ÉSZREVÉTELEK AZ ORSZÁGOS KIKÜLDÖTTSÉGNEK (DE RE LITTERARIA)480 A TUDOMÁNYOSODÁS DOLGÁRÓL KÉSZÜLT MUNKÁJÁRA
206ÉSZREVÉTELEK AZ ORSZÁGOS KIKÜLDÖTTSÉGNEK (DE RE LITTERARIA)480 A TUDOMÁNYOSODÁS DOLGÁRÓL KÉSZÜLT MUNKÁJÁRA
A tudományról.
Az országos kiküldöttség a maga munkájának 12. lapján, az ott javallott törvénynek 12. pontja alatt481 az egész tudományosodás dolgát Őfelsége által a helytartótanácsnak kormányára bízatni ítéli, s így azt az ország rendjeinek tanácskozása és befolyása alól mintegy egészen kivetetni látszatik. Minekutána azonban482 a honi ifjúságnak ne-veltetése, s a szükséges tudományokban való oktatása a hazai tárgyok között oly jeles helyet foglal, hogy azt az országnak közelebbi figyelme alól elvonni, magát a hazának jövendő haszna és boldogsága tiltaná, mert az ifjúság az, mely az életkorban haladva a már elért tökéletes férjfiúi állapotban azon polgárokká leend, kikre a haza a maga állandó fennmaradását bízni, s a nemzet és constitutio483 hív őreit bennek szemlélni fogja; ezeknek vállain fog nyugodni jövendőben a közügynek kormánya, ezektől fog függni a nemzeti characternek484 és lételnek utóbbi fennmaradása, hogy tehát ők már éltök zsengéjében oly neveltetést, és a tudományokban oly oktatást nyerjenek, mely a nemzet lelkével tökéletesen megegyez, s mely őket utóbbi rendeltetésöknek megfelelni készítvén, a hazának igaz lelkes magyar fiaivá tegye, elkerülhetetlenül szükséges, hogy már idején korán formáltatásokra nézve, azoknak, kiktől a haza szent ügyét és szabadságát sértetlenül fogják általvenni, befolyások s közelebbi elhatározások legyen, azért az ezen munkának végén látható különböző voksadásban (votum separatum)485 elöladott, s igen célarányosan felhozott helyes okoknál fogva a neveltetés és tudomá-nyosodás dolga egyenesen, s időről időre a törvényhozó test elejbe adattassék, s egye-dül csak azon intézetek, melyeket a törvényhozó test magától elhárítani jónak ítélvén, mások által kormányoztatni kíván és rendel, hagyattassanak a helytartótanácsnak vezérlése alatt.
Az ott javallott törvénynek 12. pontja alatt – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: ugyan a 12. pontja alatt az ott javallott törvénynek.
Azonban – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: pedig.
Alkotmány.
Karakternek, jellegnek.
Különvélemény.
