VII. Die letzten Jahrzehnte des autonomen Fürstentums

Teljes szövegű keresés

VII. Die letzten Jahrzehnte des autonomen Fürstentums
Die erstmalige Zusammenfassung des letzten halben Jahrhunderts des Fürstentums Siebenbürgen mit seinen politischen, wirtschaftlichen, sozialen und kulturellen Prozessen, gegründet auf einer breitgefächerten Erforschung der ungarischen, österreichischen, rumänischen und tschechoslowakischen Archiven, mit detailliertem Quellenregister und Bibliographie: Á. R. VÁRKONYI, Erdélyi változások, az Erdélyi Fejedelemség a török kiűzésének korában 1660–1711 (Siebenbürgische Veränderungen, das Fürstentum Siebenbürgen in der Zeit der Vertreibung der Türken 1660–1711). Budapest 1984.
1. Beteiligung des Fürstentums Siebenbürgen am Türkenkrieg 1663-64: D. ANGYAL, Erdély politikai összeköttetései Angliával (Siebenbürgens politische Verbindungen zu England). Sz 1900; S. MÁRKI, Cromwell és Erdély (Cromwell und Siebenbürgen). Erdélyi Múzeum 1901; J. BETHLEN, Rerum Transylvanicarum, libri quatuor. Cibini 1663; A. R. VÁRKONYI, Gábor Bethlen and Transylvania under the Rákóczis at the European Peace Negotiations 1648–1714. In: Festschrift A. T. SZABÓ–ZS. JAKÓ; dies., The Principatus Transylvania and the Genesis of the Anti-Turkish Alliance. EHH 1985; G. PERJÉS, Zrínyi Miklós és kora (Miklós Zrínyi und seine Zeit). Budapest 1985. – Zur Periode der Gleichgewichtspolitik und des siebenbürgisch-französischen Bündnisses: ZS. TRÓCSÁNYI, Teleki Mihály, Erdély és a kurucmozgalom 1690-ig (Mihály Teleki, Siebenbürgen und die Kuruzenbewegung bis 1690). Budapest 1972. – L. BENCZÉDI, Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. századvégi Magyarországon (1664–1685) (Ständewesen, Absolutismus und Zentralismus in Ungarn am Ende des 17. Jh. 708[1664–1685]). Budapest 1980; V. BOGISIĆ, Acta coniurationem Petri a Zrinio et Francisci de Frankopan, nec non Francisci Nádasdy illustrantia (1663–1671). Zagreb 1888. – J. BARANGER, Francia-magyar kapcsolatok a Wesselényi összeesküvés idején (1664–1668) (Französisch-ungarische Beziehungen zur Zeit der Wesselényi-Verschwörung [ 1664-1668]). TSz 1967; D. KOSÁRY, Français en Hongrie. RHC 24, 1964; L HUDITA, Histoire des relations diplomatiques entre la France et la Transylvanie au XVIIe sičcle (1635–1683). Paris 1927.
Zur Lage und Politik Siebenbürgens während des Krieges zur Vertreibung der Türken: M. PHILIPPI, Die Zeit des Übergangs von der türkischen zur österreichischen Herrschaft 1683–1711. GDGR I; A. MAGYARI, Lupta marii nobilimi ardelene pentru păstrarea poziţiilor sale economice şi politice în perioada consolidării Habsburgilor în Transilvania 1685–1699 (Kampf des siebenbürgischen Hochadels für die Erhaltung seiner wirtschaftlichen und politischen Positionen in der Konsolidierungsperiode der Habsburger in Siebenbürgen 1685–1699). SUBB-H 1971; B. SZÁDECZKY, Erdély visszacsatolásának története (1683–1686) (Geschichte des Wiederanschlusses Siebenbürgens [1683–1786]). Erdélyi Múzeum 1901; B. KÖPECZI, Staatsräson und christliche Solidarität. Budapest 1983. Das Exemplar des siebenbürgisch-habsburgischen Bündnisvertrages: London, Public Record Office SP. 103/10. 440–441. fol.; allgemeine Zusammenfassung: F. SZAKÁLY, Hungaria Eliberata. Budapest 1986.
