DÉRY TIBOR (1894–1977, író)
DÉRY TIBOR (1894–1977, író)
A költő ma szabad embernek énekelni nem tud, mert nem talál szabad embert és ő maga sem szabad.
Az íráshoz sok benső rugalmasság és állandó feszültség kell, ez az, amit ihletnek neveznek. Nem könnyű dolog az ihletet négy és fél éven át állandósítani. Az alkotókedvnek rendkívüli fegyelmezésére van szükség, hogy ez valamennyire sikerüljön.
Te tettél engem egykor keménnyé, aki széteső és puha vagyok, te tanítottál meg a szánalomra, te fordítottad arcomat a szegények és elesettek felé, és ha van valami nemesség munkámban a sok szenny és kétértelműség között, van valami ragyogás az életemben, neked köszönhetem. Szabadság, a te jegyedet akarom viselni, amíg élek.
Nem lehet jóvátenni, kisasszony. Semmit sem lehet jóvátenni. Halottakat nem lehet feltámasztani, a sebek csak mimikriből gyógyulnak meg. Tisztességesen kell élni, kisasszony, nem jóvátenni!
Sokkal kételkedőbb vagyok az emberiség úgynevezett fejlődése dolgában, mint voltam, és ugyanúgy sokkal kételkedőbb abban a tekintetben, hogy az irodalomnak, művészetnek milyen átalakító hatása van az emberekre.
… ami a természetben lejátszódik, azzal sokkal inkább egyetértek, mint azzal, ami a társadalomban. Az emberiségben való csalódás azonban számomra az elsődleges kérdés – az emberben, aki most olyan, amilyen.
Ungvári Tamás: Déry Tibor. Bp., 1973.