Az országos kirendeltség munkájának 19. lapján észrevehetni azt, hogy noha a Szent Benedek, praemonstratensisek,486 cisterciták és piaristák szerzetei számos jöve-delmeket hozó javakkal bírnak, mégis ezen szerzeteknek, s azokból a tanításra kirendelt személyeknek felsegélésére esztendőnként 720 forint pengő, és 69415 forint 3 krajcárok váltócédulabéli segedelem adatik a studiorum fundusból.487 Minekutána pe-dig 207köztudományból bizonyos, hogy ezen szerzetek oly nevezetes javakat bírnak a hazában, hogy azoknak jövedelmei (lehúzván minden más célokra fordítandó költsé-geket) ezen szerzetbéli személyekre fejenként elosztva sokkal, és felette sokkal meghaladják azon csekélyebb summájú fizetéseket, melyeket a világi tanítók fáradságoknak jutalmául a mindennapi élet fenntartására alig elegendően húznak; minekutána ezen szerzeteknek visszaállíttatásokhoz kapcsolt ily számos szép urodalmak általadat-tatásának az volna célja, hogy ők azon urodalmak jövedelmeiből élve, a reájok kiszabott tanítást gyakorolják, aminthogy azt minden további segedelem nélkül könnyen élve gyakorolhatják is, az volna a vélekedés, hogy ezen szerzeteknek (meghagyattat-ván ezúttal tovább is javaiknak jövedelmeik) a studiorum fundusból legkevesebb kész-pénzbéli segedelmek is ezentúl ne adattassanak, hanem ezek vagy az eddig szigorúbb sorsú világi, vagy minden fekvő jószágok nélkül szűkölködő szerzetes tanítók részére felosztatni rendeltessenek, vagy egy része azoknak a pesti királyi egyetemnél felállíttatni javallott gymnasticus tanítások módjára az academiáknál is behozatandó ilyes nemű tanítók fizetésére fordítassanak, hogy így a fundus studiorum ezen kiadni szokott segedelmeknek visszamaradásával gyarapíttatván, a tudományosodás előmenete-lét a hazában még sikeresebbé tehesse, értvén azt, hogy a kiküldöttség javallata szerint a pesti egyetem javait a studiorum fundustól elválasztván, és hasznos kormány alá jutván, a magánál újonnan felállítandó tanítókat és mestereket önnön jövedelmeiből fizesse.
Premontreiek.
Tanulmányi pénzalapból.
A 22. lapon, sub a)488 javalltatik az országos kiküldöttség által, hogy a kisebb normális és grammaticalis489 oskolákat kivévén, az ezeken felül lévő nagyobb oskolákban tanuló ifjak esztendőnként didactrum490 név alatt tanítóiknak bizonyos mértékletesen meghatározandó somma pénzt fizessenek az oknál fogva, hogy az alacso-nyabb születésű s csekélyebb elmebéli tehetséggel bíró ifjak más élet nemére alkalmaztathatván magokat, a felsőbb oskolákra való meneteltől, ahol semmi hasznot sem hajthatnának magoknak, sőt inkább jövendőbéli sorsoknak, s a hazának is veszedelmére céloznának, elmozdíttathassanak. Mely javallata ellen a kiküldöttségnek azon észrevételek fordulnak elő, hogy tudniillik a tehetősebb szülőktől szármozott ifjak a meghatározott didactrumot megfizethetvén, ezen szín alatt holmi mellékes tekintetekből kelletinél többet is adhatnának, sőt némelyek adnának is tanítóiknak, kikben az ilyes ajándék oly törvénytelen s igazságtalan különböztetéseket gerjeszthetne, mely a tanuló ifjak között minden nemes, s a tudományok szorgalmatosabb tanulására célzó ösztönt egészen elölvén, még jövendőre is több kárt mint hasznot szülne, de ez vol-na egy a legsimultabb módok közül is arra, hogy némely tanítók az ön haszonkeresés 208vágya miatt ily örv alatt némely dísztelen zsarolásokat is követhetnének el annyira, hogy ezért önnön tanítványaik által is megvettetvén, minden személybéli tisztelteté-söket azoknál elvesztenék, mely pedig a tanítói tekintetnek, s ezzel szoros kapcsolatban lévő tanítványi engedelmességnek hasznos fenntartására okvetetlen megkívántatik; ellenben a szegényebb sorsú ifjak, bár mind a tudományokhoz való kedvek, mind azoknak megfogására elegendő elmebéli tehetségek a legszebb hasznokat ígérnék is tanulásokból