Aus der riesigen Literatur zum siebenbürgischen Fürstentum Franz II. Rákóczis: A. MAGYARI, A Rákóczi szabadságharc társadalmi feltételeinek kialakulása Erdélyben (Entstehung der sozialen Bedingungen in Siebenbürgen für den Freiheitskampf Rákóczis) bzw. P. CERNOVODEANU, A havasalföldi és moldvai vezetőkörök magatartása a kuruc felkeléssel szemben (Die Haltung der Führungskreise in der Walachei und Moldau gegenüber dem Kuruzenaufstand), beide Studien in RT; D. Kap, Pintea Viteazul. Cele dintâi documente (Pintes Viteazul. Erste Dokumente). Família 1934; I. BÁNKÚTI, Az erdélyi consilium leveleskönyve és iratai 1705, 1707–1710 (Korrespondenzbuch und Schriften des siebenbürgischen Consiliums 1705, 1707–1710). Budapest 1985; V. CSUTAK, Háromszék felkelése a Rákóczi szabadságharc idején (Aufstand in den Drei Stühlen während des Rákóczischen Freiheitskampfes). Sepsiszentgyörgy 1907; Zs. TRÓCSÁNYI, Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenc korában (Siebenbürgens Regierung unter Franz II. Rákóczi). Levéltári Közlemények 1955; A. R. VÁRKONYI, A Rákóczi szabadságharc kibontakozása Erdélyben (Entfaltung des Rákóczischen Freiheitskampfes in Siebenbürgen). Sz 1954; „Ad Pacem Universalem“. – The International Antecendents of the Peace of Szatmár. EHH 1980; B. KÖPECZI, La France et la Hongrie au début du XVIII sičcle. Budapest 1971.
2. Zu den Veränderungen der Bevölkerungszahl: B. JANCSÓ, Az erdélyi románság legrégibb hiteles statisztikája (Die älteste glaubhafte Statistik der Siebenbürger Rumänen). Sz 1900; ZS. JAKÓ, Újkori román települések Erdélyben és a Partiumban (Neuzeitliche rumänische Siedlungen in Siebenbürgen und im Partium). MR II; C. GÖLLNER, Sein und Leistungen der Siebenbürger Sachsen im 15. und 16. Jahrhundert. Sibiu-Hermannstadt 1980; E. WAGNER, Ungarn (Csangonen) in der Moldau und in der Bukowina im Spiegel neuerer rumänischer Quelleneditionen. Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 1980/1.
Wirtschaft: L. HUSZÁR, Az erdélyi pénzverés története (Geschichte der siebenbürgischen Münzprägung). In: A történeti Erdély (Das historische Siebenbürgen). Budapest 1936; J. BUZA, Az oroszlános tallérok árfolyama és szerepe Magyarország pénzforgalmában (Kurs und Rolle des Löwentalers im Geldumlauf Ungarns). NK 1983; S. TAKÁTS, Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I Lipót alatt (Außenhandelsbewegungen in Ungarn unter Leopold I.) und ders., Két világkereskedelmi cikkünk a 18. században (Zwei ungarische Artikel für den Welthandel). MGSZ 1903; J. PATAKI, A csíki vashámor a XVII. század második felében (Der Eisenhammer von Csík in der zweiten Hälfte des 17. Jh.). Csíkszereda 1971; SZENTGYÖRGYI, Jobbágyterhek; ZS. JAKÓ, A gyalui vártartomány urbáriumai (Urbarien des Burgdistrikts Gyalu). Kolozsvár 1944 und ders., Adatok a torockói jobbágylázadások történetéhez (Angaben zur Geschichte der Bauernaufstände von Torockó). Kolozsvár 1945; D. PRODAN, Urbariile Ţării Făgăraşului (Urbarien des Landes Fogarasch). Bucureşti 1970; ZS. JAKÓ, Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata (Skizze der Geschichte der siebenbürgischen Papiermühlen im Feudalismus). SUBB-H 2, 1962–1964; Á. KULCSÁR, Az erdélyi sóügy I. Apafi Mihály korában (Siebenbürgische Salzangelegenheit unter Michael I. Apafi). Memoria Rerum I. Budapest 1988 (Mskr.); V. BIRÓ, Erdély XVI–XVIII. századi kereskedelemről (Über den Handel Siebenbürgens im 16.–17. Jh.). Kelemen Ekv.; FR. JICKELI, Der Handel der Siebenbürger Sachsen in seiner geschichtlichen Entwicklung. AV SL 1913; S. GOLDENBERG–M. DAN, Marchands balkaniques et levantins dans le commerce de la Transylvanie aux XVIe et XVIIe sičcle. I Congres International d’Etudes Balkaniques et Sud-Est Européennes, III. Sofia 1969.
