Gyula
GYULA. Békés vm. rt. város, jszh. 080800–XIV., 32946 kh, 24284 m, r. /Békés-Gyula; + Ajtósfalva + Alte Citedella + Aranyág + Benedeki p. v. Szentbenedek + Biczere + Csikosér + Farkashalom + Gyulaeperjes + Gyürkehely + Gyulaszabadka + Kalvária + Kastélypark + Kispél + Mekkaköz + Nagyfenék + Németbenedek + Oláhrét + Ökörjárás + Pejrét + Remete v. Remete p. + Sándorhegy + Siórét + Szentpálfalva + Szeregyháza + Szlányi + Törökzug + Gerla p. + Töviskeszállás + Vár + Csonkatorony + Vármegyeháza./ Ph.Tb.Td. /már 1808-ban postaállomással/; Vá-Td. 189, 215 + Vmh. Józsefszanatórium 189 + Vmh. Gyulai-Városerdő 36. őrh. 189 + Vmh. Bicere 43. őrh. 189 + Vmh. Árpádutca 215 + Vmh. Komlószálloda 215 + Vmh. Gyula-Kossuthtér 215 + Vmh. Közraktár 215 + Vmh. Vámházkitérő 215 + Vmh. Gyula-Jánoszug 189 + Vmh. Remete 189 + Vmh. Gyulai városerdő 189. Hatósági szervek: 2. Honv. Gye. /mk 1868/; Városi Közkórház; Állami Gyermekmenhely /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./; Folyammérnöki Hivatal /mk /; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Pénzügyigazgatóság /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./: Női Kereskedelmi Tanfolyam /közs, 1911/; Hordójelző Hivatal /mk./; Adóhivatal /mk./; Honvédkórház /mk./. Gazdasági szervek: Gyulai kolbász és Hentesárugyár; Városi fürdő /a XVI.sz.-ban a Szarvas határában volt Décs falu templomának köveiből épült/; Alsófehérkőrösi Ármentesítő és Belvizszabályzó Társulat /1854/; Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület Anyaintézete /1863/; Békésmegyei Villamossági Rt. telepe; Bor-, Sör- és Szesznagykereskedő Rt. /1927/; Első Gyulai Kötött- és Szövött Iparárugyár Rt. /1900/; Első Gyulai Rum- és Likőrgyár - Weisz Mór és Társa Rt. /1885/; Első Gyulavárosi Takarékpénztár /1872/; Fakereskedelmi és Faipari Rt.; Gyula Földművelők Gőzmalma Rt. /1912/; Gyulavárosi Első Takarékpénztár /1872/; Gyulavidéki Takarékpénztár /1899/; Nemzeti Hitelintézet Rt. fiókja; Hitel- és Bőranyagbeszerző OKH-szövetkezet; Gyulai Kereskedők és Iparosok Önsegélyző Hitelszövetkezete; Gyulai Téglagyárak, Gyulai Cementáru- és Cserépgyár, Gyulai Koporsógyár, Gyulai Bakancsgyár, Cserépkályhagyár Vállalat; Jéggyár Rt.; Békési Gyufagyár; /Kötöttszövőgyárának fiókgyár-tp.-e Temesvárott/. Egyéb /társadalmi, érdekképviseleti és egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Békés-Vármegyei Közművelődési Egyesület; Wenckheim Árvaház /1872/; Békésmegyei Patronage Egyesület; Gyulai Szeretetház, Vármegyei Múzeum, József Tüdővész Szanatórium, Gyulai Gyermekmenhely; Rkat. püspöki Főgimnázium /1903/. */Ősi magyar település - vára jelentős szerepet vitt; a XV.sz. második felében szab. kir. város lett. 1403-i ef.-ában a Gyulai uradalom közp.-jaként szerepel. 1435-re kővára is felépül; 1440-től Békés vm. főispánja is ide tette át szh.-ét, s tartották a vmgy.-eket. 1484-ben a vm. főispánsága már hiv. is a várhoz csatolva. Uradalma további említései: 1509, 1527, 1529, 1552. Az 1556:XVII.tc. még elrendeli, hogy várának erődítési munkáit a felső részek és a Tiszántúl vm.-i szolgáltassák. 1566. aug. 30-án azonban a török elfoglalja; környékét már előbb is egyre dúlta - Ajtóst v. Ajtósfalvát - ezt a határában volt s a XV, XVI.sz.-ban még oly jelentős falut a török 1561-re elpusztítja. 1694. dec. 24-én felszabadul. Egyik Köröság két részre osztva épült várossá determinálta: 1828-ban ennek megfelelően létezett Gyula Germanicus és Gyula Hungaricus /adatai viszont együttesen szerepelnek: 1981 ház, 13751 lakossal/ v. Német Gyula és Magyar Gyula + Alte Citadella + Neu Citadella. 1849. aug. 28-án a gyulai kastélyban adja ki honvédtábornokainkat az orosz cári csapatok parancsnoksága a császáriaknak. /Lásd még Békés, Békéscsaba, Békés vármegye!/ 1862-ben már Gyula /Gerla, Postelek és Gyula-Eperies pt.-kal/ rendezett tanáccsal ellátott mezőváros /18006 m, n, r. lakossal/; 1948. jan. 1-jétől Gyulaeperjes kt.-i lakotth. - 1895 kh 1161 ö - Ujkigyós-hoz átcsatolva; 1977. ápr. 1-jén + Gyulavári /1891-ig a város neve Békés-Gyula volt/. 1938. jan. 1-jén Nagyhajlás d. - 60 kh 282 ö - és Nagyjánoszug /22 kh 1033 ö/ Doboz-tól átcsatolva./