vehetni, szegénységek miatt a didactrumot nem fizethetvén, kénytele-níttetnének oskoláikat félben szakasztani, mely miatt őbennek a haza derék, s a köz-jóra jövendőben hasznos tagokat vesztene el, – s nem is látszik magának az országos kiküldöttségnek az ő munkájának folytában a 126. lapon sub e)491 kijelentett vélekedésével ezen javallat egyezni, ahol tudniillik a kiküldöttség a tanuláshoz megkívánta-tó könyveket a szegényebb sorsú tanulóknak ingyen javallja adatni, bizonyosan azért, hogy így ezek a szükséges tudományok tanulásához jutván, ne legyenek szegénységek miatt elzárva attól, ami az ő kiformáltatásokra, s ezzel utóbb általok a hazára nézve is hasznos lehetne; ha tehát még a kevesebb pénzben kerülni szokott könyveknek ingyen leendő osztogatásával is óhajtatik a szegényebb ifjak kimíveltetése esz-közöltetni, mennyivel inkább szükséges ezen óhajtást az ingyen való tanulhatás által is megállapítani,492 amidőn kivált bizonyos, s köztapasztalásból tudnivaló az, hogy gyak-rabban az alacsonyabb születésű, s kevés tehetséggel bíró, vagy éppen szegénységgel küszködő ifjakból jelesebb polgárok, s buzgóbb hazafiak erednek, mint a fényes nem-ből szármozottakból. Ide járul még az is, hogy az érzékeny, s embertársának előmenetelét óhajtó, de nemes szeméremmel bíró tanító a nem fizethető ifjat ebbéli tartozásának megfizetésére szorítani nem fogná, s így az ő jövedelme csorbulna; ellenben a tulajdon haszna után induló tanító minduntalan szorgalná, sőt szorítaná tanítványát a didactrum letételére, ki azt teljesíteni képes nem lévén, szégyennel hagyná el oskoláit; azért meg lévén több intézetekkel, véghagyásokkal, s a kormány által evégre ren-delt több fekvő jószágokkal a tudományos kar helyhezete állapítva, s számosabb jö-vedelmek szolgálván, kivált a szerzetes tanítók élelmére és rész szerint fizetésére; csak azok rendesen és célarányosan kormányoztassanak, nem fog a tanítványok által fizettetni javallott didactrumra szükség lenni, azért ez valamint eddig, úgy ezentúl is el ne fogadtassék.
Az a) alatti szövegrészben.
Az alapfokú (elemi ) iskolákról, valamint a középiskolák latin nyelvű alapképzést nyújtó, ún. grammatikai osztályairól van szó.
Tandíj.
Az e) alatti szövegrészben.
Is óhajtatik … megállapítani – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: a szegényebb ifjak kimívelése eszközöltetni óhajtatik, mennyivel inkább ezen óhajtást az ingyen való tanulhatás által is megállapítani szükséges.
A 40. lapon a 62. § alatt a német nyelvnek (mely az országos kiküldöttség által felhozott több rendbéli okoknál fogva hasznosnak tartatik) tökéletesebb megtanulása végett az javalltatik, hogy a született magyar ifjaknak mindazon tudományokat, melyek eddig honi nyelven szoktak előadatni, szabad legyen vagy magyar vagy német 209nyelven tanulni és felmondani, ezen javallat ellen észrevétetik az, hogy a német nyelv-nek tökéletesen leendő tudása mely sok haszonnal legyen öszvekapcsolva, senki soha kétségbe nem hozza, s hogy abban az ifjak magokat gyakorolják, s az ő nagyobb ki-míveltetésekre nézve azt egész tehetséggel meg is tanulják, szükséges, de mind ebből az, hogy a magyar hazában az anyanyelvnek helyébe az idegen német nyelv hozattas-sék be a tudományok tanulására, soha sem következtethetik; s amidőn minden iparkodása a nemzetnek az ő tulajdon nyelvének előmozdítására céloz, amidőn a nemzeti lélek és karakter magával a nyelvnek terjedésével tartatik csak tökéletesen kifejlődhe-tőnek lenni, ugyanakkor egy zsellér nyelvet meghonosítani akarni nem egyéb volna, mint a magyar nyelvet új homályba borítva, vele együtt a nemzeti lelket is örök sírba dönteni; azért maradjon ugyan a német nyelv rendkívül való, vagy akár rendes tudo-mányi tárgy, de azon soha a közönséges oskolákban semmiféle tudományos oktatások ne történjenek.