Gesellschaft: A. SZABÓ T., Kolozsvár települése a XIX. század végéig (Besiedlung Klausenburgs bis zum Ende des 19. Jh.). Kolozsvár 1946; K. Kós, Népélet és néphagyomány (Volksleben und 709-tradition). Bukarest 1972 (Kap.: Az árucsere néprajza [Ethnographie des Warentausches]). – Die betreffenden Kapitel von GDGR; P. DOMOKOS P., Háromszék és Csík vármegye adóügyi összeírása 1703-ban (Steuerkonskription von 1703 in den Komitaten Drei Stühle und Csík). Tanulmányok a Történeti Statisztika köréből 1959; M. SZENTGYÖRGYI, Kővár vidékének társadalma (Gesellschaft im Kővár-Gebiet). Budapest 1972. I. IMREH, A rendtartó székely falu (Das Szeklerdorf als Ordnungshüter). Bukarest 1973. A. MAGYARI, A parasztság helyzete, Habsburgellenes és antifeudális harca a XVII. század fordulóján (Die Lage der Bauernschaft, der habsburgfeindliche und antifeudale Kampf an der Wende zum 17. Jh.). SUBB-H 1, 1961. V. BIRÓ, Aporjai Apor István és kora (István Apor von Aporja und seine Zeit). Cluj 1935 F. DEÁK, Uzoni Béldi Pál 1612–1679. Budapest 1987; I. LUKINICH, A bethleni gróf Bethlen család története (Familiengeschichte der Grafen Bethlen von Bethlen). Budapest 1927; I. LÁZÁR, Erdély főispánjai 1540–171I (Siebenbürgens Obergespane 1540–1711). Sz 1887–1889. E. KARLOVSZKY, Erdély iparosai az 1702. évi védvámokról (Siebenbürgische Handwerker zu den Schutzzöllen von 1702). MGSz 1897; I. SINKOVICS, Esterházy Pál nádor és az erdélyiek kereskedelmi társasága (Palatin Pál Esterházy und die Handelsgesellschaft der Siebenbürger). A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve 1935; Bethlen Miklós levelei (Miklós Bethlens Briefe). I–II. Ges. und zum Druck vorbereitet von M. JANKOVICH, Budapest 1987; I. WESSELÉNYI, Sanyarú világ (Elende Welt). I–II. Hrsg. A. MAGYARI–L. DEMÉNY. Bukarest 1983, 1985.
Kultur: S. BENKŐ, Századokat egybekötő emlékezet (Jahrhunderte verbindende Erinnerung). In: ders.: A helyzettudat; I. CRACIUN–G. GÜNDISCH–S. JAKÓ, Cultura în Transilvania (Kultur in Siebenbürgen). Istoria Romîniei III. Bucureşti 1964; M. B. NAGY, Várak, kastélyok, udvarházak (Burgen, Schlösser, Herrenhäuser). Bukarest 1973; ZS. JAKÓ, Az otthon és művészete a XVI–XVII. századi Kolozsváron. Szempontok a reneszánszkori művelődésünk kutatásához (Das Heim und seine Kunst in Klausenburg im 16.–17. Jh. Gesichtspunkte zur Erforschung der ungarischen Renaissancekunst). Kelemen Ekv.; FERENC PÁPAI PÁRIZ, Békességet magamnak és másoknak (Frieden für mich und andere). Mit einführender Studie und Erklärungen von G. NAGY, Bukarest 1977. JÁNOS APÁCZAI CSERE, Magyar Encyklopedia (Ungarische Enzyklopädie). Hrsg. und Einl. von J. SZIGETI. Bukarest 1977; J. SPIELMANN, A közjó szolgálatában (Im Dienst des Gemeinwohls). Bukarest 1976; B. KÖPECZI, A karteziánusok politikája Magyarországon és Erdélyben a XVII. században és a XVIII. század elején (Politik der Kartesianer in Ungarn und Siebenbürgen im 17. und zu Beginn des 18. Jh.). In: B. KÖPECZI, Függetlenség és haladás. Budapest 1977; E. BARTONIEK, Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből (Kapitel aus der Geschichte der Historiographie Ungarns im 16.–17. Jh.). Hrsg. E. RITOÓK. Budapest 1975; GY. SZEKFŰ, A szász történetírás (Sächsische Geschichtsschreibung). Magyarságtudomány 1943; M. SZABÓ, Erdélyi diákok külföldi egyetemjárása a XVI–XVIII. században (Siebenbürgische Studenten an ausländischen Universitäten im 16.