javult. (Élénk helyeslés.) De nem elég, nem szabad egyedül csak a multra tekinteni; tekintenünk kell főképp a jövőre. És akkor, ha nem riadok is el, de mégis aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek és melyek nálunk még hiányoznak. (Helyeslés.) A teendők megválasztása, a körülményekhez alalmazott keresztülvitele a legnehezebb föladat, a mihez nemcsak tapintat, nemcsak megfontolás, hanem, mint az ember minden cselekedetéhez, az ég áldása és szerencse is szükséges. (Helyeslés.)
A visszatekintés a multra ne tegyen, nem tehet bennünket elbizakodottá. Sokkal, igen sokkal több még a teendő, mint a mi már meg van téve, mert az, mi eddig történt, inkább csak az alapot vetette 350meg, inkább csak lehetővé tette, hogy jövőre ezen az alapon tovább működhessünk. (Helyeslés.) Ne elbizakodottakká tegyen ez bennünket, hanem inkább ösztönül szolgáljon, erőt és ingert adjon.
Ha Isten eddig megsegített bennünket, magunk iparkodása és Isten segítsége talán tovább is visz azon a pályán, melyen a haza jövőjét biztosítani és a haza minden lakója jobblétét elérni akarjuk. (Élénk tetszésnyilvánítások.)
Véleménykülönbségek voltak, lesznek a politikának, mint átalán az emberi működésnek minden terén. Nem is volna jó, ha politikai véleményekben is különbség nem volna; mert éppen a véleménykülönbségek által örlődhetik ki az igazság. Az ellenmondás teszi élesebbé az ész működését, tisztázza az eszméket, melyeknek foganatosítását az ember különben könnyen elhirtelenkedné.
Nem sajnálom, sőt óhajtom, hogy véleménykülönbségek igen fontos tárgyakban is legyenek. Én tisztelem és szeretem a hon polgárainak azon részét is, kik ellenfeleink. (Zajos tetszés.) Csak azt adja Isten, hogy ellenfeleink legyenek e hazában; de a polgár polgártársának ha ellenfele is, ellensége ne legyen. (Viharos hosszas éljenzés. Nagy tetszés.)
Magyarország fölvirágzása csak akkor biztos, ha a politikai működésnek, az ellenkező irányú eljárásnak keserűségeit nem viszszük át a magánéletbe (Helyeslés); ha azokkal, kik más véleményen vannak, ellenfelek vagyunk, határozottan ragaszkodunk a magunk jól megfontolt nézetéhez, de ellenségek soha sem leszünk. (Hosszasan tartó élénk tetszésnyilvánítások.)
De nem akarom türelmüket hosszasan fárasztani. (Zajos fölkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Hiszen mindezek oly dolgok, melyek mindnyájunk szivében élnek.
Megtörténhetik, hogy egyik-másik közülünk fájdalmasan lesz érintve majd az események, majd más emberek cselekvései által; de ha a vallás azt parancsolja, hogy egymás iránt kölcsönös türelemmel legyünk, még inkább parancsolja ezt a hazafiui érzelem. (Helyeslés.)
Ismétlem szivem mélyéből fakadó köszönetemet e megtisztelésért s bizalmukért, s arra kérem önöket, tartsák meg irányomban ezen bizalmat addig, míg megérdemlem. (Perczekig tartó viharos éljenzés és lelkes fölkiáltások: Éljen Deák Ferencz!) Igéreteket a jövőre nem teszek. Valamint nem mondottam akkor, midőn a jelöltség elfogadására fölszólíttattam, programmot, mert azt tartottam, hogy programmom közel félszázados politikai működésem: (Szünni nem 351akaró viharos éljenzés.) most is azt mondom, hogy közel félszázados működésem az igéret. Ennél többet tenni nem tudnék, mást tenni pedig nem akarok. (Hosszantartó zajos éljenzés.)