Ugyan a 40. lapon hazánk történeteinek tanítása a grammaticalis oskolákból kihagyatni, s a feljebbi oskolákba általvitetni javalltatik, holott bizonyos az, hogy számtalan sok ifjak a grammaticalis oskoláknak végezete után egészen más sorsot választ-ván magoknak, más élet nemére mennek által, s több oskolai tudományok hallásába már nem avatkoznak; elhagyják tehát több esztendőkig folytatott tanulásokat anélkül, hogy tulajdon hazájoknak történeteiről legkevesebbet is hallottak volna, s így afe-lől csak valamit is tudnának, noha minden hazafit, még a míveletlenebbet is önnön szülőföldje leginkább érdekelvén, annak történeteit bármely silány töredékek szerint is tudni, mind önnön magára, mind a közjóra is legnagyobb sikert hozhat, mert akár-mely sorsbéli életre menjen is által valaki, az hazai polgár lenni sohasem szűnik meg, és így mind a hazaszeretetet, mind annak védelmére köteles tartozását a hazai történetek között elölforduló jelesebb hazafiak tettei gyújthatják fel leghathatósabban szí-vében; valamint ellenben a haza ellen támadott vétkeket is leghamarább a fondorló visszás lelkűeknek ártalmas cselekedeteikből tanulhatja meg utálni, s a grammaticalis oskolákban hallottak közül ezen egy tudomány az,493 mely az ifjaknak leginkább el-méjekben maradván, őket jövendőben is mint honfiakat gyönyörködtetheti, így tehát nem elhagyni, hanem tovább is a grammaticalis oskolákban a hazai történetek tudományát megtartani szükségesnek ítéltetik.
S a grammaticalis … tudomány az – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: s ezen egy tudomány a grammaticalis oskolákban hallottak közül az, mely az.
A 41. lapon az országos kiküldöttség azon javallatot teszi, hogy mivel a tanuló if-jú életkorának az elejbe adandó tudományok megfogására alkalmatosnak kell lenni, senki életének 10. esztendeje előtt a normális oskolákból a deák grammaticalis oskolákba ne bocsáttassék; ezen javallatot azonban megdönteni látszik azon több századok olta szerzett tapasztalás, hogy számtalan ifjaknál az elmebéli gyorsaság s a ve-lősebb 210megfogásra alkalmatos tehetség nem mindég az életkorral együtt fejlődik ki, mert valamint hogy némely korosabb ifjú majd közel a két tizedhez járó élte korában nehéz elméje miatt alkalmatlan marad a bár könnyebb tudományok megfogására is, úgy viszont másoknak a legkorábbi serdülés alatt is már, 10 esztendő előtt jóval, oly világos ész, sőt még ítélő tehetség is villanik fel elméjekben, hogy azokat a tudományoknak egymás után haladva leendő hallgatásától visszatartóztatni káros volna; azért nem az időt, hanem inkább az elmebéli tehetséget kellene zsinórmértékül az oskoláknak hogyan leendő folytatásában használni; de leginkább a szülőknek, kik önnön gyermekeiket legközelebbről ismérik, s kik a nevelést tulajdon költségeikhez alkalmaz-tatva kívánják és tudják eszközlésbe venni, megbírálására látszik hagyatandónak az, hogy mely táján az életkornak kezdessék magzatjaikkal a tanulást, – felesleges tehát és szükségtelen ezen pontra nézve megszorításokat tenni, s a tanulás folytatásában az életkori esztendő számot elhatározni.