-18. Jh.). Műv. T. 11; G. HENK VAN DE GRAEF, A németalföldi akadémiák és az erdélyi protestantizmus a XVIII. században 1690–1795 (Niederländische Akademien und siebenbürgischer Protestantismus im 18. Jh. 1690–1794). O. O. 1979; FR. TEUTSCH, Geschichte der evangelischen Kirche in Siebenbürgen. Il. Hermannstadt 1922; H. JECKELI, Quellen zur Geschichte des Pietismus in Siebenbürgen. Mediasch 1922. ZS. JAKÓ, Misztótfalusi Kis Miklós és köre. Az erdélyi Féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége (Miklós Misztótfalusi Kis und sein Kreis. Der Sebenbürgische Phönix. Das Erbe von Miklós Misztótfalusi Kis). Bukarest 1974; N. DRĂGANU, Mihai Halici. (Contribuţie la istoria culturală românescă din sec. XVII.) (Mihai Halici. [Beitrag zur rumänischen Kulturgeschichte des I7. Jh]). Bucureşti 1938; B. KELEMEN, Ioan Zoboa és a puritanizmus (Ioan Zoboa und der Puritanismus) und J. NAGY, A magyar-szász nyelvi érintkezés kutatásainak eredményei és jövendő feladatai (Ergebnisse und die weiteren Aufgaben der Sprachkontaktforschung zwischen Ungarn und Sachsen). Beide Studien in: Műv. T. I. – ŞT. PASCU, O schiţă a istoriei politice şi bisericeşti transilvane dela sfărşitul sec. al XVII-lea (Skizze der politischen und Kirchengeschichte Siebenbürgens vom Ende des 17. Jh.). Cluj-Kolozsvár 1947; Z. I. TÓTH, Az erdélyi román nacionalizmus első évszázada 1697–1792 (Das erste Jahrhundert des siebenbürgisch-rumänischen Nationalismus 1697-1792). Budapest 1946; L. SZÁDECZKY, Apafi Mihály udvartartása (Hofhaltung Michael Apafis). Budapest 1911; Szalárdi János Siralmas magyar krónikája (János Szalárdis Jammervolle ungarische Chronik). Hrsg., Einl. und Apparat F. SZAKÁLY. Budapest 1980; ZS. JAKÓ–J. JUHÁSZ, Nagyenyedi diákok (1662–1848) (Schüler und Studenten von Straßburg [1662-1848]). Bukarest 1979; J. BALOGH, Renaissance építészet és szobrászat Erdélyben (Renaissance-Architektur und Plastik in Siebenbürgen). Magyar Művészet 1934; JAKÓ, Irás; M. KOCSI–L. CSOMOR, Festett bútorok a Székelyföldön (Bemalte Möbel im Szeklerland). Budapest 1982; K. KÓS-J. SZENTIMREY–J. NAGY, Szilágysági magyar népművészet (Ungarische Volkskunst im Szilágy-Gebiet). Bukarest 1974; C. PRUT, Fantasticul in arta populară românească (Das Phantastische in der rumänischen Volkskunst). 710Bucureşti 1972; G. GALAVICS, A Rákóczi szabadságharc és az egykorú képzőművészet (Rákóczis Freiheitskampf und die damalige bildende Kunst). RT; T. ESZE, A kolozsvári pénzverőház IL Rákóczi Ferenc korában 1703–1705 (Die Klausenburger Münzanstalt zur Zeit Franz II Rákóczis 1703–1705). NK 1942; M. S. SÁRDI, Petrőczy Kata Szidónia költészete (Dichtung Kata Szidónia Petrőczys). Budapest 1976; P. MIKÓ, Női magyar levélstílus a XVII. században (Briefstil ungarischer Frauen im 17. Jh.). Székelyudvarhely 1896; O. L. COSMA, Hronicul muzicii româneşti (Rumänische Musikgeschichte). Bucureşti 1973; G. BRANDSCH, Die Musik unter den Sachsen. In: Bilder aus der Kulturgeschichte der Siebenbürger Sachsen. Hrsg. FR. TEUTSCH. Hermannstadt 1928; Studien von B. BARTÓK, Székely balladák; Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje; A hunyadi román nép zenedialektusa; Román népzene (Szekler Balladen; Ungarische Volksmusik und die Volksmusik der Nachbarvölker; Musikdialekt der Rumänen in Hunyad; Rumänische Volksmusik). Bartók Béla összegyűjtött írásai (Béla Bartóks gesammelte Schriften). Hrsg. A. SZÖLLÖSY. Budapest 1966.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages