Gyoma
GYOMA. Békés vm. jszh. 080302–VIII., 39105 kh, 11699 m. /Bánomkert + Bessenszög v. Besenyszög + Csudabala v. Csudaballa + Czifrakert + Egeihalom + Előhalom + Fatyasi halom + Félhalom + Görögszállás + Gyomai régi tt. + Hantoskert + Keselyősi v. Keselyüsi tt. + Kisnyilas + Kölesfenéki tt. + Magtárlapos + Matakert + Nádassziget + Nagyállás + Németzug + Őzed m. + Paskumi tt. + Paskumi szőllők + Poczoskert + Póhalom + Révlapos + Siratózug + Telek v. Telek m. + Ugari tt. + Újkert + Zöldlaposi tt. + Zsellérföld + Zsófia m./ Pm.Tb.Td.; Vá-Td. 40 + Vmh. Nagylapos 40 + Vmh. Őzedmajor 186. HGE: Ipariskola; Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület fiókja; Endrőd-Gyomai Takarékpénztár Rt. fiókja; Gyomai Takarékpénztár /1872/: Ivánfenéki Ármentesítő és Belvizszabályzó Társulat /1895/; Gazdák és Iparosok Hitelszövetkezete; OKH-szövetkezet; Wodiáner alapítványu Árvaház /1885/; Kner Izidor Nyomdai Műintézete /1882/; Gyomai Téglagyárak. */1332-ben első ef.-a a pápai tizedjzékben. A XIV.sz.-eleji kis falu a XVI-XVII.sz.-ra a vm. legnépesebbjei közé tartozott /további Ege, Pó és Nyárszeg helységeivel/. 1421-i újabb ef.-sal. Az iszlám népirtások miatt a XVII.sz.-ban elnéptelenedett; a korábban népes határ 3 helysége - Ege, Pó és Nyárszeg - 1682-ben teljesen elpusztult. A török kitakarodása után megindult életet 1705-ben rácok pusztítják el. A népesség alig 1719-ben szállingózik vissza; 1830-1871 között már egyre virágzóbb mezőváros. 1982. jan. 1-jétől + Endrőd = GYOMAENDRŐD. 1929. júl. 18-től Bánomkert és Besenyszög kt.-ek Gyoma belterületeivé váltak./