Az 57. lapon lévő 7. fejezetre nézve megjegyeztetik, hogy mivel a szerzetek rendes kormányozásának következésében az illető tanítókat mindenkor a szerzet előjárói nevezik ki, nehogy efféle kinevezések által az ifjúság neveltetésének oly fontos tár-gya alkalmatlan tagok kezébe kerüljön, köteleztessék mindenkor a szerzet elöljárója a kinevezendő tanítót az illető kerületbéli oskolai főigazgatónak béjelenteni, az pedig az ilyen tanítónak tudományos jártosságát és erkölcsi magaviseletét szorosan megvizs-gálja, és ha egyik vagy másik tekintetből fontos kifogást találna, ellene azt a tanítói széknek elfoglalására ne eressze, és a szerzetnek elöljáróságától más alkalmatos taní-tót kívánjon; sőt ha azt a szerzet a maga tagjaiból adni nem tudna, tartozzék a szerzet egy alkalmatos világi tanítót fogadni és fizetni.
A 62. lapon 143. § alatt azt mondja az országos kiküldöttség, hogy a gymnasiu-moknál exhortator494 nevezet alatt isméretes lelki atya az ifjúsághoz tartandó egyházi beszédjeit deák nyelven adja elő, mely ellen azon vélemény adatik, hogy noha az or-szágos kiküldöttségnek dicséretes javallatai szerint a magyar nyelvnek terjesztése kü-lönösen célba vétetett is, mivel azonban mind a köznépnél, mind a serdülő ifjúságnál is az anyanyelvnek szeretete és hasznos terjesztése leginkább a praedicatióknak495 és lelki tanításoknak azon nyelven leendő előadattatása által sikereztethetik, azért is itt a javallott deák nyelvet a honi magyar nyelvvel felcseréltetni szükségesnek tartatik, de ezen okon kívül még azon tekéntetet is látszik ezt kívánni, hogy a született magyar ifjú maga tulajdon anyanyelvét legjobban értvén, éppen ezen tárgyban, úgymint a hit ágazatainak tanításában, s az evangeliomnak mint Isten igéjének hirdetésében, mely a jó erkölcsnek s a jövendőbéli jámbor és böcsületes élet folytatásának csalhatatlan kút-feje, legvilágosabb és legértelmesebb magyarázatokat kell tenni, nehogy a lelki atyák 211által néha ékesebben mondott deák oktatások és praedicatiok sok velős állításokban e deák nyelvet még nem egészen ismérő magyar ifjak előtt értetlenek maradván, azokban vagy kevés, vagy éppen semmi benyomást se tegyenek; a nem magyar, hanem más idegen nyelvet beszélő ifjú pedig a deák és magyar nyelvet oskoláinak kezdetében egyszerre s egy időben kezdvén tanulni, mind a kettőben azon egyforma előmenetelt tehet, nem látszik tehát ok lenni arra, hogy a deák egyházi beszédeket jobban értse, mint a magyarokat, sőt magyar ifjakkal társalkodván, azoktól hamarább tulajdonává teheti a magyar szavaknak értelmét, és így inkább bővítheti ezen nyelvbéli isméreteit, mintsem a deák nyelvbélieket; még inkább lel pedig alkalmatosságot azokat szaporítani, ha lelkipásztorától is az Isten igéjét, mint buzgó keresztény, magyarul hallja hirdetni.
Hittanár.
Szentbeszédeknek.
A 69. lapon 157. § alatt az országos kiküldöttség a törvényt tanulóknak oskolái első esztendejében Magyarországnak jus publicumát,496 második esztendejében pedig jus privatumát 497 javallja taníttatni. Ezen javallatára nézve az országos kiküldöttségnek ezen két észrevételek támadnak: először az országnak jus publicuma a nemzet és annak királya között fennálló szövetkezésbéli kölcsönös kötelességeket, és egymás eránt va-ló jussokat fejtegetvén és magyarázván, annak tárgyát a régi gyökeres törvényekből, fejedelmi hittel pecsétlett diplomákból, és a nemzetnek önnön királyával szabadon kötött szövetkezéseiből szükséges meríteni, annyival pontosabb, s egész hitelességgel járó figyelemmel kell pedig azt öszveszerkesztetni, mennyivel bizonyosabb, hogy csak egyetlen egy törvénynek is elhagyása vagy balra magyarázása, vagy egy bármi célból eredett áltekintet a nemzet valódi jussait sértvén, annak örökös és helyrehozhatatlan kárt okozhat; amennyire tehát egyrészről szükséges az ifjúságot már eleve elkészíteni a nemzet igazainak isméretére, s így elkészíteni azoknak velős és egyenes utóbbi védelmére is, úgyannyira szükséges ezen jus publicumot nem egy-két tag által öszveszerkesztetni engedni, hanem azt egyenesen magára az országgyűlésére bízni, mely csak egyedül maga lehet képes ezen nemzeti jussokat felvilágosítani, s azokat az ostromlók ellen helyes és törvényes okokkal kivívni; minekelőtte tehát ezen jus pub-licum az ifjúságnak közönséges tanulás végett az oskolákban előadattassék, szükséges, hogy az a maga egész kiterjedésében az országgyűlése által megvizsgáltatván, megbí-ráltassék, s amint az azt megállapítani fogja, az szerint taníttattassék. Másodszor: Ezen a nemzet jussainak ismérete sokkal fontosabb s mélyebben gyökerezett alapokon épül, mintsem hogy azokat az ifjúság előbb voltaképpen, és jól megérthesse, mint a honi törvényekkel csak valamennyire is isméretességbe légyen; ezen honi törvényekben való isméretségre és gyakorlásra pedig csak akkor kezdődik legelső alkalmatossága, amidőn a jus privatumot kezdi tanulni, tehát helyesebb függéssel adattathatik 212nekie elő a jus publicum a második esztendőben, akkor tudniillik, amidőn már a jus privatumot is hallotta.
Közjogát.
Magánjogát.
A 87. lapon 182. § alatt az országos kiküldöttségnek véleménye szerint a pesti ma-gyar universitas498 által a seborvosoknak és bábáknak kiadandó diplomák vagy deák, vagy magyar nyelven lesznek íratandók. Minthogy pedig a pesti universitas a magyar hazában magyar universitas lévén, abban a nemzeti nyelvet különösen előmozdítani s divatba hozni valóságos nemzeti kötelesség, azért jónak, sőt szükségesnek látszik, hogy más külső nemzeteknek is dicséretes példájára ezentúl a pesti egyetemnél lévő minden tudományos kar által kiadandó diplomák egyedül csak nemzeti, azaz a magyar hazában magyar nyelven adattassanak, és minden más nyelv a diplomák írattatásából kizárva maradjon. Ugyanitten megjegyeztetik az is, hogy a nemzeti nyelv elő-mozdításának, és a tudományok sikeresebb terjesztésének tekéntetéből mind a pesti királyi egyetemben, mind hazánk egyéb fő- és kisebb oskoláiban mindennémű tudo-mányok általjában és egyedül magyar nyelven rendeltessenek taníttatni; ide nem ért-vén a chrestomathiat,499 mely a jelesebb deák írók500 munkáinak részes kivonatait fog-lalván magában, nemcsak az azokkal való megesmérkedés, hanem leginkább a deák nyelvnek gyakorlása miatt tétetett a tanítandó tudományok sorába.
Egyetem.
Szöveggyűjteményt.
Ókori latin szerzők.
A 125. lapon 259. § alatt az vétetik észre, hogy a magyar egyetem könyvnyomtató műhelyének minden a közönséges oskolákban taníttatni szokott tudományos könyvek kinyomtatására kirekesztő szabadsága501 (exclusivum privilegium) vagyon, mivel pedig minden, akármi tárgyban adandó kirekesztő privilegiumok a nemzet kultúrájának, s a mesterségek előmenetelének és gyarapodásának ellen törhetetlen akadályul szolgálnának, azért ezen universitas könyvnyomtató műhelyének is kiterjesztő szabadsága, mint általában az egészre nézve sérelmes és káros, eltöröltetni helyesnek és szükségesnek ítéltetik úgy, hogy minden más könyvnyomtató műhelyeknek teljes sza-badságokban álljon oskolai tanításra szolgáló könyveket nyomtatni.
Értsd: kizárólagos joga.
A 128. és 129. lapon a köznépnek oktatásáról (de institutione plebis) elöladott véleménye az országos kirendeltségnek nem látszik mindazon rendszabásokat tökéletesen kimeríteni, melyeket az ország rendjei az 1825-i országgyűlésnek folytában a főrendeknek készített izenetben szerkesztettek, (mely izenet azon esztendői országgyűlés irományainak 2. kötetében a 813. lapon látható)502 amennyire tehát némely hasznos rendszabások abból az országos kiküldöttség munkájához alkalmaztathatók volnának, azokat elővenni, s újra országgyűlési tanácskozás tárgyává tenni jónak ítél-tetik, 213nevezetesen pedig azon pontot, hogy ahol az anya fárától messzebb a pusztákban vagy hegyek között tartózkodó és élő lakosok vagy ritkán, vagy soha az egyházi lelki tanításokra meg nem jelennének, ott az illető lelki atya bizonyos felosztást tévén közöttök, azokat részenként, minden más-más hétben maga elejbe rendelni s oktatni köteleztessék, ha hogy pedig a helyeknek felette való messzesége, vagy már környül-állások miatt még így sem tudnának azok megjelenni, az illető egyházi személyek, úgy-mint plébánusok, praedicatorok és papok mellé oly segítő személyek rendeltessenek, kik időnként azon lakosokat, különösen pedig a pásztortanyákat magok eljárni, s a szükséges erkölcsi oktatásokat teljesíteni kötelességöknek ismérjék; nehogy az oly messze lakó, és soha az Isten igéjének hirdetését, vagy más vallásbéli tanításokat nem halló emberek durva felnevelkedések által minden tiszta erkölcsből s emberi érzékenységből kivetkőzve, a közjónak és felebarátainak károkra és veszedelmekre éljenek, hanem inkább a szelídebb erkölcsi tanítások és oktatások által természetök és belső szívbéli érzeményeik is szelídülvén, becsületes, jámbor magok viseletű emberekké váljanak.
1825-dik esztendőben, Szent Mihály havának 11-dik napjára rendeltetett magyar országgyűlésének írásai. Pozsony, 1825-1827. 2. köt. 813-815. p. “A nép tanítása eránt való izenetjek a statusoknak”.
Végre minthogy Bécsben a Theresianum503 név alatt isméretes nevelőintézet Magyarországból oly nevezetes jövedelmeket húz, hogy azok a nevezett intézetben ne-veltetni szokott 15 magyar ifjaknak tartásokra és ruházatokra nemcsak el nem kelnek, hanem még ezen felül nagyobb mennyiségű somma megmaradván, más külső nemzetbélieknek neveltetésére fordíttatnak, az osztó igazsággal pedig tökéletesen meg-egyező volna az, hogy minden nemzet csak a maga saját honfiainak neveltetéséhez járuljon, s így a magyar jövedelmek az ausztriai s más örökös tartománybéli ifjaknak tanításokra annyival is kevesebbet alkalmaztassanak, minthogy ezt azon tartományok a magyaroknak semmi módon nem viszonozzák, de különben is azon mint egyéba-ránt német intézetbéli nevelésnek módja a magyar nemzet lelkéhez és characteréhez szabva teljességgel nem volna, azért ezen intézethez kapcsolt magyar jövedelmeknek onnan leendő elvétele, s egy Magyarországban annak erejéig felállítandó nevelőintézethez leendő kapcsoltatása a legközelebb tartandó országgyűlésen szorgoltassék, minthogy már 1825-i országgyűlésen is ezen kívánság tanácskozásba vetetni sürgettetett.
A magyar nemesi ifjakat is nevelő bécsi Collegium Theresianumot Mária Terézia alapította 1749-ben.
