COMTE, AUGUSTE (1798–1857) francia filozófus és szociológus
COMTE, AUGUSTE (1798–1857) francia filozófus és szociológus
A létrehozandó rendszerben a szellemi hatalom a tudósok kezében lesz, az anyagi hatalmat pedig az ipari tevékenység irányítói ragadják magukhoz.
A társadalom újjászervezéséhez szükséges tudományos munkálatok terve. Általános áttekintés – A pozitív szellem. Két értekezés. Magyar Helikon, Bp., 1979. 56. Berényi Gábor;
…ha pozitívvá akarjuk tenni a politika tudományát, csakúgy, mint a többi tudományban, itt is biztosítani kell a megfigyelés uralmát a képzelőerő felett.
…a civilizáció fejlődését úgy kell felfogni, mint ami valamilyen, a dolgok természetéből fakadó változatlan törvénynek engedelmeskedik.
I. m. A munkálatok első sorozata – Uo. 82.;
Rendkívül nagy különbség van a között, hogy a civilizáció fejlődésének e fejlődést nem ismerve engedelmeskedünk-e, vagy úgy, hogy ismerjük az okot.
Uo. 102.;
Kétségkívül nem szabad eltúloznunk az értelemnek az emberek magatartására gyakorolt hatását. Bizonyos azonban, hogy a meggyőzés erejének sokkal nagyobb a jelentősége, mint eddig vélték.
Uo. 104.;
…a civilizáció fejlődése tulajdonképpen nem egyenes vonalú. Többé-kevésbé kiterjedt, lassú vagy kevésbé lassú oszcillációk előrehaladó sorozata…
Uo. 106.;
Valójában csak azután fordulhatunk haszonnal a jelen felé, hogy igaz valójában ragadjuk meg, miután a múlt révén megértettük a jövőt, mert a jelen csupán egy pont a kettő között.
Uo. 111.;
…pozitív vizsgálódásainkban minden tekintetben annak rendszeres megítélésére kell szorítkoznunk, ami létezik, lemondva arról, hogy feltárjuk a létezőnek az eredetét és végső rendeltetését…
Beszéd a pozitív szellemről. I. r. 1. f. – Uo. 209.;
…a rend mindig a haladás alapfeltétele; s megfordítva: a haladás a rend szükségszerű céljává válik…
I. m. II. r. 1. f. – Uo. 277.;
…az általunk létrehozott mesterséges rend kezdetben önkéntelen, majd tudatos meghosszabbítása annak a természetes rendnek, amely minden esetben valóságos törvények összességének eredménye…
Uo. 279.;
…az az elmélet, amelyben kellő magyarázatot találunk majd múltunk egészére, ugyanezen oknál fogva elkerülhetetlenül átveszi a szellemi irányítást a jövőben is.
Uo. 285.;
…tulajdonképpen nem létezik az egyes ember, hanem csak az emberi nem, hiszen egész fejlődésünket – bármely szempontból tekintjük a társadalomnak köszönjük.
I. m. 3. f. – Uo. 308.;
…ha aktívan munkálkodunk a közjó érdekében, akkor egyúttal általában a legmegfelelőbb módon biztosítjuk magánboldogságunkat is…
Uo. 309.;
…a jóra irányuló hajlamoknak a lehető legteljesebb működtetése válik egyben a személyes boldogság legfőbb forrásává is, még ha kivételesen nincs is egyéb jutalma ennek, mint a szükségképpen jelentkező belső elégtétel.
Uo. 310.;
Mindenfajta érzelmünk csak a közvetlen és tartós gyakorlás révén fejleszthető, amire annál nagyobb szükség van, minél gyengébbek ezek az érzések kezdetben…
Uo. 310.;
…az igazi filozófiai szellem közvetlen kapcsolatban áll első, szükségszerű forrásával: a józan emberi értelemmel.
I. m. III. r. I. f. – Uo. 328.;
Igazi szabad ideje rendszerint annak az osztálynak nincs, amely úgy véli, hogy különösen el van látva vele; éppen gazdagsága és helyzete miatt ugyanis általában olyan gondok foglalkoztatják, melyek szinte sohasem teszik lehetővé a valódi szellemi és erkölcsi nyugalmat. A gondolkodók és a munkások ezzel szemben… könnyen eljutnak ebbe az állapotba, mert eredendően mentesek azoktól a gondoktól, melyek a vagyon felhasználásával kapcsolatosak.
Uo. 330.
